Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-12 / 131. szám, péntek

A helyes táplálkozás alapelvei Az élő szervezet s a környezet közötti leglényegesebb összeköttetést a szervezetbe kerülő táplálék alkotja. A helyes táplálkozás a szervezet növekedését és fejlődését, munkaképességét, egészségét s a betegségekkel szemben való ellenállását biztosltja. A szervezet ezen tulajdonságait megfelelő kalóriatartalmú és tápláló erejű ételek elkészítésével biztosítják. A felszolgált ételeknek kalóriatartalmát és tápértékét a szervezet számára fontos építőanyagok megfelelő arányával kell biztosítani; szükséges, hogy ízletes és változatos legyen az étel s a gyomorsavak kiválasztását is elősegítse. Az építőanyagok közül legfontosabb a fehérje. A fehérjét az élő szervezet a táplálékból szerzi meg. A táplálékban levő fehérjét az emésztőrendszer felbontja és az aminosavakból a szervezet a saját fehérjéit felépíti. A felesleges aminosavak elégnek és ezáltal kalóriaforrásul szolgálnak. A fehérje azonban elsősorban építőanyag és csak a feleslege kalóriaforrás. A teljes értékű fehérjék közül legfontosabb a tej és a fehérjetartalmú tejtermékek (túró, sajt, tejföl), a tojás, hús és a burgonya. Értékesek a szójabab s egyes gombafélék is. A növényi eredetű élelmi anyagunk (búza, rozs, száraz hüvelyesek, főzelékek és gyümölcsök) fehérjében szegényebbek. A felnőtteknél a napi fehérje-fogyasztás az értékes fehérje mennyiség egy harmadát meghaladja. A zsírok több energiát termelnek, mint a fehérjék. A zsírok emésztése a szervezetben nehezen és lassan folyik, az emésztés termékei azonban könnyen távoznak a szervezetből. A zsírok és szénhidrátok .energiaforrások s a szervezet sérült részeinek az újjáalakítására használódnak fel. A szervezetben szénhidrátokból is képződhet zsír. Az élelmezésben nem szabad csökkenteni a zsírtartalmat. Ha az étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű zsírt, több táplálékot kell fogyasztani, ami viszont az emésztést serkenti. A zsíroktól az étel ízletesebb és tartalmasabb, s az élelem hosszabb ideig marad a gyomorban. A zsír a bőralatti kötőszövetben és a belsőszervekben, a májban és a vesékben rakódik le. A zsír a test bizonyos részeiben helyezkedik el, ellepi a belsőszerveket s ezeket hűsíti és védi a sérüléstől. Vannak esetek, amikor a zsírtartalékot a szervezet felhasználja. Betegségben s hosszabb ideig tartó koplalás alkalmával legelőször a zsírtartalékok használódnak fel; a fehérjeanyagok épségben maradnak s védik a szöveteket és szerveket a sérüléstől. Állati eredetű zsírok a vaj és a háj; növényi eredetű zsírok a növényi olajok. A legértékesebb zsírok a teavajban, az édes tejfölben s a tojássárgájában fordulnak elő. A szénhidrátok az erő és energia forrásai. A szervezet könnyebben dolgozza fel a szénhidrátokat, mint a zsírokat. A sejtképződéshez a szénhidrátok csak kis mennyiségben járulnak hozzá. Tartalékanyagok is csak nagyon kis mennyiségben képződnek belőlük. A szénhidrátok felerészben a májban rakódnak le, többi részük az izmokba vándorol. A szénhidrátok közé számítjuk a sejtanyagot, a cellulózt is. A bél mikrobáinak hatására a cellulóz erjed. Kívánatos cellulóz-tartalmú élelemmel táplálkozni, mert izgatja a bél falait, elősegíti mozgásukat, s megelőzi a megrekedést. A szervezetben végbemenő minden kémiai folyamat a vízben oldható sókhoz van kötve. Hogyan jut a víz a szervezetbe? A víz italok formájában és a táplálékkal kerül a szervezetbe. Sok vizet és italt fogyasztani azonban szintén nem ajánlatos: mikrobiális anyagcsere termékeinek és vitaminoknak a szervezetből való kiküszöböléséhez vezet, túlterheli a szívet s a veséket. A szervezetnek ásványi sókra is szüksége van. Sok só a vizelettel, az izzadsággal s az ürülékkel távozik a testből. Bizonyos mennyiségű só jelenléte a vérben s a test nedveiben a sejtek, szövetek és szervek helyes működésének követelménye. A nátrium főleg a sejtek közötti testnedvnek alkotó része, de kis mennyiségben megtalálható az izmokban, a porc- és csontsejtekben. A nátrium és a klór az emberi szervezetbe leginkább konyhasó alakjában kerül. Az étkezéssel az emberi szervezet napi 20 g konyhasót vesz fel. A klór a gyomorsav része. Nehéz testi megerőltetés esetén nagyobb mennyiségben kell jutattni a szervezetnek. Nagy melegben, lázas állapotban, izzadás következtében, nagy folyadékveszteség esetén, (hányás, hasmenés) az organizmus sok nátriumot és klórt veszít. A klór nagyobb vesztesége beteges elváltozást okozhat, amely a szívműködés zavaraiban, görcsös állapotban és étvágytalanságban nyilvánul meg. Forró nyári napokon az ételt jobban kell sózni. A klór és nátrium a konyhasóban fordul elő, de a zöldségben, burgonyában, húsban és a sajtban is kimutatható, nemkülönben az ásványvizekben. A csontok és a fogazat szerkezeti felépítésében a kalcium játszik szerepet. A kalcium tejjel, tejtermékkel és főzelékkel jut a szervezetbe s az emésztőcsatornából könnyen felszívódik. A felszívódás a szervezetben levő kalcium és foszfor arányától, a D-vitamín jelenlététől és a bélcsatorna savanyú vagy lúgos vegyhatásától függ. A kalciumnak a csontban való lerakódását hormonok és a D-vitamin szabályozzák. Kalciumhiány a csontok törékenységét és kóros elváltozását " ^-za. A kalcium túladagolása viszont a testszövetek meszesedéséhez vezethet. A jód nagy mennyiségben tengeri halak húsában fordul elő. Ha a szervezetből hiányzik, pajzsmirigyzavarok lépnek föl (golyva). Azokon a vidékeken, ahol a táplálék és ivóvíz kevés jódot tartalmaz, az állam jódozott konyhasót hoz forgalomba. A kén életfontosságú a növekedésben. Megfelelő mennyiségű fehérje a táplálkozásban fedezi a szervezet kénszükségletét is. A vas szerepe is fontos a szervezetben. Alkotó része a vérfestéknek, a sejteknek. Szerepe van az oxigénszállításban és a sejtekben lezajló oxidációs folyamatokban. Hiánya vérszegénységet okoz. Hús, tojás, máj, zöldfőzelék, stb-vel jut a szervezetbe. Azokat az ásványi anyagokat, amelyek igen kis mennyiségben találhatók az emberi szervezetben, nyomelemeknek hívjuk: Ilyenek: — a fluór, amely a csontok és fogak keménységét befolyásolja. Hiánya fogszuvasodást okoz; — a réz a vérfesték keletkezéséhez szükséges. Hiánya vérszegénységet okoz; — a cink táplálékkal kerül a szervezetbe. Különösen a tej tartalmazza. Állatokkal végzett kísérletek igazolták, hogy jelenléte a növekedéshez szükséges; — mangánt az emberi szövetek tartalmaznak. Állatokkal végzett kísérletek igazolták, hogy hiánya késlelteti a csontok fejlődését; — a kobalt a vörössejt-képződésben játszik szerepet és a mangánnal együtt az enzimek hatását fokozza. Az ásványi anyagokon kívül a szervezet normális működése szempontjából nagyon fontosak a vitaminok. Az A-vitamin csak állati termékekben fordul elő nagyobb mennyiségben, például a csukamájolajban, a májban, a nyári tejben és tejtermékekben, valamint a tojásban. Az Avitamin növényi festékanyaggal, a karotinnal helyettesíthető. A nyári tej, vaj, tojás több A-vitamint tartalmaz, mivel a tehenek, illetve a tyúkok sok karotinban gazdag zöldtakarmányt fogyasztanak. A karotín jelentős mennyiségben megtalálható a friss zöldfözelékben, zöldségfélékben és bizonyos gyümölcsökben. Ezért t'ontos a zöldségek és gyümölcsök helyes étrendi adagolása. Télen, amikor nincs friss zöldség és gyümölcs, karotinellátásunkat sárgarépával és sülttökkel biztosítjuk. Meg kell említenünk azt is, hogy az A-vitamin hőérzékeny, a karotin viszont jól bírja a főzést, tehát főtt ételekben sem pusztul el. Mivel a karotin megfelelő mértékben csak zsír vagy olaj jelenlétében szívódik fel, ügyelnünk kell arra, hogy karotinban gazdag ételek fogyasztásakor zsiros ételeket is fogyasszunk (vajaskenyér, szalonna). Az A-vitamín hiánya a bőrben, a nyálkahártyában, a szem szaruhártyájában, a mirigyek sejtjeinek működésében zavarokat idézhet elő. A B-vitamín nem egységes vegyület, hanem több, hasonló tulajdonságú, de a hatást illetően egymástól eltérő anyagokból áll. Ezeket összefoglaló néven B-vitamincsoportnak nevezzük. E csoport képviselői óriási mennyiségben a sör- és pékélesztőben, a korpában, a zöldfőzelékekben és a burgonyában fordulnak elő. A barna kenyér, főképpen annak héja, több B-vitaminféleséget tartalmaz, mint a fehér kenyér. A B-vitamincsoport vegyületei befolyásolják az idegek működését, hatnak a növekedésre, a sejtekben végbemenő légzésfolyamatokra, a bőrműködésre, sőt a haj festékanyagának képződésére is. A B-vitamincsoport egyik képviselője: az aneurin. Ennek hiánya a szervezetben szénhidrát-anyagcserezavart, idegbajt okozhat (beri-beri megbetegedés). Étvágytalansággal, reumás szaggatásokkal, szívidegességgel jár, az egyoldalú táplálkozás következménye, éppen úgy, mint a pellagra nevű bőrbetegség, amely szintén vitamin hiány következménye. A B-vitamincsoport hiánya gyakran vérszegény séget is okoz. C-vitamín főleg a zöldségfélék ben és gyümölcsökben fordul elő, de van a paradicsomban, parajban, karalábéban, bimbóskelben és a kelkáposzta-fajtákban is. A gyümölcsök közül a legtöbbet a csipkebogyó, az áfonya, a földieper és málna tartalmaz, a déli gyümölcsök közül a citrom és a narancs. A C-vitamin nagyon rosszul tűri a tárolást, a lesze ďett termékek bizonyos idő után igen sokat veszítenek a hatóanyagból. Ez is oka annak, hogy a frissen szedett gyümölcs sokkal ízletesebb, mint a piacra kerülő, hosszabb-rövidebb ideig heverd gyümölcs. A citrom, fő képpen az ép citrom félévig is meg őrzi C-vitamintartalmát. A C-vitamin melegítés közben víz és oxigén je lenlétében hamarosan tönkremegy. Az ételek főzési idejét a lehető legrövidebbre kell szabnunk. Előnyösebb a főzeléket párolni, mint főzni. A C-vitamin a szervezetben állán dó utánpótlást kíván. Nemcsak a különféle betegségekkel szemben véd meg, hanem testi- és szellemi munkaképességünket is növeli. Az utánpótlás gondot okoz télen és korata vasszal, amikor a C-vitamin hiányát savanyűkáposztával és burgonyával pótoljuk. A burgonyában tavaszra eredeti C-vitamin tartalmának körülbelül a fele megmarad. Tavasszal, amikor a burgonya még nincs kicsírázva, lehetőleg mindig héjában főzzük a burgonyát. Ezenkívül nemcsak a savanyúkáposztában, de a levében is sok a C-vitamín. Ezért a legcélszerűbb a savanyúkáposztát nyersen, saláta alakjában fogyasztani. Jó téli C-vitaminforrásnak tekinthető ugyan akkor az ecetes paprika is. D-vitamín jelentékeny mennyiségben a csukamájolajban, a nyári tejben, vajban, tojásban található. Ennek az az oka, hogy a tehéntejbe vagy a tyúktojásba csak akkor ke rülhet ez a hatóanyag, ha az állat sokat tartózkodik a napon, mert szervezetében csak így képződhet D-vitamín. A napfény a bőrben levő provitamint hatásos D-vitaminná alakítja. A D-vitamin hiánya angolkórt okoz. A D-vitamin a szervezet mészés foszfortartalmát szabályozza. Hiányakor a mész és a foszfor nem rakódhat le sók alakjában a csontokban, ezért a csontok puhák lesznek, elgörbülnek, vagy szabálytalan alakúvá yálnak. A kvarclámpa sugarai segítségünkre siethetnek, mivel ezek hatására a bőrben D-vitamin képződik és ezt a szervezet kitűnően felhasználhatja. Az E-vitamín a búzacsíra, rozscsíra olajában van, de általában a zöldlevelek is tartalmazzák, főleg a fejes saláta. Terhesség esetén a magzat helyes fejlődését biztosítja. Ilyenformán a gyümölcsök a vitaminoknak és a sóknak a hordozói s ezért fontos szerepet játszanak az emésztésben, az ásványi anyagcserében és egészségünk megőrzésében. A legtöbb gyümölcs vitamintartalma és a bennük levő könnyen felszívódó cukor nagy jelentőségű. A szervezet számára értékesek a gyümölcsben található pektín és cellulózanyagok, továbbá a savak, ásványi alkotórészek. A felsoroltakon kívül a gesztenye, dió, mandula és mogyoró ka- ] lórikus tápértéke is kiváló, mivel • igen magas olaj-fehérje- és szén-; hidráttartalmuk van. A ribizli pedig i legmagasabb C-vitamintartalmú gyü- 1 mölcsünk. | A fentiekben csupán vázlatosan \ érintettük a táplálkozás kérdéseit.

1 A helyes táplálkozási mód egészsé- ] günk megkövetelte igényére kíván- * tuk felhívni olvasóink figyelmét \ s nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy < a helyes táplálkozás végeredmény- j ben művészet. S ezt a művészetet i saját érdekünkben fejlesztenünk kell. 1 DR. L. BARTOŠOVÄ ' kulrÚRzi A bratislavai Nemzeti Színház operaegyüttese ünnepélyes keretek között bemutatta Bedrich Smetana Libuše című operáját. A felszabadításunk 16. évfordulójának tiszteletére előadott dalmű Miroslav Fišer rendezésében nagy sikert aratott. J. Valko felvételén Bohuš Hanák (PŕemysI), dr. Gustáv Papp (Štáhlav), Juraj Wiedermann (Radvan) és Andrej Malachovský (Chrudoš) az egyik jelenetben. Kultúrával az új emberért „Mint növény a napfényt, úgy kívánja népünk a kultúrát." Ezzel a jelszóval kezdve el tevékenységének új szakaszát a Tatrasvit üzem ifjúsági kultúrcsoportja. Mert mindenütt probléma, mivel foglalkozzék egy ilyen kultúrcsoport, ők is sokat törték rajta fejüket, mivel lépjenek a nyilvánosság elé, mi legyen tevékenységük fő tartalma. Ha buktatók után is, de megtalálták a helyes utat. Elhatározták, hogy saját tapasztalataik alapján színre viszik és kifigurázzák a gyárban előforduló visszás jelenségeket. Nagy mértékben hozzájárul majd ez a tevékenység az ifjúság neveléséhez is, mert ezután ha könynyelmiiségből valamelyik közülük nem megy munkába, rövidesen a színpadon láthatja majd magát viszont — természetesen kifigurázva. Vagy ha az újítási felelős az asztalfiókban felejt valamely életképes javaslatot, eoy-egy műsoros este során ő is porondra kerülhet. Sokan talán azt kérdezik, életképes, vagy megokolt-e az ilyen műfaj? A gyakorlat azt mutatja, hogy igen. Követésre méltó a svitiek tette, mert egy gyár keretében, ahol az emberek ismerik egymást, rendkívül hatékony a kritika ily módja. Ám ne csak a negatív jelenségeket vigyék színre. Abból az elvből kiindulva, hogy a jó példa ragadós, példaképet is állítsanak a nézőközönség elé: a legjobb dolgozókat, a szocialista munkabrigádok tagjait is próbálják ábrázolni a színpadon. Ami a művészi színvonalat illeti, annak emeléséért a járási művelődési otthon tehet legtöbbet. (t) Viktor: A tüzet rettegik a farkasok i Néhány hete a Csehszlovák Teleivízió bratislavai adója, ezt követően pedig a Csehszlovák Rádió szlovák j szerkesztőségének rádiószínpada mutatott be egy-egy Egri darabot. Felszabadulásunk 16. évfordulója alkalmából, május 8-án a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének rádiószlnpada tartott Egri-bemutatót. A szerzőnek ezúttal A tüzet rettegik a farkasok című drámai legendája került bemutatásra. A „gépművészetek" ily nagyarányú meghódítása (néhány hét alatt három bemutató) feltétlenül dicséretére kell, hogy váljék a szerzőnek. Csak a nagy szorgalom, a határtalan ügyszeretet eredményezhet ilyen sikert. E bemutatókból arra következtetünk, hogy Egri felismerte a technika vívmányaiban rejlő lehetőségeket, és új kifejezési formát keresve alkotókészségével a televízió és rádió sajátos formanyelvét is gazdagítani igyekszik. Mind a rádió, mind a televízió egyre jobban önállósul, egyre sajátosabb esztétikai kategóriát teremt. Helyes ezért, ha az írók kimondottan a rádiónak és a televíziónak írt alkotásokkal 'segítik a „gépmüvészetek" tökéletesedését. Egri Viktor új rádiójátéka a fasizmus embertelenségeit idézi, a szlovák hazafiak ellenállásának, a partizánharcoknak állít emléket. Noha a téma nem új — különféle típusokat felvonultatva már sokan megírták az ellenállás történetét —> Egrinek rendkívül szép nyelvezete, meleg líraisága. nem utolsó sorban élményei diktálta meggyőződése és nagyon helyes felismerése révén mégis sikerült újat, érdekeset mondania. Vonatkozik ez különösen a mindig mindenkinek jót akaró, soha senkinek nem ártó értelmiségi és a zsidók szerepének bemutatására. Az előbbire vonatkoztatva Egri darabjában egyértelműen kimondta: „Veszett farkasok ellen a jóság, a humanizmus semmit sem ér". Az utóbbiaknak — akik közül egykor sokakat illettek „gyáva halállal", mert ellenállás nélkül mentek meghalni — Egri megfogalmazta a fasizmussal szembeni egyedül helyes magatartást: „védekezni, Ölni kell" ... Másutt: „Ki népéért halni tud, a szívekben örök és halhatatlan". A darab végső mondanivalója pedig: „E kornak gonosztetteit feledned sohsem szabad". Egri Viktor A tüzet rettegik a farkasok című rádiójátékának véleményünk szerint elsősorban gondolatgazdagsága, nyelvi szépsége, harcos agitatív szerepe külcsönöz rangot, értéket. Formailag a darab kevésbé sikerült, kevésbé alkalmazkodik a rádiójáték követelményeihez. A sokszálú cselekmény, az aránylag nagyon sok (több mint húsz) szereplő nem rádiójátékszerű... A rádiójáték a drámai műveknek rádióelőadásra született fajtája. A dráma alaptörvényei a rádiójáték esetében azonban némileg módosulnak. Itt is döntő a cselekmény, a nyelv, sokkal szabadabban lehet azonban bánni az idővel és a helylyel, míg a helyszín érzékeltetésénél és a jellemábrázolásnál figyelembe kell venni, hogy csupán hanghatásokról lehet szó. Egri műve esetében a rendező élt a darab adta ez irányú lehetőségekkel: hanghatásokkal, aránylag jól érzékeltette a harcokat, a szabad teret, az egységek felvonulását. Ami a jeleneteket, a képeket és általában a jellemábrázolást illeti Egri müve ebben a tekintetben is eleget tesz a rádiójáték követelményeinek. A tüzet rettegik a farkasokban megtalálható a színműírás minden füllel érzékelhető kelléke: a monológ, a párbeszéd, a nagyobb együttes. Nem veszi azonban figyelembe a műfaj korlátait, ezek közül is a legfontosabbat, azt, hogy a rádiójátéknak csak kevés szereplője lehet (a hallgató túl sok hangot nem tud megkülönböztetni) ugyanakkor a cselekménynek lehetőleg egyszerűnek kell lennie, nem szabad túl sok szálból állnia. Mivel a darab ellenkezőleg épült fel, az előadás során olyan törés állt be, amely késleltette a dráma kibontakozását és csökkentette az események iránt az érdeklődést. Véleményünk szerint hiba — s ez a magyar rádiószínpad legtöbb bemutatójára vonatkozik — hogy nem tisztázzák a műsoridőt sem. Bemutatóik általában két órát tartanak. noha a jó rádiójátékok maximális időtartama 80-90 perc. Sokszor tehát - mint jelen esetben is — kevesebb szereplő, rövidebb műsoridő többet nyújthatott volna. Említett gyengéi ellenére Egri Viktor új rádiójátéka szórakoztatott, tanulsággal szolgált. Mondanivalójánál fogva nagyszerűen illett a felszabadulás évfordulójára. Az előadásért egyaránt dicséret illeti a rendező Klimits Lajost, és a szereplőket, akik közül különösen a Lázár doktort alakító Gregor Martin, a Bálint Mártont alakító Nagy Jenő és a krónikást alakító Sípos Ernő játéka tetszett. BALÁZS BÉLA AZ ERFURTI KERTÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS alkalmával nyitották meg az NDK legnagyobb szabadtéri színpadát. A nézőtér háromezer személyes, a színpad háromszáz négyzetméteres. ŰJ SZŐ 5 * 1961. május 12.