Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-27 / 207. szám, csütörtök

Japán Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa Tokio (ČTK) — Japán Kommunista Pártja VIII. kongresszusának keddi és szerdai ülésén K. Mijamoto, Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára beszámolt a párt programjáról. • A párttagok többsége helyeselte Japán Kommunista Pártja politikai irányvonalát és támogatta a program javaslatát. Mijamoto részletesen foglalkozott a program előkészítésének, tartalmának és egyes pontjainak kérdéseival, leleplezte a burzsoá sajtó, a jobboldali szociáldemokrácia és a pártellenes elemek programellenes támadásait. Kijelentette, hogy Japán Kommunista Pártja a japán néppel együtt harcolni fog az amerikai imperializmus és a japán monopoltőke ellen. A szünet után megkezdődött a vita Mijamoto beszámolójáról. Az ENSZ délnyugat-afrikai bizottsága javasolja a Biztonsági Tanács összehívását New York (ČTK) — Fabregat, az ENSZ délnyugat-afrikai bizottságának elnöke július 25-én táviratot intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, amelyben a Délnyugat-Afrikában uralkodó komoly helyzettel kapcsoA VILÁGIFJÜSÁGI FORUM MEGNYITÓ ÜLÉSE ČTK - TASZSZ felv. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMMIIIIIIIIIII llll MM IIIIIIIIIIIIIIIIII lllllll lilllllllllllll N. Sz. Hruscsov és L. Brezsnyev üdvözle

te a kubai államférfiaknak Megkezdődlek a kubai forradalom ünnepségei Kuba első spartakiádja • Gagarin őrnagy lelkes fogadtatása latban a tanács sürgős összehívásáti téztek. Moszkva (ČXK) — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és L. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Fidél Castro kubai miniszterelnökhöz és Osvaldo Dorticos kubai elnökhöz a július 26-i forradalmi ünnep alkalmából üdvözlő üzenetet inkéri. Fabregat professzor hangsúlyozza, hogy az ország kormányának faji megkülönböztető politikája következtében a helyzet DélnyugatAfrikában rendkívül feszült és közvetlenül veszélyeztetheti a világbékét. A helyi hatóságok az ENSZ délnyugat-afrikai bizottságának tagjait megakadályozzák abban, hogy a helyzetet közvetlenül a helyszínen kivizsgálják és ezért a bizottság kéri, hogy a Biztonsági Tanács olyan határozatot hozzon, amely lehetővé tenné a Délnyugat-Afrikában uralkodó fajgyűlölő politika következményeinek megállapítását. A Francia Kommunista Párt felhívása Párizs (ČTK) — A Francia Kommunista Párt Franciaország felszabadításának 17. évfordulója alkalmából felszólítást intézett a francia néphez. A felszólítás rámutat arra, hogy de Gaulle kormánya nyíltan támogatja Adenauer nyugatnémet kancellár agresszív politikáját. De Gaulle politikája egyidejűleg buzdítja a demokrácia ellenségeit, a fasiszta összeesküvőket és a merénylőket. A Francia Kommunista Párt egységre szólítja fel az ellenállási mozgalom valamennyi résztvevőjét, minden francia hazafit és demokratát s arra kéri őket, hogy Franciaország felszabadítása 17. évfordulójának megünneplése keretében tüntessenek a berlini kérdés tanácskozás útján való megoldásáért, a békeszerződés aláírásáért mindkét német állammal, amely szerződésben megerősítenék a Potsdamban jóváhagyott határokat. De Gaulle gratulál a bizertai gyilkosoknak Párizs (ČTK) — De Gaulle tábornok, Franciaország köztársasági elnöke Amman altengernagynak, a bizertai francia egységek parancsnokának üdvözlő táviratot küldött bizertai szereplésével kapcsolatban. A francia elnök a többi között így ír: „Teljes megelégedésemet fejezem ki azon szilárdság, hidegvérüség és körültekintés felett, amelyet Bizertában nyilvánított az eszközök alkalmazásában..." „De Gaulle a továbbiakban nagyra értékeli Amman csapatainak »bátorságát« és katonai előnyeit. A FRANCIA AGRESSZIÓ áldozatainak száma Bizertában meghaladta a 670-et. Az áldozatok többsége békés lakos volt. Bizertában a mentöcsapatok a romok alól elviszik a halottakat, hogy megelőzzék járvány keletkezését. ČTK—AFP telefoto A szovjet emberek, — hangzik a táviratban — ugyanúgy, mint az egész haladó emberiség figyelemmel és nagy rokonszenvvel kíséri a kubai nép sikeres törekvéseit és azt, hogyan hidalja át azokat a nehézségeket és akadályokat, amelyeket az imperialisták gördítenek útjába. A döntő vereség, amelyet Kuba népe mért az idegen zsoldosokra, a kubai forradalomnak nemcsak katonai, hanem nagy erkölcsi-politikai győzelme. * * * Havanna (ČTK) — Havannában július 25-én megkezdődtek Kuba forradalmi ünnepének, a július 26-ának ünnepségei. A lakosság tömegesen vonult fel Havanna főterén, ahol 75 ezer sportoló lépett fel. Az USA új támadásra készül Kuba ellen Mexiko (ČTK) — Az El Popular mexikói lap leleplezte az USA Kuba elleni agressziójának új tervét. E terv szerint a kubai forradalmi hadsereg egyenruhájába öltözött 2000 kubai ellenforradalmárt Haitiban partraszállítanak. Ez a provokáció ürügyül szolgál majd arra, hogy a haiti kormány hadat üzenjen Kubának és a többi amerikai állam természetesen az USA segítségét is kérje. E hadműveletben kiindulópontot képezne a kubai Guantanamói támaszpont és az USA más középamerikai támaszpontjai. Fogadás ]. A. Gagarin tiszteletére Havanna (ČTK) — Sz. B. Kudrjavcev, a Szovjetunió kubai nagykövete július 25-én J. A. Gagarin őrnagy, az első világűrutas tiszteletére fogadást rendezett. A fogadáson részt vett Osvaldo Dörticos, Kuba köztársasági elnöke, Fidél Castro miniszterelnök, a forradalmi szervezetek képviselői, a tudományos és kulturális dolgozók, a diplomáciai hivatalok vezetői, a kubai és a külföldi újságírók. IIIIMIIIMIIMMMf MIMII IIMIIMIIIIIIIIMIMMMKMMMIMMMIMIIIIIII Jósé Marti emlékművénél a fő emelvényen dr. Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, dr. Fidél Castro miniszterelnök, a kubai kormány tagjai és Jurij Gagarin őrnagy az elsá világürutas foglaltak helyet, akit Kuba lakossága viharos éljenzéssel fogadott. Az első kubai spartakiád a spoRtolók felvonulásával kezdődött. Ezután a forradalmi ifjúság sorakozott fel és utána a nép egységét jelképező csoport fellépése következett. A külföldi vendégek között ott volt a csehszlovák küldöttség is Josef Macek akadémikus vezetésével. A főemelvény előtt a Pinar del Rio tartománybeli sportolók mutattak be tornagyakorlatokat. Az első kubai spartakiád a kubai nép alkotó képességeit bizonyította. 1961. július 25-e jelentős esemény napja volt. Szovjet ember — az első világűrutas — jelenléte az amerikai világrész népei között több volt egyszerű jelképnél. Azt bizonyította, hogy a nemzetek közötti önzetlen barátság végül győzelmet arat. Megerősítette ezt a világ valamennyi nemzete iránti barátság jelszavainak hangsúlyozása, ez méltó kezdete volt a kubai forradalom 8. évfordulója megünneplésének. KOMMENTÁRUNK Véget kell vetni a revansisták tevékenységének E

urópa nemzetei, nem utolsó sorban maga a német nemzet, a második világháború éveiben borzalmas adót fizettek azoknak a hibáiért, akiket megtévesztett az úgynevezett germán csalafintaság és támogatták a bűnös politikát, melynek eredményeként az emberek tízmilliói estek el a második világháború frontjain és haltak meg a hátországban. Ezért napjainkban még komolyabban el kell gondolkodni azon analóg kísérlet felett, hogy megismételjék a München előtti és a müncheni időszak taktikáját. Ilyen kísérletnek vagyunk ma tanúi az NSZK-ban, ahol az egész világ szemei láttára bontakozik ki az áttelepítettek revansista csoportjainak módszeres taktikája, amellyel Európa nemzeteit újból olyan helyzetbe akarják sodorni, amely megnyitná az utat egy újabb világégés felé. Épp úgy, mint München előtt, a nemzetközi reakciós erőknek ebben a játékában különleges feladat hárul ezekre a csoportokra. Az a feladat, hogy a politikai revans szellemnek tömegaiupot hozzanak létre és ugyanakkor propagandaeszközökkel a kapitalista világ közvéleményében káoszt teremtsenek az egyébként világos kérdésekben, s így lehetővé tegyék, hogy a reakciós eröií felkészülhessenek egy újabb háborúra. Az áttelepítettek revansista szervezetei a nyugatnémet monopóliumok és a bonni kormány akaratának megtestesítői jelenleg ebbe az újabb szakaszba léptek. » revansista áttelepült szervezetek " egységes központjának az úgynevezett áttelepítettek szövetségének (Bund der IVertriebenen) létesítésével és e központnak a többi revansista központtal való egyesítésével az NSZK területén olyan tömegalap jött létre, amelyet politikai nyomásra használhatnak fel valamennyi társadalmi és más intézmény és személyek ellen NyugatNémetországban. Adenauer kancellárnak és az NSZK többi képviselőjének támogatásával e nyomás nemcsak teljes mértékben kibontakozott, hanem magasabb szakaszába lépett, amelyben az áttelepítettek revansista központja megkísérli, hogý hatalmi pozíciókat alakítson ki valamennyi nyugatnémet politikai pártban és e pártok programját teljesen a revansista célkitűzéseknek rendelje alá. Az áttelepítettek revansista központja azonban nem elégszik meg azzal, hogy jelentős pozíciókat nyerjen a két nyugatnémet vezető politikai pártban. Ez év áprilisában a központ kezdeményezésére egy új politikai párt alakult (az úgynevezett össznémet párt, Gesamtdeutsche Partei), amelyben az áttelepítettek volt pártja a BHE és a kettészakadt német pártnak, a DP-nek egyik része egyesült. Ez az új reakciós párt, amely célul tűzi ki a német nemzet mozgósítását az úgynevezett hazára való jog koncepciójának és Nyuga-Németország legnagyobb mérvű militarizálásának érdekében, azt a célt követi, hogy az NSZK-ban még jobban összpontosítsa az új fasiszta erőket. A

jelenlegi német imperializmus vezető stratégáinak terve alapján ezeknek az erőknek két fo céljuk van. Egyrészt a reakció tartalékát képezik, amelyet bevethetnek abban az esetben, ha a német imperializmus eddigi politikai eszközei kudarcot vallanának, másrészt az a feladatuk, hogy szervezett nyomást gyakoroljanak az NSZK kormányköreire és egész politikájára. Nem véletlen, hogy az NSZK eme új politikai pártja megalakításának fo kezdeményezője Seiboth, a szudétanémet honfitársi szervezet vezetője volt, aki a párt elnökévé vált. ír A nyugatnémet revansizmus jelenlegi stádiumának jellegzetes vonásai újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, kétségtelenül itt az ideje annak, hogy az egész világ békéje érdekében beszüntessék a revansizmus további fejlődését és meggátolják a második világháború tragédiájának megismétlődését. Bár tudjuk, hogy már nem ismétlődhet meg többé München, és jóllehet bizonyosak vagyunk abban, hogy szocialista táborunk minden téren fölényben van az imperialistákkal szemben, még sem lehet könnyelműen venni azt a tényt, hogy Nyugat-Németországban a bonni kormány vezetésével igen gyorsan növekszik a befolyásuk azoknak, akik nyíltan revansista politikát folytatnak a német imperializmus henleinista kiszolgálók nyomdokain haladva. rppen ezért most feltétlenül min£ den erőt latba kell vetni azért, hogy a világ mielőbb meggyőződjék a német békeszerződés aláírásának szükségességéről, ahogy azt a Szovjetunió javasolja. E szerződés rnegkötés.o véget vetne a revansisták garázdálkodásának, és megnyitná az utat Közép- és DélKelet-Európa, valamint az NSZK nemzetei közötti kapcsolatok normalizálásához. Javára válna valamennyi nemzetnek, és nem utolsó sorban az NSZK lakosságának is. A. Š. fiz USA fegyvercsörtetéssel akarja „megoldani" a berlini kérdést? Washington (ČTK) — J. F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke kedden a késő esti órákban televíziós és rádióbeszédet mondott, amelyben a berlini kérdéssel foglalkozott. Beszédében újra elvetette a berlini kérdés békés megoldására tett szovjet javaslatokat. A tárgyalások helyett az amerikai hadsereg növelését és a fegyverkezési kiadások fokozását javasolja a kongresszusnak. Javaslatai szerint jelentősen megnövekednek az USA szárazföldi, tengeri és repülőegységei, és a hadi kiadások az Egyesült Államok évi költségvetésében további 3 milliárd 247 millió dollárral növekednek. Az amerikai elnök televíziós és rádióbeszédében a fegyverkezés fokozását követeli • NyugatBerlint továbbra is kémközpontként szeretnék használni • A berlini kérdés kiélezése az USA érdeke A lázas fegyverkezést Kennedy elnök a „Nyugat-Berlint fenyegető veszéllyel" igyekszik magyarázni. A „veszélyt" állítólag a szovjet békekötési javaslatok jelentik. Az elnök hozzáfűzte, hogy „ez a veszély világméretű fenyegetés". Kennedy megismételte korrábbi állításait, miszerint a Szovjetunió „tollvonással akarja megfosztani a nyugati hatalmakat törvényes jogaidtól Nyugat-Berlinben". Ismételten kijelentette, hogy az USA kész teljesíteni „Nyugat-Berlin lakosságával szemben vállalt kötelezettségeit". Mindemellett világos, hogy az USA és NATO-szövetségeseinek politikusai a „törvényes jogok" és az „ottani lakossággal szemben vállalt kötelezettség" kifejezések alatt azt értik, hogy ez a „frontváros" továbbra is az NDK és a többi szocialista ország elleni kém- és felforgatótevékenység központja maradjon. A háborús előkészületek fokozását Kennedy úgy állította be, hogy az „válasz a Szovjetunió katonai költségvetésének növelésére". Tudvalevő azonban, hogy az USA már jóval azelőtt kezdte növelni katonai erejét, mielőtt Kennedy az elnöki hivatalba lépett. Kijelentette, hogy már márciusban és májusban követelte a kongresszustól az USA védelmi erejének megerősítését. Kennedy hat pontban foglalta össze az Egyesült Államok katonai intézkedéseit. Moszkvában közölték a szakszervezetek akciós programjavaslatát Moszkva (ČTK) — Moszkvában július 26-án közölték a szakszervezetek akciós programjának javaslatát, amelyet a Szakszervezeti Világszövetség elnöksége 40. ülésszakán jóváhagyott. A programot megtárgyalják az V. Szakszervezeti Világkongresszus résztvevői, amelyet ez év decemberében Moszkvában rendeznek. A kongresszus két fő kérdést tárgyal meg: • A Szakszervezeti Világszövetség tevékenysége és a szakszervezetek feladatai a békéért, a békés egymás mellett élésért, a dolgozók gazdasági, szociális követelményei védelmében, az imperializmus ellen, az általános és teljes leszerelésért folytatott harcban; • A szakszervezetek tevékenységének és szolidaritásának aktivizálása a nemzeteknek a gyarmatosítás felszámolásáért folyó harcában. A Szakszervezeti Világszövetség a programjavaslatot valamennyi dolgozó és szakszervezet elé terjeszti, hogy az V. világkongresszus előkészítése keretében megtárgyalják a kérdéseket. A békeharc napjainkban az emberiség halaszthatatlan feladatává vált. A dolgozók és a szakszervezetek minden erejét mozgósítani kell a békés egymás mellett élés elveinek győzelméért folytatott harcra. A szakszervezetek akciós programjának javaslata a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását a nemzetek, valamint a béke és a haladás erői elsőrendű feladatának tartja. A javaslat kijelöli a szakszervezetek feladatait a dolgozók szociális és gazdasági követeléseiért folyó harcban. Az akciós . program javaslata kifejezi a Szakszervezeti Világszövetség ama meggyőződését, hogy a nemzetközi munkásosztály valamennyi haladó erőivel együtt megoldhatja az emberiség időszerű problémáit. „Holnap felkérem a kongresszust — mondotta —, utólagosan 3247 millió dollárral növelje a folyó évi fegyverkezési kiadásokat. Hogy kiegészíthessük és kibövíthessük hadosztályainkat, kérni fogom a hadsereg engedélyezett létszámának 875 ezer főről egymillió főre való emelését. Kérni fogom a haditengerészet állományának 29 ezer fővel, a légierők állományának 63 ezer fővel való emelését." A negyedik pontban egyes tartalékos egységek behívásáról, valamint a katonai szolgálat meghosszabbításának szükségességéről beszélt az amerikai elnök. A továbbiakban a légierők megerősítését szorgalmazta, s végül 1,8 milliárd dollárban állapította meg a fegyvervásárlás fokozására szükséges összeget. Kennedy bejelentette, hogy a katonai költségvetés január óta 6 millió dollárral emelkedett és „ezen követelmények súlya .sok amerikai család vállára nehezedik." Kijelentette, hogy az USA „diplomáciai állásfoglalásának nem szabad defenzívnek lennie" és a „békés megegyezést szilárd állásponttal kell keresni". Kennedy beismerte, hogy a helyzet Németországban nem normális, azonban nem terjesztett elő semmilyen javaslatot a helyzet megoldására. Ezenkívül azt a szovjet javaslatot, hogy mindkét német állammal kössenek békeszerződést, „értelmetlennek" minősítette. Lényegében amellett tört lándzsát, hogy a jelenlegi nem normális helyzet fennmaradjon, és bebizonyította, hogy az USÁ-nak szüksége van a berlini kérdés kiélezésére, hogy megindokolhassa a lázas fegyverkezést. Ezt a valóságot oly állításokkal akarja leplezni, hogy „a világfeszültség forrása ma nem Berlin, hanem Moszkva", és „nem tőlünk függ, béke lesz-e vagy háború". Kennedy beszédét — igen logikátlanul — azzal fejezte be, hogy az USA ezen intézkedésekkel békés célokat követ. LIONEL BRIZOLA, Rio Grandé do Sul brazíliai állam helytartójá [elkérte a Szovjetuniót, vegyen részt a versenypályázaton. melyet az említett államban egy villanyerőmű építésére indítottak. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * 1961. július 22.