Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-07 / 187. szám, péntek

A Mongol Népköztársaság nagykövete Bratislavában (ČTK) — Sadavyn Cagandorzs, a Mongol Népköztársaság csehszlová­kiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Mongol Népköztársaság államünnepe alkalmából július 5-én Bratislavában baráti estet rendezett. Az esten Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttag­ja, a miniszterelnök helyettese, az SZNT elnöke, a kerület és város kép­viselői, s további politikai és közéleti személyiségek vettek részt. Jelen volt Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai fő­konzulja. valamint a konzuláris kép­viseletek más vezetői. A baráti esten Sadavyn Cagan­dorzs és Karol Bacílek pohárköszön­tőt mondottak. Az ünnepi est előtt a résztvevők­nek bemutatták az „Édesapámnak Ulan-Batorba" című mongol filmet. Sadavyn Cagandorzs, a Mongol Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 6-án kegyelettel adózott azon szov­jet hősök emlékének, akik a fasizmus elleni harcban életüket áldozták. A nagykövet Ján Longauer mér­nöknek, az SZNT építészeti megbí­zottja helyettesének és dr. Emil Pa­lúchnak, az SZNT irodája konzuláris osztálya vezetőjének kíséretében jú­lius 6-án a délelőtti órákban a Sla­vínon koszorú elhelyezésével kegye­lettel adózott felszabadítóink, a Vö­rös Hadsereg katonái emlékének. A Mongol Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete tegnap ellátogatott a Dunajská Stre­da-! járásbeli Nový Život-i Cseh­szlovák-Mongol Barátság Szövetke­zetbe, hogy megismerkedjék a szö­vetkezet gazdaságával és dolgozóival. UTUNK ELŐRE VEZET W. Ulbricht a német nép béketervéről Köztársaságunk elnöke fogadta a vietnami kormányküldöttséget (Folytatás az 1 oldalról.) A baráti est szívélyes légkörben folyt le. * » * A Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége csütörtö­kön, július 6-án délután a Vítkov hegyen lévő nemzeti emlékműhöz látogatott. Pham Van Dong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszter­elnöke a küldöttség többi tagjával és csehszlovák kísérőivel 15,30-kor érkezett a nemzeti emlékműhöz. A vietnami vendégeket itt Rudolf Barák miniszterelnökhelyettes, An­tonín Krček, a CSKP városi bizottsá­gának vezető titkára, dr. Alois Neu­mann és dr. Josef Plojhar, a Nem­zeti Front pártjainak elnökei, Vác­lav Dávid külügyminiszter, Ludvik Černý, Prága főpolgármesterének helyettese, a csehszlovák néphadse­reg képviselői és más zemélyiségek várták. Pham Van Dong a gyászin­duló hangjai mellett koszorút helye­zett az ismeretlen katona sírjára. A csehszlovák és a vietnami állam­himnuszok elhangzása után a vendé­gek kíséretükkel a Klement Gott­wald Mauzóleumba mentek, ahol a VDK miniszterelnöke koszorút he­lyezett el. Ezt követőleg virágcsok­rot tett le a Csehszlovákia népe jo­gaiért vívott küzdelem további har­cosainak emlékműve előtt. A kül­döttség megtekintette a szovjet hadsereg termét is. A nemzeti emlékműnél lefolyt ke­gyeletes aktus után a vietnami kül­döttség megtekintette fővárosunkat, s látogatást tett az óvárosi Város­házán. A Nemzetgyűlés kulturális bizottságának ülése (ČTK) — A Nemzetgyűlés kultu­rális bizottsága július 5-i ülésén ar­ról tárgyalt, hogyan használják ki az egyes kulturális berendezéseket s hogyan irányítják a nemzeti bi­zottságok a kulturális és népnevelő tevékenységet. A bizottság értékelte annak a ku­tatásnak eredményeit, amelyet a képviselők csoportjai a nymburki és košicei járásban megvalósítottak. Ezenkívül értékelték a képviselők­nek választási körzeteikben szerzett ismereteit és tapasztalatait. A képviselők megállapították, hogy társadalmunk a kultúra és a műve­lődés fejlesztésére egyre többet fordít évente. Az állami költségve­tés kiadásai az iskolákra és a kul­túrára tavaly 7647 millió koronára, vagyis 10,8 százalékkal többre rúg­tak, mint 1959-ben. A képviselők hangsúlyozták, hogy a kulturális és népművelési intéz­A Nyugat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság ülése (CIK) — JULIUS 6-ÄN ÉRI VÉGET BRATISLAVÁBAN A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG KÉTNA­POS ÜLÉSE. AZ ÜLÉS NAPIRENDJÉN A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÉRDÉSEI SZEREPELTEK. A nemzeti bizottságok elsőrendű felada­ta napjainkban a széleskörű politikai és szervezőmunka fejlesztése a veszteség­mentes gabonaaratás elvégzésére, továbbá az állami felvásárlás feladatainak teljesí­tésére. A nyugat-szlovákiai kerületben ez idén a búza vetéstervét 2300 hektárral szár­nyalták túl, másrészt 200 hektárral keve­sebb rozsot vetettek. A vetésterv teljesí­tésében hiányosság volt a zab vetésterü­letének 2500 hektárral való emelése an­nak ellenére, hogy kellőképpen Ismerete­sek ezen termény hátrányai a kukoricá­hoz, a takarmányrépához, az őszi árpá­hoz vagy a takarmány búzához viszonyít­va. A területek összeírása lehetővé tet­te a megfelelő áttekintést a felvásárlási feladatok teljesítésében és az EFSZ-ek alapjainak biztosításában. Ezzel párhuza­mosan létrejönnek a nyugat-szlovákiai ke­rület, valamint a köztársaság legfejlet­tebb területei, — a kelet-csehországi ke­rületek között a mezőgazdasági termelés belterjessége színvonala fo':ozatos ki­egyenlítésének feltételei. Elsősorban el kell érni a mezőgazdasági üzomek takar­mányszükségletének teljes fedezését saját termelésből. A tanácskozás befejező részében a Nyu­gat-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság számos szervezési intézkedést hagyott jó­vá. ményeket a nemzeti bizottságok ta­nácsainak és kulturális bizottságai­nak céltudatosan kell irányítaniok. E bizottságoknak összhangba kell hozni az akciókat és biztosítani kell tartalmukat a kommunista nevelés szükségleteinek megfelelően. A nem­zeti bizottságoknak és a forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a kul­turális élet újabb formáit keli ke­resniük figyelemmel a dolgozók — mint valamennyi kulturális érték al­kotói — részvételének teljes kibon­takoztatására főképpen a munkaidő lerövidítésével kapcsolatban. A Nemzetgyűlés elnöke a kelet-szlovákiai kerületben (ČTK) — Zdenék Fierlinger, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a Nemzetgyűlés elnöke, aki jelenleg a kelet-szlovákiai kerületben tartóz­kodik, július 6-án a prešovi csap­ágygyárba, majd a kapušanyi és a bardejovi egységes földművesszö­vetkezetbe látogatott. Fierlinger elvtársat kelet-szlová­kiai útján Anton Ťažký, a Kelet­szlovákiai KNB elnöke kíséri. A Nem­zetgyűlés elnöke július 7-én Trebi­šovon részt vesz a kelet-szlovákiai kerület képviselői csoportjának ülé­sén. • oooro«oo • •o<*o o*o*«o o»o»**o*ootoo*o ••cro'o •k Egy őra alatt 5 ezer péksüteménnyel többet gyárt a Déčínben most üzembe­helyezett, péksütemények gyártására szolgáló új gépsor. A kemencét gázzal fűtik s majdnem teljesen gépesített, úgy­hogy a süteményhez emberi kéz nem is ér. + Visszatért Lengyelországból dr. Alois Neumann igazságügymlnlszter, aki köl­csönös jogsegélyi egyezményt irt alá a lengyel Népköztársasággal. • Ez idén Prágában tartják a Vöröske­reszt Társaság Ligája vezetői tanácsénak XXVI. ülését. A szervezési munkákban részt vesz Henrik Beér, a liga vezető titkára is. •k A Strojimport csehszlovák külkeres­kedelmi vállalat ez évben már jó néhány nemzetközi nagyvásáron vett részt. Fon­tos szerepet játszott a tokiói nemzetközi nagyvásáron, ahol qépiparunk termékeit mutatta be. Számos kereskedelmi és szak­csoport látogatta a kiállítást. A vállalat képviselői hazatértükben egész sor fon­tos szerződést írtak alá. Berlin (ČTK) — Berlinben csü­törtökön tartotta XVIII. ülését az NDK Népi Kamarája. Tárgyalásai­nak fő pontját Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének a német nép béketervével kapcsola­tos nyilatkozata képezte. Walter Ulbricht nagy jelentőségű nyilatkozatának NDK-szerte nagy figyelmet szenteltek. J. Dieckmann a külföldi vendégek üdvözlése után Walter Ulbrichtnak, az NDK Állam­tanácsa elnökének adta át a szót. Walter Ulbricht beszéde Walter Ulbricht, az NDK Állam­tanácsának elnöke a német béke­tervvel kapcsolatos nyilatkozatában megismételte a két német állam bé­kebizottságának létesítésére tett ja­vaslatot. Javaslataink — mondotta — megfelelnek egész népünk érde­keinek. W. Ulbricht emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már 1946-ban javasolta a bé­keszerződés tervezetének kidolgozását. Akkoriban Adenauer is panaszolta, hogy még nem került sor a béketárgyalásokra. Mennyivel fontosabb és sürgetőbb ma, 16 évvel a fegyverletétel után pontot tenni a háború után! W. Ulbricht élesen bírálta az SS-hó­hérok rehabilitálását a bonni kormány ál­tal. Olyan intézkedésnek nyilvánította, amelynek „az a célja, hogy ezeket az embereket jó hangulatban tartsa a jövő feladatok elvégzésére". Ez megmutatja, hogy a nyugatnémet militaristák mit ér tenek „Németország katonai és politikai statútumának meghatározásán". A történelem napirendjén szere­pel a militarizmus megfékezése a Szövetségi Köztársaságban, mert „hogyan végződne ez később, ha az ügyeknek szabad folyást engednénk?" A világbéke megköveteli, hogy el­oltsuk a második világháború még parázsló maradványait, megkövete­li a békeszerződés megkötését. Eh­hez tartozik Nyugat-Berlin kérdésé­nek megoldása is. Minden további késedelem semmivel sem menthető". A két német állammal megkötött békeszerződés volna a legjobb meg­oldás. Megteremtené az előfeltétele­ket a katonailag semleges Német­ország számára, összekötő láncszem volna Németország két része között. Ulbricht elvtárs beszéde további részé­ben megemlékezett azokról a kijelenté­sekről, amelyeket Adenauer 1946-ban tett a békés rendezéssel kapcsolatban. Né­hány évvel ezután azonban a bonni szö­vetségi kancellár már a békeszerződés ellen lépett fel, és 50 éves megszállást követelt, mert a német nép állítólag nem „kormányozhatja magát". E két nyilatko­zat közötti út a potsdami egyezmény ál­N. Sz. Patolicsev Londonban London (ČTK) — N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­nisztere kíséretével repülőgépen Londonba érkezett. N. Sz. Patolicsev ma a londoni kiállítási pavilonban megnyitja a szovjet ipari kiállítást. Ez a kiállítás a legnagyobb mind­azok közül, melyeket a Szovjetunió eddig külföldön rendezett. A szovjet küldöttség július 18-ig marad Nagy-Britanniában, felkeres néhány ipari üzemet és tárgyalni fog Nagy-Britannia képviselőivel a Szovjetunió és Nagy-Britannia köl­csönös kereskedelmi kapcsolatairól. landó megsértésének útja Nyugat-Német­országban. A békeszerződés tartalmával kap­csolatban, amelyet meg kell kötni, Ulbricht elvtárs megjegyezte, hogy ez a szerződés természetesen végér­vényesen jogilag megállapítaná Né­metország jelenlegi határait. Azokat a határokat, amelyek már 15 éve fennállanak, senki sem változtathat­ja meg — mondotta az Államtanács elnöke. A német nép számára áldás lesz, ha a békeszerződés lerögzíti a határokat. Ez egyszer s minden­korra meggátolja a revansistákat abban, hogy folytassák áldatlan poli­tikájukat. Németország katonailag semleges­sé válik. „Ki rettegne ettől?" Szá­mos ember számára Bonnban ez el­képzelhetetlen, de a német nép nagy többsége ezt az állapotot igen előnyösnek tartaná, jelentette ki Ulbricht a jelenlevők tapsa közepet­te. A gazdaság, a tudomány, a ku­tatás békés fejlődését a békeszer­ződés semmiképp sem korlátozná. Ha azonban a bonni kormány to­vábbra is meggátolja a békeszerző­dés megkötését, akkor elkerülhetet­lenné válik, hogy a békeszerződést csupán az NDK-val kössék meg. Az ilyen szerződés megerősítené az NDK nemzetközi jogi helyzetét, s lehetővé ten­né, hogy egyenjogú államként felvegyék az ENSZ-be. Ez a szerződés megszüntet­né a provokációs tűzfészket Nyugat-Ber­linben is. Legfeljebb az jelentene problé­mát, hogy ez a folyamat könnyen és fáj­dalommentesen, vagy pedig nehezebb feltételek között megy végbe. Az NDK-val megkötött békeszerződés a nyugatnémet lakosság, az egész német nemzet érdekét is szolgálná. Nem tartal­mazna olyan intézkedéseket, amelyek megtiltanák, hogy az ország újraegyesíté­sének kérdésében saját kezdeményezést fejtsenek ki. Tartalmaznia kellene a nagy­hatalmak kötelezettségét arra, hogy min­dent elkövetnek, ami erejükben áll, a két német állam újraegyesítése és közlekedé­se érdekében. A szerződés megfogalmazá­sa olyan lesz, hogy ahhoz bármikor csat­lakozhat Nyugat-Németország lakossága. W. Ulbricht nyomatékosan követelte a militarizmus, a fasizmus és a revajisizmus felszámolását egész Németországban. Az imperialista nagyhatalmak a Hitler-ellenes koalíció eme alapelvét elárulták, míg az NDK területén következetesen kihasználva a békés fejlődés lehetőségeit, hűségesen betartották a potsdami egyezmény vala­mennyi alapelvét. A történelem újból megerősítette, hogy az imperialisták fi­nánctőkéjének előbbrevalók osztályérde­kei, mint a nemzet érdekei, a béke érde­kei. Mindebből következik, hogy az NDK ma az egyedüli jogerős német állam, amely az egész némzet érdekeit képviseli. Az államtanács elnöke állást fog­lalt a két német állam közötti bé­kés versengés mellett. Az ilyen ver­senyben megmutatkozik, hogy me­lyik rendszer felel meg a legjobban a német nemzet érdekeinek. A tár­sadalmi rendszerről való tárgyalás nem reális, de tárgyalni kell a béke biztosításáról, a békeszerződésről, Nyugat-Berlin kérdésének megoldá­sáról és a két német állam közötti kapcsolatok normalizálásáról. Utunk előre, a ragyogó és boldog jövő felé vezet — jelentette ki be­széde végén W. Ulbricht. Arról van szó, hogy Nyugat-Németországban is szabaddá váljék e ragyogó jövő­be vezető út. Kell, hogy a német nép béketerve valamennyi német szívügyévé váljék keleten és nyu­gaton egyaránt. A Bi?fonsáoi Tonács Kuwoitró! tárgyalt New York (ČTK) - A Biztonsági Tanács július 5-én újból Kuwait kér­désérő! tárgyal. A brit képviselő először tiltakozott az ellen, hogy Irak képviselője kormánya nevében nyilatkozatot tegyen, még mielőtt a Biztonsági Tanács érdemlegesen tár­gyalni kezdene a kérdésről. V. A. Zorin a Szovjetunió küldötte kije­lentette, hogy Kuwait kérdését mind a brit kormány, mind pedig az iraki kormány előterjesztette, s ezért az iraki képviselőnek teljes joga van a Biztonsági Tanács tágjai előtt ki­fejteni nézetét az ügyrendi kérdés­ről. A szavazáson egy szavazat mel­lette szólt, tizen tartózkodtak a sza­vazástól. Ezáltal az iraki képviselő­től megvonták a szót. Ezután V. A. Zorin szovjet kül­dött felszólalt az ellen, hogy Ku­wait képviselője, akinek országát teljesen megszállták a brit csapa­tok, részt vegyen a Biztonsági Tanács munkájában, mert olyan feltételek között, amikor a kuwaiti hivatalok teljesen a brit hivatalok ellenőrzése alatt állnak, nem képviselhet szuve­rén államot és részvétele a Biz­tonsági Tanács munkájában nem já­rul hozzá az ügyrend kérdésének objektív megtárgyalásához. A Biztonsági Tanács ezután meg­kezdte Kuwait helyzetének tárgya­lását. Elsőként Pacsacsi iraki küldött szólalt fel. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács nem en­gedte hozzászólni az eljárási kér­Hithirdetők ? A Frankfurter Rund­schau címií nyugatnémet lap szenzációként kezelt hírrel lepte meg a vi­lágot: Ifjabb Martin Bor­man — igen, annak a Martin Bormannak a fia, aki Hitler belső bizalmi embere volt, s a Reichstag ostrominak napjain nyom­talanul eltűnt - misz­sziós hithirdetőnek jelent­kezett Afrikába. Ugyan mi késztethette a fiatal Bormannt a XX. század­ban erre a bizarr gon­dolatra? Erre a kérdés­re több szempontból ad­hatunk választ. A csalási okok itt szorosan össze­fonódnak a bonni állam „bizonyos érdekeivel". Mint mondottuk, Bor­mann apja Hitler' öngyil­kossága után a győztes szovjet hadak elöl egy­szerűen eltűnt. Konkré­tat senki sem tudott mondani. Azt rebesgették, sőt szándékosan híresztel­ték, hogy Bormann öngyil kos lett. km kitudódott ­méghozzá nem is olyan régen -, hogy Bormann él, éspedig: Latin-Ameri­kában. Ott, ahol az Eichmannok, Mengelék s más emberi mivoltukból kivetkőzött fenevadak me­nedékhelyet találtak. Per­sze, mihelyt az álnéven élő Bormann megtudta, hogy felfedezték kilétét, újra egérutat vett s a „föld nyelte el". Éppen ekkor állt elő a fia ­aki a családi albumban gyakran látható a Hitler­iugend egyenruhájában — azzal az elhatározásával, hogy mint felszentelt je­zsuita pap hithirdetőnek megy - Kongóba. Va­lón miért? Szerinte, hogy levezekelje apja bűnét. Hát az igaz, hogy volna mit „levezekelni". hisz Martin Bormann nélkül Hitlernek egyetlen elhatá­'ozása sem született meg. tehát cinkosa voft milliók kiirtásában. A fiatal je­zsuitát azonban koránt­sem vezérli ilyen cél a sötét Afrikába. 0 régi hagyományt akar életre kelteni. A bonni körök "gyes vezető személyisé­gei ugyanis az utóbbi idő­ben gyakran tűnődnek a rég múlt „dicsőség"-en, amikor Németországnak még gyarmatai voltak Af­rikában és nagy adag nosztalgiával emlékeznek vissza a német hithirdetők „áldásos civilizációs kül­detésére", mellyel nagy szolgálatokat tettek a bi­rodalomnak. Ogy tűnik, hogy az ifjú Bormann ezt a hagyományt ment élet- | re kelteni. Ez viszont gro- ] teszkiil hat a szá- ! zad kellős közepén, ami­kor a gyarmati népek nemcsak az imperialisták ravasz módszereit ismer­ték fel, hanem rájöttek a lelkek rabszolgatartójá­nak, az egyháznak ár­mányosságára és a gyar­mattartókhoz füzödö vér­szövetségére is. Bormann a „hagyomá­nyokat" élesztgeti, Bonn pedig cselekszik. Nemcsak gazdasági téren próbál, behatolni, hanem az áru­ló bandákat is segíti Az egyik hamburgi légfor­galmi társaság elkobzott repülőgépén például 7 tonna fegyvert találtak, amit a katangai árulók­nak szántak. tgy hát Martin Bor­mann „vezéklésének" csak a belgák ülnek fel. (L) déshez. Kijelentette, hogy a brit csapatok most teljesen megszállták Kuwaitot, igyekeznek elnyomni az országban a nemzeti feriszabadító mozgalmat. Javasolta, hogy a Biz­tonsági Tanács hívja fel a brit kor­mányt, csapatai kivonására Kuwait­ból s tegye lehetővé ezen ország nemzeteinek, hogy maguk döntsenek a sorsukról. Angol hajók Szuezen át Kuwaitba tartanak Port Said (ČTK) — A Port Said-i ki­kötő hivatala jelentette, hogy hat angol hadihajó haladt át a július 6-ra virradó éjjel a Szuezi-csatornán, útban Kuwait felé. Málta szigetéről jelentették, hogy az ottani repülőtéren több személyszállító repülőgép szállt le, amelyek Nagy-Britan­niából Kuwaitba katonaságot és készle­tekét szállítanak. A Reuter hírügynökség kuwaiti tudó­sítójának jelentése szerint az angol ka­tonai egységek Észak-Kuwaitban az iraki határ mentén 128 km hosszú összefüggő határsávot foglaltak el. A legutóbbi 24 óra leforgása alatt a kuwaiti repülőtéren több mint 50 szállító repülőgép szállt le, amelyek angol katonai csapatokat és készleteket hoztak. London — Az angol alsóház július 5-i ülésén a képviselők s kuwaiti helyzetről tárgyaltak. A tanácskozásból kitűnik, hogy egyes körök Kuwaitban az ENSZ segítségével a kongóihoz hasonló helyze­tet szeretnének előidézni. Fidél Castro: Kudarcot vallott az USA kísérlete Havanna (ČTK) — Fidél Castro rhi­niszterelnök televízió-beszédében éberségre szólította az ország népét a Kuba elleni újabb esetleges agresz­szióval szemben. Az amerikai impe­rialisták, — mondotta Castro, - még mindig nem törődtek bele a kubai forradalomba és titokban még na­gytfbb agresszióra készülnek Kuba ellen. Az amerikai imperialistáknak azon törekvései, hogy Kubát elszigeteljék a többi latin-amerikai országtól, ku­darcot vallottak. Stevenson útja a latin-amerikai országokban, amely­nek célja az volt, hogy ezeket az or­szágokat amerikai dollárokért a Ku­ba elleni politika támogatására kény­szerítse, nem járt sikerrel." Kuba miniszterelnöke ezzel kapcso­latban összehasonlította a Szovjet­unió és a többi szqcialista ország önzetlen támogatását az ún. „hala­dást elősegítő' amerikai tervvel. Csupán az a hitel, amelyet a Szov­jetunió 1 milliárd dollár összegben nyújtott Kubának, kétszer annyit tesz ki, mint amennyit az USA kínál va­lamennyi latin-amerikai országnak együttvéve „a haladást elősegítő" terv keretében. ÜJ SZÓ 2 * 1961. július 7.

Next

/
Thumbnails
Contents