Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-24 / 266. szám, vasárnap

Beszélgetés németekkel a német kérdésről Még frissek voltak a berlini övezethatár lezárásáról szóló hírek, amikor a Német Demokratikus Köztársaságba látogattam. Az NDK la­kosainak, dolgozóinak világos és egyértelmű állásfoglalásáról győződ­hettem meg a velük folytatott számos beszélgetés során. A beszélge­tések egybehangzóan megmutatták, hogy az NDK népe helyesli és szükségesnek tartja a kormány határvédelmi intézkedéseit. Hadd ele­venítsek fel itt legalább négy Ilyen találkozást, amelyek meggyőztek róla, hogy — Gottwald elvtárs szavaival élve — nem minden német egyforma, hogy észak-nyugati határaink mentén békeszerető, új Né­metország terül el. *» — Itt azelőtt serami sem volt, csak egy halászfalu. Nézze, ma mi­csoda kikötői Még a Sassnitz is be­futhat ide. — Pedig abba 36 vasúti kocsi, 34 autó és 600 utas fér el... — Én ííSlász voltam Ahlbeckban, — mondja egy idősebb ember — de bizony a fürdőmóló közelébe egész életemben nem jutottam el. Pedig ott van a szomszédban. Oda csak fekete öltönyben lehetett menni va­nyersanyagok behozatala tekinteté- lamIko r- Lá tJ a- most m e8 szakszer­ben is a szocialista tábor országai vezeti beutalást kaptam a fürdő­JOSEF KRAUS lipcsei tanító. Az felé orientálódunk, s a lehető leg­nagyobb mértékben önellátásra be... — Tudja, — fordul hozzám az iskolában a cseh nyelvet tanítja. Jól " a8 !: u u" . '! BI L™ UK n u onenatasra _ --- --------- -­ismeri a nyelvet, hiszen évek hosszú törekszünk. Ma már a burgonyabeho- ™ tT ϱ„Z t h„??L h a„ z t során át Csehszlovákiában, Ostrava vidékén lakoff, a háború után tele­pült át Németországba. Sz'udétané­met — villan át az agyamon, s a revansizmusra gondolok. Hiszen ép­zatalban nem érhet kellemetlen a bandát, amely felgyújtotta a he­meglepetés - hiszen Csehszlová- ringsdorfi mólón az üzleteket? kiéból hozzuk be. — Nyugaton azt mesélik, hogy az NDK-ban nagy a nyomor. Mi a pen a ' szudétanémetek' azok, akik hlá nyc"<k most? _ kérdezem Bruck­ner elvtárstól. Nyugat-Németországban a legjobban uszítanak hazánk ellen, sőt terü­— Eltűnt az élelmiszerüzletekből leti követelésekkel fenyegetnek. Ha a — sorbanállás — válaszolja nevet­igaz, amit azok hangoztatnak, bizo- v e> mert cs aK nevetve válaszolhat nyára Kraus, — aki szintén az át- a z „NDK-ban uralkodó nyomorról" telepitettek közül való, — sem néz hangoztatott nyugati rágalmakra, majd jó szemmel rám ... Josef Kraus azonban a Német De­mokratikus Köztársaságról, saját, szocializmust építő hazájáról beszél. A nehézségekről, amelyeket le kel­lett küzdeniük, hogy a túlnyomó­részt mezőgazdasági Jellegű, nehéz­ipart nélkülöző országot ipari or­III. M. ARNDT a Heringsdorfi melletti csavargók ... És kik voltak? — Hárman voltak, Nyugat-Berlin­be akartak szökni, s hogy ' valami „érdemük" legyen, a RIAS utasítá­sai szerint akarták megzavarni a Balti-tenger napjait. Azelőtt öt szö­vetkezetben próbálták ki gyújtogató tudásukat. — Miért akartak éppen Nyugat­Berlinbe szökni? Hiszen, ha a „jaj, de csudajó életszínvonal" után áhí­toztak volna, itt van szemben Svéd­ország ... — Miért, miért? Hát közönséges Wolgast község lakója. Jó ismerősei Pedig milyen badarság a „ma­laknak Berlinben, s a határzárlat- gas" nyugati életszínvonal, — szólt ról szólva az ő esetüket mondja el: közbe az egyik matróz —. Emlékez­— Ismerősöm a tiépi rendőrség tek, amikor Belgiumban jártunk a szággá változtassák, a lakosságot dolgozója, elég Jelentős funkcióban, minden szükségessel elláthassák. Jo- Nyugat-Berlinben rokonai élnek. Fe- százalékát levonják betegsegélyzőre, sef Kraus büszkén mondja: lesége és kislánya egyszer ellátoga- aztán még a kivizsgálásért 10 fran­— Az NDK területén egyetlen ha- tott hozzájuk. Sem az asszony, sem kot, a receptért 12 frankot, a gyógy­jőgyár sem volt 1945-ben. Ma kilenc a kislány nem jöttek vissza. Két nap szerért meg külön kell fizetni. Kö­nagy üzemben készülnek nemcsak múlva azonban névtelen levél ér- szönöm szépen... kis halászhajók, hanem hatalmas kezett, amely tudatta, hogy felesé­gét és leányát két különböző hely­óceánjárók is ... Az új vegyiüzemekről, vasművek- re hurcolták. A levél azzal fényé­ről, könnyűipari gyárakról beszél... getett, hogy szeretteit sohasem lát­Hazaszeretet csendül ki szavaiból, ja viszont, ha nem jön értük szemé­Erre és a többi nemzetekkel való lyesen és nem hoz magával bizonyos Itt az ideje, hogy megkössék a békeszerződést, mert a RIAS ilyen hazugságaiból, meg a gyújtogató csavargókból elegünk van már ... Na gyerünk fiúk, vár a Binz ... A szülők „brigádosa H si Tyenépesedett az úsviti szövetkezet " répatáblája. Az emberek csopor­tokban tisztítják a kiszántott répát. Ber­náthék Pista fia szüleivel dolgozik. — Segít a fiú — mondja Berndth mama. — ö a mi brígádosunk — teszi hoz­zá édesapja. A fiatal Bernáth István a farkastoroki Slovnaftban dolgozik. Az üzejni vasút­nál tolató. Munkaideje 12 órai szolgá­lat, 24 óra szabad. Egy kerek napot tölt mindig otthon, a szüleinél. Futja az idejéből, hát segít az EFSZ-ben. Amikor késsel levágja a répafejet, arra gondol, nem is olyan régen Bra­tislavában húst szeletelt, elárusító volt ^j|fSf egy hentesüzletben. Nem tudta meg- ÉföM szokni. Dolgozott az Avtonban, az „500 pp lakás" lakótelepen, a Sztálin téren. De a legjobban most érzi magát, mint vas­utas a nagy üzemben. — Azonban a vasutasoknak nincs nagy jövője a Slovnaftban — vetem közbe tréfásan, — már csak hetek kérdése, elkészül a hosszú csővezeték, s ezen és nem a vasúton jön majd a szovjet kő­olaj az üzembe. A szülök elkomolyodtak. Már fiukat Tanulni fogok, jövöre leteszem a cso­akarták okolni, miért hagyta ott a hen- portvezetőt vizsgát... tesüzletet. A fiatalemberben megszólalt a vasutasönérzet. azonban Amikor távoztunk, a szülők még be­szélgettek ä fiúval, aki jövőjét a hatal­- Nemhogy leépítik, hanem még fob- rnas naftaüzemben keresi. Származása ban kiépítik az üzemi vasutat - mondja azonban ott-tartja a faluban. Ugy érzi, határozottan. — Az Igaz, a nyersolaj "dós, mert a fiatal dolgos kezekre az a csővezetéken fog ömleni az üzembe, de a készáru elszállítása miránk vár. úsviti szövetkezetben is szükség van. DRÄBEK VIKTOR Megjelent a Párfélet legújabb száma V A Pártélet 18. száma „A béke és a né- az „Idejekorán kezdjük meg és gyorsan pek közötti barátság győzedelmeskedik" fejezzük be a őszi munkákat" című cikk címmel közöl' vezércikket. A vezércikk foglalkozik. Más mezőgazdasági tárgyú a német békeszerződés megkötésének cikkeken kívül kitér többek közt a fo­fontosságáről ír, s elemzi a kialakult lyöirat a pénzjutalmazás kérdésére a nemzetközi helyzetet, valamint azokat a szövetkezetekben. A népgazdaság haté­védelmi Jellegű intézkedéseket, melyet konyságának egyes problémáira levél­a Szovjetunió és a szocialista országok szemle formájában mutatnak rá. tettek az egyetemes béke érdekében, az Tübb cikk keretébe n foglalkozik a fo­imperialisták kardcsörtetésé és háborús j„ ólrat a kohők É s ércbányák pártszer hisztériakeltése ellen. ' - ­vezeteinek munkájával. Az időszerű kér­A sajtónap akalmaből a járási újságok déseket iUetően >iA párt ve2etö szere pé­tömegjellegének kérdésevei foglalkozik nek t a„ é ny e$ sége a szocialista társada­a folyóirat. A míiszaki-gazdasagi nevelés , omba nM käziil clkket a p árt éi tí t. \ k ez­kérdéséről Jaroslav Slanina irt cikket deményezések é s tapasztalatok rovatban a párgai ĽKD üzemből. A barátságra neveli a gyermekeket Jo­sef Kraus, a kitelepített szudétané­met tanító. II. GERHARD BRUCKNER szakszerve­zeti funkcionárius az élelmiszeripar szakaszán dolgozik. Természetesen az élelmiszerellátásra terelődik a szó. Nem rejti véka alá a nehézsé­államtitkokra vonatkozó anyagot. Közönséges emberrablás ez, akárki akármit mond. Hígyje el — mond­ja M. Arndt — legfőbb ideje volt vé­get vetni ennek az állapotnak Ber­linben. Az, amit elmondtam, nem egyedülálló eset. Bizonyára tudja, hogy prémiumokat tűztek ki egyes polgáraink átcsalogatásáért. Ezek a prémiumok ls, meg rablási módsze­reik is arról tanúskodnak, hogy Stahl Zoltán , soronkövetkező legfontosabb feladatával lliiiiHiMiiilllliiiilMlliiiitiiii!iiiiiiiit)iiiiiiiiiiiii!iiii!!(iiiiiiiiiiiiiiiitiiiiii!iiii:ii::iii: , í ,' , , , „TTW polgáraink nem dőlnek már be a geket, amelyekkel az NDK-nak meg propagandá ]g na k. H a a „sza­kellett küzdenie. Elmondja, hogy a „ , „ . .„., .... „ bad világba" való szökést akarnak n° v® k v,° ^JfogyasztSs kielégítésére klmutat nf a ati ügynököki b i_ Z • 2°ny erőszakhoz, gengszter-módsze­Kifizették, de nem szállították le. Ugyanez történt számos burgonya­megrendeléssel is. A nyugat diszkri­minációs politikája nyilvánult meg ebben. Az NDK azonban megbirkó­zott a nehézségekkel. Még amikor jegyre volt a vaj, akkor is az NDK­rekhez kell folyamodniok ... IV. HALÁSZOKKAL, TENGERÉSZEK­KEL beszélgettem Sassnitz kikötőjé­ban volt a legnagyobb vajfogyasztás ben. A Binz nevű hajó legénysége Európában, mert egy főre évi 18 kg közé keveredtem, nehéz lenne meg­jutott, míg például Belgiumban csak nevezni, melyikük mit mondott. Ta­13 kg. — Ma az élelmiszeriparban a hallottam tőlük: Ián nem Ilyen sorrendben, de ezeket A BAJCI ÁLLAMI GAZDASÁG 6106 hektárjával a komárnói járás legna­gyobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Nemcsak a környéken, messze tájakon is csodálják eredményeit, amelyeket a korszerű gépesítésnek és dolgozói szorgalmas munkájának köszönhet. Felvételünk a gazdaság egyik legnagyobb tojótermét mutatja, ahol egy gondozó 2 ezer tyúk körül vég­zi el a teendőket. Az évi tojáshozam meghaladja a 170 darabot. (Š. Petráš — CTK — felvétele) a nemzeti bizottságok, a HNB-titkárok és az aktívák feladatairól olvashatunk. Ezenkívül értékes tapasztalatokat sze­rezhetünk az SZKP tapasztalataiból és „A testvéri kommunista és munkáspártok életéből" című rovatban. (dz) A csehszlovákiai nők lelkesen támogatj'ák a Szovjetunió békejavaslatait (CTK) — A Csehszlovák Nőbizott­ság Prágában rendezett kétnapos ülésén megvitatta, hogy a csehszlo­vák küldöttség mily módon vesz részt a Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség tanácsának Budapesten sorra kerülő tárgyalásain. A Csehszlovák Nőbizottság teljes ülése befejezéséül szeptember 23-án határozatot hozott, amelyben valamennyi csehszlovákiai nő nevében kijelenti, hogy egyetért a Szovjetunió békejavaslataival és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának a német kérdéssel kap­csolatban tett nyilatkozatával. fi párt és a nemzeti bizottságok Irta: Pavol Dávid, a CSKP KB Politikai Irodájának tagja DOLGOZÓ NÉPÜNK a CSKP vezeté­sével forradalmi átalakulásokat haj­tott végre társadalmunk életében. A szocialista rendszer teljes mérték­ben győzött. A szocialista építés gyakorlatában nagyszerűen megállták helyüket az építés fő eszközei — a szocialista állam s területi hatalmi és közigaz­gatási szervei — a nemzeti bizott­ságok. Nem ok nélkül látja pártunk a nemzeti bizottságokban társadalmi és államrendszerünk alapját. Hisz ál­landó kapcsolatban vannak a dolgo­zókkal, a legnagyobb lehetőségük van a pártpolitika megvalósítására, a tár­sadalmi és egyéni érdekek egybehan­golására, a nép aktivitásának és kez­deményezésének szervezésére a fel­adatok teljesítésében. Pártunk mindig ügyelt arra, hogy a dolgozó nép legnagyobb tömeg­szervezeteként létesült nemzeti bi­zottságokban a legtökéletesebben ér­vényesüljön a munkásosztály, a pa­rasztság és a dolgozó értelmiség szö­vetsége. 1960-ban 203 029 képviselőt választottunk az összes fokú nem­zeti bizottságokba. A képviselőkön kívül a nemzeti bizottságok további 125 502 aktív, politikailag fejlett munkatársa tevékenykedik a szak­bizottságok munkájában. A 112 666 tagot számláló polgári bizottságok is jelentős szerepet játszanak. A nőbi­zottságok 147 710 tagjával és akti­vistájával együtt tehát több mint 700 000 ember egyengeti a párthatá­rozatok teljesítésének útját, nem is szólva az összes fokú nemzeti bizott­ságok albizottságai aktivistáinak to-. vábbi százezreiről. A legnagyobb tömegszervezet jel­legét főként az határozza meg, hogy a nemzeti bizottságokat az egész nép választja, hogy a népnek felelnek, hogy gazdasági, szervező és kulturá­lis nevelőmunkájukkal társadalmi életünk nagy területein hatnak, tevé­kenységükben olyan munkaformákat és módszereket alkalmaznak, melyek lehetővé teszik, hogy minden állam­polgár részt vehessen a nemzeti bi­zottságok gyakorlati munkájában, érvényesíthesse Javaslatait és észre­vételeit. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK, mint az államhatalom helyi szervei, pár­tunk politikáját valósítják meg a gyakorlatban. Ezért pártunk állan­dóan figyelemmel követi tevékenysé­güket, gondosan Jrányítja munkáju­kat, minden feltételt megteremt rá, hogy szabad terük legyen felelős tisztségük betöltésében. A nemzeti bizottságok munkájának pártirányí­tásában gyakorlatilag érvényesülnek a lenini alapelvek. Alkotó módon felhasználjuk a dolgozók tanácsai­nak munkájában szerzett gazdag szovjet tapasztalatokat. Pártunk a demokratikus centraliz­mus elvét követve több intézkedést foganatosított, hogy célszerű decent­ralizálással minél közelebb hozza az államigazgatást a dolgozók tömegei­hez, hogy egyre Jobban bekapcsolód­janak a nemzeti bizottságok aktív munkájába és érdekeltek legyenek benne. A nemzeti bizottságok hatásköré­nek és felelősségének kibővülése szorosan összefügg a társadalom osz­tályösszetételében, gazdaságában be­következett átalakulásokkal, az élet­színvonal emelkedésével, az anyagi és kulturális igények fokozódó ki­elégítésével. A nemzeti bizottságok mint az államhatalom helyi szervei aktivan kivették részüket az említett átalakulások megvalósításából és megteremtették magasabb színvonalú munkájuk feltételeit. A társadalmi fejlődés előirányzott fokának eléré­sével a nemzeti bizottságok munká­jának nemcsak a tartalma, hanem szervezeti formája és módszerei is megváltoztak. A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok hatáskörének és felelős­ségének kibővítéséről, a gazdasági és kulturális építésben betöltött szere­pük növeléséről döntően kihat a fej­lett szocialista társadalom építésé­nek további gyors előrehaladására. Az állam területi megszervezésében tavaly bekövetkezett változások Is ezzel függnek össze. AZ Oj KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT a nemzeti bizottságok, főként a járási nemzeti bizottságok újabb eredmé­nyes munkaformákat és módszereket vezettek be. Lényegesen megjavult választót szerveik munkája, kibő­vült és megjavult a szakbizottságok tevékenysége, megnövekedett a nem­zeti bizottságok valóban kezdemé­nyező dolgozóinak aktívája. A helyi nemzeti bizottságok többsége ls meg­javította a választott szervek és az aktíva munkáját. Kedvezően érez­tették hatásukat a helyi nemzeti bi­zottságok és EFSZ-ek káderbell meg­erősítésére tett pártíntézkedések. A járási nemzeti bizottságok több­ségének jő eredményei mellett egyes JNB-k munkájában még sok fogya­tékosság figyelhető meg, melyek azt jelzik, hogy az elvtársak nem fogták fel helyesen a pártintézkedések ér­telmét és tartalmát. E hibák még szembetűnőbbek különösen a kisebb falvak helyi nemzeti bizottságainak munkájában és ott, ahol a pártmun-. ka elég alacsony fokon áll. A pártszervek rendszeres figyelem­mel követik, vajon a népgazdaság­fejlesztés fő kérdéseire összponto­sul-e a nemzeti bizottságok, főként választott szerveik munkája és meg­felelnek-e a nemzeti bizottságok in­tézkedései a párt irányvonalának, mozgósltják-e a dolgozókat az épí­tési feladatok teljesítésére. E szem­pontból lényegbevágó, hogy a párt­szervek megvitassák a nemzeti bi­zottságok, főként választott szerveik feladatait és munkaterveit. A pártszervek a nemzeti bizottsá­gok alapvető kérdéseinek megvitatá­sával egyáltalán nem veszik át e szervek hatáskörét, viszont rend­kívül fontos, hogy pártos szempont­ból ítéljék meg a problémákat, egy nevezőre hozzák a kommunisták né­zeteit és álláspontját, biztosítsák a kérdések helyes pártos megoldását és helyes intézkedések foganatosítá­sát. Azt hinnők, hogy a nemzeti bizott­ságok pártirányításának elvei telje­sen világosak. Mégis sokszor meg­szegték ezeket az elveket, s ennek következtében súlyos károkat okoz­tak. Ezt bizonyítja a Nový Liptov-i EFSZ elrettentő esete is. Durván megszegték az EFSZ alapszabályza­tát, helytelen irányt szabtak terme­lésének. Nem érvényesültek a pártos szempontok a káderek kiszemelé­sében és elhelyezésében s ennek ká­ros következményei csakhamar meg­mutatkoztak. Ebből látjuk, hogy az irányítás harmadik fő elvét: a rend­szeres és alapos pártellenőrzést sem tartották be. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGOK több­sége már megkezdte a JNB-k és HNB-k munkájának elemzését. Kide­rült, hogy a falusi pártszervezetek nem elég céltudatosan és rendszere­sen irányítják a helyi nemzeti bizott­ságok munkáját. Ezért helyes intéz­kedések történtek a falusi pártszer­vezetek aktivizálására. Ahol a pártszervek felelősségtel­•jesen és rendszeresen irányították a nemzeti bizottságok munkáját, ott az eredmények is megmutatkoztak. Ahol a járási pártbizottságok a népgazda­ság fő kérdéseinek megoldására irá­nyították a JNB-k és a HNB-k mun­káját, ahol céltudatos intézkedése­ket foganatosítottak, ott teljesítették és túlteljesítették a termelési felada­tokat. Ennek szemléltető példája a Ziar nad Hronom-i új járás, mely az állam területi átszervezése előtt nem létezett és működésének kezde­tén nagy nehézségekkel küszködött. Még az év elején komolyan lema­radt a tejfelvásárlás teljesítésében. Ezért a járási pártbizottság a járási nemzeti bizottsággal karöltve . egyes gazdasági ágak és községek szerint tüzetes elemzés alá vette a helyze­tet. Alaposan elemezte a gazdasági állatok állományát és hasznosságát, a takarmányalapot és sok más muta'­tót. Egyszersmind elemezte és érté­kelte a falusi pártszervezetek és a HNB-k munkáját. A járási pártbizott­ság aktívát küldött a falusi pártszer­vezetek segítségére. Az aktíva közre­működött az agitcsoportok előkészí­tésében és megszervezésében, me­lyek azután felkerestek minden ház­táji gazdaságtulajdonost és magán­gazdálkodót, s megmagyarázták ne­kik a tojás- és a tejfelvásárlási fel­adatai teljesítésének és túlteljesíté­sének a fontosságát. A Járási párt­bizottság kezdeményezésének ered­ménye csakhamar megmutatkozott. Ez alatt a néhány nap alatt az egyé­nileg gazdálkodó parasztok és a ház­ÚJ SZŰ 14 * 1981. szeptember 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents