Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-11 / 130. szám, csütörtök

Pili a na! képek A kommunista erkölcs szellemében a bratislavai Pionír kertből 11 i r r w az emberek neveleseert A HELYI NÉPBIRÓSÄGOKRÓL SZÖLÖ Ú J TÖRVÉNY - A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSE Mától kezdve pionírok. A. Jelačič ; utcai kilencéves alapfokú iskola 132 i szikrácska ja a Pionír-kertben tette ! le a fogadalmat. Utána kultúrmúso- j ron veitek részt. A liaiodik 0. osztály táncegyüttese Hana Melcerová tanítónő vezetésével i népi táncokat tanult be és fellépési vei szórakoztatta a pionír-avatáson j megjelent közönséget. Eredményesen építjük a fejlett szocialista társadalmat. De mennyive! gyorsabban haladhatnánk előre, ha nem élnének közöttünk — ha kis számban is — parazita kártevők, lógós munkakerülők és önző individualisták. ,Ezek még sok felesleges, sokszor komoly károkat okoznak. A szocializmus ellenségei ellen indokolt a szigorú büntetés kiszabása. Akadnak azonban olyanok is, akik nem ellenségei a szocialista rendszernek, mégis megsértik a törvényt, a szocialista együttélés szabályait. Ezeket a meggyőzés eszközeivel nevelni kell, hogy becsülettel teljesítsék a társadalom iránti kötelességeiket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság törvénytárában a helyi népbíróságokról kihirdetett új törvény a szocialista demokrácia további és igen jelentős elmélyítése. Ez a legalacsonyahbfokú új bírőságtípus a járási nemzeti bizottság döntése alapján egyelőre a legalább .1000 lakossal rendelkező városi jellegű községekben és az üzemi munkahelyeken létesül. Elsődleges rendeltetése a nevelés. Ennek érdekében a tárgyaláson részt vevő dolgozók olyannyira tevékeny szerepet vállalhatnak az eljárás során, hogy például a tanácselnök engedélyével a tárgyalás folyamán véleményt mondhatnak akár az ügyről, akár arról a személyről, akinek az ügyét tárgyalják. Ezzel is hozzájárulnak a jelenlevők neveléséhez és a közélet egyes fogyatékosságainak eltávolításához. Feltételezzük, hogy gyakran elegendő lesz az ügyet a helyi népbíróság hatáskörében megtárgyalni és nem lesz szükség megtorló jellegű intézkedésre. íme: a szocialista társadalom (és jog) nevelő hatása! Ez a nevelőerő abban is megnyilvánul, hogy a helyi népbírősagok mint a dolgozók szervezetei - szorosan együttműködnek mindazon szervekkel és szervezetekkel — elsősorban a nemzeti bizottságokkal, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságaival, az ifjúsági szervezettel, az üzem vezetőségével — amelyek a dolgozókat szintén a jogrend és a szocialista együttélés elveinek betartására nevelik. Ez a szoros együttműködés odáig terjed, hogy egyes eseteket átadhatnak közvetlen — vagyis bíróságon kívüli elintézésre. Az új törvény paragrafusait tanulmányozva túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a társadalmi nevelés területén az új bíróságtípus társadalmunkban ugyanolyan fontos szerepet tölt majd be, mint magasabbfokú bíróságaink, és egységes igazságszolgáltatási rendszerünk szerves részét képezi. Tárgyalási, ügyrendi szabályai lényegében megegyeznek a többi bíróságok eljárási rendjével. A köztársaság nevében kihirdetett határozata kötelező, végrehajtható, de jogorvoslattal lehet élni ellene. A jogorvoslatról a járásbíróság határoz, amely ilyképpen felügyeletet gyakorol a helyi népbíróság felett. Ez a felügyelet a Iegszélesebbkörü elvtársi segítséget tételezi fel. A helyi népbíróság tagjait a dolgozók saját soraikból nyilvános gyűléseken kétévi időtartamra választják. A helyi népbíróságokról szóló törvény feltételezi, hogy a helyi népbíróságok tagjai munkahelyükön és magánéletükben általános tekintélyt és bizalmat élvező állampolgárok. Tisztségük tiszteletbeli, funkciójukat polgári foglalkozásuk mellett látják el és kizárólag a szocialista állam jogrendje köti őket. Tisztségükből — mint a nép képviselői — indokolt esetekben visszavonhatok. Egyébként a helyi népbiróság a tárgyalás befejeztével a vétkest megintheti, nyilvános megrovásban részesítheti, megbírságolhatja. legfeljebb három hónapon át 15 százalékos keresetcsökkentéssel sújthatja és legfeljebb hat hónapi időtartamra elrendelheti más munkahelyre való beosztását. Kiknek és milyen ügyeit tárgyalják a helyi népbíróságok háromtagú tanácsai előtt? Tömören: a jogrend megsértésének kevésbé súlyos eseteit és a polgárok között felmerült kisebb és egyszerű vagyonjogi viszályokat, amelyek eddig a járásbíróság hatáskörébe tartoztak. Tehát az üzemi munkahelyeken azokét, akik vétenek a szocialista tulajdon, a szocialista gazdálkodás érdeke, a munkafegyelem, munkabiztonság és egészségvédelem, az elvtársi együttélés elvei ellen, akik színlelik a munkaképtelenséget és bizonyos vagyonjogi pereket, ha a felek olyan üzemben dolgoznak, ahol helyi népbíróság működik. - A községekben azokét, akik vétenek a szocialista együttélés, személyes tulajdon ellen (verekedés, fenyegetőzés, rágalmazás, jogtalan kereseti tevékenység, családi kapcsolatoknak, az ifjúság egészséges fejlődésének az elhanyagolása esetében stb.) és bizonyos vagyonjogi pereket. Munkaügyi viszonyból származó és családjogi vonatkozású pereket a helyi népbíróságok nem tárgyalhatnak. Mindez csak a kezdet. Amilyen mértékben fokozódik a közösség nevelő ereje, úgy bővül majd ki a helyi népbíróság hatásköre. Viszont ügyeljünk arra, hogy apró-cseprő ügyek, amelyeket kellő eredménnyel elintézhet valamely társadalmi szerv, ne kerüljenek a helyi népbíróság elé. A tevékenységüket — az alapos előkészítés érdekében - 1961 július elsején megkezdő helyi népbíróságok sokat meríthetnek köztársaságunk kb. 800 elvtársi bíróságának tapasztalataiból. Az elvtársi bíróságok túlnyomó részben eredményesen működtek, hozzájárultak a munkaviszony és a munkaerkölcs javulásához és különösen hatékony fegyvernek' bizonyultak az emberekben még megrekedt kapitalista csökevények leküzdésében. A helyi népbíróságok kezdeményezően eltávolítják mindazokat a rendellenességeket, amelyeket a tárgyalt üggyel kapcsolatban észlelnek és amelyek lehetővé tették, vagy megkönnyítették a szocialista jogrend szabályainak megsértését. Az elmondottakból kitűnik, hogy az új alkotmány és pártunk Központi Bizottsága decemberi határozata alapján törvényesített helyi népbíróságok hivatása a szocialista törvényesség és a szocialista együttélés szabályainak további megszilárdítása, mégpedig olyképpen, hogy minél kisebb mértékben és csak akkor kelljen alkalmazni az állami kényszerintézkedéseket, ha a nevelőtényező, a közvélemény erkölcsi ereje, hatása még nem elegendő. A helyi népbíróságok tehát csirájukban akadályozzák meg a szórványosan mutatkozó társadalomellenes negatív tüneteket. A szocialista köztársaság dolgozói — miután az állam vezetését átvették — mind tevékenyebb részt vállalnak az állam igazgatásában is. A helyi népbíróságokról szóló törvény megmutatja azt az utat, hogyan lesz fokozatosan a szocialista jogból az együttélést biztosító társadalmi szabály, amelyet a dolgozók öntudatosan, a szocialista állam polgáraihoz méltóan tiszteletben tartanak és önként betartanak. SZILY IMRE A VÁLASZFAL LEOMLIK Egy képviselő naplójából I *uN»iii V'ašina pionirokialó a Kle. -fit Gottwald pionirház rádiókörének elnökét (képünkön baloldalt) fi,. »iik 3 gyerekek, hogvan (art fenn arij-vívd készülékével kapcsolatot a >rt további három leadójával. A látogatók kedvence. Az állatgondozó ölében hordja, becézgeti a kis majmot. (Drábek Viktor felv:) 1960 május ... Megtörtént a bemutatkozás! Választókerületem minden családjából volt valaki a gyűlésen. Minden család... Eljöttek, érdeklődtek. Kíváncsi tekintetek meredtek rám. Jövendő választóim! Akkor éreztem először a feladat nagyságát. Várnak, sokat várnak tőlem — ezt olvastam a tekintetekből, ez csengett a szavakból. — Az utcában rossz a csatorna, bűzt áraszt. A múlt választások előtt is ígérték, hogy megjavítják. Azóta se törődik vele senki... Nem, nem ígértem. Talán nem is hinnének nekem. Afféle választási ígéretnek vélnék. Egyszer már becsapták őket, jogos a kételkedés. Láttam, egészen biztosan nem hinnének nekem. Vajon feloldódik-e ez a bizalmatlanság? És hogyan? Melyik út vezet az emberek szívéhez? Nem tudom ... Egyelőre nem tudom. A gyűlésen sok kérdésre kellett válaszolnom. Nem tudom, hogyan hatottak szavaim. Ügy érzem, nem valami meggyőzően. Mintha csak valami láthatatlan válaszfal lenne közöttünk. Ledönthető-e ez a fal? Nem tudom ... Gyűlés után a terem egy-kettőre kiürült. Az ismerősök megvárták egymást és csoportokban indultak hazafelé. Engem senki nem várt... Az ismerősök se ... A fal!... Láthatatlan, mégis elválaszt. Csak egy, egyetlen ismerősöm csatlakozott hozzám. Valaha együtt jártunk iskolába, de évek őta nem tartottunk kapcsolatot. — Nagy fába vágtad a fejszéd — kezdte a beszélgetést. — Tudom... — válaszoltam s ebben a pillanatban kissé meg is bántam, hogy vállaltam a jelölést. — Nem asszonynak való munka. A férjedtől se várhatsz segítséget, hiszen egész nap a szövetkezetben dolgozik. Meg az unoka is a nyakadon ... Minden úgy igaz, ahogy mondta. De hát másnak is van elfoglaltsága és ezen az alapon mindenki kibújhatna. — Megpróbálom — mondtam és elköszöntem. Az első plenáris ülés. Sok mindenről szó esett, legtöbb a nemzeti bizottság képviselőinek feladatairól, a választókkal való kapcsolatról, a panaszok intézéséről. — A panaszok intézése, a hozzászólások figyelembevétele a választókkal való kapcsolat egyik legfontosabb láncszeme — mondta ünnepélyes hangon az elnök. Ez nagyon tetszett nekem. Gondoltam, nem is lesz olyan nehéz választóim panaszát a csatornával kapcsolatban elintézni. Mert megfogadtam, hogy amit elődeim az előbbi választások előtt ígértek és nem teljesítettek, azt én minden áron keresztül viszem. Elvégre jogos követelményről van szó! Az elnök tehát biztosan támogatni fog. A gyűlésen megkaptuk az első feladatokat is. A város főterét kövezik és nagy parkot létesítenek. A lakosságot is be kell kapcsolni a munkába. Minden j képviselő a maga választókerületében szervezze meg a társadalmi ' munkát. Ez is egyik formája a választókkal való kapcsolatnak ... Elhatároztam, hogy esténként meglátogatom választóimat és megbeszélem velük, ki mennyit tudna segíteni. Elindultam „házalni", mint a férjem mondta. A közös munkára gyűjteni — egyelőre csak ígéreteket. Mert csak este mehettem, amikor a férjem hazajött a munkából. Neki kellett az unokára vigyázni. Furcsák az emberek. Ez az első tapasztalat. A látogatást az utca végén kezdtem. Az első házban szívesen fogadtak. A másodikban is. — Elmegyünk, hisz a mi városunkról van szó. Nekünk lesz szebb... A harmadik család, Makraiék, kelletlenül fogadott. Még hellyel se kínáltak. Amikor elmondtam, miről lenne szó, a háziasszony nekem esett. — Főteret parkosítani? Hát a csatorna? Majd ha meg lesz a csatorna, elmegyünk a főtérre is. Előbb a mi utcánkat! — Meglesz a csatorna is — próbálkoztam. Hirtelen támadt gondolat, de meg is bántam hevenyében. Hogy ígérhetek valamit, ami nem tőlem függ? Hisz azért választottak meg, hogy az ügyeiket képviseljem. Tőlem is függ! Ez volt az első ígéret... Helyébe ennél a háznál még ígéretet se kaptam viszonzásul. Csak a csatorna mellett kardoskodtak. A helyi nemzeti bizottság következő ülésén felvetettem a csatorna kérdését. — Ez a leggyakoribb panasz az utcánkban — és jogos. Évek óta M ül SZO POSTÄfÁBOL A „kérdezz — felelek" esték nagy sikere •J A Rimavská Sobota-i járási népmű*• velodesi otthon szakértőket küld ki a a* falvakra, hogy a lakosságot érdeklő •J kérdésekre válaszoljanak. •

t A kultúra terjesztésének eme formája J'már bevált falvainkon. Ott, ahol a •"„kérdezz-felelek" estéket jól szervezik •,meg, valóban nagy az érdeklődés irántuk és lényegesen hozzájárulnak a falu s a város közötti különbség foko•J zatos elsimításához. Nemrégen Hrnčiarské Zálužanyban '•rendeztek hasonló beszélgetéseket. A község lakossága egészségügyi problé•J mák iránt érdeklődött és három estén •.át zsúfolásig megtöltötte a helyi mű|» velődési otthont, ahol egy idegorvos, »" egy belgyógyász és egy nőorvos vá•J Iaszolt kérdéseikre. Az egybegyűltek •« feszült figyelemmel kísérték a kérdéseket s a magyarázatokat és sok min•*dent tanultak ezeken az összejöveteleiken a különféle betegségek és járványok megelőzéséről, •í KOVÁČ ŠTEVO, Rim. Sobota. Eredményes kezdet Szövetkezetünk a harmadik ötéves terv első évét nagy bizakodással kezdte, az első negyedévi felvásárlási tervet a tej kivételével jóval túlteljesítette. A gazdálkodás javuló eredményei lehetővé tették, hogy a szövetkezet bevezesse a családi pótlék kifizetését. A tagság általános jólétének emelését a munkaegységek 60 százalékos kifizetése is elősegíti. A soron levő tavaszi munkákat idejében elvégezte a tagság s ezzel megteremtette a gazdag termSs előfeltételeit. Hörömpöli József, Klížska Nemá TÍZÉVES JUBILEUM Üzemünkben tíz évvel ezelőtt indult meg a termelés. Ez ido alatt sok szép eredményt értek el üzemünk dolgozói. Tízéves távlatból visszatekintve emlékeznünk kell a kezdeti nehézségekre, főleg a szakemberek hiányára, amikor, a cseh elvtársak jöttek segítségünkre, hogy az üzem termelhesen. Ma ez már nem probléma, mert az ô segítségükkel sok szakember nevelődött ki a kornyék fiataljai közül, akik képesek megoldani minden felmerülő problémát. A tízéves jubileum sekra kötelez bennünket, főleg a termelés fokozása terén. Ezért elhatároztuk, hogy megjavítjuk a munkaszervezést, a gépek kihasználását, és a munkaidő betartására fogunk törekedni. Ezenkívül csökkentjük • a balesetek számát — épp a jobb munka megszervezésével —, bekapcsolódunk a takarékosságba, és ahol csak erre lehetőség nyílik, új munkamódszereket fogunk alkalmazni. Tovább akarjuk mélyíteni a szocialista munkaversenyt is. és népsze- . rüsiteni a szocialista munkabrigád mozgalmat. Sabla István, Tlmače. ígérgetik. Pedig olyan egyszerű lenne elintézni... — Azt csak te gondolod — vetette ellen az elnök. — Ezzel a kérdéssel már a múltban is foglalkoztunk. Határozat is volt — nem is egy... — Hát akkor? Csak a határozat teljesítésén múlik. — Éppen az — legyintett az elnök. — Az állami gazdaság istállóiból vezették a csatornákba a trágyalevet, az bűzlik az utcában. — Ki engedte meg nekik? — Kértek is ők engedélyt! — Akkor meg az ö bajuk. Kötelesek visszacsinálni. Az emberek egészségéről van szó! Az utcánkban nyáron lehetetlen ablakot nyitni! — Ez iga! — szólt közbe valaki. — De nem boldogul velük senki. — Az igazgató — vetette közbe egy harmadik — figyelembe se vet* te a nemzeti bizottság határozatát. — Kereken megtagadta teljesítését — bizonyította az elnök is, aki immár másodszor került a község élére. — Az igazgató? Hát egy ember, egyetlen ember, mégha az állami gazdaság igazgatója is, figyelmen kívül hagyhatja a nemzeti bizottság határozatát? — Nem lenne szabad, de mit tegyünk vele? Jelentettük már a járásnak is, de az is hatástalan maradt. — Akkor hagyjunk mindent úgy, ahogy eddig volt? — tettem fel kétségbeesetten a kérdést és ígéretemre gondoltam. — Egy utca lakossága az semmi? Egy ember önkénye megakadályozhatja jogos kérésük teljesítését? így akarjuk mi a választók panaszait intézni? Mi tagadás, a sírás fojtogatott. A többiek közömbössége láttán tehetetlennek éreztem magam. De az ígéretemre gondoltam, és ez újabb erőt adott. — Próbáljunk valamit tenni — szólt bátortalanul a mellettem ülő. — Próbálni? Nem próbálkozni kell, hanem intézkedni, mégpedig ÜJ SZÓ 4 * 1961. május 11.