Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-30 / 180. szám, péntek

A béke megőrzését, a nemzetközi helyzet enyhülését akarjuk (Folytatás a 3. oldalról) tési jogainak védelmezésében. ha más országokról van szó? Hivatkozhatunk péidául Vietnam egyesítésére. Már beszéltem arról, hogy az 1954-évi nemzetközi egyezmény alapján Viet­namban két éven belül általános vá­lasztásokat kellett volna tartani, amelyek meghatározták volna az ál­lam további fejlődését. És itt a nyu­gati hatalmak elsősorban az USA, mindent elkövettek, e választások meghiúsítására. Ez sikerült nekik, és Vietnam mindeddig két részre van osztva. Miért jártak el igy az impe­rialisták? Azért, mert tudják, hogy Dél-Vietnam népe hű maradt de­mokratikus elveihez és ha jogot ad­nának neki akaratának kinyilvánítá­sára, kétségtelenül az észak-vietna­mi testvéreivel való egyesülés mel­lett foglalna állást ugyanazon szo­ciálpolitikai alapon, mint a Vietnami Demokratikus Köztársaságban (taps). Milyen értéke van tehát a nyugati hatatmak úgynevezett elviességének, a nemzetek egyesítése kérdésében! A nemzetek önrendelkezési joga nemzeti kérdés. Németországnak az egyesítése a jelenlegi feltételek kö­zött azonban mindenek előtt társa­dalmi, osztálykérdés. A németek a volt német birodalom egyes részeinek eltérő fejlődése és két különböző társadalmi és gazda­sági rendszerű állam keletkezése kö­vetkeztében oszlottak ketté. Az egyik államban — a Német Szövetségi Köz­társaságban — kapitalista rendszer van, a másikban — a Német De­mokratikus Köztársaságban — szo­cialista. Még két egyforma rendszerű ál­lam egyesítése sem egyszerű feladat. Semmi esetre sem lehet azt külső beavatkozással megoldani. Ennek az egyesülésnek előfeltétele kell hogy legyen a lakosság óhaja, hogy egy államban éljen, a nézetek és érdekek bizonyos egysége, az alapvető bel­politikai és külpolitikai kérdések­ben. Mit mondhatunk a különböző tár­sadalmi rendszerű államok egyesü­léséről ? Vajon nem világos-e, hogy egyesülésük sokkal bonyolultabb, hogy különösképp megengedhetetlen a parancs, az a kísérlet, hogy az egyik államot a másik alá rendeljék. A Német Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársa­Ság egyesülése egy államban csupán magának a két államnak a kormánya közötti tárgyalásokkal és együttmű­ködéssel érhető el. Más országoknak a németek eme belső ügyébe nem szabad beavatkozniuk. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya nemegyszer javasolt találkozót a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának, hogy tár­gyaljanak arról, miképpen küzdhető le Németország kettészakítottsága. A Német Demokratikus Köztársaság előterjesztette ismert javaslatát a német államszövetség létesítésére, amely lehetővé tenné a két német állam együttes erőfeszítését a vala­mennyi német számára közös, leg­fontosabb kérdésekben. Nyugat-Németország azonban Aden­auer kancellár személyében elutasí­totta a tárgyalást a keleti németek­kel. Azt követeli, hogy Németország egyesítését a nagyhatalmak intézzék, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban meghiúsítsák a szocia­lizmus építését. Ez elnyelés és nem egyesítés. A nyugat-németországi militarista és revansista erői; talán csak nem gondolják, hogy ezt jlér­hetik a mi közreműködésünkkel, vagyis a szocialista államok egyetér­tésével. Az ilyen mérlegelés reális voltában maguk is alig hihetnek. A szocialista Németország létezik és fejlődik. A mi szövetsegesünk és mindig számíthat a segítségünkre és támogatásunkra (hosszan tartó taps). Amikor a német békeszerződés megkötését s ezen az alapon Nyugat­Berlin kérdésének megoldását java­soljuk, senkit sem fenyegetünk. Új­ból hangsúlyozni akarom, hogy Nyu­gat-Berlin társadalmi és gazdasági rendszere olyan tesz, amilyent lakos­sága óhajt. Azt javasoljuk, határoz­zák meg a Nyugat-Berlin ügyeibe való be nem avatkozás megbízható nemzetközi szavatosságát: mint sza­vatolók szerepeljen a négy nagyha­talom, melyek a szabad városban megtarthatják fegyveres erők bizo­nyos állományát, vagy pedig e sza­vatolok legyenek a semleges orszá­gok, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fegyveres erői. Nyugat-Berlin semmilyen blokád­jára nem kerül sor. a városba való közlekedés semmilyen nehézségbe sem fog ütközni. Nyugat-Berlin sza­bad kapcsolatokat tarthat majd fenn valamennyi állammal saját megfon­tolása alapján. Miután a Nyugat­Berlinbe vezető összeköttetési vona­lak a Német Demokratikus Köztár­saság területén vezetnek keresztül, a nemzetközi hagyományok és törvé­nyek alapján használatukban meg­egyezésre kell jutni ezen állam kor­mányával. Egy szuverén állam szá­razföldi. légi. vagy vízihatárainak a megsértése senki számára sincs meg­engedve. A nemzetközi élet általá­nosan elismert normái megsértésé­nek minden kísérlete mindig megfe­lelő ellenállásba ütközött és ütközik. Felmerül a kérdés, hogy a szabad­ság ellen milyen támadásról és a szabadságnak milyen védelmezéséról van szó. Hisz senki sem tör e sza­badság ellen. Csak azért fenyeget­nek bennünket, mert megkötjük a békeszerződést és mert a Német Ce­mokratikus Köztársaság élni fog szu­| vérén jogaival épp úgy, mint bárme­lyik más állam. Ha egyes nyugati or­szágok nem akarják tiszteletben tar­tani a Német Demokratikus Köztár­saság szuverenitását és ha azt gon­dolják, hogy ezért joguk van erőt alkalmazni, akkor ez rablójog, és a rablók imádságra nem hallgatnak. A rablóra botot kell fogni (taps). Azt mondják ne ünk, hogy a béke­szerződés megkötése a Német De­mokratikus Köztársasággal jsak egy­oldalú 'aktus. Ismeretes azonban, hogy a nyugati hatalmak nemegy­szer hoztak egyoldalú döntéseket, azután igényt támasztottak arra, hogy a többiek is kötelezőnek is­merjék el magukra e döntéseket. Már alkalmunk volt beszélni arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok maga mutatott példát erre, amikor Japánnal békét kötött anélkül, hogy tiszteletben tartotta volna a Szov­jetunió álláspontját. Nem akarom azt állítani, hogy ez jó példa, de törté­nelmi példa. Ha az USA úgy véleke­dett, hogy joga van békeszerződést kötni Japánnal a Szovjetunió nél­kül, .meg kell értenie, hogy a Szov­jetuniónak és más békeszerető álla­moknak joguk van békeszerződést kötni Németországgal. Minket nem olyan indítékok ve­zetnek, mint amilyenek az Amerikai Egyesült Államokat vezették a Ja­pánnal kötött különbékeszerződés aláírásakor. Nem azért beszélünk a német békeszerződés megkötésének távlatáról a nyugati hatalmak rész­vétele nélkül, mintha bosszút akar­nánk állni, vagy pedig mintha vala­miképpen megakarnánk károsítani a hitleri Németország ellen vívott há­borúban volt szövetségeseinket. Mennyivel nagyobb örömünkre szol­gálna az. hogy a Hitler-ellenes koa­líció valamennyi résztvevőivel együtt kötnénk békeszerződést mind a két 1 német állammal! A józan mérlegelésé a jövő Most épp úgy, mint azelőtt kije­lentjük, készek vagyunk tárgyalni. Az emlékiratban, amelyet Kennedy elnöknek Bécsben átadtam, szintén kifejeztük azt az óhajunkat, hogy német kérdést a nyugati hatal­makkal egyetértésben kell megol­dani. Ez volna a legjobb — elérnénk az európai béke megszilárdulását nem a kapcsolatok kiéleződésével, hanem a békeszerződés közös aláírá­sával. Megismétlem, tárgyalni óhajtunk a nyugati hatalmakkal Németország békés rendezéséről. Hajlandók va­gyunk tárgyalásokat kezdeni, hogy becsületesen és őszintén töreked­jünk megegyezésre és a békeszer­ződés aláírására. De ha valaki azt hiszi, hogy végeláthatatlan tárgyalá­sokba vonhat bennünket, hogy be­fagyassza a német békeszerződés kérdését, akkor nagyon téved. Ebbe nem egyezünk bele. (Taps.) Igen figyelmesen olvastuk el Montgomery brit tábornok cikkét. Azt hiszem senki sem fogja a tá­bornagyot azzal gyanúsítani, hogy a kommunisták szócsöve — mint anti­kommunistának a hírneve megren­díthetetlen, általánosan elismert. De sok minden abból, amit lord Mont­gomery mondott, egyezik a mi ér­veinkkel. Természetesen nem érthetünk egyet cikkének több részével, de az, amit ír. lényegében ésszerű. Java­solja valamennyi külföldi csapat ki­vonását Európából a nemzeti hatá­rok mögé, az idegen katonai tá­maszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszahívását Berlinből stb. Ez megegyezik a mi javaslatainkkal. Álláspontunkkal nem ellenkezik A Kyucshu szi­geten élő japán bányászok elkese­redetten harcol­nak a vállalkozók­nak a munkabérek leszállítására és a szénfejtési norma fokozására irányu­ló szándékai el­len. Mizumakuban e napokban ha­talmas tiltakozó tüntetést rendez­tek a termelés ka­pitalista „racio­nalizálása" ellen. A takamatsui Nit­tan Társaság 7500 bányásza, akik május közepétől sztrájkolnak, a mizumakui sztráj­koló dolgozók se­gítségére sietett. Képünkön a ta­kamatsui tüntető bányászok. (ČTK — Japan Press — felv.) lord Montgonlerynek az a kijelen­tése sem, hogy a Igémet Szövetségi Köztársaságnak legyen szabad útja Nyugat-Berlinbe. Ügy véljük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság épp úgy, mint a többi ország, Nyugat­Berlinnel diplomáciai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat tarthat fenn. Sohasem ismertük el és ismerjük el a Német Szövetségi Köztársaság kormánytényezőinek igényeit, akik minden alap nélkül azt állítják, hogy Nyugat-Berlin köztársaságuk része. Montgomery tábornagy annak ide­jén a NATO európai fegyveres erői főparancsnokának helyettese volt. Igy az erőpolitika híveinek és végre­hajtóinak egyike volt és most épp úgy, mint számos más józanul mér­legelő és gondolkodó ember megérti, hova vezet az erőpolitika. Jó volna, ha ennek tudatára éb­rednének azok is, akik most a Nyu­gat politikáját irányítják. Ez nagy haladást jelentene és lehetővé ten­né a megegyezés elérését igazságos és egyenjogú alapon valamennyi ér­dekelt ország között. Egyes nyugati lapok azt állítják, hogy a Szovjetunió a német kérdés­sel kapcsolatos javaslataival állító­lag meg akarja bontani a jelenlegi egyensúlyt Európában. Elegendő azonban akárcsak felületesen is megismerkedni a szovjet javaslatok­kal, és mindenki láthatja, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Annak a megerősítését javasoljuk, ami a háború következtében beál­lott: az Európában reálisan fennálló helyzet elismerését és a békeszerző­dés megkötését mind a két német állammal. Nyugat-Németország, amely most a NATO katonai tömb tagja, hadd maradjon meg ebben a tömbben. Hadd legyen a Német Demokratikus Köztársaság a Varsói Szerződés tagja, melynek megköté­sére a szocialista államok az Észak­atlanti Paktum ellensúlyozásaként kényszerültek. Hadd maiadjon a helyzet ilyen, míg a felek nem egyez­nek meg a katonai tömbök felszá­molásában. A Szovjetunió és barátai egyet akarnak — a béke megszilárdítását és a helyzet egészségessé tételét Európában. Semmi mást nem aka­runk, — sem nyereséget, sem zsák­mányt. A békére irányuló törekvé­sünkben azonban semmi fenyegetés nem tart vissza bennünket. Ezt jól véssék emlékezetükbe a nyugati ha­talmak urai. Békét és barátságot akarunk vala­mennyi nemzettel, tekintet nélkül az egyes államok társadalmi rendszeré­re. Békét és barátságot akarunk az Amerikai Egyesült Államokkal is, jóllehet mindketten számos kérdést különbözően értelmezünk. Mondottam már, hogy bécsi talál­kozásom és megbeszéléseim Kennedy úrral, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökével hasznosak voltak, mert hozzájárultak számos igen fon­tos nemzetközi kérdés jobb megér­téséhez. Az ilyen találkozók hasz­nosak lesznek a jövőben is, mert az államférfiak találkozásai nélkül nem lehet megoldani az államok közötti kapcsolatok problémáit. Ez természe­tesen csak akkor érhető el, ha ezek az államférfiak a vitás kérdések köl­csönösen elfogadható megoldását tárgyalások útján, nem pedig „az erőpolitikával", háborúval való fenye­getőzéssel akarják elérni. Elvtársak! A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányküldöttsé­gének látogatása a Szovjetunióban Fam Van Dong elvtárs vezetésével, az alapvető nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere jelentősen hozzájárult az országaink közötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdításához, az egész szocia­lista tábor . további felzárkózásához, a világbéke megszilárdulásához. A szovjet emberek mélységesen tisztelik a nemzeteinket egvbefüzö testvéri kapcsolatokat és meggyőző­désük, hogy a kapcsolatok napról napra tovább fognak fejlődni és szi­lárdulni országaink népeinek javára (hosszan tartó taps). Moszkvát és Hanoit óriási távolság választja el egymástól. Ennek elle­nére azonban nagyon közel állunk egymáshoz. A szovjet nép számára közelállók és drágák a vietnami nép érdekei, mert ezek a közös harcban küzdő elvtársaink és testvéreink ér­dekei. (Taps.) A szovjet nép ezért üdvözli oly melegen és szívélyesen az önök küldöttségét, a vietnami nép képviselőinek küldöttségét, amely közel áll hozzánk a szocializmusért, a kommunizmusért, a földön a békés életért vívott harc közös célkitűzé­sei folytán (hosszan tartó taps). Nézeteink és céljaink egysége, kö­zös érdekeink barátságunk megszi­lárdításának és fejlesztésének kime­ríthetetlen forrása. A testvéri vietnami népnek szívünk mélyéből további sikereket kívánunk a szocializmus építése, hazájuk bé­kés egyesítése útján (viharos taps). Éljen a szovjet és a vietnami nép megbonthatatlan, örök barátsága! (Viharos taps). Szilárduljon és fejlődjék a szocia­lista országok hatalmas testvérisége! (Viharos taps). Éljen a világbéke! (Viharos, hosz­szan tartó taps, mindenki felállt.) ^ Hlohovec mellett 300 méter hosszú § vasbetonhíd épül a Vágón. Építésé­^ nél a Doprastav dolgozói néhány új ^ munkaeljárást alkalmaznak, például ^ az egész hidat saluzás nélkül építik ^ fel. Felvételünk a hídépítés kezdő munkálatait mutatja. (F. Kocian — CTK — felv.) S * * * S ^ A MILÁNÓI SCALA művészei június ^ 28-án a hlubokái nemzetközi zenei nyár ^ műsorában léptek f el.. Jifi Ilubička zon­^ gorakíséretével olasz zeneszerzők müveit \ énekelték. Š 11 400 FIU ÉS LÁNY látogatja a ke­^ let-szlovákiai szakiskolákat. Az utolsóéves ^ tanoncok e napokban tesznek tanúságot ^ eddigi tanulmányaikról. Augusztus végéig ^ 5670-en teszik le a záróvizsgákat. — So­fc kan közülük tovább tanulnak. A Renmin Ribao a nyugati hatalmak álláspontjáról Peking (ČTK) — A Rjenmin Ribao, Kína Kommunista Pártjának köz­ponti lapja többek között ezeket Ír­ja a nyugati hatalmak álláspontjáról: „Ha a nyugati hatalmak a nemzet­közi feszültséget akárcsak a legcse­kélyebb mértékben is enyhíteni kí­vánják, tárgyalják meg okvetlenül a Szovjetunió javaslatait és foglalja­nak el ezekkel szemben pozitív ál­láspontot. Tán csak nem akarják velünk elhitetni, hogy a békét őszin­tén óhajtják, ha a legsürgetőbb problémák megtárgyalását elodáz­zák? Németország felosztása természe­tesen nem normális állapot. Aki azonban a háború utáni történelmet ismeri, nagyon jól tudja, hogy ezt a szabálytalan állapotot az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei •idézték elő. És éppen ők akadályoz­zák Németország egyesítését. Né­metország ürügyén mindent meg­tesznek a békeszerződés megköté­sének megakadályozására. Az atomkísérletek megszüntetése teljes és általános leszereléssel jár­na. Az Egyesült Államok azt színleli, hogy a leszerelést és az atomkísér­letek beszüntetését óhajtja. Kérdés azonban, ki hajlandó ezt elhinni." Kanada Kommunista Pártjának nyilatkozata Ottawa (ČTK) — Minden okunk meg van az elégedetlenségre, hangzik Ka­nada Kommunista Pártjának nyilat­kozatában. Tizenhét milliárd dollár összegű amerikai tőke tartja kezében Kanada ipari fő ágazatait. Az USA atomfegyver-raktárt létesít Kanada területén. Az USA külügyminiszté­riuma gátolja Kanadának Kínával és Kubával folytatott kereskedelmét. Diefenbaker kormánya nem harcol Kanada függetlenségéért, hanem az USA uszályhordozója. Kanada Kommunista Pártja harc­ra szólít fel minden kanadai dolgo­zót az ország függetlenségéért, bé­kéért, az amerikai imperialisták uralnia ellen. ^ 3670 ^ kan közülük tovább tanulnak. | A SĽUK 140-TAGŰ MŰVÉSZCSO­PORTJA dr. Vladimír Húska igazga­^ tó vezetésével június 29-én a Né­i met Demokratikus Köztársaságba § utazott, hogy műsorával szórakoz­§ tassa a sajtó napja ünnepségein ^ résztvevőket. Július 1-én Halléban, ^2-án pedig Magdeburgban tart az ^ együttes előadást. $ MEGNYÍLT - Mariánské Láznéban ­^ a csehszlovák zeneszerzők szórakoztató > zenemüveinek seregszemléje. .4 Mariánské ^ Lázné-i szimfonikus zenekar 60 müvet S> tanult be erre az alkalomra. $ 108 FEKVŐHELYES, kultúrheMséggel ^ ellátott új nemzetközi ifjúsági központ i nyílt Karlovy Varyban június 28-án. Vla­^ dimír Vedra, a CSISZ KB elnöke szívé­^ lyesen fogadta az el«ö vendégeket, a ^ szovjet komszomolistákat. § 99 MÉRNÖK-AGRONÖMUST avat­^ lak június 29-én a Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskolán. 1953 óta 685 mér­^ nököt nevelt az iskola mezőgazda­ságunk számára. I HAZAÉRKEZTEK a Csehszlovák Rádió ^ szimfonikus zenekarának tagjai külföldi \turnéjukról. A csehszlovák művészek § Franciaországban, az NSZK-ban, Olasz­kor szagban és Svájcban vendégszerepeltek. ^ A STOCKHOLMI OPERA rövid idon be­% lül előadja B. Martinú „Ariadna" című ^ operáját. $ A. N. ARBUZOV „IRKUTSZKI TÖR­^TÉNET" című müvével vendégszere­pel a prágai Tyl Színházban az ^SZNSZ művészegyüttese. Az együt­^ tes tagjai moszkvai vendégszerep­lésük során is sikert arattak ezzel ^ a színművel. § NAGY SIKERT ARATOTT a plzeňi sza­\badtéri színházban szerdán este az arhan­\gelszki északorosz dal- és táncegyüttes. í Az est a csehszlovák - szovjet barátság ^manifesztációjává vált. § M. BOLOGN1NI olasz filmrendező fil­í met készít Thomas Mann „Tonio Kröger" ^ című novellájából. § 10-ÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLI ^a Rožňavai Ipari Iskola. Fennállása ^óta 200 tanulót készített elő az ^ érettségire. | RUŽENA MAZALOVÁ-BLAŽKOVÁ és ^ Jifí Blažek, a prágai Nemzeti Színház ba­^ lett szólistái hazatértek a Szovjetunióból, \ahol néhány éves tanulmány után sikere­den megvédték diplomamunkájukat. ^ A LEGMODERNEBB TECHNIKAI BEREN­^ DEZÉSSEL van felszerelve Opaván az új ^ húsfeldolgozó-ü/em. Nemrég kezdték ,<neg ^ a próbaüzemeltetést. S NEGYEDMILLIÓ érdeklődő tekin­gette meg eddig a bratislavai Ál­latkertet, ahol 450 különböző állat ^és madár látható. ^ A BANSKÁ BYSTRICA-I SLOVENKA napokban megkezdte a kötött egész­^ségügyi fehérnemű gyártását, amely kii­^ lönleges elektromos hötulajdonságokkal ^ rendelkezik. E fehérnemű a reumás bete­^gek részére készül. Eddig külföldről im­^ portáltuk. i FEDETT C SZÓDA építését vették tervbe «z elkövetkező években Jeseníkin. ÜJ SZÓ 4 * 1961. június 30.

Next

/
Thumbnails
Contents