Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-19 / 261. szám, kedd

Szövetségeseinkkel a német kérdés békés rendezésére törekszünk Tisztelt köztársasági elnök elvtárs, képviselő elvtársak! Megbízást kaptam, hogy kifejtsem a csehszlovák kormány álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzet leg­égetőbb kérdéseit illetően. Engedjék meg, hogy előbb nagy örömmel konstatáljam, hogy a Nem­zetgyűlés mai plénumán jelen van a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, melyet Viktor Vaszilje­vics Grisin elvtárs, a Legfelső Ta­nács Szövetségi Tanácsa külügyi bi­zottságának elnöke, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Tanácsának el­nöke és az SZKP KB Elnökségnek póttagja vezet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak küldöttségében legdrágább test­vérországunk népének képviselőit üdvözöljük. Szivünk mélyéből örü­lünk a testvéri szovjet nép nagysze­rű eredményeinek a kommunizmus felé vezető úton haladtában és to­vábbi sikereket kívánunk neki a kommunista társadalom nagyszerű, építési programfeladatainak teljesí­tésében. Büszkék vagyunk legjobb barátunkra és szövetségesünkre, a Szovjetunióra, mely oly fáradhatat­lanul és bátran küzd a háborúmen­tes világért, a népek békés baráti életéért. Nagyra becsüljük a küldött­ség látogatásának eredményeit, me­lyek a megbonthatatlan csehszlovák­szovjet barátság további megszilár­dulásában és elmélyülésében érvé­nyesülnek. Biztosíthatom drága szov­jet vendégeinket arról, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság népe mindenkor szilárdan a szovjet nép oldalán fog állni az egész emberi­ség javáért folytatott magasztos küz­delmében. Elvtársak I Az Imperialisták poli­tikája kiélezte a Jelenlegi nemzet­közi helyzetet. A feszültség oka ab­ból ered, hogy az antikommunizmus­tól elvakult imperialista agresszív körök korántsem adták fel azt az Irreális tervüket, hogy a fegyverek erejével próbálják megállítani és ellentétes Irányba terelni az embe­riség történelmi fejlődését. Ezt bi­zonyltja az a mód is, ahogyan a Szovjetunió és a szocialista országok ama szilárd elhatározására reagál­tak, hogy megkötik a r.émet béke­szerződést és ennek alapján meg­oldják Nyugat-Berlin problémáját. A nemzetközi helyzet Javulását és a világbéke megerősítését célzó szov­jet javaslatokra agresszív előkészüle­tek lázas fokozásával, kardcsörtetés­sel, sőt nyílt fenyegetésekkel vála­szoltak. Egyre világosabban látjuk, hogy a szovjet Javaslatok konok vlsz­szautasításával párhuzamosan hábo­rúra számítanak a szocialista orszá­gok ellen és terveikben vezető he­lyet szánnak a nyugatnémet mill­tarizmusnak és revansizmusr.ak. A nyugati nagyhatalmak védelmével és aktív támogatásával a világbékét fe­nyegető Igen veszélyes háborús góc alakult kl a Német Szövetségi Köz­társaságban. A nyugati nagyhatalmak bűnös szerepe nagyon is kiviláglik. A pots­dami egyezményben ünnepélyesen vállalt kötelezettségekkel merő ellen­tétben visszaállították a fasizmust, a háborút és a gázkamrákat szülő monopóliumok hatalmát Nyugat-Né­metországban. Davld elvtárs a továbbiakban az NSZK fejlődéséről beszélt. A nyu­gatnémet gazdaság és hadsereg kor­mánykerekét ugyanazok a monopo­listák, fegyvergyárosok és táborno­kok tartják kezükben, akik annak idején kiépítették és irányították a hitlerista hadigazdaságot és a táma­dó Wehrmachtot. Mit érnek Adenauer úr 1949-ben mondott szavai: „A közvéleménynek egyszer s min­denkorra tisztán kell látnia, hogy elvből ellenzem az NSZK újrafelfegy­verzését és új német hadsereg lét­rehozását." ' Mi történnék az NSZK-ban, ha tel­jesülne az, amit Strauss úr 1949­ben mondott, hogy: „száradjon el a keze minden né­metnek, aki újra puskát fogna?" Ebben az esetben ugyanis az tör­ténnék, hogy az NSZK-nak új, na­gyon népes hadserege lenne egykarú rokkantakból, Strauss úr pedig mind a két kezét elvesztené. Hogyan egyeztethető össze akkori kijelentéseikkel az a tény, hogy a legutóbbi öt évben az NSZK több mint 100 milliárd márkát fordított katonai kiadásokra és hogy az 1961-es katonai kiadások az NSZK állami költségvetésének több mint egyharmadát képezik? Mennyire kiemelkedik az akkori Strauss mellett a mai, háborús uszí­tó Strauss, aki nemrégen ezt írta az alsó-szászországi Iskolák szülői bizottságának: „Több kaszárnyát kel­VÁCLAV DÁVID külügyminiszter beszéde a Nemzetgyűlés hétfői ülésén lene építenünk, mert csak a ka­szárnyákban kapnak a fiatal néme­tek helyes polgári nevelést". Folyó év augusztusában a Dle Zeit című folyóiratnak így nyilatkozott: „Igen, én az atombomba híve va­gyok." A fejlemények igazat adtak nekünk abban, hogy a párizsi egyezmények úgynevezett fegyverkezési korlátozá­sai csupán a népek félrevezetésére szolgálnak. Ezt bizonyítja az a kö­zelmúltban életbe léptetett intézke­dés is, mellyel 6000 tonnás hadi­hajók építését engedélyezik az NSZK-nak. A hajókat korszerű ra­kétafegyverekkel látják el. A Bundeswehrt többnyire altisz­tekből és tisztekből összetevődő ál­landó támadó hadsereggé építik kl, hogy gyorsan több millióra tudja nö­velni létszámát és támadó atomhá­borút tudjon viselni. A hírek sze­rint a Bundeswehr állományának több mint 57 százaléka már 1960­ban tiszt és altiszt volt. „Szaktudá­sukat" és politikai beállítottságukat híven tükrözi az a tény, hogy 140 tábornok közül 71 a náci Wehrmacht tisztje volt, közülük 45-en tábornoki rangban. Hét elítélt háborús bűnös ís van köztük. A tisztek és altisztek mai állományában mintegy kétezren az SS alakulatok volt tisztjei és al­tisztjei. Az USA, Franciaország és Anglia kor­mánykörei népük előtt elhallgatják eze­ket a tényeket és fellépnek az Igazság terjesztése ellen azzal az ürüggyel, hogy ezeket az adatokat rosszmájúságból ter­jesztik egy baráti államról. Szelíd ba­ránynak festik le a fegyveres ragado­zót, melyet a NATO-szövetségesek állító­lag ellenőriznek. Pedig az igazság az, hogy a nyugatnémet militarizmus előbb arra használta ki azt az agresszív cso­portos'-'ást, hogy talpra álljon, most pedig ra használja fel, hogy keresztül vigye saját agresszív politikáját. A NATO ma nemcsak nem ellenőrzi az NSZK t, hanem a nyugati imperializmus uszály­hordozója. Tény, hogy a Bundeswehr a NATO közvetítésével építi támaszpontjait Ang­lia, Franciaország, Olaszország és más országok területén. Hitler még csak nem is álmodott arról, hogy harc nélkül el­érje azt, ami a nyugatnémet militaris­táknak most sikerült. Harckocsijaik az angol kormánykörök segítségével harc nélkül jutottak Anglia földjére, és a volt náci tábornokok kulcsfontosságú pozíciókban ülnek az Északatlanti Tömb vezérkarában. A nyugatnémet zsoldosok természetesen jól tudják, bogy Anglia, Franciaország, Olaszország és más or­szágok népei hívatlan vendégekként ke­zelik őket. Ennek szemléltető példája az az intelem is, melyet a Bundeswehr katonái Angliába indulásuk előtt kap­tak. Lelkükre kötötték, hogy a „jobbke­zükön hordják a karórájukat, mert ha kezet adnak egy angolnak, és az meg nem értésből nem hajlandó kezetfogni, akkor a német katona mindig gyorsan feltalálhatja magát azzal, hogy ránéz az órájára". Az NSZK újrafelfegyverzésének je­lenlegi állapota rábizonyítja a nyu­gati imperialistákra, hogy szándé­kosan szabotálják a szövetségi egyezményeket és a béke érdekei fölé helyezték a monopóliumok 1 ér­dekeit. A nyugatnémet hadsereg most sem a védelemre létesült, ha­nem agresszív célokat követ akár­csak Vilmos császár és Hitler hadi­gépezete. A fegyverkezéssel egyidejűleg fa­slzálják a közéletet és revansista szellemben nevelik a nyugatnémet lakosságot. A közélet fasizálásának egyik kézzelfogható bizonyítéka a több mint száz új fasiszta szerve­zet fennállása, melyek mintegy 350 nyíltan fasiszta és revansista Irány­zatú lapot és folyóiratot adnak ki és állami védelmet élveznek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más szervezetekben már többször tárgyalták és bírálták a nyugatnémet ifjúság nemzetközi felháborodást ki­váltó fasiszta és revansista szelle­mű nevelését. Tízezrével dolgoznak azok a bű­nösök az NSZK apparátusában, akik előkészítették és végrehajtották a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyel­ország, Franciaország, Hollandia, Bel­gium, Norvégia, Dánia, Jugoszlávia és sok más ország brutális megszál­lását, terrort és bestialitásokat kö­vettek el népeinkkel szemben. A csehszlovák kormány több fi­gyelmeztetésben, tiltakozásban és egyéb okmányban konkrétan rámu­tatott a nyugat-németországi, veszé­lyes militarista, revansista, új fa­siszta fejleményekre, orvoslást köve­telve az NSZK kormányától és a nyugati hatalmaktól. Eddig figyel­men kívUl hagyták a csehszlovák kormány jogos követeléseit, ami személtetően rávilágít a bonni állam jellegére. A nyugatnémet kormány nem akar be­lenyugodni a náci Németország veresé­géből következő fényekbe, és az egyet­len európai állam, amely területi igény­nyel lép fel más államokkal szemben. Több mint 80 revansista szervezetet pén­zel megtorló és agresszív politikájának támogatására. Köztük vannak az úgy­nevezett szudétanémet honfitársi egye­sületek is, melyek nyílt, ellenséges te­vékenységet folytatnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ellen. E szerve­zetekben vezető helyet foglalnak el a Karmasin, Staffen, Franz Boehm és ha­sonszőrű bűnözők. Ezek az egyének sú­lyosan vétettek népünk és más népek ellen, és ma részt vesznek a nyugatné­met állam politikájának megszabásában. Merkatz szövetségi miniszter beszéde az ügynevezett kölni szudétanémet na­pokon eléggé világosan bizonyítja, hogy az NSZK kormánya ffitl ás szítja a re­vansista hangulatot és követeléseket. Merkatz folyó év májusában kijelentet­te: „A szövetségi kancellár rokonszen­vez és együttérez önökkel, amennyiben hazatérésüket kívánják szabad hazájuk­ba, amit már 1949. szeptember 29-én a szövetségi gyűlésben kifejezett. Az elvi kérdésekben teljes az engyöntetfiség a szövetségi kormány és a szudétanémet honfitársi szövetség között". A revansisták a közvélemény meg­tévesztésére és agresszív szándékaik ker.dőzésére a „hazához való jog" és „önrendelkezési Jog" jelszavakkal próbálják megindokolni a csehszlo­vák, lengyel és szovjet területtel szemben támasztott követeléseiket. A jól Ismert hitleri fegyvertárból merítették taktikájukat. A nyugatnémet revansisták Igazi szándékairól, és céljairól a követ­kezőket írta a bonni kormány hiva­talos sajtóközlönye áprilisi számá­ban : „Nemcsak a kettéosztott Német­országról, hanem Közép-Európa egész keleti részéről, a csatlósságra kény­szerített népekről mintegy 100 mil­lió emberről var. szó". Seebohm szövetségi miniszter el­árulta, hogyan képzelik el terveik konkrét /megvalósítását, amikor ki­jelentette, hogy a szudétanémetek hazatérése után „a csehek és kom­munisták" nélkül rendezik a cseh­szlovákiai viszonyokat. Hogyan szeretnének a német Impe­rialisták visszaélni az önrendelke­zés szent jogával, köztársasági el­nökünk Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára szeptember 2-án a katonai iskolák végzett nö­vendékeihez intézett beszédében ta­lákan így Jellemezte: Az ő felfogásukban az önrendelkezési jog nem más, mint a többi népek önren­delkezési fogának a megtagadása. Ma úgy képzelik el ennek érvényesítését, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal szemben, hogy a kitelepített fasiszta elemek visszatérnének ás idővel, mint már egyszer megtették, erőszakosan ki­kényszerítenék területünk hozzácsatolá­sát a Német Szövetségi Köztársasághoz. Mi mindezt Ismerjük, de most más idő­ket élünk. München nem fog megismét­lődni. Nemcsak saját erőnk és elszánt­ságunk, hanem szoros barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal ls teljes mérték­ben biztosít bennünket Münchennel szemben." A Szovjetunió megszállási öveze­tében ellenkezően járt el, mint a nyugati nagyhatalmak, melyek béke­ellenes és a szövetségesi egyezmé­nyeknek ellentmondó politikát foly­tattak a háború utáni Németország­ban. A Szovjetunió hívep és követ­kezetesen teljesítette a szövetségesi egyezmények rendelkezéseit. Ezzel megteremtette a feltételeket, hogy Németországnak a mllitarizmustól és a revansizmustól mentesült és szomszédaik, az európai és a vi­lágbékét többé nem fenyegető, az európai béke szilárd bástyájává lett része békésen, demokratikusan fej­lődjék. Az NDK fennállása az egész békesze­rető emberiség nagy vívmánya. A történelem első német munkás-pa­raszt államának népe örökre leszámolt az imperialista múlttal és a súlyos ta­pasztalatokból okulva elszántan és ered­ményesen rátért az igazán demokratikus és békeszerető állam építésének útjára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe és kormánya büszke rá, hogy ax NDK-t — Németország összes haladó­szellemű békeszerető erőinek képviselő­jét — szilárd barátság és szövetség fűzi hozzánk a szocialista országok nagy legyőzhetetlen családjában. Nagyra becsüljük az NDK kormányá­nak és népének törekvését, mely a né­met kérdés békés rendezésére tett szá­mos javaslatban és fűként az utóbbiban a .nemrégen jőváhagyott német béke­tervben öltött testet. Ha e javaslatokat elfogadnák, nem volna szó német problémáról, megnyíl­nék a béke biztosításának útja Német­országban, megnyílnék az út a két né­met állam közeledéséhez ás lényegesen enyhülne az európai feszültség. Csodálattal és tisztelettel adózunk az NDK népének, mely az NSZEP vezeté­sével önfeláldozó munkájával, szocialista alkotóslkerelvel, a militarizmus és a re­vansizmus elleni elszánt harcával az egész világ előtt bebizonyította, hogy Németország földjén első ízben fejlődik egy békeszerető állam. Azzal szemben, hogy a csehszlovák­nyugatnémet határ az éberség határa, határunk a Német Demokratikus Köz­társasággal — a béke és a barátság ha­tára és örökre az marad. A szocialista országokkal egye­temben szent internacionalista köte­lességünknek tartjuk, hogy hatéko­nyan támogassuk az NDK-t az euró­pai békét és biztonságot szolgáló nagy aktív munkájában. Elvtársak I Hazánk, mely a múltban minden­kor egyik első célpontja volt a né­met imperializmus terjeszkedésének, mint a második világháború Hitler­elleni koalíciójának tagja és a je­lenleg fennálló két német állam szomszédja, melynek népe elszántan védelmezi a békét, közvetlenül érde­keltek vagyunk a második világhá­ború maradványainak haladéktalan felszámolásában. A hadiállapot meghosszabbítása Németországban tarthatatlan és sem­mivel sem indokolható. A békeszer­ződés hiánya csak azoknak az erőknek kedvez, amelyek előidézték és fo­kozzák a nemzetközi feszültséget, amelyek lázasan készülnek egy újabb agresszióra. Jól tudjuk, hogy az új fegyverek fokozzák a militaristák és revansisták étvágyát. Ezért hatá­rozottan amellett vagyunk, hogy a békeszerződést még az Idén kös­sük me^, amíg idő van rá. Az au­gusztus 21-1 csehszlovák kormány­nyilatkozatban kifejtettük álláspon­tunkat, és szilárd elhatározásunkat, hogy megtesszük ezt a szükséges lé­pést. A békeszerződés megkötése vala­mennyi európai nép érdekelt szol­gálja. A csehszlovák kormány abból Indul ki, hogy már régen minden feltétel megérett a német kérdés békés rendezésére. Elvégre eszte­lenség, hogy Németországgal, a má­sodik világháború fő bűnösével még nem, holott szövetségeseivel már régen megkötötték a békét. A német békeszerződés megköté­se a nemzetközi jog szempontjából is elkerülhetetlenül fontos. A nem­zetközi jog megköveteli, hogy a győztes és a legyőzött szerződésben végleg rendezze a köztük fennálló kérdéseket. Az a tény, hogy Né­metországgal még nem történt meg a békekötés, nyitva hagy számos problémát, és ez az oka a veszélyes feszültségnek. Csehszlovákia, mint a Hitler-elleni koalíció tagja nemcsak Jogának, ha­nem kötelességének is tartja, hogy szorgalmazza a háború maradványai­nak felszámolását és rendületlenül kiharcolja az 1945. évi potsdami egyezményben lerögzített elvek tel­jesítését. A szövetségesi egyezmények szel­lemében követeli a békeszerződés haladéktalan megkötését Németor­szággal, hogy jogilag biztosítsa azok­nak a céloknak igazságos elérését, amelyekért milliók áldozták életü­ket a második világháborúban. A békeszerződés egyszersmind bizto­sítja a német nép jogát belső ügyei­r.ek békés rendezésére és egyenjo­gúságára a népek nagy családjában. Képviselő elvtársak 1 Mit eredményez a békeszerződés megkötése? Mindenekelőtt pontot tesz a második világháború után és feltételeket teremt az államok köl­csönös viszonyának megjavítására. Megszünteti a veszélyes háborús gó­cokat, visszaállítja a bizalmat, meg­erősíti a biztonságot és megszilár­dítja a világbékét. A békeszerződés végleg megerősíti a második világ­háború következtében kialakult ha­tárok érintetlenségét. Ezzel meg­szünteti a revanspolitika táptalaját. A békeszerződés megszabja a két német állam r.emzeti és állami szu­verenitását, megteremti békés fej­lődésük feltételeit, és a lehető leg­jobban elősegíti jövőbeni fokozatos közeledésüket. A békeszerződés alapján Nyugat­Berlin kérdése is minden fél számá­ra elfogadható megoldást nyer, mert szabad és demilitarizált várossá vá­lik. Dávid miniszter beszéde további részében a nyugati hatalmak állás­pontját ecsetelte. A nyugati hatalmak az utóbbi Idő­ben feltűnően színlelik, hogy szívü­kön viselik a német nemzet önren­delkezési jogát és ezzel próbálják megindokolni Irreális elutasító állás­pontjukat a békeszerződés kérdésé­ben. Az önrendelkezési jog védőinek szerepében lépnek fel azok a képmu­tatók, akik nem tartják tiszteletben a népek akaratát és önrendelkezési jogát, melyet mindenütt sárba tipor­nak, ahol csak tudják. A forradalmi Kuba elleni beavatkozás, Algéria, An-i gola, Kenya és más országok népé-: nek terrorlzálása, a durva beavatko­zás Laosz, Brazília és más országok belügyeibe önmagában ékesszólóan bestéi. A német kérdés békés rendezésé­nek ellenfelel azt állítják, hogy a békeszerződés szerintük veszélyezteti Nyugat-Berlin szabadságát. Valóban? Nyugat-Berlin mélyen az NDK terü­letén fekszik. Annak következtében, hogy a nyugati hatalmak megszegték a szövetségi egyezményeket, rendel-, lenes helyzet alakult ki Nyugat-Ber­linben. Nyugat-Berlin mai helyzete Csehszlovákia biztonságát és érdekelt is veszélyezteti. Tudjuk, hogy Nyu-. gat-Berlin területét nyílt provoká­lásra és kémkedésre használják fel köztársaságunk ellen. Nyugat-Berlin s ben helyezték el a kém- és felforn gató központokat, melyeknek tevé­kenysége nem utolsósorban hazánk ellen irányult. Kémeket és felforgató-, kat küldenek köztársaságunkba, uszí-: tó kampányokat szerveznek elle-s nünk. Nyugat-Berlin a különféle re-: vansista szervezetek közkedvelt szín­helye. Itt hangzanak el a szemtelen területi követelések Csehszlovákiá­val szemben. Ezért Csehszlovákia és ugyanúgy a többi szocialista ország sem nézhette hallgatagon a dolgo­kat és nemegyszer komolyan figyel­meztette a nyugati hatalmakat, hogy, vessenek véget a féktelenkedések-. nek. Bár a nyugati hatalmak maguk is elismerik, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz, mégis támo­gatják a bonni kormány orcátlan és jogtalan igényelt és beavatkozását Nyugat-Berlin ügyeibe. Az utóbbi hónapokban veszélyesen fokozódott a Nyugat-Berlinből kiin-. duló ellenséges aknamunka és prow vokácló az NDK és a többi szocla-i lista állam ellen. Ezért az NDK kor-; mánya a Varsói Szerződés tagálla-; mainak javaslatára megtette a szük-; séges biztonsági intézkedéseket Nyu-, gat-Berlin határán, hogy védje fővá-; rosát és lehetetlenné tegye a béke-: ellenes ármánykodást. A csehszlovák­kormány és nép melegen támogatja az NDK erélyes lépéseit. A Szovjetunió, az NDK és a többi szocialista ország többször kifejezte készségét, szilárdan garantálja a nyu­gat-berlini lakosságnak, hogy senki se avatkozhassék be a szabad város belügyeibe és senki se befolyásol­hassa viszonyait és korlátozhassa összeköttetését a világgal. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormánya kijelentette, hogy kész hozzájárulni a garanciák meg­adásához. A maga részéről hajlandó lényegesen bővíteni kapcsolatalt a szabad várossá nyilvánított Nyugat-: Berlinnel és elmélyíteni vele gazda-: sági és kulturális együttműködését. Világszerte egyre több józan hang kö­veteli a német kérdés reális kezelését. Ezt bizonyítja számos vezető személyiség felszólalása is a belgrádi értekezleten. Dr. Kwame Nkrumah, ghanai köztársa­sági elnök például kijelentette: 16 éve már, hogy befejeződött az utolsó háború, és még mindig nem kötötték meg a bé­keszerződést Németországgal. Szerintem a német békeszerződés megkötése sür­gető és már régóta szükséges ... A né­met kérdésben nincs helye a képmuta­tásnak. Mindenki tisztában van vele, hogy két német állam létezik, melyek a legutóbbi háború következtében jöttek létre. A megalakulásukat előidéző kö­rülmények továbbra is fennállnak. Ezen­kívül mindkét államban különböző po­litikai és társadalmi rendszer, tőkés és szocialista rendszer alakult ki, s ez a körülmény annyira lényeges a német kérdésben, hogy véleményem szerint az lesz az ésszerű dolog, ha a világ te­kintetbe veszi a mai helyzet tényeit." Az értekezlet résztvevőinek túlnyomó többsége elismerte a két német állam fennállását és megértést tanúsít a szo­cialista országok javaslatai iránt. Meg­dőlt az imperialisták kísérlete, hogy el­hitessék a világgal, hogy csak egy Né­metország van, és annak képviselője az NSZK. Hiába fenyegeti Brer.tano bonni miniszter a belgrádi értekezlet részt­vevőit. A két német állah felvétele az ENSZ­be sokat segítene a béke és a népek biztonsága ügyének. Ez egyben nemzet­közi jogi elismerésüket is jelentené. Az NDK és az NSZK ENSZ-tagsága fékezné a nyugatnémet agresszív erőket és NATO szövetségeseiket. Itt a legfőbb ideje, hogy a Nyugaton is a józan ész kereked­jék felül, hogy Franciaország, Anglia, Belgium, Hollandia, Norvégia, Dánia né­pe és nem utolsósorban a németek is belássák felelősségüket a béke biztosí­tásáért és felhasználjanak minden lehe­tőséget a világot katasztrófába kergető erők megfékezésére. Már mutatkoznak a Szovjetunió és a többi szocialista ország határozott erőfeszítésének első eredményei. A nyugati kormányok nyilván ráébred­nek, hogy a harci kürtök rivalgása mit sem változtat a helyzeten. Egyes (Folytatás a 4. oldalon)­ÜJ SZŐ 531 * 19B1. szeptember 11.

Next

/
Thumbnails
Contents