Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-06 / 125. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AJC NAPILAPJA 1961. május 6. szombat 30 fillér XIV. évfolyam, 125. szám A M ľ Mi A DALA ZENG Még élénken emlékezetünkben él az ujjongó, május elsejei tarka tö­meg. A felvonulók színes árada­tában számtalan transzparens emelkedett a fejek fölé, amelyek kötelezettségvállalásoktól, rnunka­felajánlások teljesítéséről — rö­viiden: dolgozóink munkasikereirol adtak számot. így köszöntötték üzemeink, egységes földművesszö­vetkezeteink, hivatalaink az idei május elsejét — a munka nem­zetközi ünnepét. Mennyi mindenfélét összeírtak már az elmúlt évszázadok folyamán a munkáról! Nem is csoda, hisz az élet, az emberiség fejlődése el sem képzelhető munka nélkül. Ahogy ősidőktől fogva alakult a társadalom, úgy alakult a törté­nelem folyamán a munkához való viszony, és úgy formálódtak a munkáról alkotott nézetek is. Az emberek többségének tudatában a munka a nyomorral, a megalázta­tással forrott össze. Bár éppen a munka folyamatában születtek hal­hatatlan alkotások, amelyeket ma is megcsodálunk, a nyomorultak milliói mégis a munkát átkozták. A tőkés társadalom proletárjai számára a munka végleg átokká vált, mert ettől függött puszta lé­tük is. Nem csoda hát, hogy az emberek igyekeztek mindenáron megsza­badulni etlöl az átoktól. Hány ke­serű és tragikus sorsot .örökítettek meg a szociális regények múlt szá­zadbeli írói! Hány munkás- vagy parasztfiatal pusztult el gümőkór­ban, mert nincstelen szüleik mun­kájukból a ,létfenntartás legele­mibb eszközeit se voltak képesek biztosítani! Ugyanakkor mind töb­ben és többen ébredtek annak tu­datára, hogy míg a munka sokak számára nyomort, megaláztatást jelent, addig mások munka nél­kül fényűző életet élnek. A dolgo­zók milliói e felismerésből termé­szetesen le is vonták a következ­tetést ... Szocialista hazánkban a munka többé nem szolgálja az élősködőket. Megváltoztattuk a termelési viszo­nyokat és a munka eredménye az egész társadalom javát szolgálja, vagy bér vagy díjtalanul szolgál­tatott anyagi és kulturális javak formájában. Ezért változott meg az ember viszonya a munkához. A termelés és a munkatermelé­kenység sokkal gyorsabban növek­szik, mint a múltban, amikor a munka gyümölcsét a kizsákmányo­lók maroknyi csoportja sajátította ki. A múltban éppen azok hangoz­tatták azt a régi közmondást: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!" — akik munka nélkül, mások mun­kájából éltek. Ám a dolgozók ha­marosan meggyőződtek arról, hogy a legnehezebb munkát végzőknek még száraz kenyérre, meg a krumplira is csak szűkösen jutott. A régi közmondás azonban hazánk­ban már valósággá vált. A kizsák­mányolás megszüntetésével valóban az „ehet, aki dolgozik is". Hazánk dolgozói nagyon is jól tudják, hogy minél jobb munkát végeznek, annál gyorsabban halad a szocialista építés, amely a jólét, a boldog élet alapja. S ez olyan­távlat, amely lelkesedéssel tölt el mindannyiunkat. Valaha a munka nem jelentette a dolgozó tömegek szebb, boldogabb életének alapját. Minél többet dolgoztak, annál na­gyobb hasznot vágott zsebre a munkaadó tőkés, de a dolgozók nyomora maradt a régi. Az egykori kizsákmányoltak ma a termelőeszközök birtokosai és a társadalom döntő erejét képezik. A dolgozók nemcsak értékeket te­remtenek munkájukkal, hanem kö­zösen döntenek a kitermelt érté­kek elosztásáról is. A munka meg­szűnt szükséges rossz lenni, és az egész társadalom nélkülözhetetlen szükségletévé vált. Mindannyiunk­tól függ, hogy ez a szükséglet a társadalom minden egyes tagja számára örömet, alkotó tevékeny­séget jelentsen. Ezzel szorosan összefügg a ne­héz munkafolyamatok gépesítése a korszerű technika alkalmazásá­val. Mert a nehéz, fárasztó, fizikai munka nem jelenthet örömet. E té­ren eddig is sokat tettünk. A gaz­dasági vezetők ma már nem csu­pán a tervfeladatok teljesítéséért felelősek, hanem kötelesek meg­felelő munkafeltételeket és kör­nyezetet is teremteni. Épülő üze­meinkben a kiváló, korszerű gépi berendezés mellett a legnagyobb igényeket kielégítő szociális intéz­mények is meg lelhetők. A régebbi üzemeket is korszerűsítik és jobb munkafeltétéleket teremtenek ben­nük. A munkaidő lerövidítése ugyancsak a munkafeltételek javí­tását jelenti. Természetesen ön­ámítás lenne azt mondani, hogy ezen a téren már megtettünk min­dent. A gépesítés és automatizálás útján kell tovább haladnunk, az önelégültség e téren csak kárunk­ra lehetne. Nem hallgathatjuk el, hogy kor­szerű üzemeink mellett akadnak olyanok is, ahol a munkafeltételek még bizony nehezek. Különbségek vannak nemcsak üzemek, hanem műhelyek és üzemrészlegek között is. Az új gépsorok mellett, ahol a _ termékhez hozzá se kell nyúlni, "láthatunk részlegeket régi beren­dezéssel, ahol bizony a dolgozók nehéz munkát végeznek. Vegyük csak példaként a szénfejtést. Egyes helyeken a bányász csákánnyal dolgozik és maga rakja meg a csilléket. Másutt kombájnnal vagy víznyomással fejtenek, ahol a bá­nyász csak a gépeket kezeli, de a szénhez hozzá se nyúl. A munka örömét azonban nem csak az határozza meg, hogy a munkás már nem végez nehéz tes­ti munkát. Az ember mindenekelőtt annak örül, ha látja munkája ered­ményét, jelentőségét, célszerűségét Ezért a munkafeltételek megja­vításához szorosan hozzátartozik a munka jó megszervezése is. A munka jellegének megváltozá­sa nyomán alakul az emberek vi­szonya is a munkához. Az alkotás öröméből fakadó érzés az, amely az embert további sikerekre ösz­tönzi. Ez pedig a munkafolyama­tok megjavítását, tökéletesítését — végső fokon pedig a termelés növelését és az életszínvonal emel­kedését eredményezi. Az elmondottak alapján egy pil­lanatig sem kételkedhetünk abban, hogy a munka dolgozóink túlnyo­mó többsége számára már nélkü­lözhetetlen szükségletté vált. A CS KP MEGALAPÍTÁSÁNAK 40. ÉVFO RDULÓJA dolgozóinkat jobb munkára serkenti Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén behatóan foglal­kozott az építőiparban fennálló problémákkal s nagy jelentőségű határozatot hagyott jóvá, mely­nek teljesítése meggyorsítja az építőipar fejlődését. Hogy dolgo­zóink magukévá tették e pártha­tározatot — ez kitűnik azokból a felajánlásokból, melyeket pár­tunk megalapításának 40. évfor­dulójára tettek. A közép-szlovákiai kerület építőmunkásainak versenyfelhívása A közép-szlovákiai kerület építke­zési üzemeinek vállalati szövetsége az első negyedévben magasan túltel­jesítette tervezett feladatát. A ke­rület építkezési üzemeinek dolgozói azonban nem akarnak a babérokon ülni s miután megtárgyalták a Köz­ponti Bizottság határozatát — vá­laszként értékes kötelezettséget vál­laltak s szocialista munkaversenyre szólították az Építőipari Minisztérium vállalatait. Pártunk megalapításának 40. év­fordulója tiszteletére az építőmun­kások elhatározták, hogy az első félévben 1500 000 koronával túllépik az építkezési munkák tervét. Vállal­Lák továbbá, hogy terven felül 60 lakásegységet adnak át rendelteté­sének s a központilag irányított építkezéseken a félévi tervet négy nappal a határidő előtt teljesítik. Az iskolaépítkezés keretében szeptember elsejéig 87 százalékra teljesítik egész évi tervüket. Követésre méltó példa A 'Kelet-Szlovákiai Vasmüvet építő Hydrostav dolgozói a múlt hónapban figyelemre méltó eredményt értek el. Előzetes jelentések szerint múlt havi tervüket 107,2 százalékra telje­sítették. A Hydrostav a vasmű egyik legfontosabb objektumát — a meleg­és hideghengerde építését végzik. Az ötszékes hengersornak már 1963. július 1-én meg kell kezdenie a le­mezek gyártását. Az építőmunkások azonban arra törekednek, hogy a ter­vezett határidőt lerövidítsék. Ezen igyekezetüknek adtak ' kifejezést, amikor elhatározták, hogy a CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére az első félévben 3^5 mil­lió korona értékű munkát végeznek el terven felül. A BliNCI Magasépitkezési Vállalat dolgozói jól haladnak az új brnói színház építésével. A napi munkateljesítményt a harmonogramon követik, ezért nincs lemaradásuk. Az 5000 négyzetméter területen épulo színházépületet ínég ez idén be akarják fejezni. Felvételünkön: az epülo új színház. (Emil Bican — ČIK — felvétel.) Munkaérdemrenddel tüntettek ki egy szovjet tudóst Moszkva (ČTK) — Richard Dvoŕák moszkvai nagykövetünk május 5-én átadta A. Sz. Sevcsenkőnak, az SZKP KB politikai munkatársának a cseh­szlovák Munkaérdemrendet, melyet a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke adományozott neki. A. Sz. Sevcsenko, a Szovjetunió Mezőgaz­daságtudományi Akadémiájának ren­des tagja, nagy érdemeket szerzett a kukorica négyzetes-fészkes ter­mesztési módszerének fejlesztésé­ben. Sevcsenko akadémikus jelentős tudományos munkákat adott ki a ku­koricatermesztésről. Az SZKP KB ja­nuári plénuma is nagyra értékelte a szűzföldek mezőgazdaságának fej­lesztésével kapcsolatos kérdések elemzését Sevcsenko munkáiban. Az érdemrend átadásánál jelen voltak az SZKP KB, 3 szovjet kül­ügyminisztérium és a moszkvai cseh­szlovák nagykövetség felelős beosz­tású munkatársai. Versenyben az idővel a kukoricavetés befejezéséért és a répaegyelés meggyorsításáért $ Mezőgazdaságunk dolgozói igen szépen haladnak a tavaszi munkák­^ kai; ezekben a napokban a fő súlyt a cukorrépa egyelésére és sor­^ közi megművelésére helyezik. A szilárd takarmányalap megterem­^ tésének legfőbb ideje is elérkezett s ezt az alkalmat szövetkezeteink ^ és az állami gazdaságok dolgozói célszerűen felhasználják a kukori­% cavetésre és a takarmányok betakarítására való felkészülésre. Minden vetőgéppel 120 hektárt A nitrai járás szövetkezetései — akik jelentős területeken termeszte­nek kukoricát — elhatározták, hogy egy-egy vetőgéppel 120 hektáron vetik el négyzetes-fészkes módszer­rel a kukoricát. Ebben a törekvésük­ben nagy segítséget nyújtanak nekik a traktorállomás műszaki-tanácsadó szolgálata dölgozői, akik a vetőgé­pek üzemképességét állandóan ellen­őrzik és az esetleges hibákat nyom­ban eltávolítják. A versenyben Ber­náth János, s Lukács Albin, a leho­tai EFSZ traktorosai vezetnek, akik eddig 160 hektáron végezték el a kukoricavetést. A SZOMIM TÁBOR DKSZA'GAieCL • A LENGYEL SEBÉSZEK NAGY SIKERE A varsói gyermekkórházban ered­ményes csontműtétet hajtottak végre egy vérzékenységben szen­vedőn. Az orvosok megkockáztatták a műtétet, mert különben a gyer­mek rokkant maradt volna egész életére. A műtét után két hétig naponta 600 köbcentiméter vér­plazmát, tehát kb. másfél liter vért kapott a gyermek. A kis paciens rohamosan felépül. • MÁR AZ ÖTÖDIK NAGY CEMENTGYÁR ÉPÜL AZ URAL VIDÉKÉN A közelmúltban az Ural-vidé­ken nagy nyersanyagkészleteket fe­deztek fel. Ennek alapján már az ötödik nagy cementgyár építését kezdik meg az idén, a hétéves terv végéig pedig további hármat építe­nek fel. 1965-ben Kazahsztán már 5VÍ millió tonna cementet fog gyártani és teljes mértékben fe­dezni fogja az ipar és mezőgazda­ság, valamint a lakásépítés szük­ségleteit. • ÓRIÁSI KÖSZÉNLELÖHELY MAGYARORSZÁGON A magyar geológusok óriási kő­szénlelőhelyeket fedeztek fel az or­szág különböző részein. Az eddigi készletek több mint 100 millió ton­nával bővülnek és évtizedekre biz­tosítják Magyarország szénszükség­letét. Több száz millió tonnára be­csült új lignitlelöhelyekre is buk­kantak. • FEJLŐDIK A MONGOL < TEXTILIPAR A néphatalom fennállása óta Észak-Kínában, Belső-Mongólia au­tonóm területen kiépült a gyapjút, gyapotot, sjlymet és müfonalakat feldolgozó textilipari üzemek háló­zata. A legfőbb ág a gyapjúipar, mely gazdag nyersanyagalappal rendelkezik. Belső-Mongóliában most fejezik be a második nagy gyapjúüzemet, mely évente 2 mil­lió méter jó minőségű gyapjúanya­got fog gyártani. Csakhamar befe­jezik az első nagy pamutgyárat, melyet korszerű gépberendezéssel látnak el. Kelet-Szlovákiában ültetik a dohányt A múlt évhez viszonyítva csaknem két héttel korábban fogtak hozzá a dohány ültetéséhez a kelet-szlová­kiai kerület szövetkezetesei. A Kr. Chlmeci ÁG-on 10 hektáron palán­tálták el a dohányt, a trebišovi EFSZ-ben pedig 14 hektáron napok­kal ezelőtt befejezték a palántaül­tetést. A kerület mezőgazdasági üze­mei ez idén fokozottabb mértékben gépesítik a dohánytermelést, mely­nek termelésére több mint 800 hek­táron kötöttek szerződést. Felkészülnek a takarmányok betakarítására A takarmánybetakarítás terén ha­talmas feladatok várnak' a közép­szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeire. A szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok együttesen 58 ezer hektáron termesztenek évelő takar­mányokat, ezenkívül csaknem 188 ezer hektáron szénát. A takarmány­betakarításánál 4120 gépi és fogatos fűkaszálót vehetnek igénybe, melyek kijavításáról a traktorállomások idejében gondoskodtak. A kerületben ezenkívül 500 hektáron komplex mó­don, a gépesítés adta lehetőségek teljes kihasználásával első ízben végzik el a takarmányok betakarí­tását. A gépek tökéletes kihaszná­lása érdekében a szövetkezetek túl­nyomó többsége elkészítette a takar­mánybetakarítás pontos tervét, mely nemcsak a munkákat gyorsítja meg, hanem a takarmányok minőségét is kedvezően befolyásolja, (th) EZ ÉV ELEJÉTŐL a Tábor környéki Stádleci EFSZ öt kisebb szövetkezet gaz­daságát tömöríti magában. A gazdaságok egyesítése igen nagy haszonnal jár, lehe­tőség nyílik az öl éves terv négy év alatti teljesítésére. A szövetkeze* első negyed­évi tervét 160 százalékra teljesítette. Fel­vételünkön Marié Kratochvilová 6C0 kiskacsa tenyésztéséről gondoskodik. (J. Saroch — CTK felv.) ^UIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiHIUIfIIIMHIIU!IIIIIllllIIIIIHIIIÍ!lilIilllllIfIIIIItll!IiniHIIIfIIIIIllltlinillIIIIIE(II!III f CSEHSZLOVÁKIA DOLGOZOM Új sikerekkel ünnepeljétek Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető ereje megalapításának | I 40. évfordulóját! Becsületesen teljesítsétek a harmadik ötéves terv merész célkitűzései érdekéilen elfogadott felajánlásaitokat! | = A CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának májusi jelszavaiból. | lálHIIIIIMIMllllliniHIIIIIMUimMlllllllllIlliminiim

Next

/
Thumbnails
Contents