Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-06 / 248. szám, szerda

Oldflch Praus. a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének dolgozója, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa is részt vett — a szovjet tudósokkal együtt — a déli-sarki Mirnijállomás geofizikai kutatómunkájában. Képünk Oldrich Praus elvtársat munka közben ábrázolja. (Jirí Kruliš — CTK — felvétele.) A folyamhajózási dolgozok segítsége o vasutasoknak (CTK) — Az Osti nad Labemben székelő Labe—Odera-i Folyamhajózási Társaság dolgozói évente több ezer tonna barnaszenet szállítanak teherhajókon Prágába. Ezzel nagy segítséget nyújtanak a vasutasoknak. A folyamhajózási dolgozók gondoskodnak a holešovicei villamosmű és a főváros zavarmentes szénellátásáról. A vaňoví rakodóállomásról mintegy 180 ezer tonna barnaszenet szállítottak ez idén a prágai kikötőkbe. Ezzel lehetővé tették, hogy a vasutasok 100 hüsztonnás teherkocsikból öszszeállított 90 szerelvényt más célokra használhattak. A ma legfontosabb feladata a rejtett tartalékok feltárása ÁLLÓ GÉPEK - REJTETT TARTALÉKOK • OSZTOZNAK A KÖZÖS GONDOKON • PÉNZRŐL, IDŐRŐL VAN SZÓ • KEVESEBB GÉPPEL TÖBBET NÉHÁNY HETE, hogy Pártunk Központi Bizottsága az üzemi pártszervezetek legfontosabb feladataként a hatékonyság ellenőrzésének és az 1962. évi terv sikeres előkészítésének biztosítását tűzte ki. Bár egy hónap nem nagy idő, mégis elegendő, hogy képet alkossunk, hogyan kezdtek a határozat megvalósításához a KeletSzlovákiai Gépgyár pártalapszervezetei, funkcionáriusai, gazdasági vezetői, az üzeinrészlegek, műhelyek szakemberei, munkásai. örvendetes, hogy az üzem pártalapszervezeteinek vezetői: mérnökök, technikusok, munkások gyorsan és tevékenyen válaszoltak a CSKP KB ülésén elhangzottakra. A hatékonyság ellenőrzése nemcsak . néhány párt-, vagy szakszervezeti, esetleg gazdasági vezető feladata lett, hanem közös ügy, amelyben meglátásaikkal, tapasztalataikkal, munkájukkal nagyon aktívan segítenek az üzemek dolgozói. javaslatok százai szeletnek a jobb munkaszervezésre, anyagtakarékosságra, korszerűbb gyártási technológiára. Egyszóval arról van szó, hogy az elvtársak az augusztusi párttaggyűlések beszámolóiból és az ülések vitáiból kiindulva minden pártcsoportértekezleten, termelési tanácskozáson a többet, olcsóbban és jobban gyártani elv alapján elemzik, s látják meg azokat a fogyatékosságokat és problémákat, melyek megoldására a legnagyobb gondot kell majd fordítani. Egyben újabb források tárulnak fel, melyek kihasználása a munkatermelékenység további növekedését és a termelés gazdaságossá tételét eredményezik. A beszélgetések legfőbb tanulsága, hogy a munkások megértették pártunk határozatának szellemét. Nemcsak a vitában való aktív részvételük, hanem méginkább javaslataik igazolják a pártnak azt a megállapítását, hogy a gépgyártás üteme meggyorsítható. AZ ÜZEM MUNKÁSAIBAN nagyon egészséges népgazdasági szemlélet fejlődött ki. Nem. követelőznek, hanem a termelés, a termelékenység növelésének meglevő tartalékait keresik. Az acéllemezvágő-üzemrészlegen például Jozef Fonfertó elvtárs pártcsoportjában kiszámították, mennyivel olcsóbban állíthatnák elő a vegyipar számára készülő berendezéseket, ha a darukat az első és második műszakban csak a készáru mozgatására és a harmadikban, tehát az éjszakaiban anyagszállításra használnák. A lemezvágók, a hegesztők zökkenőmentesebben, időveszteség nélkül dolgozhatnának, s a csarnokot is, a hasznos üzemi területet ls jobban kihasználhatnák. Tehát a szerelók a jelenlegi létszámmal is jóval többet termelhetnének. Persze vannak más természetű gondjaik ls. De hasonlók az előbbihez. Későn kapják például az anyagok minőségéről szóló iratokat, „keresztleveleket", ahogyan ők nevezik őket. Ez is fékezi a nagy termelékenységű korszerű gépek folyamatos kihasználását. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a gyjrtžs döcög, a terv teljesítése jóval a száz százalék alatt mozog. Ez a borítékon is érezhető. A kihasználatlan gép bizony a dolgozók zsebébe nyúl s így jogos az elégedetlenség. Nem egy munkástól hallottuk: „Ha a gépet kihasználhatnánk, én is jobban járnék meg a gyár is." Bizony sok igazság van ebben, érdemes rajta elgondolkodni az üzein vezetőségének, jó néhány munkással beszélgettünk s kiérződött szavukból, hogy a fenti esetek miatt nem bíznak eléggé a műszakiakban. — A bizalmatlanság nem jogos — magyarázta Július Bobál elvtárs, a pártalapszervezet elnöke. De a türel metlenség igen. A munkások többet, jobbat, gyorsabban akarnak termelni. — Az anyagtakarékosság, éspedig elsősorban a hulladék csökkentése a legfontosabb feladatunk — vette fel ismét beszélgetésünk fonalát Fonfertó elvtárs. Elmondotta, a technikusok, mesterek és munkások arra törekednek, hogy egy-egy nagyméretű lemezdarabból a nagyobb részek leszabása után olyan alakú lemez maradjon, amelyből még néhány kisebb idom készülhet. A maximális anyagtakarékosság érdekében azonban a szabászok továbbképzését javasolják. A tudás hatalom, mondják az elvtársak, s joggal. Azelőtt elég volt, hogy a munkás megtanulja a szakmáját, úgy, hogy kiismerje magát a rajzon s ie tudjon szabni részeket. Ma a tudás követelmény. Az egyre növekvő feladatok teljesítése a korszerű gépek kezelése, helyes alkalmazása nem képzelhető el szakértelem nélkül. MINDEZ SZOROSAN ÖSSZEFÜGG azzal, hogy a pártszervezet, az üzem vezetősége ezután eredményesebben támogassa, sőt felkarolja a dolgozók javaslatait. Kétségtelen, egyik napról a másikra nem lehet átütő sikert elérni. Tudják ezt az üzem kommunista és pártonkívüli dolgozói. De tudják azt is, hogy ezek a célkitűzések, melyeket a' készülő jövő évi terv összeállításakor is figyelembe vesznek, megvalósíthatók. Sokszor ismétlődő panasz még az is, különösen az alkatrészkészítórészlegen, ahol Ondrej Hricik elvtárssal, az egyik legjobb vasesztergályossal beszélgettünk, hogy a munkások elhanyagoltaknak érzik magukat. Igaz, gyakran olvashatunk az üzemi újságban és a fali hirdetőtáblákon jói dolgozó munkásokról. A hiba azonban az, hogy ezek a nevek már ismertek, mert többnyire ugyanazok ismétlődnek. Mi történne, ha kevésbé ismert dolgozók közül is kiemelnének egy-egy nevet, olyant, aki becsületes munkájával már régen rászolgált a népszerűsítésre vagy más jutalmazásra. S mi történne akkor, ha a szakszervezet funkcionáriusai olyan dolgozókhoz látogatnának el tapasztalatszerzésre, akik még sohasem kaptak dicséretet, de bírálatot sem? Láthatnák, hogy lelkiismeretes munkát végeznek, amelyért bizony elismerés jár. Helyes, hogy a hatékonyság megtárgyalása során az agitáció és a gyenge nevelőmunka kérdése is felvetődik. A GYÁR DOLGOZÓI valóban feltárják a tartalékokat, a hibákat. Persze, nem azért, hogy mosakodjanak, vagy magyarázkodjanak, hanem azért, hogy a leggyorsabban kijavítsák a hibát. Sok szó esik az újítómozgalomről ls. Sajnos, a múlt évhez viszonyítva nem emelkedett, sőt visszaesett a beadott újítások száma. Márpedig az alkatrészkészítő-részlegen igazán van mit újítani, módosítani. Ezt Szúnyog Pál elvtárs, a pártalapszervezet elnöke is elismerte. Ilyen esetek többnyire ott fordultak elő, ahol hiányzik, vagy egy helyben döcög a nevelőmunka és az agitáció. Ugyancsak munkások beszélték, hogy a vasesztergályosoknak csak kis része kapcsolódott be a szocialista munkabrigád címért indított versenybe. Ennek kapcsén említjük meg, hogy a pártszervezet egyik fontos feladata mindent megtenni a munkaverseny ezen új hajtásának kiszélesítéséért. Ezt azért is szóvá kell tenni, mert úgy mondták, ebben az üzemrészlegben alig járt valaki azzal a céllal, hogy a dolgozókkal beszélgetve elmondja nekik a brigádmozgalom célját, a kollektív munka előnyét, a szocialista munkabrigádok eddigi sikereit. Pedig sok ügyes kezű vasesztergályos dolgozik itt. Ha azt mondjuk és joggal, hogy a szocialista munkabrigád-mozgaiom magasabbrendű formája a munkaversenvnek, ebből következik, hogy új, fejlettebb versehyszervező, Irányító és értékelő módszerekre van szükség. Van, aki azt mondja, hogy a szocialista munkabrigád-mozgalom a munkások kezdeményezése, minek beleavatkozni. Valóban igaz, hogy nem a felsőbb szervek határozatára jött létre, hogy megelőzött minden felülről jövő szervezést, de az már helytelen értelmezése az alulról jött kezdeményezésnek, hogy magukra hagyják az esztergályosokat. Ez előbb vagy utóbb a kezdeményezés elhalálozásához vezethet. ENNYIT JEGYEZTÜNK FEL arról, hogyan beszélnek az üzem dolgozói a párt határozatáról, hogyan folyik a hatékonyság ellenőrzése. Persze, vaniMtli más nehézségek is. Az üzemben tovább kellene javítani az üzemrészlegek együttműködését. Az anyagellátás Jobb megszervezése is segítené a munkaversenyt. Egy bizonyos: A hatékonyság ellenőrzése során még közelebb kerülnek a dolgozók a vezetéshez, a pártszervezet a pártonkívüliekhez, a dolgozók ís egymáshoz, s így az eredmény sem ma rad el. ERDŰSI EDE Idejében és jól szervezzük meg a kukorica betakarítását A kukorica néhány év óta a világ egész mezőgazdaságában a legfontosabb, legértékesebb és az egyik leg-' nagyobb területet elfoglaló növény lett. Nálunk már 300 éve termesztik a kukoricát, s immár minden mezőgazdasági dolgozó jól tudja, hogy a kukorica, főleg a silókukorica olyan takarmány, amely igen rövid idő alatt szemlátomást megjavítja a takarmányozási körülményeket, illetve lényegesen emeli a takarmányalap értékét és kellő mennyiségű kifogástalan takarmányt biztosít háziállataink számára. A kukorica nagyobb termésátlaga, terméshozamának növelése érdekében mindenütt rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak. Köztudomású, hogy 1870-től lényegében Kostanáig nálunk a kukorica átlagos hozama hektáronként 10—17 mázsa között ingadozott: Ezzel szemben legújabban sok mezőgazdasági üzem takarít már be 50 mázsás szemhozamot és 600—800 mázsa silókukoricát hektáronként. A kukorica hozama országos átlagban 1960-ban 30,4 mázsát tett kl, viszont a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a Lednicei középkésői hibridet nagyobb arányban termelték, az átlaghozam hektáronként szemeskukorícából elérte a 32,9 mázsát. Ez az átlag a többi fajta hozaméval együtt értendő. A Topolníkyi Nemesítő Állomás ugyanis a kukoricatermesztési hozamokat ellenőrizte, s kiderült, hogy a Lednicei középkésői hektárátlagban 37,5 mázsás szemtermést adott. Amennyiben ennek a fajtának — valamint a hibridek nénjjglyikének — hosszú a tenyészideje, a betakarításkor körülbelül 30 °/o vizet tartalmaz, ilyen magas víztartalommal a szemtermést nem tárolhatjuk, mivel megpenészednék és veszítene csíraképességéből. Ezért Nyárasdon például a hibridek vetőmagját 40—42 fokos hőmérsékleten, mintegy 48 óra hoszszat szárítják, hogy a megszárított vetőmag 15 %-osnál több nedvességet ne tartalmazzon. Amikor a csöves megfelelőképpen szárazak, megkezdik a morzsolást. A szokásosan szárított kukorica csöveit csak télutón morzsolják. Morzsolás közben vigyáznak, hogy a vetőmag meg ne sérütjön. A kukorica emelkedő hazat mainak alapja ugyanis a kifogástalan vetőmag. Éppen ezért vetőmagnak a legjobban fejlett csöveket választjuk ki, ügyelve arra, hogy a magvak megfelelő színűek, fényűek, Illatúak és alakúak legyenek. A felszabadulás előtt a kukoricát elsősorban szemes takarmánynak termesztettük. Most egyre nagyobb tért hódJt a silókukorica s a szövetkezetek többsége ma már ezt termeli olcsó, lédús tőmegtakarmánynak. Azok a jé minőségű, silónak való hibridkukorica fajták, amelyeket az utóbbi években tenyésztettek ki, tisztán, vagV fehérjedús pillangósokkal együtt silózva megoldják a szarvasmarha olcsó, célszerű takarmányozását. Szlovákiában tavaly pl. 172 000 hektáron termeltünk kukoricát. Ez annyit jelent, hogy szántóföldjeink minden tizedik hektárját kukorica foglalta el. Sajnos azonban, a kukorica termelésében még sokan csupán a magtermést látják, nem tekintik a szárat tömegtakarmánynak, s nem is fordítanak kellő gondot annak betakarítására. Pedig a kukoricaszár igen értékes takarmány a szarvasmarha részére. Kísérletek bizonyítják, hogy minden mázsája 1 kg emészthető fehérjét és 18 keményítőegységet tartalmaz. Ha tehát egy hektárról csak 50 mázsa kórót takarítuhk be, ez már állattenyésztésünknek 50 kg emészthető fehérjét és 900 keményítőegységet biztosít. Ez tejre átszámítva annyit jelent, hogy az egy hektárról betakarított kukoricaszár 1000 liter tej termelésére elegendő. Ha tehát valamelyik mezőgazdaságban 50 hektáron termelnek kukoricát, s "ha annak szárát Idejében lesilózzák, ezzel 50 000 liter tej termeléséhez szükséges takarmányt nyernek. A kukoricaszár azonban a szarvasmarha téli ellátáséhoz csak akkor járul hozzá érdemlegesen, ha idejében — a csőtörés után a lehető legrövidebb időn belül — levágják. Minél tovább marad lábon, annál többet veszít tápértékéből. Az, hogy menynyire indokolt a kukoricaszárat csőtörés után mindjárt siíóznunk, kitűnik a következő adatokból: Különböző körülmények között silózott kukoricaszár tápértéke A szárvágás, 111. sllózés ideje: Szárazkg^q Kem. ért % Em. feh. anyag % Októberben vágott, rögtön silózott 15 • 0,5 13,7 Ugyanaz, de 1 hétig töltött silóból 35 0,3 11,5 Októberben vágott, kévézett és novemberben silózott 35 0,4 134 Októberben vágott, novemberig földön feküdt, novemberben silózott 35 0,1 7,0 Novemberben vágott és silózott 35 0,2 8,4 Közvetlen a törés után a kukoricaszár vágásával már csak azért sem szabad késlekedni, mert emiatt nemcsak . tápértékét veszíti el, de elmulasztjuk a vetésforgóban következő növény számára a talaj előkészítését. Éréskor a kukorica nagyon megköveteli a meleg, száraz időt. Két időpontban takarítjuk be a kukoricát, mégpedig aszerint, hogy a terméssel mi a szándékunk. Tehát a kukoricát vagy élettani érettségben takarítjuk be. amikor szemeskukorieához akarunk jutni, vagy pedig a csövek tejes-viaszos érettsége idején, ha a termésből silótakarmányt szándé kozunk készíteni. Az első esetben betakarításra KU-2, KU-3 és KKN-3 jelzésű kombájnokat használjuk. Silókukorica termesztésekor a betakarítást SK-2,6 szovjet silókombájnnal, SZj-1,8 magyar kombájnnal vagy SŔUZ csehszlovák kombájnnal végezzük. A felszecskázott anyagot traktorvontatású, billenöszerkezetes teherkocsikkal juttatjuk rendeltetési helyére. Köztudomású, hogy a silózás rohammunka, mert egy-egy silógödröt egy-két nap alatt meg kell tölteni és s légmentesen betakarni. A nagy menys nyiségű silókukorica veszteség nélküli betakarítása, tartósítása nagy feladatot jelent azért is, mert a siiózásl munkák egybeesnek a csépléssel, a nyári istállótrágyázással és sok egyéb kézi- és főleg fogaterőt igénylő munkával. A munka megszervezésének egyik legfontosabb követelménye: az időpont helyes megválasztása. Általában a betakarítás ideje ak? kor érkszik el, ha a szemtermés el<; éri a tejes-viaszos érettséget. A TOPOĽČANYI JÁRÁS Oponicei ; Állami Gazdaságában az idén szép < komlótermést takarítanak be. A ta- < valyi 4,2 mázsás termés helyett B mázsás hozamot várnak. ÍJ. Valko — CTK — felvétele) A szakszerűen betakarított kukoricaszár répafejjel, répaszelettel vagy cukorcirokkal összeházasítva szintén kitűnő takarmánnyá válik. Ízletes lesz a silótakarmány akkor is, ha a feltépett kukoricasiárat hígított meIasszal, esetleg sós vízzel locsoljuk. A kukoricaszár silózására már a kukorica törése előtt lel kell készülni, hogy egy hektárnyi kóró se menjen veszendőbe, Illetve ne maradjon a határban. S ha a kukoricaszár silózására valamilyen okból képtelenek vagyunk, akkor se hagyjuk a kőről betakarítatlanul. Rögtön a csővek betakarítása után hordjuk össze kúpokba. Végül meg kell említenünk még azt is, hogy a korszerű módszerek alkalmazása a kukoricát a legérték® sebb és legjövedelmezőbb növényféleségek közé sorolja. Ez egyúttal azt ls jelenti, bogy a kukoricára költött minden beruházás jövedelmező befektetés. A növénytermesztésben tálén egyike azoknak a befektetéseknek. amelyek a népgazdaság számára a leggyorsabban és legbiztosabban visszatérőinek. - ti® Üj bánya épül f CTK J — Ostrava közelében Paskarban Aj kűszénbanya épül. Az ostravakarvinái béayaépitfcizetl vállalat dolgaiéi az elmúlt napokban megkezdték u ij bánya első tárnájának máljrttését. jél bevált Mstsjťt módszer s/erioi intett beioaaal szilárdítják a tárna falalt. \ betuat csérek segítségére! tavábbilják a tárna mélyébe. Ez a umtszer lehetővé tette az ostravai bányaépiliknek, hogy többször uiegéöatsék a bányamélyíté* országos rekordját. Az új téma 805 métmi mély lesz. A tercek szériát a t a ma Mélyítését 1963-baa fejezik be. A páskoví új kőszénbányát clőrelátbatálag negyedik ötéves tervünk első évében helyezik •zenbe. ÜJ SZÖ 5 Ťť 1961. szeptember 5.