Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-12 / 222. szám, szombat

š • IGAZ TÖRTENETEK F. G. Weiskopf Anekdota gyűjteményéből A Vicjlcíl nťacai általános meglepetésre nem érte sem- gül ls idő előtt elhagyta a francia f JTL Halai Uiaaai m l bántódás. A birodalmi propagan- fővárost. X Három norvég munkás — nevük daminisztérium bizonyára tőkét akart A berlini hatóság óvintézkedései $ Ismeretlen maradt — 1940 áprilisá- kovácsolni ebből a tényből a külföld hatásosaknak bizonyultak. Fuller min-X nak vészterhes napjaiban, amikor előt t- den baj nélkül megérkezett az Eden- ± nyugodt, békés életet élő hazájukat A Wehrmacht tisztjei és katonái szállodába, senki sem ismerte fel. 4 megrohanták a náci hordák, megren- gyakori látogatók voltak Picasso mű- De al i8 ült le az első imbiszhez,| dítő hőstettet vitt véghez. Áldozatos termében. A festő némán fogadta a csengett a telefon. ± hazaszeretetük világító fáklyaként él- hívtalan vendégeket, egyetlen szó — Fuller kormányzó? — kérdezte Ť jen tovább az utókor emlékezetében, nélkül vezette őket végig a mű- eSy ha n8 angolul. A három norvég az Oslo—Hönefoss termén és búcsúzásnál mindegyiknek — A telefonnál. Ki beszél? x közötti autóbuszjárat egyik garázsá- egy-egy reprodukciót ajándékozott. A meggyilkolt Sacco és Vanzettiý nak közelében dolgozott. Munka köz- A reprodukció Guernica, baszk város szellemet. X ben szokatlan zajra lettek figyelme- pusztulását ábrázolta, a város a né- A gazdag villásreggeli érintetlen X sek. Egy német ejtőernyős osztag buk- met repülők bombatámadásának esett maradt. Fuller az első vonattal el- y kant fel. A németek azonnal lefoglalták áldozatul. Picasso csak a kép átnyúj- utazott Berlinből. X a garázst és nyomozni kezdték a hatal- tásakor nyitotta ki száját és mindig A ha nS> amely menekülésre kész-,;; mas utasszállító kocsik sofőréit. Egy ugyanazt a szót mondta: „Souvenir I" tett e> ES on ErcIin Kls ch hangja volt, j­pillantás elég volt, hogy a három Néhány nap múlva felkereste a tit- aki vala rnilyen úton-módon tudomást X norvég megértse egymást. Magukra kosrendőrség egy hivatalnoka Az f 6"®" jelenlétéről az Eden­vállalták a sofőrök szerepét. A né- idegen elővette a híres kép repró- í,zallodaba n­metek pisztolyt szegezve kiadták a dukciőját. A i • 1 1 1 » k u- n M a| s a keményen 2" " A ^W 0™ k° nY V ? .. ' , > , „ Ezt az anekdotát már több formá- f Ne m _ válaszolta fejcsóválva a ban hallottam, az egyik országban t mester -, ezt maguk csmálták. így< a másik ban amúgy variálják, de ± A titkosrendőr nem értette a vá- az alábbi szövegezésnél sikerültebbet t hogy a munkazubbony zsebében talán laszt, vagy talán nagyon is Jól értet- keresve sem találhatnék, mert ez X ökölbe szorul a kezük, de egyébként te, meghökkentette a vakmerőség, a történet, akárcsak egy parányi tü­Ž engedelmeskedni fognak. vagy egy őrült kijelentésének tar- körcserép, tényleges felületénél sok-4 A Hönefossba vezető út szűk hegy- totta... ki tudja. Elment, Picasso kai nagyobb darab valóságot, sejttet, f szoroson vezet keresztül, amely az soha többet nem látta. fog fel és tükröz vissza. X Oslo-fjordot elválasztja a Tyri-fjord- Ez a kis epizód 1944-ben játszódott Egy Ne w York-i tőzsdeügynöknek tői. A szoros mögött nyaktörően me- i e, és ilyesmit — ahogy Johann Pe- rendkívül kockázatos, de végül is bú- % redek szerpentínút visz lefelé. Az első ter Hebels mondja „A rajnai háziba- sásán Jövedelmező bessz-spekuláciő X kanyar előtt festői szépségű szikla- rát kicsesládájában" — kétszer is állt a háta mögött. Az idegtépő ha- ' gedelmeskedtek. Nem mutattak nagy készséget, de különösebb ellenkezést sem tanúsítottak. Viselkedésük a ná­cikban azt a benyomást kelthette, terasz tárul az érkező szeme elé. A érdemes elolvasni, kocsik mindig megállnak ezen a he­lyen, hogy az utasok megcsodálhas­sák a zord fenségében lenyűgöző ki­látást. A három kocsivezető a terasz előtt fékezés helyett gázt adott... a ha­talmas autóbuszok a mellvéden át lezuhantak a feneketlen mélységbe. A norvég munkások a gyűlölt ellen­ség két í'sztjét és kilencvennégy köz­katonáját vitték magukkal a halálba. Egy amerikai kormányzóról, aki megismerte a félelmet zárdjáték izgalmai közepette teljesen megfeledkezett a felesége születés­napjáról. Harmadik nejét, aki melles­leg megjegyezve hatalmas vagyon vá­rományosa volt, egy esztendővel ez­előtt vezette oltár elé. Szorult hely­zetében titkárnőjéhez fordult taná­csért Mi szépet vehetne útközben a feleségének ... kérdezte tőle, mi­előtt bevágta magát a kocsijába. — Egy divatos platina-karkötőórá­Dolgozúink gyermekei évente a pionír-táborokban és Udiilű központok­ban töltik a nyári szünidőt. Kelet-Szlovákiában, Michalovce közelében a vinnéi tónál nyaralnak a hencovcei, a sviti és a dobšinai vegyiiizemek dolgozóinak gyermekei. A Július FuCik tábor nevet viselő üdülőtelepen 21 napos csoportokban csaknem 400 gyermek váltja egymást. Képünkön a vinnéi tavat és a Július Fučík Pionirtábor egy részét látjuk. — Könyvet? — ismételte habozva a derék spekuláns. Szórakozottan ki­Fuller, Massachusets kormányzója, nak biztosan örülne indítványozta a nézett az ablakon. Az utca túloldalán „ľÍf, lr aÍ; * ® Z ;f.íi a„ d S5l, S, 0„ k. "ľ,!l Vl n elrendelte a két ártatlanul elitéit titkárnő. beszél, de a szöveg mindig ugyanaz. , , Szlovák erdei munkások a Kárpátok- munkás, Sacco és Vanzetti halálbün­ban és holland sofőrök Groningen tetésének végrehajtását. Röviddei ez­uan ca iiuiiauu auiuiun vjj. uimigcii - j —— _ ., körzetében ugyanazt a hőstettet vit- után európai útra indult. Berlinben p _ Mit s ték véghez, mint a három norvég a hatóság utasítására titokban tar­A ügynök sajnálkozva rázta a fejét. — Nem jő. Karácsonyra azt ka­égbenyúlő felhőkarcoló magaslott, a „Manufacturers Trust Company" gö­rög templomstílusban épített bank­Az idei velencei nemzetközi film­fesztivált augusztus 20-án nyitják • meg Alain Resnais francia rendező :úJ filmjével. A fesztivál „Arany ; oroszlán" díjáért összesen 14 • film­• mel versenyez az olasz, szovjet, munkás. hoz? Souvenir - Ejnye, de bosszantó! öngyújtó- könyv... a betétkönyved! tották Fuller érkezését. Párizsi tar tózkodása alatt ugyanis „kínos jele­netek" játszódtak le, tiltakozó kül- í a ls van már! — hangzott a gond­döttségek „hívatlan látogatásokkal" terhes válasz. palotája. A ház ormán embernagysá- f f rf n c3?> ! en f? y ei' a?? 0 1' f áJ c l> cse h" Mit szólna egy aranyöngyújtó- gú betűk hirdették röviden és velő- X szlovaK e s l aP a n filmgyártás. sen az örök bölcsességet: „A legjobb'. — Könyvet tanácsol? A kutyafáját; — csettintett hosszan az ujjával. —< Mikor a németek bevonultak Pá- zaklatták a magas vendéget, többször — Akkor vegyen talán egy szép Kö nY ve í s van már! rlzsba, Picassót, a híres festőművészt kellett szállodát változtatnia és vé- könyvet. Pablo Casals 85. születésnapja al­kalmából kezdődtek meg a Pradesi Ünnepi Játékok. Az első hangverse­Fordította: Havas Márta ^nyen Dávid Ojsztrah szerepelt. Rossa Ernő verse Kovács István «ntje lľfc.r« ta fel. rán, hidd d tw-k«m, poj-tói, A cso-dt>­mm-dan, fal r«. púim ot dq-be. «(vd»f\ ml t*r ¥ f • l L b qepen cailoqokbo érji, Mimfcc felnási, kivirul o bojtos, titomojd tiqnap uupo csoda volt Kiáltsad bünkén, Kiáltsad o siť'tw, Moqij utod Rtfr. f=UT hold Szói jotok, Mcjfaok, mint o modor. "t*TT íj n j i r 'r Lr> 1 Bátran a napsuqaros holnap elé 1 Szálljatok, mint a dalunk muttirv uáll, (T" i IUWÍ tmii si Stáljatok swp jövőnk fele! 2.Tied l<tiíf Szálljatok ntp jövőnk fg-Iá! gyermekvilág'& Ahogy Móricka elképzeli SOKAN közületek külföldi pajtásokkal leveleznek és csereberélik a papírszalvé­tákat, bélyegeket, gyufa­címkéket, vagy azt, amit éppen gyűjtenek. Azt azonban már nem tudom, akad-e valamelyiktek le­velezésének olyan szemet és szi­vet gyönyörkSdtetfi eredménye, mint a Kovács Katinkáénak. Katinka különös kislány. Még csak 11 éves, mégsem gyűjt pa­pírszalvétát, bélyeget sem gyufa­címkét. Más szenvedélye van. Nem szeret fi talán semmit olyan igaz szívvel ezen a világon, mint a tarkabarka fejű, ezerszínben pom­pázó kis virágokat. Még nyolc éves sem volt, amikor már majd­nem egyedül gondozta a házuk előtt levő kis kertet és minden szabadidejét a virágok között töl­tötte. Na, nem is volt abban hcsz­szúéletű egyetlen gizgaz sem, mert Katinka éber szeme azon­nyomban kiszakította, mihelyt ki­dugta méregzöld fejét a földből. Hogyisne, még elszívja kedves virágai elől a táplálékot?! Hát ffég es-régen történt, amikor a villám és a tigris ta­lálkoztak. Törte a fejét a vil­lám, milyen állat is lehet a tig­ris, s közben kedve támadt meg­tréfálni öt. A ttgrls éles tekintettel né­zett a villámra, de az kisiklott a kutató szeme elöl. Ekkor a tigris más megoldást keresett, megkérdezte a villámot, nagy-e az ereje? — Nem, nem nagy — felelte a villám. — En nagyon erős va­gyok — dicsekedett a tigris. Tu­dod, milyen erő refllk bennem? Erösebb vagyok mindenkinél I Ha akarod, nyomban kitépem ennek a fának a gyökereit. Ide nézz? S azzal máris a fa mellett ter­mett, s gyökerestől kicsavarta, így tett a második fával is, majd tépni kezdte a zöldelö füvet, s szétszórta a szélrózsa minden Irányába. — Láttad, milyen erő reftőzik bennem? — hencegett a tigris. Most én akarom kipróbálni a te erődet. Csináld utánam azt, amit én tettem. — En azt nem tehetem — felelte a villám. r-. No látod — nagyképüskö­A tíoris és o víllóm (Indiai népmese) dött a tigris, — én tehetem. Ez azt jelenti, hogy én vagyok az erösebb. S újból nekilátott a fák trtatásának, tépte a füvet, túrta a földet. Amikor megelégelte, fontoskodó képpel leült, s fel­tünSer\ hátat fordított a villám­nak. Hirtelen vakító fény villant, mert a villám kilőtte egyik nyi­lát. Körös-körül minden szipor­kázott és dübörgött. Erős szél kerekedett, s megeredi az esö. A tigris a rémülettől futásnak eredt. El akart bújni, s felka­paszkodott egy fára, de a villám szétvágta a fát, s a megijedt állat a földre hemperedett. Utá­na a hátsó lábaira kényszeri­tette s messzire taszította az ijedt hőst. A tigrisnek a félelemtől elállt a lélegzete, majd hirtelen futás­nak eredt s egy szikla alatt ta­lált menedéket. De a villám Itt is a nyomában volt. Szétzúzta a sziklát, s a tigrisnek nem ma­radt más tennivalója, minthogy úfból egy fára kapaszkodjék. A villám ezt a fát ts kidöntötte. Ekkor a tlqrts egy páncélhajót fedezett fel s ott keresett bú­vóhelyet, de a villám Itt sem hagyta békén. Tönkretette a ha­jót s tovább hajszolta a tigrist. Mindenhol a sarkában volt, min­dent szétzúzott és tönkretett, ami úgy-ahogy menedéket nyújtott volna a megszeppent tigrisnek. A tigris fejvesztve rohant to­vább, mafd megsüketült a dö­rejtől és a csörömpöléstBl; bő­rig ázott és a csontfát törte. Már annyi erefe sem volt, hogy tovább vonszolja magát. A villám, látva a földön te­hetetlenül elterült, a félelemtől s a hidegtől remegő állatot, így szólt: — No látod, testvér, bennem ls van egy kevéske erő. S most ég veled I Mennem kell. Elment anélkül, hogy vissza­nézett volna a halálosan kime­rült, tehetetlen tigrisre. A tigris még sokáig fekve ma­radt, mafd a fájdalomtól felvo­nítva négylábra állt s örült, hogy életben maradt. Attól a naptól kezdve a tigris rettenetesen fél a villámtól. K. M. fordítása A csodakert ilyen kislány Katinka. Pajtásai annyit áradoznak levélben szere­tett kis barátaikról, hogy mi ta­gadás, ő is kedvet kapott a levele­zésre. Irt is néhány szomszédor­szág iskolájába és kérte, hogy olyan kislány válaszoljon levelé­re. aki szereti a virágokat, hogy átadhassák egymásnak tapaszta­lataikat. A válasz nem sokáig vá­ratott magára. Egy dunántúli falu­ból Varga Zsuzsika boldogan ka­pott az alkalmon, hiszen akárcsak Katinkának, neki is mindene a kert. Már az első borítékban ott lapult egy csipetnyi, mákszem nagyságú, fekete magocska és a figyelmeztetés: sietve ültesd el egy kis ládikóba, árnyékban, ned­ves helyen tartsd, mert különben elkésel a kiültetéssel! Így jöttek­mentek a levelek és valamennyi borítékban ott lapult egy pár szem. nagy útra kelő virágmag. Tudom, hogy akad tátika a ker­tetekben, de ilyen biztosan nincs. Ez törpe és tüzes rózsaszínű, le­szedtem a magját mind egy szálig Szórd el, meglátod milyen gyönyö rü — irta Katinka. De aztán levelezőtársat szerzett a Szovjetunióban és Vietnamban is. Soba nem látott magocskákat kapott és szorgalmasan elültette. Eljött a nyár. A ládikóban kel­tetett magocskákból fejlődött pa­lánták kikerültek a kiskertbe, és Katinka talán még soha Ilyen szí­vesen, ilyen Jókedvvel nem dolgo­zott, mint most. Mit számított ne­ki, hogy esténként 10—15 vödör vizet kellett a kútról cipelnie,. csak ne szomjazzanak a messziről Jött gyönyörűeknek ígérkező cso­davlrágokl Négyszer ötször meg­kapálta, naponként kigyomlálta az ágyakat, és mire virágba szök­tek a palánták,, bigyjétek el, nem maradt a faluban egyetlen ember sem, aki egy pillanatra meg nem nem állott volna Katinka kertje előtt. — Hogy hívják ezt a csodálatos színű és formájú virágot Katinka? Ugye adsz jövőre néhány szemet a magjából, szólt egyik-másik né­ni a dicsérettől fülig pirosodott kislányhoz. Szó, ami sző, a dicsé­retet meg is érdemli! Csodakert ez, valóságos csodakert! Nem is hiszem, hogy akad még egy hozzá hasonló. Olyan virágok is pompáz­nak benne, amelyeknek még a ma­gyar nevét se tudja, a távoli Ázsia csodálatosan illatozó virá­gai. Hogy ki mit gyűjt, az minden­kinek magánügye, de olyan szivet és szemet gyönyörködtető szenve­délye, mint Katinkának, biztosan keveseteknek akad. VIGH RÚZSA FRANTIŠEK NECHVÁTAL: A forrás Híd mögött, mohlepte kő alatt pezsegve kristályos ér fakad, sziklában tároló kút felett mindenki szívesen hajt fejet. Letérdel, meghajol, szomjat olt, üdítőbb Itala sosem volt; énekes madarak isszák még tükréből a Napot s kék egét. Sípos Győző fordítása 1. Fél kismacska, s összedűlt vár, Kettő közé „t"-t kell tenni Gyümölcs az mely délen terem, Mégis Ismeri mindenki. Ml az? 2. Ha megfejtitek a jobboldalü kis rejtvényt a függőleges vastag sor­ban a világ népeinek leghőbb óha­ját kapjátok megfejtésül: l. Kép, 2. Nem tud beszélni, 3. Folyó a Szovjetunióban, 4. Tiltó szó. Beküldte: Kecskeméty Ottó, Vei. Cetin i 2 3 4 a többlépcsős rakétát iiiiiiiiilliiiiliiiiiiiiiiliiiiliimillii: MOLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE 1. Víg nyaralást. 2. LIDI Találós kérdések: Fényképező­gép, trolejbusz. KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesül­nek : Török Aranka, Bot; Ifj. Domlk Károly, Cufima; Csanda Lajos, Radovce; Hegyi Imre, Sellce; Takács József, Kolárovo. Megfejtéseteket az alábbi címre küldjétek: Oj Szó, Gyermekvilág, Bratislava, Gorkého 10. JŰJ SZÖ 8 * 1961. augusztus 12.

Next

/
Thumbnails
Contents