Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-16 / 196. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVAKIA KQMHUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA { Délelőttönként gyakran cseng a telefon a Rožňavai Járási Nemzeti Bizottság szolgálati szobájában. A mezőgazdasági üzemek adnak je­lentést az aratás menetéről. Az eredményt összegezve az utóbbi na­pokban rohamosan nő a learatott hektárok száma. Az összterületet véve alapul a kenyérgabonánál a napi teljesítmény eléri a 4,8 százalékot, a takarmánygabonánál a 3,4 százalékot. 1961. július 16. vasárnap 30 fillér XIV. évfolyam, 196. szám Hlindig időszeríí Néhány évvel ezelőtt gyűléseken s a sajtóban az egyik leggyakrab­ban emlegetett szó kétségkívül a „hatékonyság" volt. Pártunk Köz­ponti Bizottságának határozata 1957-ben a figyelem központjába állította népgazdaságunk nagyobb hatékonysága elérésének kérdését. Azóta jó néhány év pergett le s az utóbbi időben a hatékonyság szó szinte teljesen letűnt a színről. Pártgyűléseken, szakszervezeti ér­tekezleteken, gazdasági vezetők ta­nácskozásain úgyszólván sohasem vetődik fel. Idejét múlta talán az­óta ez a kérdés népgazdaságunk­ban? Tényleg olyan helyzet állt elő, hogy a legnagyobb hatékony­ság elérésének kérdését ma már a sutba dobhatjuk? Való igaz, hogy a Központi Bi­zottság említett határozatának kelte óta gazdaságunkban lénye­ges változások következtek be. Sok olyan probléma megoldódott, amelyre akkoriban a hatékonyság fogalma konkréten vonatkozott. Vegyük például az átlagos bérek és a munkatermelékenység növe­kedése közötti helyes arány betar­tásának kérdését. Ez akkor az egyik legkomolyabb kérdés volt, ma azonban üzemeinkben már a legtermészetesebb, legmagátólérte­tődőbb dolognak tartják. Sok prob­léma megoldódott, a nagyobb ha­tékonyság elérésének követelmé­nye azonban ennek ellenére nem vált és sohasem válik időszerűt­lenné. Hiszerí ez lényegében azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb erőfeszítéssel és anyagi ráfordítás­sal a lehető legnagyobb eredmé­nyeket érjük el. A hatékonyság fogalmának konkrét tartalma azon­ban egyáltalán nem felel meg a négy év előttinek. Népgazdaságunk azóta hatalmas fejlődésen ment át, s ennek .során új, a régieknél még igényesebb kérdések és fel­adatok vetődnek fel. Nézzük csak meg közelebbről, melyek is jelenleg azok a problé­mák, melyek megoldására a nép­gazdaság nagyobb hatékonyságá­nak elérése érdekében erőfeszíté­sünket összpontosítanunk kell? Az első helyen kell említenünk a központosított beruházási épít­kezés feladatainak megvalósítását idejében, olcsón és jó minőségben. Ez a követelmény döntően befolyá­solja népgazdaságunk hatékonysá­gát nemcsak most, hanem az el­következő években is. "Ha _például sor kerül a beruházási költségve­tés túllépésére, ez annyit jelent, hogy nagyobb anyagi eszközök rá­fordításával, tehát drágábban kap­ja meg népgazdaságunk a terve­zett termelési kapacitást. Hasonló a helyzet a beruházási feladatok rossz minőségű teljesítése esetén, aminek következtében nem gazda­ságossá válik a termelés. Napjainkban a legnagyobb haté­konyság nemcsak azt jelenti, hogy gazdaságunkat zökkenőmentesen ellátjuk a szükséges nyersanyag­gal, szénnel és energiával, hanem azt is, hogy ezekkel az eszközök­kel a lehető leggazdaságosabban bánjunk. Hiszen jól tudjuk, hogy bennük már előzőleg kifejtett nagy mennyiségű munka testesül meg. A gazdaságos bánásmód természe­tesen nem garasoskodást jelent, hanem a jó gazdák megfontolt, célszerű gazdálkodását. Pártunk Központi Bizottságának felhívása a fémekkei való taka'^kos bánás­módra hangsúlyozza, hogy a fel­használt anyag súlyának és az anyagra fordított költségeknek csökkentése a technika jelenlegi fejlődésében az egész világra ki­terjedő jelenség, s ezen a téren jó eredmények elérése a mi kima­gasló feladatunk a legfejlettebb kapitalista államokkal folyó gaz­dasági versenyben. A gyártmányok súlyának csökkentése nálunk an­nál nagyobb jelentőségű, mert gaz­daságunkban nagy szerepe van a külkereskedelemnek, amelynek köz­reműködésével szerezzük be ipa­runk nyersanyagszükségletének jó részét. A gépek és a berendezések felesleges súlytöbbletével néha a szó szoros értelmében ingyen szál­lítjuk ki a külföldről beszerzett nyersanyagot. A legnagyobb hatékonyság el­érésére irányuló törekvés nap­jainkban azt jelenti, hogy a ren­delkezésünkre álló technikát, a gé­peket és a termelési területet a lehető legtökéletesebben kihasz­náljuk. Jelenti továbbá azt a kö­vetelményt, hogy vállalataink és üzemeink a munkaerővel és mun­kájuk eredményével az eddiginél jobban gazdálkodjanak. Gyakori jelenség nálunk, hogy míg némely üzemben túllépik a munkaerők tervezett létszámát, addig más helyen munkaerőhiány mutatkozik. Az adott esetben természetesen tudnunk kell, hogy rendkívül igé­nyes feladatról van sző. Hiszen az embereknek njegvannak a maguk érdekeik, elképzeléseik arról, hol dolgozzanak. Minél nehezebb azon­ban a feladat, megoldásánál annál nagyobb gondosságot, figyelmet kell tanúsítania a pártszervezetnek és a szakszervezetnek, hogy nép­gazdaságunk döntő fontosságú ágazatait, elsősorban a bányásza­tot, kohászatot, építészetet ellás­suk megfelelő számú dolgozóval. A nemzeti bizottságok főleg ezen a téren befolyásolhatják a haté­konyság általános növekedését az­által, hogy a legfontosabb munka­szakaszokra biztosítják az új mun­kaerők megnyerését. Nem kevésbé fontos a munka­erővel való helyes gazdálkodás a vállalaton belül is. Nemegyszer vagyunk ugygnis tanúi annak, hogy a vállalatok nem fordítanak megfelelő gondot egyes fontos sza­kaszok ellátására.| Idetartozik el­sősorban a termelés előkészítése, amely pedig alapvető hatással le­het a termelés egész menetére, gazdaságosságára. Sokszor hang­súlyoztuk már, s most újból fi­gyelmeztetünk arra, hogy a szűk látókörűség ezen a téren, a csak a pillanatnyi érdekek figyelembe­vétele, a fejlődés távlatainak szem elől tévesztése megbosszulja ma­gát. Éppen ezért elsőrendű fel­adat, hogy a termelés előkészíté­sét minden vállalatban fontossá­gának megfelelően kezeljék. A nagyobb hatékonyság elérésé­nek kérdése tehát, amint látjuk, egyáltalán nem idejétmúlta feladat. Fontos, hogy a pártszervezet irá­nyító munkájában ezeket a legna­gyobb mértékben figyelembe ve­gye. A dolgozók mozgósításánál azonban minden egyes üzemben szüntelenül szem előtt kell tartani a hatékonyság növelésének az egész népgazdaságra érvényes kö­—élményeit. ľníS, elősegíti a gyors betakarítást wssswjrssfMcwxÄvyvyz/^ewJVvvvyvvÄ*^ Viaszérésben vágják a gabonát • Serkent a szocialista munka verseny • A kölcsönös kisegítés gyorsítja az aratás menetét set mellett különjövedelemre te* hetnek szert, ha eleget tesznek a feltételeknek. Ugyanis egy komnái­nos 100 hektár gabona kicsépelése után 1000 korona díjat kap, míg a rendrakőval dolgozó traktoros 50< koronát. 100 hektáron felül minden további 10 hektárért a kombájnost 100 korona prémium, a rendrakőval dolgozó traktorost 50 korona- pré­mium illeti meg. Egyre több gépkezelő jelentkezik a versenybe, melynek megvan az eredménye. A hrhovi szövetkezetben a gabona felét már learatták. Hanesz István és Lajos kombájno­sok kötelezettséget vállaltak, hogy 120—120 hektár gabonát aratnak lé. A slavcei szövetkezet kombájnosa, Fábián Árpád szintén 120 hektár ga­bona learatását vállalta. György Im­re agronőmus azon a véleményen van, hogy a hét végéig 5 vagon sör­árpát eladnak. Üjpál Árpád és Novák János, a Jelšavai Állami Gazdaság kombájno­sai 120 és 110 hektár gabona leara­tását tűzték ki célul. Mivel odahaza még nem arathattak, a Gemerská Milhošť-i szövetkezetbe mentek segí­teni. A kölcsönös segítség mindkét félnek előnyös A milhošťi szövetkezet már e hé­ten befejezi a 149 hektár gabona aratását és teljesíti szerződéses el­adási tervét is. A rožňavai járásban napról napra nagyobb a teljesítmény s ez bizto­síték arra, hogy a gabonát a legki­sebb szemveszteséggel takarítják be a mezőgazdasági üzemek, ami mind­annyiunk érdeke. (bj) A rybanyi szövetkezet 1100 hektár aratnivalójából csaknem 600 hek­táron a kétmenetes, 51 hektáron pedig a hárommenetes aratási eljárást alkalmazzák. A gabonabetakarításban szép eredményeket ért el Játi Bo­i hus kombájnvezető, aki Štefan Prievalský segítőtársával együtt eddig i közel 80 hektár termését segítette a magtárba. (Valko — CTK — felvétele) Mind a szövetkezetekben, mind az minél kisebb szemveszteséggel, 14 állami gazdaságokban ügyeltek rá, nap alatt betakarítsák a gabonát. hogy már a viaszérés időszakában Nanv 37 érdeklődés elkezdjék az aratást. Erre serkent 1> a9y a z eraeKiocies a járási nemzeti bizottság által kiírt a szocialista munkaverseny iránt, i szocialista munkaverseny is, hogy mert hisz a gépkezelők a napi kere­Koreai kormónyküldSltség Nyugat-Csehorszáobon | (ČTK) — Pinteken, július 14-én Otakar Šimúnek miniszterelnökhe­lyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke a prágai Hrzán-palotában baráti estet rendezett a koreai kormány­küldöttség tiszteletére, amelyet Ri Dzsu-jon, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, külkereskedelmi mi­niszter vezet. Az esten részt vett Václav Dávid külügyminiszter, Karel Krejča, a külkereskedelmi minisz­ter helyettese és más minisztériu­mok képviselői. Úgyszintén jelen volt Tjan Ik-chvan, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagykövete is. A koreai kormányküldöttség a ko­reai nagykövet kíséretében szomba­ton Karlovy Varvba látogatott. A MAROKKÓI KIRÁLY részvéttáviraia köztársasági elnökünknek (ČTK) — II. Hasszan marokkói király Antonín Novotný köztársa­sági elnöknek részvéttáviratot küldött a csehszlovák személy­szállító repülőgép marokkói ka­tasztrófájával kapcsolatban. Engem és Marokkó népét mélyen megindított a csehszlovák személy­szállító repülőgép sezrencsétlensége, mely Casablanca közelében történt és amelynek következményeként az Iljusin 18. csehszlovák repülőgép el­pusztult — hangzik a táviratban. Kegyelettel adózunk a szerencsétlen­ség áldozatai emlékének és Excel­lenciádnak mind a saját, mind kor­mányunk és népünk nevében rész­vétemet fejezem ki a csehszlovák állampolgárok vesztesége felett, akik a szerencsétlenség alkalmával életü­ket vesztették. II. HASSZAN, Marokkó királya • • • • • • • • • K ÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN a lengyel építészetről (ČTK) — JÜLIUS 15-ÉN PRÁ­GÁBAN A LETNÁN MEGNYITOT­TÁK „A LENGYEL ÉPÍTÉSZET" CÍMŰ KIÁLLÍTÁST. EZT A KIÁL­LÍTÁST EDDIG PÁRIZSBAN. LIL­IDBEN ÉS NANCYBAN RENDEZ­TÉK MEG. A prágai kiállítást Stanislaw Bee mérnök, az Állami Építészeti Bizottság alelnöke nyitotta meg. Az ünnepi aktuson részt vett Vác­lav Pánek mérnök és Pavol Kom­piš, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság építészeti miniszteré­nek helyettesei, valamint Stani­slaw PJotrowski, a Lengyel Nép­köztársaság prágai nagykövetsé­gének tanácsosa. Mintegy 300 fénykép és terv­rajz áttekintést nyújt azokról a hatalmas sikerekről, amelyeket a népi Lengyelország ért el a: épí­tészetben. A kiállítás látogatói fényképeken győződhetnek meg azokról a hatalmas károkról, ame­lyeket a háború okozott Lengyel­országnak. A kiállítás keretében Prágában az építészek klubjában előadást tartanak a Lengyel építészet fej­lődéséről, valamint a területi ter­vezésre vonatkozó új lengyel tör­vényről. A kiállítás három hónapig tart. Azután Brüsszelben és a Német Demokratikus Köztársaságban ren­dezik meg. Csehszlovák film sikere Mosikváhan A Bilincs csehszlovák film a moszkvai II. nemzetközi filmfesztiválon Moszkva (ČTK) — A moszkvai Rosszija mozgószínházban július 14-én az esti órákban bemutatták Karel Kachyňa filmrendező a „Bilincs" című csehszlovák versenyfilmjét. Két és félmillió koronát takarítottak meg a Csehszlovák Dunahajózási Társaság dol­gozói a folyami szállítások eszközeinek csökkentésénél és a rakodómunkáknál. A kötelezettségvállalások teljesítésével nagyon jó eredményt ért el a Morava nevű hajó, amely az elmúlt napokban hatodik útját tette Bratislavából Izmail­ba. Az egy hónapig tartó útra a hajó alkalmazottai családtagjaikat is magukkal vitték, hogy közelebbről megismertessék velük a hajóséletet. Képünkön Štefan Lieskovský, a Morava hajó első kormá­nyosa. (V. Valkó — ČTK — felvétele.) A 20-tagú csehszlovák filmküldött­ség a fényszórók megvilágításában mutatkozott be a közönségnek. A nézők lelkes tapssal fogadták Alois Poledňáknak, a Csehszlovák Film Központi igazgatójának, a küldöttség vezetőjének beszédét, aki tolmácsol­ta a csehszlovák filmművészek üd­vözleteit és bemutatta a küldöttség egyes tagjait. Ezután lepergették a filmet, melyet a közönség nagy fi­gyelemmel nézett végig. Az előadás után a nézők lelkesen ünnepelték a film alkotóit: Karel Kachyňa rende­zőt, Jan Procházkát, a forgatókönyv szerzőjét, Jiŕina Švorcovát és Blan­ka Bohdanovát, a Bilincs két női fő­szereplőjét és a küldöttség további tagjait. A filmelóadás után Richard Dvo­rák, Csehszlovákia moszkvai nagy­követe a nagykövetség épületében fogadást rendezett, amely szívélyes és baráti légkörben folyt le. A csehszlovák filmküldöttség jú­lius 15-én reggel sajtóértekezletet rendezett, amelyen Alois Poledňák, a Csehszlovák Film Központi igazga­tója tájékoztatta a jelenlevőket a csehszlovák filmgyártásról.

Next

/
Thumbnails
Contents