Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-17 / 227. szám, csütörtök

GONDOLATOK ÉS TENNIVALÓK A máért harcoló művészet Bár helytelen a művelődést évszak­hoz kötni, a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy szórakozásra, mű­velődésre városon ls, de különösen a falun az őszi, téli időszak a leg­megfelelőbb. ősszel, télen kevesebb a munka, és talán kevesebb a gond. Több idő jut összejövetelekre, jobban esik a szórakozás. Nem felesleges ezért, ha már most gondolunk az elkövetkező hetekre, hónapokra és megnézzük mi a tennivaló. Konkrét tervek még nincsenek, a legtöbb helyen azonban már folyik a készülődés. A lučeneci, a Safáriko­vói, a rožňavai és a többi művelődési otthonban — falun városon egyaránt — elképzelések születnek, összedug­ják fejüket a vezetők és pontokba rögzítik az elvégzésre váró munka­programot. Kiindulási pont az el­múlt évek tapasztalata, a kulturális munka eddig észlelt fény- és árny­oldala. Van mihez nyúlni, van mire épí­teni. Ha a múltban a bemutatott mű­sorokat illetőleg történtek is szín­vonalbeli különbségek és az elvég­zett munka mennyisége sem azonos, a művelődést otthonok Is, a tömeg­szervezetek helyi csoportjai is szép munkát végeztek Mindegy, hogy az ismeretterjesztő előadásokat, a szín­darabbemutatókat vagy az egyéb összejöveteleket nézzük. Igy is, úgy ls ismereteket nyújtottak, a tudás, a művelődés magvait hintették el. Mun­kájuk eredményes volt, s ez tovább ösztönzi a kultúra dolgozóit. Az egyre növekvő igények új és egyre nagyobb feladatok elé állítják mind a művelődési otthonok, mind a helyi tömegszervezetek keretében működő szakkörök, kulturális együt­tesek vezetőit, tagjait. Ma. mikor a területi színház vendégjátéka, nem utolsósorban a televízió révén a hi­vatásos színészek játékával is meg­ismerkedik a falu, a műkedvelőknek is jobbat, vonzóbbat kell nyújtaniuk, mint évekkel ezelőtt. Ez vonatkozik egyébként az ismeretterjesztő elő­adásokra és a szakkörök munkájára is. A kollektív gazdaság új munkakö­rülményeiből következik, hogy a szö­vetkezet] dolgozóknak sok máson kí­vül a technika Iránt ls megnőtt az érdeklődésünk és fogékonyságuk. Részben ennek, részben pedig a meg­növekedett politikai fejlettségünknek tulajdonítható, hogy földműveseinket is egyre jobban foglalkoztatja a vi­lágűrutazás. Példák bizonyítják, hogy azokban a falvakban, ahol már ilyen vonatkozású előadásokat tartottak, az űrhajózásról szóló előadásra az eddigieket kétszeresen meghaladó közönség gyűlt össze. A mai falu la­kossága rendszeresen olvas újságot, hallgat rádiót és sokan a televíziót is nézik. Olyan kérdésekről tehát, mint a kozmikus spbesség, a súly­talanság állapota, az űrkutatás tudo­mányos és politikai jelentősége, kép­zeteik, sőt egyre pontosabb ismereteik vannak, melyeket az ismeretterjesztő előadásokkal lehet bővíteni, tökéle­tesíteni, de csak abban az esetben, ha az előadások színvonalasak és minden tekintetben lekötik az érdek­lődők figyelmét. Az ismeretek gazdagítása folytán megnövekedett igényekből adódik, hogy ma már falun sem lehet úgy nevelni, mint évekkel ezelőtt. Amit nemrégen sokan csodálkozással hall­gattak, az ma ismert és keveset mond. Az előadók ma már nem elégedhet­nek meg a tények egyszerű közlé­sével. Az előadóknak alaposan Ismer­niük kell azt a tudományágat, amely­ről előadásuk szól. Ezt azért jegyez­zük meg, mert találkoztunk „elő­adókkal", akik bármilyen előadást vállaltak. Fogták a könyveket, bro­súrákat és felolvastak a megjelölt témakörrel kapcsolatos szövegből. Az ilyen „előadásoknak" bizony ke­vés a gyakorlati értéke. Ehhez nem kell fizetett előadó. Ilyen „előadás" olvasókörök keretében is megtartha­tó. A szakismeretek és a művelődés iránt megnőtt igények kielégítésére sok faluban már az elmúlt idősza­kokban is tartottak olyan termelési előadássorozatokat, amelyek a nagy­üzemi mezőgazdaság körülményei között felmerült problémákra vála­szoltak. A termelés új formáival fog­lalkozó előadások tetszettek, egyre több hallgatót vonzottak. A hallga­tók tapasztalták, hogy az előadáso­kon hallottak jól felhasználhatók a termelésben. A következő előadások­ra ezért elhozták ismerőseiket és barátaikat. Az általános tapasztalat szerint szinte biztosra vehető az olyan előadások sikere, amelyek iránt az érdkelődés közvetlen anya­gi érdekeltségből fakad. Miért ne tart­hatnának akkor a jövőben is a mű­velődési otthonok, a tömegszerveze­tek helyi csoportjai és az ismeret­terjesztő társaság vidéki kirendelt­sége! olyan előadásokat, melyek közvetlenül érintik egy-egy vidék vagy termelési ág dolgozóit. Szük­ségesek a sajátos érdeklődést kielé­gítő előadások, s ebben az esetben is első helyen áll a színvonal kér­dése. Mezőgazdasági szakelőadásokat sem tarthatnak olyanok, akik mit sem értenek a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz. A művelődési otthonokban szerzett egybehangzó vélemény szerint az el­múlt időszakban sikeresek voltak a szövetkezetek közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó előadások. Számos gyakorlati Ismeret elsajátí­tásán kívül elmélyítették a hallga­tókban azt a felismerést, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás számos előnyt, emberibb életet, magasabbrendű élet­formát nyújt a falu dolgozóinak. A termelés és az elosztás kérdéseinek megvilágításával sok helyütt elérték, hogy a hallgatóság felismerte saját szövetkezetének társadalmi szerepét, helyét a szocialista termelési mód egész struktúrájában. A közgazdasági kérdések helyes — és tegyük hozzá — világos, hozzáértő elemzése már eddig ls sokban hozzájárult és a jö­vőben még minden bizonnyal hozzá­járul a parasztság és a munkásosz­tály egymásra utaltságának, a me­zőgazdasági termelés elengedhetet­lenül szükséges növelésének és még sok más égetően-fOntos problémának a helyes megértéshez. A közgazdasági témájú előadások a közösségi szellemű nevelésből ls részt vállalnak és hozzásegítik a hall­gatókat, a saját és a szocialista tár­sadalom érdekei közötti összefüggé­sek felismeréséhez, és ahhoz, hogy gondolkodásukat, érzelmi életüket és általában egész magatartásukat a szocialista társadalom törekvései hassák át. A falun végzett népművelési mun­ka feladatait és lehetőségeit növeli, hogy falusi dolgozóinknak nem utol­sósorban a szövetkezeti gazdálkodás révén sokkal több szabad idejük van, mint régen. Ennek következté­ben nemcsak többet, de jobban Is akarnak szórakozni, művelődni, mint a múltban. Bizony alaposan szégyen­ben maradnak, akik lebecsülik, avagy félvállról veszik a falusi dolgozók műveltségét, a bemutatókon nyilvá­nított hozzáértésüket. Az utóbbi idő­ben már többször hallottuk, hogy egyszerű falusi emberek milyen hoz­záértéssel és találóan bíráltak meg hivatásos színészeket, előadókat. A falu és a város közötti különbség egyre jobban eltűnik. Mások a viszonyok, másképpen kell a népművelésnek is megnyilvánulnia, mint akárcsak néhány éve. A régi, jól bevált módszerek felhasználhatók, keresni kell azonban az újat, a kor­szerűt. A mérce ma minden tekin­tetben magasabb, mint évekkel ez­előtt volt. Így nyilatkoztak mind a művelődési otthonok, mind a tömeg­szervezetekben működő kulturális csoportok vezetői. Az elkövetkező időszakra ezért készülnek már most minden eddiginél gondosabb, körül­tekintőbb munkával. Kulturális dolgozóink véleménye szerint, kulturális téren a Jövőben nem az a cél, hogy szaporítsuk a különféle bemutatók és összejövete­lek számát. A fő feladat a népmű­velési munka színvonalának emelé­se. Inkább kevesebbet, de jobbat mindenből. Nagyon fontos a népmű­velési munka tartalmának helyi vi­szonyokhoz alkalmazott határozottabb kialakítása. Nagyobb önállóság, a népművelési törekvések tartalmi összhangja, az erők összpontosítása szükséges. Ma még gyakori, hogy a kulturális munkával foglalkozó helyi szervek mechanikusan veszik át és valósítják meg a felsőhb szervek utasításait. Ugyanarról a témáról például külön előadást tart a CSISZ, a Csemadok, a nőbízottság és a faluban működő többi szervezet. Gyakori, hogy szín­darabokat is külön-külön tanulnak be a helyi szervezetek együttesei. Ezek után bizony nem csoda, ha néha a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerül egy-egy előadásra tömeget biztosítaniuk. A népművelési munka sokkal ered­ményesebb lesz, ha a szervezetek összefognak és erejüket a helyi nemzeti bizottság Iránymutatása sze­rint együttesen összpontosítják az elvégzésre, váró teendőkre. A szerve­zetek a jövőben tehát ne külön-kü­lön, egymástól elszigetelve, hanem összefogva, egymást segítve dolgoz­zanak. A közös munka csak sikert eredményezhet. Balázs Béla Kulturális 0j 'tlllll!IiHIIIIIMIIIIIIIIIIIIIllllillIllltlll!IUIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIMIlllllilllllllllllllllllllllll A Csehszlovákia Kommunista Párt­ja fennállásának 40. évfordulóját ün­neplő kelet-szlovákiai művészek ko­šicei kiállításának anyagát a bratis­lavai Művészházban tekinthetjük meg szeptember 10-ig. A sajátos és gazdag művészi ha­gyománnyal rendelkező Košice a hú­szas évek szellemi és társadalmi iz­galmakat hordozó idejében mintegy központja volt Szlovákia képzőmű­vészetének. Itt talált menedéket a Magyar Tanácsköztársaság összeom­lása után több baloldali művész, akik meggyőzt és tudatos állásfoglalásuk­kal a haladás ügyét szolgálták. Tárgyválasztásuk bíráló valóságlátás­sál tükrözte a tőkés rendszer ellent­mondásos társadalmi jelenségeit. — Krón Jenő, a vérbeli kommunista, ki­ké hétköznapok szomorú szürke fi­guráinak nemcsak testi, de lelki va­lóságát is elénk tárja. (Utcaseprők, Öcskapiac, Magányos öregasszony.) Oravec a nagyidat parasztfestő, a fa­lu életéből meríti mondanivalóját. — A középnemzedékben festók közül NemCik szenvedéllyel, erővel kár­hoztatja a háborút, s az új barbár­ságot: a fasizmust. — Collinasy szí­nes látással, időnként felszínesen re­gisztrálja a munkásság harcát, a há­borúk szörnyűséges következményeit. — A fiatalok közül Eckerdt az ex­presszionizmus színbolikájával fest riasztó és megrendítő képet a gyűj­tőtáborok embertelen borzalmáról. — Kálna is visszanéz a múlt komor tra­gédiájába, de felderült színekkel lát­tatja a mai Kelet-Szlovákia hatalmas Michal Petrek: Répatisztítók Bulgáriában egyre emelkedik a bölcsődék és az óvodák száma. A szó­fiai 92-es számú óvodában 120 gyermek talál másik otthonra. A nap­sugaras nyarat a gyermekek az óvoda kertjében töltik. Képünkön a kis­mama ebédet tálal a babáknak. (Foto: CTK—BTAJ Ribakov szovjet rendező „Az év­század kezdete" címmel érdekes fil­met készített, amely Lenin szibériai száműzetését és genfi emigrációját eleveníti meg. • • • „Jüdische Chronik" címen a Né­met Demokratikus Köztársaság veze­tő zeneszerzői „munkaközöségben" új művet komponáltak tiltakozásul a nyugat-németországi neofasiszta meg­nyilatkozások ellen. • • • Londonban Bartók—Liszt-bizottság alakult azzal a céllal, hogy a Liszt— Bartók-évforduló alkalmából hang; versenyeket rendezzen. A bizottság vezetője Humphrey Searle angol ze­neszerző. « « « Amerikaellenesek címmel New Yorkban megjelent Frank Donner könyve a hírhedt amerikaellenes te­vékenységet vizsgáló bizottság .„mun­kájáról". • • • Ottó Preminger Hollywoodban meg­kezdte „Botrány Washingtonban" el­mű új filmjének forgatását, — mely a Fehér Ház és az amerikai politika kigúnyolásának készül. — Charles Laughton és Franchot Tone átsszák a film főszerepeit. Jules Dassin, az „Akinek meg kell halnia" világhírű francia film ren­dezőjének két új filmjéről kaptui.k hírt. Mindkettőnek előző filmjeinek női hőse, Melina Mercourl játssza a főszerepet. Az egyik Raclne „Phaed­rá"-jának filmváltozata, s a másik is klasszikus témájú mű, címe „Peri­kies". Ebben Laurence Oliver alaklt­ja a címszerepet. Shakespeare Makrancos hiilgv cí­mű vígjátékából film készül a Mosz­fllm Stúdióban A főszerepeket a moszkvai Hadseregszínház művészei Játsszák, ugyanazok, akik színpadon is megszemélyesítik Shakespeare hő­seit. « * * Renato Guttuso világhíhfl olasz festőművész, aki a Szovjetunióban tartózkodik, a moszkvai Barátság Házában szovjet művészekkel, kriti­kusokkal, színészekkel találkozott. A beszélgetés során Guttuso hangsú­lyozta, hogy a képzőművészet fej­lődése csakis a realizmus alapján képzelhető el. tűnő kő- és szénrajzai a proletárélet reális hangulatát leheli. (Külváros, Nehéz munka.) Az ö grafikai iskolá­jából került ki az egykort mészáros­legény, a ma világviszonylatban is­mert K. Sokol, akinek mestert fogal­mazású, fekete-fehér lapjai az el­nyomottak tragédiáját, rejtett, for­rongó dinamtkáját sugározzák. (Anyák, bányászok, A város pere­mén.) — Az iffan elhunyt (1928 j ma­terialista szemléletű K. Bauer a gúny fegyverével támadja expresszív pasz­telljében, a Körmenetben, az egy­házat. Szociális együttérzését a Kül­város rozzant házsoraival, s az Öreg­ség megrázó portréjával nyilvánítja. — A 79 eszendős, mindig ts humánu­mot hirdető fassusch ma is korszerű témákkal állítja szembe a múltat és a szocialista jelent. — Az ő nyom­dokaikat igyekszik követni a mai idősebb festők közül Bendik, a társa­dalmi igazságtalanságok szószólója (Munkanélküliek, Cigányok). Forma­adás és kifejezőerőben legjellegze­tesebb és legegyénibb köztük jakoby, aki az élet kiközösített jelnek, a szür­építését. Az ország egykor legelma­radottabb részének nagyszabású fej­lődését ecsetelik temperamentumuk­ból eredő különbséggel az idősebb festők közül Majkut és Rákost, a maiak közül Makara, valamint Gáli Tibor linómetszetei és Feld rajzai. Frissek, egészségesek Petrek Répa­tisztító lányai. Néhány plasztika, Löffler Munka­nélküliek c. műve, Máthé jól fogal­mazott portréfeje, adnak hírt a koši­cei szobrászok törekvéseiről. A tárlat mai anyaga a kelet-szlo­vákiai művészet problémáit, keresé­seit tükrözi, melyekkel a szocialista . realizmus követelményeinek igye­keznek megfelelni. Próbálkoznak az új tartálomnak megfelelő mai kife­jezésű formával. Hazánk és korunk egyre változó arculatát és eredmé­nyeit törekszenek hitelesen ábrázol­ni és haladó alkotók módjára a tár­sadalom értelmére és érzésére ható emberformáló művészet teremtésén munkálkodnak. Bárkány Jenőné VILÉM ZÁVADA : MUNKÁS Oly egyszerű s csendes vagy mindig, mint, aki vendégek közt vendég. Alig lehet téged észrevenni, hangodra altg hagysz felfigyelni. Hisz igy jellemezhetünk téged: ritkán szólsz, mész s munkádat végzed, ritkán szólsz, csak éppen amennyit kell, veled az idő oly jól telik el. Felesleges is a sok beszéd, tekintetünk teljesen elég. Arra sincs szükség, hogy minket kérdezz, s még sincs titkunk, te mindent megértesz. Melletted a jeges szív olvad, megszelídül a tárgy, mely oly vad, mivel lényed megértő, emberi, nem vagy beképzelt, s úgy tudsz szeretni Hogy boldog légy, olyan kevés kell, oly sokszor beéred kenyérrel. Az arany soha nem vonzott téged, mégis oly gazdag, mit élsz, az élet, hogy bányában élsz — és vele; a földdel élsz — öt műveled, s ezek rezdülései kitöltik életedet egészen, színültig. A földnek terhét is te hordod, viseled, nem szidva a sorsot, nem kívánsz érte rangot, címeket, méltóságodnak épp ez címere. A büszke fejek — üresek, kongók ­széthullnak, mint porladó csontok Csak te tekintesz bízón előre: földünk tőled kap folyton erőre. Fordította: Fügedi Elek Jűj SZÖ 7 * 1961. augusztus 20.

Next

/
Thumbnails
Contents