Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-14 / 194. szám, péntek

n EBED/DO A TARLON Á déli forróságban remegnek a keresztek, mintha hullámoznának a határ zöld berkei s messzebb kék fényben izzanak a hegyvonulatok. A táblaszéli lombos fák árnyékába le­pihennek az aratók. — No mi lesz? Hozzák már az ebé­det? — türelmetlenkedik egy ka­maszlegény, akinek bizony még ke­vés tapasztalata lehet a gabonabe­takaritásban. Látszik cseperedő ba­juszáról, hogy a készbe nevelkedett bele. BabSan bácsi hangot is ad rossza• lásának: — Látszik, ki aratott száraz ke­nyéren és aludttejen. — De látszik ám! — bólintanak helyeslőleg az idősebbek, akik a tü­relmes várakozásba úgy beleszoktak már életük során, mint a nyomtató­ló a körbejárásba. De mégis jó volt, hogy szólt a le­gény, mert a szónak, lám varázsereje van. A hatalmas kukoricásnál elő­bukkan az ebédhordók fürgén mozgó autója. — No, jönnek. — Érdemes volt-e várni? — fo­gadják az ebédhordó asszonyokat, akik egy-kettőre kipakkolják az ele­mózsiát. — Majd meglátják. Az árnyékból kezd szedelőzni az éhesebbje. — Helybe visszük mindenkinek, maradjanak. Az ám.. Aki hajnaltól forgolódik a tűző napon és szép sorban marokra rakja a levágott rendeket, megér­demli, hogy most kiszolgálják. Karfiolleves az első fogás, jó sok zöldség van benne, itt-ott még egy darabka húst is találni. A második fogás sertéspörkölt petrezselyemzöld­jével tűzdelt burgonyával. Štefan Krošlák deresedő hajú aratómunkás a leves és hús között hangosan felszólal: — Ezen aztán ki lehet tartani es­téig. Mindnyáján jóízűen nevetnek. A csoport mellett elkülönülve Jo­zef Petrík táskájából falatozik. A vi­lágért se nézne bele senki tányérjá­ba. Jókora karéj kenyéren, vastag sza­lonnán rágódik. — Te — löki oldalba Krošlák bácsi — kóstolj már bele a miénkbe is. Jut, ne félj, annyit főztek, csak bír­juk elfogyasztani. — Tudjátok, hogy nem iratkoztam fel az üzemi konyhára — s az izzó tarlóra veti tekintetét. — Nem baj, komám! Egyél no. Ahol heten jóllaknak, ott a nyolca­diknak jut. Ne hagyjuk az ételt kárbaveszni. Szó sincs arról, hogy kárba menne. Petrík azonban köti magát. Az aratás előtt többedmagával azt mondotta: nekünk bizony nem kell a Jednota drága kosztja. Jól van, felelték a je­lentkezők, hiszen nem erőszak a disz­nótor. Ám, ha meleg étel van az em­ber gyomrában, a tűző napon is könnyebb dolgozni, ö azonban csak szalonnázik. Valamikor szalonna sem volt, csak száraz kenyér. A vak is látja, hogy annak jó, aki feliratko­zott, de most már nem szólna a vi­lágért sem, büszkébb ő annál, hogy panaszkodjék. Az ebéd után hűtött sört isz­nak. A marokszedők közben elnyúj­tóznak az árnyékban, ki kell pótolni a rövid éjszakát. A kaszások azonban nem térnek pihenőre. Előveszik az üllőket, kicsit meg kell veregetni szerszámjukat, mert földrehajolt, kö­vérkalászú búzában bizony csak fél­napig bírja. — Hát a gépek hogyan állnak az aratással? — veti oda pengetés köz­ben Babčák bácsi KroSláknak. — Ügy mondták reggel, hogy e hét végén készek leszünk az aratással, csak mi is igyekezzünk. Dehát ilyen dőlt gabonában nem nagyon lehet fokozni az iramot. Csak forgolódik, kúszálkodik az ember a tarlón. — Hm... ez igaz. Lassan megy. De Stefan, mi történne, ha az éjjel is kint maradnánk. Holnap estére eskü­szöm, az áldomást is megihatnánk. — Nem bánom — válaszol helyes­lőleg az öreg — de beleegyeznek-e a markozók? — Elhallgat a kaszák pengése, las­san feltápászkodnak, akik aludtak. Hív a kötelesség. Még négy hektár termését kell levágni, bekötni és ke­resztekbe hordani. A kérdésre, hogy éjjel dolgozza­nak-e, a marokszedők is helyeslőleg válaszolnak. — Ha Michal Kunovský és Jano Cimbora traktorosok éjjel is vágják a rendeket — erősíti meg a csoport elhatározását Maria Šišková — mi sem maradhatunk szégyenben. A fa alatt megéténkül az élet | s mire felcsatolják szerszámaikat, Ju­lo Majtán bronzbőrű kombájnos áll meg mellettük. — Miért nem pihennek még egy ki­csit — szól feléjük a porlepte gép nyergéből. Stefan Krošlák kivillantja a fogát: | — Majd télen! Ha többet mondana, az már elvesz­ne a remegő levegőben, mert az élce­lődő kombájnos tovább hajt. A mun­kacsapat tagjai ismét kilépnek a tű­ző napra, suhognak a kaszák, dől a | rend, izzadnak az aratók. A legközelebbi parcellán a rendra- . kógépek zakatolása és a kombájnok X egyenletes bugása vegyül a nyomasz- j; tó hőségbe. Itt sokkal gyorsabban j. halad az aratás. Egy-egy kombájn, t vagy kaszálógép munkája felér ötven í; arató napi teljesítményével. — A szükség úgy kívánta — je-1 gyezte meg Karol Michalik csoport- 4 vezető — hogy a kézikaszákat is elő- j, kotorjuk. Túlérett a gabona, minden ' tétovázás, halogatás nagy szemvesz­teséget okozna. Az imént kikanyarodó kombájn ve­zetője, mintha meghallotta volna a csoportvezető szavát, ennyit mond: Gyerünk akkor, ki ne peregjen egy szem se... s gépe motolájával széles rendet harap az illatos gabonába. Elindult a gép, vígan dolgoz­nak a kaszások. A táj felett össze­kuszálódik az aratócsapatok sokféle éneke, mintha a Nitrianská Streda-i szövetkezet határában azt is a forró­ság lebegtetné. SZOMBATH AMBRUS kulrŰRZ* l Filmművészettel az élet szépségéért és a kommunizmusért „A filmművészet humanizmusáért, a békéért és a népek barátságáért" Amióta a moszkvai II. nemzetközi filmfesztivál megnyitotta kapuit, ese­ménydúsán telnek a nagy rendezvény napjai. Se vége se hossza a sajtóérte­kezleteknek, mű­vészi vitáknak és persze — fő­ként a délutáni , órákban — a be- £ mutatóknak. A művészi körö- Q ket még mindig * ' nagy izgalomban 00 * % elkeseredett természettel. tartja Kaneto Szindo japán ren­dező Puszta szi­get-e, melyet pá­lyadíjra esélyes al­kotásként emle­getnek. Szindo ön­magában beszélő képekben tudta megörökíteni egy sziget parasztjainak harcát az elemekkel, A parasztszármazású Szindo szüleire gondolt, az ő sorsuk ihlette őt meg­rázó társadalmi dráma alkotására. Kedden Peter Paulus belga festő életéről készült filmen kívül az észak-afrikai országok alkotásait mutatták be. Marokkó kisfilmekkel: „Marakesi táncok", stb. szerepelt. Rö­vid felvételekben ecsetelte a pálma­termesztők nehéz életviszonyait. Az EAK Kezdet és vég című játékfilm­jével a harmincas évek egyiptomi osztály- és társadalmi viszonyait idézte fel. Ugyancsak kedden mutatták be Wolf DEFA-filmjét a Mam­lock professzort, melyet a Szovjet­unióban már egyszer megfilmesítet­tek. A keddi műsoron még két albán kis film: A sasok országának táncai, Ezerablakú város, továbbá két iraki [031 MOC K8A dokumentumfilm volt: a felszabadult nép életéről szóló Nagy öröm és A világ diákjainak városa, mely a tava­lyi bagdadi VI. nemzetközi diákkong­resszus pillanatai­ról készült. Szerdán nagy tetszést aratott az olaszok filmje „A nagy olimpiász,, mely a múlt év legnagyobb sport­eseményét örökíti meg. Az olasz film­delegáció tagjaként nagy örömmel üd­vözölték Gina Lo­lobrigidát, az is­mert filmművész­nőt, aki a nyugati propagandát meg­hazudtoló nyilatko­zatot tett az egyik szovjet lapnak s kijelentette: Nagyon örült, hogy a megnyitó ünnepségen Hruscsov mi­niszterelnököt is a vendégek között láthatta. A szerda délutáni műsoron a Teli Vilmos című svájci történelmi film, este pedig a Mi büllerbüniek című svéd fimet mutatták be egy jugosz­láv filmmel együtt, mely a koncent­rációs táborok életéből meríti témá­ját. A moszkvaiak, a fesztivál nézőkö­zönségének és vendégeinek érdeklő­dése a Puskin téren emelt Rosszija új filmszínházra összpontosul. A moszkvai építők ajándékul szánták a fesztiválnak. 2500 személyt befogadó fő vetítőtermén kívül két kisebb ter­me van, ahol a kisfilmeket vetítik, ezenkívül hangverseny- éš esztrád­termet stb., rendeztek be az épület­ben. A fő moziterem vetítővászna 34 m széles és 14 m hosszú, (L) AZ ELSŐ TÍZ NAP (ČTK) — A Kelet-Szlovákiai Vas­Xmű építői közül július első tíz napjá­éban a legjobb eredményeket a Kohó­ipari Építővállalat dolgozói érték el. '"A dekádtervet 100,2 százalékra telje­sítették. Igyekezetük főleg az 1500 f személyes étterem és a központi me­A petrialkai szövetkezet traktoro­sai a sürgős betakarítás ideje alatt közvetlenül a tarlón fogyasztják el ebédjüket, hogy az aratást idejeko­rán befejezhessék. (Marko felvétele) chanikus műhely mellett levő ruha­tár építésének befejező munkálataira irányul. A részlegen a legjobb eredményt František Kovalský kollektívája éri el, mely az első tíz nap alatt a le­endő hengerdén 250 tonna acélkonst­rukciőt szerelt össze. A kollektíva ' tagjai eddigi munkájuk harmono­; gramját pontosan betartják. A bra­• tislavai Hydrostav melléküzeme, mely ! eddig a legjobbak közé tartozott a ; Vasmű építői között, az első tíz nap •alatt csaknem 9 százalékkal maradt !el a terv mögött. A tuberkulózis rendszerint hossza­dalmas lefolyású fertőző betegség. A fertőzés átterjedhet a háziállatok minden fajtájára, valamint a szaba­don élő állatokra és madarakra is. Az állatok tuberkulózisa az emberre is átterjedhet, akárcsak az ember is megfertőzheti tuberkulózisával az állatokat. A tuberkulózis csirái arány­lag' igen ellenállók a külső környezet hatásaival szemben, az állat bár­melyik szervében tuberkulótikus gó­cokat hozhatnak létre és kóros el­változásokat okozhatnak. Népgazdaságunk komoly problémá­ja a szarvasmarha-tuberkulózis, amely jelentős károkat' okoz. Állat­állományunkban a tuberkulózisos fertőzés kísérő jelensége az állatok átlagos életkorának csökkenése; sok állatot ki kell selejtezni a tenyészet­ből, bár még nem érte el legnagyobb hasznosságát; ez azt jelenti, hogy az állatokat 5—6 éves korukban selej­tezzük ki. A tuberkulózis okozta károkat évente 600 millió koronára becsülik, beleértve a tehenek rövid élettarta­ma okozta hozam-veszteségeket, va­lamint a tuberkulózis megállapításá­val kapcsolatos költségeket. Ezenkí­vül vannak károk, amelyek pénzben nem fejezhetők ki: a beteg állatok embereket is megfertőznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága idei februári ple­náris ülésén értékelte a szarvasmar­ha-tuberkulózis ellen köztársasá­gunkban eddig folytatott harc ered­ményeit és kitűzte a további konk­rét tebndőket, hogy 1968 végéig állatállományunkat és mezőgazdasági üzemeinket megszabadítsuk e kórtól. A feladat nehéz, de teljesíthető. A CSKP Központi Bizottsága nagy figyelmet fordított és fordít a szar­vasmarha-tuberkulózisra, mégpedig nemcsak ázért, mert a fertőzés min­den gazdasági haszonállatra, sőt az emberre is átterjedhet, hanem azért is, mert a szarvasmarha-tuberkulózis leküzdésétől függ állattenyésztésünk további fejlődése, egészséges és nagy hozamú állatok nevelése, a hús- és tejtermelés jó minősége. Ezért a szö­vetkezetek és állami gazdaságok SZABADÍTSUK MEG ALLATALLOMANYUNKAT MINÉL ELŐBB A TUBERKULÓZISTÓL minden dolgozójának, elsősorban az állatgondozóknak be kell kapcsolód­niuk a szarvasmarha-tuberkulózis el­leni küzdelembe, az állatállomány meggyógyításáért folytatott harcba. Az első feladat, hogy a Földműve­lésügyi Minisztérium irányelvei sze­rint kidolgozzák a szarvasmarha-tu­berkulózis leküzdésének távlati ter­vét. (Az irányelvek a nemzeti bizott­ságok végrehajtó szerveinek szóló útmutatások gyűjteményének 1959. évi 1. számában jelentek meg 1958. december 31-i dátummal 186182/58 szám alatt.) Minden mezőgazdasági üzem, minden állami gazdaság ál­lategészségügyi tervét a körzeti ál­latorvosnak kell kidolgoznia az üzem zootechnikusával együtt, hogy ren­delkezései kölcsönös összhangban álljanak a szövetkezet vagy állami gazdaság termelési terveivel és fel­adataival. A távlati állategészségügyi tervet évi résztervekre bontják fel. A szarvasmarha-tuberkulózis el­leni küzdelem évi terveinek nevezetesen a következő konkrét fel­adatokat kell tartalmazniuk: 1. Az istállók, kifutók stb. tavaszi és őszi kitakarításának és fertőtle­nítésének időpontja. Megfelelő szer­ződés megkötése a gépállomással, il­letve kellő pénzügyi és anyagi keret biztosítása, amennyiben a munkát maga a mezőgazdasági üzem végzi el. 2. Az állategészségügyi vizsgálatok és más kórmegelőző intézkedések időpontjai, beleértve a kórmegelőzés napját és az állattenyésztési termelés negyedévi ellenőrzésének időpontját is. 3. A tuberkulótikus tehenek kise­lejtezésének és elkülönítésének konk­rét terve (a tehenek nyilvántartási számai szerint, negyedévenként). A kiselejtezésre szánt tehenekről tá­jékoztatják a fajnemesítő szolgála­tot, hogy a mesterséges megtermé­kenyítés tervéből töröljék őket. Egy­ben kijelölik az elkülönítendő álla­tokat is, hogy kellőképpen előkészít­hessék az állategészségügyi tervet. Gondoskodni kell az elkülönített tu­berkulótikus állatok istállójáról is, hogy legyen hol elhelyezni őket. 4. Azoknak az üszőknek a kijelö­lése (nyilvántartási számok szerint), amelyeket a folyó év március 31-ig, illetve jövő év március 31-ig fedez­tetnek be, hogy biztosítsák az állat­állomány idei, illetve jövő évi for­galmát. 5. Az egészséges és a tuberkulóti­kus tehenek borjainak nevelési mód­szere. A második esetben főleg ar­ra kell. ügyelni, hogy csak a nagy hasznosságú tuberkulótikus tehenek borjait neveljék fel, mivel az egyedi borjúnevelés sokkal költségesebb, mint az egészséges borjak együttes nevelése. Különösen ezekben az ese­tekben szem előtt kell tartani a te­nyészet rentabilitását. 6. A helyi viszonyok szerint ki kell dolgozni az állategészségügyi terv végrehajtása során előforduló meg­betegedések elleni intézkedéseknek, a beteg állatok elkülönítésének, va­lamint a vásárolt állatok vesztegzá­rolásának tervét. 7. Az elkülönített istállókban elhe­lyezett állatok etetésére és gondozá­sára külön személyzetet jelöljünk ki, külön kell gondoskodni a takarmány pótlásáról, az istállót külön felsze­reléssel kell ellátni, lehetővé kell tenni a dolgozók egészségvédelmét, a fertőzés megelőzését stb. 8. Évről évre meg kell állapítani, hány százalékkal (illetve hány da­rabbal) csökkent a tuberkulótikus marhák és tehenek száma, értékelni kell annak lehetőségeit, hogyan he­lyezhetik el az istállókban az egész­séges borjas üszőket és teheneket, hogy megfelelően kihasználják az istálló-munkák gépesítését és csök­kentsék az állatgondozás önköltsé­geit, stb. A tuberkulózis elleni küz­delemben folyósított pénzügyi tá­mogatásra való tekintettel a beteg állatok számának csökkenését min­den év július elsejével kell megál­lapítani. 9. A tuberkulózis elleni küzdelem évi tervében végül feltüntetik az egyes feladatok teljesítéséért fele­lős dolgozók nevét és az egyes teen­dők elvégzésének határidejét. A szarvasmarha-tuberkulózis elle­ni küzdelem távlati és évi tervében egyaránt fel kell tüntetni azokat az általános intézkedéseket, amelyek célja az egészséges állomány fertő­zésének megakadályozása, a tuber­kulótikus állatok istállójában foglal­koztatott emberek egészségének vé­delme, a többi állatrajta megbete­gedéseinek csökkentése a mezőgaz­dasági üzemben és a községben: a tervben szerepel továbbá a többi ál­latfajta meggyőgyltásának határide­je, a helyi nemzeti bizottsággal és a falusi pártszervezettel együtt ren­dezett ismeretterjesztő és népműve­lési akciók terve, a fertőzések gör­béjének alakulása az évi tervek sze­rint, stb. A terv teljesítését a kórmegelőző intézkedések elvégzése alkalmával a körzeti állatorvos ellenőrzi az EFSZ vezetőségével, a HNB és a falusi pártszervezet képviselőivel együtt. Szocialista köztársaságunknak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy minél előbb leküzdjük a szarvasmarha-tu­berkulózist. Az állam ezért pénzügyi támegatást nyújt azoknak a szövet-­kezeteknek, amelyek teljesítik a kö­vetkező feltételeket: 1. egy év alatt legalább 5 száza­lékkal csökkentik a tuberkulótikus tehenek és üszők számát, 2. teljesítik az állategészségügyi 3. a tuberkulótikus állatok szá­mának csökkentése nem jár az egész tehénállomány csökkenésével. E feltételek teljesítése esetén min­den egyes állat után, amellyel az egészséges tehenek állománya az előző évi helyzethez képest gyara­podott, a következő támogatást fi­zetik ki: 1500 koronát darabonként, ha a tuberkulótikus tehenek és üszők számaránya az előző kimutatás sze­rint 5—25 százalék volt; 1900 koronát darabonként, ha ez az arány 25—50 százalék volt; 2300 koronát darabonként, ha a be­teg tehenek és üszők aránya meg­haladta az 50 százalékot. A tuberkulózis leküzdéséhez nyúj­tott állami támogatást kiterjesztet­ték azokra a szövetkezetekre is, ahol a tuberkulótikus tehenek és üszők száma nem éri el az 5 százalékot. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy az év folyamán kiselejtezzenek minden tuberkulótikus állatot. A kerületi, járási és helyi nem­zeti bizottságoknak, az állatorvosi, zootechnikai és fajnemesítő szolgá­latnak az a feladata, hogy hathatósan támogassák a mezőgazdasági üze­meket a szarvasmarha-tuberkulózis elleni küzdelemben, az egészséges állatállományért folytatott harcban. MUDR PETR GYULA a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója új szó 5 * igei. jűHus m

Next

/
Thumbnails
Contents