Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-02 / 244. szám, szombat

- . , ... ® ŕ? ' • *.' •' ."*•-. Äz SZKP programja — a nemzetközi kommunista mozgalom hatalmas fegyvere A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja, amelyet a XXII. kongresszus hagy véglegesen jóvá, beláthatatlan jelentőségű az egész nemzetközi forradalmi mozgalom szempontjából. A kommunizmus ezen új programszerű alapokmányának mélységesen internacionalista vonásai ábból fakadnak, hogy merészen éltalánosltja a nagy lenini párt és az összes többi kommunista párt harcos útjait és forradalmi tapasztalatait akkor, amikor a kommunizmus mér hatalmas vllágerővé fejlődött. Hatékonyan megnyilvánulnak és aktívan beavatkoznak a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért világszerte folyó gigantikus küzdelembe. Ennek a küzdelemnek következtében a világ erőviszonyai szüntelenül a szocializmus javára változnak. Az SZKP programja azonban első sorban azért Válik a legszélesebb nemzetközi érvényű és időszerű dokumentummá, mert valamennyi vezérgondolata elválaszthatatlanul öszszefügg a kommunizmus győzelmes távlatainak megvalósításával még a mai nemzedék életében. A legszemléltetőbb bizonyítéka annak, hogy a kommunizmus már nem csupán harci felhívás és a távoli jövő képe. har.em történelmileg közelálló és reális, konkrét célkitűzéssé vált a Szovjetunióban és a világnak abban a nagy részében — amelybe hazánk ls tartozik —, ahol már győzött a szocialista forradalom. Az SZKP programjában a kommunista célkitüzésekr.ek e konkrét meghatározása egyrészt a szocialista fejlődés Szovjetunióban elért magas fokát, másrészt a szocializmus és a kapitalizmus közötti viszonyban beállott óriási változásokat tükrözi. E változások tették lehetővé, hogy a kommunizmus felépítésének feladata napirendre kerüljön. Az SZKP prog ramja a világban kialakult új helyzetre támaszkodik, amikor ls a szocialista és a nemzeti felszabadító forradalmak csapásai alatt feltartóztathatatlanul összeomlik az imperializmus uralma. E forradalmakban erőteljesen érvényesül a szocialista világrendszer határozott befolyása és az Imperializmus ellen harcoló erők hatása korur.k jellegére és tartalmára. Korszakunk történelmi tartalmát a kapitalizmusból a szocializmusba való szükségszerű átmenet képezi. Az SZKP programjának tanulmányozása során akaratlanul ls gondolnunk kell a munkáspártok előző programjaira. Felötlik bennünk, mily óriási léptekkel haladt előte a proletariátus forradalmi mozgalma néhány rövid évtized alatt. Visszaemlékezünk, újból és újból felidézzük magunkban a Kommunista Kiáltványt, Marx „A gótai program bírálata" c. müvét, Lenin „Állam és forradalmát" és a kommunista eszmék többi életadó forrását, amelyek a szovjet kommunisták új okmányában oly nagyszerűen kibontakoznak és amelyekben korunknak, a kommunizmus vllággyőzelme korának hatalmas érverése lüktet. Az SZKP programja első fejezetének bevezető része általánosan elemzi a jelenkori kapitalizmust, főként annak elmélyüld és kiéleződő ellentmondásait, a szocialista forradalom feltételeit megérlelő ellentmondásokat. Teljes mértékben újból megerősíti, mennyire Időszerű és mennyire érvényes Lenin tanítása az imperializmusról és a szocialista forradalomról. Ezt egyébként alátámasztja az a tény, hogy az SZKP programja az 1918. évi programból átveszi Lenin alapvető megfogalmazását a proletariátus nyomorba döntésének következményeiről és az imperialista szakaszába lépett kapitalizmusban bekövetkezett szociális gazdasági átalakulások jellemzését. Ezzel kapcsolatban valamennyi kommunista párt forradalmi munkája szempontjából elvi jelentőségű annak a következtetésnek a további kibontakoztatása. hogy az imperializmus egyes országokban a szocialista forradalom előestéje abban a tekintetben — amint az SZKP programja rámutat —, „hogy a kapitalista világrendszer egészében megért a proletariátus szociális forradalmára". Ez azt jelenti, hogy a szocialista világrendszer kelotkezése és fejlődése, valamint a gyarmati rendszer széthullása következtébon a végletekig fokozódik az imperializmus frontális gyengülésének folyamata. Azt jolcntl, hogy új utak nyíltak a szocialista világforradalom kibontakozása előtt. A világ fejlődésének új szakasza, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió szocialista építésének befejezése jegyében kezdődött meg, a gyakorlatban bizonyította be a szocialista építés lenini alapelveit. E lenini alapelvek nemzetközi érvényét elsősorban az Igazolja, hogy 1945 után létrejött a szocialista országok rendszere, amely a Nagy Október művének történelmi folytatása és szüntelenül megnyilvánul a szocializmusírta: Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára r.ak mliit világrendszernek hatalmas arányú fejlődésében. Ez a szocialista világrendszer egyre döntőbb módon befolyásolja a világ eseményeinek menetét a béke és a szocializmus érdekében. A' szocialista világrendszer már bebizonyította törhetetlen életerejét s feltartóztathatatlanul fokozódó főlényét és túlsúlyát a kapitalizmus felett. A szocialista Ipar növekedé sének átlagos évi üteme az utóbbi öt év alatt (1956—1960) a kapitalista országok Ipari termelése növekedésének ütemét csakr.em három és félszeresen túlszárnyalta. A Szovjetuniói már 1956 óta az USA hoz viszonyítva a kulcslparágazatokban a termelés nagyobb abszolút gyarapodását éri el. A Szovjetunió elsőbbsége a tudomány és a technika számos területén a világ tudományos és műszaki haladása legmagasabb színvonalának fokmérőjévé vált. Gagarin és Tyitov őrnagyok diadalmas űrrepülései a szabad tudományos munka óriási győzelmeinek leghatékonyabb bizonyítékát képezik. 1959-ben a szocialista világrendszer az egy főre eső termelésben túlszárnyalta a kapitalista világrendszert és 1965-ig azt az előnyét legalább kétszeresére nii vell. Valamennyi szocialista ország gazdasági fellendülésének a legközelebbi húsz esztendőre szóló nagyszerű távlatai megsokszorozzák a szocialista világ gazdasági fölényét, szemmelláthatóan növelik a kapitalizmus lemaradását, úgyhogy annak bofolyása egyre szűkebb körre korlátozódik. E következményeket jól tudja a Nyugat néhány reálisan gondolkodó köigaz dasági tudományos tényezője is. így Baade professzor, az ismert nyugatnémeť közgazdász a két rendszer gazdasági versenyéről és e versenynek a 2000. évig terjedő kilátásairól szóló könyvében hangsúlyozza, hogy az USA lemaradása a Szovjetunió inligött a termelés növekedésének ütemében egyre nagyobbodni fog. „A világ vonzási központja a Keletre helyeződik át, nemcsak a lakosság száma alapján, hanem a gazdasági pontenclál tekintetében ls" — írja könyvében. A szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasági varsenyt Illetően Baade erre a következtetésre jut: „ ... a kommunista országok sokkal előnyösebb helyzetben vannak, mert nagy arányokban hosszú időtartamra tervezhetnok és tervszerűen valósithalják meg a tervezett termelést, mlg az iisszes nyugati országok és főként az USA termelésének folyamatát szüntelen hanyatlások szakítják télbe." A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja alkotó módon általánosítja azokat a mozgató erőket és alapvető tényezőket, amelyek a szocialista világrendszert a legnagyobb mértékben vonzóvá teszik és amelyek az egész szocialista rendszer és külön-külön minden szocialista ország ereje és hatalma további növekedésének forrásai. A szocialista világrendszer rohamos fejlődése párhuzamosan valósul meg több egymást kölcsönösen kiegészítő síkon, amelyeken a szocialista világ országai legszélesebb körű nemzetközi együttműködésének törvényszerűségei és előnyei hatnak. @ A szocialista világrendszer a szocialista országok közötti új típusú gazdasági és politikai kapcsolatok alapján fejlődik. E kapcsolatokban konkrétan kifejezésre jut a szocialista nemzetköziség elveinek öntudatos értelmezése és hatékony megvalósítása; © a nemzetközi szocialista új típusú együttműködés és munkamegosztás céltudatos érvényesítésében valósul meg. Ennek az együttműködésnek és munkamegosztásnak alapja, hogy minden szocialista ország tevékenyen hozzájárül saját termelőerőinek fejlesztéséhez ; © e rohamos fejlődés úgy valósul. meg, hogy megszilárdul az akclóegység és elmélyülnek a legszorosabb kapcsolatok mindazon országok kőzött, amelyek felszámolták a kapitalizmust s egyesült erővel, Internacionális alapon a szocializmus és a kommunizmus építésére törekednek. A szocialista világrendszer eme vonásai és sajátosságai törvényszerű kifejezői annak, hogy a proletariátus diktatúrája nemzeti erőkből nemzetközi erővé alakul ét. Fejlődése minden egyes szocialista ország és az összes többi ország nemzeti érdekeinek teljes tiszteletben tartása és a legnagyobb mérvű kielégítése alapján megy végbe. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a szocialista világrendszer anyagi befolyásával és nagyvonalú politikai kezdeményezésével meggyorsította a világ erőinek progresszív átcsoportosítását, mégpedig olyan mértékben, hogy a nemzetközi politika reális céljaként tűzhettük ki a gyarmati rendszer valamennyi formájának végleges felszámolásét, az általános és teljes leszerelés megvalósítását és a háborúk kizárását a társadalom életéből, még mielőtt a/ szocializmus győzelmet aratott volna az egész vlléľgon. A szocialista és a kapitalista világrendszer fejlődésének törvényszerűségei között tátongó ellentét önmagában, automatikusan nem biztosíthatja a szocializmus valamennyi meglevő előnyének teljes és sokoldalú felhasználását. Ez csak akkor válik valóra, ha a kommunista pártok kezdeményezően arra törekednek, hogy minden országban a meg hirdetett politikai Irányvonalat és a tetteket összhangba hozzák mlr.d az egyes szocialista országok, mind az egész szocialista világrendszer fejlesztésének objektív szükségleteivel. Követendő példát mutat e téren a Szovjetunió Kommunista Pártjának elvhű lenini politikája, az a nemzetközi felelősség, amellyel a Szovjetunió kibontakozó kommunista építése feladatainak teljesítéséhez fog. Az SZKP programja szemléletesen megtestesíti a kommunista célkitűzések és az azok eléréséhez vezető eszközök valóbar. lenini egységét. Ezzel egyidejűleg határozott álláspontot foglal el a nacionalizmussal szemben, amely komolyan veszélyezteti a szocialista országok közös küzdelmét a békéért és a kommunizmusért. A nacionalizmus elméleti tarthatatlanságáról, gazdasági ártalmasságáról és politikai reakciós voltáról szóló bizonyítékok, amelyekkel, az SZKP programja kipellengérezi a nacionalista kiváltságok és elszigetelődés irányzatait, messzemenő Jelentőségűek a szocialista világrendszer megbonthatatlan egységének és felzárkózottságának további megszilárdítása szempontjából. A szociálisforradalom általános törvényszerűségeit a nemzeti feltételek következetes tiszteletben tartásával és felhasználásával gazdagítsák, éppen ez nyújt hatékony segítséget abban, hogy a tömegeket megnyerjük a szocialista forradalom ügyének

Nés a forradalmat a legszélesebb tömegalapon győzelmesen megvalósítsuk. A nemzetközi kommunista mozgalom harcos távlatai szempontjából ezért elvi fontosságú, hogy az SZKP programja mélyrehatóan megindokolja a szocializmusért vívott harcban a különböző átmeneti fokozatok lehetőségét és szükségességét s kidolgozza a szocializmust építő társadalom politikai szervezetének legkülönfélébb formáit. Lényegük persze mindig a munkásosztály forradalmi úton való hatalomrajutása, a proletariátus diktatúrájának megteremtése és a marxl-leninl párt vezető szerepének érvényesítése marad. A marxizmus-leninizmus eszmei kincsestáréba és a nemzetközi kommunista mozgalom politikai fegyvertárába nagy és hatékony hozzájárulást jelentenek az SZKP új programjának a szocializmusba való átmenet különböző útjairól szóló következtetései. E következtetések a békés út poljtlkal szempontjainak kidolgozását Jelentik, súlyt helyezve a forradalmi tömegirányzatra a forradalom végrehajtása során, amikor a munkásosztály egyúttal a leghatékonyabban megacélozódik és felkészül a burzsoáziával való legélesebb összecsapásra, amennyiben az fegyveres ellenforradalomhoz folyamodik. Az SZKP programja világosan körülhatárolja a békés és a nem békés utak kölcsönös kapcsolatait, valamint a munkásosztály nevelésének következetes irányzatát a hatalomért folyó harc valamennyi formájának felhasználására. Végül pedig rámutat a harmadik lehetőségre is, amely feltételezi egyes országok proletariátusának ta világrendszernek ez a megbont- I esetleges „megváltását" a burzsoáziától, emellett a program megerősíti, hogy ez az eshetőség annál reálisabbá válik, minél jobban megszilárdul a szocializmus ereje az egész világon. Az SZKP programja Itt ls következetesen a nemzetközi kommunista mozgalom programokmányaiból — a Nyilatkozatból és a Kiáltványból indul ki. Mint a program egész koncepcíóa, ezek a következtetések Is gazda hatatlan egysége alapvető feltétele annak, hogy minden szocialista ország nemzeti érdekei biztosítva legyenek. A nacionalista érvelések minden megnyilvánulása elleni határozott fellépés a legszorosabban összefügg a marxizmus-leninizmus tisztaságának megvédelmezésével. A szocialista építés tapasztalatai számos szemléltető bizonyítékát adták annak, hogy gyakran a nacionalizmus a fő oka, s egyben külső leple annak, amely mögé a marxizmus-leninizmus revizionista meghamisítása, s gyakran a marxizmus-leninizmus dogmatikus-szektás megbénítása rejtőzik. Az SZKP programtervezete újból élesen leleplezi a revizionizmust, mint a kommunista mozgalomban rojlő tő veszélyt. mint a jobboldali opportunizmus megnyilvánulását. Ez a jobboldali opportunizmus a burzsoá befolyás eredménye és gyakran az Imperialista nyomás előtti közvetlen behődolássá válik. Amint lugoszlávia példája mutatja, a szocialista. építés megkezdett útját a revizionista politika elszigeteli a testvéri szocialista országoktól, szembeállítja a nemzetközi kommunista mozgalommal és következményeiben veszélyezteti a jugoszláv nép kiharcolt vívmányait. Ezzel egyidejűleg óva int a dogmatikus merevség és megcsontosodás ellen, amely a válloző helyzet megérett kívánalmaira rfigl sablonokkal reagál, baloldali módszerekkel elutasítja és eltorzítja a mar ilzmns-leninizmus alkotó lényegét és az elszigetelődés veszélyes politikáiéba torkollik. Ez a politika a forradalmi moi?

almát csupán kiút nélküli mocsárba ullaszthatja. A csehszlovák kommunisták ezen a téren is büszkén kijelenthetik, hogy szilárdan védelmezték és védelmezik az SZKP programjában foglalt álláspontot. Pártunk harca a nacionalizmus és a revizionlzmus ellen, s ugyanakkor a dogmatizmus ellen ls mindig elvles és következetes volt s a jövőber. is az lesz. A szocialista országok sikeres fejlődésének biztosítéka Internacionalista politikájukban, az új társadalmi rendszer építésénél a társadalmi törvényszerűségek teljes mértékű és egybehangolt kihasználásában rejlik. Egyedül ez teszi lehetővé, hogy meggyorsítsuk a kommusára támaszkodó munkásosztály ét a parasztság szilárd szövetsége. Az SZKP programtervezete a nemzeti felszabadná mozgatom egyes szakaszainak problémáit is feltárja, megokolja a nemzeti demokratikus torradalom győzelmet befejezésének fontosságát, elemezi a nemzeti burzsoázia ingadozását és keményen felszámolja a felszabadult országok létérdekeire rendkívül kirusan ható antlkommunlzmust, előtérbe helyezi a független nemzeti demokratikus állam eszméiének győzelméért kifejtett törekvések fontosságát. Ez az eszme amelyet már a kommunista és munkáspártok 1960. novemberi nyilatkozata ls kiemel, annak a lenini tételnek alkotó továbbfejlesztése, hogy az elmaradott országokban rendkívül sajátos jellogfiek a felszabadító mozgalmak. Lenin szerint az európai nyárspolgárok még vsak nem is álmod)ák, hogy a további forradalmak a sűrűbben lakott és aránylag különbözőbb szociális viszonyok között élő keleti országokban kétségtelenül több sajátos vonást fognak mutatni az orosz forradalomnál. Az SZKP programtervezete kiemeli a nemzeti szuverenitás elszánt védelmének és antilmperlalista tartalmának kulcsfontosságú jelentőségét. A felszabadult országok népeinek akclóegysége és a szocialista országok népeiyel együtt kifejtett erőfeszítése a háború elhárításáért, az általános és teljes leszerelésért, a béke megszilárdításáért folytatott küzdelemben megmutatja korunk nagy feladatai győzelmes végrehajtásának s az Imperialista elnyomásra és kizsákmányolásra mérendő újabb halálos csapásoknak a világos távlatát. Az imperializmus jelenlegi helyzetének tüzetes elemzése az SZKP programtervezetében világosan leleplezi abból eredő kilátástalanságát, hogy a kapitalizmus általános válsága fejlődésének harmadik szakaszában rendszeresen elmélyül és kiéleződik, mely válság a két előző szakasztól eltérően — ne i háborúval kapcsolatban keletkezik. Az SZKP programtervezete konkrét áttekintést nyújt a Jelenkori imperializmus szerkezetéről, növekvő belső ellentmondásairól és állandó rothadásának folyamatairól, s pozdorjává zúzza a mai kapitalizmus alapvető átalakulásáról hirdetett revizionista elméleteket, valamint automatikus csődjéről vallott összes elképzeléseket. Téljes meztelenségében leleplezi a monopolkapitalizmus állammonopolista kapitalizmussá való átalakulása folyamatának ultrareakciós következményeit, a piacok, a tőkés gazdaság lappangó, válságait és a dolgozók anyagi helyzete rosszabgítják az említett dokumentumok kö- | botlásának megoldhatatlan problémávetkeztetésett, s újból megerősítik azt, hogy az SZKP becsülettel teljesíti a leninizmus és a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapatának feladatét. A világ haladó szellemű jövőjéért folyó küzdelem óriási feladatai szempontjából elvi Jelentőségűek az SZKP programjának a nemzeti felszabadító mozgalommal és annak legtöbb volt gyarmati ország nemzeti szabadsága kiharcolását követő új szakaszával foglalkozó fejezetei. .Az SZKP programja e kérdésekben ls elvi következtetéseket fogalmaz meg, olyan következtetéseket, amelyek teljes mértékben megfelelnek annak a nagy jelentőségű történelmi pillanatnak, amikor áz elnyomott nemzetek felszabadulásának kora ke?dődlk. Az a kor, amelyben a nemzetközi munkásosztály újabb csapatai — az ázsiai, afrikai és latin-amerikai munkásmozgalom újabb csapatai lépnek a világ porondjára. A nemzeti felszabadító mozgalom győzelmének alapvető feltétele, hogy minden területen következetesen kiharcolja teljes függetlenségét az imperializmussal szemben és felszámolja az új gyarmatosítás valamennyi formáját. A legfontosabb kérdés legyen a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a kivívott politikai függetlenség sikeresen tovább fejlődjék a teljes gazdasági felszabadulás Irányában. Csupán a gazdasági felszabadulás elérése biztosítja valóban a kiharcolt nemzeti szuverenitást, a felszabadult országok sokrétű fejlődését. Az SZKP programja meggyőzően mutatja a szocialista világ országaihoz fűződő előnyös gazdasági kapcsolatok útját, az imperializmus és annak fő támasza — az amerikai ímnlzmusba vezető utat és hogy a kom- ' perlalizmus ellen vívott következetes munlzmus magaslatalt az egész sio- 1 ' " * clallsta rendszer keretében nagyjából egyidejűleg, egy történelmi korszak folyamén érjük el, amir.t azt az SZKP programja hangsúlyozza. Az egész világ dolgozói szemében ez a tény is Jelentősen növeli a kommunista eszmék vonzóerejét. Szüntelenül növekszenek annak a lehetőségei, hogy a különböző orszá* gok a szocialista fejlődés útjára lépjenek. És éppen a kommunista pártok politikai és eszmei szilárdsága, lenini bátorsága, hogy a szocialista j harc útját. Megmutatja az egész nem zetet érintő feladatok kiharcolásának Irányzatát, amely e tényleges nemzeti megújhodást és a dolgozók széles tömegeinek érdekelt biztosítja. Az SZKP programtervezete a leninizmus szempontjából vltsgálja a felszabadult nemzetek nacionalizmusának bélBő ellentmondásait és teljes nyíltsággal válaszol a kérdésre: vagy a kapitalizmus, vagy a szocializmus. Meghatározza a feltéleleket, melyek közepette a nem kapitalista fejlődés útjára lép hétnek, melynek megtestesítője a haladó nemzeti erők széleskörű összefogáját. Az SZKP programtervezetének következtetései igazolják Lenin ama szavalt, hogy az imperializmusban a financtőke korszakában, az óriási tőkés monopóliumok korszakában, a monopolkapltallzmusnak állammonopolista kapitalizmussá való átnövése korszakában rendkívül erősödik az államgépezet, hallatlanul megnövekszik a hivatalnoki ás katonai apparátus annak következtében, hogy mind a monarchlsta, mind a legszabadabb imperialista országokban fokozottan üldözik a proletariátust. Igen megerősödött az imperializmus természetes hajlama a politikai reakcióra, a fasizmus különféle változataira, a munkásosztállyal és a demokratikus mozgalommal szemben alkalmazott tömegmegtorlásokra. Ez azt bizonyltja, hogy az imperializmus lényege állandóan változik, éspedig rosszabb lesz. Ám az imperializmus hajdani mindenható akarata ma leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ultrarookclús jelegének kiéleződésében elmélyülő gyengesége mutatkozik meg. A szocialista világrendszer fejlődése, a gyarmati rendszer végleges bukása, az új demokratikus mozgalmak fellendülése a tőkés országokon belül alapjában ássa alá és bénítja meg az imperializmus létezését. Korunk új vonása az imperializmus klasszikus ellentmondásain — a munka és a tőke, az anyaországok és a gyarmatok, az Imperialista államok ellentmondásain és ellentétein — kívül új ellentétek komplexumának kialakulása, ami lerántja a leplet az imperializmus Achilles-sarkáról. A monopóliumok uralma már kibékíthetetlen ellentétbe került nemcsak a munkásosztály érdekeivel, hanem a lakosság, közte a parasztság, a kispolgárság, a vállalkozó középosztály többi rétegeinek érdekeivel, sőt egyes országokban a nem monopolista burzsoázia bizonyos köreinek érdekeivel ls. Az amerikai imperializmus vezette legagresszívabb nemzetközi nlonopoltőkés csoportok tervei egy atomvilágháború klrobbantására azt' bizonyítják, hogy e monopolista klikk bűnös céljai összeegyeztethételenek a világ népeinek létérdekeivel. Az imperializmus az emberiség halálos ellensége mely az atomhalál veszélyének akarja kitenni az emberiség nagy részét. A német békeszerződés és NyugatBerlin kérdése körül a washingtoni és a bonni kormánykörökkel együtt szított háborús szenvedélyek bizonyítják, milyen bűnös és durva játékot (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZO 5 * 1961. szeptember 1.