Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-05 / 216. szám, szombat

J 1 ít IftoRiIrTKE f>j^nvry. Ifciľ- TIMES ! rv-vi unt ^flffiffi^; KI FIZETI MAJD A KÖLTSÉGEKET? Ha az USA-ban a 87,7 milliárd dolláros költségvetésből 51 milliárd dollárt fordítanak katonai költségek fedezésére, a kormány más kiadásainak korlátozása méq nem jelenti további adók mellőzését. NEW YORK TIMES VÁRATLAN TALÄLKOZÄS Az olaszországi Verbania mellett nagy Camping van. Nemrégen óriási ribillló támadt, amikor egy belga férfi a táborral való ismerkedés közben egyszerre egy nyugatnémet autóba botlott, amelyből éppen ketten szálltak ki. A belga rárontott egyikükre. „Náci gyilkos!" - kiáltotta. - „Te kínoztál meg, te SS-legény, felismertelek!" A két német férfi autójához rohant, hogy elillanjon, de a felháborodott olasz, francia és belga Campjng-vendégek útjukat állták és alaposan megverték őket. DIE TAT CSAK NÉGYSZÁZAN Zajos bevezetés, után megkezdődött az Egyesült Államokban úgynevezett „Béketestületek" kiképzése. Ďe korántsem annyi a tagok száma, mint képzeltük. Az Ifjak ezrei helyett a testületbe csupán 400-at jegyeztek be, s ezek Is még csak kiképzés alatt vannak. U. S. NEWS AND WORLD REPORT A FELHŐKARCOLÓK ÁRNYÉKÁBAN „Keresünk 350 dollár kölcsönt, hogy egyetlen gyermekünknek, 11éves gyógyíthatatlan betegv fiacskánknak üdülést nyújthassunk és meg tudjuk mutatni azokat a helyeket, amelyeket még látni szeretne. Visszafizetés 12 havi részletben." Ez a hirdetés jelent meg a napokban Seattle amerikai város egyik lapjában, Újságírók keresték fel a hirdetést feladó, csaladot i s megtudták, bogy a kisfiú nem is lejti, milyen súlyos beteg, s csak az a vágya, hogy Kaliforniában megismerje a híres Disney-országot. Ezt a kérését akarják teljeilteni a szülők, akik közül az apa 1958 óta nem dolgozik, a t anya pedig takarítással csak a legszükségesebbet tudja megkeresni. De remélik, hogy jobbra fordul sorsuk, és egy év alatt visszafizethetik a kölcsönt. ARÜEITER ZEITUNG GYALOGOS IS REPÜL-E MAJD A VILÁGŰRBE? Grissom százados elszánt ember... De vajon szükséges VOlt»e ez a mátódlk repülés a vliáíjürbe? Hiszen pontos mása volt Shepard őrnagy útjának, s ugyanazt az elavult rakétát használták, mely a német V-2-nek háború utáni javított kiadása. Minden arra vall, hogy nem tudományos repülésről volt szó, A fő indok Inkább a véderők egyes tagozatai kBzt uralkodó féltékenység volt, mely ľhár elejétől fogva ártott a vilápürkutatásnak. Shepard tengerész, Grissöm pedig repülő. SUNDAY TIMES; A

Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete háttérbe szorította a többi világpolitikai eseményt. A sajtó vezércikkekben, hírmagyarázatokban, elemzésekben foglalkozik vele mind az öt földrész országaiban. A2 elmúlt héten Észak-Afrikában a helyzet semmit sem változott, Bizertában tovább tart a feszültség. Kongóban azonban - úgy látszik - kimozdult holtpontjáról az imperialisták által előidézett hosszú válság. Laoszban a lázadó klikk a Sikertelen fegyveres provokációk mellett most újabb cselhez folyamodott, de ez sem járt sikerrel. 9 A kommunizmus küszöbén Nem véletlen az a nagy visszhang, bmelyet az SZKP programtervezete váltott kl világszerte. Hiszen konrét formában kitűzi a kommunista társadalom megteremtésének legfőbb feladatait. A kommunista eszme céljai testesülnek meg benne alig két évtized alatt. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a szovjet emberek mai nemzedéke már etlut a világtörténelem legtökéletesebb társadalmába, a kommunizmusba, ahol az ember soha nem tátott jólétben fog élni, ahol legmagasabb lesz az életszínvonal és ahol az anyagi javak bősége kielégíti a szükségleteket. Az emberiség évezredes álma még századunkban megvalósul és megmutatja a népeknek a jövőbe vezető utat. Ez nem lázálom, nem ábránd, ahogy azt néhány kótyagos fejű nyugati újságíró jellemzi, hanem a szovjet nép és vezető, irányító ereje, a kommunista párt negyvennégyéves kemény, következetes harcának és épltőmunkájának reális következménye. A szovjet emberek hihetetlen áldozatokkal, hősköltményekbe illő tettekkel teremtették meg az alapokat, amelyekre az új társadalom épül. A kapitalista világ bértollnokainak torkán akadt a szó, ügyefogyott kétkedésük, vérszegéhy érveik nem tudják kikezdeni e nagyszerű tervet. Legfeljebb arról handabandáznak, hogy ha el is éri a Szovjetunió az anyagi jólétet, nagyobb szabadságot nem tud adni lakosságának, mint a kapitalista országok. (Daüy Herald.) Az ehhez hasonló „érveken" azonban csak mosolyogni lehet. A legtöbb nyugati hírmagyarázó kénytelen elismerni, hogu az az ország, amely ilyen óriási terveket t(íz maga elé, nem akar háborút, mert csakis békében képes valóra váltani céljait. Elismerik, hogy a békés egymás mellett élés elve, amelyet a programtervezet a szovjet külpolitika alapelveként lerôgžít, a biztosítéka a kommunizmus építésének. Kár, hogy ezek az urak nem mennek tovább következtetéseikkel, mert kénytelenek lennének beismerni' azt is, hogy hem a Szovjetunión múlik az atomfegyverkisérletek beszüntetése és a teljes leszerelés, kénytelenek i nagyvi lennének azt is megállapítani, hogy az úgynevezett „nyugat-berlini válság" körül kirobbantott amerikai háborús hisztériáért Washingtonban kell keresni a felelőseket. Ezen az úton még számos következtetésre juthatnának Nyugaton. Igen, a szovjet nép békét akar, mert az alkotómunkához béke kell. A programtervezet leszögezi, a Szovjetuniónak eltökélt szándéka, hogy minden eszközzel megakadályozza a háborút, igyekszik elérni az ellenőrzött általános leszerelést, egészséges mederbe terelni a nemzetközi kapcsolatokat, elmélyíteni a testvéri együttműködést a baráti országokkal és jó viszonyt teremteni valamennyi kapitalista országgal. A szovjet programtervezetet tanulmányozzák a földkerekség minden országának dolgozó tömegei. Kétségtelenül nagy hatással lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elmaradott országainak lakosságára. A nyugati sajtó ettől tart a legjobban. Nem ok nélkül. A kommunista eszme nem erőszakkal hódít, hanem azzal, hogy a dolgozóknak boldog, emberi életet biztosít. A programtervezet felbecsülhetetlen jelentőségű Csehszlovákia számára is, hiszen feltárja előttük a kommunizmusba való átmenet perspektíváját és lehetővé teszi a szocializmus építésének lerövidítését és a kommunizmus mielőbbi megközelítését. % Bizertában a helyzet változatlan Tunéziában és más afrikai országokban komoly kiábrándulást okozott a Biztonsági Tanácsban a nyugati nagyhatalmak cinkos összefogása, a bizertai francia agresszió támogatása. Az USA és Anglia bebizonyította, hogy az imperialista érdekek nem engedik meg, hogy egy kis ország igazságos harcát támogassák, még akkor sem, ha ez az ország a Nyugat jó barátja. A Tribúne du Progrés tuniszi folyóirat követeli, hogy az ország szakadjon el a Nyugattól, majd (gy folytatja: „A konfliktus lényege a független ország területén levő katonai támaszpont kiürítésének követelményéből fakad." A bizertai agresszió tehát újra bebizonyította, hogy a külföidi támaszpontok veszélyeztetik a világbékét és ezért minél előbb fel kell őket számolni, ahogy azt a Szovjetunió már évek óta követeli. A nyugati hatalmak persze ebbe nem mernek beleegyezni, mert attól tartanak, hogy ezt láncreakció követné. A francia kormány nagyon kényes helyzetbe került, Bizerta kiürítéséről nem hajlandó tárgyalni a tunéziai kormánnyal, közben bármelyik órában összehívhatják az ENSZ rendkívüli közgyűlését, amelyen biztosan elítélik a francia agressziót és nemcsak Párizs, hanem Washington tekintélyének is, kapcsolatainak is komoly károkat okozhat, további elszigeteltséghez vezet. Mialatt Párizsban katonai terveket készítenek Tunézia lerohanására, az arab országokban önkéntesek ezrei jelentkeznek függetlenségének megvédésére. A további fejleményeket nagyon nehéz megjósolni. Ügy látszik a franciák nem hajlandók távozni, ami csak elmérgesíti a helyzetet. 9 A laoszi lázadók újabb cselszövése A hazafias erőkhöz átszökött katonák vallomása szerint a lázadók táboieában lázas ütemben folyik a katonai kiképzés. Hemzsegnek az amerikai katonai tanácsadók, a fülöp-szigeti és thaiföldi katonatisztek. Közben a Noszavan-Boun Oum-klikk újabb cselszövéshez folyamodott, öszszehivatta „a nemzeti kongresszust" és megváltoztatta az alkotmányt, hogy a lázadók befolyása alatt álló király tölthesse be a miniszterelnöki funkciót, Souvanna Phouma, a törvényes miniszterelnök pedig elégedjen meg a miniszterelnökhelyettesi funkcióval, a hazafias front elnökének pedig a munkaügyi miniszterséggel szerették volna kiszúrni a szemét. Souvanna Phouma visszautasította a lázadók ajánlatát és ragaszkodott a három herceg zürichi megállapodásához, amely Souvanna Phoúma vezetésével alakítandó kormányt tűzött ki a további tárgyalások alapjául. így meghiúsult a lázadók újabb mesterkedése. Közben Genfben a semlegességi okmányokról folytatódnak a viták. • Biztató hírek Kongóból Hosszú, többhónapos huzavona után mégis győzedelmeskedett a kongói nép kívánsága, miszerint egyedül a kongói parlament hivatott az imperialisták által előidézett válság megoldására. A szűkszavú jelentések szerint Cyrille Adoula vezetésével, akit a nyugati hírügynökségek mérsékelt Kaszavubu-pártinak neveznek, megalakult a nemzeti egység kormánya. Gizenga, Lumumba utódja miniszterelnökhelyettes lett és Lumumba több híve kapott n)iniszteri tárcát. A Csőmbe vezette katangai tartomány nem küldte el képviselőit a tanácskozásokra és továbbra is elszakadással fenyegetőzik. Az imperialisták ügynökei minden bizonnyol Igyekeznek megakadályozni a rend helyreállítását. A válság megoldásáról érkező hír biztató, azonban csakis az elkövetkező időszak fogja megmutatni, hogy az új kormánynak sikerül-e összefogni a különféle politikai erőket a szétzilált gazdaság helyreállítására és leszámolni a különféle banditacsoportokkal, amelyek kegyetlen vérengzéseket követnek el az ország különböző részeiben, és a Lumumba által mutatott semlegesség útjára térni. Ha képes erre, valóban új korszak kezdődhet a Kongói Köztársaság életében. SZŰCS BÉLA Az Angol Munkáspárt képviselői tartózkodtak a szavalástól, a parlament mégis határozott Macmillan elérte, amit akart • Az angol alsóház megszavazta Nagy-Britannia csatlakozását a közös piachoz London (CTK) - Az angol parlament I csütörtöki ülésén folytattak a vitát a Macmlllan-kormány azon "tervéről, hogy Nagy-Britannia felvételét kérje a közös piac tagjai sorába. A parlament elé négy határozati javaslatot terjesztettek: 1. A kormány határozati javaslatát, amely beleegyezést kér a közös piacba lépésre és a tárgyalások megkezdésére „a tagság különfeltételeiről". 2. A hivatalos munkáspárti javaslatot, amely alapjában véve csak sajnálatát fejezi kl, hbgy a kormány „a gazdasági gyengeség pozíciójából" bocsátkozik tárgyalásokba, 3. A négy baldldeli munkáspárt határozati javaslatát, amely Macmillan tervét elítéli mint „a hidegháború elmélyítéséhez vezető lépést" és 4. SO konzervatív képviselő határozati javaslatát, amelynek az a célja, hogy Macmillannak lehetetlenné tegye a közös piaccal folytatandó tárgyalások során „a különfeltétetek elérését" és ezzel akarja megakadályozni Nagy-Britannia belépését a közös piacba. Ä Munkáspárt jobboldalt vezetősége azonban már kedden este úgy döntött, lehetővé teszi Mscmlllan tervének megvalósítását azzal, hogy az ellenzéki munkáspárt nem fog ragaszkodni a kormány határozati javaslatáról a szavazásához, vagy pedlp tartózkodni fog a szavazástól, hogy ezáltal a kormány már előre biztosítékot nyerjen arra nézve, hogy javaslatát nem szavazzák le. A 305 mandátummal rendelkező konzervatív párt javaslata mellett csupán 313 képviselő szavazott, vagyis a képviselőház tagjainak még a fele sem. A munkáspárti képviselők a jobboldali vezetőség utasítása szerint tartózkodtak a szavazástól. A javaslat ellen 5 képviselő szavazott. A munkáspárti képviselők tartózkodása megmentette Macmillan helyzetét és lehetővé tette javaslatának elfogadtatását. Mit láttam Bixertában ? A

z ősi városban, ahol a tunéziai partizánok hosszú napokon ftt keményen tartották magukat a harckocsik, rakéták, repülőgépek ellen, a golyózáporban, amely nfiha az égből, néha a tenger felől, néha a földről jött, öt teljes napon át, egy üres ház golyófúrta, összetört ajtaját csupán egyetlen pánt tartja. A házból fojtó szag árad. A lépcsőház véres, a virágos huzatú heverőre vér fröccsent, a fehér fátyol vérrel van átitatva. Mindenütt csupa vér. Ahová csak tekintesz, mindenütt halottakat látsz. Katonákat, de férfiakat és nőket Is, akik tüntettek Bizerta kiürítéséért. Fiatal önkéntesek, akik az Idegenlégió ejtőernyőseitől zsákmányolt puskákkal voltak felszerelve. Halott asszoViyok, gyermekek Blzertában és köröskörül borzalom a bombázás után. Bizertában csupán a tüz beszüntetésének első napján, vasárnap pirkadatkor kezdhették meg a halottak eltemetését, akik már napok óta feküdtek az utcákon. • A világ minden tájéról érkezett újságírók is láthatták a temető melletti magaslaton hosszú sorokban elhelyezett halottak százait. A tunlsziak könny és jajszó nélkül ásták a sírokat, amelyekbe hármasávalnégyesével temették el a halottakat. Nem volt fertőtlenítő szerük, hogy meggátolhassák a járványos betegségeket. Elképzelhetetlen bűz áradt mindenütt s ezért eltakartuk orrunkat, szánkat, úgy jártunk a dombon a halottak között. Felemeltük a halottakat eltakaró kendőket. Egyesek ugyanis azt állították, hogy az elesettek mind katonák. Láttam közöttük gyermekeket, akik olyanok voltak, mintha csak aludtak volna, hagyományos köntösbe öltözött aszszonyokat, öregeket, egész családokat, anyákat, apákat és gyermekeket. Az elégett emberi testek roncsai súlyos vádként meredtek az égnek. Reggel 4 órától egész délután egyre csak hordták a halottakat és temették őket. Kőhajításnyira, a magaslatokon és az erkélyeken helyezkedtek el az ejtőernyősök és az idegenlégiósok. A tüz beszüntetését új hadállások kiépítésére használták. A katonák a bizertai franciák lányaival szórakoztak, akik éppen úgy, mint a Bab-ElOued-i lányok, azzal szórakoztak, hogy a harc idején az ablakból kiáltoztak. A vöröskeresztes autó, hadizsákmány, a kaszárnya udvarán haladt át. Az ejtőernyősök sört szállítottak benne barátaiknak. Az arab sebesültek szállítására nem volt elAg gépkocsi. A

Bizertából Tuniszba vezető úton sok magánautót, teherautót és taxit lehetett látni, amelyek sebesülteket szállítottak. Ezekben az autókban mér'három napja feküdtek azok, akiket az ápolónővérek és az egészségügyi szolgálat dolgozói emberfeletti erőfeszítésének ellenére sem lehetett orvosi kezelésben részesíteni, akik a legnagyobb tűzben is biztonságos helyre szállították a sebesülteket. A gépkocsikon a tűző napon, az út minden kis göröngye mérhetetlen szenvedést jelentett a sebesülteknek. Sokan még Tuniszba érkezésük előtt útközben meghaltak. Mindenki sietett vért adni. A harcosok az ütközet idején, az asszonyok és férfiak Tunézia egész területén siettek a kórházakba, hogy vérüket adják a sebesültek megmentésére. A tunéziai franciák is felajánlották vérüket. „Hogy visszafizessem azt a kárt — mondotta egy mérnök —, amit a franciák Okoztak a népnek. Tunisz népe függetlenségének elnyarése után is becsületesen viselkedett velünk szemben." A

lig hagytuk el El-Aliát, autóinkat francia repülőgépek kezdték zaklatni, amelyek támadásra készültek az arab negyed ellen. Nagyon lassan haladtunk, elkészülve arra, hogy kiugorjunk a gépkocsiból, hogyha tüzet nyitnának ránk, amint az mér előttünk több újságíróval megesett. Pontosan 14 óra volt, amikor az egyik repülőgép egyenesen felénk tartott. A határban á fügefák alatt rejtőztünk el. Villámként villant fel bennem az emlékezés. Nem Tunéziában vagyok és nem írunk 1961-et. Árokban fekszem Franciaország egyik országútja mellett. Az 1940. évet. írjuk és a menekültek végeláthatatlan sorához tartozom. 18 éves vagyok-és nagyon félek. Nagyapám saját testével takargat, i Fülsiketítő golyózápor hull ránk. A golyók keresztülfúrják az autót. Feltekintünk, a repülőgépek zaja halkul. Nem vagyunk Franciaországban, Bizerta nem Franciaország. Itt a francia kormány támad repülőgépeivel, hogy megtartsa a független ország városát, amelyhez semmi joga. Nem tudom, megkezdődött-e újból a harc. A tűzszünet az ejtőernyősök provokációja kénye-kedvének van kitéve. Parancsnokaik nyilvánvalóan meg akarják hiúsítani a tanácskozást és Tunézia egész területére szeretnék kiterjeszteni a háborút. Még mindig szemem előtt lebeg a felismerhetetlenségig megcsonkított bizertai munkás teste, akinek a fején mély sebek tátongtak. Felemeltem az ingét, hogy lefényképezzem a gaztett elkövetőinek aláírását. A munkás holttestére a francia katona késsel véste a Fiatal Nemzet (a Francia Fasiszta Ifjúsági Szervezet) jelét. Az erőszakos puccskísérletek szervezői, a francia és a tunéziai nép ellenségei ugyanazok, akik a kormány engedékeny álláspontját felhasználva terrorizálják Párizst, törvényeket szabnak Algériában és Blzertában. Vérbefojtották a Franciaország és Tunézia közötti együttműködést. A különböző országokból érkezett újságírók, akiknek írógépe a szálloda szomszédos szobáiban éjszaka is kattog, az egész világnak beszámolnak azokról a szörnyűségekről, amelyeknek tanúi voltunk. Azok a katonák, akik Bizertában voltak, azonban a harcokban nem vettek részt, elszörnyülködnek a látottak felett. „Az ejtőernyősök nem is emberek" — mondták. Még láttam valamit. Bizertában a gyermekek összeszedték a kilőtt töltényhüvelyeket. „összegyűjtjük a töltényhüvelyeket — mondották. — Ha nagyra növünk, megtanuljuk a repülőgépek vezetését és ütni fogjuk a franciákat, ha még itt lesznek." MARTINE RIFFAUD, az Humanité Dlmanche munkatársa. t ! - ** ^Sfc^ŠK* I Kis batyukkal menekül a lakosság Bizertáből a franciák kegyetlenkedése elől. (CTK felv.) ÜJ SZÖ 4 * 1961. augusztus 5.