Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-15 / 165. szám, csütörtök

A szovjet emlékirat továbbra is az érdeklődés középpontjában Äž emlékirat visszhangja az amerikai sajtóban A TASZSZ New York-i tudósítója jelenti: A fegyverkezési politil.á hívei — nyilvánvalóan megijedve a szovjet emlékiratnak a világ köz­véleményére gyakorolt hatásától — az amerikai sajtó hasábjain folytat­ják támadásaikat e fontos dokumen­tum ellen. Ugyanakkor elkerülik az emlékirat lényegét, amely meggyő­zően magyarázza a Szovjetunió ál­láspontját és törekvését az atom­fegyverkísérletek beszüntetéséről kö­tendő egyezmény megkötésére. Figyelemre méltó, hogy a New York Times, a New York Herald Tribúne, valamint a New York World Telegram and Sun cikkeket közölt arról, hogy az Egyesült Államok fel akarja újítani az atomkísérleteket. Az NDK államférfiai a szovjet emlékiratról Siegfried Dallmann, a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kama­rája jogi és igazságügyi bizottságá­nak elnöke kipellengérezte a bonni militaristák állásfoglalását a német békeszerződés megkötésével kapcso­latos szovjet memorandumhoz. Ez­zel kapcsolatban megállapítja, hogy az NDK Népi Kamarája és kormánya az elmúlt 12 év alatt Adenauer kor­mányának több mint száz tárgyalási javaslatot tett, amelyekre a nyugat­német kormány hallgatással vála­szolt. \ Tribúne támogatja a szovjet javaslatot A Tribúne című londoni hetilap válaszol mindama oolgári lapoknak, amelyek kétséget igyekeznek kelteni a bécsi Hruscsov—Kennedy-találko­zó hasznos volta iránt. A brit hetilap hangsúlyozza, hogy az ilyen találkozók önmagukban nem oldhatnak meg sok problémát és felhívja a brit kormányt, tudatosítsa a többi ország jelentőségét is a nem­zetközi problémák megoldása szem­pontjából. A lap ezzel kapcsolatban támogatja azt a javaslatot, hogy az ENSZ székhelyét New Yorkból máshova helyezzék át. Támogatni kell a béke­konferencia egybehívását A nyugat-berlini Németország Szocialista Egységpártja június 13-án tájékoztatta a dolgozókat a szovjet emlékirat tartalmáról. Ger­hard Danelius, a nyugat-berlini NSZEP titkára, kijelentette: „Ha a szenátus vezető politikai tényezői csak egy kis felelősséget éreznének a lakossággal szemben, élniök kel­lene e nagy alkalommal és támogat­niok kellene a békekonferencia egy­behívását, a békeszerződés megköté­sét és Nyugat Berlin szabad várossá való nyilvánítását". A belga lapok a német kérdés megtárgyalását szorgalmazzák. A Journal de Charleroi című belga szo­ciáldemokrata lap többek között a következőket írja: „A Németor­szágról folytatandó tárgyalás hosz­szadalmas és nehéz lesz. De ez az egyedüli eszköz, hogy kikerüljünk a zsákutcából. Ezenkívül bölcs dolog volna, ha a nyugati hatalmak fel­kérnék Adenauer kancellárt, hogy le­gyen rugalmasabb: a Német Demok­ratikus Köztársaság ugyan nem olyan tény, amelynek örül, de mégis tény. Úgyis szükségessé válik, hogy előbb-utóbb érintkezésre kerüljön sor a két német állam között. Ez olyan előzetes feltétel, amit nem lehet örökké halogatni." Ä phenjani mező­gazdasági főiskola tanárai gyomirtó vegyszerekkel kí­sérleteznek. A he­sani erdészeti fa­kultás tanárjai és diákjai hosszas kí­sérletezés után a kártevők pusztítá­sára nagyon hatá­sos kénpreparátu­mot állítottak elő. (ČTK — UKTK felv.) ssKssSisas? --y.-: A hatalom átvétele óta mélyreható változásokon megy át a Mali Köztársaság is. A tudás és felemelkedés útját választva törnek a jobb élet felé. Képünkön: A bamakoi dolgozók iskolájának hallgatóit láthatjuk, gyakorlat közben. (ČTK — Új Kína) A francia sajtó az eviani konferencia félbeszakításáról Párizs (ČTK) — Az egész francia sajtó kommentálja az eviani konferenciának a francia kormány küldöttsége egyoldalú határozata alapján történt félbeszakítá­sát. A burzsoá sajtó, amely már a múlt napokban éles kampányt folytatott az algériai ideiglenes kormány küldöttségé­nek úgynevezett kemény álláspontja el­len, érthetően az algériaiakat hibáztatja, de érvei nem meggyőzőek. Csupán a kom­munista l'Humanité és a haladó szellemű Liberation elemzi a konferencia egész problematikáját és állapítja meg a tények alapján, hogy a konferencia elnapolásáért a francia kormányküldöttséget terheli a felelősség. Hogy az eviani megbeszélések nem haladtak előre — írja a l'Humanité, en­nek oka az, hogy a francia küldöttség ahelyett, hogy az önrendelkezés helyes ér­vényesítésének biztosítékairól vitatkozott volna, szívósan ragaszkodott azokhoz a követelésekhez, amelyeknek célja a fő gyarmati előjogok megőrzése Algériában. A hétéves harc után az algériai ide­iglenes kormány küldöttei azért mentek Evianba, hogy az algériai nép szabad dön­tésének feltételeit vitassák meg, nem pe­dig azért, hogy elfogadjanak olyan sta­tútumot, amely lényegében megőrizné a gyarmati rendszert. Ez teljesen nyilván­Az angol kormány szabad kezei ad a dél-rhodéziai „fajvédő" klikknek London (ČTK) r Az angol kormány „Fehér könyvet" hozott nyilvánosságra, amely magában foglalja az új dél-rhodéziai alkotmány fő téziseit. Az alkotmány ar­ról tanúskodik, hogy az angol kormány csekély kivétellel lemond jogairól, ame­lyeket Dél-Rhodéziában az * afrikaiakkal szemben törvényben lefektetett. Ez azt jelenti, hogy szabad kezet ad a fajgyűlölő White Head-klikknek. Az új alkotmány szerint Dél-Rhodézia bennszülött lakosságát gyakorlatilag meg­fosztják politikai jogaitól. Az új törvény­hozó testületben 65 mandátum közül 50-et fehérekkel töltenek be. Az afrikai lakos­ság túlnyomó többségét vagyoni viszonyai és műveltségi színvonala szerint meg­fosztják szavazati jogától. Az új alkotmányt népszavazás útján törvényesitik. A népszavazást azonban a jelenlegi választási törvény alapján hajt­ják végre, amely szerint a bennszülött lakosság csekély kivétellel nem vehet részt a szavazásban. való s ezt előbb-utóbb de Gaulle tábor­nolaiak is tudatosítania kell. A Liberation is úgy vélekedik, hogy a következő napokban a francia népnek fokozott erőfeszítést kell kifejtenie az algériai béke megteremtése érdekében. BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK Sukarno Pekingben Peking (ČTK) — A pekingi Nép­stadionban a Kínai Népköztársaság fővárosának mintegy 100 ezer lakosa jött össze, hogy üdvözölje dr. Ahmad Sukarnot, az Indonéz Köz­társaság elnökét, aki baráti látogatá­son a Kínai Népköztársaságban tar­tózkodik. Dr. Sukarno elnök a népgyűlésen elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy rövidesen eljön a nap, amikor Indonéziához visszakerül Nyugat­Irián és a Kínai Népköztársasáohoz területének oszthatatlan része, Taj­van szigete. * MOSZKVAI jelentés szerint ezer kubai ifjú érkezett a Szovjetunióba, hogy ot­tani mezőgazdasági iskolákon folytassa tanulmányait és főképp a mezőgazdaság gépesítésében szerezzen hasznos ismere­teket. (ČTK) VÁCLAV KOUKOLNAK, a Központi Szakszervezeti Tanács titkárának vezeté­sével június 14-én Bakuba érkezett a csehsztovák szakszervezeti küldöttség. (ČTK) W. Ulbricht interjúja Németország egyesítésének egyetlen útja van Berlin (ČTK) — Az ADN sajtó­iroda közlése szerint Walter Ulb­richt, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke írásban válaszolt William Randolph Hearsnak, az amerikai újságíró­tröszt tulajdonosának néhány kér­désére a németországi helyzetet, a német békeszerződést és nyugat­berlini problémát illetően. Walter Ulbricht kijelentette: Az a tény, hogy nem jött létre békeszer­ződés, a nyugat-németországi revan­sista és háborús erőknek lehetőséget adott arra, hogy folytassák a Bun­deswehr felfegyverzését. A Német Demokratikus Köztársaság, a bonni kormánykörök provokációira való tekintet nélkül, folytatja a béke biz­tosításának politikáját. Az NDK Nyugat-Németországnak 10 évre szóló békét javasolt. Síkra szállt a Véget ért a tudományos lolgozók moszkvai értekezlete Moszkva (ČTK) - Moszkvában szerdán véget ért a tudományos dolgozók három­napos első össz-szövetségi értekezlete. A záróülésen Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese hangsúlyozta, hogy tudomány nélkül ma nem lehet semmilyen nép­gazdasági ágazatot fejleszteni. A párt­nak és a kormánynak a tudományos ku­tatások javítására irányuló intézkedései még jobban összekapcsolják a tudományt a termeléssel és biztosítják a tudományos erők jobb kihasználását. Az értekezlet résztvevői üdvözlő levelet küldtek az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának. Jóváhagyták egyúttal a szovjet tudo­mányos dolgozókhoz Intézett kiáltványt. Árleszállítás a VDK-ban Hanoi (ČTK) — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormánya 10—20 százalékkal leszállította a gyógyszerek, a közszükségleti cik­kek, a rádiőalkatrészek, a zománco­zott edény és a gyermekruha árát. két német állam katonai semleges­ségéért, és más javaslatokat tett, amelyek megvalósítása kizárta vol­na a két német állam közötti test­vérháború veszélyét. A bonni kor­mány határozottan elítélte az NDK javaslatait, bár meg vagyok győ­ződve arról, hogy e javaslatokat Nyugat-Németország lakosságának javarésze támogatja. Az NDK Államtanácsának elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy Német­ország egyesítésének csupán egyet­len útja van, még pedig a békeszer­ződés megkötése a két német ál­lammal, ami egyúttal megoldaná Nyugat-Berlin problémáját is. A bécsi találkozóra vonatkozólag Walter Ulbricht kifejezte a'zt a né­zetét, hogy N. Sz. Hruscsov és J. Kennedy találkozója hozzájárul a békés egymás mellett élés biztosí­tásának gyakorlati megoldásához. A francia kommunista képviselők és szenátorok nyilatkozata a választások eredményéről Párizs (ČTK) — A kommunista képviselők és szenátorok parlamenti csoportjai Waldeck Rochet elnökleté­vel a kantonális választások ered­ményeiről tárgyaltak. Megelégedés­sel állapították meg, hogy a vá­lasztások alatt előfordult igazságta­lanságok ellenére a Francia Kom­munista Párt a főtanácsokban 12 új mandátumot kapott. A kommunista képviselők és sze­nátorok egyúttal megállapították, hogy ott, ahol meg lehetett való­sítani a demokratikus erők egységét, jelentős sikereket értek el. 46 kan­tonban a demokrata erők jelöltjeit választották meg. A parlament kommunista tagjai arról biztosítják a választókat, hogy folytatni fogják a személyes hata­lom elleni harcot. •IlIIIIIIIIIilllllllIIIlllIlllllllllllllIIIIllIllll.flIIIIIllIMllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilll Bonn terve kudarcot vallott Nem véletlen, hogy egy nappal a Hruscsov—Kennedy-találkozó után Habsburg Ottó Gorbach szövetségi koncellárnak „hűségnyilatkozatot" nyújtóit be, amitől azt remélte, le­hetővé teszi számára visszatérését Ausztriába. Hruscsov elvtárs eluta­zása előtt hangsúlyozta, hogy Auszt­ria nemzetközi tekintélye egyre nő, s éppen ezért választották éppen Bécset a találkozó színhelyéül. A nemzetközi reakciós köröknek, mindenekelőtt a bonni hatalmasok­nak azonban nem érdekük egy szilárd, semleges Ausztria. Szívesebben lát­nának egy gyengét, mely engedel­mesen támogatná a határok felül­vizsgálására és a háborúra irányuló politikájukat. Bonnak tehát érdeke Ausztriát egy Habsburg-krízisbe be­vonni s ily módon függetlenségét aláásni. Habsburg Ottónak tehát Bonn tanácsára jelenlegi nyugat-né­metországi székhelyéről (ahol már évek óta különböző terveket sző) vissza kellene térnie Ausztriába, hogy ott — ha nem is mindjárt egyed­uralkodóként, — de mint „jogi csá­szár" vagy amolyan politikai legfel­sőbb „bíró" vagy „vezér", az állam­politika élére álljon, s egy a demok­rácia és semlegesség felszámolására irányuló és főként a szocialista szomszéd országok elleni hideghábo­rút fokozó fasiszta jellegű kormány­rendszert vezessen be. A képmutató hűségnyilatkozatra — méghozzá pont ebben az időben — minden bizonnyal azoknak az auszt­riai politikai köröknek hozzájárulá­sával került sor, akik a semlegesség ádáz ellenségei, Bonn felé kacsingat­nak, s azt szorgalmazzák, hogy Ausztria az európai közös piachoz csatlakozzék. A belpolitikában a „burzsoá tömb" kormányát, vagyis egy olyan koalíciós kormányt akar­nak létrehozni, melyben az Osztrák Néppárt (ÖVP) legreakciósabb ele­mei a nagynémet — újnáci Szabad­ságpárttal (FPÖ) egyesülnének. A „hűségnyilatkozatból" világosan kitűnik, hogy Habsburg Ottó nem csupán hazájába való visszatérését szorgalmazza. Személyes és vagyoni jogok odaítélésén kívül ugyanis a „hűségnyilatkozatban" arcátlanul még korlátlan politikai ténykedésre is jogot formál, azt a „jogot" is fenn­tartva magának, hogy „a törvény keretében" az államformának alkot­mányos megváltoztatására is hasson, másszóval a köztársaság megszünte­tésére és az egyeduralom beveze­tésére törekedhessék. A Habsburg-provokáció azonban egész más hatást váltott ki, mint ahogy kezdeményezői elképzelték Ausztria Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a munkássághoz s valamennyi demokratikus erőhöz sürgős felhívást intézett, akadá­lyozzák meg a Habsburgok vissza­térését. Rámutatott arra, hogy az Osztrák Szocialista Párt is, előzetes ingadozás után a kommunisták múlt év végén kezdeményezte köztársasá­gi és Habsburg-ellenes manifesztá­cióinak hatása alatt az utóbbi hóna­pokban arra az álláspontra jutott, hogy Habsburg Ottó tettei és kije­lentései a hűségnyilatkozat becste­len voltát igazolják. A hűségnyilat­kozatot tehát okvetlenül vissza kell utasítani. Egy nappal később megkezdődött az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) kongresszusa. Pittermann alkancel­lár és az SPÖ elnöke nem bújhatott ki ama kötelessége alól, hogy ün­nepélyesen bejelentse, a párt a Habsburg Otto-kérdést a reakció közvetlen támadásának tekinti a köz­társaság és demokrácia ellen. Mivel a minisztertanács csupán egyhangú határozatot hozhat, kétségtelen, hogy Habsburg Ottó hűségnyilatko­zatát, mely ez utóbbinak Ausztriába való visszatérésével lenne egyenlő, nem fogadja el. Jellemző azonban, hogy Pittermann ugyanakkor visszautasította a reak­ciós veszélyt feltartóztató munkás­egységet s újból a munkásmozga­lomra nézve oly káros hatású anti­kommunizmussal s a szocialista or­szágok elleni szokásos rágalmakkal operált. A szocialista párt vezetősége tehát azzal, hogy a Habsburgok előrenyo­mulása ellen foglal állást, be akarja bizonyítani, hogy azért továbbra is kommunistaellenes marad, s osztály­együttműködését a burzsoáziával a koalíciós kormányban folytatni óhajtja. Az osztályegyüttműködésnek eme politikája azonban a tagságnál egyre nagyobb ellenállásba ütközik s a kommunistaellenes uszítás hatá­sa is hovatovább csökken. Figyelem­re méltó, hogy a szocialista ifjúság bécsi tüntetésén a szocialista párt kongresszusa alkalmából egyetlen­egy kommunistaellenes jelszó sem szerepelt, voltak azonban bőven a kommunistákéhoz hasonló jelszavak, mint például: „Nem kell Ottó — ez a mottó!". „Vessünk véget az újnácik fondorkodásainak!". A pártkongresz­szuson a vitafelszólalők egyike azt követelte, az SPÖ fejezze ki szoli­daritását Fidél Castróval és a kubai nép harcával. A burzsoá sajtó panaszkodik, hogy a szocialista párt kongresszusa a munkásság fokozódó radikalizálódá­sát tükrözte. Egyes lapok azt írják, a szocialista párt vezetőségének ma­gatartását a kommunistáktól való rettegés diktálja, különösen a stá­jerországi tartománygyűlési válasz­tások óta, amikor a kommunisták a szocialista párt rovására jelentős eredményeket értek el. Túlzásnak tekinthető azonban a lapok ama ál­lítása, hogy a kongresszuson balra­tolódás mutatkozott. A szocialista párt vezetői mindenesetre szükségét látják annak, hogy tekintettel a hí­veik elégedetlenségére, radikálisabb eszközökhöz folyamodjanak. Nem kétséges, hogy az egyre mélyebbre ható kommunista befolyással is szá­molniok kell, ami a Habsburg-kér­désben világosan megmutatkozott. A közvélemény nyomására különben az osztrák kormány június 13. ülé­sén Habsburg Ottó hűségnyilatkoza­tát elutasította. A szocialista párt vezetősége e befolyásnak a követ­kezőképpen igyekszik gátat vetni: az újonnan megválasztott pártelnök el­ső határozata az volt, hogy a köz­társaság „biztonsága" érdekében a demokratikus együttműködésnek (értsd a kapitalista párttal való kor­mánykoalíciónak) fenntartásáért fog harcolni s figyelmen kívül hagy- ' ja a kommunisták felhívásait az egységes akciókra. Ez azonban mit sem segít majd a szocialista párt jobboldali vezetőin, mert egyre több szocialista munkás eszmél rá arra, hogy szükség van az egységes harc­ra, s hovatovább meggyőződnek ar­ról, hogy éppen a kommunisták a legmegbízhatóbbak a békéért, a de­mokráciáért és a dolgozók jobb jö­vőjéért folytatott harcban. Franz Kunért ÜJ SZÓ 3 * 1961- június 15.

Next

/
Thumbnails
Contents