Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)
1961-05-14 / 133. szám, vasárnap
^r Pi*(Folytatás a 4. oldalról) társadalom építése feltételezi, hogy határozott lépéseket tegyünk a város és falu között meglévő lényeges különbségek megszüntetésére, elsősorban a termelés műszaki és gazdasági színvonalát tekintve, természetesen azonban oly értelemben is, hogy kiegyenlítsük a falu és a város életének társadalmi, kulturális, szociális feltételeit. A következő tízesztendős időszakban nainden erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy mezőgazdaságunkban is maradéktalanul érvényesüljenek a szocialista nagyüzemi termelés előnyei, hogy lényegesen növekedjen a mezőgazdasági termelés mennyisége, jelentősen fokozódjék a szövetkezeti tagok és más mezőgazdasági dolgozók munkájának termelékenysége. Anyagi és műszaki bázisunk, erős gépiparunk lehetővé teszi, hogy mezőgazdaságunkat a legfejlettebb technikával lássuk el s ennek alapján valóban belterjesen szervezzük a mezőgazdasági nagyüzemi termelést. Csak a mezőgazdasági termelés nagyfokú belterjessége és termelékenysége teszi lehetővé, hogy a legkielégitőbb módon biztosítsuk lakosságunk élelmiszerszükségletét, a feldolgozó ipar nyersanyagszükségletét. Elvtársak! A feljatt szocialista társadalom építése nagy feladatainak megoldását úgy kezdjük meg, hogy szilárdan hiszünk népünk alkotóerőiben, egyre növekvő munkáskezdeményezésében. E tekintetben a szocialista demokratizmus elmélyülésének eddigi folyamatából indulunk ki, amely oly szembetűnően nyilvánult meg főleg , az utóbbi években. Éppen az utóbbi évek igazolták utunk helyességét, amikor a politikai aktivitás és alkotó kezdeményezés növekedésének egyik fő feltételét abban látjuk, hogy megteremtjük annak feltételeit, hogy a dolgozók mind szé/lesebb körben vegyenek részt a társadalmunk fejlődésével kapcsolatos fontos kérdések eldöntésében és megoldásában. Gondoljunk csak oly fontos intézkedésekre, amilyen például a .tervezés, a vezetés és a pénzügyi biztosítás új módszerének alkalmazása volt az iparban és az építőiparban, továbbá fontos problémák országos megvitatása, a munkásbérrendszerek átépítésének mélységesen 'demokratikus módszere, a központi állami szervek hatáskörének messzemenő átvitele a társadalmi szervezetekre, főleg a különböző fokú nemzeti bizottságokra. Ma gyakorlatilag az egész dolgozó néppel szoros kapcsolatban, akaratával összhangban oldjuk meg szocialista társadalmunk fejlődésének minden alapvető kérdését. Ebben látjuk a szocialista demokrácia legszélesebb alapját, amely biztosltja a népakarat érvényesülését az államvezetésben. Szem előtt tartjuk azt is, hogy a szocialista országépítés esztendeiben lényegesen megváltozott magának a munkásosztálynak a jellege is. Megváltozott a munkások viszonya saját munkájukhoz, fokozódott felelősségérzetük saját üzemük és az egész népgazdaság termelésének megszervezésével és irányításával kapcsolatban. A munkások gondolkodásának megváltozásával és szocialista öntudatának erősödésével kapcsolatban valósult meg ez a folyamat is, amely a tőkés „éhségfegyelemtől" az öntudatos szocialista munkafegyelemhez visz. A munkához való új, öntudatos szocialista viszony jut kifejezésre a szocialista munkaversenyben, legalsó formáitól kezdve a szocialista brigádok mozgalmának legutóbbi tömeges fejlődéséig, és a dolgozók széleskörű tevékeny részvételéig népgazdaságunk fejlesztése legfontosabb kérdéseinek megoldásában. A szocialista országépités esztendeiben, azáltal, hogy a felaprózott mezőgazdasági kistermelésről áttértünk a szocialista szövetkezeti nagytermelésre, parasztságunk is mélyreható változásokon ment át. Ez a folyamat különösen bonyolult, mivel tekintetbe kell vennünk a mezőgazdaság műszaki és gazdasági elmaradottságát, a meglevő erős, kisüzemi termelési hagyományokat és nézeteket. Ennek ellenére itt is jelentős sikereket értünk el, amit az bizonyít, hogy mezőgazdaságunkban egyre szélesebb méreteket ölt a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigádok mozgalma, politikailag és gazdaságilag egyre jobban megszilárdulnak egységes földművesszövetkezeteink. A szocialista országépítés éveiben jelentősen megváltozott és újjászületett értelmiségünk is, szocialista értelmiséggé fejlődött, s a többi dolgozóval vállvetve hozzájárult a szocialista társadalom felvirágoztatásához. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és dolgozó értelmiségünk politikai és szakmai érettsége biztosíték arra, hogy a következő években elérjük a magunk elé tűzött nagy célokat. Népgazdaságunk termelőerőinek fejlődése és műszaki színvonalának emelkedése a következő években szükségessé teszi, hogy új, magasabb fokra emeljük valamennyi dolgozó szakképzettségét, kulturális és politikai színvonalát. A szocialista munkabrigádok mozgalmának széleskörű fellendülése e tekintetben fontos jelenség, amely megmutatja, mily nagy és sokoldalú fejlődési lehetőségek állnak szocialista korszakunk emberei előtt. A szocialista munkabrigádokban már ma ott látjuk a kommunizmus csíráit, a munkához való kommunista viszony elemeit, amelyek a további fejlődés során egyre inkább megerősödnek. Végső célunk az osztálynélküli társadalomnak, a dolgozók egyöntetű társadalmának a felépítése. Már most megteremtjük annak feltételeit, hogy amint leküzdjük a testi és szellemi munka különbségeit, fokozatosan egybeforrjon az értelmiség és a dolgozó parasztság a munkásosztállyal és társadalmunk egyöntetűvé váljék. A jövendő társadalom döntő jellegét a munkásosztály határozza meg, amelynek műveltsége eléri a szocialista értelmiség színvonalát. A nagy műveltségű és nagy kultúrájú társadalom megvalósításának feltételeit már most megteremtjük azzal, hogy széleskörűn továbbfejlesztjük eddigi iskolarendszerünket. Iskolaügyünk fejlesztésének legfon, tosabb problémája ma és a jövőben egyaránt az, hogy biztosítsuk az iskola szoros kapcsolatát az élettel, a termeléssel, szocialista építésünk gyakorlatával. E szándéktól vezetve már ebben az ötéves tervben arra törekszünk, hogy kibővítsük gyárainkban és falvainkban a középés főiskolák termelési gyakorlatának hálózatát. Csakis ily módon biztosíthatunk elegendő szakképzett kádert ipari és mezőgazdasági termelésünk számára. A fejlett szocialista társadalom építése feladatainak meg kell, hogy feleljen társadalmunk állami politikai szervezete is. Ezért 1960-ban újjászerveztük állami apparátusunkat, azzal a céllal, hogy közelebb hozzuk a termelés irányításához, egyre több dolgozót vonjunk be közvetlenül az állam és a gazdaság vezetésébe, és fokozzuk az alsóbb szervek hatáskörét. Öreg kommunisták a Központi Bizottság ülésén. (Képtávirón érkezett felvételek) A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamatában egyre nő és bővül a nemzeti bizottságok hatásköre. Tovább fejlődik a központi szervek funkciója és elmélyül kölcsönös kapcsolatuk az alsóbbfokú közigazgatási szervekkel, amelyekben egyre inkább és egyre szélesebben érvényesül a nép közvetlen részvétele. Tovább erősödik az egységes terv jelentősége, tökéletesíteni és elmélyíteni kell a tervezés gyakorlatát. egyszerűsíteni a vezetés módszereit. fokozni a végzett munkáért és döntésekért való felelősséget, s ami a fő, tovább kell 'okozni a dolgozók részvételét és érdekeltségét a terv kidolgozásában és végrehajtásában. E folyimat során minden állampolgárunk tevékenyen részt vesz a közügyek intézésében. A határozatok megszabadulnak minden önző és egyéni csöke"érytől, csakis a közösség érdekeit 'ejezik majd ki, s ezzel minden eo , r»s egyén érdekeit is. y A szocialista -í^mokrácia továbbfejlesztése -nég "r.hban kibővíti azoknak a társadalmi problémáknak a körét, ame'vekrŕ" a dolgozó nép közvetlenül dört. elmélyíti népgazdaságunk Irány^ásárlak demokratikus centralizmust 'okozza a népképviseleti szer"?k szerepét a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia további elmélyítése az az út, amelyen meg"alňsít.juk a jövendő kommunista önkormányzatot, melynek létrejötte együttjár a kommunista társadalom jövendő építésével. Jelenleg a Szovjetunió, a szocialista tábor országai s köztársaságunk is kidolgozza a népgazdaság távlati fejlesztési tervét 1980-ig. Ezzel a gyakorlatban valósítjuk meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának elméleti megállapítását, mely szerint „a szocializmus országai a szocialista rendben rejlő lehetőségek sikeres kihasználásával többé-kevésbé egyidejűleg jutnak el a kommunista társadalom fejlettebb fázisába." Miről lesz szó. elvtársak ebben a húszéves időszakban? Elsősorban látnunk kell. hogy olyan szakasz áll előttünk, amelynek során Csehszlovákiában felépítjük a fejlett szocialista társadalmat. Megteremtjük a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát és a kommunizmusba való átmenet fokozatosan megvalósul társadalmi életünk minden területén. Ennek az időszaknak a jellemző vonása a termelőerők rohamos gyarapodása kell. hogy legyen; elsősorban a korszerűsítés, a legmodernebb technika kihasználása, a komplex gépesítés, automatizálás és kemizálás, a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdítása és tökéletesítése alapján. A termelés rohamos fejlődése révén ebben az időszakban állandóan megsokszorozódnak a szocialista rend előnyei, az egy lakosra eső termelésben megelőzzük a legfejlettebb tőkés államokat, s ezzel megteremtjük az egész dolgozó nép életszínvonala további lényeges emelésének alapját olyképpen, hogy túltegyünk a legfejlettebb tőkés államokon. Jelentősen lerövidítjük a munkaidőt is. Megjavítjuk dolgozóink lakásviszonyait is. Lényegesen fejlesztjük a dolgozókról való szociális és egészségügyi gondoskodást. Meg akarjuk teremteni annak feltételeit, hogy a család nevelő szerepének célszerű egybehangolásával a társadalom mind nagyobb szerepet játsszon városon és falun a gyerekek nevelésében, anyagi jólétének biztosításában. A rohamos gazdasági fejlődéssel, a társadalmunk életét meghatározó anyagi feltételek mélyreható megváltozásával karöltve nagy változások állnak be az emberek közötti társadalmi viszonyok minden területén, amelyek egyre inkább kommunista viszonyok jellegét öltik magukra; mélyrehatón megváltozik az emberek gondolkodása és tudata is. A politikai, gazdasági és ideológiai élet valamennyi területén az a fontos feladat áll előttünk, hogy előkészítsük népünket, elsősorban a fiatal nemzedéket a jövendő kommunista társadalom számára. Elvtársak! Kommunista Pártunk negyven éves forradalmi útja elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésével, amelynek harcaiban és küzdelmeiben pártunk megacélozódott és a munkásosztály lenini élcsapatává érett. Saját forradalmi munkásságát mindig áthatotta a nemzetközi proletár együttműködés elvei iránti határtalan odaadás, a világ kommunista mozgalmáAz ünnepi ülés résztvevői val való elvtársi együvé tartozás tudata. A negyven esztendős történelmi időszak folyamán a proletár nemzetköziség és az öntudatos forradalmi szolidaritás eszméi határozták meg pártunk forradalmi magatartásának vezérelvét és mélységes értelmét. A mai dicső évfordulón jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, Csehszlovákia Kommunista Pártja minden helyzetben arra törekedett, hogy a csehszlovákiai munkásosztálynak a hatalomért, a szocializmus győzelméért vívott harca a nemzetközi kommunista mozgalom feladataival és célkitűzéseivel teljes összhangban haladjon. Ez az alapvető irányvonal határozta meg pártunk politikájának kikristályosodott nemzetközi jellegét. Ha ma számba vesszük pártunk negyven esztendős munkájának eredményeit, kétszeres öröm és lelkesedés tölti el szívünket, bensőnket, látván, hogy az egész nemzetközi kommunista mozgalom a nagyszerű fellendülés időszakát éli és jelenkorunk legfontosabb mozgató erejeként hat. Jelenleg 87 országban működik a kommunista mozgalom, s harminchatmillió forradalmi harcost tömörít soraiban. A kommunista pártok uralkodó pártok lettek akkora területen, amelyen az emberiségnek több mint egyharmada él. A kommunista pártok hatalmas erőt képviselnek Európa és Ázsia számos további országában, Latin-Amerika sok államában tömegpártokká fejlődtek, s a kommunista mozgalom Afrikában is határozott gyarapodást könyvelhet el. A marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség győztes igazsága utat tört minden országba, minden földrészbe, a dolgozó emberek százmillióit nyerte meg a szocializmus fennkölt eszméinek. Kilencven esztendővel ezelőtt vívta nagy harcát a nép társadalmi felszabadulásáért a párizsi kommün, és Marx Károly lelkesülten írt a párizsi kommünárdokról, akik forradalmi lendületükkel „az eget rohamozzák". A párizsi kommünárdok zászlaját vitték győzelemre a kommunisták a Szovjetunióban és a többi szocialista országban. Az imperialisták minden mesterkedése ellenére további országokban is készülnek „megrohamozni az eget". A szocializmus első győztes országának fia Gagarin, hőstettével elsőnek nyitott utat az emberiségnek a világűrbe. Ilyen mérhetetlen utat tett meg már a munkásosztály előre haladó győzelmes útján. Az utóbbi években a szocialista világrendszer sokoldalú fellendülése következtében a szocializmus és a kapitalizmus között oly messzemenően megváltoztak az erőviszonyok, hogy ez már közelhozza a szocializmus teljes győzelmét a kapitalizmus fölött. A szocializmus gazdasági téren is egyre inkább a tőkés rend fölé kerekedik, s ez a fölény egyre erősebben befolyásolja, változtatja meg a munkásosztály javára az osztályharcok feltétteleit. A szocializmus minden tekintetben a dús, szabad és igaz élet szemléltető példáját mutatja. Ezzel döntő csapást mér a szocialista rend demagóg ellenségeire, akik ravaszul felhasználták a szocializmus ellenében azt a körülményt, hogy nagyrészt elmaradott országokban győzedelmeskedett, s ennek következtében csak egy idő múlva hozhatta be a fejlett tőkés államok előnyét a gazdasági fejlődés területén. Az ellenségeknek ezek az érvei egyre tarthatatlanabbak, mivel a Szovjetunió minden tekintetben rohamosan a legfejlettebb országgá fejlődik, s oldalán halad a mi hazánk, és a többi szocialista ország is. Világos, hogy a tőkés rendszer viszont minden nappal egyre inkább lemarad. Ez a szocializmust a legkézzelfoghatóbb mozgósító eszménynyé teszi, amelynek megvalósításáért tevékenyen harcolni fognak a tőkés országok egyszerű embereinek mind szélesebb tömegei. A szocializmushoz vivő világméretű fordulat számára a szocialista országok azzal készítik elő a talajt, hogy minden téren tervszerűen fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat s e törekvésükben egybehangolják nemzetközi küldetésüket népük anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítésével a meglévő szocialista és a jövendő kommunista társadalom viszonyaiban. A szocializmus és a kapitalizmus történelmi mérkőzéséhez döntő módon járul hozzá a Szovjetunió, amelynek gazdasági fejlődése, felvirágzása, a szovjet tudomány és technika világelsősége s az a tény, hogy a Szovjetunió az első ország, amely a kommunizmus felé halad, a legnagyobb mértékben befolyásolja az egész szocialista világrendszer erejének és vonzásának gyarapodását. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a nemzetközi szocialista munkamegosztás sokoldalú fejlesztésének, mert a legnagyobb mértékben kifejezésre jut benne az az egységes és egybehangolt törekvés, melynek célja a szocialista világrendszer valamenynyi erőforrásának és lehetőségének kihasználása annak érdekében, hogy a szocializmus és a kommunizmus ügye minden szocialista országban és a szocialista tábor egészében gyorsabban haladjon előre. Ebben múlth-atatlan feltételét látjuk annak, hogy a szocialista világrendszer erejének gyarapodásával együtt egyre fejlettebb fokon erősödjék és szilárduljon a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország érdekeinek és célkitűzéseinek egysége, amely a marxizmus-leninizmus közös ideológiájából, a békéért és a szocializmusért folytatott közös harcból fakad. (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1961. május 14.