Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-03 / 275. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. október 3. kedd • 30 fillér * XIV. évfolyam, 275. szám Közlemény a kormány üléséről (ČTK) — A kormány szeptember 29-i ülésén a bíróságok szervezéséről szóló törvény alapján megállapította a járási és kerületi bíróságok bírái választásának idejét. A járási bíró ságok bíráinak választásai — amelyek az alkotmány alapján az általános egyenlő és közvetlen választási jog elvei szerint titkos szavazással valósulnak meg, — a kormány 1961. december 3-ra, vasárnapra tűzte ki. A kerületi bíróságok bíráinak választásai, akiket a kerületi nemzeti bizottságok választanak meg, december folyamán kerülnek sorra. A kormány a Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára a járási bíróságok bírái választásainak irányítása céljából központi választási bizottságot létesített, melyet a következő összetételben hagyott jóvá: A bizottság elnöke Ladislava Besseit ANTONÍN NOVOTNÝ, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRA, KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE ES WLADYSLAW GOMULKA, f.'fi LEMP KB ELSŐ TITKÁRA A KET ÁLLAM KÖZÖS NYILATKOZATÁT ÍRJA ALÁ. /JiH Rublič — ČTK — felvétele) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek SSS SSSLXÍ StUn&Sfö rová, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára, nemzetgyűlési képviselő. • A kormány megtárgyalta továbbá az állami tervbizottság jelentését a második ötéves tervben és az 1960as évben bekövetkezett műszaki fejlődésről és megállapította, hogy a népgazdaság műszaki és gazdasági színvonalának emeléséhez további feltételek alakultak ki, számos új gép, magasabb műszaki színvonalú berendezés és műszer fejlesztése és a termelésben történő alkalmazása következtében. Az új ipari termékek fejlesztésének és termelésük megkezdésének tervét azonban egészben véve különösen a gépek és a berendezések szakaszán nem teljesítettük kielégítően, mert aránytalanul sokáig tartott az új termékek gyártásának előkészítése és a termelésbe való bevezetése. Továbbra is alacsony színvonalon mozog a segédmunkák gépesítése. A kormány a gazdasági miniszterek feladatává tette, hogy megtárgyalják a műszaki fejlődés általános értékelését, és gondoskodjanak ütemének feltételezett meggyorsításáról. A kormány a továbbiakban megtárgyalta a műszaki-fejlesztési állami bizottság jelentését a normalizációs munkálatok 1959. és 1960. évi állami tervének teljesítéséről. A terv teljesítése ezekben az években kedvezőbb volt, mint azelőtt. Számos műszaki normát dolgoztak ki, amelyek nagy megtakarítások elérését teszik lehetővé. Az elért sikerek ellenére vannak még fogyatékosságok. Ezért a jövőben fokozott figyelmet kell szentelni a Decemberben választjuk a járási és kerületi bíróságok bíráit • Gyorsítsuk meg a műszaki fejlesztést • Sokáig tart az új termékek gyártásának előkészítése • A műszaki normák növelik a hatékonyságot • Szép eredmények az iskolák építésében KÖZÖS NYILATKOZATA fontos eszköznek, amely minden szakaszon növeli a népgazdaság hatékonyságát. • A kormányülés továbbá megtárgyalta az iskolaiigyi beruházási feladatok, főként az általános iskolák szakaszán történő beruházások feladatainak teljesítéséről szóló beszámolót. A nemzeti bizottságok becsülettel eleget tettek annak a feladatuknak, hogy a második ötéves tervben 250 880 diák számára tantermeket létesítsenek. E feladatot 117,5 százalékra teljesítették. Az iskolaépítés fenti méretei azonban még mindig nem tudták megoldani a több műszakban történő tanítást, amely helyenként, főként Szlovákiában fokozódott is a kötelező Iskolalátogatás 9 évre történt meghoszszabbítása és a tanulók számának nagyarányú növekedése következtében. Itt az 1960/1961-es években általános iskoláinkat már 2 220 781 tanuló látogatta, vagyis 44,3 százalékkal több, mint az 1945/1946-os iskolaévben. A több műszakos tanítás megszüntetésében döntő fordulatot kell hoznia a harmadik ötéves tervben megvalósítandó beruházási iskolaépítésnek. A cseh kerületekben 327 000, Szlovákiában 380 000, vagyis összesen 707 000 tanuló számára kell tantermet építeni. Az Iskolaépítésben kitűzött feladatok megkövetelik, hogy megoldásuknak a nemzeti bizottságok nagy figyelmet és gondot szenteljenek. foglalkozott. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására 1961. szeptember 25-e és 30-a között a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége Wladyslaw Gomulka elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke vezetésével baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A küldöttség csehszlovákiai látogatása folyamán számos ipari és mezőgazdasági üzembe látogatott Prágában, Ostravában, Brnőban és Košicén s megismerkedett Csehszlovákia szocialista társadalma építésében elért sikerekkel. Csehszlovákia dolgozó! a küldöttséget mindenütt szívből jövő melegséggel üdvözölték, A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatása a két testvérország nemzeteit egybefűző, egyre kibontakozó szilárd barátság jegyében folyt le. E látogatás lefolyása megerősítette mindkét fél akaratit tartős szövetségük további szilárdítására, a szocializmus és a béke győzelméért vívott közös harcban a sokoldalú együttműködés elmélyítésére. A látogatás folyamán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei között megbeszélések folytak le, amelyeken csehszlovák részről a következő elvtársak voltak jelen: Antonín N o v o t n ý, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke, Viliam Široký, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, miniszterelnök, Jiľí H e n d r y c h, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a KB titkára, Otakar S im ü n e k, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Ľudmila jankovcová, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának póttagja, miniszterelnökhelyettes, Vladimír K o u c k ý, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Josef P 1 o jh a r, a Csehszlovák Néppárt elnöke, egészségügyi miniszter, Karel P o 1 áč e k, a CSKP Központi Bizottságának tagja, általános gépipari miniszter, Bohuslav Lastovička, a CSKP Központi Bizottságának póttagja, a CSKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője, Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Oskar Jeleň, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lengyelországi nagykövete. Lengyel részről a következő elvtársak voltak jelen: Wladyslaw G o m u 1 k a, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Minisztertanács elnöke, Štefan I g n a r, az Egyesült Néppárt KB elnöke, a Minisztertanács elnökének helyettese, Edward G i e r e k, a LEMP Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a KB titkára, a LEMP katowicei kerületi bizottságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese, Adam W a n g, a Minisztertanács mellett működő Tervbizottság elnökének helyettese, Marian Naszkows.ki, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter helyettese, Jozef C z e s a k, a LEMP Központi Bizottságának póttagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője. Zygmund O s t r o w s k i j, a nehézipari miniszter helyettese, Zygmunt P u z y c k i, az URSUS traktor-üzem főigazgatója, Franciszek M a z u r, a Lengyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete, Maria W i e r n a nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója. A megbeszélések a kölcsönös megértés szívélyes elvtársi légkörben folytak és f valamennyi megtárgyalt kérdésben teljes nézetegységről tanúskodtak. I. A két küldöttség megtárgyalta a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit, és e helyzet további fejlődésének távlatait. Az események fejlődése megerősíti, hogy a világ jelenlegi erőviszonyainak fő vonását a szocialista rendszernek a kapitalista rendszer feletti egyre növekvő fölénye képezi. A szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben megnyilvánul a szocialista tábor hatalmas erejének szüntelen növekedésében, a Szovjetunió nagy politikai, gazdasági, tudományos és műszaki sikereiben, valamennyi szocialista ország sikereiben, ezen országok egységében, testvéri együttműködésében és kölcsönös megsegítésében. A szocialista országok társadalma egyre nagyobb befolyást gyakorol a nemzetközt belyzet fejlődésére, a világ békeerőinek gyarapodására és szilárdulására. A szocialista országok, melyek következetesen a különböző politikai és társadalmi rendszeri államok békés együttélésének lenini elvéhez igazodnak, a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására törekszenek. A szocialista országok em* erőfeszítése azonban az agresszív Imperialista erők ellenállásába ütközik. Ezek az erők nemrégen a nemzetközi feszültség újabb kiéleződését idézték elő, ami főként a nyugati nagyhatalmaknak a némei kérdésben elfoglalt álláspontjában nyilvánul meg. A két fél meg van győződve arról, hogy a második világháborá maradványainak felszámolása a német békeszerződés megkötésével és ennek alapján Nyugat-Berlin kérdésének megoldása napjaink egyik legfontosabb, halaszthatatlan feladata. A Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt a fasiszta Németország veresége óta eltelt 16 év alatt sokszor óva figyelmeztettek a nyugat-németországi helyzet veszélyes fejlődésére és számos kezdeményező javaslatot tettek a német kérdésnek a hitleri Németország ellen együtt harcolt államok közötti megegyezések elveivel összhangban történő megoldására. E javaslatok az európai nemzeteket fenyegető nyugatnémet remilitarizálás elhárítására és a feszültség enyhítésére irányultak Európában. Ugyanilyen célt követett a közép-európai átommentes övezet létesítésére tett lengyel javaslat, melyet valamennyi szocialista ország támogatott és mely továbbra ls széleskörű visszhangra talál különféle nyagati körökben. Az USA. Nagy-Britannia és Franciaország uralkodó körei azonban nem engedték e javaslatok egyikének a megvalósítását sem. A nyugati nagyhatalmak nemcsak nem teljesítették a nyugat-németországi militarlzmas kiküszöbölésére vállalt kötelezettségeiket, hanem ellenkezőleg, minden téren támogatták annak felújítását. Ezzel tadatosan megszegték a jaltai ás potsdami egyezményeket, amelyek teljesítése alapal szolgált volna Németország demokratikus és békeszerető fejlődésére. A német reakció és visszavágás erői az USA, Nagy-Britannia, és Franciaország uralkodó köreinek aktív támogatásával Nyugat-Németországot újból imperialista és militarista állammá alakították át, amelynek fontos szerepet szántak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen irányuló agresszív terveik megvalósításában. Nyugat-Németország bekapcsolása az agresszív Eszakatlanti Tömbbe megnyitotta előtte a katonai potenciáljának felújításához vezető utat és a hitlerista tábornokoknak lehetővé tette, hogy parancsnoki tisztségeket töltsenek be a Bundeswehrben s a NATO-ban. A nyugati államok, folytatva Nyugat-Németország felfegyverzésének politikáját, nemzeteik tiltakozása ellenére területükön kiképző térségeket bocsátanak rendelkezésükre. A Német Szövetségi Köztársaság szüntelenül erősíti helyzetét a NATO-ban, azt a Bundeswehr rakétafegyverekkel való felfegyverzésére használja föl. s erélyesen törekszik arra, hogy hadseregét minél rövidebb idő alatt teljesen felszereljék atomfegyverekkel. A Német Szövetségi Köztársaság nyíltan területi követeléseket támaszt és a háborús visszavágás terveit szövi. A Német Szövetségi Köztársaság katonai és gazdasági helyzetéra támaszkodva egyre nagyobb mértékben befolyásolja a NATO országainak politikáját ágy. hogy segítségével megvalósíthassa e politika agresszív céljait. A revansisták a Német Szövetségi Köztársaságban Hitler politikájának nyomdokaiban haladnak, s emellett jelszavakat hangoztatnak a „hazára való jogról" és az „önrendelkezési jogról". Ezekkel a jelszavakkal leplezik terjeszkedő céljaikat és más nemzetek leigázására irányuló vágyalkat. A szocialista országokat, amikor le(Folytatás a 2. oldalon) VAIAMENNYI BECSÜLETES EMBER ELVÁRIA, hogy oz ENSZ taoiorul n nemzetközi feszültség enyhítéséhez és o lorlős béke meoíeremtéséhei Dávid elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésének általános vitájában Elnök úri Az ENSZ-közgyűlés XVI. ülésszaka olyan időben ült össze, amikor a nyugati hatalmak politikája következtében nagyon kiéleződött a nemzetközi helyzet. A népsk rettegnek a háborútól és erélyes lépéseket követelnek a háborús veszély megszüntetésére. Ez azért is érthető, mert újabb ragyogó távlatok nyílnak az emberiség előtt. Összeomlik az egyenlőtlenségre és kizsákmányolásra épült régi társadalmi rendszer. A népek feltartóztathatatlanul haladnak előre a teljes szabadság és függetlenség felé. A világűr meghódításában elért történelmi jelentőségű szovjet sikerek, Gagarin és Tyitov szovjet írrepülők korszakjelentő útja, az atomerő meghódítása, a termelés automatizálása és további páratlan tudományos-műszaki eredmények jellemzik koránk tudományos műszaki forradalmát. A népek boldoggá és egyre gazdagabbá akarják tenni életüket az emberi lángelme és munka eredményeinek felhasználásával, de igyekezetükben a történelem kerekének megállítására törekvő kizsákmányoló agresszív erők ellenállásába ütköznek. Ezek az erők profitjuk megőrzése és emelése céljából fokozzák a fegyverkezési hajszát, fegyveres erejüket alávalóan bevetik a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Durván beavatkoznak a népek belügyeibe. Az ellenforradalom exportjára törekednek, háborús hisztériát szítanak és szándékosan kiélezik a nemzetközi feszültséget, ennek következtében komoly veszéllyé vált a nukleáris világháború esetleges kirobbanása. Korparancs, hogy valamennyi nép a vitás nemzetközi kérdések olyan tárgyalásos megoldására törekedjék, amely véget vetne e veszélynek és biztosítaná a tartós békét. Az egyre nyugtalanítóbb feszültség és a békét fenyegetfi veszély egyik fő oka az a körülmény, hogy még mindig nem kötötték meg a békeszerződést Németországgal. Németarszág helyzetét két ellentétes irányba fajlOdfi szuverén állam, aa NDK és az NSZK létezése jellemzi. Aki ezt nem veszi figyelembe, nem láthatja helyesen a németországi és az európai új fejlődést. Az NDK — a német történelem első békeszerető és demokratikus állama, leszámolt az Imperializmussal és a militarizmussal, a békés együttélés és barátság útjára, a szocialista építés útjára lépatt. Politikája valamennyi német érdeke, és nagy mértékben erősíti az európai békét. Csehszlovákia népe a múltban sokat szenvedett a ném«t Imperializmus és militarizmus hódításaitól, ezért nagyra értékeli az NDK fennállását, az NDK békepolitikáját, és meleg baráti kapcsolatokat tart fenn vele. Sajnos a másik német állam, az NSZK helyz«te kezdettől fogva ellentétes irányt vett. Nyugat-Németországban nem Irtották ki a militarizmust és a nácizmust, bár a potsdami egyezmény ezt követelte, sőt ellenkezőleg az antikommunizmus nevében meghagyták a német imperializmus alapjait és ezekre épül az ismét agresszív politikát követő állam. Adenauer és Strauss, az NSZK vezető személyiségei 13 évvel ezelőtt még nagyban fogadkoztak, hogy a nyugatnémeteknek nem szabad többé puskát venniük a kezükbe. Ma állig felfegyverzik a Bundeswehrt ős egyre sürgetőbben követelik a tömegpusztító fegyvereket. Az NSZK már nyíltan arra törekszik, hogy felszámolja az úgynevezett párizsi egyezmények amúgy ís formális fegyverkezési korlátozásainak utolsó maradványait. Az NSZK-nak több százezer főnyi, támadó atomháborúra kiképzett hadserege van. Zömét tisztek és altisztek alkotják, akik nagyon rövid idő alatt «gy több milliós hadsereg vezetését is átvehetik. A parancsnoki karba tudatosan a hitleri Wehrmacht magasrangú tisztjeit osztották be, akik állati kegyetlenségeket követtek el Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és sok más országban. (Folytatás a 4. oldalonj