Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-08 / 158. szám, csütörtök

Érettségiző mezőgazdasági iskolások ||úí filmek á.-tii Air fftlf i\l a^á^a Uah., r\.<«

A: i • t-t -t.t * .. « - _ _ _ Ili I • , — , - . —-—- * • _ ... Négy év telt el azóta, hogy Dunajská Streűán megnyílt a mezőgazdasági műszaki iskola. Négy éve kezdték el nagy tervekkel és reményekkel az összesereglett lányok és fiúk a tanulást — az állattenyésztés és növénytermesztés tudományának az elsajátítását. A négy év kemény munkájának gyümölcse beérett. Most érettségiznek első ízben az iskolában, most érettségiznek a négy éve elsősként indult diákok. Az iskola életében lezárult egy korszak, pontot tesznek négy év eredményekben, sikerekben gazdag munkája után. Mielőtt megvizsgálnánk, milyenek ezek az eredmények, forgassuk vissza az idő kerekét és nézzük, hogyan is kezdték. A kezdet — mint az iskola vezetőségével folytatott beszélgetés során megtudtuk — nehéz és bizony megpróbáltatásokkal terhes volt. Sokáig tartott, míg megkapták a helyiségeket. Aztán a felszerelés beszerzése igényelt sok munkát. Amikor már megvolt mind az iskola, mind a berendezés, még hiányzott a legszükségesebb, a diákság... A tanulókat innen-onnan kellet öszszeszedniük. így történt aztán, hogy az iskolába olyanok is kerültek, akik később vagy a hiányos előképzettség, vagy az előrehaladott életkor miatt nem bírták az iramot. Az iskola tanítói sajnálják ezeket a diákokat, mert nagyobb akarattal, több szorgalommal ma ők is az érettségi küszöbén állhatnának. Kár értük, a tanítóknak azonban elégtétel, hogy minden lemorzsolódás ellenére ez idén huszonnégy diák érettségizik iskolájukban. Két lányt és huszonkét fiút adnak az állattenyésztés és növénytermelés tudományával alaposan felvértezve — a mezőgazdaságnak. A kezdet bármennyire is nehéz volt, a szép eredményt ma büszkén könyvelik el. Érettségi! E szónak varázsa volt a múltban és varázsa van a jelenben is. A különbség csak az, hogy a múltban többnyire a kiváltságosok körében volt tartalma e szónak, csupán a kiváltságosok tudatosították az érettségi jelentőségét, ma viszont egyszerű családok egyszerű fiai készülnek szorongó boldog érzéssel, bátorító büszkeséggel érettségizni — számot adni sokéves munkájukról. Az érettségizők a Dunajská Streda-i mezőgazdasági iskolában is munkások, szövetkezeti tagok lányai, fiai. Pupák László, Dávid Lajos, Jókai József, Pongrácz Géza és a többiek mind egyszerű családok gyerPrágai Tavasz 1961 mekei, akik az életbe kerülve az is kólában szerzett tudással felfegyverezve fogják szolgálni a dolgozók ügyét. Mindannyiuk számára ezek a napok jelentik az első igazán nagy erőpróbát. Ha sikerül az érettségi, sikerült négy év munkája, ha nem ... De erről ne is beszéljünk. Magyarból. szlovákból, mezőgazdaságtanból és üzemszervezésből az elmúlt napokban már megvolt az írásbeli érettségi. Bár nem születtek rendkívüli sikerek, a jó munka jó eredményt hozott. Remélhetőleg a szóbeli érettségin sem lesz másképp ... Az iskola életéről, munkájáról Méry Imre igazgatóval, Sihick Károly igazgatóhelyettessel és Varsány Gábor tanárral, mezőgazdasági mérnőkkel beszélgettünk. A kérdéseinkre kapott válaszokból egyebek között megtudtuk, hogy az iskolában a tanárok is, a diákok is hónapok óta az érettségire készülés és a munkába elhelyezés jegyében élnek és dolgoznak. A diákokat már a tél folyamán csoportok szerint munkába osztották állami gazdaságokba, ahol a növénytermesztésben és más munkaszakaszokon mint technikusok szereztek elméleti és gyakorlati ismereteket egyrészt az érettségihez, másrészt az iskola utáni munkához. Az év folyamán a nagyedikesek mindegyike elsajátította a traktorvezetést, s az érettségizők ma már gépkocsivezetők is. E kérdést úgy oldották meg, hogy az iskola igazgatósága nemrég elküldte az egyik tanárt gépkocsivezető tanfolyamra, aki hazakerülve az iskola érettségire készülő diákjait tanította meg a tanfolyamon nyert ismeretekre. A diákoknak most már ismert masina a traktor, ha szükséges, a vasparipát maguk is elvezetik és megjavítják. Mivel sokirányú elméleti és gyakorlati ismeretet nyertek, joggal reméljük, hogy a Dunajská Stredán érettségiző mezőgazdászok jövő munkahelyükön is helytállnak. Hová mennek, mit csinálnak érettségi után? Mehetnének főiskolára, tanulhatnának tovább. Mivel azonban legtöbbjük jóval idősebb, mint a középiskolában érettségiző diákok, no meg azért is, hogy mielőbb termelő munkát végezzenek, az iskola diákjai úgy döntöttek, az érettségi után munkába állnak és ki agronómus, ki pedig zootechnikusként fogja végezni hivatását. Az elhelyezés érdekében az iskola vezetősége már szintén régebben inAz idei fesztivál egyik emlékezetes hangversenye volt a fővárosi FOK szimfonikus zenekar szereplése Paul Hindemith vezényletével. Hindemith hírneve népes hallgatóságot vonzott a Smetana-teremOttomar Suitner be. Hindemith persze mint zeneszerző alapozta meg hírnevét s csak 1947 óta szerepel mint karnagy. Azt est műsorában nagyhatású volt 1935-ben szerzett brácsaés zenekari versenye, melyben a szerző mesterien dolgozta fel a XV., XVI., és XVII. század német népdalait. Művét kiválóan adta elő Jaroslav Karlovský, akinek játékát mély átérzés és komoly technika jellemezte. Az est további érdekessége Hindemith Pittsburgi szimfóniája, melyet a város alapítása 200. évfordulójának tiszteletére komponált. A fővárosi FOK szimfonikus zenekar a szerző vezényletével nagy ihlettel adta elő művét. A közönség nagy érdeklődéssel várta a Brnói Állami Filharmónia hangversenyét, melyen Dietrich Fischer-Dieskau Mahler „A vándor dalá"-t adta elő. Fischer-Dieskau remek formában érezte magát. Hangbősége, rendkívüli dallamossága és hűsége a kotta utasításaihoz kiemelkedő művészi eseménnyé varázsolta az estét. A hangverseny egyedüli zeneszáma volt, melyben a zenekar Jaroslav Vogel vezényletével minden erejét megfeszítve remekelt. A műsoron egyébként Hlobil, Cilenšek és Sztravinszkij művei szerepeltek, előadásuk azonban eléggé szürke és egyhangú volt. A fesztivál utolsó napjaiban csak néhány rendkívül érdekes hangverseny volt. Ritkán volt annyira zsúfolt a Smetana terem, mint Dávid Ojsztrah, Antonio Pedrotti és a Cseh Filharmónia hangversenyén. Bár fellépésük előtt nyilvános főpróbát tartottak, százak nem kaptak belépőjegyet a hangversenyre. Az est fénypontja Hegedű- és zenekari versenye volt, mellyel Dávid Ojsztrah ismét remekelt. Páratlan '- Ojsztrah zenei felépítései, muzsikájának finom tónusa. A Cseh Filharmónia is mesterien adta elő a Nocturnot és Scherzot a Szentivánéji álom kísérőzenéjéből. Különösen G. Novák és M. Štefek tűnt ki. További hangversenymű Beethoven IV. szimfóniája volt. Pedrotti és Ojsztrah, mindketten Prága kedvencei, s így könnyen elképzelhetik az olvasók, hogy milyen lelkesedéssel fogadta a közönség művészi teljesítményeiket. A Prágai Tavasz zenei fesztivált évek óta hagyományosan a Cseh Filharmónia zárja le Beethoven IX. szimfóniájával. Az idén azonban a két utolsó hangverseny a DresdnerStaatskapelie-nek jutott. Az egyik legrégibb német zenekar, mely tavaly szeptemberben ünnepelte fennállásának 412. évét. Nagyszerű zenekar, melynek vezetői a második világháború után kiváló művészek voltak mint Keilberth, Kempe és Konwitschny. Külön ki kell emelni az együttes remek vonásait és fegyelmezettségét. A Drezdai Állami Hangversenyzenekar elsó hangversenyén Ottmar Suitner vezényletével Mozart A-dúr szimfóniáját, Blacher Variációk Paganini témára című szerzeményét és Brahms II. szimfóniáját adta elö. í. A

z ^ei fesztivál Beethoven IX. szimfóniájával — Franz Konwitschny í vezényletével, |h já Drahomíra Tikalová, Soňa Červená, Ivo Žídek és Ladislav Mráz, valamint a Cseh Dalárda és a Rádió<órus közreműködésével méltóságDietricíi Fischer - t

eij

e

Sen zárult. Dieskau BJ tézkedéseket tett. Kapcsolatba léptek a járások mezőgazdasági üzemeivel, tájékozódtak, hol milyen szakemberek szükségesek s az iskolából kikerülő diákokat a szükségleteknek megfelelően osztották el. Ügy intézték. hogy mindenki vagy a saját falujába vagy lakóhelyéhez közel eső szövetkezetbe, állami gazdaságba kerüljön. A legtöbben már tudják, hová mennek, ezért most izgatottan várják a július 1-ét, amikor alapos szakismeretek birtokában, érettségivel a kezükben munkába lépnek és megkezdik a mezőgazdaságban anynyira szükséges szakismereteik gyümölcsöztetését. A négy évig tartó tanulás meghozta a sikert. A tanulók közül senki sem bánja, hogy szakmául a mezőgazdaságot választotta. Ezt azért is hangsúlyozzuk, mert a mezőgazdasági iskolák minden előnyük ellenére még ma is problémákkal küzdenek. Sokan még ma is viszolyognak a mezőgazdasági pályától, sokan még ma is csak akkor mennek mezőgazdasági iskolába, ha másutt már nincs hely. Mutatja ezt az is, hogy az előirányzott 350 tanuló helyett a Dunajská Streda-i járásban működő 5 mezőgazdasági iskolába mindössze 210-en jelentkeztek. Ennek ellenére a járás a nyugat-szlovákiai kerületben ezzel az eredménnyel is a legjobbak közé tartozik. Másutt tehát ennél is rosszabb a helyzet . Ezek után érthető, ha a jövő iskolaévben az érettségivel végződő négyéves mezőgazdasági műszaki iskolákba már csak azok a tanulók mehetnek, akik vagy elvégezték a kétéves mezőgazdasági tanonciskolát, vagy ennek megfelelően kétéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. Eddig az volt a helyzet, hogy a nyolcéves iskolából is felvettek a négyéves mezőgazdasági szakiskolába tanulókat. E gyakorlat azonban azt eredményezte, hogy a kétéves tanonciskolába senki sem akart menni, mert a diákok ennek elvégzése után is a négyéves mezőgazdasági szakiskolának csak éppen úgy az első évfolyamba kerülhettek, mint azok, akik a tanonciskola kihagyásával közvetlenül a középiskolából mentek szakiskolába ... Ezenkívül a tovább tanulni akaró tanonciskolásokat, — mivel a középiskolákból is felvettek a szakiskolába — a szakiskolában a helyhiány veszélye is fenyegette. Ezért, no meg a tanonciskolákon tanulók számának gyarapításáért hozták az illetékesek azt a rendeletet, hogy ezentúl mezőgazdasági szakiskolába csak a mezőgazdasági ; tanonciskolából vehetők fel tanulók... A rendelet betartása miatt utasították vissza annak a három slád^ kovičovoi és még több másüvé tar> tozó diáknak is a kérvényét, akik £ közvetlenül a nyolcéves középiskolából készültek szakiskolába. Az érintetteknek bármennyire fájó, meg kell érteniök, hogy azoké az előny, akik elvégezték a tanonciskolát. Ügy helyes, ha a mezőgazdasági pályán is betartják az alaposabb tudáshoz vezető lépcsőfokokat. Ezt meg kell érteni és tudomásul kell venni mindenkinek. Az út a nagyobb tudáshoz a mezőgazdaságban is csak a többtanuláson keresztül vezethet! BALÁZS BÉLA Megjelent a Természet és Társadalom új száma A képekkel illusztrált, 68 oldalon ; megjelenő Természet és Társadalom > című havilap ismét gazdag és vál! tozatos tartalommal jelent meg. Az új számban többek között O. Molčanová: Táplálkozás a világűrben, dr. Veronika Kovaliková: A gyermek és a társadalom, dr. Josef Švancara: Az élet művészete és Helena Švarcová: A házasság kérdései címmel írt nagy érdeklődésre számottartó cikket, illetve tanulmányt. • * A Csemadok bratislavai járási bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója tiszteletére június 11-én, vasárnap a Podunajské Biskupice-i kultúrház udvarán járási dal- és táncünnepélyt rendez. A nagyszabású összejövetelen a járás leojobb kulturális csoportjai lépnek fel. A járási dal- és táncünnepélyt népmulatság követi, (b) A Csemadok iučeneci járási vezetősége a Nemzeti Front többi tömegszervezetével karöltve a CSKP 40. évfordulója alkalmából június 4-én Ipl. Kosihyban dal- és táncünnepélyt rendezett. A műsor keretében számos kulturális együttes lépett fel nagy sikerrel, (b) ÉNEK A SZÜRKE GALAMBRÓL Ha visszapillantunk a filmművészet több évi alkotásaira, azt látjuk, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a gyermektémájú filmek. Néhány évvel ezelőtt a francia PIROS LÉGGÖMB rendezője vitte el a babért, mély érzelmeket kiváltó, tökéletes filmpoézisével. Tavaly a szovjet filmgyártás SZER.1ÖZSA és ÉLŐ HÓSÖK c. filmjeire figyeltek fel a szakértők es a filmlátogatók a világ számos országában. Persze a sikeres gyermekfilmekből sokkal több volt. Hazai filmgyártásunk sem hanyagolta el a gyermektémát, de az ÉNEK A SZÜRKE GALAMBRÓL felülmúlt minden eddigi gyermekfilmet. Stanislav Barabás, a film rendezője igen nagymértékben gazdagította az utóbbi években gyors fejlődésnek indult szlovák filmgyártást. Igaz, jó forgatókönyvvel dolgozott. ez viszont fokozta a fiatal rendező felelösségérzékét Alapjában elmondhatjuk: Barabás megbirkózott feladatával, méltó művészi formában tudta kifejezni azt, amit a film forgatókönyvírói, Ivan Bukovčan és Albert Marenčin mondani akartak. A film mondanivalója pedig a béke. Mi más lehetne, amikor főszereplői gyermekek. Nem egy komoly művészi nagyság gyermektémákon keresztül szólaltatja meg az emberiség békevágyát az utóbbi időben. Ha a békéről beszélünk, gyermekeinkre, az emberpalánták jövőjére gondolunk, s ez senkinek sem lehet közömbös. A film gyermekhősei ahhoz a nemzedékhez tartoznak, melynek legszebb éveit keserítette meg az esztelen háború, s melyet a hatalom fasiszta bitorlói ágyútölteléknek neveltek. Az ÉNEK A SZÜRKE £ALAMBRÖL mély derűlátást sugárzó film lenne, ha fölöslegesen nem rontanák el a végét tragikus epizóddal, mely különben sem egészen meggyőző s kihagyhatták volna. Optimizmusa nagyon természetes, a jövő reménységének, a gyermekeknek ösztönös bizakodásából fakad. Az ÉNEK A SZÜRKE GALAMBRÓL poétikus film. Ábrázolásában rendkívül plasztikus. Sokrétűségében mutatja be az emberi jellemeket, helyenként annyira összeforr a mindennapi élettel, hogy valaki naturalistának jellemezhetne egyes jeleneteket. Ez a film azonban poétikus ábrázolásában nemcsak az örök emberi békevágyat hirdeti. Egy eseménydús korszak élő krónikájaként hat, melyben álca nélkül látjuk szerepelni az embereket. S ez a film másik nagy erőssége. Ha a jellemábrázolásról beszélünk, kezdhetnénk a főszereplő gyermekekkel, akik közül erőteljesen kidomborodik Rudko Hrudka és Vinco alakja. Az egyik minden lében kanál, fogékony eszű, a „nagyok" dolgaiba belekíváncsiskodó hegyviAz Ének a szűr ke galambról című film egyik jelenete. déki falusi gyerek. A másik már kamaszos kalandokra vágyó „srác". Mindkettőjükre jellemző, hogy „politizálnak", átérzik, hová húz a szívük a népek sorsáért dühöngő ádáz küzdelemben. Bonyolultabb jellem Milan, a városi gyerek, aki apja autóján tart a felkelés színhelyére. Szemében apja a megtestesült hős. Barátkozása a falusi gyerekekkel a gyermeki ösztönből következik. A romlatlan gyermeki lélek megnyilatkozását látjuk viselkedésében akkor is, amikor a hadszíntérre érve iátja apja gyávaságát és kiábrándul. A felnőtt alakítások közül nagyon természetesen hatottak a partizánok és a felkelő katonák. Nagyszerű volt Jirí Sovák frontsofőr-színésze. Karia Chadimová a szovjet partizánlány szerepében felszabadítóink nemes erkölcsi tulajdonságait testesítette meg. Két érdekes alakítást kell még feltétlenül megemlítenünk. Karol Machata gárdista tanítóját és Ladislav Chudík őrnagyát Milan apja szerepében. Az első a kétszínűség, a köpenyegforgatás nagymestere, akiben nem lehet megbízni, mert szánom-bánom alakoskodásával bármikor kész az árulásra, ha a múlt visszatérésének pillanatnyi reménye csillan fel előtte. A másik a burzsoá hadsereg nagyképű tisztje, aki paplanos ágyban, vagy a volán mögött „csillaghullást" vár a felkeléstől, eleve tervezi karrierjét, míg az első bombarobbanásra el nem dobja fegyverét. Végül meg kell nevezni a nagyszerűen játsző kis filmszínészeket: Rudkot Pavel Poláček, Vincot .Pavel Mattol, Milánt pedig Peter Kollárik alakította. L. L. Könyvről könyvre cimü május 26-1 irodalmi adásában hár<m noírót mutatott be a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztősége. Mária Majerová, Margita Figuli jés Zuzka Zguriška életének, műveinek ismertetésén kívül az írók müveiből tolmácsoltak részleteket. A hallgatók minden bizonnyal szívesen ismerkedtek a rádión keresztül is a cseh és szlovák széppróza jeles művelőivel. Az adást mégsem dicsérhetjük. A három író egyes alkotásainak tartalmát s a müveikből vett részleteket olyan tolmácsolásban hallottuk, hogy készülékünk mellett majdnem elszenderedtünk. A minden nagyobb szerkesztői igény nélkül összeállított, úgyszólván egy tagból álló műsor — a bemutatott regényrészletek tartalmi gazdagsága ellenére is — unalmas, érdektelen volt. A harminc perces adás során csupán egyetlen hangot hallottunk, a :nüsor egygyé olvadt. Ilyen hangszín nélküli, monoton, akaratlanul is egybeolvadó közvetítéseknek bizony nem szabadna elhangzaniok. ľ. Harminc perces műsoridő hangszínben gazdag, változatos, jól szerkesztett miisort tesz lehetővé. A szerkesztőn múlik, hogy kihasználja a lehetőségeket. A jövőben a könyvismertető iroda'mi félóráktól is sokkal több szerkesztői ötletességet, a hallgatók figyelmét sokkal jobban lekötő rádiószerű adásokat várunk! (zsa) * * * / Vasárnap a Parnasszust hallgattuk meg. Az irodalmi félóra során Mács József: Tavasz a fürdőn című jól sikerült drámai elbeszélésén, valamint két fiatal költő, Tóth Elemér: Este, és Nagy Olivér: Emlékezés című versén kívül dr. Sas Andor beszámolóját közvetítették Dávid Teréz: A Vidor-család című színművének komárnói bemutatójáról. Bár furcsáljuk, hogy mind az elbeszélést, mind a verseket ugyanaz tolmácsolta s így a félóra során mindössze két hangot hallottunk — az előadás lekötötte érdeklődésünket. Itt jegyezzük meg, hogy tartalmát tekintve az irodalmi félórákat hasonlóképpen gondoljuk. Véleményünk szerint az irodalmi félóráknak a rádió irodalmi újságja szerepét kellene betölteniük. Sajnos, az irodalmi félórák során eddig legtöbbször összeállításokat hallottunk, amelyeknek egyrészt azért csökkent az értékük, mert már ismert, másutt megjelent anyagot közöltek, másrészt pedig azért, mert általában összeállítást hallottunk az irodalmi félórát megelőző mezőgazdasági és az irodalmi félórát követő más adás során is. Egymás után közvetítve — külön-külön bármennyire érdekesek is — három összeállítás nem kötheti le a hallgató figyelmét. Ha viszont az irodalmi félóra a két összeállítás között élénken, újságszerűen tájékoztatna az irodalmi élet eseményeiről, bemutatna egyegy új elbeszélést, verset, regényrészletet, foglalkozna kulturális életünk legfontosabb eseményeivel, a hallgatók szívesen hallgatnák az irodalmi félórákat és az ezt követő másfél—kétórás összeállításokat is. Véleményünk szerint ahhoz, hogy az irodalmi félórák — friss anyagra épülő, irodalmi és kulturális életünkről idejében és állandóan tájékoztató — érdekes tanulságos adások legyenek, csupán jő szervezés, csupán a munkatársak hálózatának jó kiépítése szükséges. . (zsa) ÜJ SZÓ 7 * 1961. június 8.