Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-31 / 242. szám, csütörtök

Egy gyűlés margójára TJelyes ás jó dolog, ha a HNB időnként összeül a szövetkezet vezetőségével, hogy megtárgyalja a mindennapi élet szülte problémákat. Kicserélik nézeteiket, összegezik tapasztalataikat az előttük álló feladatok minél jobb megvalósítása érdekében. Ezért érdemel dicséretet a nesvadyi HNB is, mivel az ő kezdeményezésére jött össze a minap az a gyűlés, amelyről most egyet-mást elmondunk. A plenáris ülés célja az volt, hogy értékelje az aratási munkák lefolyását. A szövetkezet vezetőségének számot kellett adnia az elért hektárhozamokrúl és arról, hogyan van felkészülve az őszi munkákra. Amikor a lényeg kimarad A szövetkezet részéről Janovský mérnök tartott igen szűkre szabott beszámolót, amelyben ismertette az elért hektárhozamokat. Ha valaki ügyes volt és győzte jegyezni a számokat, az egész felsorolás végén megállapíthatta, hogy a 3300 hektáros szövetkezet az idén közel 60 vagonnal kevesebb gabonát takarímúlt eredményeit, fonákságait? Ezt a célt kell szolgálnia annak a Jóhiszemű bírálatnak, amelyet Kovács Lajos a múlt hánytorgatásának nevezett. A végéhez közeledő gazdasági év Kelemen István felszólalását egyenesen a vezetőség elleni támadásnak nevezte. Sőt, a kritikára kritikával válaszolt. Először azzal támadta: miért éppen most kell elmondani ezeket, ha tudott a hibákról, miért nem szólt előbb? Meg hogy az állatenyésztő csoport napközben miért nem segített a takarmányok betakarításánál? Az előbbihez csak annyit: arról, hogy az aratás alatt mi folyt a szövetkezet határában, a Jelenlevők valamennyien tudtak. Ismerték azt a nagyszerű" históriát, hogy a nesvaújból bebizonyította: nem lehet úgy dy

i szövetkezet határában egy pargazdálkodni, ahogyan a nesvadiak celláról kétszer arattak. Nem mintha gazdálkodnak. Mert amikor nyakukon v

ai

arni CS

Oda történt volna, egyszerűen arról volt szó, hogy a kombájaz ősz, úgy állnak, mint akiknek nem jutott kukoricaföld. A gépek ki- nos

o"

k "

úg

y arattak,' liogý a kalásztott be, mint amennyit eredetileg ter- [

avltatla

n°

k- A traktorosok egy része böngészők se menjenek haza üres vezett. A beszámoló után azonban a bevonul

t katonának. Utánpótlás nincs, ba

ty

U

Val. A HNB közbenjárására újlegfontosabb kérdés nyitva maradt "

ler

t S

ondoskodtak rol

a. h°gy ból aratni kellett a már egyszer le- az, hogy miért arattak mondjuk l

eSysn. És itt igazat kell adni Kovács ara

tottnak elkönyvelt „tarlón". Az rozsból a tervezett 20 5 mázsa he- segédagronómusnak abban, hogy eredmény még a batyuzók után is lyett 14,5 mázsát vagy tavaszi árpá- e teren sem l§

en tettek többet a közel negyven múzsa élet volt. A baj ból 15,5 mázsát, zabból 9 mázsát sémimnél, a téli honapok során mar csupan ut

t kezdődött, hogy Kelemen Pedig ezekről a problémákról so- mó

d)U

kban lett volna annyi traktu- Istvan a „gyereknek" apát is kerekat lehetett és kellett volna is be- ™

s_

1.. ,..™

u

l2

k

a!

é,P

k

efľ

lo

t..

, n

eľ,

el

m' se U A második kérdésre egy fiatalember adta meg a választ, aki kijelentette : Az alelnök téved, amikor azt állítja, hogy az állattenyésztők nem Am térjünk vissza az eredeti gon- se

g(tettek a heregyüjtésnél, hiszen kezet segédagronómusa meg is mond- dolathoz: vajon érdemes-e a „halót- csa

k Ő hetedmagával több mint 50 ta nyíltan, nem arról kell beszélni, t

a* háborgatni". Nemcsak hogy érde- hektárról rakta kazalba. A dolog mes, hanem szükséges is. Szükséges, az

onban nem is ezen múlik. A hiba mert tanulni lehet belőle. És nem is az aratási vagy a tavaszi munkákkás lett a kedve, amikor Kelemen nál kell kezdeni, hanem vissza kell dl

g" b"

ü-Z'kazt"elviselni, amíg mindenIstván, az állattenyésztési csoport ve- nvulni eeeszen a mólt OS/.IP leen ° - - szélni, ám az egész gyűlés során h°«V "^

ve

s gazdálkodás után llyesérezhető volt a szövetkezet részéről m\ m'

att kell

íT f

é)

n

í, a f

e'

u

k' felszólalóknak az a törekvése, hogy minél kevesebb szó essék arról, ami már elmúlt. Kovács Lajos, a szövetami már megtörtént, hanem arról ami előttünk áll. Palusjía Jónásnak, a szövetkezet alelnökének is papri nek. De ahol hiányzik az akarat, ott aligha várható siker. az, hogy egyesek — bár a kritika szeretetéről beszélnek — csak adnyúlni egészen a múlt őszig. Igen, , egészen odáig, mert a hibát már ott Klt es senKlt bem ennL Meg Ke!1 követték el. Hisz emlékeznek rá a mondani őszintén, ez így nincs rendnesvadiak is, amikor a komárnói já- ben. Búcsúzóul még ennyit: a szövetkezetője olyan dolgokat kezdett feszegetni, melyeket nemigen tesznek kirakatba a szövetkezet vezetői. Am egyelőre maradjunk a segéd- rás jelentette: a mélyszántást száz agronómusnál. Ha a dolgokat csupán százalékra elvégeztük. Ez azt jelen- ze

t vezetősége gyűrkőzzék neki a egy szemszögből néznők, azt mond- tette, hogy a nesvadyi szövetkezet is munkanaK ha azt akarja hogy szöhatnánk: igaza van. Mit kell már elvégezte a szóban forgó munkát. El vetkezetü

k' lé ést tud]o

n '

tar[ani más ... — —— ^ végezték^ de csak papíron hogy szövetkez

etekkel. A HNB pedig dicséretet érdemel a gyűlés összehívásáért, mert a gazda sági hibák feltárása és az azok orazt hánytorgatni, ami megtörtént. Van azo«ban a dolognak egy má- megszabaduljanak a zaklatástól; ezt sik oldala is. Rossz gazda az, aki egyszerű nyelvre lefordítva úgy hívnem akar okulni az előző év tapasz talataiból. Fel kell tárni a hibákat ják: hazugság a saját zsebünkre. A tavaszi kalászosok, kapások tavaszi voslására hQZOtt határoza

tok mellett szantásba kerültek. Az eredmény? A HNB tanácsát is ez a gondolat ösztönözte arra, hogy a szóban forgó gyűlést összehívja. Azért tűzte napirendre az aratási munkák lefolyásának értékelését, hogy az ott elköve- a szénájuk, tett hibák okulásul szolgáljanak, hogy gyökerében fedjék fel a bajok okozóját. Márpedig valamit értékelni, elemezni csak úgy lehet, ha a dolgok Már tudjuk, az aratás megmutatta. Most kérdjük, nem szükséges-e ezekről beszélni? Igenis kell, külöbebizonyosodott az is, hogy a szövetkezet egyes vezetői — bár többször is hangsúlyozták az ellenkezőjét — nemigen tudnak még bánni a kritika nősen most, amikor újból rosszul áll fegyverével, különösen ha a küzdelem során az éle éppen feléjük fordul. Ezt is meg kell tanulni — éppMi szeretjük az építő kritikát Nemegyszer hangzott el a szövetkeúgy, mint a gazdálkodást. Szarka István ról szó esik, ha az objektív valóságot z

e< részéről résztvevők szájából: mi vesszük alapul, abból indulunk ki A segédagronómus szerint szükségszeretjük a kritikát. Igen, szeretik az. olyan se hideg se meleg eszmetelen arról beszélni, ami már meg- cseré

t' á™ nyomban felszisszennek történt, inkább arról legyen szó, ami h

a, a bírálat valakinek vagy valakik (CTK) — -A polanyi szövetkezetesek nagy gondot fordítanak a szántóterület kiszélesítésére. Az utóbbi három még előttünk áll Igaz hogy tervez- ne

k érzékenyebb részét érinti. Amíg évben 260 hektár legelöt szántottak °etni könnyebb mint a tervet valóra a HN

B elnöke csak általánosságban fel. Az őszön további 100 hektár parváltani Ezt a szövetkezet tagjai is beszélt az aratás alatt előforduló hl- lagon heverő földet szántanak fel, s a tudiák maguk a vezetők is De mi bákról, senkinek sem „melegedett következő két évben a jelenlegi 760 haszna a szövetkezetnek abból, ha m

e8 a füi

e"> am amiko

r Kelemen hektár szántóföldjüket a kétszeresére például tavaszi árpából 26 mázsás Istvá

n- a

z állattenyésztő csoport ve- növelik. zetője nyíltan kimondta, hogy azért, hektárhozamot terveztek és a való A kukoricatermesztésről ismert poságban 15 és fél mázsát arattak le amit a kombájnosok csináltak, a ve- j

any

i szövetkezetesek mind a sllókuegy egy hektárról Felmerül a kér- zetőség is felelős, mivel nem ellen- k

0rlcát, mind a szemes kukoricát az dés: vajon reális volt-e a terv? Az őrizte munkájukat, máris melegedni újonnan feltört földeken termesztik. " _ 1/nT/lní-^ Dnliinlrn T A *»•» A fíiln Ainil/nn / «. r \ , / , , eredmények láttán azt kell mondani: aligha. kezdett Paiuska Jónás füle. Amikor növény fejlődéséből szép hozamokra lehet következtetni. Szemes kukorlmeg azt is szóba hozta, hogy a taÉs most, hogy új gazdasági évbe k

ajmány egy részét a földön hagyták cáb

ói 45 mázsás és silókukoricából 500 lépnek, új' terveket készítenek, nem elértéktelenedni, már alig várta, hogy mázsás hozamot várnak a szövetkezeszükséges-e alaposan mérlegelni a felszólalhasson. tesek. A gomboshere második és a lucerna harmadik kaszálásából begyűjtött szálaslakarmányt különös gondossággal kazalozzuk, mert a beázott kazal keresztülhúzná számításainkat a téli takarmányozással kapcsolatban. A harminc méter hosszú kazlakba okvetlenül szelelőcsatornákat kell beépíteni, nehogy befülledjen az értékes takarmány. iiiiiiiiiiiiii < it 'riiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiimiim Elérkezett a silózás ide je Minden jó gazda tudja, hogy a kukorica akkor legértékesebb a silózásra, amikor elérkezett a tejes-viaszos érés ideje. Halász Sándor, a gbelcei EFSZ traktorosa a nagyteljesítményű új, német silókombájn segítségével gyorsan végezheti a silókukorica betakarítását. (Kuti Szilárd felvételei) liniItlIMIIHIHIIIIIMIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilililllllllllllll Traktorosoké leoyen a szó Fűzik a dohányt A Kalnái Egységes Földiniivesszövetkezet tagjai 10 hektáron termelnek dohányt. Átlag 12 mázsás hektárhozamot tervezlek. A gondos munka azonban 15 mázsát eredményezett hektáronként. A képen: az asszonyok és lányok szorgalmasan végzik a dohányfiizést. (Vaško P. felvétele) — Kár a két napi kiesésért. A rozs alá még 7 hektárt kellene szántani és éppen most törött el a lánctalpas szelepe — elégedetlenkedik Mráz Štefan, a bušincei szövetkezet elnöke. Az elnök állítása szerint azon van a hangsúly, hogyha előbb történik a szántás, a föld a vetésig meg is ülepedhet s az ilyen földben hamarább ereszt gyökereket a mag. Az elnök máskülönben dicséri a gépet, mert ritkán fordul elö hasonló kiesés, hanem a gépkezelőkről, Csitáry Lászlóról és Dobrá Alfonzról még jobb véleménnyel van. A két traktoros éjjel-nappal szánt. Jól értik szakmájukat, az ekevasat is maguk élesítik. Jó tulajdonságuk: sürgetik az előttük dolgozókat is, hogy legyen mit szántaniok. — Mikor a Szőlőhegyi és Borsóvölgyi dűlőben arattuk a repcét, azt hittem, előnyre teszünk szert — mondja az elnök —, £ mert ide másodnövényt is kellett vetnünk. Igaz, még a kombájn is a táblán volt, mikor elkezdték a szántást, de másnap reggelre már a vetéssel is végeztek, s haj^ tottak bennünket, hogy az or• szágút melletti dűlőről gyorsan takarítsuk be a termést. — Nagy az örömöm, ha a zöldellő vetést nézhetem — mondja Csitáry László. S talán ennek is része van abban, hogy a földet minél előbb vetés alá akarja elő5 készíteni. Mert munkája eirőJ ta;> núskodik. Naponta 12 hektár s tarlót szántott alá, s most a köŠ zépmélyszántásból 8 hektárt vés gez el egy-egy műszak alatt. ^ Szaktársa, Dobrá elvtárs, szintén > a határ kedvelője. Elvégzett mun5 kéj a mutatja, hogy sokat tartóz> kodik a határban, mert az ő telS jesítménye is hasonló. s — Sok múlik a két traktoros s igyekezetén — veszi át a szót Ko\ vács László agronómus. Az őszön \ 506 hektáron kell elvégezniük a ^ középmély- és mélyszántást, de ^ még vetniök is kell.' Ugyanis a bušincei szövetkezetben úgy számítanak, hogy a lánctalpas traktor kisebb nyomot hagy s így könnyebb az aratás s az egyenes talajon. Ezért akar£ nak vettetni vele, s ha a szük-. ség megkívánja, inkább a kere-; kes traktorokkal szántanak. — Tavaly ősszel 290 hektár maradt szántatlan s hogy a ta-: vasziakból jó termést érjünk el, bőven kellett műtrágyát szórnunk — jegyzi meg Kovács elvtárs. — Jövőre olyan termést várunk, amely teljesen fedi a szükségle-i tet, azaz az idei 21,5 mázsás hektárhozam helyett 23 mázsásat. Helyes az elhatározás. Sokak szemében — az első látszatra — úgy tűnik, hogy a lánctalpas traktorra nagy feladat hárul. De igazán csak az első látszatra, mert a két traktoros már munkához látott s az őszi árpa alti' 21 hektárt, a rozs alá 23 hektárt már felszántott. Tehát a gép napi teljesítménye középmély - szántásban 16 hektár, mélyszántásban 11 hektár. Az előbbinek a szán-: tása 15 napig, míg az utóbbié 34 napig tart. A traktorosoknak a terv szerint november 15-ig kell végezniök a szántással. Ezek sze-i rint jó három héten át még a vetésben is részt vehet a lánctal-i pas és húzhatja a hármas aggre-: gátot. Jól terveznek a busincei szö-: vetkezetben. A lučeneci járás több szövetkezete vehetne tőlük példát, mert a bušinceiek meg-: mutatják, hogyan lehet jól ki-: használni a lánctalpas traktort. (bj) A gondos munka meghozta gyümölcsét A lučeneci járásbeli Belinán a mák. armesztés már hagyományos. A szö-. ekezetesek ragaszkodását a növényhez elsősorban is az e területen elért jó eredményekkel lehet megmagyarázni. A tagság az idén három hektáron termesztett mákot. S az elmúlt napok során végrehajtott törés majd cséplés után bebizonyosodott, hogy a termés most is jó és túlszárnyalta a tervezett mennyiséget. Az említett három hektáron 18 mázsa mák termett. Vagyis az előirányzott öt mázsa helyett, hat mázsás termést ért el a tagság hektáronként, s a cséplés után nyomban eleget tett a szövetkezet eladási kötelezettségének. Vas Miklós HNB-i titkár a szép eredmény eléréséről a következőket mondja: — A szövetkezetesek agrotechnikai határidőben vetettek. A növény kikelése után kétszer saraboltak s később ugyancsak kétszer kapáltak. A kártevő rovarok ellen is többször porozással védték a mákot. Csaba Zoltán, Radzovce jűj SZÖ 5 * 1961. augusztus 20.