Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-30 / 272. szám, szombat

GOLOVKO TENGERNAGY: A Szovjetunió különféle típusú hatalmas rakétákkal felszerelt atomhajtású tengeralattjárókkal rendelkezik Moszkva (CTK) — Golovko tenger­nagy szeptember 29-én kijelentette, hogy a Szovjetuniónak különféle tí­pusú hatalmas rakétákkal felszerelt atomhajtású tengeralattjárói vannak. A tengeralattjárók sebessége nem marad el az amerikaiak gyorsasága mögött, azonban számuk jóval na­gyobb. Golovko tengernagy a Krasznaja Zvezda szeptember 29-i számában a Szovjetunió haditengerészetének har­ci erejéről ír. Hangsúlyozza, hogy a szovjet tengerészek mindenkor készen állnak arra, hogy megvédjék hazáju­kat. Utal a NATO agresszív terveire, Burk amerikai tengernagy provokáló harcias nyilatkozataira és a Német Szövetségi Köztársaság revansista szándékaira. Ezzel kapcsolatban óva inti az agresszorokat és kijelenti, hogy a szovjet fegyveres erők min­denkor készen állnak, hogy a meg­torlás pusztító fegyvereivel vessék magukat az agresszorokra. Az utóbbi évek során a haditenge­részet összetételében és felszerelésé­ben sarkalatos minőségi változásokra került sor, — írja Golovko tenger­nagy. A haditengerészet harci képes­Ujabb provokáció az NDK légiierében Berlin (CTK) - Az NDK külügymi­nisztériumának képviselője csütörtökön kipellengérezte az NDK légiterének ame­rikai repülőgépek által történt újabb provokatív megsértését. Az amerikai megszálló hadsereg két helikoptere szeptember 27-én átrepült az NDK te­rülete felett a meghatározott légifo­lyosón kívül, hogy Steinstílcken kis falu néhány lakosát tüntetőleg Nyugat­Berlinbe szállítsa, Jóllehet e lakosokat senki sem gátolt? meg a határ nor­mális átlépésében. Stelnstücken falucska az NDK-val kö­rülvett zárt kerületet képez, amely adminisztrációs szempontból Nyugat­Berlinhez tartozik. A megszálló ható­ságok e mesterségesen megrendezett provokációs akcióval a nyugati közvé­lemény előtt azt akarták megmutatni, hogy az NDK-kormánynak az ország biztonsága érdekében foganatosított In­tézkedései gátolják a nyugat-berltnl la­kosok normális életét. Az NDK külügyminisztériumának kép­viselője élesen elutasította a nyugati hatalmaknak a Szovjetunióhoz Intézett Jegyzékeiben foglalt tarthatatlan állí­tásokat, melyek szerint a Bundeswehr két reaktív vadászgépe, amelyek szep­tember 14-én Franciaországból kiindul­va átrepülték Nyugat-Németország és az NDK területét s a nyugat-berlini Tegel repülőtéren szálltak le, állítólag „el­tévedtek". ségei a tengeralattjárók támadó ere­jének fokozásával jelentősen növe­kedtek. A Szovjetunió haditengerésze­te ugyanúgy, mint más fegyvernemek, rakéta- és nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. A hadihajók magas tel­jesítményű energetikai berendezéssel és a legtökéletesebb rádióelektroni­kával vannak felszerelve. Az NDK kormányának nyilatkozata a müncheni évfordulóval kapcsolatban Berlin (CTK) — Az NDK kiilügymi nlsztériuma a müncheni egyezmény alá­írásának 23. évfordulója alkalmából nyilatkozatot tett közzé, amelyben ezt a tettet „a cseh és a szlovák nemzet szuverén jogainak arcátlan megsértésé­nek és a nemzetközi jog fő alapelvet megszegésének" nyilvánítja. A nyilatkozat rámutat, hogy a német imperialisták és militaristák ma a nyu­gati nagyhatalmak támogatásával és a Münchenhez hasonló hazug és erősza­kos módszerekkel megkísérlik újabb agresszió előkészítését az NDK, Cseh­szlovákia, Lengyelország, a Szovjetunió és más országok ellen. „Napjainkban az Ilyen tervek kudarc­ra vannak ítélve, egy újabb München nem következhet be". Ezt a Szovjetunió vezette szocialista tábor megbonthatat­lan egysége, a Varsói Szerződés tagál­lamainak katonai ereje biztosítja. A Szovjetunió újra javasolja: A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést Lapunk tegnapi számában közöltük az ENSZ-nek benyújtott három szovjet emlékiratról szóló hírt, valamint a memorandumot az atomfegy­verkísérletek betiltásáról. Az alábbiakban a két további emlékiratot is­mertetjük: A nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekről Véget ért a római értekezlet Róma (CTK) — Szeptember 29-én vé­get ért Rómában a háromnapos kerek­asztal-értekezlet, — amelyen a szocia­lista és a nyugati államok képviselői vettek részt. A kiadott közlemény szerint az érte­kezlet résztvevői a fő kérdésekben azonos nézetet vallanak. A leszerelés kérdésében a közlemény hangsúlyozza, hogy e kérdés rendezése a világhely­zetre valti tekintettel sürgős. A közle mény javasolja, hDgy a leszerelési ta­nácskozásra hívják meg a Kínai Nép­köztársaságot és a semleges államo­kat is. Az európai béke érdekében a rőmai értekezlet résztvevői egyhangúlag ja­vasolják a két német állam létezésének elismerését. Berlin statútumának kér­désében a közlemény hangsúlyozta, hogy a statútumot a négy nagyhatalom közötti megállapodással kell életbe lép tetni. A közlemény befejező részében kife­jezi azt a reményt, hogy a Biztonsági Tanács ötödik állandó tagjának helyét a Kinal Népköztársaság foglalja el. A szovjet kormány az ENSZ-köz­gyűlés XVI. ülésszaka elé memoran­dumot terjesztett elő a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti bizalom megszilárdítására, az általános és teljes leszerelés támo­gatására irányuló Intézkedésekről. A Szovjetunió kormánya a követ­kező intézkedésekben, vagy legalább néhányban való megegyezést .java­solja: • az államok katonai költségveté­seinek befagyasztását; • kötelezettség vállalását, hogy nem alkalmaznak nukleáris fegyve­reket; • a háborús propaganda betiltá­sát: • megnemtámadási egyezmény megkötését a NATO és a Varsói Szerződés országai között; • az idegen csapatok távozását külföldi területekről; • a nukleáris fegyverek további terjesztése elleni intézkedéseket; • atommentes övezetek létesíté­sét; • a váratlan támadás veszélyének enyhítésére szolgáló intézkedéseket. A szovjet kormány azt javasolja, ne várjanak az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldására, hanem fogadjanak el néhány megfe­lelő intézkedést, amelyek alapján megállapítanák az államok katonai költségvetésének maximális határát, mégpedig azon a színvonalon, amely nem haladja meg 1961. január el­sejei katonai kiadásaikat. A memorandum hangsúlyozza, hogy ez nem menne egy állam biztonsá­gának a rovására sem. A szovjet kormány megállapítja, hogy a katonai költségvetések befagyasztása, „megfelelő lépés volna a fokozott lázas fegyverkezés ellen" és kijelenti, hogy kész ezen az úton haladni, ha az USA és a többi nyugati hatalom is megfele­lő lépéseket tett ebben az irányban. dók most a Szovjetunióval együtt az atomfegyver alkalmazása feltétlen be­tiltására kötelezni magukat, az első lé­pést az a megegyezés jelenthetné, mely­nek alapján az államok egyike sem al­kalmaz elsőként atomfegyvert. Valamennyi állam lényegesen hoz­zájárulhatna a nemzetközi helyzet egészségessé tételéhez, ha együtte­sen síkraszállnának minden propa­gandának beszüntetéséért, amely el­lenségeskedést és gyűlöletet szít a nemzetek között. Politikai szempontból nagy jelen­tőségű volna olyan közös nyilatko­zat elfogadása, amely a békével és a nemzetközi kölcsönös megértés­sel szemben ellenséges, háborús propaganda beszüntetésére szólítana fel. A Szovjetunió kormánya megis­métli azt a javaslatát, hogy a NATO országai és a Varsói Szerződés tag­államai kössenek egymással meg­nemtámadási egyezményt. Ezen egyezmény alapjául az a kö­telezettség szolgálhatna, hogy a szerződő felek nem alkalmaznak erőszakot, vagy erőszakkal való fe­nyegetést és arra kötelezik magu­kat, hogy a közöttük esetleg felme­rülő vitás kérdéseket kizárólag bé­kés 'úton fogják megoldani. Ez az egyezmény lényegesen kor­látozná a potenciális támadót. Amint az előző tárgyalások ta­pasztalatai bizonyítják, az USA nyil­vánvalóan még nem hajlandó elfo­gadni az európai államok területén levő külföldi csapatok teljes kivo­nására tett szovjet javaslatokat. A szovjet kormány ezért úgy véli, hogy ilyen feltételek között legalább azt a kérdést kell megoldani, hogy csökkentsék mind a NATO, mind pedig a Varsói Szerződés tagállamainak te­rületén levő külföldi csapatok létszá­mát. A Szovjetunió kormánya első lépés­ként bizonyos határidőn belül a Né­metországban állomásozó valamennyi külföldi csapat létszámának egy har­madával, vagy más megegyezéses szint­re való csökkentését és ezen Intézke­dés ellenőrzését Javasolja. A szovjet kormány nézete szerint most olyan egyezményt lehet kötni, amelynek alapján a nukleáris nagyha­talmak köteleznék magukat, hogy nem adnak át atomfegyvereket más orszá­goknak és azok az államok, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fogyve­rekkel, köteleznék magukat, hogy nem fognak ilyen fegyvereket gyártani, sem pedig átvenni az atomhatalmaktól. A szovjet kormány szükségesnek tartja az atommentes övezetek létesí­tésére irányuló tervek gyakorlati meg­valósításának támogatását. Nézete sze­rint a gyakorlatban könnyen atom­mentes övezetté lehetne átalakítani az egész afrikai szárazföldet. Az atommentes övezetek létesítését meg lehetne kezdeni Közép-Európában is. amint ezt részletesen kifejti a Cseh­szlovákia és az NDK által támogatott lengyel Javaslat. A memorandum tartalmazza a szovjet kormány azon intézkedésekre vonatko­zó javaslataft, amelyek enyhítenék a váratlan támadás veszélyét. A legközelebbi Időben megvalósítható legreálisabb intézkedések közé tartozik ellenőrző szárazföldi állomások kiépí­tése a vasúti csomópontokban, a nagy kikötőkben és az autőutakon, ami meg­akadályozná fegyveres erők és a kato­nai technika veszélyes összevonásait. Ezzel egyidejűleg megfelelően csök­kenteni és kivonni lehetne a fegyveres erőket és fegyvereket a határvonal két oldalán bizonyos távolságig terjedő területről. 1962 legyen a gyarmati rendszer végleges megszüntetésének éve A szovjet küldöttség az ENSZ-köz­gyűlés XVI. ülésszakán részt vevő küldöttségek között szerdán memo­randumot osztott szét, amelyben a A memorandum rámutat, hogy az ál- i i « taiános és teljes leszerelésről szóló fzoyjet kormány azzal a kérdéssel egyezmény megkötése előtt az atom­fegyvert gyártó államok ezen egyez­mény erkölcsi előkészítésének keretei­ben kijelenthetnék, hogy nem fognak atomfegyvert alkalmazni, hasonlóképp, mint ahogy valaha az államok egész sora kijelentette, hogy nem engedhető meg mérges gázok és baktériumfegyve­rek alkalmazása. Ha a nyugati hatalmak nem hajlan­foglalkozlk, hogyan valósítják meg a gyarmati országok és népek füg­getlenségének megadásáról az ENSZ tavalyi közgyűlésén elfogadott dek­larációt. A memorandum azt is javasolja, hogy a közgyűlés jelentse ki: 1962 legyen a gyarmati rendszer végleges i megszüntetésének éve. I chili angol miniszterelnök Potsdam­ban aláírták a békeszerető Német­ország megteremtésének alapelveit. 1946. márciusában aztán elhang­zott Churchill gyászos emlékű fulto­ni beszéde, amely elindította a hi­degháború hullámát, a nemzetközi" kapcsolatok fokozotí romlását és a fegyverkezési hajszát. H Megvert ellenségből szövetséges Az antikommunizmus, a szovjetel­lenség talajából kisarjadt hideghá­ború kedvező légkört teremtett az amerikai, az angol és a francia megszállási övezetből a nybgatnémet állam megalakítására és a nyugati katonai szövetségbe kapcsolására. A Szovjetunió már 1945 végén tiltako­zott a szövetségeseknél az ellen, hogy egyes német katonai egysége­ket nem oszlattak fel, hanem foly­tatták kiképzésüket. 1946-ban az Egyesült Államok megalakította „a második világhá­ború tapasztalatait tanulmányozó bizottságot", amelybe bevonták a magasrangú náci katonatiszteket. Az elkövetkező években azután csopor­tosan engedték őket szabadon. 1951­ben az angol Daily Express gúnyo­san megjegyezte, hogy a hitleri ve­zérkar, amely évekig a szövetsége­sek megsemmisítésére törekedett, újra együtt van, ezúttal szövetsé­gesként. A bonni uralkodó körök­nek azonban volt magukhoz való eszük és a szövetségnek alaposan megkövetelték az árát. • A militarizáció első feltétele a gazdasági talpraállás Wilhelm Beutler, a Nyugatnémet Nagyiparosok Szövetségének főtitkára :gy határozta meg a nyugatnémet po­itika irányvonalát: „A gazdasági po­enciál a fegyverkezés potenciálja. \ fegyverkezési potenciál katonai latalom és akkor az erő befolyásolja 9z események alakulását". A háborús bűnösként elítélt nyugat­lémet iparmágnások, akik Hitlert ha­talomra segítették, a qyugati katonai hatóságok jószívűsége következtében a börtönből irányították vállalataikat, közben különféle módon kijátszották a potsdami egyezményekben lerögzí­tett dekartellizációt Adenauer kan­cellárnak jelentős szerepe van a há­borús bűnös gyárosok kiszabadításá­ban, hiszen rokoni kapcsolatban áll McLny-al. az akkori amerikai főbiz­tossal, (aki jelenleg újra Nyugat­Berlinben „tevékenykedik"). Wheeler, az amerikai dekartellizációs katonai bizottság vezetője bevallotta köny­vében. hogy már 1948-ban ezt az uta­sítást kapta Clay tábornoktól: „... a nehézipari monopolista konszernekkel szemben foganatosított valamennyi intézkedést vissza kell vonni". És egymás után visszajuttatták a mil­liós vagyonokat tulajdonosaiknak. Messerschmidt és Dornier hírhedt fasiszta repülőgéptervezők a hábo­rú utáni években még Spanyolország­ban tervezték a korszerű repülőgépe­ket az új német légierő számára, de ma mér saját vállalatalkban gyártják őket. A nagy nyugatnémet konszer­nek ma mind katonai megrendelése­ken dolgoznak. I. G. Farben ( az atom­bombagyártáshoz szükséges nehézvi­zet és plutóniumot, Krupp atomreak­tort gyárt Siemens a rakétákhoz szükséges villamossági készülékeket állítja elő, Tyssen, Mauser, Debuss és a többiek ls mind a militarizáció szolgálatába álltak. A Német Szövetségi Köztársaság ipari termelése már 1959-ben elérte a hitleri Németország színvonalát, napjainkban pedig a kapitalista vi­lágban a második helyre került. A kapitalista vezető nagyhatalmak ipari termelése a következőképpen alakult (százalékban). • Nyugatnémet szakemberek éppen az elmúlt napokban jelentették ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság képes bármelyik órában megkezdeni a saját tervezésű többlépcsős rakéták gyártását. • A bonni vezetőknek a washingtoni tábornokok megígérték, hogy atomfegy­vereket adnak, de különféle leplezett utakon a Néipet Szövetségi Köztársaság is készül az atomfegyvergyártásra. (Nyílt titok, hogy együttműködött a fran­cia atombomba előállításában is.) Ezek után érthető, hogy az angol Tribúne nyíltan ezt írta: „Nyugat­Németország már ma a NATO ura, e szervezetben a szövetségi hadsereg a legerősebb. És ha atomfegyvert ad­nak a németeknek, gyakorlatilag ők fogják reprezentálni a NATO-t. K Fel kell számolni a tűzfészket Országok 1948 1958 1960 USA 66,4 53,4 46,9 NSZK 4,3 7,8 10,4 Anglia 11,7 8,3 7,7 Franciaország 4,1 8,3 7,7 A nyugat-európai államokba irá­nyuló német kivitel a múlt évben nagyobb volt, mint az Egyesült Ál­lamoké s meghaladta a francia és angol export együttes mennyiségét. Érdemes megemlíteni azt is, hogy 1953 és 1957 között a katonai meg­rendelések 60 százalékát külföldről szerezte be Nyugat-Németország. Ma a többszörösére növekedett megren­delések közel 70 százalékát maga ál­lítja elő. H Hol tart a Bundeswehr felfegyverzése? Az elmúlt 16 év során a Német Szövetségi Köztársaságban több pénzt fordítottak a fegyverkezésre, mint Hitler a második világháború előké­szítésére. A hivatalos adatok szerint körülbelül 67 milliárd márkát emész-. tett fel a Bundeswehr újrafelfegyver­zése. 1956—1957-ben a költségvetés Mindezek a tények a napnál is vi­csak 4,3 milliárd márkát irányzott lágosabban bizonyítják, hogy Nyugat­elő katonai kiadásokra, de ez az ösz- m-,.,.™,!. „„„„,;;, szeg 1960—1961-ben már 10 milliárd- N é™í orsz áS ™ vezetői olyan ve­ra növekedett, s a nyugatnémet sajtó szedelm es ú t°n I^nak, amely súlyo­jelentése szerint a következő évben sa n veszélyezteti a világ békéjét. 13,5 milliárd márkára rúgnak majd A Szovjetunió ezért követeli a német a bohni katonai ktadásök. Ehhez ter- békeszerződés mielőbbi aláírásét, a mészetesen hozzá kell számítani a nyugatnémet militarizálás és revan­különféle titkos alapokból folyósí- sizmus teljes felszámolását. Semmi tott összegeket. nlncs ezekben a kovetelmények­De lássunk csak néhány konkrét beri i egyszerűen meg kell valósítani adatot az NSZK totális militarizálása- a potsdam j egyezmények alapelveit, " . . „ .... amelyeket aláírásukkal szentesítettek • A nyugatnémet hadügyminisztérium _ ., . . , jelentése szerint ez év október 2-án a a nyugati hatalmak is. Bundeswehr létszáma eléri a 360 500 főt. A világban ma egészen mások az St%zXáS bB nakr !eze,ő hrun°k k l^TT^T* V^vT ^f ciót töltöttek be Hitler vezérkarában. háború elótt. Ma egy új „keleti hadjá­• A militarizálás egyik fő támasza ra t" pusztulást ígér a revansra vá­az az ezer különféle katonai szövetség, gyó nyugatnémet generálisoknak, jól amely a hitleri hagyományokat dicsőíti, tudjuk azonban, hogy a becsvágyó Ezenkívül több mjnt 100 fasiszta Ifjúsági ' .6/ ÖJ szervezet és számos revansista szövet­ség. • A NATO vezérkarában egyre több hitlerista katonatiszt teljesít szolgálatot, többek között 16 tábornok és közel 1200 magasrangú tiszt. Ezért érthető, hogy a NATO egyre leplezetlenül fújja a nyu­gatnémet militaristák nótáját. militaristák között mindig akadhat egy őrült, aki kirobbantja a világ­égést. Ezt kell megakadályozni a vi­lág népeinek, ezért kell minél előbb aláírni mindkét német állammal a bé­keszerződést. Szűcs Béla A memorandum megállapítja: „Ä gyarmati rendszer megszüntetését egész földünkön 1962. végére be le­het fejezni. Ez teljesen reális fel­adat, ha a szabadságszerető államok és népek összefognak a gyarmatosí­tók ellenállásának megtörésére." A szovjet kormány memoranduma indítványozza, hogy haladéktalanul szüntessék be a gyarmati háborúkat, a nemzeti felszabadító mozgalmak résztvevői ellen foganatosított meg­torlásokat, vonják ki a gyarmatokról a külföldi csapatokat, számolják fel a gyarmatokon levő idegen támasz­• pontokat. , „A szovjet kormány úgy véli —, > mondja a memorandum —, hogy a köz­i gyűlés és a Biztonsági Tanács helyesen ' Járna el, ha szankciókat határozna el | Portugáliával szemben amiatt, hogy a i portugál kormány nem hajlandó teljes!­i teni az ENSZ követelését, amelynek ér­1 telmében meg kell szüntetni a hábo­| rút Angola népe ellen." i Mint a memorandum rámutat, az i ENSZ-nek követelnie kell, hogy a leg­1 közelebbi hónapok folyamán minden gyarmaton, minden gyámsági és új kor­mányzattal nem rendelkező területen létesítsenek • nemzeti hatalmi szerveket. A memorandum hangsúlyozzá, hogy az ENSZ-nek szilárdságot kell tanúsíta­nia abban a kérdésben, megadják-e a gyarmatok lakosságának a széleskörű damokratikus jogokat, és szabadságo­kat, megszüntetik-e a háborút a gyar­matok népei ellen. Ha például a Dél­Afrikai Köztársaság kormánya tovább­ra is mekacsul kitart faji megkülön­böztető és elkülönítő politikája mellett, a közgyűlés igazságosan járna el, ha kizárná az ENSZ-ből a Dél Afrikai Köz­társaságot, a Biztonsági Tanács pedig megfelelő szankciókat alkalmazna ezzel az állammal szemben. Az ENSZ-nek követelnie kell, hogy feltétlenül hatálytalanítsanak minden olyan, a gyarmatokkal és gyámsági te­rületekkel kötött, esetleg titkos egyez­ményt, amely a leendő független álla­mok szuverenitásának korlátozására irá­nyul. A memorandum megállapítja, hogy a gyarmatosító hatalmak lényegében véve semmibe veszik a fenti dekla­rációban foglalt követelményeket. Még egytized részben sem teljesí­tették a deklaráció fő követelését, azt, hogy minden gyarmati népnek haladéktalanul és feltétlenül meg kell adni az önrendelkezés jogát. ,,Á gyarmatosítók kihívó lépése­ket tesznek a deklaráció meghiúsí­tására — mutat rá a továbbiakban a memorandum. — Ennek az a ma­gyarázata, hogy a portugál, a fran­cia, az angol, a belga, a dél-afrlkal, a holland és a spanyol gyarmatosí­tók mindenben az Egyesült Álla­moknak, a Jelenkori gyarmatosítás fő bástyájának a támogatását élve­zik. Vitathatatlan tény, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg 12 gyarmatbirtoka van" — állapítja meg a memorandum. ÜJ SZÖ 5 * 1961. szeptember 30. \ -

Next

/
Thumbnails
Contents