Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-08 / 188. szám, szombat

jegyzetek Tétovázásra nincs idő Az elmúlt napok rekkenő hőségében főleg Dél-Szlovákia járásaiban szinte minden gabonaféle egyszerre beérett. Ez igen sürgőssé tette a betakarítási munkákat a Dunajská Streda-i, komárnói, Nové Zámky-i és levicei járásokban. Csakis úgy takaríthatjuk be szemveszteség nélkül gazdagnak ígérkező termé-sünket, ha igazi gazda gondosságával, a rendelkezésünkre álló összes gépek bevetésével percnyi megállás nélkül végezzük az aratást. KIHASZNÁLATLAN LEHETŐSÉGEK Csallóköz rónáin, Komárno és Štúrovo, valamint Levice körzetében hatalmas táblákon kaszára várva hajladoznak a súlyos kalászok. A lábon álló kövér gabona igen kényes az időjárásra, hiszen egy hirtelen szélvihar földre verheti a mag egyharmadát. A határ képéből bárki egykönnyen megállapíthatja, hogy ezen a vidéken lassult a betakarítási munkák üteme, a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői nem használják ki jól a kínálkozó lehetőségeket. Dunajská Streda körzetében például az utóbbi napokban alig látni dolgozó kombájnokat. Komárnótól Štúrovóig kétmenetes aratás helyett a kévekötőgépekkel végzett aratást helyezik előnybe. Ezzel az eljárással csak kitoljuk a betakarítás idejét, mely az esetleges kedvezőtlen időjárás beköszöntésével nagy veszteségekben bosszulhatja meg magát. MI LESZ, HA MEGERED AZ ESÖ? Erről a kérdésről beszélgettünk minap a belai szövetkezet vezetőivel. Boros József agronómus bizakodva néz az aratás idejekorán történő befejezése elé. Igen ám, de gabonájuk nagy részét kévekötőgéppel vágták le s mindössze 60 hektáron szándékoznak kombájnnal végezni a betakarítást. Velena Pál elnök is derülátó, bízik a szövetkezetesek erejében, no meg a helyi mezőgazdasági szakiskola hallgatóinak segítségében. — E hét derekán — jegyzi meg elégedetten — az egész falu dolgozóinak mozgósításával 30 hektár árpát nem egész két óra alatt keresztekbe raktunk. Ez rendben van és nagyon szép dolog, hogy az egész falu erejére támaszkodhatnak, bármikor mozgósíthatják az embereket. Mi lesz azonban, ha megered az eső? Elodázza a munkákat, lerontja a mag minőségét, ami ilyen magtermelő gazdaságnak tetemes károkat okozhat. Ügy látszik, a belaiak nem okultak az elmúlt évek betakarítási tapasztalataiból, szerintük a megfelelő gépek hiánya miatt kényszerültek a kétmenetes aratás mellőzésére. Ha nincs elegendő gépük az új módszer alkalmazásához, akkor sokkal jobban tették volna, ha a kombájnaratás mellett döntenek, mert ezzel lényegesen meggyorsíthatták volna az aratást, sok munkaerőt takaríthattak volna meg. KUKLIS IMRE KOMBÄJNOS 1060 MÁZSÁJA A Nánai Állami Gazdaság üzemegységei a gabona 80 százalékát kétmenetesen aratják. Nem csoda tehát — hogy amint arról Medovarský Mihály igazgató tájékoztatott, vasárnapig befejezik az aratást. A jól megszervezett munka eredményeképpen és a gépesítéssel a gazdaságok naponta 150 ember munkáját takarították meg, ami naponta 6000 korona nyereséget jelent. Több mint öt rendrakőgép és 7 kombájn megállás nélkül dolgozik kora reggeltől késő estig. Kuklis Imre kombájnvezető az aratás kezdete óta önaratő-cséplőgépével, kétmenetes módszerrel eddig 1060 mázsa gabonát csépelt ki. MINDENKIT A MEGFELELŐ HELYRE A Bíňa községből kivezető országút mindkét oldalán elterülő búzatáblákon tegnapelőtt felbúgtak a cséplőgépek. A vasúti töltés melletti gépnél az egyre erősödő szélben ügyes cséplőmunkások szorgoskodnak. Juhász Béla azonban élénken gesztikulálva, dühösen magyaráz. — Ki látott már illyet! Egy cséplőgéphez csupán két fogat fuvarozza a keresztekből a kévéket! Az aratásban is igyekeznünk kellene, de ni — mutat a keresztek között forgolódó traktorosokra — Csákváry Sándor, Janik Ferenc tapasztalt kombájnosok szántanak, ahelyett, hogy az önarató-cséplőgépeket irányítanák. — És kik dolgoznak most a kombájnokon? — Kik???... Hát a fiatalabbak, akik ez idén első ízben kóstoltak bele a kombájnaratásba ... Csak természetes, hogy az idősebbek, akik éveken keresztül eredményesen dolgoztak a kombájnokon, most is sokkal gyorsabban, kisebb veszteséggel aratnának. Lényegesen meggyorsíthatnák a szövetkezetben a gabonabetakarítást, ha az embereket rátermettségük és képzettségük szerint osztanák el a különböző munkaszakaszokra. DICSÉRET A LELEMÉNYESSÉGÉRT A želiezovcei szövetkezetben három nap óta teljes ütemben folyik a gabonabetakarítás, s nyomban hozzátehetjük, hogy igen eredményesen. Kétmenetesen eddig 20 hektár árpát és 25 hektár búzát vágtak le. 4 kötözőgép és 1 kombájn szünet nélkül dolgozik, egy kombájnnal a gabonatáblákat kaszálják körül. Munkaerő tekintetében nem dicsekedhetnek a szövetkezetesek, de a hiányt leleményességgel és jó munkaszervezéssel pótolják. Elsősorban is jól kihasználják a gépeket, másodsorban szigorúan beartják a napokra szétírt munkatervet. Az aratás meggyorsítása érdekében Trenčianská Tepláról szalmaprést kölcsönöztek, ezzel is enyhítve a munkaerőhiányt. A munkák zavartalan menetét a Jednota elárusító mozgóbüfféi is elősegítik. Kint a határban naponta felkeresik az aratómunkásokat, akiknek ételeket és frissítő italokat hordanak. Az aratás-cséplés idejére üzemi közös étkezdét állítottak fel, ahol a munkába bekapcsolódó családtagok ellátását biztosítják. AZ IDŐ DIKTÁLJA A MUNKAÜTEMET A levicei járásban gazdag termés ígérkezik. Az állami gazdaságok előzetes jelentése szerint 30—35 mázsás átlagos hektárhozamra lehet számítani. A gabonafélék minden szövetkezetben, állami gazdaságban beértek. Az aratás üteme azonban nem felel meg a lehetőségeknek. Tegnapig 3390 hektár búzát, 205 hektár rozsot és 1838 hektár árpát arattak le a járásban, ami a betakarításra váró gabona nem egész 22 százaléka. Hol követték el a hibát? A kétmenetes aratást nem mindenütt alkalmazzák, főleg kombájnokkal dolgoznak. A takarmányok késedelmes betakarítása egyre inkább fékezni fogja az aratást, hiszen egyes helyeken, mint például a júri EFSZ-ben, Podlužanyban és másutt már most is munkatorlódás tapasztalható. I Az aratással nem lehet tétovázni, idénymunka ez és az idő diktálja a munkaütemet. Minden megtermett értéket idejében, veszteség nélkül kell betakarítani. Éppen ezért vasárnap sem szünetelhet a munka. A kétmenetes aratással a gabona rendrevágását éjjel is kell folytatni. Ez a módja a gépek jó kihasználásának, az aratásban mutatkozó késedelem gyors kiküszöbölésének. SZOMBATH AMBRUS Filmművészettel az élet szépségéért és a kommunizmusért „A Holdból pottyant le" Mintha az égből cseppent volna — tartja a magyar szólás-mondás arról, aki valahol váratlanul vagy észrevétlenül, meglepetést keltve ott terem. A fesztivál hetedik napján bemutatott szélesvásznú új cseh filmben ez a népi szólás kissé aktualizálódik, amennyiben a holdról pottyant le egy északcsehországi faluba a film fuzsitosnak nézett fiatal hősnője. A zootechnikus Mánya azonban korántsem hóbortos vagy szeleburdi teremtés, amilyennek érkezése pillanatában, a nyári holdvilágos éjszakában látszik. Motorkerekével a falu libausztatójában köt ki, hogy gépét nem tudja megállítani és ezzel kezdetét veszi a vidám jelenetek és ízes bemondások hosszú sora. A falu szövetkezetének tudálékosan bőbeszédű elnöke tanfolyamra megy és távollétében Mánya alaposan felforgatja az álmos falu életét; erélyes, gyors és helyes intézkedéseivel eltünteti a szövetkezet sok hibáját. Mire az elnök visszatér, mindenre csak nagy szemeket mereszthet, szerinte kész a felfordulás és oda elnöki tekintélyének. A film végén természetesen kiderül, hogy Mánya mindent jól csinált; voltaképpen csak az elnök utasításait hajtotta végre — annak bőbeszédűsége és tudálékossága helyett a maga természetes asszonyi észjárásával és női varázsával. Szemére vethetnénk a forgatókönyv íróinak — F. Dánielnek és M. V. Kratochvilnak — hogy nem egészen úgy fest a szövetkezeti élet, ahogy filmjük mutatja, a falu embereinek rajzában sok az eltorzított vonás, de bohózati elemekkel fűszerezett vígjátékáról lévén szó, szívesen elnézzük a film túlzásait és helyenkénti következetlenségeit is. Nem könnyű feladat a közös életre berendezkedett újarculatú mai falu életéről és embereiről akár csak megközelítően hiteles rajzot adni. A szövetkezetek megalakítása, a belépések körüli problémák nagyjában megoldódtak és ami újak vetődnek fel, azokban jóval kevesebb a bonyodalom, és már nem húsba vágóan fájdalmasak a konfliktusai. És ez így jó és helyes is, hogy egyre derűsebbé válik a falu világa, egykori nagy viharok, sűrű és nehéz indulatok kirohanásainak színtere. Mestere legyen az Írásnak, aki ezeket az újfajta, szelídebb bonyodalmakat krónikában, irodalmi riportban vagy színjátékban elevenen és hiteles erővel megfesteni tudja és kétszeresen nehezebb helyzetben van az, aki ennek a változásnak és átalakulásnak csupán napos oldalát nézi és a mulattatás igényével vígjátékot ír. Rendszerint túlzásokba, groteszk torzításokba esik, hogy elkerülje a laposság, az unalom veszélyét és ezeket a túlzásokat és torzításokat nem kerülik el Zdenék Podkalský rendezői munkája sem. A filmben sok a jó „bemondás", de sok a lapos is, amit nem az élet, hanem az íróasztal szül. A mindenáron mulattatni akarás elve rovására írhatók a befejezetlen és funkció nélküli jelenetek és a szereplők bőbeszédűsége. E fogyatékosságok ellenére is igen hasznosnak tartjuk ezt a szórakoztató filmvígjátékot. E. V. A PARDtJBICEI PRÚMSTAV dolgozói Teplicén három hatalmas lakóházat teljesen új technológiával építettek fel. Az építészek a falak burkolását vakolás helyett műanyag felhasználásával oldották meg. (F. Krejči — ČTK — felv.) Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgárai életének egyes kérdései sehszlovákia Kommunista Párt^ ja és annak legfelsőbb szervei rendszeres és nagy figyelmet szentelnek a marxi-lenini nemzetiségi politika érvényesítésének hazánkban. Pártunk ez irányú hosszú éves munkássága, gazdag tapasztalatai, nagy figyelme és gondoskodása a nemzetiségi probléma iránt meghozta és meghozza a gyümölcseit. A párt sikeres harcot vívott a burzsoá nacionalizmus ellen, amely megzavarta és megmérgezte a légkört a szlovák népnek a cseh néphez és a magyar nemzetiséghez való viszonyában. Ugyanakkor pártunk következetes marxi-lenini nemzetiségi politikát folytat.. Erről meggyőzően tanúskodnak azok az eredmények, melyeket az anyagi-termelési, szociális, kulturális és eszmeinevelő területen értünk el, azok az eredmények, amelyek dolgozóink életszínvonalának emelésében mutatkoznak. Erről tanúskodik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar lakossága politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődése is, a magyarlakta területek sokoldalú fellendülése és kibontakozása. Pártunk valamennyi határozata azt a célt követi, hogy nemzeteink és nemzetiségeink az internacionalizmus szellemében, a munkásosztály és a dolgozó nép közös érdekei alapján közeledjenek egymáshoz. Azt a célt követik, hogy megszilárduljon a csehszlovák szocialista hazaszeretet, amely népünk erkölcsi-politikai egységének egyik alapköve, társadalmi fejlődésének nagy mozgatóereje és forrása. A felszabadulás óta Szlovákia déli határvidékén (amelyet a burzsoázia a München előtti köztársaságban szándékosan elhanyagolt, kialakítva itt — mint általában Szlovákiában — az olcsó munkaerők népes tartalékát), számos új, korszerűen felszerelt üzem épült fel, vagy bővült ki, illetve épült át. Közéjük tartozik elsősorban a komárnói Steiner Gábor Hajógyár, a Nové Zámky-i Elektrosvit, a tlmači üzemek, az opatovai textilgyár, a fiľakovói Kovosmalt, a Modrý Kameň-i szénbányák, a Kelet-Szlovákiai Gépgyár, a Gömöri Vasércbányák, a-éierna nad Tisou-i átrakodó állomás, a galantai bútorgyár, a Rimavská Sobota-i konzervgyár és számos további kisebb üzem. Ebben az ötéves tervben további nagy üzemek építése fejeződik itt be, vagy kezdődik meg: A šalai Duslo, a seredi nikkelkohó, a štúrovói vegyipari üzem, a Rimavská Sobota-i élelmiszerkombinát, s mindenekelőtt a košicei Kelet-Szlovákiai Vasmű hatalmas kombinátja, amely már ma, építésének kezdetén a szlovák, cseh, magyar és ukrán munkások, mesterek és technikusok proletár testvériségének nagy műhelyévé válik. Fontos tudatosítanunk azt, hogy ezen üzemek felépítése nemcsak magasfokú szakképzettséget igénylő munkalehetőséget és megélhetést nyújt a családok tízezreinek, hanem megváltoztatja Dél-Szlovákia egész struktúráját, az elmaradt mezőgazdasági területet fokozatosan fejlett ipari-mezőgazdasági területté alakítva át. Az új ipar megváltoztatja a lakosság szociális összetételét, pozitív módon befolyásolja az emberek gondolkodását, az üzemek körül kulturális központokat létesít — sokoldalúan emeli a lakosság színvonalát. A galántal, Nové Zámky-i, Dunajská Streda-i, komárnói, levicei, lučeneci, Rimavská Sobota-i, košicei, és trebišovi járásokban, ahol magyar nemzetiségű állampolgárok élnek, ezenkívül már a föld több mint 95 százaléka a szocialista szektorba tartozik. A rendkívül jó fejlődési feltételekkel rendelkező nagy EFSZek mellett — mert ezek a szövetkezetek nagyrészt elsőrendű földeken, szorgalmas emberekkel, jó gépekkel és berendezésekkel működnek — Dél-Szlovákiában vannak köztársaságunk legnagyobb állami gazdaságai is, amelyek elsősorban hivatottak arra, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés úttörőivé és példaképeivé váljanak. A z utóbbi években páratlanul fellendült Szlovákiában a magyar iskolaügy, kultúra, sajtó, az egészségügyi és szociális intézmények kiépülése is. Minden iskolaköteles gyermek a szülő óhaja szerint anyanyelvén tanulhat és művelődhet. Hazánkban több mint 85 ezer tanuló látogat magyar tannyelvű általános és szakiskolákat. Csupán az 1960-as évben 28 iskola épült (a Szlovákiában tervezett 141 iskola-épület közül) a magyarlakta községekben. Növekedett és növekszik a tankönyvek és a könyvek száma. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar dolgozók számára 20 folyóirat jelenik meg évi több mint 23 millió példányszámban, a Magyar Népköztársaságból behozott lapokon kívül. A magyar nemzetiségű állampolgároknak kulturális egyesületük van, — a Csemadok, amely Dél-Szlovákia valamennyi járásában tevékenykedik. Komárnóban már több mint 10 éve működik a hivatásos Magyar Területi Színház. Sikeres tevékenységet fejt ki a CSISZ Magyar Népművészeti Együttese is. Mennyiségben jelentősen gyarapodtak a népművészeti együttesek. A további tények egész sorát sorolhatnánk fel a gazdaság, a kultúraj a szociális és egészségügyi gondoskodás terén, melyek arról tanúskodnak, hogy a magyar nemzetiségű dolgozóknak sokoldalú lehetőségük van a fejlődésre és hogy közös szocialista hazánk egyenjogú polgárai. Ezt a tézist, melyet magába foglal a köztársaság alkotmánya, újból aláhúzta és kiemelte a CSKP Központi Bizottságának nemrégi határozata „A CSKP politikájának eredményeiről a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar nemzetiségű lakossága körében végzett munka terén". Ebből számos jog, de ugyanakkor számos kötelezettség és kötelesség következik. * * * Annak a kétségtelen ténynek a kihangsúlyozása, hogy a CSKP marxi-lenini nemzetiségi politikája helyes, természetesen nem jelenti azt, hogy már nincsenek problémák e téren, vagy hogy megelégedhetünk a mai eredményekkel, s a társadalom fejlődésével összhangban nem kell tovább haladnunk. Probléma még sok van, s a párt nyíltan feltárja és megoldja őket. H

a a párt irányelveiből és határozataiból, valamint a CSKP KB szervei által e probléma-kör legutóbb végzett értékeléséből indulunk ki, a politikai nevelőmunkának ezen a szakaszán továbbra is két nagyon fontos és egymástól elválaszthatatlanul összefüggő feladat áll fenn: 1. Továbbra is el kell mélyíteni az egyenjogúságot és gondoskodni kell arról, hogy a magyar nemzetiségű lakosságnak hazánk valamennyi dolgozójával együtt meglegyen a lehetősége alkotó erőinek teljes kibontakoztatására úgy, ahogy az szocialista társadalmunk lényegéből és köztársaságunk alkotmányából következik. 2. Éppen ezzel összefüggésben s ennek alapján el kell mélyíteni és fokozni a proletár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazaszeretet szellemében történő nevelést, erősíteni kell a számunkra közös, nemzeteinket és nemzetiségeinket egybefűző s egymáshoz mind közelebb hozó tényezőket. A CSKP politikai munkájában gondoskodik erről a két elválaszthatatlanul összefüggő feladat megvalósításáról. Ma azonban látni kell e téren egyes új mozzanatokat is. A területi átszervezés többek között a járások új nemzetiségi összetételét hozta magával. Míg Dél-Szlovákiában azelőtt számos olyan járás volt, melyekben csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosok éltek, ma az új, lényegesen nagyobb járásokban együtt élnek a szlovák és a magyar nemzetségű lakosok. Ha erre a proletár nemzetköziség szempontjából, napjaink szempontjából, főként a szocializmus és a kommunizmus fejlődésének távlati szempontjából tekintünk, ezt a tényt igen pozitív jelenségnek kell értékelnünk, amely természetesen és kétségtelenül nagy igényeket támaszt a politikai, szervező és eszmei nevelőmunkával szemben. Ma a járási pártszervekben és a nemzeti bizottságokban az előzőnél gyakrabban találkoznak a szlovák és magyar elvtársak. Maga az élet készteti őket a közös problémák megoldására. Mindez közelebb hozza egymáshoz a párt, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek szlovák és a magyar nemzetiségű funkcionáriusait. Ha néhol nem tartják be a párt politikai elveit és marxi-lenini vezérelveit, ez persze felesleges súrlódásokat és politikai károkat is okozhat. Ezért oly nagy a jelentősége e kérdésekben a tömegpolitikai munkának, amely nem tűri meg az adminisztratív bürokratikus módszereket. A párt például a vegyes lakosú járásokban és községekben kitűzte a kétnyelvűség elvét és azt kitartóan érvényesíti is az életben. Ennek az alapelvnek az az értelme, hogy a hivatalos helyiségekben, a középületekben és a nyilvános gyűléseken folyó tárgyalásokon mindenki azon a nyelven fejezhesse ki magát, amelyen folyékonyan beszél, és ugyanakkor megértse azt, amiről a tárgyalás folyik. Ez az elv egyáltalán nem ellenkezik azzal a követelménnyel és szükséglettel, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden magyar nemzetiségű állampolgára saját érdekében megtanuljon szlovákul, illetve csehül, amint (Folytatás a 6. ölrfglon) ÜJ SZÖ 5 * 196' <úllus 8.