Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)
1961-07-08 / 188. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesül jetele! ÚJ SZÓ BJI'1WJW!I!III!I[ wmmEmmmm 1961, július 8. szombat 50 fillér XIV. évfolyam, 188. szám Halogatásnak, tétlenkedésnek nin£s helye! A búzamezőkön folyik az aratás — a parasztember számára a múltban az év legtöbb verítéket igénylő s a múltban és a mában egyaránt a legtöbbet ígérő munkája. Most, a munkák kellős közepén idézzünk egy tanulságos téli esetet. Csak egyet a sok közül, de tipikusát. Csendben, rendben lezajlott az EFSZ évzáró közgyűlése. Néhányan ugyan fenték a fogukat, hogy no majd most megmondom..., és nem mondtak meg semmit. Egyik azért, mert emlékezett arra, hogy amikor a Hosszú táblában kaszaheggyel csipegették le a földön hasaló félig üres búzakalászokat, akkor 2 napra 8 munkaegységet írt neki a csoportvezető, pedig teljesítményéért 3 munkaegység is búsás fizetés lett volna. A másik azért nem szólt, mert a szalma takarmányértékével is alig vetekedő lucerna betakarításánál ő is meg nem érdemelt munkaegységhez jutott — és így mehetnénk tovább. Sokan nem avatkozhattak bele a pénzügyi dolgokba, mert ettől az „ajándékba kapott" néhány munkaegység visszatartotta őket. Igaz ugyan, hogy az EFSZ a tervezett 22 korona helyett csak 14 koronát fizetett munkaegységenként, de hát... Igen, de hát hogyan lehet ezt a vezetőség felé hánytorgatni, amikor egyik tag így, a másik tag úgy, de valójában meg nem érdemelt munkaegységhez jutott. De nézzük csak a dolgok másik oldalát. Azt, hogy tulajdonképpen miért is lett csupán 14 korona a tervezett 22 helyett? Ne kerülgessük a dolgot — mondjuk meg őszintén, hogy éppen az ilyen engedékenység miatt. Mert miközben a szövetkezet vezetősége a tagoknak az efféle kereseti lehetőségeket „megengedte", önmagának is megengedte azt a kényelmességet, hogy hadd érvényesüljön a munkák menetében az ösztönösség. Azaz: nem használták ki a gabonabetakarításban az összes kínálkozó lehetőségeket. Amikor például kedvező volt a helyzet a kévekötőgépekkel végzett aratásra, akkor a kombájnokra vártak. Aztán egyszerre kasza alá érett a gabona. Közben eső jött és zivatar lapította földhöz a terményt. A gépekre tervezett aratást kézi kaszával kellett elvégezni, ha azt akarták, hogy teljesen kárba ne vesszen a drága termés. Persze a munkákért a tervezett munkaegység két-, sőt többszörösét fizették ki. Szóval több ezer munkaegységgel többet merítettek ki, mint amennyit a gépesített és idejében végzett aratással kellett volna. És ez még csak egyik része a ráfizetésnek, mert a kései betakarítás egyúttal azt is magával hozta, hogy a megtermett gabonából nem ritkán 30—40 százalékra növekedett a szemveszteség. Látszólag ez „csak" a közös tak ármány alapból hiányzott, mert a munkaegységekre tervezett gabonát megkapták a szövetkezetesek. Äm a munkaegység tervezett értékéből 6—8 korona elmaradt. Hogy miért? Kezdjük ott, hogy a késedelmes betakarítás következtében nem csupán az a néhány tonna gabona veszett el, hanem tulajdonképpen az a sok százezer korona is, amelyet a takarmányhiány az állattenyésztési termelésben okozott. Számokban körülbelül így mutathatnánk ki az ilyen okoskodás „eredményét": A szövetkezetes a gabonabetakarításnál az EFSZ vezetősége „jóvoltából" 50 munkaegységet szerzett. Ez 14 koronájával 700 korona. Ha idejében és veszteségmentesen végezték volna el a gabonabetakarítást s ha pár ezerrel nem lépi túl a munkálatokra betervezett munkaegységek számát, akkor a szövetkezet kifizethette volna a tervezett 20, vagy 22 koronát. Vegyük úgy, hogy egy-egy szövetkezetes 600 munkaegységet szerzett. 14 koronájával ez 8400 korona. Azonban ha idejében és veszteség nélkül betakarítják a gabonát, s ha néhány ezerrel a szövetkezet nem lépi túl a munkaegységek számát, könnyen elérhették volna a tervezett 20—22 koronás értéket. Ez pedig azt jelenti, hogy — számítsuk le a késéssel szerzett 50 munkaegységet — az 550 munkaegységre 11000—12 000 korona jövedelemhez jutott volna a szövetkezetes. Kinek ártott tehát a szűklátókörűség? A szövetkezetesnek. Most, az aratás idején tehát ezt kell szem előtt tartania minden mezőgazdasági dolgozónak. Számtalan példa bizonyítja, hogy a gabonabetakarítás nem tűr semmiféle halasztást. Nagyon helytelen, ha a csúcsmunkák idején nem használunk ki minden rendelkezésre álló gépet. Szinte nevetséges, amikor a pol'anai szövetkezetesek azért nem alkalmazzák a kétmenetes aratást, mert akkor a szövetkezetesek nem „kereshetnének" a kéveösszehordásnál és a cséplésnél. Másutt azért mellőzik a kétmenetes aratást, mert számukra a kombájnnal történő gabonabetakarítás már megszokottabb. Olyan hely is akad, ahol a kombájnaratás rovására a kévekötőgépeket mellőzik. A múlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az aratásnál nincs idő huzavonára. Egész népünk, de elsősorban mezőgazdasági dolgozóink érdeke, hogy az idei aratás sikeréhez minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk. iy pi UA r ARr)I\AT A7 AT T AMNAK A košice i járásban is teljes ütemben folyik az aratás A čečejovcei szövetkezetesek július 6-ig 5 vagon gabonát adhattak I\íi CiJ \jrt\ JJVFlirl. X át a felvásárló üzemeknek, mivel az aratás nagyobb részét kétmenetes módszerrel végzik s a betakarításhoz az északibb fekvésű novačanyi szövetkezetesek segítségét is igénybe veszik. A felvételek a kétmenetes gabonabetakarításnál, illetve a kicsépelt termény átadásánál szorgoskodó szövetkezetesek ábrázolják. (M. Tuleja — ČTK - felvétele.) AWMr»*APHWMHMHMHMMMI' ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥¥¥Y¥¥Y¥ ¥¥¥¥ ¥¥¥ ¥¥¥¥¥¥¥¥ az általános és teljes leszerelés A Szovjetunió kormányának jegyzéke az USA kormányához MOSZKVA (ČTK) — ANDREJ GROM1KO, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTERE SZERDÄN ÁTADTA A NUKLEÁRIS FEGYVERKÍSÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZOVJET KORMÁNYJEGYZÉKET THOMPSON MOSZKVAI AMERIKAI NAGYKÖVETNEK. A JEGYZÉK VÁLASZ AZ AMERIKAI KORMÁNY JÜNIUS 17-1 JEGYZÉKÉRE. AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKÉNEK TELJES SZÖVEGÉT, Moszkva (TASZSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének és kijelenti: A szovjet kormány áttanulmányozta az Egyesült Államok kormányának 1961. június 17-én kelt válaszát az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló emlékiratra, melyet Hruscsov szovjet miniszterelnök és Kennedy amerikai elnök bécsi találkozója alkalmával június 4-én adtak át az amerikai elnöknek. A válaszból kitűnik, hogy az Egyesült Államok kormánya nem ért egyet a szovjet kormány javaslataival, melyeknek célja az atom- és hidrogénfegyverkísérletek örök időkre szóló beszüntetésének megkönynyítése és meggyorsítása. Az amerikai kormány válaszának tartalma, sőt hangneme azt bizonyítja, hogy az USA kormánya az eredményes és konstruktív eszmecsere helyett elferdíti a szovjet javaslatokat és merő kitalálásokat terjeszt a Szovjetunió állásfoglalásáról. Az USA kormánya nyilvánvalóan ki akarja élezni a vitát és olyan elemeket akar belevinni, melyeknek semmi közük sincs a vitatott kérdéshez. ^ Ezzel nyilvánvalóan azt a célt követik, hogy mentesítsék az USÁ-t a felelősségtől azért, hogy eredménytelenek a genfi tárgyalások. A legcsekélyebb jele sem látható annak, hogy meg akarnák könnyíteni az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről szóló egyezmény megkötését. Ellenkezőleg az amerikai jegyzékből kimondottan az a szellem árad, hogy az amerikai kormány csak eggyel törődik — azzal, hogyan igazolja a világ közvéleménye előtt az atomfegyverkísérletek tervbe vett felújítását, milyen ürüggyel égesse fel e fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló nagyhatalmi megegyezéshez vezető hidakat. Az amerikai sajtó nem is titkolja, hogy az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon és az amerikai atomerőügyi bizottság csak a jeladásra vár, hogy folytassák az atomkísérleteket. Bizonyára ezért próbálja az USA kormánya hamis színben lefesteni a genfi háromhatalmi értekezlet tárgyalásainak lefolyását. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tárgyalásokkal kapcsolatos alapvető . tényekre, főként a tárgyaló felek állásfoglalására. A Szovjetunió évek óta következetesen követelte, hogy egyszer s mindenkorra szabadítsák meg a világot az atomrobbantásoktól, melyek lázas fegyverkezésre ösztökélnek, veszélyeztetik az emberek életét és egészségét. A Szovjetunió volt az első atomnagyhatalom, mely kijelentette, hogy gyorsan véget kell vetni a veszélyes atomfegyverkísérleteknek. A Szovjetunió, hogy megkönnyítse az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény előkészítését, 1958 márciusában egyoldalúan beszüntette az atomfegyverkísérleteket, bár köztu(Folytatás a 2. oldalon.) A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Bratislavában Korunk sürget ő követelménye: (ČTK) — A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége július 7-én Bratislavába érkezett. Az ünnepélyesen feldíszített repülőtéren politikai és közéletünk vezető képviselői és számos dolgozó várta a becses vendégeket. Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnökét és a küldöttség további tagjait a repülőtéren Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a miniszterelnök helyettese, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ladislav Gešo és Vojtech Török, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottjai, a kerület és a város képviselői fogadták. A vietnami küldöttség tagjait szívélyesen üdvözölte Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, valamint a konzuláris képviseleti hivatalok vezetői. A vendégeket Bratislavába Jozef Púčik mérnök, vegyipari miniszter, Jirí Nősek mérnök, a külügyminiszter helyettese, Zdenék Púček, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese és a Külügyminisztérium képviselői kísérték. Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnökét és kíséretét a város utcáin lelkesen üdvözölték a bratislavai polgárok ezrei. **» Pham Van Dongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és a vietnami kormányküldöttség további tagjait július 7-én délelőtt Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára és Rudolf Strechaj, A VIETNAMI VENDÉGEK SZÍVÉLYES FOGADTATÁSA BRATISLAVÁBAN (5. Petráš — ČTK — felv.) a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a miniszterelnök helyettese, az SZNT elnöke fogadták. Karol Bacílek és Rudolf Strechaj elvtársak hosszabb szívélyes baráti beszélgetést folytattak a vendégekkel. Tájékoztatták őket Szlovákia nagyszerű építéséről és azokról a sikerekről, amelyeket dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével elért. *** Rudolf Strechaj elvtárs ünnepi ebédet adott a vietnami kormányküldöttség tiszteletére. Az ebéden Rudolf Strechaj elvtárs és Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke pohárköszöntőt mondott. Kiemelték a két baráti ország kapcsolatait és kölcsönös együttműködését, amelynek segítségével erősödik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság megbonthatatlan barátsága és szövetsége. A vietnami kormányküldöttség 6 délután folyamán Hlohovecre uta« zott, ahol a Slovakofarma gyógyszergyárat tekintette meg. ^