Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-13 / 132. szám, szombat

reex* Kv. r, pe ju&j Aiex£J£vtcs yerre a^mk, XfV£SS£L MZUT/í'.V, HOOťAZ fG-Vl/C AXAKULArn/ÍL S20ĹOAlABir.

.

. J, A 10. EVFORDULO Gyermekkoromban mindig hevesebben dobogott a szívem, valahányszor kisvárosunkban vándorcirkusz ütötte fel sátorfáját. Ilyenkor a cirkusz egész személyzete már délután díszszekéren, zeneszó mellett vonult végig a főutcán. A bohócok maskarájukban, eltorzított, bemázolt arccal ugrándozva, kurjongatva vonták magukra a gyerekek figyelmét, akik elragadtatásukban tömegesen rohantak a szekér nyomában. A nap fénypontja azonban az előadás volt, amelyen felvonultak a felcicomázott lovak, hátukon kifestett műlovarnőket hordozva, a zebrák, az idomított majmok és kutyák, sőt olykor az is előfordult, hogy egy-egy cirkusz elefánttal, medvékkel, esetleg oroszlánokkal dicsekedhetett. Ez a gyermekkori emlék jutott az eszembe a csehszlovák cirkuszok, varieték és lunaparkok nemzeti vállalata fenállásának tizedik évfordulója alkalmából Prágában rendezett kiállítása megtekintésekor. A kiállítás megismertet a cirkuszok és varieték múltjával, történetével és jelenével. Megtudjuk, hogy a cirkusz őshazája a valamikor oly magas kultúrával rendelkező Kelet volt. Innen kerültek az artisták a háborúk és a kereskedelem révén a görög városokba és a római birodalomba, hogy annak bukása után eljussanak KözépEurópába. Hazánk területére körülbelül a XII. században vetődtek az artisták és bűvészek. Idők folyamán fejlődött a cirkusz berendezése, bevezetik a kerek sátrakba a villanyvilágítást és nagyobb kényelmet biztosítanak a közönségnek. Az első cseh cirkusz Beránek mesteré volt. Műsorán cseh mondák és népmesék nyomán pantomimek —' némajátékok szerepeltek, artisták és bűvészek közreműködésével. A múlt század végén a cirkusz nagyszabású kapitalista vállalkozássá izmosodik és a nyerészkedést, a szenzációkeltést, az erotikát tartván szem előtt, elnyomja az igazi művészetet. A cirkusznak csak a felszabadulás adja vissza igazi küldetését. Ettu kezdve már minden gyorsan fejlődik. Az 1951-ben megalakított Csehszlovák Cirkusz nemzeti vállalata tevékenységét tíz cirkusszal és a Prágai Variettészínházzal kezdi meg. Állandó artistaiskola létesül az új artistanemzedék nevelésére, az eddiginek tervszerű továbbképzésére, akiknek ügyességét, rátermettségét és művészetét ma már nemcsak idehaza, de külföldön is elismerik. Artistáink az 1956-ban Varsóban megtartott első nemzetközi fesztiválról 2 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzéremmel tértek vissza. » A Csehszlovák Cirkusz a Prága melletti Počernicén műhelyekkel, raktárakkal, istállókkal és gvakorló poronddal rendelkező telelöt építtet az állatok idomítására. Miután az artisták művészete igen sokoldalú, tervbevették egy artistaszakiskola létesítését is. Prága ugyan egyelőre állandó cirkusszal nem rendelkezik, de ami késik, nem múlik, a jóváhagyott terv szerint ezt a hiányt is rövidesen pótolják. A cirkusz igen kedvelt szórakozása dolgozóinknak, ami abból is kitűnik, hogy tízéves fennállása óta a Csehszlovák Cirkusz 14 760 előadását 15 millió főnyi közönség tekintette meg. KARDOS MÁRTA A Kultúra Világa 5. kötete Megjelent a Kultúra Világa című ismeretterjesztő könyvsorozat 5. utolsó köteté. A most megjelent kötet A föld országai, Az emberiség története címet viseli. Az előző kötetek 1. A világmindenség, Az élő világ. Az egészséges ember, 2. Technika, 3. A képzőművészetek, A zene, A színház és a film, 4. Irodalom, Filozófia, Nevelés címen jelentek meg. " ' A Kultúra Világa sorozat befejező kötete két részből áll. Az első rész elvezet a világ minden államába, leírja természeti viszonyaikat, társadalmi és gazdasági berendezésüket. Az egyszerű, világos stílusban írt szöveg képet ad azokról a világtörténelmi változásokról is, amelyek a gyarmatok nagy részének felszabadulásával a Föld térképén végbementek, és amelyek ma is állandóan alakítják a gyarmatbirodalmak politikai és gazdasági viszonyait. A kötetnek Az emberiség története címet viselő második fele is különösen bő ismeretanyagot nyújtó tanulságos és izgalmas olvasmány. Ebben a részben nyomon követhetjük a társadalom fejlődését a legrégibb időktől napjainkig. A rendkívül tömören és érdekfeszítően megírt szöveg áttekintést nyújt az ősi kultúrák kialakulásáról, nagy birodalmak, különböző társadalmi rendszerek keletkezéséről és bukásáról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelemformáló erejéről, a szocialista társadalom megteremtéséről és még sok-sok más nagý jelentőségű világpolitikai és világgazdasági eseményről. A Kultúra Világa utolsó kötete éppúgy, mint a sorozat előbbi kötetei, lebilincselően, mindenki számára közérthető stílusban, az ismeretterjesztés új módszereivel szolgálja a tanulni, művelődni vágyó olvasót. A budapesti Minerva kiadónál megjelent kötetet számos kép, ábra és térképmelléklet teszi színessé, érdekessé, szemléltetővé. (b) GAGARIN A mozik bemutató műsorában hosszabb idő óta a szovjet filmgyártás legújabb alkotásai vezetnek. Az idegen filmek közül említésre méltó Nagy és Miheles romániai rendezők megfilmesített Caragiale-elbeszélése: HÜHÖ A KISVÁROSBAN, mely a múlt század utolsó évtizedeinek kispolgári viszonyait figurázta ki élénk színekben. Közepes alkotásnak tekinthető a francia filmgyártás és a DEFA közös alkotása, A KALANDOR, mely Balzac „A nőtlen ember otthona" című elbeszélésének a filmváltozata és egy „fekete bárány" Filip Brideau nagyratörését, majd gyors bukását meséli el. A könnyebb műfajt képviselte A NAGY PÉNZ, Carstairs angol rendező vígjátékfilmje egy bűnöző család viszontagságairól. Az utóbbi idők filmműsorát azonban Jean Renoir francia rendező időálló műve A NAGY ÁBRÁND koronázta be. A szovjet filmek közül először is Kalatozovnak, a Szállnak a darvak világhírű rendezőjének AZ EL NEM KÜLDÖTT LEVÉL című filmjét láttuk. Meg kell mondanunk, bizonyos mértékben csalódást okozott, bár minden lehetősége megvolt alkotóinak, hogy remekeljenek időszerű tárgyú filmjükkel. Hisz a történet központjában mai emberek — négy geológus tragikus vállalkozása áll. Gyémántlelőhelyeket kutatnak a tajgában, s mikor emberfeletti küzdelmeiket végre siker koronázza, szörnyű erdőtűz állja el előttük a visszatérés útját. Csak a vezetőjük menekül meg a lelőhely térképével. A néző egy tragédia szemtanúja, s mégis szinte közönyösen viszonyul ahhoz, ami a vásznon lejátszódik. Látjuk a tajga vad természetét, az őserdő félelmetes erejét, látjuk az iszonyú erdőégést, de nem érezzük az embereket, elsikkad a halálba menő négy hős geológus. A film alkotói (Oszipov elbeszéléséből Rozov és Koltunov írták a forgatókönyvet) nyilván kísérleteztek, bravúroskodtak a kamerával s így elhalványultak a történet főhősei. Kár, mert a főszerepeket alakító Tatjána Szamojlova, Jevgenyij Urbanszkij, 1. Szmoktunovszkij és Vlagyimir Livanov jobban érvényesült volna a filmben, ha jó a forgatókönyv. Sokkal sikeresebb volt Konsztantyin megfilmesített novellája az ÉSZAKI TÖRTÉNET. A történelmi tárgyú film a gyekabrista felkelés korszakába viszi el a nézőt egy tragikus szerelem hátterében. A haladás gondolatának forradalmi előreÉva Murniece és Oleg Sztrizsenov az Északi történet-ben Oleg Sztrizsenov, a jónevű szovjet színész keltette életre. Ugyancsak sikeres szovjet film a BALTI ÉGBOLT, melyet Vlagyimir Vengerov rendező Nyikolaj Csukovszkij regényéből készített. Bemutatja a forradalmi város hős szárnyas-védőit, Rasszohin híres szovjet pilóta kötelékének harcosait, akik közül törését domborítja ki 3 gyekabrista * ••••••'>•»..•••-••• ms™*™*®^ : jóbarát sorsának ecsetelésében. A nagy ábránd főszereplői: Erieh von Stroheim (von A történet központi alakjának Pavel Rauffenstein), Pierre Fresnay (de Boeldieu) és Jean Besztuzsev gyekabristának alakját Gabin (Maréchal). sokan életüket áldozták a balti térségben vívott légicsatákban. A filmben kiemelkedő alakítást nyújt Pjotr Glebov Lunyin őrnagy és Mihail UIjanov Rasszohin megszemélyesítésében. A NAGY ÁBRÁND A nagy ábránd — Jan Renoir világhírű filmje egy negyedszázad múltán felújítva is hódít. Sikerének titka örökké időszerű mondanivalójának tökéletes, s még ma sem elavult rendezésben való visszaadásában és a nagyszerű szerepalakításokban rejlik. Mozgató eszméje: a béke gondolata és az emberek testvérisége. A tökéletes rendezésben felolvadó természetes emberiesség, deklamációmentes békevágy az, ami megragadja a felejthetetlen élményekkel távozó nézőt. A lovagkor némi kései romantikája is érezhető a filmben egymással szembenálló von Rauffenstein német őrnagy és a fogságba esett francia tisztek között, akik közül mindegyik a maga osztályának hű képviselője. Nem véletlen az sem, hogy a nemesi osztály két elnyílott virága (de Boeldieu és von Rauffenstein) érzi, hogy fölösleges, nincs már jövőjük. Talán ezzel magyarázható de Boeldieu önfeláldozó hőstette, mellyel társai menekülését fedezi. S mily erős szimbólum van abban a jelenetben, amikor von Rauffenstein golyója teríti le a barátjául fogadott de Boeldieut, hogy azután illő pompával eltemettesse. A legtökéletesebb erővel érzékelteti ez a jelenet a háború ördögét, személytelen gonoszságát, melynél azonban a béke életvágya erősebbnek bizonyul. Mi pedig ezt ma sokkal biztosabban tudjuk, mint a film alkotói 25 év előtt. L. L. DICSŐSÉG A PÁRTNAK Szöveg: TIBERIU UTAN Zene: MARIN CONSTANTIN 1. 16 éve szabadult fel hazánk. 2. 1960-ban lett hazunk szocialista köztárc.ioág. TÖRD A FEJED - TÖRD A FEJED - TÖRD A FEJED 1. Az É betűtől elindulva a sakk játék lóugrása szerint elolvashatod egyik aktuális jelszavunkat. 2. Hány összeadási jelet kell tenni a következő számok közé, hogy összegük 99 legyen: A sorrendet nem lehet felcserélni. 987654321 = 99 MÚLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 2 PARTUNK, ml téged követünk, fényes utakat nyitsz te nekünk; boldog jövőnk, e drága cél a nép szívében él. Refr.: 3. TUDJUK: a boldog holnapot a mi számunkra csak te hozod; álmaink valóra válnak — dicsőség a pártnak. Refr.: RÖPCÉDULÁK Z

imankós hideg őszi este volt. Kint szél süvített, dühösen megzörgette a kis szoba ablakát. Három fiú és egy lány tanácskozott gondterhelten a szobában a besötétített ablak mögött. —Mégis meg kellene próbálni — kezdte a legidősebbnek tűnő Sanyi. — Már egy hete itt rohadnak a röpcédulák. Azok az átkozott fasiszták úgy vigyáznak, hogy lehetetlen becsempészni a g,varba. De nehéz lenne terjeszteni is, mert annyi a besúgó, hogy minden munkahelyre jut belőlük egy-kettő, Nagy szünet következett. — Ha csak a fele jut a munkások kezébe, az is jobb, mintha itt ülünk rajta. Különben is a napokban a nyomdász elvtársaktól újabb küldeményt kapunk — szólalt meg a lány. — Ne vesztegessük az időt, lassan éjfélre jár, jó keleti szél fúj, még meg talál fordulni — ajánlotta a nyurga szőke Laci. Fellálltak, Laci magára vette a kopott kabátot, amelynek bélésében, titkos zsebekben lapultak a röpiratok. A fasiszták elleni szabotázsra tüzelték a dolgozókat és a közelgő győzelembe vetett rendíthetetlen meggyőződést hirdették. Laci belekarolt a lányba és huncutul megjegyezte: — Nem éppen szerelmeseknek való sétaidő, de nem számít, csak „a szél elvtárs" segítsen. Előbb a két fiú osont ki, majd néhány perc múlva Laci és Elza követte őket. A gyár nem volt túl messze. Megkerülték és oldalról a szerelőcsarnok tájékán közelítették meg a magas kerítést övező sudár jegenyéket. A két fiú az utcán őrködött, Laci pedig a lánnyal átsétált a fasorhoz. Sötét éjszaka volt, a sűrű ködbe belefulladt a gyér utcavilágítás Szél cibálta a fák lomját és ide-oda hajlítgatta a karcsú jegenyéket. Laci nem sokáig gondolkozott, macskaügyességgel kapaszkodott fel a csúszós fatörzsön és nemsokára eltűnt a lombok közt. Elza átment a másik oldalra és az utat kémlelte. Laci egyre magasabbra jutotf, egészen beleizzadt a mászásba. Mikor már elvékonyodtak a gallyak, megállt és kifújta magát. Benyúlt kabátja titkos zsebeibe és előhúzta a röplapokat. Már éppen el akarta engedni, mikor bagolyhuhogást hallott. Mozdulatlanná merevedett. Azt még látta^. hogy Elza eltűnik egy kapu alatt, aztán várt. Szinte örökkévalóságnak tünt minden pillanat. A szél még erösebben tombolt, mintha gyökerestől akarná kicsavargatni a fákat. Laci magához ölelte a legvastagabb ágat és várt. Végre feltűnt a fasiszta őrjárat. Kényelmesen bandukoltak, hangosan beszélgetve. Múltak a percek, talán egy őra is eltelt, mikor az utca másik végéből újra felhangzott két bagolyhuhogás. Laci fellélekzett. Elhajlította maga elől az ágat és nagy ívben dobta a gyárudvarra a röplapokat. — Vidd, szél elvtárs — suttogta fogai között. A papírlapokat elkapta a szél és ezer felé szórta szét a gyárudvaron. Laci újabb adagot dobott, majd még egyet. Egyszerre elmúlt minden szorongó érzése, a győzelem boldog tudata töltötte el a szívét. Bevált az ötlet. A röplapok eljutnak a munkásokhoz, a kommunista párt él, harcra buzdít. Szinte dalolni lett volna kedve a bátor ifjúmunkásnak ott a jegenye tetején. Gyönyörködve nézte, hogyan tűnnek el a fehér lapok a ködben a hatalmas gyár épületei között. A legszívesebben szeretett volna leugrani és rohanni a többiekhez, hírül adni a sikert, vagy teli torokból jót rikkantani: ..Elvtársak, sikerült." SZŰCS BÉLA KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: * 1. Kapralik Iván, Dun. Streda, 2. Zsigmond Pál, Nový Život, 3. Esek Károly, Rubafi, 4. Zakhar Béni, Silica, 5. Mohnyánszky Vilmos, Janik. ÜJ SZÓ 8 * 1961. május 13.