Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-17 / 167. szám, szombat

A VENDEG SZEMEVEL Tisztelet a munkának! nyeiknek hatását is erősen csökken- momra a magyar irodalom rangos —- ti a hiányos, elöregedett technikai képviselőinek találkozása a Vasmű Hevesi kirándulásunk során jutott felszerelés, a gyenge, hatástalan vi- dolgozóival. Az első pillanatokban idő ellátogatni a bélapátfalvai Ce- lágítás. meglepett a nagy díszes színházte­íment- és Mészmübe is. A néhány A technikai fogyatékosságok elle- rem várakozón ünnepi, ám ugyan­*; órás üzemi látogatás nem jogosít né r* az e9 r i Irodalmi Színpad ke- akkor tartózkodó és kissé hűvös ? fel arra, hogy futólagos élményei- vé s anyagi eszközével, hibái mellett hangulata. Dobozy Imre mutatta be <rmet hosszabban részletezzem. Csak i s meglepően sokat ad, küldetéses a nagyszámú közönségnek a meg­Ihadd idézzem itt jegyzetfüzetemből: J ó munkát végez, ami lelkességre, az jelent írókat, majd beszédében ki­X gondos egészségvédelem, törődés a irodalom, a művészet megbecsülé- emelte, hogy örvendetes eltolódás ^kultúrával. Meglepően tiszta ez a sére vall, és ezt nem lehet eléggé történt: az élő magyar írók köny­sok port „termelő" öreg ötvenéves dicsérni. Szép este volt, méltó ki- veinek olvasottsága ma már néhány gyár _ bizonyára nem a mi jöve- csengése a könyv ünnepével össze- százalékkal nagyobb a klasszikus telünk tiszteletér* söpörték tisztára kapcsolt kirándulásunknak. irodaloménál. Az ok kézenfekvő: tágas munkatermeinek cement- és A z előadás után alkalmam volt a emelkedett a mai irodalom átlag­rendezővel, a színészekkel és Szőllő- színvonala, az író gondolatvilága sí Gyulával, a színház igazgatójával közvetlenebbül és jelentősebben for­hosszabb eszmecserét folytatni. Idei dul az olvasóéhoz. Beszéde végén nagy sikerük Shaw Szent Johannája mintha már felengedett volna a te­és Oldrich Danék cseh író Szemtől- rem hűvössége és Illyés Gyula ne­szembe című drámája. A színház 55 mesveretű, megkapó munkásversének T , . . .. » . ,. . színésze három csoportban játszik és felolvasása után már feldübörgött a ŠH mm r rn c as z aki t á s t meat o r d a ná s t nem ' i s - évente hétszáz e!óadást tar t" Hih e" t aP s' öszinl e ^Y^m, ^ j° bba n WJ megszakítást, megtorpanást nem is- m, en szám ez> s még jobban me g. felforrósodó hangula't kísérte a töb­lepődöm, amikor hallom, hogy éven- biek, Hidas Antal, Xatay Sándor, te tizennyolc bemutatójuk van. Csoóri Sándor, Papp László, Csepeli >.,... , , ... A bemutatott darabot Egerben foly- Szabó Béla és Szakonyi Károly be­Ä^ľi^hJL tatólagosan játsszák, Szenötszö/- mutatkozását. húszszor a siker szerint, aztan jar- Lass an megértettem - amint ké­ják vele végig a megyét. Szerintem sőb b „ fehér asztal m ellett eltöltött -acw^,™,,^, a hib a' hogy ío ly tatôl a9° s 3 játékrend, óra igazolt a _ hogy it t író és ol­t zsákolásnál és berakodásnál elfog- d e • bemutatok nagy szama es a vasó közöt t valóságos jégtörés tör­il.lt kevésszavú szürkeruhás munká- szlnha z uzemeltetese nem tur ma, tént> válaszfala k hullottak le, ame­'^4. f sokat. Kimért mozdulataik biztonsá- megoldást. lyeket a közelmúlt emelt és a kól­Tgában érzed az erőt és fegyelmet, A z egriek tervbe vették Dávid Te- csönös bizalom ünnepi légkörében a deszkapadlózatát. Mint oly sokszor másutt, ebben az üzemben is megdobbanó szívvel ér­zed, milyen mély igazságot fejez ki a mi köszöntésünk: „Tisztelet a munkának!" Valóban, adassék tisz­•••• u f„„„ i merő, forró iramú, szakadatlan mun­A Äľ ZuTLÍr bkoľ„„ f09 y|^nak, amely az élet minden tényé­3. nek, a muveszetnek es irodalomnak alapja. Nem a forró munkaütem, < ;. a kemencék heve, de a csodálat A í készteti a toll emberét, hogy levegye ŕkalapját és tisztelettel figyelje a J 4 keveréknél, az égetőkemencéknél, a I CLZ.CU a Ŕ. CTI^/I. CA ICYJŔCHIICL, — - R - O­élesvonású arcukon a dolgozó tuda- réz Dódi című színművének bemu- szép szó mestere bátran vallhatta f tosságát Talán lehet köztük afféle tatását az Irodalmi Színnad Dedia honv knzŕissénet vállalt, azokkal a7 p ^vándormadár jellemű, helyről-helyre tosságát. Talán lehet köztük afféle tatását, az Irodalmi Színpad pedig hogy közösséget vállalt azokkal az egy nagyszabású csehszlovák-magyar eszményekkel, amelyek az élet nagy barátsági estre is készül az ősz fo- kérdéseit érintik, a jövőt eldöntik és lyamán. A színház általában na­gyobb teret kíván adni műsorában a mi drámairodalmunknak. röppenő, megnyugodni nem tudó fél­ember is, de a zöméről tévedhetet­1 lenül érzed, hogy a jövő igazi épí rfítője, RAGYOGÖ NAPSÜTÉS PRÁGÁBAN 1I& MtNkédK-:' harcban és munkában az or­f szág legigazibb támasza. •• r És egyszerre megszépülve látsz ^ »mindent, a sok szürkeség fényt, kap, ' :> ; X villódzik és szikrázik, lelkendezve lé­Jégtörés Csepelen Vendégként részt vehettem a ma­VÁRTÓL A VLTAVA4 HACÁSZTANYÁIC Két gyerek gumicsónakon birkó- t legzik és te magadban ismételten gyar íróknak a Csepel Vasmű mun­., t .T. w>«TÄn«7' kasotthonahan meorendezett írodal­zik a Vltavával Amint kibújik a napsugár a szeszélyes fel­hők mögül, a strandon nyomban megjelennek a napfürdőzök, és csónakokkal telik meg a prágaiak kedves folyója. i R.jifit .' ^fiKftt^J H^B," í * •Br . aSS* Atp^jjr^ f . -'.^JBÉ; ažS^aÉaEP IBK5 i3h Száll a hinta s a gyerekek örülnek a nyárnak. •f köszönsz: X „Tisztelet a munkának!" X Nem hallgatom el, hogy a sok fény r mellett van itt árnyoldal is. A ce­f mentzsákokat gyártó részlegen feltű­ínik a nők idegölő, egyhangú munká­ld ja. Hiába, vannak bizonyos munkák, •f amelyeket sem itt, sem nálunk a i\ legkorszerűbb gépesítés nem tudott r még megkönnyíteni; az ember végte­lenül ügyes, türelmes és gyors keze t" kell elvégzéséhez. Nálunk csökken­tett munkaidővel segítünk a bajon, f csökkentjük a monoton munka tom­^pító hatását azzal is, hogy több szó­;;; rakozási lehetőséget nyújtunk a fog­lalkoztatott lányoknak. Itt az egy ^műszakban történő többszöri mun­T kahely-változtatással veszik elejét az eltompulásnak és gyors elfáradás­ainak. elfásultságnak. 1 Jó ellenszer ez is, de a miénk bi­A t zcmyára célravezetőbb és hatásosabb. T . 1 i; A könyv ünnepe az egri •i Sárdonyi Géza Színházban kásotthonában megrendezett irodal­mi estéjén is. Izgalmas és szép élmény volt szá­meghozzák kialakuló új rendünkben a szocialista eszmék győzelmét. Ügy érzem, az ünnepi órák után rendkívül érdekes és fontos feladat vár itt az írókra, a vas és acél dü­börgő világában, a munka forró ára­mában megtalálni azokat az élmé­nyeket, amelyekből maiságot árasz» tó, új életünket jellemző nagy iro­dalmi alkotások születnek. EGRI VIKTOR AZ ORSZÁG különböző részeiből a fo­;; Este az Irodalmi Színpad ad ün­^nepi műsort. Meglepő, hogy nem­Jesak a fővárosnak, Budapestnek van "" />. birodalmi Színháza, de úgyszólván H r minden nagyobb városnak, olyannak Z is, ahol nem működik állandó szín­iház. •f Szöllősi Gyula, a műsor összeál­X lítőja Gorkij szellemében igyekezett r ízelítőt adni az új magyar irodalom­í- bői. Gorkij mottója foglalja össze az Z est eszmei mondanivalóját: £ „Mindenben, amit az ember alko­7* tott, benne van a lelke. Tiszta és I nemes lelke legteljesebben a tudo­'rmányban és művészetben él, leg­f ékesebben és legvilágosabban • könyvekben szól." T Jó a versmondás, a szép »zó álta­J Iában átélten cseng az egriek szín­A NAP EREJE ugyan még nem olvasztja IfÄJ^^.iL^L^ľí^ 1^.^" Városba tóduló kirándulók ellepik a ven- f e, , z , szfaltot> d (,' a zért állandóan folyik | tástalan a színpad és igen rossz, kezdetleges a megvilágítása. Techni­kailag általában még a legnagyobb budapesti színpadok is el vannak maradva; legkiválóbb teljesítmé­déglőket, s a kerthelyiségeket. A sok jár- , javítgatás, toldozgatás, hogy kár ne es- ; kálás után ízlik az ebed. sen a tüsarkd cipókben. Járási dal és tásic^nnepély x i ± £ A Csemadok levicei járási vezető­rsége az elmúlt napokban Mohiban f dal- és táncünnepélyt rendezett. Az £ ünnepélyt Csehszlovákia Kommunista r Pártja 40. évfordulója, valamint a ^•nemzetközi gyermeknap . jegyében X zajlott le. A jól sikerült összejöve­j'telen több százan vettek részt. T t (»• J) t Befejezés előtt r e A napokban kerül sor a radi kultúr­A radiak már alig vár­AKI PRÁGÁBAN JÁR, megcsodálja a tisztaságot s a rendezett parkoka Nem csoda, hisz hozzáértő gondos kezek ültetik a friss virágokat város szerte. Snűcs Béla képriportja Z ház felavatására. r ják <zt a percet, hogy átléphessék az fáj, korszerűen berendezett kultúrház ť küszöbét, amelyet brigádinunkával segí­tettek felépíteni. Szombat délutánonként és vasárnap az iskola pionírjai is részt vettek a kultúrház építésében. A jó szer­vezőmunkáért dicséretet érdemel Sz;i lontay igazgató elvtárs és Szűcs Picoska tanítónő, (m-m; PD ALOMRÓL- KÖNYVEKRŐL^ Győry Dezső: Gö möri rengeteg Nem mindennapi érdeklődéssel péről és részvételéről a Szlovák vettük kezünkbe Győry Dezső leg- Nemzeti Felkelés harcaiban, a ma­újabb regényét, a Gömöri rengeteg­et, annak a költőnek a könyvét, akit zös ellenség Móricz Zsigmond annak idején köz- küzdelmeiről, vetlenül Ady mögé állított, akineTc gyar és szlovák partizánoknak a kö­ellen viselt testvéri Az író vallomása ítélet is: a ha­lírája jelentette annak idején a tározatlan körvonalú eszmék, a pol :loven_szkói vox humáná"-t. „szlovenszkói vox humáná"-t Győry regényeiben szívesen időz a hőn szeretett szülőföldön,- Gömör­ben. Ezt tapasztaltuk korábbi regé­nyeiben: „A veszedelmes ember", „Viharvirág", és ezt tapasztaljuk a gári értelmiség jószándéka, de pasz­szív, múltbatekintő humanizmusának ítélete ez; Győry írói leszámolása a múlttal, azzal a múlttal, amely már soha nem tér vissza. Győry azonban nemcsak az osztály­„Gömöri renqeteg"-ben is, amelyről y , , T, ,, ,, . „AII,;;I tarsadalom, a Horthy-fele ellenfor­mmden tulzas nelkul mondhatjuk, , . . J , . . . hogy 1944 kritikus őszének igazi tör- í^? 1™ . ™ ve l} e „ ténelmi regénye. A cselekménvek tehetetlenseflet, hullását ab­efféle lokalizálása, egy szűkebb hely- r áf° lt a' haner í! « . küz d^ 1ne s,, ha r" hez való kötöttsége magában rejti cokban m e9szuleto uj, boldogabb — a provincializmus veszélyét; Győry azonban ezt teljes egészében el tud­ja kerülni lág perspektíváját is igyekszik meg­rajzolni. (Nem véletlen tehát, hogy regényének centrumába állította a rimavölgyi magyar partizánharcok Győry regényében könnyed, elbe- ^rténetót) Hoov ez V sokak által szélő hangon, mesébe ágyazva vall lortenete t-> M 09y ez a s01 faK aitai s -egyúttal szigorú ítéletet is mond: a humanitásról és népünk nagy sors­várva várt jövő milyen lesz, azt Vica, a fiatal partizánasszony így vázolja a regény legplasztikusabban megraj­problémáiról. A regény nyolc napja ' ^nonti ^alakjának Péternek feleleveníti 1944 tragikus őszét, a zolt ko zP ont l alakjanak, ťeternek magyar és német fasizmus orgiáinak ^^ ^SeŤsVs^séS a világnak és cselekvő humanizmus­ra ... Mit gondol, Péter, hogy Ma­utolsó napjait, a kis határváros la­kóinak életét, akikre a háború egyre nyomasztóbb súllyal nehezedik. Szól —• elsősorban — a haladó, humanista gondolkodású, de fontolgató, cselek­vésre képtelen magyar polgári ér­telmiség vergődéséről, majd pusztu­lásáról. De nemcsak erről, hanem a magyar partizánok rimavölgyi szere­guk, akik jóravaló emberek, de cse­lekvésképtelenek, életerő nélküliek, tudnak egy jobb világot teremteni? Amit mi csinálunk, az tele van hit­tel. És mi cselekszünk!" Révész Bertalan Fábián Ferenc: Tibet újjászületése Az ig59-es ellenforradalmi lázadás lenforradalom oldalára. S amióta a után ismét az érdeklődés közép- kínai néphadsereg megszabadította pontjába került a „rejtelmes" Tibet. Tibet népét az ellenforradalmároktól A rabszolgatartó, népnyúzó főpapok — s velük együtt a „rejtelmektől" és főurak visszaéltek a Kínai Kom- —, új korszak kezdődött a Világ Te­munista Párt és a népi kormány tü- tején: a szocialista átalakulás kor­relmével. Hitszegő politikájukat Kí- szaka, amelyben végre emberré vál­na-ellenes rágalomhadjárat, megfé- hatnak az addig állati sorbari és lemlítés, a gyilkosságok sorozata, a középkori elmaradottságban tartott reformok merev elutasítása és az rabszolgák. egyezmények megszegése dokumen- Az átalakulás érdekfeszítő mozza­tálta. A magyar ellenforradalom ve- natait, s a rabszolgamúlt szörnyűsé­zetőihez hasonlóan, ők is áruba bo- geit tárja elénk Fábián Ferenc Ti­csátották, felkínálták hazájukat a betről szóló könyvében. Személyes nyugati, elsősorban az amerikai mo- tapasztalatai alapján írt színes, ér­nopolkapitalizmusnak. dekes riportkönyvéből az élmény Fábián Ferenc könyvéből kitűnik, frissesége árad. A kínai kommunis­hogy Tibet a történelem folyamán a ták társadalom- és emberformáló kínai császárok, s a Kuomintang ural- erejének, áldozatvállalásának, böl­ma alatt is mindig Kína része volt, csességének és szinte végtelen türel­s az is marad. Az imperialistákkal mének ezerféle megnyilvánulása, egy összejátszó reakciós tibeti főpapok öntudatra ébredő nép megdöbben­és főurak által kirobbantott ellenfor- tőén gyors fejlődésének eseményei radalmi lázadás nem járt, mert nem filmszerűen pergetik le az olvasó járhatott sikerrel. A szörnyű elnyo- szeme előtt azt a nagyszerű átataku­más alatt, nyomorúságos körűimé- lást, amely ma Kína egyik legelma­nyek között élő tibeti rabszolgák és radottabb tartományában, a Világ jobbágyok a féktelen uszítás és meg- Tetején végbemegy. (A könyvet a íélemlítés ellenére sem álltak az el- Kossuth könyvkiadó jelentette meg.) ÜJ SZÖ 6 * 1961. június 17.

Next

/
Thumbnails
Contents