Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-07 / 249. szám, csütörtök

Egy fiatal üzem évfordulója A SZPUTNYIK-VÁROS M

oszkvát méltán tartják a világ legdinamikusabban fejlődő városának. Ezt bizonyítják a szovjet főváros egyre bővülő határai Is. Éppen tavaly fogadták el a főváros nagyszabású építkezési tervét. A hétéves terv Idején városoknak beillő új negyedekkel, városrészekkel gyarapodik Moszkva. Területe ma már elérte a 87 ezer hektárt. Persze ez csak a beépített terület, mert Nagy-Moszkvához tartozik még 180 ezer hektár zöld erdősáv Is úgy, hogy 267 ezer hektár terület tartozik a moszkvai városi tanács Igazgatása alá. Oj nevek tűnnek fel az épülő Moszkva térképén: Novije Cserjomuski, Kuzmtnki, Fili Mazilovo, Horosevo-Mnyevnyiki, Bogorodszkoje, Izmajlovo és Krjukovo, a szputnyik-város. Moszkva lakásépítésére jellemző, hogy az idén 3 millió 700 ezer négyzetméter területet építenek be korszerűen berendezett. könnyű épületelemekből szerelt tlpusházakkal. Ezt az iramot tovább kívánják fokozni, hogy a hétéves terv végéig elérjék az évi 4 és félmillió négyzetméter beépített területet. A város délnyugati kerületében nemsokára teljesen befejezik a pionírpalotát s megkezdik az 1967 évi világkiállítás előkészítősét. Osz-tankinóban épül az 520 méter magas új TV-adótorony, ez a páratlan építmény, mely lehetővé teszi az összeköttetést valamennyi európai TV-adóval. Új épületet kap az Állami Cirkusz is, és nagy sporttelep létesül Izmajlovóban, stb. ... Ha a moszkvai Októberi-vasútvonalon felszállunk a villanyvonatra, alig félóra alatt Krjukovőban vagyunk. Ez a Moszkva környéki kis település arról nevezetes, hogy itt épül a szputnyik-város, helyesebben Moszkva szputnylk-városa. A Szovjetunióban ugyanis tucatszámra épülnek szputnyik-városok a népes ipari nagyvárosok mellett. kok, sporttelepek foglalják el. Már megkezdődött az új városrész építése. Úgynevezett „mikrorajonok" szerint építik. Ezekre jellemző, hogy egy mikrorajon az egész város pontos mása, megtalálhatók benne az összes intézmények : egészségügyi berendezések, iskolák, üzletek, stb. úgy, hogy egyik mikrorajon sem lesz ráutalva a másikra. Afféle miniatűr városokként fognak hatni. A moszkvai szputnyik-város első két mikrorajonja már elkészült. Befejezés előtt áll a harmadik is. Tízezer lakosra terveznek egy mikrorajont úgy, hogy az egész szputnyik-város 65 ezer ember számára épül. — Mi előnye lesz a szputnyik-városnak, mennyiben hat majd ki a moszkvaiak életére? A terv alkotója, Rózsin elvtárs megszokta az ilyen kérdéseket. A jövőbe látó tervező lelki szeme előtt látja a még csak épülő kompakt városrész új lakóinak boldog életét. Mosolyogva válaszol. A lakosság Jó, friss ózondús levegőhöz jut majd. Ez az egyik nagy, szinte felbecsülhetetlen értéke. Mert jö levegőt pénzen sem lehet venni. A rengeteg park, zöld liget és üdülési intézmény szebbé és egészségesebbé teszi a lakosság életét. Másik nagy előnye: közel lesz a központhoz — mindössze 40 percnyi út autón vagy villanyvonaton ... ...Valóban jó félóra alatt el is jutottam Krjukovóba, Innen azután már csak jó séta volt a szputnyikváros építkezési terepéig. Pöttyömnyl emberkék játszadoznak a széttúrt földön. A jövő városának boldog lakói, önfeledten merülnek el a játékukban. Vajon, érzik-e, mi mindent tesznek a szüleik a sok millió szovjet emberrel egyetemben csak azért, hogy az ő életük igazán boldog legyen? Új lakókkal csak elvétve találkozik az ember. Egyelőre nem nagyon sietnek ide, mert csak nagyjából készültek el az első mikrorajonok. A munkálatok azonban serényen folynak, hogy 1963-ban teljesen elkészüljön a szputnyik-város. Akkor majd megnyílnak az életet kellemessé tevő intézmények, a sok üzlet, kávéház, vendéglő, műterem, mozi, s az új lakosok igénybe vehetik a minden kényelmet kielégítő szolgálatokat. Alumínium, üveg, könnyített épületelemek ... ezekből a modern építőanyagokból húzzák fel a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazásával a szputnyik-város háromemeletes napfényes, szanatóriumra emlékeztető házait. No és a gyárak? Erről majdnem megfeledkeztem. Hogy ls mondta Rózsin elvtárs? Előbb a lakóházak, azután a gyárépületek. Persze, ezek már a jövő gyárai lesznek. Füstmentes, hosszú, fehér épülettestek, melyek inkább fognak hasonlítani tudományos laboratóriumhoz, mint a szó régi értelmében vett gyárakhoz. A

z építkezés helyén egyelőre nem látunk világraszóló nagy dolgokat, de hisszük, hogy 1963-ban, amikorra a szputnyik-város kiépül, csodás kis paradicsom tárul majd a látogató elé. Boldog emberek fogják itt élvezni a béke áldásait. LÖRINCZ LASZtO VÁLASZ A BÍRÁLATRA A JÖVŐ SZPUTNYIK-VÁROSÁNAK EGYIK TERE A TERVEZŐ KÉPZELETÉBEN yWWVWVV/WWlAAAAWWVAWWWWWWWWWVA^ Beszélgetés a munkaerötoborzásban élenjáró dolgozókkal TÖB8 BÁNYÁSZ TÖBB SZENET TERMEL ÖTEZER tJJ BRIGÁDOS = 10-12 EZER TONNA SZÉN NAPONTA • KEDVEZŐ MUNKAFELTÉTELEK ÉS JÓ KERESETI LEHETŐSÉG • A BÁNYÁSZOK MAGUK IS AGITÁLNAK • BRATISLAVÁBAN 94 ÜZEM PÉLDÁT MUTAT A MUNKAERÖTOBORZÁSBAN Bár elnevezésük azokra a csodálatos gyors sebességű űrrakétákra emlékeztet, amelyek a szovjet tudósok érdeméből új korszakot nyitottak a legújabb történelemben, a szputnyikvárosoknak semmi közük sincs az eget szántó mesterséges égitestekhez. A párt és a szovjet kormány útmutatásai alapján azért létesülnek, hogy a dolgozók jólétét szolgálják. A szputnyik-városokat park-városoknak, kert-városoknak is nevezhetnék. Ugyanis azért létesülnek kedvező természeti feltételek mellett a több százezer lakosú nagy iparvárosok közelében, hogy a lakosság bizonyos része átköltözzék ide, a zöld növényzet közé ékelt településre, s hogy a munkahelyeken se forduljanak elő nehézségek, elhatározták, hogy a meglevő ipari üzemek bizonyos részét áttelepítik a szputnylk-városokba. De ne kalandozzunk el Krjukovóböl. A település a Moszkva—Leningrád műút mentén fekszik, mintegy 40 kilométerre a fővárostól. Tábla hirdeti az erdőszélen, hogy Itt épül a szputnyik-város. Peremén mesterséges tóvá duzzasztják a közeli Szhodnya folyőcskát. A

szputnyik-város egyelőre csak papíron létezik. Tervezőjének Igor Rózsin Lenin-díjas építésznek a tervezőirodájában tervrajzok és makettek sokasága sorakozik. Előttünk a kétezer hektáron épülő szputnyik-város. Persze a beépített terület ebből mindössze 980 hektár lesz. A többit erdő, zöld övezet, parA SZOVJET FŐVÁROS FEJLŐDÉSE 1917 ÖTA W/fá — GYARAPODÁS 1935-IG - GYARAPODÁS 1959-IG - TARTALÉKFÚI.DEK HATARA - A VÄROS TERÜLETÉNEK BŐVÜLÉSE A GYŰRŰSZERŰ MŰÜT IRÁNYÁBAN ÁLLANDÓAN TÖBB SZÉN kell az iparnak, a lakosságnak. A fokozódó szénszükségletet biztosítani tudjuk. Az ostrava-karvinai bányákban 10— 12 ezer tonnával növelhetnék a napi szénfejtést, ha ötezer munkaerővel emelhetnék a dolgozók létszámát. E feladat megoldása nem lenne probléma, ha minden járási nemzeti bizottságon olyan jól dolgozna a munkaerőügyi osztály, mint a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottságon. Az év elejétől 426 bratislavai dolgozó vállalt munkát az ostravai bányákban. Beszélgettünk a munkaerőtoborzásban élén járó dolgozókkal. Először Mária Baranovičovával váltottunk szót, akinek a kezében összpontosul ez a munka. • Bizonyára nem a papírmunkára alapozzák tevékenységüket, mert a gyakorlat azt bizonyítja, ahol a szaros értelemben vett hivataloskodást alkalmazzák a munkaerötoborzásban, ott nincsenek jő eredmények? — Munkánk az emberekkel való kapcsolaton alapszik. Ha a dolgozók nem tudják, milyen kedvező feltételek mellett dolgozhatnak népgazdaságunk oly fontos ágazatában, mint a bányászat, akkor nem tanúsítanának iránta különösebb érdeklődést. • A hán< íi'"*HMinkára jelentkezett dolgozóknak biztosított kedvező feltételek tehát a legjobb meggyőző érvek? — Az emberek azért mennek egy, esetleg több évre a bányába dolgozni, hogy segítsék teljesíteni a szénfejtés tervét. Részben az öntudat s jelentős mértékben az anyagi érdekeltség vezeti őket erre az elhatározásra. • Milyen előnyöket biztosítanak azoknak a dolgozóknak, akik a bányában vállalnak munkát? — Aki egy éves brigádra megy, 500 koronát, aki három évre vállal munkát, 1800 koronát kap. A betanulásra 800 korona flzetéspőtlék Jár. Az útiköltséget megtérítik. A családosok különélési pótlékot és évente 54 mázsa szenet kapnak díjtalanul. A munkaidő lerövidítésével a munkahetet 6 napről 5 napra szűkítették. Felsorolni is sok az előnyöket s az egészségügyi és kulturális téren nyújtott szolgáltatásokat. • Az embereket azonban nemcsak az érdekli, hogy mit kapnak, hanem az is, mit kell ellenértékben végezniUk, milyenek a munkafeltételek a bányában? — Propagáclós anyagunk van bőven. A gépesítéssel jelentős mértékben könnyebb lett a munka. Az emberek megtalálják számításukat a bányában, sokan a szerződéses Idő letelte után is ott maradnak. Azonban HATALMAS SARTENGER terült el 1958-ban azön a területen, ahol a humennéi Chemko-üzem épült. A még épülőfélben levő gyér jövőbeli szakemberei akkortájt utaztak külföldre hogy hatalmas, korszerű ipari kombinátokban sajátítsák el a hazánkban addig még ismeretlen legújabb technológiai eljárásokat. Többek között a Szovjetunió ipari kombinátjaiban tanultak. Mindezt felidéztük B napokban, amikor hazánk népe megünnepelte a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés 17. évfordulóját, amely egyidejűleg a humennéi Chemko-üzem megnyitásának második évfordulója is. A „kishitű próféták" két évvel ezelőtt még el sem képzelhették, hogy a környékbeli egyszerű emberek képesek lesznek az új üzem sikeres megindítására, ám arról álmodni sem mertek, hogy a dolgozók kimagasló sikereik elismeréseként átveszik a Vegyipari Minisztérium és az Illetékes szakszervezeti szövetség "Központi Bizottsága vörös zászlaját... Ha végighaladunk az üzem munkahelyein, legelőször a vegyipari részleg ötemeletes épülete köti le figyelmünket. Ebben a hatalmas épületben két évvel ezelőtt Anna Guszeva szovjet vegyész és Juraj PColinský mérnök kezdte meg a gyár legelső műszakát. Amint emiitettük. azóta még csak két év telt el és ezért szinte hihetetlen mindaz, amit ez idő alatt Guszeva tanítványai — Bartolomej Soták, Jozef Bangó s a többiek végeztek az üzemben. Az üzem megalapításának második évfordulója alkalmából szívélyes üdvözletüket küldték oktatójuknak, aki most hazája egyik városában — Csernyigovban tesz eleget kötelességeinek egy óriási méretű, űj ipari kombinát építőinek első soraiban. Kit üdvözöltek, még a humennéi Chemko-üzem dolgozói örömünnepük napján? Sokszor és szívesen emlékeznek meg Kosztyáról, aki nemegyszer áldozta fel éjjeli pihenőjét is annak érdekében, hogy minél előbb üzemképes legyen a gyár fonodája. Messzi északra, a Moszkvától is távol eső 507. sz. ipari kombinátba küldték szívből jövő, meleghangú üdvözleteiket Kosztya Berjozinnek, aki bizonyára csillogó szemekkel nézte • neki kézbesített táviratot. A nitrm^ Sport-étterem a lapunkban 1961. július 25-én megjelent bírálatra a következüket válaszolta: A lapjukban megjelent kritikát, amely éttermünk hibáit és fogyatékosságait bírálja, termelési értekezletünkön vitattuk meg. Kollektívánk egyöntetűen elítélte az említett klszolgálónő viselkedését. Az esetből okulva megtettünk mindent annak érdekében, hogy üzemás az, ha az új bányászok maguk mondják el, hogyan élnek az új munkakörnyezetben. Ezért egy-két hónapra eljönnek hozzánk a példás brigádosok a bányaüzemből és segítenek a munkaerőtoborzásban. Jelenleg Rudolf Juru, Tóth János és Ján Ďurček vannak itt az ostravai Fučík Bányából. • • *. Rudolf Juru a Bratislavai Közlekedési Vállalatban dolgozott, de már nyolc éve bányász. Munkacsoportja Jozef Sendlk vezetésével az utóbbi hónapokban nem tudja teljesíteni a fokozott célkitűzéseket, nem használja ki teljesen a gondjára bízott nagy teljesítményű szénkombájnt. Nemcsak náluk, de az egész Fučík Bányában új dolgozókat keresnek, hogy kétezer tonnával növelhessék a napi szénfejtést. Azért jött el Juru elvtárs Bratislavába, hogy segítsen a munkaerötoborzásban. j • Milyen eredményeket ért el eddig az agitációs munkában? — kérdeztük Rudolf Jurutól. — A bányában könnyebb megállapítani a teljesítményemet. Ha emberekkel beszélek, legtöbbje még gondolkodik, nem jelentkezik mindjárt nálam, hanem később a helyi nemzeti bizottságon. Lényegében ez mindegy. Fő, hogy eredménye van a beszélgetéseknek. A humennéiek emlékezetében még ma is oly elevenen él Valentyina Danyilova szovjet szakember alakja, hogy szinte látni vélik, amint végighalad egyik vagy másik részlegen s a kabátja ujjáből zsebkendőjével törülgette a gondterhelt homlokán gyöngyöző verejtéket azokon a napokon, amikor igen gyakoriak voltak a fennakadások a még „gyermekcipőben tipegő" új üzemben. Most a Kijev melletti darnyicai 502 sz. kombinát egyik részlegének vezetője s irodájában bizonyára örömteljes mosollyal az arcán nyitia ki a Csehszlovákiából küldött üdvözlő levelet rejtő borítékot. Valószínűleg szeretettel idézi fel emlékezetében a humennéi vasútállomás mögött épült új gyárban szívós munkával töltött hónapokat... A humennéi dolgozók szívesen emlékeztek meg a lelkiismeretes, kiváló szovjet szakemberekről, s a legnagyobb dicsérettel méltatják áldozatkész munkájukat. Hogyan is felejthetnék el a légy szívű Andrejt, akit a gyerekek Novikov bácsinak becéztek. Mennyire szerette a gyerekeket, akik bizony 18 havi itt-tartózkodása alatt annyira hozzászoktak s úgy ragaszkodtak hozzá, mintha legjobb pajtásuk lett volna. Ö Arhangelszk legészakibb részében vette át a humennéiek üdvözletét, amelyet szeretettel küldtek a kedves, derék Andrejnak, aki a második világháborúban mint hadnagy vezette bátran harcba katonáit a Dukla-szoros közelében... Vajon hol élnek a többiek és mi van velük? Fisman, Tumanov, Sztyepnyev és sok további szovjet szakember érdeme, hogy ma mér sikert sikerbe aratnak a humennéi Chemko dolgozói I A GYÁR ÜZEMBEHELYEZÉSÉnek második évfordulója napján ünnepélyes hangulatban léptek a dolgozók azok elé a gépek elé, amelyeket annak idején Andrej szerelt és fáradságot nem sajnálva segített megindításukban... A szovjet szakemberek humennéi növendékei üzemük ünnepe alkalmából forró testvéri üdvözleteiket küldték tanítóiknak s egyben megígérték, hogy nyomdokalkon járva sohasem okoznak csalódást.,. Mikuláš Veterný, Humenné műnkben — főleg a konyhában — védekezzenek a legyek ellen. Üzemünk valamennyi dolgozóját Ismételten kioktattuk a panaszok és reklamációk helyes elintézésének módjáról. Elhatároztuk, mnlden erőnkkel azon leszünk, hogy munkahelyünkön Ilyen és ehhez hasonló esetek ne forduljanak többé elő. • A volt munkatársai közUl szerzett-e brigádosokat s melyek azok az üzemek Bratislavában, ahonnan a legtöbb és ahonnan a legkevesebb dolgozó jelentkezett bányász munkára? — A Bratislavai Közlekedési Vállalatban tavaly hét elvtársat győz-: tem meg s valamennyien Ostravárí dolgoznak. Akik akarták, a mi partinkba kerültek. Hárman közülük egy év után is Ostraván maradnak. Örülök, hno;v volt üzemem az idén is azon 94 p" tislavai üzem közé tartó-: zik, melyek teljesítették a munkaerő-: toborzásban előirányzott feladatokat. A Matador-üzem, a Kablo, a tejüzem, a Palma, a Figaro, a Dimitrov Üzem, s így sorolhatnánk a többit is. Azonban azokat is megemlítem, ahol az illetékes vezetők nagyobb figyelmet szentelhetnének ennek a kérdésnek. Az előirányzottnál kevesebb dolgozó jelentkezett brigádmunkára a Benzinéből, a Teherszállító Autóközlekedési Vállalatból, a villanyszerelő üzemből, a húsüzemből stb. • Juru elvtárs bizonyára megszerette a bányászfoglalkozást, ha a szerződéses idő után is Ostraván maradt. A bratislavai brigádosok közül valószínűleg többen is megszokták jól jövedelmező munkájukat. — Ami a fizetésemet illeti, meg vagyok vele elégedve. Több mint 4000 koronát keresek. A 8. fizetési osztályba kerültem, miután munkatapasztalatokra tettem szert. A bratislavai brigádosok közül Jozef Obuch, Jozef Trhlík, Rudolf Svet, Mészáros István, Kára Lajos és mások ugyancsak megszerették Ostravát. Volt üzemeiknek elismerést szereznek, mert hamar a köztudatba megy, hogy a bányászmunkában kitűnt brigádosok melyik üzemből jöttek. Drábek Viktor ÜJ SZÖ 4 * 1961. szeptember 7.