Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-14 / 194. szám, péntek

n EBED/DO A TARLON Á déli forróságban remegnek a keresztek, mintha hullámoznának a határ zöld berkei s messzebb kék fényben izzanak a hegyvonulatok. A táblaszéli lombos fák árnyékába lepihennek az aratók. — No mi lesz? Hozzák már az ebédet? — türelmetlenkedik egy kamaszlegény, akinek bizony még kevés tapasztalata lehet a gabonabetakaritásban. Látszik cseperedő bajuszáról, hogy a készbe nevelkedett bele. BabSan bácsi hangot is ad rossza• lásának: — Látszik, ki aratott száraz kenyéren és aludttejen. — De látszik ám! — bólintanak helyeslőleg az idősebbek, akik a türelmes várakozásba úgy beleszoktak már életük során, mint a nyomtatóló a körbejárásba. De mégis jó volt, hogy szólt a legény, mert a szónak, lám varázsereje van. A hatalmas kukoricásnál előbukkan az ebédhordók fürgén mozgó autója. — No, jönnek. — Érdemes volt-e várni? — fogadják az ebédhordó asszonyokat, akik egy-kettőre kipakkolják az elemózsiát. — Majd meglátják. Az árnyékból kezd szedelőzni az éhesebbje. — Helybe visszük mindenkinek, maradjanak. Az ám.. Aki hajnaltól forgolódik a tűző napon és szép sorban marokra rakja a levágott rendeket, megérdemli, hogy most kiszolgálják. Karfiolleves az első fogás, jó sok zöldség van benne, itt-ott még egy darabka húst is találni. A második fogás sertéspörkölt petrezselyemzöldjével tűzdelt burgonyával. Štefan Krošlák deresedő hajú aratómunkás a leves és hús között hangosan felszólal: — Ezen aztán ki lehet tartani estéig. Mindnyáján jóízűen nevetnek. A csoport mellett elkülönülve Jozef Petrík táskájából falatozik. A világért se nézne bele senki tányérjába. Jókora karéj kenyéren, vastag szalonnán rágódik. — Te — löki oldalba Krošlák bácsi — kóstolj már bele a miénkbe is. Jut, ne félj, annyit főztek, csak bírjuk elfogyasztani. — Tudjátok, hogy nem iratkoztam fel az üzemi konyhára — s az izzó tarlóra veti tekintetét. — Nem baj, komám! Egyél no. Ahol heten jóllaknak, ott a nyolcadiknak jut. Ne hagyjuk az ételt kárbaveszni. Szó sincs arról, hogy kárba menne. Petrík azonban köti magát. Az aratás előtt többedmagával azt mondotta: nekünk bizony nem kell a Jednota drága kosztja. Jól van, felelték a jelentkezők, hiszen nem erőszak a disznótor. Ám, ha meleg étel van az ember gyomrában, a tűző napon is könnyebb dolgozni, ö azonban csak szalonnázik. Valamikor szalonna sem volt, csak száraz kenyér. A vak is látja, hogy annak jó, aki feliratkozott, de most már nem szólna a világért sem, büszkébb ő annál, hogy panaszkodjék. Az ebéd után hűtött sört isznak. A marokszedők közben elnyújtóznak az árnyékban, ki kell pótolni a rövid éjszakát. A kaszások azonban nem térnek pihenőre. Előveszik az üllőket, kicsit meg kell veregetni szerszámjukat, mert földrehajolt, kövérkalászú búzában bizony csak félnapig bírja. — Hát a gépek hogyan állnak az aratással? — veti oda pengetés közben Babčák bácsi KroSláknak. — Ügy mondták reggel, hogy e hét végén készek leszünk az aratással, csak mi is igyekezzünk. Dehát ilyen dőlt gabonában nem nagyon lehet fokozni az iramot. Csak forgolódik, kúszálkodik az ember a tarlón. — Hm... ez igaz. Lassan megy. De Stefan, mi történne, ha az éjjel is kint maradnánk. Holnap estére esküszöm, az áldomást is megihatnánk. — Nem bánom — válaszol helyeslőleg az öreg — de beleegyeznek-e a markozók? — Elhallgat a kaszák pengése, lassan feltápászkodnak, akik aludtak. Hív a kötelesség. Még négy hektár termését kell levágni, bekötni és keresztekbe hordani. A kérdésre, hogy éjjel dolgozzanak-e, a marokszedők is helyeslőleg válaszolnak. — Ha Michal Kunovský és Jano Cimbora traktorosok éjjel is vágják a rendeket — erősíti meg a csoport elhatározását Maria Šišková — mi sem maradhatunk szégyenben. A fa alatt megéténkül az élet | s mire felcsatolják szerszámaikat, Julo Majtán bronzbőrű kombájnos áll meg mellettük. — Miért nem pihennek még egy kicsit — szól feléjük a porlepte gép nyergéből. Stefan Krošlák kivillantja a fogát: | — Majd télen! Ha többet mondana, az már elveszne a remegő levegőben, mert az élcelődő kombájnos tovább hajt. A munkacsapat tagjai ismét kilépnek a tűző napra, suhognak a kaszák, dől a | rend, izzadnak az aratók. A legközelebbi parcellán a rendra- . kógépek zakatolása és a kombájnok X egyenletes bugása vegyül a nyomasz- j; tó hőségbe. Itt sokkal gyorsabban j. halad az aratás. Egy-egy kombájn,

t vagy kaszálógép munkája felér ötven í; arató napi teljesítményével. — A szükség úgy kívánta — je-1 gyezte meg Karol Michalik csoport- 4 vezető — hogy a kézikaszákat is elő- j, kotorjuk. Túlérett a gabona, minden ' tétovázás, halogatás nagy szemveszteséget okozna. Az imént kikanyarodó kombájn vezetője, mintha meghallotta volna a csoportvezető szavát, ennyit mond: Gyerünk akkor, ki ne peregjen egy szem se... s gépe motolájával széles rendet harap az illatos gabonába. Elindult a gép, vígan dolgoznak a kaszások. A táj felett összekuszálódik az aratócsapatok sokféle éneke, mintha a Nitrianská Streda-i szövetkezet határában azt is a forróság lebegtetné. SZOMBATH AMBRUS kulrŰRZ* l Filmművészettel az élet szépségéért és a kommunizmusért „A filmművészet humanizmusáért, a békéért és a népek barátságáért" Amióta a moszkvai II. nemzetközi filmfesztivál megnyitotta kapuit, eseménydúsán telnek a nagy rendezvény napjai. Se vége se hossza a sajtóértekezleteknek, művészi vitáknak és persze — főként a délutáni , órákban — a be- £ mutatóknak. A művészi körö- Q ket még mindig * ' nagy izgalomban 00 * % elkeseredett természettel. tartja Kaneto Szindo japán rendező Puszta sziget-e, melyet pályadíjra esélyes alkotásként emlegetnek. Szindo önmagában beszélő képekben tudta megörökíteni egy sziget parasztjainak harcát az elemekkel, A parasztszármazású Szindo szüleire gondolt, az ő sorsuk ihlette őt megrázó társadalmi dráma alkotására. Kedden Peter Paulus belga festő életéről készült filmen kívül az észak-afrikai országok alkotásait mutatták be. Marokkó kisfilmekkel: „Marakesi táncok", stb. szerepelt. Rövid felvételekben ecsetelte a pálmatermesztők nehéz életviszonyait. Az EAK Kezdet és vég című játékfilmjével a harmincas évek egyiptomi osztály- és társadalmi viszonyait idézte fel. Ugyancsak kedden mutatták be Wolf DEFA-filmjét a Mamlock professzort, melyet a Szovjetunióban már egyszer megfilmesítettek. A keddi műsoron még két albán kis film: A sasok országának táncai, Ezerablakú város, továbbá két iraki [031 MOC K8A dokumentumfilm volt: a felszabadult nép életéről szóló Nagy öröm és A világ diákjainak városa, mely a tavalyi bagdadi VI. nemzetközi diákkongresszus pillanatairól készült. Szerdán nagy tetszést aratott az olaszok filmje „A nagy olimpiász,, mely a múlt év legnagyobb sporteseményét örökíti meg. Az olasz filmdelegáció tagjaként nagy örömmel üdvözölték Gina Lolobrigidát, az ismert filmművésznőt, aki a nyugati propagandát meghazudtoló nyilatkozatot tett az egyik szovjet lapnak s kijelentette: Nagyon örült, hogy a megnyitó ünnepségen Hruscsov miniszterelnököt is a vendégek között láthatta. A szerda délutáni műsoron a Teli Vilmos című svájci történelmi film, este pedig a Mi büllerbüniek című svéd fimet mutatták be egy jugoszláv filmmel együtt, mely a koncentrációs táborok életéből meríti témáját. A moszkvaiak, a fesztivál nézőközönségének és vendégeinek érdeklődése a Puskin téren emelt Rosszija új filmszínházra összpontosul. A moszkvai építők ajándékul szánták a fesztiválnak. 2500 személyt befogadó fő vetítőtermén kívül két kisebb terme van, ahol a kisfilmeket vetítik, ezenkívül hangverseny- éš esztrádtermet stb., rendeztek be az épületben. A fő moziterem vetítővászna 34 m széles és 14 m hosszú, (L) AZ ELSŐ TÍZ NAP (ČTK) — A Kelet-Szlovákiai VasXmű építői közül július első tíz napjáéban a legjobb eredményeket a Kohóipari Építővállalat dolgozói érték el. '"A dekádtervet 100,2 százalékra teljesítették. Igyekezetük főleg az 1500 f személyes étterem és a központi meA petrialkai szövetkezet traktorosai a sürgős betakarítás ideje alatt közvetlenül a tarlón fogyasztják el ebédjüket, hogy az aratást idejekorán befejezhessék. (Marko felvétele) chanikus műhely mellett levő ruhatár építésének befejező munkálataira irányul. A részlegen a legjobb eredményt František Kovalský kollektívája éri el, mely az első tíz nap alatt a leendő hengerdén 250 tonna acélkonstrukciőt szerelt össze. A kollektíva ' tagjai eddigi munkájuk harmono; gramját pontosan betartják. A bra• tislavai Hydrostav melléküzeme, mely ! eddig a legjobbak közé tartozott a ; Vasmű építői között, az első tíz nap •alatt csaknem 9 százalékkal maradt !el a terv mögött. A tuberkulózis rendszerint hosszadalmas lefolyású fertőző betegség. A fertőzés átterjedhet a háziállatok minden fajtájára, valamint a szabadon élő állatokra és madarakra is. Az állatok tuberkulózisa az emberre is átterjedhet, akárcsak az ember is megfertőzheti tuberkulózisával az állatokat. A tuberkulózis csirái aránylag' igen ellenállók a külső környezet hatásaival szemben, az állat bármelyik szervében tuberkulótikus gócokat hozhatnak létre és kóros elváltozásokat okozhatnak. Népgazdaságunk komoly problémája a szarvasmarha-tuberkulózis, amely jelentős károkat' okoz. Állatállományunkban a tuberkulózisos fertőzés kísérő jelensége az állatok átlagos életkorának csökkenése; sok állatot ki kell selejtezni a tenyészetből, bár még nem érte el legnagyobb hasznosságát; ez azt jelenti, hogy az állatokat 5—6 éves korukban selejtezzük ki. A tuberkulózis okozta károkat évente 600 millió koronára becsülik, beleértve a tehenek rövid élettartama okozta hozam-veszteségeket, valamint a tuberkulózis megállapításával kapcsolatos költségeket. Ezenkívül vannak károk, amelyek pénzben nem fejezhetők ki: a beteg állatok embereket is megfertőznek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága idei februári plenáris ülésén értékelte a szarvasmarha-tuberkulózis ellen köztársaságunkban eddig folytatott harc eredményeit és kitűzte a további konkrét tebndőket, hogy 1968 végéig állatállományunkat és mezőgazdasági üzemeinket megszabadítsuk e kórtól. A feladat nehéz, de teljesíthető. A CSKP Központi Bizottsága nagy figyelmet fordított és fordít a szarvasmarha-tuberkulózisra, mégpedig nemcsak ázért, mert a fertőzés minden gazdasági haszonállatra, sőt az emberre is átterjedhet, hanem azért is, mert a szarvasmarha-tuberkulózis leküzdésétől függ állattenyésztésünk további fejlődése, egészséges és nagy hozamú állatok nevelése, a hús- és tejtermelés jó minősége. Ezért a szövetkezetek és állami gazdaságok SZABADÍTSUK MEG ALLATALLOMANYUNKAT MINÉL ELŐBB A TUBERKULÓZISTÓL minden dolgozójának, elsősorban az állatgondozóknak be kell kapcsolódniuk a szarvasmarha-tuberkulózis elleni küzdelembe, az állatállomány meggyógyításáért folytatott harcba. Az első feladat, hogy a Földművelésügyi Minisztérium irányelvei szerint kidolgozzák a szarvasmarha-tuberkulózis leküzdésének távlati tervét. (Az irányelvek a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek szóló útmutatások gyűjteményének 1959. évi 1. számában jelentek meg 1958. december 31-i dátummal 186182/58 szám alatt.) Minden mezőgazdasági üzem, minden állami gazdaság állategészségügyi tervét a körzeti állatorvosnak kell kidolgoznia az üzem zootechnikusával együtt, hogy rendelkezései kölcsönös összhangban álljanak a szövetkezet vagy állami gazdaság termelési terveivel és feladataival. A távlati állategészségügyi tervet évi résztervekre bontják fel. A szarvasmarha-tuberkulózis elleni küzdelem évi terveinek nevezetesen a következő konkrét feladatokat kell tartalmazniuk: 1. Az istállók, kifutók stb. tavaszi és őszi kitakarításának és fertőtlenítésének időpontja. Megfelelő szerződés megkötése a gépállomással, illetve kellő pénzügyi és anyagi keret biztosítása, amennyiben a munkát maga a mezőgazdasági üzem végzi el. 2. Az állategészségügyi vizsgálatok és más kórmegelőző intézkedések időpontjai, beleértve a kórmegelőzés napját és az állattenyésztési termelés negyedévi ellenőrzésének időpontját is. 3. A tuberkulótikus tehenek kiselejtezésének és elkülönítésének konkrét terve (a tehenek nyilvántartási számai szerint, negyedévenként). A kiselejtezésre szánt tehenekről tájékoztatják a fajnemesítő szolgálatot, hogy a mesterséges megtermékenyítés tervéből töröljék őket. Egyben kijelölik az elkülönítendő állatokat is, hogy kellőképpen előkészíthessék az állategészségügyi tervet. Gondoskodni kell az elkülönített tuberkulótikus állatok istállójáról is, hogy legyen hol elhelyezni őket. 4. Azoknak az üszőknek a kijelölése (nyilvántartási számok szerint), amelyeket a folyó év március 31-ig, illetve jövő év március 31-ig fedeztetnek be, hogy biztosítsák az állatállomány idei, illetve jövő évi forgalmát. 5. Az egészséges és a tuberkulótikus tehenek borjainak nevelési módszere. A második esetben főleg arra kell. ügyelni, hogy csak a nagy hasznosságú tuberkulótikus tehenek borjait neveljék fel, mivel az egyedi borjúnevelés sokkal költségesebb, mint az egészséges borjak együttes nevelése. Különösen ezekben az esetekben szem előtt kell tartani a tenyészet rentabilitását. 6. A helyi viszonyok szerint ki kell dolgozni az állategészségügyi terv végrehajtása során előforduló megbetegedések elleni intézkedéseknek, a beteg állatok elkülönítésének, valamint a vásárolt állatok vesztegzárolásának tervét. 7. Az elkülönített istállókban elhelyezett állatok etetésére és gondozására külön személyzetet jelöljünk ki, külön kell gondoskodni a takarmány pótlásáról, az istállót külön felszereléssel kell ellátni, lehetővé kell tenni a dolgozók egészségvédelmét, a fertőzés megelőzését stb. 8. Évről évre meg kell állapítani, hány százalékkal (illetve hány darabbal) csökkent a tuberkulótikus marhák és tehenek száma, értékelni kell annak lehetőségeit, hogyan helyezhetik el az istállókban az egészséges borjas üszőket és teheneket, hogy megfelelően kihasználják az istálló-munkák gépesítését és csökkentsék az állatgondozás önköltségeit, stb. A tuberkulózis elleni küzdelemben folyósított pénzügyi támogatásra való tekintettel a beteg állatok számának csökkenését minden év július elsejével kell megállapítani. 9. A tuberkulózis elleni küzdelem évi tervében végül feltüntetik az egyes feladatok teljesítéséért felelős dolgozók nevét és az egyes teendők elvégzésének határidejét. A szarvasmarha-tuberkulózis elleni küzdelem távlati és évi tervében egyaránt fel kell tüntetni azokat az általános intézkedéseket, amelyek célja az egészséges állomány fertőzésének megakadályozása, a tuberkulótikus állatok istállójában foglalkoztatott emberek egészségének védelme, a többi állatrajta megbetegedéseinek csökkentése a mezőgazdasági üzemben és a községben: a tervben szerepel továbbá a többi állatfajta meggyőgyltásának határideje, a helyi nemzeti bizottsággal és a falusi pártszervezettel együtt rendezett ismeretterjesztő és népművelési akciók terve, a fertőzések görbéjének alakulása az évi tervek szerint, stb. A terv teljesítését a kórmegelőző intézkedések elvégzése alkalmával a körzeti állatorvos ellenőrzi az EFSZ vezetőségével, a HNB és a falusi pártszervezet képviselőivel együtt. Szocialista köztársaságunknak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy minél előbb leküzdjük a szarvasmarha-tuberkulózist. Az állam ezért pénzügyi támegatást nyújt azoknak a szövet-kezeteknek, amelyek teljesítik a következő feltételeket: 1. egy év alatt legalább 5 százalékkal csökkentik a tuberkulótikus tehenek és üszők számát, 2. teljesítik az állategészségügyi 3. a tuberkulótikus állatok számának csökkentése nem jár az egész tehénállomány csökkenésével. E feltételek teljesítése esetén minden egyes állat után, amellyel az egészséges tehenek állománya az előző évi helyzethez képest gyarapodott, a következő támogatást fizetik ki: 1500 koronát darabonként, ha a tuberkulótikus tehenek és üszők számaránya az előző kimutatás szerint 5—25 százalék volt; 1900 koronát darabonként, ha ez az arány 25—50 százalék volt; 2300 koronát darabonként, ha a beteg tehenek és üszők aránya meghaladta az 50 százalékot. A tuberkulózis leküzdéséhez nyújtott állami támogatást kiterjesztették azokra a szövetkezetekre is, ahol a tuberkulótikus tehenek és üszők száma nem éri el az 5 százalékot. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy az év folyamán kiselejtezzenek minden tuberkulótikus állatot. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságoknak, az állatorvosi, zootechnikai és fajnemesítő szolgálatnak az a feladata, hogy hathatósan támogassák a mezőgazdasági üzemeket a szarvasmarha-tuberkulózis elleni küzdelemben, az egészséges állatállományért folytatott harcban. MUDR PETR GYULA a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium dolgozója új szó 5 * igei. jűHus m