Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-14 / 164. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. június 14. szerda 50 fillér XIV. évfolyam, 164. szám Az idő sürgeti a megoldást Nyikita Hruscsovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének és John Kennedy amerikai elnök­nek bécsi találkozása óta a nyu­gati sajtóban egymásután jelennek meg a találgatások, rosszindulatú jóslások a szovjet kormány állás­foglalásáról. Hruscsov elvtárs Kennedy elnöknek két nagyfon­tosságú világpolitikai problémáról emlékiratokat nyújtott át, ame­lyekben a Szovjetunió összegezte álláspontját. A napokban nyilvá­nosságra hozott emlékiratok rá­cáfoltak a zavarosban oly szívesen halászó nyugati sajtó találgatásai­ra, és tiszta vizet öntöttek a po­hárba. Az emlékiratokból nyilván­valóvá vált, milyen álláspontot képvisel a Szovjetunió, a német kérdésben és a nukleáris fegy­verkísérletek betiltásában. Aki figyelmesen elolvassa a két memorandumot, nehezen találhat ellenvetéseket a békét oly közvet­lenül érintő fontos kérdések mi­előbbi megtárgyalásának szüksé­gessége ellen. A két emlékirat újra bebizonyítja, hogy a Szovjet­unió csakis békés eszközökkel, tárgyalások útján óhajtja rendezni n legbonyolultabb és legégetőbb nemzetközi problémákat is, igyek­szik megszüntetni az olyan súrló­dási felületeket, amelyeknek ki­pattanó szikrája világégést zúdít­hatna az emberiségre. A bécsi találkozóról kiadott köz­lemény azon része, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fenntartása mellett száll síkra, reményeket kelt az emberiségben, hogy a megoldásra váró nagy kérdésekről elkezdődnek majd az oly régen várt komoly tárgyalások. A szovjet emlékiratokban fog­lalt javaslatok alapján akár azon­nal is meg lehet kezdeni a ta­nácskozásokat és a problémák meg is oldhatók úgy, hogy egyik fél érdekei sem szenvednek csorbát. Természetesen a Sozvjetuniő haj­landó megvitatni minden konkrét és megoldásra törekvő nyugati ja­vaslatot. Mint ismeretes, Genfben már több mint két és fél éve folynak a tanácskozások az atomfegyver­kísérletek beszüntetéséről. A meg­beszélések idején a tanácskozáso­kon résztvevő három nagyhatalom beszüntette a nukleáris fegyver­kísérleteket, ellenben az Egyesült Államok és Anglia NATO-beli szö­vetségese, Franciaország folytat­ja az atombomba-kísérleteket. Az Egyesült Államok pedig nukleáris fegyverekkel szereli fel a nyugat­német militaristákat, ami nagyon komoly és veszedelmes helyzetet teremt Európában. Ez tehát azt jelenti, hogy a tanácskozások el­lenére sem csökkent a háborús veszély, hanem éppen ellenkező­leg: fokozódott. Ezért ma sürgő­sebbé vált, mint valaha az általá­nos leszerelés és a német béke­szerződés megkötése. A világesemények egyre jobban igazolják azt a tényt, hogy az atomfegyver-kísérletek beszün­tetését lehetetlen elválasztani, el­szigetelni az általános leszerelés átfogó nagy problémájától. A há­romhatalmi genfi értekezlet az atomfegyver-kísérletek betiltá­sának ellenőrzésén akadt meg. A szovjet emlékirat rámutat, hogy az Egyesült Államok és Anglia el­lenőrzési követelményei olyan be­nyomást keltenek, mintha való­jában nem is a hatékony ellen­őrzés lenne a fő céljuk. Hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy amíg megvannak a katonai tömbök, az államok fenntartják haderejüket, az ellenőrzést kém­kedésre lehet felhasználni. A Szov­jetunió egyetért a hatékony nem­zetközi ellenőrzéssel, de az a vé­leménye, hogy nem lehet külön­választani az igazi leszereléstől, mert a jelenlegi körülmények kö­zött semmiféle ellenőrzés nem biz­tosíthatja, hogy egyik ország nem támadja meg a másikat, mivel a fegyverek és a haderők nemcsak megmaradnak, hanem növeksze­nek és nukleáris fegyverekkel erő­södnek. Ilyen körülmények között telje­sen jogos a szovjet kormány kö­vetkeztetése, hogy ma az egyetlen reális út a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelés. Az idő sürget, minél előbb tárgyalásokat kell kezdeni a leszerelésről. Ugyan­olyan sürgős azonban a német bé­keszerződés megkötése és a rend­ellenes nyugat-berlini kérdés meg­oldása. A háború óta 16 év telt el, s épp itt az ideje a békeszerződés megkötésének. A további haloga­tás végzetes könnyelműséget je­lenthet. Nyugat-Németország fel­fegyverzése oly gyors ütemben fo­lyik, hogy semmi jót nem jósol az európai békének. Európa népei nem nézhetik ölbetett kezekkel, hogy a Bundeswehrt atomfegy­verekkel szerelik fel, és Strauss s náci generálisai háborús kaland­ba sodorják a világot. Minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, s meg kell kötni a békeszerződést s meg kell oldani Berlin kérdését is. A szovjet kormány azt javasol­ja, hogy minden halogatás nélkül hívják össze a békeértekezletet és kössék meg Németországgal £ békeszerződést, amely megoldaná Nyugat-Berlin kérdését is. Az Egyesült Államoknak és a Szov­jetuniónak kötelessége aláírni a békeszerződést, hiszen részvéte­lük a Hitler-ellenes koalícióban és aláírások a potsdami egyezménye­ken erre kötelezi őket. A Szovjet­unió bármikor kész a szerződést aláírni, az USA azonban már évek óta kitér az ésszerű megoldások elől. A Nyugat érve, miszerint a békeszerződést csakis az egységes Németországgal lehet aláírni, nem őszinte, s nem meggyőző. Hi­szen éppen az Egyesült Ál­lamok politikája okozta Né­metország kettészakítását. A Szov­jetunió azt is javasolja, hogy a négy nagyhatalom hívja fel a két német államot, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Német­ország békés egyesítésének prob­lémáiról. A Német Demokratikus Köztársaság erre törekszik, a bon­ni vezetők azonban minden esz­közzel útját állják a békés ren­dezésnek. A szovjet kormány a nyugat­berlini probléma rendezésére olyan javaslatot tesz, amely figyelembe veszi valamennyi fél érdekeit. Egy azonban biztos, olyan „megoldás", amely a nyugatnémet militaristák­nak lehetővé tenné Berlin fel­használását további veszedelmes provokációkra, nem lenne semmi­féle megoldás és továbbra is ve­szélyeztetné az európai békét. A Szovjetunió továbbra is egyetlen­ésszerű megoldást Berlin szabad, demilitarizált, szigorúan semleges városának megteremtésében látja. A német békeszerződés megkö­tése megerősítené a világbékét és óriási lépés lenne a szovjet-ame­rikai kapcsolatok egészséges légkö­rének megteremtése felé. Remél­jük, az Egyesült Államok vezetői nem utasítják el a béke megszi­lárdítása érdekében oly nagyfon­tosságú tanácskozásokat. Kévében az első kalászok FOKOZÓDIK A FELKÉSZÜLÉS ÜTEME • CSALLÓKÖZ NÉPE MÁR CSATASORBA 7 ÁLLT • LEGYEN A GÉPEKÉ A DÖNTÖ SZÖ • IDEJÉBEN HASZNÁLJUK FEEj A BRIGÁDOK SEGÍTSÉGÉT • A SZOCIA LISTA MUNKAVERSENY ÉS A PRÉMIUM VÁLJÉK A GABONABETAKARÍTÁS MEG GYORSÍTÁSÁNAK MOZGÓSÍTÓ EREJÉVÉ Még borongós, tavaszutói napok váltogatják egymást, de Csallóköz­ben a repce és az őszi árpa sok helyütt már kasza alá érett. A várt­nál hamarább köszöntött be a gaz­dasági év legfontosabb munkája, az aratás. Ahol jól felkészültek rá, ott nem meglepetés a korán kez­dődő gabonabetakarítás. Ám azok számára, akik még mindig csak a javításoknál tartanak, legyen fi­gyelmeztető a chotíniak (komárnói járás), bodzaiak, palkovičovóiak (Dunajská Streda-i járás) példája. Június 12-én "akármennyire is öröm, mégis egyúttal gondokat te­remtő tény tudomásul venni azt, hogy megkezdődött az aratás. Külö­nösen akkor, ha ezt a munkát olyan objektív körülmények is nehezítik, mint például a palkovičovói szövet­kezetben. A közösség akarata minden akadályt legyőz Palkovičovo (D. Streda-i járás) népe napok óta aggódva figyelte a Duna szintjét, meg a laposokban fel­gyülemlett esővizet. Aggódva, mert a repce már kasza alá érett és olyan területen volt, amelyet a Duna mos­tanihoz hasonló vízállása esetén gyakran elöntött a talajvíz. Meg kell menteni a repcét — így döntött egyhangúlag a falu népe. Június 13-án hajnali 3 órakor már a repcetábla felé igyekezett vala­mennyi épkézláb ember. Még az idős bácsik is megkalapálták a berozsdá­sodott kaszákat, mert azokat kellett kézbe venni, a traktor nem mehe­tett a mélyen felázott talajra. Ve­zetőség és tagság egy emberként szorgoskodott a veszélyben levő repce megmentésén. A közös igye­kezetet siker koronázta. A 7 hektár repcét pár nap múlva már csépel­heti a kombájn. Az olajrepce kaszálása az aratás előhírnöke A Bajci Egységes Földmüvesszö­vetkezet földjein a közelgő aratás előhírnökeként felbúgtak a kévekö­tőgépeket vontató traktorok motor­jai. Sebestyén J. és Alexander Bit­"tera traktorosok Németh József és Német Lfljos segítségével az első négy hektárról lekaszálták az olaj­repcét. Az egyenes sorokban fekvő repce és a tarló egyenletessége ki­fejezően tanúskodik kiváló munká­jukról. A Lengyel Dezső elvtárs vezette munkacsoport már két hektáron ka­szálta le az olajrepcét és azt gúlák­ba is állította. Most csak arra vár­nak, hogy a repce minél előbb meg­száradjon, mert e hét végén meg akarják kezdeni a cséplést is. š-i A chotíni szövetkezet határában 28 mázsás hektárhozamot ígér az őszi árpa. Gál István traktoros és Henc Gyula, a rendrakógép kezelője igye­keznek is az aratással, hogy a később bekövetkezhető szemveszteség ne törje derékba a szövetkezetesek reménykedését. (K. Cích — ČTK — felvétele.) Már az árpát aratják A komárnói járás homokosabb vi­dékein már az őszi árpa is viaszos­sá, tehát arathatóvá érett. A járás­ban elsőnek a chotíni szövetkezete­sek kezdték meg az árpa aratását. A munkát kétmenetesen végzik, így mind a kombájnokat, mind a rend­rakó gépeket jobban kihasználhat­ják. De a leglényegesebb az, hogy ily módon legalább 3—4 nappal előbb kezdhették az aratást. Ez pedig nagy előny. Minden eszközzel Bár Szlovákia néhány legdélibb mezőgazdasági üzemében már meg­kezdődött az aratás, országos vi­szonylatban még a gépek javítása körül is sok a tennivaló. Pedig az idő erősen sürgeti a javítókat, mert a gabona szinte szemlátomást érik. A gépjavítással tehát nem lehet hur zavonáskodni. Az aratást idejében és jól kijavított gépekkel kell kez­deni, mert a késlekedés vagy a rossz javítás következtében beállt üzemzavar sok tonna terménnyel csökkentheti kenyérgabona és takar­mányalapunkat. A palkovičovóiak, chotíniak, bodzaiak, toňiäk példáját követve, az elmúlt évek tapasztala­taiból okulva ezt tartsuk szem előtt. (-ti) A feltalálók, újítók és ésszerűsítek gyümölcsöző együttműködése A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság országos kongresszusának második napja (ČTK) — A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság I. országos kongresszusának második napján a vitában részt vettek a társaság Köz­ponti Bizottságának és kerületi bizottságainak képviselői, az ipari üze­mekben, kísérleti intézetekben és szakiskolákon működő üzemi tagozatok küldöttei, valamint számos jelentős újító, feltaláló és ésszerűsítő. I a » » K i A vitában felszólalók különösen a műszaki fejlesztési terv teljesítésé­hez szükséges segítségre, az újítók és a szocialista munkabrigádok, vala­mint a szakcsoport-brigádok tapasz­talatcseréjére és együttműködésük­re irányították figyelmüket. A vita több résztvevője elemezte azt a te­vékenységet, amelyet a társaság üze­mi tagozatai fejtenek ki az ifjúság körében és a dolgozók szakképzett­ségének növelése érdekében. Václav Pašek, a KSZT titkára be­szédében hangsúlyozta, hogy a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társa­ság eddigi munkaeredményei igazol­.V.V.V.V.V.V.W.W.V.V.V.V A Kelet-Szlovákiai Vasmű korszerű hengerdéi számára a Frýdek-Místek-i Stalingrad-üzem dolgozói gyártják az acélkonstrukciókat. A CSKP meg­alapításának 40. évfordulója alkalmából vállalták, hogy a hengerde előcsarnokának acélvázát hat héttel a tervezett határidő előtt szállít­ják a szerelés helyszínére. Képünkön: újabb szállítmányok érkeztek a hengerdék szereléséhes. (V. Švorčík — ČTK — felvétele) ják a CSKP XI. kongresszusán hozott azon határozat helyességét, melynek értelmében a társaságot a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalomhoz csa­tolták. Ezzel létrejött a tudományos és műszaki dolgozók s a munkások soraiban ténykedő feltalálók, újítók és ésszerüsítök alkotó együttműkö­désének legszélesebb alapja. Václav Pašek beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tag­alapjának a jövőben a munkások so­raiban ténykedő feltalálók, újítók és ésszerűsítők százezreivel kell bővül­nie. Ezek a munkások jelentősen hozzájárulnak népgazdaságunk fej­lesztéséhez. Az ő érdemük, hogy a termelést több mint 4,5 milliárd ko­ronával tettük gazdaságosabbá második ötéves tervünk éveiben. A Szovjetunió Tudományos-Műsza­ki Társasága másfélmillió tagjának nevében V. G. Szilujanov, az össz­szövetségi Tudományos-Műszaki Tár­saság elnöke üdvözölte a kongresszus résztvevőit. A szovjet tudósok, mér­nökök, műszaki dolgozók, újítók és feltalálók — mondotta V. G. Szilu­janov — nagyra értékelik azt az ér­demdús tevékenységet, amelyet a csehszlovákiai szakemberek fejtenek ki a tudomány s a technika világ­színvonalú fejlesztése terén. Üdvöz­lő beszédében említést tett azokról a sikerekről is, amelyeket a legutób­bi íiiőben értek el a szovjet munká­sok, tudósok és műszaki dolgozók a műszaki fejlesztéssel összefüggő fel­adatok megoldásában. V. G. Szilujanov beszédének el­hantfzá'sa Után további szocialista országok küldöttei is üdvözölték a kongresszus résztvevőit. NAPONTA ' fél liter tej 1 Hg J CII • (ČTK) — A>z ostrava-karvinai szén­* körzet bányái közül az Eduard Urx m Bánya az első, ahol június 12-től na­• ponta tél liter tejet kapnak ingyen • azok a bányászok, akik poros kör­J nyezetben végzik munkájukat. Az B e téren szerzett tapasztalatok érté­• kelése után július 1-töI ingyen kapnak • fél liter tejet az ostrava-karvinái * szénkörzet valamennyi bányájának po. B ros munkahelyein dolgozó bányászok.

Next

/
Thumbnails
Contents