Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-17 / 167. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljete

k ! 1961, június 17. szombat 50. fillér XIV. évfolyam, 167. szám ívnak a búxaflnez«ík A mezőgazdasági dolgozó számára aligha akad szemet gyönyörködtetőbb látvány a kövér kalászokat ringató, szökülő búzatengernél. A búza az ő szemében mindig a kenyeret, az életet testesítette meg. Ezért készült gondok és remények között olyan szorgalommal a gazdasági év legtöbb verítéket követelő, de legörömteljesebb munkájára. Persze a veríték minden aratáshoz hozzátartozott, az öröm csak a gazdag, a reményeket, számításokat beváltó aratáshoz. Sokszor még a gazdag aratás esetén is üröm csöppent az örömbe, mert vagy zsákban maradt az eladásra szánt gabona, vagy pedig olyan áron kellett piacra dobni, hogy meghiúsultak a vérmes remények, jő volt, ha az adóra tellett. De ne részletezzük az idősebb nemzedék által olyan jól ismert múltat. Most is aratásra készülünk. Örömteljesebbre és gazdagabbra, mint talán bármikor. Örömteljesebbre, mert a veríték nagy részét már letörlik a barázdás paraszti homlokokról a korszerű gépek, és azért is, mert az idei aratás nem egy-egy család kenyérgondjainak megoldására korlátozódik, hanem szerves része egy nagy országos ügynek, egész népünk kenyérgabonával való ellátásának. Gazdagabbra, mert a haladó agrotechnika alkalmazása meghozta gyümölcsét, kövér szemektől nehéz a kalász, és gazdagabbra azért is, mert fejlett iparunk, munkásosztályunk segítsége nyomán olyan és annyi korszerű gabonabetakarítógép áll mezőgazdasági dolgozóink rendelkezésére, hogy azokkal a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt, tehát a lehető legkisebb szemveszteséggel takaríthatják be a termést. Egész dolgozó népünk megelégedéssel vette tudomásul, hogy parasztságunk — a tervek szerint — az idei aratásnál a legmeszszebbmenően akarja felhasználni az iparunk, illetve a munkásosztályunk nyújtotta segítséget. Nem kis segítségről van itt szó, mert a már meglévő gabonabetakarításra alkalmas gépek mellé csupán az év első felében 8144, még korszerűbb gépet kapott mezőgazdaságunk. Hogy ezek célszerű felhasználására milyen intézkedések történtek, arról világos s egyúttal megnyugtató példát nyújtanak az alábbi esetek. Tavaly a kelet-szlovákiai kerületben csaknem ismeretlen volt a többmenetes aratás. Ez idén legalább 35 000 hektárról akarják betakarítani a gabonát ezzel a módszerrel. A kombájnokkal végzett aratás ugyancsak kibővül s ezek szerint a gabonabetakarítás nem húzódhat el a tavalyihoz hasonló hosszú időre. Ez pedig kétszeres eredmény. A tavalyi 20, sőt néhány esetben 30 százalékos szemveszteséghez viszonyítva most a minimálisra, 4—6 százalékra csökkenthető a veszteség, ugyanakkor a korszerű technológia alkalmazásával milliókat megtakaríthatnak a költségeken. Csupán a michalovcei járásban, ahol több mint 7000 hektárt aratnak m_jd kétmenetesen, közel 1 millió koronára becsülik az elérhető önköltség-megtakarítást. A többmenetes aratás százalékarányban talán a nyugat-szlovákiai kerületben ölt legnagyobb méreteket. A kerületi átlag meghaladja az 50 százalékot, a galantai járás, egyik legnagyobb gabonatermelő járásunk mezőgazdasági üzemei pedig 18 720 hektárt, az összes gabona R1 százalékát tervezték többmenetes aratásra. Még többet mond az országos eredmény. Tavaly az egész országban sem arattak annyi gabonát többmeneteSen, mint amennyit most az egyik legszerényebben tervező kelet-szlovákiai kerület. Az 1960-as évben az országos átlag mindössze 30 000 hektár volt — erre az esztendőre már félmillió a terv. Vessünk egy pillantást újból a számokra. Tapasztalatok bizonyítják. hogy például a kévekötögépekkel történő aratásnál 1 ha gabona betakarításához 102 normaórára van szükség. Kombájnos aratással 22-re csökkenthetjük a normaóra-szükségletet, kétmenetes módszerrel 16, hárommenetessel mindössze 10 normaóra szükséges ahhoz, hogy egy-egy hektárról biztonságba helyezzük a gabonát. Ezek szerint a kévekötőgépekhez viszonyítva akkor is legalább felére rövidíthetjük a betakarítási időt, ha csupán a gabona felét aratjuk kombájnnal, illetve többmenetesen. Ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy lényegesen csökkenthetjük a szemveszteséget, vagyis közvetve ugyan, de növeljük a hektárhozamokat. Mert ugyebár, ha az eléggé általános 15—18 százalékos veszteséget csupán egy 600 hektáros gabonaterületű mezőgazdasági nagyüzemben 3—6 százalékra tudjuk csökkenteni, 30 mázsás termés esetén a hektárhozam megközelítőleg 3,3 mázsával lehet több, tehát 600 hektárról (szinte hihetetlen!) közel 20 vagonnal több gabonát takaríthatunk be a korszerű módszerekkel, mint a hosszan elhúzódó hagyományos betakarítással. És mit jelentene ez országos méretben? Érdemes rajta gondolkodni. különösen most, amikor a harmadik ötéves terv első esztendejének gabonabetakarítására készülünk. Arra az aratásra, amely fő erőpróba lesz, vajon megtettek-e mezőgazdasági dolgozóink mindent annak érdekében, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítsék. Igen, már a közeli napok eldöntik, hogy parasztságunk a népgazdasági érdekek figyelembevételével valóban a legcélszerűbben használja fel azt a felmérhetetlen értékű segítséget, melyet gépekben és közvetlen munkában munkásosztályunk nyújtott és nyújt mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének meggyorsításához. Már a közeli napok megmutatják, követik-e tettek az adott szót, vagy papíron maradnak-e a termelés növelésére tett becsületbeli vállalások. Az aratás sikeres elvégzéséhez jók a feltételeink. Legtöbb mezőgazdasági nagyüzemünkben a gabonabetakarítási tervek is pártunknak azon felhívása alapján készültek, hogy az idei aratást a gépek legnagyobb fokú kihasználásával 14—18 nap alatt fejezzék be. A terv szép, de nem árt arra emlékezni, hogy terveket tavaly is készítettünk, csakhogy azokat a legtöbb helyen nem tartották be következetesen. Pártszervezeteink és nemzeti bizottságaink feladata, hogy már most, az aratás kezdetén minden erőt mozgósítsanak a gabonabetakarítás sikere érdekében. Elsősorban az ő feladatuk, hogy az elkészült tervek következetes ellenőrzésével és jő szervező munkával eltávolítsanak minden fogyatékosságot, melyek hátráltatnák vagy veszélyeztetnék a kitűzött feladatok teljesítését. A Ne

mzetgyűlés külügyi bizo

tt

sága a ne

mz

etközi hely

ze

tről tá

rgya! Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság fenntartás nélkül támogatja a békés együttélés szovjet politikáját (ČTK) — A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága június 16-i ülésén meghallgatta Václav Dávid külügyminiszter beszámolóját, arról, milyen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának állásfoglalása a jelenlegi nemzetközi helyzet, elsősorban a szovjet kormány azon emlékiratai kérdésében, amelyekben az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetését, továbbá békeszerződés megkötését Németországgal s ennek alapján Nyugat-Berlin kérdése megoldását javasolta. Az ülésen, melynek tárgyalásait Antonín Fiala, a külügyi bizottság alelnöke irányította, Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke is részt vett. A külügyminiszter részletes és tárgyilagos beszámolóját követő vitában V. Koucký, J. Závéta, A. Hodinová-Spurná, A. Krček, J. Illa, L. Wait képviselők, továbbá dr. J. Kyselý, a Nemzetgyűlés alelnöke és Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke is felszólaltak. A Nemzetgyűlés képviselői egyhangúlag kifejezésre juttatták, hogy egyetértenek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának a jelenlegi nemzetközi helyzetre s elsősorban a szovjet kormány emlékirataira vonatkozó állásfoglalásával. Hangsúlyozták, hogy egész hazánk népe örömmel vette tudomásul és reálisnak tekinti az említett dokumentumokban tartalmazott javaslatokat, amelyek megvalósítása biztosítaná a tartós világbékét és a világ valamennyi nemzetének békés egymás mellett élését. Különös érdeklődést váltottak ki hazánk népei körében a Németországgal kötendő békeszerződésre irányuló javaslatok, A vitában felszólaló képviselők kifejezésre juttatták, hogy hazánk népe mélységes felháborodással követi Nyugat-Németország revansista és militarista politikáját. Egyben kifejezést adtak annak, hogy feltétlenül szükségesnek tartják a békeszerződés megkötését Németországgal. Hangsúlyozták, népünk szilárd erkölcsipolitikai egységét és azt, hogy hazánk lakossága tántoríthatatlanul meg van győződve biztonságáról, melynek kezességét a szocialista tábor legyőzhetetlen erejében látja. A szovjet kormánynak az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetésére irányuló emlékirata ismét meggyőzően igazolja, hogy a Szovjetunió kormánya továbbra is lankadatlan kezdeményezést tanúsít és törekvést fejt ki e kérdés megoldása érdekében. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága teljes mértékben egyetért a Szovjetuniónak a jelenlegi helyzet áthidalására irányuló javaslataival, tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak az ellenőrzés szükségességére hivatkozva meghiúsítják a genfi tárgyalásokat. A jelenlegi helyzetben az volna a leghelyesebb, ha a kísérleti atomrobbantások beszüntetésének kérdése az általános és teljes leszerelés problémájával egyidejűleg nyerne megoldást. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága a vita elhangzása után a következő határozattal fejezte ki egyhangúlag a szóban forgó kérdésekkel kapcsolatos álláspontját: Ä Nemzetgyűlés külügyi bizottságának határozata „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének külügyi bizottsága 1961. június 16-i ülésén meghallgatta és megvitatta Václav Dávid külügyminiszter elvtárs beszámolóját arról, milyen a Csehszlovák Szocialista Köztarsaslo kormányának állásfoglalása • j.hnlegi nemzetközi helyzet és elósotban a szovjet kormány azon emlékiratainak kérdésében, amelyben javasolta az atoniT és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetését, tovubbá a békeszerződés megkötését Németországgal s ennek alapján Nyugat-Berlin kérdésének megoldását. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága kifejezte afölötti örömét, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége Minisztertar,ársának elnöke ez év június 3-án és 4-én Pécsben találkozott J. Kennedyvel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A két nagyhatalom képviselői a találkozón közölték egymással nézeteiket egyes fontos nemzetközi kérdésekről. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága teljes mértékben azonosítja magát a Szovjetunió kormányának állásfoglalásával, mely szerint az általános és teljes leszerelés kérdése továbbra • is napjaink legégetőbb problémája, melynek megoldása utat nyitna a többi vitás nemzetközi kérdés megoldására is. A külügyi bizottság ezért kifejezi azt a reményét, hogy a Szovjetunió és az USA képviselőinek jövőbeli beszélgetései az általános és teljes leszerelésre vonatkozó tárgyalások mielőbbi felújításához és oda vezetnek, hogy, ezek a kérdések a világ valamennyi békeszerető nemzetének érdekeivel s követelményeivel teljes összhangban kellő megoldást nyernek. A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága ismét hangsúlyozottan figyelmeztet a nyugat-németországi és nyugatberlini veszélyes fejleményekre, valamint arra, hogy Nyugat-Berlin a bonni kormány militarista-revansista politikája következtében az európai feszültség aggasztó tűzfészke lett s így a világbékét is veszélyezteti. Egész Csehszlovákia népének igazságos felháborodásával összhangban a leghatározottabban elítéljük a Német Szövetségi Köztársaságba, a Nyugat-Berlinbe kitelepített németeknek a békeszerető Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló revansista provokációit. A német revansisták és militaristák agresszív tervei azonban csődre vannak ítélve. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság biztonságáról örök időkFogadás a köztársasági eMn*l (ČTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke pénteken, június 16-án fogadta a prágai Várban dr. Raul Roa Carciát, a Kubai Köztársaság külügyminiszterét, akit ez alkalomból dr. Raul Roa Kouri, a Kubai Köztársaság prágai ügyvivője kísért. A kubai vendégekkel folytatott baráti beszélgetésen dr. J. Hájek, a külügyminiszter helyettese és L. Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője is jelen volt. re kezeskedik a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor többi országához fűződő testvéri együttműködése és szövetsége. Tizenhat évvel a második világháború befejezése után régen megért minden feltétele annak, hogy végül kiegyensúlyozódjék a helyzet Európában. A nemzetek békéjével és biztonságával összefüggő érdekek megkövetelik a békeszerződés haladéktalan megkötését Németországgal és azt, hogy ennek alapján megoldódjék Nyugat-Berlin kérdése is, e város demilitarizált szabad várossá változtatásával. Az ilyen megoldás előnyére válnék minden európai nemzetnek, megszűntetné a háború veszélyének tűzfészkeit és megteremtené az európai országok gyümölcsöző együttműködésének feltételeit. A szovjet kormánynak a Németországgal és Nyugat-Berlinnel összefüggő kérdésekre vonatkozó emlékirata egyben kifejezésre juttatja Csehszlovákia népének legfontosabb létérdekeit. Hazánk népe teljes mértékben támogatja a szovjet javaslatokat, és megtesz minden tőle telhetőt megvalósításuk érdekében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének külügyi bizottsága örömmel veszi tudomásul Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának s a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának és kormányának, valamint az NDK Nemzeti Frontja nemzeti tanácsának 1961. június 14-én mindazon országok címére tett nyilatkozatát, amelyeknek érdekükben áll a német kérdés megoldása. A Német Demokratikus Köztársaság már megalakulása óta fáradhatatlanul törekszik a német kérdés békés megoldására s ennek érdekében számos konstruktív javaslatot terjesztett elő, melyeket azonban a bonni kormány mindeddig mereven elutasított. Az említett nyilatkozatban tartalmazott javaslatok ismét igazolják az egész német nép boldog nemzeti jövője kialakulásához döntő mértékben hozzájáruló Német Demokratikus Köztársaság békeszeretetét és haladó irányzatú szerepét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének külügyi bizottsága elvárja a Hitler-ellenes koalícióhoz tartozó valamennyi ország parlamentjeitől, hogy megtesznek minden elengedhetetlenül szükséges lépést azon békekonferencia mielőbbi egybehívására, amely megoldaná a németországi és nyugat-berlini kérdést s így megszilárdítaná Európa s az egész világ békéjét és biztonságát." * * * A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének külügyi bizottsága ülése befejezéséül teljes egyetértéssel tudomásul vette azt a beszámolót, amelyet a külügyminiszter tartott a legutóbbi időben tett jelentős állami és kormánylátogatásokról. Václav Dávid külügyminiszter beszámolóját lapunk második oldalán ismertetjük. KÖZLEMÉNY a csehszlovák-német gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság együttes üléséről 1961. június 14-e és 16-a között Prágában tartotta III. ülését a csehszlovák-német gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság, amelyen megtárgyalták a két felet érdeklő népgazdasági kérdéseket. A tárgyalások eredményéről jegyzőkönyvet írt alá a bizottság mindkét részének elnöke: Fritz Selbmann, az NDK Állami Tervbizottsága elnökének helyettes se és Stanislav Vlna miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottsága elnökének el ső helyettese. A gazdasági bizottság második ülése óta a gazdasági é» tudományos együttműködés lehetővé tette számos fontos kérdés megoldását mindkét ország előnyére. Ezen együttműködés révén az 1960as évben az NDK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság csaknem 150 milliő korona effektív megtakarítást értek el Ezenkívül létrejöttek a külkereskedelem kibővítésének, az áruválaszték kölcsönös gazdagításának további előfeltételei. Az 1960. június 16-án kelt új gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési egyezményben megállapított tudományos-műszaki együttműködés jobb formája leegyszerűsítette és meggyorsította az értékes termelési tapasztalatok, valamint a kutatás és fejlesztés terén nyert Ismeretek kölcsönös cseréjét a két ország népgazdaságának különböző területein. gazdasági bizottság harmadik illésén megtárgyalták az NDK gazdasága fejlesztésének biztosításával összefüggő kérdéseket, Nyugat-Németország imperialista és (militarista körei önkényes zavaró Intézkedéseivel szemben. A gazdasági bizottság megerősítette az ipari armatúrák és világító anyagok termelése szakosítását előkészítő szakértői munkacsoportok előterjesztett eredményeit. A gazdasági bizottság további InI tézkedéseket határozott meg az élelmi1 szeripar számára szolgáló gépek, egészségügyi technikai műszerek, idömérömüszerek, technikai közszükségleti cikkek, ; cipészgépek, köolajmotorok termelésének . szakosítására, a két fél által kidolgozott javaslatok további megtárgyalására. Kétoldalú szakértői munkacsoport létesítésével — ez a csoport a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozik majd — a gazdasági bizottság egyúttal súlyt helyezett ezen a szakaszon folyó együttműködésre is. A tudományos-műszaki együttműködés további tervszerű irányítása és operatív megvalósítása céljából a gazdasági bizottság jóváhagyta a két állam közötti tudományos együttműködés irányelveit és hosszú időre szóló keretprogramját. Elhatározták továbbá, hogy kétoldalú konzultációkat végeznek az NDK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének alapvető kérdéseiről az 1968—1980 közötti időszakban. Mindkét fél egyhangúlag kifejezte azt a nézetét, hogy a tárgyalások a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa javaslataival összhangban, valamint a csehszlovák pártés kormányküldöttség 1959 novemberében tett NDK-beli tartózkodása végén kiadott közlemény értelmében folytak le. (ČTK)