Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-11 / 253. szám, hétfő

Békében akarunk élni minden nemzettel!- Mindent megleszünk! hogy senki se (Folytatás a 2. oldalról) letett, tekintetbe vegye az új világ létezését, ne tegyen katonai intézke­déseket a felszámolására. A szocia­lista rendszernek viszont nem szabad katonai Intézkedéseket foganatosíta­nia a régi tőkés világ ellen. A kü­lönböző gazdasági és társadalmi rendszerű államok létezésének elis­merését jelenti az, ha elutasítják a katonai beavatkozást egymás ügyei­be. A békés együttélés egyszersmind feltételezi a rendes kereskedelmi kapcsolatokat, a kulturális kapcso­latok, a tudományos csere kibonta­kozását, a turistaforgalom és egyéb olyan kapcsolatok ápolását, melyek államaik társadalmi vagy politikai rendszerétől függetlenül fennállnak az emberek között. Valamennyi állam társadalmi ^és politikai rendszerének kérdése az illető népek ügye. Ez azt jelenti, hogy elutasítandó a forradalom és az ellenforradalom kivitele. A külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lényege a be nem avatkozás egymás belügyeibe, szuverenitásuk elismerése, a háború elvetése és a béke megőrzése. SULZBERGER: Malinovszkij marsall tavaly kijelentette, hogy a Szovjetunió kész megtorlásként visszavágni azokra a támaszpontokra, amelyekről a Szov­jetunió vagy más kommunista országok légiterébe hatoló katonai repülőgépek szállanak fel. Szeretném tudni, a „szo­cialistáknak" nevezett, bár a Szovjet­unióval szövetségi kötelezettségeket nem vállalt országokat ls közéjük sorolják­e. Például Jugoszláviát. HRUSCSOV: Mi azt szeretnénk, ha sohasem kerülne sor katonai bere­pülésekre ós sohasem kellene vissza­vágni. ön Jugoszláviát említette. Nem tagja a Varsói Szerződésnek, s ha valakinek a repülőgépe átrepül Ju­goszlávia fölött, nem tudjuk, meg­szegi-e szuverenitását vagy sem. Lehet, hogy a jugoszláv kormánnyal megkötött egyezmény keretében tör­ténik. Malinovszkij marsall kijelen­tése tehát nem vonatkozik Jugoszlá­viára. Természetesen szocialista or­szágnak tekintjük Jugoszláviát, s ha egy imperialista államtól megtámad­va segítséget kérne tőlünk, azt hi­szem. nem utasítanánk el kérését és segítségére sietnénk. Természetesen segíteni fogunk, ha bármelyik szo­cialista országot támadás éri és se­gítséget kér tőlünk. SULZBERGER: Szocialista országnak tartja-e Kubét? Castro azt mondja, hogy szocialista ország. HRUSCSOV: Egyelőre azt tudjuk, hogy Castro nem tagja a kommu­nista pártnak. Forradalmár és haza­fi. Örömmel üdvözölném, ha belépne a kommunista pártba. Nagy erőt je­lentene a kommunisták soraiban. Ez azonban csák tőle függ. Független államnak ismerjük el Kubát, melynek joga van olyan belső rendszerre, amilyet népe kíván. Ha pedig Kubát megtámadják, méltán számíthat a békeszerető országok segítségére, melyek hajlandók küz­deni az agresszió ellen. Nincs szer­ződésünk Kubával, de ha agresszió esetén segítséget kér tőlünk, termé­szetesen nem hagyjuk válasz nélkül a kérését. Önnek nem tetszik a kubai rendszer. De lehet, hogy az önök rendszere Ku­bának nem tetszik. Mi ebből a következ­tetés? Nem törvény, hanck önkényesség az. ha önök kihasználják azt a tényt, hogy országuk nagy és erős, s beavat­koznak a kis országok ügyeibe. Ez meg­engedhetetlen. Máskülönben nagyon messzire mehetnénk és elkezdődne egy világháború. A nemzetközi figyekben kitartást és türelmet kell tanúsítani. Nézze például Iránt. Az Egyesült Államok a sah bele­egyezésével katonai támaszpontokat lé­A szovjet nép a jelennek és a jovr nek él (Folytatás az 1. oldalról) szültséget előidéző legégetőbb kér­dések és elsimítódott volr.a az álla­mok együttműködésének útja. Ám ha jó dologról van szó, so­hasem késő — hangoztatta Hrus­csov elvtárs. Ezért üdvözöljük a bé­kés együttélésnek és a vitás kér­dések békés, tárgyalásos, nem pedig fegyveres megoldásának mlr.den hí­vét. Üdvözöljük azokat, akik köve­telik a leszerelést, hogy a háborúk örök időkre eltűnjenek az államok kapcsolataiból, azokat, akik megér­tik a német kérdés békés rende­zésének szükségességét. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy a szovjet nép barátságban szeretne élni az amerikai néppel, Francia­ország, Anglia, Olaszország és más országok népével és az egész német néppel is úgy, ahogyan ma barátság­ban él a Német Demokratikus Köz­társaság r.épével. Népünk nem bosszúálló, jól tudja, hogy nem a múltnak, hanem a jfe­lennek és a Jövőnek kell élni. tesített az országban. Iránban valájíban az amerikaiak rendelkeznek a gazda­sággal és a hadsereggel. Ez természe­tesen nem tetszik nekünk, mart az ame­rikaiak iráni lépései biztonságunk ellen irányainak. Tehát mit tegyünk? Termé­szetesen erősek vagynnk és megtámad­hatnánk Iránt. Ez egyszerű dolog lenne, mert összehasonlíthatatlanul nagyobb a ml erőnk. Ha azt az elvet követnénk, hogy az erős üsse a gyengét, ez a békés együttélés helyett önkényt jelentene a nemzetközi kapcsolatokban. Vagy nézze, mi történik Törökország­ban? A mi szomszédunk, önök azonban támaszpontokat létesítettek ott és on­nan veszélyeztelnek minket. Ünflk tá­maszpontokat létesítettek Görögország­ban, s veszélyeztetnek onnan bennün­ket és szövetségesünket, Bulgáriát. Mi azonban türelmesek vagyunk ezekkel az országokkal szemben. Ésszerű volna, ka az Egyesült Államok viszonyát a többi országokhoz szintén ezek az elvek szabnák meg. Ami pedig az idegen területen el­helyezett amerikai támaszpontokat illeti, önök már annyi támaszpontot létesítettek, hogy maguk se tudják, mit csináljanak velük. A legéssze­rűbb dolog a támaszpontok felszá­molása lenne, hisz úgyis elvesztet­ték régebbi jelentőségüket, fja Ger­mán Tyitov 25 óra alatt 17-szer kö­rül tudja repülni a világot, ha a mi tudományunk ma százmillió tonna rendkívül hatékony robbanóanyag erejével felérő nukleáris bombákat tud létrehozni, s olyan rakétákat szerkeszteni, melyek elbírják és a Föld bármelyik pontján célbajuttat­ják e bombákat, mi értelme lehet az önök támaszpontjainak? Ha az USA háborút robbant ki ellenünk, tekin­tet nélkül a távolságra bármelyik támaszpontjukat elérhetjük. rakétá­val. SULZBERGER: Engedjen meg egy kis­sé filozófiai kérdést. Nem gondolja-e ön, hogy a kommunisták, akik ateista nézeteket vallanak, nem hisznek az Is­tenben és a túlvilági életben, Jobban félnek a háborútól, mint a hivők, akik vallásosságukban a földi életet követő túlvilági életben hisznek. HRUSCSOV: Ez nagyon érdekes kérdés. Szívesen válaszolok rá. So­kat átéltem, sokat láttam. Láttam há­borút, láttam halált, de egyszer sem láttam azt, hogy a papok, akik azt hiszik, hogy közelebb állnak az is­tenhez, tehát az emberek közül leg­jobban ismerik a • slrontúli életet, nagyon igyekeztek volna a túlvilág­ra. Az imperialisták, monopolisták és a gyarmattartók, akik azt állít­ják, hogy hisznek istenben, bár in­kább az ördög szövetségesei, szintén nem nagyon sietnek a túlvilágra, inkább katonáikat küldik a háború­ba. Azt ígérik nekik, hogyha elesnek, paradicsom vár rájuk. Ök maguk azonban egyre tovább akarnak élni a földön, széfjeik, aranyzsákjaik és dollárjaik mellett. Tehát sohasem láttam, hogy a hí­vők iparkodtak volna a mennyei pa­radicsomba. A szovjet emberek, akik többségükben nem hisznek — bár nálunk is vannak hivők —, szeretik a földi életet, és nem is iparkodnak a mennyei paradicsomba. Ök a Föl­dön akarnak paradicsomot. Élni, dol­gozni akarnak, hogy örülhessenek munkájuk gyümölcseinek. Munkán­kat siker koronázza. Negyvennégy évvel a forradalom után már áriási sikereket arattunk, s pártunk új programtervezete most utat mutatott az igazi kommunista paradicsomba. Mi pedig minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy teljesítsük és va­lóra váltsuk e programot. Ha majd teljesítjük e programot, megnyitjuk a kommunista társadalom útját és felépítjük a kommunizmust. Tehát a legésszerűbb dolog az egyetemes leszerelés és az idegen területen levő támaszpontok felszámolása. Nem szabad egymást fenyegetnünk, hanem biztosítanunk kell a békét és a bé­kés együttélést. Ez a népek vágya: a szorgalmas, tehetséges és békesze­rető amerikaiaké, a szovjet embere­ké, az angoloké, franciáké, törököké. Minden nép békét akar. A mennyei paradicsomról sokat hal­lottunk a pópáktól. De mí magánk akartunk róla meggyOződní és ezért fel­deríteni elküldtük oda )arlf Gagarint. Körülrepülte az egész Földet, de senkit sem talált a világűrben. Azt mondja, hogy csak szörnyű sötétség van ott, de nem talált semmilyen kertet, amely egy kicsit is a paradicsomhoz hasonlí­tott volna. Elgondolkozunk és úgy ha­tároztunk, bogy még egy felderítet kül­dünk. Kiküldtük Germán Tyltovot és azt mondtuk neki, hogy repüljön hosszabb ideig, mivel Gagarin csak másfél óráig repült, s lebet hogy nem vette észre a paradicsomot. (Derült élénkség.) Ezért mondtuk neki, bogy csak alaposan nézz körfii. 0 aztán repült is. majd megér­kezett s megerősítette azt, amit Gagarin mondott, hogy nincs ott semmi. (Derült élénkség.) Ez persze nem Jelenti azt, bogy ha nincs túlvilági élet, embereink nem fognak harcolni. Amikor Hitler háború­val tört ránk. arra számított, hogy a szovjet emberek nem fognak harcolni a szovjet szocialista rendszerért. No és ho­gyan alakult a dolog? Látja az egész világ. Elünk, virágzónk, kitűztük a kom­munista építés programját. Hitler pedig már nincs a világon — elporladt, ta­nácsadóit pedig vagy (elakasztották, vagy öngyilkosságot követtek el. Még gyalázatosabb vég várja azokat, akik utánozni szeretnék Hitlert. Most más Idők járnak, más a Szovjetunió, még nagyobb a politikai és gazdasági ereje. Most már nem is vagyunk egye­dül, fennáll a szocialista nemzetközös­ség, melyben több mint egymilliárd em­ber él. Ha újra megtámadnának min­ket, nemcsak harcolni fogonk, hanem olyan megsemmisítő csapást mérünk az agresszorokra, hogy semmi sem marad belőlUk. Kennedy elnök Bécsben beszélgeté­sünk közben nagyon helyesen meg­jegyezte, hogy erőnk egyenlő és ké­pesek vagyunk egymást elpusztítani. Egyetértettem vele, bér azt hiszem, mégis erősebbek vagyunk. Nem sza­bad háborúval meggyőződni arról, melyikünknek volt igaza! Ez túl vad módja lenne a bizonyságszerzésnek. Hisz mi is, az amerikaiak is élő em­berek vagyunk, élni akarunk s élni hagypnk másokat is. Éljünk tehát ésszerűen, harcoljunk azért, hogy senki se kezdjen háborút, használjuk fel erőnket a világbéke biztosítására, versenyezzünk a gazdaság fejleszté­sében és a népeinket szolgáló anya­gi értékek előteremtésében. Győzzön í az a rendszer, amely több anyagi %és I szellemi értéket ad népének. Tehát ítéljen háború nélkül a történelem. Így hát mi kommunisták nem hi­szünk á túlvilági életben, békében akarunk élni és fejlődni. Ha azonban mégis ránktámadnak, oroszlánok módjára harcolni fogunk az Imperia­lizmus és az agresszió ellen. veszélyeztethesse békés építőmunkánkat Varsó (CTK) — Varsóban teg­nap az országos aratóünnep ke­retében százezres naggyűlést tar­tottak, amelyen beszédet mondott Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Gomulka elvtárs beszédében a töb­bi között kijelentette: „Eltökéltük, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lengyel nép békés építőmun­káját és életét senki sem veszélyez­tethesse. A nemzetek közötti béke és hanzák biztonsága az a fő cél, az a vezérelv, amelyhez minden in­tézkedésünk igazodik." Beszédében főként a német kérdéssel foglalko­zott. Elítélte a háborús hisztériát szító Nyugatot és hangoztatta, hogy Lengyelország a szocialista tábor or­szágainak családjában kiáll a német békeszerződés megkötése mellett, mert ez megerősíti a végleges ha­tárokat az Oderán és Nelssén. A Szovjetunió Javaslatát, hogy a né­met kérdést tárgyalások útján, bé­késen oldják meg, az egyedüli he­lyes, ésszerű és logikus javaslat­nak minősítette. Reagált az NSZK kormányának arra az intézkedésére, hogy növeli fegyveres erőinek lét­számát, s kijelentette: „Senkit sem akarunk megtámadni, de ha minket megtámadnak, minden eszközzel vé­dekezni fogunk. Erősebbek vagyunk a háború erőinél. Nyugaton meg kellene érteniök ezt s nekünk is tudatosítanunk kell, hogy minél szi­lárdabb gazdasági helyzetünk, és országaink belső stabilitása, annál erősebb a béke." Magyar-román közös nyilatkozat Budapest (CTK) — Budapesten közzétették azt a közös nyilatko­zatot, amelyet a román párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása befejeztével írtak alá a két ország képviselői. Magyar rész­ről 3 nyilatkozatot Kádár János, az MSZMP KB elsó titkára, állammi­r.iszter, román részről pedig Gheor­ge Gheorgiu-Dej, a Román Munkás­párt KB első titkára, az államtanács elnöke írta alá. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy a két ország közötti barátság és együttműködés, amely proletár nemzetköziségen alapul, tovább mé­lyült. Mindkét ország teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kezdeménye­zését és intézkedéseit a béke meg­őrzésére és elítéli az NSZK fegy­verkezési politikájáL A két ország kormányai úgy vélik, hogy az euró­pai és világbéke érdekében feltét­lenül szükséges megkötni a béke­szerződést Németországgal és ezen az alapon Nyngat-Berlint szabad, de­militarizált várossá kell változtatni. Zorin elvtárs levele az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának elnökéhez Megszakították a genfi atomértekez lelet Genf (ČTK) — A genfi atomértekezlet szombati ülése után a következő közle­ményt adták ki: „A háromhatalmi értekezlel 340. ülé­sén Carapkin szovjet küldött elnökült. Előadta N. Sz. Hruscsov szeptember 9-i nyilatkozatát, amelyben válaszolt Ken nedy és Mcmillan uraknak a nukleáris fegyverkísérletek kérdéséről tett szép tember 3-i nyilatkozatára. Az Egyesült Államok és Nagy-Britan­nia javasolták, halasszák el az értekez letet az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszakáig, amelyen az atomfegyverek kérdését fogják tárgyalni. Az értekezle­tet azután elhalasztották." v Franciaország folytatja atomfegyverkíséríeteit Genf (CTK) — A Journal de Gé­névé párizsi tudósítója jelenti, hogy de Gaulle francia elnök levelet kül­dött Kennedynek, amelyben tudatja az USA elnökével, hogy Franciaor­szág folytatni fogja atomfegyverkí­sérleteit, s elzárkózik a légkörben végzett nukleáris robbantások meg­szüntetésére tett angol-amerikai Ja­vaslattól. New York (CTK) — Zorin, a Szov­jetunió állandó ENSZ küldötte Ru­anda Urundi kérdésében levelet in­tézett az ENSZ közgyűlés 15. ülés­szakának elnökéhez. Ruanda Urun­diban nem teljesítették a közgyűlés követelését: a teljes és feltétlen am­nesztiát. A közkegyelmi rendelet rengeteg személyre nem vonatkozik. A belga kormányhivatalok nem te­remtették meg a feltételeket vala­mennyi politikai párt szabad műkö­désére. A hazafias pártok számos vezetője száműzetésben él. A köz­igazgazgatási hivatalok teljesen kor­látozzák a hazafias pártok tevé­kenységét. 50 000 menekült még mindig nem tért vissza Kongóból és Ugandából. További ezrek iskolák­ban és templomokban keresnek me­nedéket. A belga gyarmattartók az utóbbi hetekben különféle intézke­désekkel akarják meggátolni, hogy a lakosság a közelgő nemzeti vá­lasztások során szabadon kifejez­hesse akaratát. , Ruanda Urundiban rendkívül feszült a helyzet. Ä belga gyarmati hivatalok továbbra ls egy­más ellen uszítják a törzseket. A legutóbbi két hónap folyamán mint­egy háromszáz embert öltek meg a törzsek közötti villongásokban. A közigazgatási hivatalok gyarma­tosító módon akarják megejteni a választásokat. Az utóbbi Időben is­mét erősítették a belga csapatokat. A belga ejtőernyősök ellenőrzik a Nvogo folyó völgyét, ahol különösen elégedetlen a lakosság. Az ejtőer­nyősök ok nélkül tüzet nyitnak a bennszülöttekre. Ezért a Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy a közgyű­lés valamennyi tagját előzetesen tájékoztassák a gyámsági terület helyzetéről, és azokról a lépésekről, amelyeket az ENSZ Ruanda Urundi ügyének rendezésére létesült bizott­sága tett vagy akar tenni, a közgyű­lés határozatának végrehajtáséra, ; többek között a nemzeti választások demokratikus megrendezésére. • • További részletek az ember második űrrepüléséről Moszkva (CTK) — A moszkvai Prqvda terjedelmes cikkben fog­lalkozik a szovjet ember második űrrepülésével. A lap közli, hogy a rögzített ada­tok alapján a Vosztok-2 szputnyik­ürhajó legkisebb távolsága a föld felszínétől 123 kilométer, legnagyobb távolsága 244 kilométer volt. A röp­pálya 64 fokos 56 perces szöget zárt az Egyenlítővel. Az űrhajó földkö­rüli repülésének kezdeti ideje 88,46 perc volt. A világűr kutatásának és gyakorlati meghódításának program­ja alapjár. a szovjet tudósok, konst­ruktőrök, mérnökök, technikusok és munkások nagyszabású tudományos, kutató-kísérleti és szerkesztési mun­kálatokat végeznek. A Vosztok típusú szputnyik-űrhajó szerkesztésével megkezdték azt a rendszeres kutatást, melynek célja, hogy az ember világűrbe való fel­bocsátásának és visszatérésének módszereit, az űrrepülés viszonyai­nak az emberi szervezetre gyako­rolt hatását, vizsgálatai módszerei­nek tökéletesítését, a hosszabb időn át súlytalansági állapotban levő ember munkaképességének megőr­zési lehetőségeit tisztázza. Munkála­tok folynak az ember életét az űr­repülés során biztosító rendszer tö­kéletesítésén. A Pravda részleteket közöl a Vosz­tok-2 szputnyik-ürhajó megszerkesz­téséről és irányftásáról. Az űrhajó a pilóta fülkéjéből, a müszerkam­rából és a fékező berendezés kam­rájából áll. A pilótakabin külső fel­színét hőszigetelő réteg borítja, mely védi a kabint a nagy hő hatásától, amikor az űrrepülő leszáll a sűrű légköri rétegekbe. A kabin boltozatán három illumi­nátor (ablak) és három gyorsan nyí­ló rés van. Az illumir.átorokat tűz­álló üveg védi, mely a repülés ide­jén, valamint ereszkedéskor lehe­tővé teszi a megfigyelést az űr­repülő számára. Az illuminátorokon redőnyök vannak, melyek szükség esetén leereszthetők. A hajó kabinjában berendezés biz­tosítja a rendes élettevékenységhez szükséges feltételeket, továbbá itt helyezték el az irányító rendszert és a televíziós kamerákat az űrre­pülő megfigyelésére légi útja alatt. A készülékek osztályában van a rá­dióberendezés, az űrhajó irányító készülékei és a hőszabáíyozó rend­szer. Az űrhajós különlegesen megszer­kesztett ülőhelye a rendszerek és berendezések komplexumából áll, amelyek az űrhajósnak hosszú- tar­tózkodási lehetőséget biztosítanak a kabinban és egyúttal azt a lehető­séget nyújtják, hogy szükség esetén leváljék az űrhajóról és visszatérjen a Földre. Az ülőhely felfújható csónakkal rendelkezik, amely automatikusan felfúvódik abban a pillanatban, ami­kor az ülőhely a víz felszínét éri. Az űrhajós szkafanderét olyképpen szerkesztették meg, hogy az űrha­jóst háton fekve tarthatja a víz szí­nén. A szkafander hőszigetelése biz­tosítja, hogy az űrhajós 0 fok Cel­sius hideg vízben 12 órán át tartóz­kodhat anélkül, hogy kényelmetlenül érezné magét. A szkafander és rendszere lehetővé teszik az űrha­jósnak, hogy az űrhajót szerencsét­lenség esetén is irányíthassa, még akkor is, ha a fülke hermetikus el­zárása csődöt mor.dana. Szükség esetén az űrhajósnak meg­van a lehetősége, hogy fokozhatja vagy csökkentheti a levegő hőmér­sékletét, megváltoztathatja a levegő nedvességét vagy összetételét. A Vosztok-2 űrhajót új szabályozó ké­szülékkel szerelték fel, amely tö­kéletesebb a Vosztok-1 űrhajón hasz­nált készüléknél. Az űrhajós élelmét szirupok, cso­koládé, pástétom stb. képezték, ame­lyek különleges tubusokban voltak elhelyezve. A különleges tartályban elhelyezett ivóvizet az űrhajós gu­' micső és szopóka segítségével Itta. Bár a Vosztok-2 űrhajó útját 17 földkörüli keringésre méretezték, az űrhajó szerkezete és a készletek hosszabb utat is lehetővé tettek. Avégből, hogy biztosítsák a Föld­del való összeköttetés magas fokú megbízhatóságét, az űrhajón három kétoldali rádió telefonvonal számá­ra szereltek fel készüléket. A két szovjet űrhajós légi útjait alapos előkészület előzte meg, amely­nek célja a súlytalansági állapot fiziológiai sajátosságának tanulmá­nyozása volt. A súlytalansági álla­pot kutatásában jelentős lépés volt a repülőgépeken végzett kísérlet. Egy gyors repülőgép parabolikus röppályáján végzett repülése alatt a centrifugális erő kiegyenlítette" a Föld vonzó erejét. E feltételek kö­zött 40—50 mp-ig tartó súlytalansági állapot idézhető elő. A Pravda megállapítja, hogy » mesterséges holdakon végzett kísér­letek, amelyek megelőzték Jurij Ga­garin és Germán Tyitov űrutazásall, megerősítették azt a feltevést, hogy az ember űrutazása veszélytelen­egészségére. Germán Tyitov űrutazásának alap­vető és legfontosabb eredménye az, hogy bebizonyosodott az ember mun­kaképességének teljes mérvű meg­őrzése a 25 óráig tartó űrutazás idején. ÜJ SZŐ 3 * 19B1. szeptember 11.

Next

/
Thumbnails
Contents