Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-27 / 269. szám, szerda

Berlini tudósításunk: 114 millió dolgozó hangja Lj étfőn nagygyűléssel fejeződött n be Berlinben napjaink egyik legnagyobb nemzetközi találkozója. Három napon át ülésezett itt a nem­zetközi szakszervezeti értekezlet, mely a német békeszerződésről, a nyugat­berlini kérdés békés rendezéséről és az összes háborús provokációk elhá­rításáról folytatott vitát. Nem véletlen, hogy 47 ország mintegy kétszáz szakszervezeti kül­dötte, akik összesen 114 millió dol­gozót képviseltek, kötelességének tartotta, hogy e komoly időben fel­emelje szavát a német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin semle­gessége érdekében. Az sem volt vé­letlen, hanem logikus következmény, hogy az értekezlet Berlinben, az NDK fővárosában ült össze. „A Német De­mokratikus Köztársaság az egyetlen német állam, mely szavatolja az európai békét" — Jelentette kl Sail­lant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. „A Német Demokratikus Köztársaság a német munkásosztály legnagyobb vívmánya" — mondotta egy nyugatnémet küldött. Az elhangzott beszédek és vitafel­szólalások, valamint az értekezlet két dokumentuma a békeszerződés megkötéséért és a Nyugat-Berlin semlegességéért folyó harcra össz­pontosítottá Európa és az egész vi­lág dolgozóinak a figyelmét. Egyön­tetűen kiállt a két német állam el­ismerésére, az Odera—Nelsse-i vég­leges békehatár mellett, szembehe­lyezkedett az NDK-val, Csehszlová­kiával, Lengyelországgal, a Szovjet­unióval, Franciaországgal és a többi állammal szemben emelt revansista területi követelésekkel, a nyugatné­met militarizmussal, mely „ma a leg­főbb háborús veszélyt jelenti", amint azt a világ dolgozóihoz Intézett fel­hívás megállapította. E htfrcban nagy felelősség hárul a nyugatnémet munkásosztályra. Az ér­tekezlet annyira komolynak tartja a nyugatnémet munkásosztály felelős­ségét, hogy még külön felhívással fordult az NSZK munkásaihoz és szakszervezeti dolgozóihoz. „Azzal a keserű tudattal tesszük ezt, hogy a tizenkét évig tartó hitleri uralom és a hatéves háború ellenére a milita­ristáknak a monopóliumoktól támo­gatott hazug propagandájuk segítsé­gével sikerült közületek sokaknak a tudatában elkenni a dolgok osztály­értelmezését" — állapltja meg a fel­hívás. Hruscsov elvtárs levele ls komo­lyan mozgósítja a nyugatnémet mun­kásosztályt. „Szemtől szembe a re­vansista lázzal, mely az NSZK lakos­ságának még nagy részét elragadta, a nyugatnémet munkások kötelessé­ge, hogy a német militarizmus és re­vansizmus elleni harc élére állja­nak." Zupka elvtárs, Csehszlovákia kép­viselője az értekezleten komolyan rá­mutatott az „önrendelkezési jog" leple alatt rejlő revansista veszélyre. Még az elfogult ellenség sem ta­gadhatja, hogy a berlini nemzetközi szakszervezeti értekezlet Európa és az egész világ dolgozóinak komoly hangja volt. A munkásosztály és szakszervezetei sokat szenvedtek és véreztek a német imperializmus jár­mában. Ezért ma méltán fordulnak mozgósító felhívással a dolgozókhoz, hogy folytassanak szent harcot a bé­keszerződés megkötéséért és az új­kori német militarizmus megféke­zéséért. A. P. Berlin (CTK) — A berlini fiatalok és sportolók központi klubjában hétfőn több ezer dolgozó jött össze, hogy meg­hallgassák a Nemzetközi Szakszerve­zeti Mozgalomnak a világ minden tá­járól ide érkezett élenjáró képviselőit. Louls Saillant, a Szakszervezeti Világ­szövetség főtitkára részletesen tájé­koztatta a jelenlevőket á német béke­szerződés megkötése, a nyugat-berlini kérdés békés megoldása érdekében és minden háborús provokáció elleni til­takozásra egybehívott háromnapos nem­zetközi szakszervezeti értekezlet ered­ményeiről. A szovjet, francia, japán és kubai szakszervezetek képviselői tájékoztatták a berlini dolgozókat azokról az akciók­ról, amelyeket hazájukban rendez a munkásosztály és a szakszervezeti ta­gok, hogy hathatósan támogassák azt az igazságos küzdelmet, amelyet az NDK folytat a békeszerződés megköté­séért. Napirendi vita ai ENSZ-közgyűlésen Kennedy elnök beszéde • A szocialista tábor követeli, hogy a nukleáris kísérletek betiltását az egyetemes leszerelés keretében vitassák meg • Üjabb provokáció az úgynevezett tibeti kérdéssel • Vita a kínai kérdésről Ä Castro elleni merénylet háttere Havanna f ČTK J — A kubai bel­ügyminisztérium biztonsági szervei meghiúsítottak egy Castro elleni me­rényletet, melyet a CIA amerikai kémszervezet utasítására akartak el­követni az ellenforradalmárok. Meg­állapították, hogy a merényletet egy garázsból akarták elkövetni a Sport­palota szomszédságában levő Rancho Boyeros-I repülőtérre vezető úton. Gépfegyveres és ágyú támadással el akarták vágni Castro autóját kí­séretétől. A további támadók kézi­gránátokkal akarffik fedezni a me­rénylők menekülését. A merényletet kieszelő csoport lel­kiismeretét több hasonló támadás terheli. Az ellenforradalmi csoportok azonban nem tudnak kapcsolatot teremteni a néppel. Az ellenforra­dalmárok élén bizonyos Luis Tor­roella, egy havannai gazdag háztu­lajdonos fia áll. aki 1960 januárjá­ban az USÁ-ba emigrált ott kém­kiképzést kapott, majd októberben visszaküldték, hogy koordinálja az ellenforradalmi csoportok tevékeny­ségét. A letartóztatott Torroellánál rejt­jeles jelentést találtak, amelyben a kubai politikai helyzetet elemezi. Az USA saját eszközévé akarja tenni az ENSZ-f London (ČTK) — „Kennedy, az USA elnöke az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében leleplezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok a jö­vőben is politikája eszközeként akar­ja felhasználni az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, továbbra ls megta­gadja a Kínai Népköztársaságtól azt a jogát, hogy helyet foglaljon az ENSZ-ben és azt tervezi, hogy saját főtitkárát helyezi az ENSZ élére" Írja a Daily Worker vezércikkében. Bonn (ČTK) — A nyugatnémet sajtó a már megszokott lelkesedés­sel Ír arról a beszédről, amelyet Kennedy tartott az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és Idézi azt a kijelentését, hogy a nyugati hatal­mak „A rájuk kényszerltett minden eszközzel" megvédik a Nyugat-Ber­linbe vezető utat, viszont nehezen leplezett Ingerültséggel tesznek em­lítést az esetleges megegyezésre vo­natkozó kijelentésekről. Így például a Bonnban megjelenő General An­zeiger szerint „az adott pillanat­ban nem mondható helyesnek" Ken­nedy azon kijelentése, hogy az USA Berlinben nem köti magát semmi­lyen merev szabályhoz. • •••••••••• NORSTAD amerikai tábornok, a NATO hadseregek vezérkari főnöke Athénban az Atlanti Paktum görög nemzeti szö­vetségének évzáró gyűlésén agyon-dicsér­te Karamanlisz volt görög miniszterel­nöknek „szilárd álláspontját" az úgy­nevezett „szovjet fenyegetésekkel" szem­ben. (CTK) A FRANCIA civil és katonai hatóságok egy része Algírból Rocher Noir városba költözik. Ezzel azt akarják elérni, hogy a civil vezetőséget és a katonai parancs­nokságot Algériában eltávolítsák a fő­város nyugtalan környezetéből. (CTK) ALGÍRBAN hétfő délután a gyarmato­sító elemek viharos tüntetésekbe kezd­tek, mert a rendőrség eltávolította az algériai vasútigazgatóság épületéről a „titkos hadsereg" szervezetének Jelzé­sével ellátott zászlót. (CTK) STRASSBURGBAN katonai ítélőszék előtt 16 algériai hazafi nem volt haj­landó a bíróság tagjait felállással üdvö­zölni. HOLLANDIÁBAN a „Hadirokkantakat Segélyező Szövetség­ben" a mai napig aktív tevékenységet fejtenek ki a volt SS tagjai. (CTK) A SZOVJETUNIÓ Mi­nisztertanácsa elha­tározta, hogy átadja a Lengyel Népköz­társaságnak a Len­gyel Királyságról, a Visztula vidékről és a burzsoá Lengyel­országról szóló ar­chív anyagát, mely az 1427-től 1939-lg terjedő időszakot foglalja magában és nagy segítséget Adenauer: Kelet az Kelet, Nyugat az Nyugat, e ket­téneíem, tanulmányéi- tőnek sohasem szabad találkoznia. Wnrkprhp n zásában. (CTK) Eccless rajza a Daily Workerben New York — (ČTK) — J. Kenne­dy, az USA elnöke az ENSZ közgyű­lésének szeptember 25-1 ülésén az általános vita keretében tartotta a már többször előre bejelentett be­szédét. Az USA elnöke különösen azzal a helyzettel foglalkozott, amely az ENSZ-ben alakult kl Hammarskjöld halála után, majd a Németországgal és Berlinnel kapcsolatos kérdéseket elemezte. Ami a leszerelés problé­máját illeti, az elvárt nagyszabású amerikai javaslatok helyett csupán a nukleáris fegyverek s a velük vég­zett kísérletek kérdésére szorítko­zott. A leszerelés teljes programjá­ról — amelynek csak bizonyos ré­szét képezhetik a nukleáris fegyve­rekre vonatkozó kérdések — csak általánosan beszélt. Kennedy az ENSZ-ben a Hammar­skjöld halála után kialakult helyze­tet felvázolva továbbra is ragaszko­dott ahhoz az álláspontjához, hogy ismét csak egy személy választható az ENSZ főtitkárává. Szembehelyez­kedett azzal a szovjet' javaslattal, hogy összetételével ennék a szerv­nek is meg kell felelnie a nemzet­közi szervezet szükségleteinek. Ami Németország és Berlin kér­dését illeti, Kennedy a következőt hangsúlyozta: „Nem kötjük magun­kat semmilyen merev szabályhoz. Elismerjük, hogy egy nemzet bizo­nyos időre két részre osztható, bár az ilyesmit semmi esetre sem te­kinthetjük bölcs politikának. Meg­győződésünk azonban, hogy lehet­séges egy olyan békéltető megegye­zés, amelynek alapján védve volna Nyugat-Berlin szabadsága és lehető­vé válna a szövetségesek jelenléte Berlinben. Ez ugyanakkor alkalmat adna annak elismerésére, hogy más államoknak is történelmi jogos ér­dekében áll az európai biztonság szavatolása." Az USA elnöke beszéde további ré­szében ismét hangsúlyozta azt a régi amerikai álláspontot, amely ellenzi a Németországgal avagy annak egy részével kötendő békeszerződést. Kennedy figyelmeztetett a jelenlegi helyzet válságos voltára, amely „a kö­vetkező 10 000 évre határozhatja meg a világ jövőjét". Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az USA „Sohasem követ el és sohasem provokál ki ag­ressziót", de „sohasem fog tárgyalni félelemből, ám attól sem fél, hogy megkezdje a tárgyalásokat". Kennedy éppúgy, mint ahogyan sem­milyen konkrét javaslatot sem tett a német kérdésben, a leszerelés kérdésé­ről sem beszélt félreérthetetlenül. Meg­ígérte ugyan, hogy az amerikai küldött­ség konkrét Javaslatokat terjeszt az ENSZ Jelenlegi közgyűlése elé, de rész­letesebben csak az atomkísérletek vég­zésének s a hasadó anyagok gyártásá­nak betiltásával, a nukleáris fegyver­készletek fokozatos megsemmisítésével, valamint az e fegyverek továbbítását szolgáló eszközök gyártásának betiltá­sával foglalkozott. A leszerelésre vo­natkozó problémákat tartalmazó egy­séges szövegből csak ezeket a rész­problémákat emlegette és teljesen el­hallgatta az említett problémákkal ma­gától értetődően szorosan összefüggő haditámaszpontok kérdését. Kennedy beszédében az sem volt félreérthetet­lenül nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e törölni azt a tézi­sét, mely szerint szükségesnek tartja a létező hadifelszerelés ellenőrzését. Ez gyakorlatilag a kémkedés törvényeslté­sét Jelentené. • • • New York (ČTK) — Az ENSZ­közgyűlés hétfő délutáni ülésén Pra­do, perui köztársasági elnök beszé­de után megkezdődött az általános ügyrendi bizottság Javaslatainak megvitatása. A portugál küldött til­takozása ellenére a közgyűlés napi­rendre tűzte az angolai kérdést, to­vábbá a dél-afrikai fajüldözés kér­dését. A szovjet, lengyel és csehszlovák küldött javasolta, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyez­mény megkötésének kérdését az egyetemes leszerelés keretében vi­tassák meg, mivel a lázas fegyver­kezés mai körülményei között e kér­dés különválasztása a leszerelés ál­talános problémájától megtéveszthe­ti a közvéleményt. A közgyűlés 85 szavazattal tlz ellenében és három tar-, tózkodás mellett úgy döntött, hogy külön vitatja meg a nukleáris kísér­letek betiltását. A közgyűlés 48 szavazattal 14 ellené­ben és 35 tartózkodása mellett napi­rendre tűzte az úgynevezett tibeti kér­dést. A szovjet küldött ellenezte a kér­dés előránctgálását és rámutatott en­nek törvénytelenségére, mivel Tibet mindenkor a Kínai Népköztársaság el­választhatatlan része volt. Az indonéz küldött figyelmeztette a küldötteket a rendellenes helyzetre, hogy a „tibeti kérdést" a Kínai Nép­köztársaság törvényes képviselőjének távollétében akarják megvitatni. Han­goztatta, hogy Tibet a Kínai Népköztár­saság kormányának felségjoga alá tar­tozik és már jóval a Népköztársaság megalakulása előtt Kína része volt. Bármilyen Kínával kapcsolatos kérdés megvitatásának előzetes feltétele Kína törvényes képviselőjének jelenléte. Az USA küldöttségének szavazógépe­zete felhasználásával sikerült napirend­re tűzni az úgynevezett magyar kér­dést is. E kérdésben 52-en az amerikai javaslatra, 15-en ellene szavaztak, 30 küldöttség pedig tartózkodott a szava­zástól. Az új-zélandi küldöttség Javaslatot terjesztett elő, hogy tűzzék napirendre Kína ENSZ képviseletének kérdését. Zorin küldött megjegyezte, hogy a kér­dés megfogalmazásával a nyugati ha­talmak lehetőséget akarnak nyerni, hogy bizonytalan ideig elhalaszthassák e sürgető kérdés megoldását. Itt csak a Ktnai Népköztársaság törvényes ENSZ jogainak helyreállításáról lehet szó, így kell a kérdést megfogalmazni. A közgyűlés elhatározta, hogy megvi­tatja mind a Szovjetunió, mind Űj-Zé­land javaslatát. A nukleáris kísérletek végleges megoldásinak !o< Václav Dávid felszólalása az ENSZ-közgyülés plénumán Összetik a Biztonsági Tanács New York (ČTKJ — Kedden, szeptember 26-án összeült a Biz­tonsági Tanács és megkezdte a tárgyalást Mauretánia, a Mongol Népköztársaság és Sierra Leone felvételéről az ENSZ-be. Václav Dávid csehszlovák külügy­miniszter hétfőn délután felszólalt az ENSZ-közgyülés plénumán. Hangoz­tatta, a csehszlovák küldöttségnek az a véleménye, hogy a nukleáris kísér­letek beszüntetését ne önálló kérdés­ként kezeljék, hanem az egyetemes leszerelés keretében vitassák meg. Csak az általános és teljes leszerelés megoldása hárítaná el végérvénye­sen a fegyveres viszály veszélyét és eredményezné a nukleáris kísérletek végleges és következetes beszünteté­sét. A kísérletek beszüntetése nem gátolná a nukleáris fegyverek továb­bi gyártását és felhalmozását és nem csökkentené a lázas fegyverkezési versenyt, mely a nyugati hatalmak hibájából Ismét fokozódott. Nem kerülhetjük meg azt a tényt, folytatta Dávid elvtárs, hogy az Északatlanti Tömb vezető államainak élesebb, agresszív politikai irányvo­nala tovább fokozta a fegyveres vi­szály kitörésének veszélyét. A hely­zet komolyságára vallanak a fejle­mények az NSZK-ban. Nyugat-Né­metország Ismét veszélyes góccá vá­lik, melyben fellángolhat a háborús tűzvész. Az NSZK agresszív revan­sista politikájának veszélyét még az is növeli, hogy az Északatlanti Tömb keretében nyíltan előkészítik a nyu­gatnémet hadsereg atomfelfegyverzé­sét. A nyugati hatalmak most azt a látszatot akarják kelteni, hogy leg­hőbb vágyuk a nukleáris fegyverkí­sérletekről szóló megegyezés. Mi azonban tudjuk, hogy éppen ők gá­tolták a genfi háromhatalmi tárgya­lások egész ideje alatt olyan egyez­mény kötését, mely szavatolná a kí­sérletek tartós és végleges beszün­tetését. A nyugati hatalmak nem vol­tak hajlandók beleegyezni a kísérleti nukleáris robbantások végleges be­tiltásába, melyet a szovjet kormány javasolt, sőt ellenkezőleg, a kísérle­tek tényleges legalizálását szorgal-( mázták, melyeket nukleáris fegyve-; reik további tökéletesítése szempont­jából szükségesnek tartanak. Az USA' kormányának most is ez az állás­pontja. Az USA és Anglia nemrégen csak a légköri-kísérleti robbantások beszüntetését javasolta. Mennyire ko­molytalan volt a tervük, az ls iga­zolja, hogy az USA mielőtt választ kapott volna a javaslatára, megkezd­te a földalatti robbantások már rég-: óta előkészített sorozatát. A nyuga-: ti hatalmak kétszínűsége abból is ki-: tűnik, hogy nem vesznek tudomást arról a körülményről, hogy a három-: hatalmi tárgyalások idején Francia'-: ország mint NATO-állam folytatta a kísérleteket. Az atomfegyverkezés lázas fokozá­sa a NATO-országokban, valamint a nyugati hatalmak genfi magatartása azt bizonyltja, hogy a nyugati hatal­mak mai eljárása a kísérletek be-: szüntetése kérdésében csupán újabb kísérlet a világ közvéleményének újabb megtévesztésére — hangoztat­ta Dávid miniszter. A nukleáris kí­sérletek végleges megoldásának leg­megbízhatóbb útja az általános és teljes leszerelés, mely a hadviselés összes anyagi eszközeinek teljes fel­számolását eredményezné. Reméljük, hogy a Szovjetunió és az USA egyez­ménye, melyet e napokban kötöttek meg a további leszerelési tárgyalás alapelveiről, új távlatokat nyit az egyetemes leszerelésről folyó egyete­mes tárgyalás felújítására. Most minden figyelem e kérdés mielőbbi megoldására összpontosuljon. • • Közzételték az amerikai leszerelési javas'a to t Az USA újra a fegyverzet ellenőrzésével akarja pótolni a leszerelést New York (ČTK) — A Francé Pres­se sajtóiroda jelentette, hogy az ame­rikai külügyminisztérium hétfőn bro­súrát adott ki, mely a további tárgya­lások alapjául szánt amerikai lesze­relési tervet tartalmazza. A terv lényegében azonos az ame­rikai küldöttség eddigi álláspontjával, melyet Kennedy elnök beszédében ls ; kifejtett, s amelyre jellemző, hogy a leszerelés egyes szakaszaiban a tény­leges leszerelés ellenőrzését a fegy­veres erők létszámának ellenőrzésé­vel akarja pótolni. Az amerikai terv első pontjának alapelvei nyíltan ezt a szándékot tükrözik. Az amerikai terv nem tűz kl ha­táridőt a leszerelés egyes szakaszaira, és számos pontja nagyon elvont. A terv szerint a három szakasz közül az elsőben számos intézkedést kellene végrehajtani az atomfegyver­kísérletek és a hasadó anyagok gyár­tásának betiltására. A nukleáris kí­sérletek általános beszüntetését azon­ban egy szóval sem említi és nem zárja ki az atomfegyver alkalmazását. Bár említést tesz bizonyos Intézkedé­sekről az atomfegyverek elhelyezésé­vel kapcsolatban, mégsem tartalmaz rendelkezést az Idegen területen el­helyezett támaszpontok felszámolásá­ra. Ez ellentmond annak az elfoga­dott elvnek, hogy a leszerelés egyet­len szakaszában sem szabad valame­lyik szerződő félnek katonai fölény­be jutnia a másik rovására. Márpedig a nyugati tömb, mely a szovjet raké­tafegyverek fölényét a Szovjetunió területe körül kiépített támaszpont­jaival akarja ellensúlyozni, így kato­nai előnyhöz jutna. A támaszpontok­ról szóló pont az amerikai tervben csupán a leszerelés második szaka­szában fordul elő. Az amerikai terv rendelkezést tar­talmaz „nemzetközi leszerelési szer­vezet" létesítéséről a leszerelés máso­dik szakaszában. E szervezet jellege nem elég világos, és a terv értelmé­ben nem tartozna az ENSZ-hez. Tömeges manifesztációk a törvényes laoszi kormány támogatására Xieng Khouang (ČTK) — Xieng Khouang laoszi tartomány számos járásának lakossága tüntető nagy­gyűlésre jött össze és határozott fellépésével kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben támogatja a laoszi királyi kormányt s a Hazafias Fron­tot a laoszi kérdés békés megoldá­sára irányuló törekvéseikben. A tün­tetések résztvevői mélységes felhá­borodással elítélték, hogy Boun Oum és Nosavan klikkje állandóan elodáz­za a három herceg tárgyalását. Ha­tározottan követelték a koalíciós kormány megalakítására és az or­szág egységesítésére vonatkozó egyezmény megkötését. Hanoi (ČTK) — A Laoszi Legfelső Katonai Tanács teljesen egyetért Sou­vanna Phouma miniszterelnök javas­latával, hogy a három laoszi herceg találkozzék Htn Hopban. A nyilat­kozat, melyet Kong Le tábornok írt alá, hangoztatja, hogy a törvényes kormány és a Hazafias Front egye­sült erői nagy győzelmeik ellenére a békére és Laosz semlegességére törekszenek. ÜJ SZf) * september 27.

Next

/
Thumbnails
Contents