Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-26 / 268. szám, kedd

Az általános és teljes leszerelés megvalósítható (Folytatás a 3. oldalról) a katonai , személyzetet és katonaságot, a katonai alakulatok feloszlatását s a hadifelszerelés megsemmisítését, A szovjet leszerelési program második és harmadik szakasza a leszerelésre vonatkozó intézkedésekkel szoros kapcsolatban hasonlóképpen tünteti fel a szükséges ellenőrzési Intézkedéseket is. A szovjet kormány ágy Téli, hagy tz ellenőrzésről gondoskodó szervezeteknek az általános és teljes leszerelés magvalósítása alám ls folytatniuk kell tevékenységüket és állandóan ügyelniük kall arra, hogy agyatlan ország sa Sjftsa fel titokban fegyvergyártó Iparát, és ne kezdhesse meg ismét fegyveres erői szervezését. Az államok kötelesek lesznek az ellenőrző szervvel közölni a rendőrség (milícia) alakulatai állomáshelyeire és minden egyes helyen állomásozó lftt?zá lentősebb átcsoportosításokat. A nemzetközi felügyelő csoportok feladata lesz annak sokoldalú ellenőrzése, hogy a rendőrség (milícia) létszáma és felszerelése megfeleljen az egyes országok számára megegyezett normának. A szovjet Javaslatok számításba veszik mindazokat a követelményeket, amelyek a leszerelés szigorú ellenőrzését cálzó nemzetközi rendszerrel kapcsolatosan felmerülhetnek. Amennyiben az USA és a többi nyugati hatalom bármilyen okból nem értene egyet mindezzel s javaslatokat terjesztene elő az említett ellenőrzés fokozására, úgy a Szovjetunió hajlandó e Javaslatok megvitatására. A Szovjetunió épp úgy, mint azelőtt, ma is kész haladéktalanul aláírni az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt, amely kötve lesz az elképzelhető legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéshez, beleszámítva az általános és mára vonatkozó adatokat, valamint az teljes leszerelés feltételei között ininállamhatárok közelében végrehajtott ie- ! dent magába foglaló ellenőrzést is. 3. Az USA állásfoglalása a washingtoni és moszkvai megbeszéléseken Az amerikai küldöttség a két fél tárgyalásainak első két szakaszában — Washingtonban és Moszkvában — teljesen elutasította az általános és teljes leszerelés programjának megvitatását és csak az általános elvekről való megegyezéshez ragaszkodott. Az USA küldöttségének 1961. Június 19-én előterjesztett „Nyilatkozata az elvekről" ogy szóval sem említi az általános és teljes leszerelés problémája megoldásának szükségességét, bár a közgyűlés 3859. november 20-i egyhangúlag jóváhagyott határozatában — amely Jóváhagyass mellett szavazott iz USA is — az Ali, hogy ez a probléma a világ legfontosabb problémája, s azzal a felhívással fordult a kormányokhoz, kövessenek el mindent e kérdés konstruktív |ellegű megoldása érdekében. Az amerikai fél az általános és teljes leszerelés helyett a „Mindent átfogó egyetemes leszereles" gondolatát Igyekezett érvényre juttatni, bár ez az elv nem tűzte kl sem a hadifelszerelések megsemmisítését és a fegyveres erők felszámolását, sem pedig a nukleáris és egyéb pusztító fegyverek betiltásét, illetve az Idegen területeken levő katonai támaszpontok megszűntetését. Az amerikai fél az említett első két szakaszban ezzel egyidejűleg oly Irünyba terelte a tárgyalásokat, bogy elérhesse az általános és teljes leszerelés egyéb intézkedésekkel való helyettesítését, például a hasadó anyagok katonai célokra való gyártásának beszüntetését, a világűrbe felbocsátott műszerek ellenőrzését, stb. —, bár ezeknek az intézkedéseknek semmi közük sincs a leszereléshez. A katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának beszüntetése valóban értelmetlen volna, ha nem kerülne sor a nukleáris fegyverek betiltására, az e fegyverekből álló készletek megsemmisítésére és az intézkedések csupán az atomipar, de nemcsak az atpmipar ellenőrzésére vonatkoznának, ami lehetőséget nyújtana a nyugati hatalmaknak arra, hogy adatokat szerezzenek a szovjet nukleáris fegyverekről. A világűrbe felbocsátott műszerek fölötti ellenőrzés kérdésének tárgysorozatba való felvételét — elszigetelten a leszerelés kérdésétől — nem Ítélhetjük meg másként, mint olyas törekvéseket, amelyek a szovjet rakétákra vonatkozó tájékoztató adatok megszerzésének lehetőségére Irányulnak. Az amerikai fél a hangsúlyt főleg annak szükségességére helyezte, hogy „Nemzetközi fegyveres erőknek" kell alakulniuk, s emellett e fegyveres erők létesítésére vonatkozólag olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek megvalósítása a Biztonsági Tanács megkerülését jelentené. Többek között azt Is Javasolta, hogy ezen erőknek olyan arányban kellene növekedniük, amilyen arányban csökkenne a nemzeti fegyveres erők létszáma, továbbá, hogy a „nemzetközi fegyveres erőket" nukleáris fegyverekkel kellene felszerelni. Az amerikai kormány ezeket a Javaslatokat azzal a követelménnyel egészítette kl, hogy meg kell szűnnie az egyöntetűség elvének, amit az ENSZ alapokmánya tüz kl a „nemzetközi erők" alkalmazására vonatkozó döntések esetére, s ezzel annak a legfontosabb elvnek megsemmisítésére törekedett, amely az ENSZ alapokmányénak alapja és amelyet az ENSZ megalapításéban vezető szerepet betöltő államok e szervezet tevékenysége alapkövének tekintettek. Nyilvánvaló, ho?y a „nemzetközi fegyveres erők" ezen feltételek között való létesítése semmivel sem kezeskedne ezeknek az erőknek a béke érdekében való felhasználásáról, sem pedig arról, hogy nom válnak valamelyik állam, vagy államcsoport terjeszkedési politikájának eszközévé. Az ENSZ fegyveres erőinek Kongó területén való bevetésével kapcsolatosan szerzett tapasztalatok meggyőzően figyelmeztetnek mindnyájunkat. Amikor az amerikai fél a nemzetközi fegyveres erők létesítését javasolta, kitért az ezen erők Irányítására vonatkozó kérdés megtárgyalása és ezeknek az erőknek törvényellenes alkalmazása megakadályozása szükségességének magvitatása elöl. Az a követelmény, hagy törölni kell az egyöntetűség elvét, amelyet az ENSZ alapokmánya tűz ki a „nemzetközi fegyveres erők" akcióba vetéséről való döntések esetére, széleskörűen lehetőséget adna arra, hogy ezeket az erőket önkényesen használják fel a nyugati hatalmak katonai tömbjei érdekében, a békeszerető országok létérdekei ellen, a gyarmati és a függő viszonyban levő országok nemzetei felszabadító mozgalmának elnyomására, a nemzetek által gyűlölt reakciós rendszerek fenntartására és hatalomra juttatására. Érthető tehát, hogy az USA kormá nyának Ilyen állásfoglalása lehetetlenné tatte a tárgyalások első két szakaszában az általános és teljes leszeralés problémájára vonatkozó bármilyen egyezmény elérését. A szovjet kormány arra törekedve, hogy lendületet adjon a holtpontra jutott tárgyalásoknak, a tárgyalások moszkvai szakaszának befejező részében kijelentette, hogy hajlandó megegyezni legalább az általános és teljes leszerelés alapelveiről. A szovjet fél ezért ez év Július 27-én „Közös szovjet-amerikai nyilatkozat az általános és teljes leszerelési szerződés alapelveiről" címen javaslatot terjesztett elő. (A közeljövőben a Mezsdunarodnaja Zsizny és a Novoje Vremja közli e dokumentum szövegét.) Ez a dokumentum tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyek a jövőbeli szerv tárgyalási irányelveire vonatkoznak. Ezeknek az elveknek alapján megkezdődhetne a leszerelésre vonatkozó, szerződés tervezetének kidolgozása is. Az USA képviselői azonban nem fogadták el a közös dokumentum szövegezftsére tett szovjet Javaslatot. Tekintettel az USA kormányának ezen állásfoglalására, nem kerülhetett megegyezésre sor a Washingtonban és Moszkvában a szovjet-amerikai tárgyalások folyamán az általános és teljes leszerelés alapelveiről se. 4. Megegyezés az alapelvekről Az USA kormánya a tárgyalások New Yorkban folytatott utolsó szakaszán bizonyos pontokban módosította az általános és teljes leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját. Ez év szeptember 6-án „Nyilatkozat az alapelvekről" címen újabb dokumentumot terjesztett elő, amelyet később utólag kijavított és végérvényes szövegét ez év szeptember 14én terjesztette elő. Az USA kormáévá ebben a „Nyilatkozat az alapelvakröl" című dokumentumában beismerte, szűkségesnek tartja az általános és t»l|es leszerelést biztosító programról való megegyezés elérését. E program a következő pontokat foglalná magában: A fegyveres erők alakulatainak feloszlatása, a fegyvergyártás beszüntetése, a nukleáris, vegyi, bakteriológiai fegyverek s egyéb tömegpusztító fegyverek, valamint az e fegyverek célba Juttatását szolgáló eszközök minden készletének megsemmisítése, az említett fegyverek gyártásának beszüntetése, az államok katonai Jellegű ügyeit irányító szervezetek és intézmények megszüntetése, a katonai kiképzés megszüntetése, valamennyi katonai iskola megszüntetése s a katonai célokra fordított kiadások berekesztése. Az amerikai dokumentim többek között arról is említést tesz, hogy az általános és teljes leszerelést szakaszonként és kitűzött Időpontok szerint kell végrehajtani, tovőbbá azt, hogy az említett szakaszok egyikében sem tehessen szert katonai túlerőre egyetlen állam avagy államcsoport sem. Az USA egyetértett ezekkel a tézisekkel, amelyek mellett i szovjet tél az egész tárgyalások folyamán állást foglalt, ami az amerikai kormány elűző állásfoglalásához viszonyítva előrehaladást Jelent. A szovjet kormány mindezt szem előtt tartva és arra törekedve, hogy sokoldalúan Járuljon hozzá az általános és teljes leszerelés problémájához, arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió és az USA közös javaslataként az ENSZ közgyűlése elé terjeszthető a „Nyilatkozat az alapelvekről", amely irányelvtervezetként szolgálna az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt előkészítő munkaszerv számára. A szovjet kormány annak ellenére ls egyetértett ezzel, hogy a „Nyilatkozat az alapelvekről ' című amerikai Javaslat számos nem eléggé tisztán érthető szövegezést tartalmazott, ami — mint ahogyan erre az USA képviselőjének a kétoldalú tárgyaláson adott magyarázata is utal — lehetővé teszi a szövegek többféle értelmezését, oly módon ls, hogy ez semmilyen összefüggésben sem volna a leszereléssel kapcsolatos feladatokkal. A szovjet fél kijelentette, hogy az amerikai javaslatban tartalmazott egyik fontos tézis semmiképpen sem helytálló és áthidalhatatlan akadályokat gördíthet az általános és teljes leszerelés programjáról való megegyezés elé. Az említett tézis értelmében nemcsak a leszerelésre vonatkozó intézkedések foganatosltösának ellenőrzése szükséges, hanem azoknak a fegyveres erőknek és felszereléseknek ellenőrzése ls, amelyek az egyik vagy másik leszerelési szakasz folyamán aZ adott ország rendelkezésére állanak. Ez gyakorlatilag azt jelentené, bogy nem a leszerelés, hanem a fegyverkezés volna az ellenőrzés tárgya, ami csak nagy erőkkel rendelkező támadó számára lehet előnyös és magától értetődő, hogy ehhez nem adhatják beleegyezésüket azok az országok, amelyeknek nincsen semmilyen támadó szándékuk. Az USA kormánya a szovjet fél követelményének eleget téve 1961. szeptember 19-én beleegyezett, hogy a „Nyilatkozat az alapelvekről" című dokumentumból töröljék a fegyverkezés ellenőrzésének bevezetésére irányuló szóban forgó tézist. Ennek alapján lehetővé vált, hogy a Szovjetunió és az USA tárgyalás céljából a közgyűlés elé terjeszthette az alapelvekre vonatkozó közös javaslatát. A szovjet és az amerikai küldöttség 1961. szeptember 20-án terjesztette a közgyűlés elé megtárgyalás céljából ,,A Szovjetunió és az USA közös nyilatkozata a leszerelésre vonatkozó tárgyalások megegyezett alapelveiről" című dokumentumot. Megjegyzendő azonban, hogy az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény előkészítésére Irányuló jövőbeli tárgyalások folyamán aggasztó nehézségek keletkezhetnek abban az esetben, ha az USA és szövetségesei nem mondanak le azon álláspontjukról, miszerint szükséges a fegyverkezés ellenőrzése. Bár az USA az erre vonatkozó tézist törölte az elvekről szóló dokumentumból, mindeddig nem mondott le arról a törekvéséről, hogy a leszerelés helyett sor kerülhessen a fegyverkezés ellenőrzésére. Erre utal többek között az USA képviselőjének a Szovjetunió képviselőjével kétoldalúan folytatott tárgyalásokról 1961. szeptember 20-án írt levele, amelyben közvetlenül megemlíti, hogy a leszerelés minden egyes szakaszában megmaradó fegyveres erők és hadifelszerelések ellenőrzése „az USA állásfoglalásának kulcsfontosságú pontja". A szovjet kormány szükségesnek tartja annak közlését, hogy azt a kérdést, megvalósuljon-e az ellenőrzött leszerelés vagy be kell-e vezetni a fegyverkezés ellenőrzését — mélyrehatóan elvi kérdésnek tekinti. 5. A leszerelési bizottság összetételének kérdése A kétoldalú tárgyalások folyamán többek között az volt a Szovjetunió és az USA feladata, hogy egyezzenek meg annak a munkaszervnek összetételében, amely a jövőben folytassa az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szerződés kidolgozásával kapcsolatos tárgyalásokat. A szovjet kormány az emiitett tárgyalások folyamán figyelmeztetett arra, hogy célszerűtlennek tartja, ha az általános és teljes leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat a Genfben 1960 tavaszán és nyarán ülésező tízes bizottság folytatná. Közismert tény, hogy e szervben öt szocialista ország és öt nyugati hatalom volt képviselve. Bebizonyosodott, hogy ez az összetétel nem megfelelő és a bizottság munkájának eredménytelenségét nem csekély mértékben az okozta, hogy ebben a munkában nem vett részt azon legfontosabb három államcsoport egyike, amelyek a jelenlegi feltételek között kialakultak, azaz nem vett részt a semleges államok csoportja. A semleges politikőt folytató országok közvetlen részvétele a leszereléssel kapcsolatosan folytatott tárgyaifisokon emellett nemcsak hasznos lehet, hanem szükséges ls, bár a semleges országok nem rendelkeznek nagy fegyveres erőkkel. Ezeknek a csaknem egymilliárd embert képviselő államoknak békés puiltikája jelentős tartalék a béke megőrzése szempontjából és ennek a tartaléknak hasznos szerepet kell betöltenie a háborús veszély megszüntetésére vonatkozó problémák megoldásában. A Szovjetunió ezért már az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszaka folyamán javasolta, hogy a leszerelési bizottság addigi 10 tagján kívül a tárgyalások teljes joggal felruházott résztvevőiként a semleges országok csoportját ls vegyék fel a bizottságba. A bizottságba felvehető semleges országok számának és annak a kérdése, hogy melyik országokról legyen szó, megegyezésre vár. A szovjet kormány az USÁ-val folytatott tárgyalások alkalmából hangsúlyozta, hogy a leszerelés kérdéseivel foglalkozó munkaszerv csak az esetben végezheti teendőjét hathatósan s teljesítheti feladatait, ha e szervben azonos jogokkal felruházva képviselteti magát az államok mindhárom csoportja, azaz a szocialista országok, a nyugati katonai tömbök tagállamai és a semleges országok. Ezeknek a fontos elveknek nem felelnek meg azok a javaslatok, amelyeket az USA kormánya az említett munkaszerv összetételére vonatkozólag terjesztett elő a szovjet-amerikai eszmecsere folyamán. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya tiz állam bizottsága tevékenységének felújítását javasolta. A szovjet fél ezt a javaslatot nem fogadhatta el, mert tudatosította, hogy így a semleges országok továbbra is ki volnának zárva a leszerelésről folytatott tárgyalásokban való részvételből. Az USA kormánya továbbá azt Javasolta, hogy a tízes bizottság elnökeként és alelnökeiként fel kell venni a bizottságba a semleges országok 2—3 polgárát, akik nem vehetnének részt azonos Jogokkal felruházva a leszereléssel kapcsolatos kérdések megvitatásában, sem pedig e kérdések eldöntésében. Magától értetődő, hogy ez a Javaslat sem volt elfogadható, mert ténylegesen arra irányulna, hogy a semleges országok képviselői ne vehessenek részt a leszerelési bizottság munkájában. Az USA kormánya végül a tízes bizottság tagjainak további 10 tagállammal való kiegészítését javasolta, éspedig olyan államokkal, amelyek túlnyomó része nyílt híve a nyugati hatalmak politikájának, vagy pedig katonai szövetségesük. Az USA kormánya egyetértett néhány semleges ország felvételével, amelyeket csak azzal a feltétellel tüntet fel Javaslatában, hogyha a Szovjetunió is egyetért az említett országok tagságával. Magától értetődő, hogy ez a javaslat sem képezhette a megegyezés n lapját. A kétoldalú szovjet-amerikai tárgyalások folyamán bebizonyosodott tehát, hogy ami az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény előkészítéséhez szükséges munkaszerv összetételét illeti, nem kerülhet sor megegyezésre. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés hozzon oly értelmű határozatot, amely biztosítaná a leszereléssé! kapcsolatos tárgyalásokon való egyenjogú részvételt mindazon országok számára, amelyeknek erre törvényes joguk van és amelyek részvétele nélkül szó sem lehet eredményes leszerelési tárgyalásokról. A szovjet kormány a kétoldalú tárgyalások folyamatáról s eredményeiről tájékoztatva az ENSZ tagállamait hangsúlyozni szeretné, hogy a leszerelés kérdése terén fennálló helyzet összpontosított figyelmet igényel. A közgyűlésnek a legnagyobb fokú erőfeszítéseket kell megtennie e kérdés, az emberiség történelmében eddig legfontosabb probléma megoldása érdekében. Ami a szovjet kormányt illeti a Jövőben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy a világbéke érdekében minél előbb sor kerülhessen az általános és teljes leszerelés kérdésének gyakorlati megoldására. A Szovjetunió törekedni fog az egyetemes leszerelésre New York (TASZSZ) — Zorin, a leszerelés kérdéseiről folytatott kétnapos szovjet-amerikai tárgyalások szovjet képviselője szeptember 20-án levelet intézett Mc Cloyhoz, az USA képviselőjéhez. „Megkaptam szeptember 20-iki levelét, melyben ön védelmezi az USA álláspontját, amelyet a további leszerelési tárgyalások során akar elfoglalni — írja Zorin. A kétoldalú eszmecsere alkalmával történt megállapodás értelmében az USA egyetértett azzal, hogy a Szovjetunió és az USA kormányának a leszerelési tárgyalás alapelveire vonatkozó közös nyilatkozatába nem veszi be azt az ismert tételt, amelynek elfogadása egyetértést jelentene a fegyverkezés ellenőrzésének bevezetésével, ahelyett, hogy a leszerelést ellenőriznék. Levelében azt állítja, hogy ez a tézis „az USA álláspontjának kulcspontját fejezi kl." Ezzel kapcsolatban kl kell Jelentenünk, hogy, mint Ön Is tudja, a szovjet kormánynak és elnökének Nyikita Szergejevics Hruscsovnak nyilatkozatai eléggé alaposan és nyíltan kifejtették a Szovjetunió álláspontját az általános és teljes leszerelés ellenőrzése kérdésében. A Szovjetunió az általános és teljes leszerelésre tett Intézkedések legéberebb, legszigorúbb nemzetközi ellenőrzésének a híve. A Szovjetunió a leszerelés hatékony ellenőrzésének a híve, és meg akarja kőnnyfiteni az ellenőrzésre vonatkozó egyezményeket, ugyanakkor határozottan ellenzi a fegyverkezés ellenőrzésének bevezetését. Az ön leveléből kitűnik, hogy az USA igyekszik bevezetni az államoknak, a leszerelés bizonyos szakaszán megmaradó fegyveres erői és fegyverzete fölötti ellenőrzést. Az ilyen ellenőrzés, mely tulajdonképpen a fegyverkezés ellenőrzését jelenti, valójában a törvényesített kémkedés nemzetközi rendszerévé válnék, amibe természetesen egyetlen állam sem egyezhet bele, ha szívén viseli biztonságát ISs a világbéke megőrzését. Ha az USA kitart az említett tétel mellett, akkor álláspontja elkerülhetetlenül bonyolulttá teszi a megegyezést az általános és teljes leszerelés ügyében, melynek általános alapelveiről megegyeztünk." A levél végén leszögezi, hogy a Szovjetunió a Jövőben is mindent megtesz a nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött általános és teljes leszerelésről szóló szerződés mielőbbi kidolgozására. Békeszerződést követel a nemzetközi szakszervezeti értekezlet Berlin (CTK) — Vasárnap Berlinben befejeződött a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini kérdés békés megoldását követelő s minden háborús provokációt elítélő nagy jelentőségű nemzetközi szakszervezeti értekezlet. Az értekezlet résztvevői három fontos dokumentumban foglalták össze háromnapos tárgyalásuk eredményeit. Felhívással fordultak a világ dolgozóihoz, férfiakhoz és nőkhöz, felhívással fordultak az NSZK munkásaihoz és szakszervezeti dolgozókhoz, végül emlékiratot intéztek a Szovjetunióhoz, az USÁ-hoz, Angliához, Franciaországhoz, az NDK-hoz és az NSZK-hoz. Ideje, hogy a nemzetközi munkásosztály kezébe vegye a béke ügyét, és hatalmas tömegmozgalmakat indítson. Erőteljes akciókra egyesítsétek erőtöket, hogy megakadályozzátok a háborút. Ezt megtehetitek, ez kötelességtek, olvassuk a határozatban. Békeértekezlet Coventryben Coventry (CTK) — Hét ország nyolc városának polgármesterei hétfőn kétnapos békeértekezletre jöttek össze, a második világháborúban súlyosan megrongálódott Coventry angol ipari központban. Az értekezleten Sztálingrád, Varsó, Lidice, Grác, (Ausztria), Aosta (Olaszország), Parkes (Ausztrália], Caen és St. Étienne (Franciaország) polgármesterei vesznek részt. A küldöttek a keddi ülésen nyilatkoznak az értekezlet céljairól és határozatairól. A nép és a haza mindenek felett Hanoi (CTK) — Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front elnöke hétfőre virradó éjjel nyilatkozatot adott ki, melyben figyelmeztet, hogy a három herceg zürichi találkozója és a közös közlemény kiadása óta már három hónap telt el, de a laoszi fejleményekből nem lehet békés megoldásra következtetni Az USA és Nosavanék szabotálják a laoszi kérdés megoldást és a hadműveletek felújítására törekszenek. Nosavanék további zászlóaljakat állítottak fel és Thaiföld, Dél-Vietnam és Tajvan agresszív erőivel paktálnak. Szufanuvong herceg újra hangoztatta, hogy kész részt venni a három herceg Hin Hop-i találkozóján, hogy egy koalíciós kormány megalakításáról tárgyaljanak Souvanna Phouma vezetésével és megegyezzenek a nép békés alkotóvágya teljesítésének feltételeiről. Szufanuvong a lázadó klikk vezetőinek lelkére beszél, hogy tartsák szem előtt a nép és a haza érdekeit és vegyenek részt a találkozón. Szufanuvong herceg a nemzeti egység szilárdítására, szólította fel az ellenőrzése alatt őllóterületek tiszviselőit, katonáit és rendőreit. Líibke Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin (CTK) — Lflbke, az NSZK elnöke, aki hivatalosan egy új opera díszbemutatójára érkezett Nyugat-Berlinbe, lázas politikai tevékenységet fejt kl. Szálláshelyén fogadta Brandt polgármestert és a többi nyugat-berlini vezetőt. Hétfőn Clay-Jel, az amerikai elnöki nyugat-berlini külön* megbízottjával találkozott. Lübke nyilatkozataiban Ismét követelte Nyugat-Berlin és Nyugat-Németorszőg szoros kapcsolatának megőrzését. Éreztette, hogy a bonni kormány a Jövőben ls be akar avatkozni Nyugat-Berlin belügyeibe. Az elnök neje sétautat tett a szektorhatár közelében. Érkezésekor 300 huligán és provokatőr kövekkel kezdte dobálni az NDK népi rendőrségének a határon őrt álló tagjait. L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke és U. Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke ellátogattak Turku városába, mely Finnországnak egyik legnagyobb ipari és kulturális központja. (CTK) MAO CE-TUNG, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke fogadta Montgomery angol tábornokot. (CTK) Revansista gyűlések az NSZK-ban Bonn (CTK) — Vasárnap Nyugat-Németországban revansista gyűléseket rendeztek az úgynevezett „haza napja" alkalmából. Az Áttelepültek Szövetsége utasítást adott ki, hogy a Jelenlegi helyzetben kissé tompítsák a gyűlések hangnemét, ne háborítsák fal még Jobban a világ közvéleményét. Inkább az elvesztett hazához fűződő szentimentális emlékeknek adjanak hangcl. Ennek ellenére Bonnban Mannteufel báró, az Áttelepültek Szövetségének elnökségi tagja, leplezetlenül kijelentette: kategórikusan nemet kell mondani a német kérdés és a berlini statútum megoldására vonatkozó minden keleti és nyugati Javaslatra; érvényesíteni kell az önrendelkezési Jogot, azaz a régebben uralt területek visszaszerzésének Jogát nemcsak a németek, hanem valamennyi kapitalista érdekében; nagyobb revansista aktivitást kell kllejteniök az áttelepülteknek, valamint az NDK-ból Jött szökevényeknek és a hazaiaknak. í t í Az angol megszálló csapatok október 8-tól 14-ig 1954. óta a legnagyobb katonai gyakorlatokat tartják Nyugat-Németország északi területein. A gyakorlatokon 40 000 katona, 428 tank és 10 000 motoros Jármű vesz részt, sas Szombaton az amerikai alkotmány aláírásának 174. évfordulója napján a nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok Clay tábornok, Kennedy különmegbízottja előtt kihívóan fitogtatták „harci készségüket'-'. ÚJ SZŰ 578 * 1981. szeptember 16.