Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-14 / 224. szám, hétfő

p I I , , I I I M* f**** *********** ********** * * ************* *** ***** kkrk­Hň Szlovákia — százezrek üdülője | GERMÄN TYITOV A természeti szépségekben és az üdülés céljaira alkalmas területek­ben gazdag Szlovákiát ez évben is sok százezer dolgozó látogatja. Nagy részük a szlovákiai hegyvidéken tölti szabadságát és részt vesz a fö­lötte érdekes társasutazásokban. Évről évre növekszik Szlovákia litett társasutazásokon, mint 1954­f idegenforgalma, ami egyre nagyobb ben az egész év alatt. A Tu­igényeket támaszt a Turista Utazási rista az említett Idő alatt 375 665 r Iroda munkájával szemben. A Tu- egyént helyezett el üdülőhelyeken és f rlsta Szlovákiában csupán 1961 első 1390 beteg számára gsndoskodott [jelében 614 454 személy társasutazá- helyről különböző szlovákiai gyógy­sát szervezte meg. E szerint ez év fürdőkben. j-első felében 182 ezerrel több sze­' mély vett részt Szlovákiában az em­Dr. Horn Artúr akadémikus Prágában A Turista Utazási Iroda számos új szállodát épít. Így például az Ala­csony-Tátrában nemsokára befejezik a 196 ágyas Partizán-szálló építését, a Poprádi tó közelében pedig egy több mint 100 ágyas új szállodát fe­jeznek be. Horný Smokovecen és a Chopokra vivő felvonó déli megálló­helye közelében nemrég kezdték meg új szállodák építését. Horný Smoko­vecen ezenkívül egy hétemeletes szál­• D r' Ho r", Artur akadémikus kiváló , odfl 6 a közeI)övőbe n. £ magyar állattenyésztési szakértő a $ '? mező-, erdő- és vízgazdasági minisz­ter meghívására e napokban hazánk­ba érkezett. A brnói áruminiavásár előtt Újabb meglepetés . Dr. Horn akadémikus egy havi ta­Nem egész öt ~hét múlva nyílik f n ui mány l látogatása alatt megtekinti meg ünnepélyes külsőségek kozott aK csehszlovák Tudományos Akadémia brnói III. nemzetközi árumintavásár, J. e es lntézet eit és néhányat az állat- lrr v.. . „ „ a ... , ezért rendbehozzák a kiállítási tér- ± t| n y yészté si termeléssel és fajtenyész- ^LS n^Uní ségeket, virágokat ültetnek a szabad $ t(S fo ei ai koz ó mezőeazdasáHi üze- ben a brnôi mintavá säron poliekránt SSaASfiííTSSEÍ darukezelő munkatársaival, Jan f maev arorszáei faitenvésztésl szakem- méreteik miatt nem állíthatott ki. Langrral és Eduard Sanderával egy f K SU^ 'Kasló'-XreTt Ez ldén 6 ármányokat autódarura fúrógép hatalmas alkatrészeit rakja át. A fúrógépet a Román Népköztár­saság állítja ki a III. nemzetközi szerelt mozivásznon mutatja be a • amelyek elérésében dr^ Horn akadé- väsär lätogatólna k. A aut6darura sz e. .mikus Igen nagy érdemeket szer- relt hat acálcsö súlya összesen ké t zett. Egyetlen magból harminc zabkalász (ČTK- — A dél-morvaországí ke­'Tület több iskolájában a pionírok ez lév tavasián elhatározták, hogy ki­; próbálják Nylkander Pavlovics Baro­• nov szovjet tanító és kutató módsze­gon 'a kánikula"A délutánt'hőmérséklet fréŕ a gabonatermesztés terén. A pio - ^ .... .„ « r-,. U T.ínX.1 nn/iWm Ar, ,, ni fi tonna. Mindegyike hat méter hosszú, E csövekre az egyik oldalról film­vetítő készüléket szerelnek fel. A látogatók filmen láthatják a gyár dol­gozóinak munkáját és készítményei­ket. árumintavásáron. (Emil Bican — CTK — felv.)! • tt • A KAUKÁZUSBAN 2500 MÉTER MAGASSÁGBAN óriási elektromág­nest állítottak fel. Súlya 1000 ton­na, két pólusa között egy autó is el­fér. A mágnest grúz mérnökök épí­tették a kozmikus sugárzás tanulmá­nyozására. MÁK EGY HETE TART Magyarorszá Hon a kánikula. A délutánt hőmérséklet , . , , Budapesten árnyékban csaknem 40 C jok 1 nírok kísérleteinek eredményei jt- laltak. Nem egészen 50 méter mély­Évszázadok titka Lengyel régészek a Ripin szláv vár ásatásainál értékes, a XVII. szá­zad kezdetéről származó kincset ta­éjszaka 20—22 C fok. A magyar meteo­rológiai intézet jelentése szerint augusz­•gyelemre méltók. ségben egy régi faláda maradványai­A Kostelec prí Jíhlave-i kilencéves ra bukkantak, amelyben sok arany­tusban Ilyen nagy melegek 90 évvel az­1 iskola tanulói az árpát és a zabot és ezüstkarkötő, nyakék, tányér és előtt voltak utoljára. VAN MAR HÁZTARTÁSI MOSÖGA­TÖGÉP, melyben müanyagbevonatú drótból készült kosárban helyezik el az edényeket és ezek között villany­árammal felmelegített víz áramlik. Mosogatás után száraz, meleg levegő szárítja meg az edényt. 'négyzetes-fészkes módon vetették. Az tál volt. E tárgyak közül sokat drá­• árpából magonként átlag 15—20 ka- gagyöngyök és drágakövek dtszíte­'.lász nőtt. A Jihlava vidéki Stonafov- nek. Az egyik ezüst tálra az 1617-es ; ban az Ily módon vetett cseh sárga- dátum van bevésve. A régészek vé­'• fajta zab 170 cm magasra nőtt és leménye szerint a kincset a svéd­lengyel háborúk idején rejtették el. Ez a legnagyobb kincs, amit valaha A pionírok a kísérleti mezőkön jól Lengyelországban találtak. Csupán az [ magonként átlagban 30 kalászt ho­" zott. AZ EROS ESŐZÉSEK KÖVETKEZTÉBEN 2 gondoskodtak a gabonáról és jól trá- arany és ezüst értékét 2 millió zlo­5 indiai államban árvizek pusztítanak. \ gyázták. Ily módon bebizonyították, tyra becsülik, a talált tárgyak törté­Az árvíz már Delhit, a fővárost fenyegeti ^ h N p Barono v eredményeit nem nelml értéke azonban ennél még sok­c n noromlcomlotol-hnl mnr tnhh mint ... ^ • a véletlen szülte. szórta nagyobb. ÉRTIK SZAKMAJUKAT A Sídi Állami Gazdaságban az utób- átlaggal dicsekedhetnek. Gazdasági bi időben egyre gyakrabban beszél- viszonylatban a fejési átlag 11 literre s a peremkerületekből már több mint 10 rezer lakost kiköltöztettek. FŰTETLEN NAGY HELYISÉGEKBEN TARTOTT összejövetelek stb. alkal­mával hasznos a fűtött szőnyeg. A szőnyegbe villamos fűtőtestek van­nak beépítve, az áramot transzformá­toron át kapja, úgyhogy alacsonyfe­szültségű áram melegíti a huzalokat. liberecľ^iáfuw^^ás/ro^a'vra^lsla^ 1 nek 3 állattenyésztőkről. Földi rúg. Ez a tavalyival szemben két­vicei bútortextilipar. A szőnyeg tar-f PáI és feles é8 e a z anyakocákat gon- literes javulást jelent. Az állattenyész­tosságát és egyéb jótulajdonságaitX dozza. Az első félévben a tervezett tés ereményeí az állam iránti köte­bizonyitja, hogy már végigjárt rajtat 36 5 malac helyett 555 darabra nö- lezettségek teljesítésében is megnyil­a kiállítás 300 ezer látogatója és £ vélték a választási átlagot. Nagyszerű vánulnak mert félév l tervüket" Jóval még mindig teljesen újnak hat. £ eredmények jellemzik Szabó István túlteljesItették Ezek a slkerek elv rj. SZERDA ÖTA ŐRZI A RENDŐRSÉG t fejőgulyás munkáját is. Napi fejési tulte lJ fisítetté k- Ezek a slke r. ek elva a pisai ferdetornyot. A helyi hatésá-2 átlaga a 14 litert ls megközelíti te- ihatatlanok a gazdaság derék gok ugyanis névtelen levelet kaptak, |henenként. Keresztes János és Han- dolgozóinak becsületes munkájától. amely szerint a tornyot felrobbant- | k6cz l Mihály hónapok óta 13 literes Kertész Imre, Lučenec JÓK. X A BOLGÁR KERESKEDELMI KÜL-| DÖTTSÉG TAGJAI a napokban ellá-f togattak a libereci kiállítási vásár-} ra. A CSEHSZLOVÁK VASUTASNAP í TISZTELETÉRE az ostravai vasutasok J felajánlották, hogy baleset nélkül 100 ezer vonatot és 250 ezer vagont X mozgatnak meg. A PRÁGAI KAMARA-ZENEKAR tegnapi | kezdte meg 10 napos bulgáriai venífčg- • í szereplését. Ezt megelőzően Jugoszlá- r vtában vendégszerepelt, ahol a dubrov- % níkt nemzetközi zenei fesztiválon is fel lépett. A KÖNYVTÁROSOK NEMZETKÖZI f SZERVEZETE szeptember első napjai-;''; ban tartja konferenciáját Edlngbourg-i­ban. ;! TÖBB MINT 5 000 NÉZŐ VETT RÉSZT t az Alekszandrov Együttes vancouveri be­mutatkozó hangversenyén. A szovjet mü- i vészek felléptét forró tapssal jutalmaz- \ ta a közönség. i GERMÁN TYITOV ŐRNAGY ÜRREPÜ-íj LÉSÉNEK EMLÉKÉRE bélyegsorozatot;: adtak ki a Szovjetunióban. A sokszí­nfl bélyegsorozat egyes címletei 4, : illetve 6 kopejkásak. AUGUSZTUS 6-AN BUDAPESTEN le zuhant egy sitarepulögép. A vltsgálat'' megállapította, hogy a szerencsétlensé­get a repülőgép személyzetének fegye­lemsértése okozta. A 23 utason és a négytagú személyzeten kívül 3 IdróktlO is Hetit vesztette. A DREZDAI ÁLLAMI ZENEKAR ne­ves karmesterekkel és szólistákkal lép fel az idei salzburgi ünnep! játé­kokon. Az ünnepségeken először vesz részt az NDK-beli müvészküldöttség. Diákjaink a tanév kezdetén immár másodízben ingyen kapják a tan­könyveket és tanszereket. A Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó augusztus végén több mint négymillió példányban 500 féle tankönyvet ad át a ki­lencéves és általános középiskolák diákjai részére. A könyvek több mtnt 23 millió koronába kerülnek. A bratislavai Pollgraflal-Uzemben eddig 250 000 tankönyvet expedtáltak ki. Képünkö Edita Látková, a brattslaval Poligrafial-üztm dolgozója a második osztáli/nsok új olvasókönyvét ké­szíti. (M. SlosisrikovS — CTK — felv.) M illió és millió ember látta a tov ott volt jurij Gagarin mellett. filmszínházakban az „Első út Ha Gagarin valamiért nem indulha­a csillagok felé" című filmben, tott volna útnak, ő repül helyette. Csak éppen nem tudta, hogy a má- A tudósok, az űrhajó főkonstrukto­sodik űrhajóst látja, hogy Germán ra, az űrhajós teoretikusa, az űr­Tyitov az, aki másodszorra felrepül hajó elindításánál segédkező cso­a „ koztaoszba s többszörösére portok számára Jurij Gagarin és nyújtja a csillagok felé vezető út- Germán Tyitov olyanok voltak, vonalat, amelyet barátja, Jurij Ga- mint két ikertestvér. Egyébként garin őrnagy nyitott meg. sokban hasonlítanak is egymáshoz, A filmben vall egy Jelenet: a lég­nyomáskamrából kilép egy fiatal közepes termetű, zömök alak. Ar­cán lelkesedés, s némi fáradtság tükröződik. Sűrű göndör szakálla van. ö Germán Tyitov. Amikor vidá­man belépett a légnyomáskamrá­ba, frissen és gondosan meg volt borotválkozva. Mö­götte hosszú időre becsukódott az aj­tó. Előgyakorlato­kat végzett ő is az űrrepülésre, mint jurij Gagafin, mint az összes többi űrhajós, akiknek neve a közeljövő­ben ott fog ragyogni hazánk leg­dicsőségesebb neveinek csillagképé­ben. Ezeket a fiatalembereket egye­lőre nem övezik legendák. De a ha­záért képesek a legnagyobb hőstet­tekre, a legnagyobb megpróbáltatá­sokra is. Amikor Germán Tyitov bement a légnyomáskamrába, nem tudta, mikor hagyhatja el: egy óra, né­hány nap, néhány hét, vagy talán egy egész hónap után. De egyet tu­dott bizonyosan, éspedig azt, hogy egyedül lesz, tökéletesen egyedül és mindenben csak saját magára számíthat. Előre meghatározott Időközönként rádlőtáviratokat adott le, rövid, tömör, de nagy jelentő­ségű táviratokat, figyelte a mű­szereket, feljegyzéseket Készített, táplálkozott, időnként pedig aludt. Semmi sem Jutott be hozzá kívül­ről, semmilyen hang, még a legki­sebb zaj sem. A legtökéletesebb csendben volt, egyedül gondolatai­val. „ Az űrhajósok különbözőképpen töltötték az Időt a légnyomás­kamrában, mindegyik másképpen. Tyitov egy kis lámpa fényénél — nem tudni, már hányadszor — is­mét Puskin-műveket lapozgatott Puskint szereti ugyanis a legjob­ban ... G ermán Tyitov 1935.. szeptember 11-én született Verhnyeje­Zslllno faluban (Koszihin rajon, Al­táji terület) Sztyepan Pavlovics Tyi­tov falusi tanító családjában. Az apja orosz nyelvet és irodalmat ta­nított. Sztyepan Pavlovics nagyon szerette Puskint és első gyerekét egy halhatatlan Puskin remekmű hőséről, Germannak nevezte el. És még azért is választotta ezt a nevet, mert szenvedélyesen szereti a zenét. Csajkovszkijt ugyanúgy, mint Pus­kint, a PIque Dame zenéjét éppúgy, mint a puskini prózát. És amikor hat évvel később lánya született, szintén az egyik puskini elbeszélő költemény hősnőjéről a Zemfira ne vet Rapta. A faluban ismerték a Tyi­tov-család szenvedélyes zene- és köl­tészet szeretetét, s éppen ezért senki sem csodálkozott a gyermekek első pillanatra talán különösnek tűnő nevén. A távoli szibériai falucska iskolá­jának kicsiny, de jól összeváloga­tott könyvtára volt. A könyvek kö­zött az orosz klasszikusok mellett ott sorakoztak a Nyugat és a Kelet legjobb íróinak művel; voltak mű­vészetről, festészetről, s különöskép­pen zenéről szóló könyvek ls. Sztye­pan Pavlovics Tyitov saját könyvei foglalták el a legtöbb helyet a könyvtárban. Az Iskola könyvtárát a tanulók és szüleik — a kolhoz­parasztok használták. Germán korán, már ötéves korá­ban megtanult olvasni. Orosz nép­mesék voltak első olvasmányai. Ké­sőbb aztán szívesen olvasta W. A. Zsukovszklj verseit, s az ő fordítá­sában ismerkedett meg számos világ­irodalmi klasszikus alkotással, köz­tük Homérosz Odisszeájával. Sztyepan Pavlovics, amikor meg­tudta, hogv fiának mennyire tet­szik az Odisszea, sokat beszélt ne­ki más olyan klasszikus remekmű­vekről, amelyek ,az emberek hő­siességét éneklik meg. Sztyepan Pavlovics kitűnő mesélő volt. Fia elbűvölten hallgatta sza­vait, s kl tudja, talán még akkor, azokon a téli estéken született meg benne az érdeklődés a bolygók, az űrutazás iránt. 1961. április 12-ín, azon az emlé­kezetes szerdai napon, Germán Tyi­EGY KISLÁNY VIRÁGGAL KÖSZÖNTÖTTE A VILÁGŰR­BŐL VISSZATÉRT TYITOV ŐRNAGYOT egyforma magasak, súlyuk is egy­forma, mindkettő egyformán szilárd, szovjet jellem, mindketten kommu­nisták. Germán Tyitov életrajza is sok­ban hasonlít Jurij Gagarin és a töb­blek életrajzához, akik újabb hős­tettekre készülnek a kozmoszban. J urij Gagarin Ot a kozmoszba című könyvében néhány szó­ban, de rendkívül találóan rajzol­ta meg társának portréját: „A má­sodik űrhajós profilban ült felém, s akaratlanul ís elgyönyörködtem szép, szabályos arcvonásaiban, magas homlokában, amelyre néhány gesz­tenyebarna hajfürt hullott. Ö éppen úgy előkészült a repülésre, mtnt én, s bizonyára többre képes. Ta­lán azért nem küldték elsőnek, mert a második, bonyolultabb űr­repülésre tartogatták." A második űrrepülés valóban, időtartamánál és tudományos fel-" adatainál fogva egyaránt bonyolul­tabbnak bizonyult. Az emberiség ismét közelebb került a csillagok­hoz. Az egész világ örömmel követte a szovjet ember újabb ragyogó hős­tettét. Mindenki tudni szeretné, mi adott erőt ennek'az embernek, mi lelkesítette, ki nevelt belőle bátor, törhetetlen vakmerő embert. Ezek­re a kérdésekre választ ad a hős egyszerű, kristálytiszta, szerény éle­te, amely tele van napjaink pél­dátlan poézisével. erman Tyitov egy kis szibériai " faluban, kolhoz-parasztok kö­zött, a zord, de nagyszerű termé­szet ölén töltötte gyerekkorát és ifjúságát. Távol volt a falu a Nagy Honvédő Háború frontjaitól. De a háború visszhangja ide is eljutott, ott volt, mindegyik házban. Minden családból harcolt valaki a fronton, s a posta, a rögtönzött háromszög­letű borítékokban hol örömteli, hol szomorú híreket hozott Polkovnyl­kovo faluba, ahol Tyitov édesapja tanított. Hajnaltól hajnalig dolgoz­tak a kolhozokban az asszonyok, a fiatalok, sőt még a gyerekek is. Férfiember nem nagyon volt, s a kis Germannak anyjával, Alekszandre Mihajlovnával együtt, aki szintén falusi tanítónő, segítenie kellett a kolhozparasztoknak, hol a mezőn, hol az állatgazdaságokban. A gye­rek, ha dolgozhatott, felnőttnek érezte magát. Az iskolában a tanulókat élénkeri érdekelte mindaz, ami a fronton történt. A tanítók szobájában hatal­mas térkép függött a falon, rajta kis vörös zászlócskák jelezték a front vonalát. Amikor Germán be­iratkozott a második osztályba, a zászlócskák útnak indultak Nyugat felé: a szovjet hadsereg diadalma­san tört előre, felszabadította a hitleristák alól a haza földjét. A faluba gyakran jöttek lábadozó katonák és tisztek, blúzukon kitün­tetések csillogtak. A frontharcosok olyan dolgokat meséltek, amelyeket össze sem lehetett hasonlítani az ókori legendákkal, s az csak ter­mészetes, hogy az összes gyerekek katonák szerettek volna lenni. A nagyobbak komolyan gondoltak ar­ra, hogy titokban a frontra szök­ne^ felderítőnek. A nyolcéves Germánt szintén na­gyon vonzotta a hadsereg: hol tan­kos, hol tüzér, hol pedig tenger­alattjáró kapitánya szeretett volna lenni. Mindig izgatottan hallgatta a rádióban a katonamdulőkat: aztán elhatározta, hogy mesterlövész, de legalábbis lövész lesz. (Folytatása következik) ŰJ SZÖ 2 * 1981. augusztus 14,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents