Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-06 / 217. szám, vasárnap

I DEREKAS MUNKÁT VEGEZTEK A topolčanyi ÄG igazgatója nem a legjobb kedvében járt fel s alá szűkméretű irodájában. Nyolc napra tűzték ki az aratág elvégzését, de valahogyan nem kielégítő a munkák menete, még legalább egy hétig eltart a kaszálás. Krchňavý Štefan, a gazdaság gépesítője megilletődve hallgatja a szemrehányásokat, keresi a szavakat, hogy elfogadható választ adjon az igazgató érvelésére. — Nem helyes, hogy az igazgató elvtárs túl borúlátóan ítéli meg a munkák menetét — mondja kissé sértődötten. — Igaz, nyolc nap alatt be kellett volna fejezni a kaszálást. Nem kaptuk meg Idejekorán az ígért kombájnokat és a rendrakógépeket. Azt pedig teljes felelősségérzettel kijelenthetem: meglevő aratógépeinket jól kihasználtuk. Aznap este négy kombájnt és kél rendrakőgépet szállítottak a komárnói járásból vasúton az állami gazdaság részére, melyek reggel már a nemíicei és a bošanyl részlegen vígan aratták, csépelték a gabonát. A múlt hét derekáig az 1668 hektár aratnivalóból már csak 150 hektár termése élit lábon a gazdasághoz tartozó többi üzemrészlegeken. Nem henyéltek a kévekötőgépek sem, melyek a rövidebb és a szabálytalan parcellákon dolgoztak. Egy nap alatt csaknem negyven hektárról került be a termés. Janovič František, az üzemi pártszervezet elnöke kora reggeltől késő estig a határban tartózkodott, irányította és szervezte a traktorosok és a kombájnvezetők munkáját. Ennek eredményeképpen a következő napi teljesítmény már túlhaladta az ötven hektárt. Ha valamelyik gép üzemzavarral bajlódott, a gazdaság mozgó-javítóműhelye tüstént a helyszínre hajtatott, és Rátkay Pavel mester beavatkozása következtében tovább folyhatott a munka. A gazdaság gépesltője a hét utolsó napján már megkönnyebbülten állt meg motorkerékpárjával az udvaron. Mosolygó arcáról tisztán le lehetett olvasni: jó hírrel érkezett. Gyors léptekkel ment az igazgatóság épülete felé. — No úgy-e megmondtam — lepi meg az igazgatót —, még vagy kéthárom fordulót tesz a kombájn és az összes üzemrészlegen befejeztük az aratást, Poláček Ján elvtárs mélyen el volt temetkezve a papírmunkában, s csak arra ocsúdott fel, amikor a mechanizátor a befejeztük szót nagyobb hangsúllyal kiejtette. Jobb kezével homlokára tolta szemüvegé! s férfias kézszorítással rázta meg a gépesítő olajtól maszatos kezét. — Nyolc nap helyett 13 napig tartott az aratás. Ettől eltekintve mindnyájan derék munkát végeztek ... Megelégedésre azonban nem lehet még okunk, és most a legfőbb erőt a cséplés meggyorsítására kell összpontosítanunk. Az üzemrészleg mellett két nagyteljesítményű 1200-as cséplőgép duruzsol, szaporán nyelik a kévéket. Lukofka Alfréd agronőmus a zsákolók mellett az acélos gabonaszemeket vizsgálgatja, fogai alatt megmegropogatja. — Az az érzésem — mondja —, hogy gabonából elérjük a 32 mázsás átlagot. — Vagy még ennél is többet... veti közbe Macháček Ján javakorabeli zsákoló. Közben ebédre hajlott az idő, a cséplőgép morajlása elhallgat és a munkások étkezni mennek, hogy délután újult erővel folytathassák az abbahagyott munkát. A népes szérűn Hudec Karol zootechnikussal is összehozott a véletlen, mint régi ismerősök üdvözöltük egymást. Sokat panaszkodott. Az aratás és a cséplés a gazdaság egész erejét lefoglalta, az állatgondozók ls kint dolgoznak a földeken. Csupán az etetést, fejést végzik el, egyébként mindnyájan bekapcsolódtak a munkába. A tejhozamra azonban így sem lehet panasz, mert öt üzemrészleg átlaga 7,5 litert tesz ki naponta és tehenenként. Félévi tervét a gazdaság 45 ezer literrel túlteljesítette. Húsból 150 mázsával adtak többet a közellátásnak. — Remélem — mondja búcsúzóul — a második félévi előirányzatunkat még Jobban teljesítjük, mert Jó a gabonatermés, van elegendő silótakarmányunk, ízes lucernánk s igen készséges és képzett etetőkkel rendelkezünk. A Partlzánskel Állami Gazdaságban — kissé északabbra fekszik — még teljes ütemben folyik az aratás. Kombájnok, aratógépek dolgoznak itt is javarészt a földeken, no meg az üzemek és a gazdaság dolgozói, akik a gépeket a legnagyobb teljesítmények elérésére kényszerítik. 1600 hektár gabona termésének már több mint a 80 százalékát learatták, s egyidejűleg a cséplőgépeket ls üzemeltetik. A gépek kifogástalanul dolgoznak, csupán az ostraticei üzemrészlegen fordult elő kisebb üzemzavar. Az utóbbi napokban a bratislavai főiskolások 30 tagú csoportja sietett a gazdaság segítségére. Ezzel az új erővel további két cséplőgépet állítottak munkába s a gabonabetakarítást gyorsabban befejezhetik. Ezen a környéken nemcsak a szövetkezetek, hanem az állami gazdaság üzemrészlegei ls jövedelmező állattenyésztéssel rendelkeznek. Átlagos tejhozamuk az aratás alatt Is meghaladja a 10 litert állatonként, az ostraticei fejőgulyások pedig 14,1 literes tejhozamot értek el a pontos etetés és a jó takarmányozás segítségével. Á munka tehát az állami gazdaságokban is Jól halad. Az emberek, gépek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy mielőbb biztos helyre szállíthassák a termést, tejből és húsból biztosíthassák az ország ellátását. SZOMBATH AMBRUS A Kvetoslavovói Állami Gazdaság mind a növénytermesztésben, az állattenyésztésben az új technológiát helyezi előtérbe. Képünk Péter és Takács Ferenc állatgondozókat ábrázolja, akik a fejést bynová-féle fejőgéppel végzik. (K. Cích felv. — Egy esztendő munkájának tükrében Néhány sző vízgazdálkodásunkról Amikor 30 évvel ezelőtt gyermekéveimet töltöttem az Ipoly partján, nem gondoltam, hogy valaha is vízgazdálkodási vállalat dolgozója leszek. Azóta azonban nagyot fordult a világ kereke. Társadalmi és politikai rendszerek dőltek össze, helyet adva az új szocialista társadalmi rendszernek, amely az emberi javak igazságosabb elosztását van hivatva biztosítani. Ahhoz azonban, hogy mindenkinek több jusson a közös vagyonból, arra van szükség, hogy többet termeljünk és komolyabb harcot vívjunk a természet erőivel, mint azt elődeink tehették a fejletlen technika korában. E harc egyik szakaszán vízgazdálkodásunk dolgozói Igyekeznek a természet által nyújtott vizet, mint erőforrást, minél nagyobb mértékben az ember, a társadalom szolgálatába állítani. • A Levicei Járási Vízgazdálkodási Vállalat az államigazgatás átszervezésének eredményeképpen 1960. július 1-én alakult meg. Az egyéves múlt, amelyre visszatekinthet, máris igazolja, hogy az elgondolás helyes volt, mert Járásaink nagyságához giérve szükség van ezek keretén belül önálló vízgazdálkodási szervre, amely a Járási nemzeti bizottsság tanácsa alá van rendelve. Azon feladatokat, amelyeket vállalatunkra bíztak, alapjában két főcsoportra lehet osztani. Az elsőbe a városi és csoportvízvezetékek karbantartása és esetleges kibővítése tartozik. Ezek a lakosságnak közvetlen nyújtott szolgálatok. A másik fő csoportba a járás területén levő folyók szabályozása és karbantartása tartozik. Ezen kívül némely vállalat mellett, így a Levicei Járási Vízgazdálkodási Vállalat mellett ls, gépesítési központ működik, amelynek hatásköre több szomszédos járás területére kiterjed. Az első csoportba nálunk a levicei és a pukanec! vízvezeték, valamint a Devičany—Bátovce—PeCenlce községeket ellátó csoportvízvezeték tartozik. Valamennyi az utóbbi tíz évben épült, beleértve még a Tlmače község melletti új település vízvezetékét is, kb. harminc millió korona beruházási költséggel. Ezen a téren a harmadik ötéves terv nagy feladatok elé állítja vállalatunkat. Meg kell oldanunk a volt Járási székhelyek, Šahy és Želiezovce lakosságának vízellátását, valamint Pláštov-: ce és a környékbeli községek csoportvízvezetékének építését is. Az e célt szolgáló vízforrások biztosítása már folyamatban van. Miért terelik ketrecbe a brit oroszlánt? NATO - INTEGRÁCIÓ - KÖZÖS PIAC • NAGY-BRITANNIA KAPITULÁCIÓJA • MIÉRT VAN AMERIKÁNAK SZÜKSÉGE AZ „EGYSÉGES EURÓPÁRA"? Szenzációként járta be a világot a hír, hogy Nagy-Britannia csatlakozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez, vagy ahogyan általában nevezni szokták, a Közös Piachoz. Macmillan konzervatívpárti miniszterelnök ez irányú tervét a parlament ezekben a napokban jóvá is hagyta. Reakciós lépés ez az angol kormány részéről még akkor is, ha csupán gazdasági jelentősége lenne, mert az angol munkásosztály életszínvonalára tör, növeli a munkanélküliség veszélyét számos ágazatban, csapást mér a farmerek tömegeire nem csupán Angliában, hanem mindenekelőtt a Brit Nemzetközösség országaiban — Ausztráliában, Kanadában és másutt. Ezenkívül — s ez a lényeges — a csatlakozás politikai jelentősége túlnő ezen: az USA diktálta „integrációs" politika hámjába hajtották Angliát is, hogy ne csak a NATO ban, hanem e katonai tömbnek megfelelő gazdasági csoportosulásban is a szocialista tábor elleni háborús politika székerét tolja. Mi a Közös Piac? A Közös Piac hat nyugat-európai ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország) gazdasági uniója, amely eredetileg ezen országok közötti vámúnióból fejlődött ki. Az országok között 30 százalékos a vámkedvezmény, megosztották maguk között a piacokat. A Közös Piac legfőbb jellegzetessége, hogy benne Nyugat-Németország viszi a vezető szerepet és ennek folytán akarvaakaratlanul az egész csoportosulás a revansista bonni körök céljait szolgálja. Hiszen a Közös Piacon mindenekelőtt — az amerikai segítség folytán — a legerősebb Iparú NyugatNémetország gazdagszik. Gazdagodnak tehát az annak idején Hitlert hatalomra segítő és kiszolgáló erők, amelyek ma a revanspolitika formájában újra világhatalmi, szocialista tábor-ellenes terveket szőnek. Mit szól ehhez az USA? A természetes az lenne, ha az USA az egyre gyarapodó, több piacot meghódító Európai Gazdasági Közösségben legnagyobb konkurrensét látná. Az USA mégis erőteljesen támogatja a Közös Piacot, sőt nyomást gyakorol abban az irányban, hogy az Anglia alapította Szabadkereskedelmi Társulás, (Anglia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország) a Közös Piac konkurrens csoportosulása beleolvadjon e kereskedelmi tömörülésbe, vagy mint ők mondják „Európa legyen egységes". Az USA igyekezete akkor válik érthetővé, ha felfedjük, hogy a Közös Piac országaiban befektetett amerikai tőke 1952-től 810 millió dollárról 1960-ban 2195 millió dollárra növekedett és az USA ellenőrzése a Közös Piac vezető országában, Nyugat-Németországban biztosítva van. Washington az Európai Gazdasági Közösséget a NATO magvának tekinti és gyarapodásától az agresszív katonai tömb megerősödését várja. A Közös Piac tehát nem más, mint a szocialista tábor ellen irányuló agreszízív amerikai, háborús politika európai szekértolója, segítője. Mit jelent Anglia belépése? Anglia még be sem lépett a Közös Piacba — hiszen csupán a napokban tárgyalt erről az angol parlament — de Nyugat-Németországban már megfújták a győzelmi harsonákat. Von Brentano leplezetlen örömmel fogadta Macmillan bejelentését és Britanniát máris piszkos politikája újabb bábjának tekinti. A nyugatnémet körök öröme érthető: hiszen nem kevesebbről, van szó, mint arról, hogy NagyBritannia kapitulált. Ami a háborúban nem sikerült, most remény van megvalósítására. A nyugatnémet körök tudják, hogy a „szorosabb nyugati együttműködés" a valóságban azt jelenti: többen fogják végrehajtani a bonni revansista körök akaratát. „Jelentéktelen sziget Európa peremén" Angliában a Közös Piachoz való csatlakozás hívei azt hangoztatták: „Ha Anglia nem lép be a Közös Piacba, rövidesen jelentéktelen szigetté válik Európa peremén". A valóság azonban az, hogy éppen az „Integrációs" egyesülést követelő NATO-politika révén, amerikai nyomásra a Közös Piacba kényszerült Anglia feláldozta gazdasági függetlenségét, a Brit Nemzetközösségben elfoglalt vezető szerepét. A háborús politika érdekében Nyugat-Németország és Franciaország — a gazdaságilag legerősebb két nyugat-európai állam — mellett a „szegény rokon" szerepét kénytelen játszani és valóban „Jelentéktelen szigetté válik Európa peremén". Ezért tessékeli oly előzékenyen a Közős Piac ketrecébe de Gaulle és Adenauer a brit oroszlánt H. Bidstrup karikatúráján. A következmények Anglia lépése után a Szabadkereskedelmi Társulás többi országaiból ls olyan hírek érkeznek, hogy ugyancsak belépnek — Ilyen vagy amolyan formában — a Közös Piacba. Ilyen hangok hallatszottak Ausztriából — amely semlegességét kockáztatja —, és Dániából is. Kockáztatják ezzel országaikban a munkanélküliség növekedésének veszélyét, az ipari kapacitások gyengébb kihasználását. Hiszen éppen a Közös Piac integrációs politikája révén csökkent tavaly Franciaországban 3,5 százalékkal a gépkocsikivitel és 15 000 darabbal növekedett meg a gépkocsibehozatal, éppen Nyugat-Németországból. Ez vár természetesen Angliára is, ahol^eddig az egyes árufajtákat védővámok óvták. Az USA-nak megfelel, ha ezen a nyugatnémet monopóliumok gazdagodnak, hiszen elég tőkéje fekszik bennük. Az amerikai Imperializmus a „kommunista veszély elleni gát" jelszót hangoztatva Nyugat-Európát fokozatosan előretolt bástyájává teszi. A további integráció csak megerősíti, hogy a Közös Piac nem gazdasági, hanem elsősorban politikai célokat követ, ellgyekszik zárni az utat a Szovjetunió javasolta összeurópai gazdasági együttműködés elől. VILCSEK GÉZA • A második csoportot járásunkban a Garam folyó ideeső része, az Ipoly folyó Tesmak és Zalaba községek közötti szakasza, valamint a Sikenica és Podlužanka patakok képviselik. Ezen folyók szabályozására és karbantartására a harmadik ötéves terv keretén belül több millió koronát Irányoztak elő, ami szocialista államunk gondoskodásáról tanúskodik. A folyók medrének és a partmenti gátaknak rendbentartása ti. nagy jelentőségű az árvíz elleni preventív szolgálat biztosítása szempontjából. A tavalyi nyári árvíz, amelyet a Garam folyó áradása okozott és amely jelentős pusztítást tett főleg a mezőgazdasági terményekben, tanulságos volt résžänkre is és egyidejűleg figyelmeztette az' 'illetékes szerveket arra, hogy az árvízveszélyről sohasem szabad megfelédkez1 nünk és mindig harcra készen kell állnunk vele szemben. • Gépesítési központunk arra hivatott hogy biztosítsa a folyók medrének, valamint a partmenti gátaknak karbantartását. Erre a célra szolgálnak gépi berendezéseink, amelyek ez idő szerint a Garam folyó medrét és partjait tisztítják a levicei és Nové-Zámky-i Járásokban, s éppen úgy a Nitra folyó medrét a nitrai járásban. Az így kitermelt kavicsot vállalatunk a szocialista építővállalatoknak, a szövetkezeteknek, valamint a kislakásokat építő dolgozóknak juttatja. Gépeink racionális kihasználása a Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vízgazdálkodási szakosztályának hatáskörébe tartozik. Gépeink termelékenységét fékezi az a tény, hogy némely alkatrész beszerzése nehézségekkel jár, amennyiben új vállalat vagyunk és a tavalyi év második felében nem sikerült minden szükségeset biztosítanunk a járási ellátási terv keretein belül. Amint látjuk, a vízgazdálkodási vállalatok feladatai elég jelentősek. Hogy mindent, ami ránk vár, sikerrel meg tudjuk oldani, ahhoz valamennyi dolgozónk öntudatos és céltudatos munkájára van szükség. Éppen ezért a tömegpolitikai munkában vállalatunk vezetőségének nagy segítséget nyújt az üzemi pártbizottság, valamint a szakszervezet üzemi bizottsága. Dolgozóink öntudatára és a vezetésben levő jó együttműködésre vall az a tény is, hogy ez idei első félévi tervünket 106,5 százalékra teljesítettük, amiben nagy részük van a szocialista munkaversenyben élenjáró munkásainknak, különösen a szocialista munkabrigád tagjainak. Egész évi tervünket a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére tett szocialista felajánlásunk értelmében 1961. december 20-ig teljesítjük. Ha majd néhány év múlva visszatérek szülőfalumba, az Ipoly partjára, hogy az elvégzett munka után csendben nyugdíjba vonuljak, addigra az Ipoly vize is sebesebben folyik majd, mint gyermekkoromban, mert akkorra már e határfolyót is szabályozni fogják egészen a Dunáig. Így lesz az Ipoly menti valaha nedves rétekből gazdag termőföld, amelynek termése hozzájárul majd népünk életszínvonalának további emeléséhez. P. PAULOVIC, a Levicei Járási Vízgazdálkodási Vállalat dolgozója. jCJj SZÖ 4 * 1981. augusztus B.