Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-04 / 123. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jete

k ! V. •ftWZSMM UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961. május 4. csütörtök 30 fillér XIV. évfolyam, 123. szám Alkalmazzuk bátrabban az ű;at Szövetkezeti nagyüzemi gazdaságainkban — bár a szövetkezeti mozgalom egy évtizedes múltra tekint vissza, — nem kis gondot okoz a munka helyes megszervezése, a munkaerők helyes elosztása az egyes termelési ágazatokban. Pedig igen nagy szükség van a jó szervezésre, ha tekintetbe veszszük, hogy Szlovákiában átlag 5—6 hektár föld megművelése jut egy-egy szövetkezeti tagra. Ily nagy tábla föld gondozása egy ember számára gépek nélkül nagy erőfeszítést jelentene. S ha ki|zámítanánk, mennyibe kerül egy hektár föld megdolgozása kézi erővel, roppant nagy összeg jönne ki. Ilyenformán bizony nem volna kifizetődő a termelés, a munkatermelékenységet is aligha tudnánk fokozni a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése nélkül. Nos, kell erről oly sokat beszélni, mint amennyi szó esik ma a gépesítésről? Hát a parasztember talán nem tudja értékelni a gép erejét, nem tudja, hogy a leghűségesebb segítőtársa a gép? Tudja, sőt azt is tudja, hogy gépek nélkül a mostani munkaerővel nem bírná egyetlen szövetkezet sem a termelést növelni, a munkatermelékenységet fokozni, S mégis akadnak olyanok, akik általában görcsösen ragaszkodnak a régihez, idegenkednek, félnek minden újtól. Azt mondjuk, — s joggal —, hogy a szövetkezetben a parasztembernek a gondolkodása megváltozik, közösségivé válik. Igen, a közösségi élet, a közöshöz való viszony úgyszólván átformálja a parasztembert. Csakhogy ez nem megy máról-holnapra, idő, évek kellenek hozzá. Gondoljunk csak vissza azokra az időkre, amikor megjelentek a szövetkezetek nagy tábla földjein a kombájnok. Mennyi kifogást agyaltak ki akkoriban a kombájn munkája ellen. Nagy tarlót hagy, nem veri ki jól a szemet, a határban marad a szalma, no meg a jó ég tudja, mi mindent kitaláltak a kombájnos aratásra. A későbbi években, vagy ma? Valóságos harc folyt s folyik a kombájnért, mert ma már senki sem akar kévekötővel aratni, csak kombájnnal. Miért? Mert rájöttek, hogy kombájnnal sokkal könnyebb az aratás és cséplés, kevesebb a szemveszteség, kisebb az önköltség. A szövetkezeti gazdálkodás egy évtizede alatt sokat haladt előre a falu a gépek dolgában is. Ma már kevés helyen találhatjuk a fejéshez a gépi berendezést a raktárban rozsdásodni, tudják a fejők, hogy a fejés sokkal könynyebb géppel, mint kézzel. Eljön tehát mindennek az ideje, s a dolgozó parasztság megérti, hogy nagyfokú gépesítés nélkül nem boldogulhat. Előbb-utóbb elérjük azt, hogy egyetlen szövetkezeti tagnak sem lesznek kételyei, hogy a traktorral végzett növényápolás nem árt a növény gyökérzetének, az automata sertéshizlalás gazdaságosabb még akkor is, ha így több eleséget fogyaszt a jószág. De várhatunk-e csupán arra, hogy majd csak megérti magától minden szpvetkezeti tag a gépesítés, automatizálás fontosságát, rábízhatjuk-e a dolgokat csupán az élet természetes folyására? Nem, erre nem várhatunk ölbe tett kézzel, nem volnánk jó kommunisták akkor, ha munkánkban nem alkalmaznánk egyik legjobb fegyverünket, a meggyőzés fegyverét. A falusi kommunisták tehát egy pillanatra se tévesszék szem elől: az ipari termelés zavartalan menetéhez arra van szükség, hogy a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű élelmiszerrel, kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, zöldséggel és gyümölccsel lássa el a város lakosságát. Ezeket pedig a mezőgazdaság adja, amint az ipar számos nyersanyaga is a mezőgazdaságból származik. Sok nyersanyagot vagy mezőgazdasági terméket pedig külföldről kell megvásárolnunk, amelyért ipari gyártmányokat adunk, másszóval azért, amiért a mezőgazdaság nem tesz eleget kötelességének, átvitt értelemben kevesebb gépet is kap, hiszen az eddiginél jóval több traktort és egyéb gépet adhatna az ipar a mezőgazdaságnak, ha a behozott mezőgazdasági termékért nem kellene ellenértéket adnunk. Láthatjuk tehát, hogy az ipari és mezőgazdasági tervek teljesítése éppen olyan szorosan összefügg egymással, mint ahogyan az egyén boldogulása elválaszthatatlan az egész népgazdaság gyarapodásától. De beszélhetünk erről akár ítéletnapig is, ha a szavakat nem követik tettek. A tettekhez, a többtermeléshez viszont emberek és gépek kellenek, különösen most a növényápolásban szükséges, hogy gazdaságosan kihasználjuk a gépek erejét, ne idegenkedjünk az újtól. A múlt esztendőben nagyon elterjedt a „százas" mozgalom. Sok szövetkezetben vállalt két traktoros 100 hektár kukoricaföldet, hogy a vetéstől a betakarításig gondozni fogja a növényt. Ezek példájára az idén komplex gépesített csapatok, brigádok alakulnak, melyek a gépek jó karbantartása mellett felelősek egy bizonyos földterület megműveléséért. Másszóval a komplex gépesítés új forma, a gépek gazdaságosabb kihasználását, a személves felelősség elmélyítését eredményezi. Végül, de nem utolsó sorban, jelentősen hozzájárul a terméshozamok fokozásához. A Kvetoslavovi Állami Gazdaságban három gépesítő csoport végzi 1200 hektáron a munkákat. A komárnói járásban így termelik a gépesítő csoportok a kukoricát csaknem 4000 hektáron. Dicséret illeti az említett komplex brigádok kezdeményezését, hiszen a munka, a gépesítés új, haladóbb formáinak bevezetésével nem csupán a paraszti munkát könnyítik meg, hanem megteremtik a bőséges hektárhozamok elérésének az alapjait is. Sokat jelent ez majd a terméshozamok alakulásában s még többet jelenterte akkor, ha egyes szövetkezetek nem idegenkednének az újtól, és jobban felhasználnák az új, a haladóbb munkaformákat. Nem is nevezhetjük másnak, mint maradiságnak a Nové Zámky-i járás szövetkezeteinek álláspontját. Az egész járásban 6000 hektár kukoricát termelnek ez idén, de az eddigi jelentések szerint csak 300 hektárnyit fog ápolni komplex brigád. E rossz példa is bizonyítja, hogy nagy munka vár a falusi kommunistákra és a szövetkezeti vezetőkre, hogy együttes erővel áttörjék a maradiság arcvonalát. Meg kell, hogy értessék a falusi emberekkel, az, aki ellene van az újnak, fékezi a fejlődést, árt nem csupán a közösségnek, de önmagának is. Munkálkodjunk tehát úgy, hogy minél kevesebb legyen a maradihoz görcsösen ragaszkodó, de annál több legyen az újért küzdő szövetkezeti tag. GYORSÍTSUK MEG a cukorrépa egyelését Szlovákia szövetkezetei és állami gazdaságai, valamint a cukor! gyárak termelő üzemrészlegei a múlt héten csaknem mindenütt; befejezték a cukorrépa vetését. • ! Több mint 65 ezer hektáron került földbe a mag, mely az utóbbi napok kiadós esőzése után ro- < hámos fejlődésnek indult. Noha a vetésben jó eredmé- ; nyékről beszélhetünk, a sorközi 1 megművelésben lényegesen elma- ! radoznak mezőgazdasági üzemeink.; E hét derekáig a vetésterület alig 10 százalékán kezdték meg a rit- ! kítást, pedig ez a késedelem meg- ; bosszulhatja magát a csökkenő 1 terméshozamokban. A csapadékos, hidegebb időjárás [ ellenére — megfigyelték — a cu- ' korrépa kártevői is nagy számban i ütötték fel fejüket. Közel 20 ezer ! hektár termése forog veszélyben a répamoly elszaporodása következtében. Szövetkezeteink legfőbb; kötelessége, hogy a rendelkezésükre álló vegyszerekkel, a növényvédő állomás dolgozóinak | segítségével megkezdjék a harcot < a károkozók és betegségek továbS bi terjedésének megakadályozá- \ sáért. !avuí a lejleime'és A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei a május elseje előtti verseny eredményeképpen ez idén elsőnek teljesítették a tejfelvásárlás időszakos tervét s terven felül még 27 ezer liter tejet adtak el a közellátásnak. Ebben a sikerben kiváltképpen a komárnói, Dunajská Streda-i járás szövetkezetei osztoznak. A tejtermelés fokozását a takarmányozási technika és az etetés javulása lényegesen elősegítette. BRUSKYBAN (Pov. Bystrica-i járás) a szövetkezet tagjai vállalták, hogy az új módszerek alkalmazásával fokozzák a burgonya hektárhozamát. Képünkön: Ladislav Boletruch, a HNB elnöke határjárás közben. (E. Stražan - CTK - felv.) Mezőgazdasági tudósok gyűlése a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére (ČTK) — A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia a CSKP megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére május 3-án és 4-én tartja Prágában XVÍIÍ. közgyűlését. Az ülésen részt vesznek Zdenék Nejedlý, akadémikus, miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Ľubomír Štrougal, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásügyi miniszter és további vendégek. Az ünnepi gyűlést Antonín Klečka akadémikus munkaérdemrendes, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia elnöke nyitotta meg. Ünnepi beszédet a CSKP megalapítása 40. évfordulója alkalmából Jirl KoCatko- akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia elnökének első helyettese mondott. A laoszi kormánycsapatok és a Patet Laoegységek bejelentették a tüzszünetet Hanoi (ČTK) - A Laosz Hangja rádióállomás szerdán reggel közölte, hogy Kong Le kapitány, a laoszi kormánycsapatok főparancsnoka a Kuba ma a latin-amerikai antiimperialista törekvések élharcosa A Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójának beszélgetése Dorticos kubai köztársasági elnökkel HAVANNA (ČTK) — DORTICOS, KUBAI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MÁJUS 2-ÁN FOGADTA A CSEHSZLOVÁK TÁVIRATI IRODA TUDÓSÍTÓJÁT ÉS VÁLASZOLT KÉRDÉSEIRE AZ USA AGRESSZÍV POLITIKÁJÁT ILLETŐEN. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az imperialisták fegyHazánk legnagyobb cementgyárába n m veres beavatkozássá fajult agresszív cselekményeket követnek el Kuba ellen, Dorticos elnök a következőket válaszolta: „A kubai forradalomnak céljai elérése érdekében elkerülhetetlenül érintenie kellett az Egyesült Államok és a fejletlen népgazdaságunk fő erőforrásait ellenőrző amerikai monopóliumok pénzügyi érdekeit. Kuba előrehaladása ezenkívül vonzó példát mutat a latin-amerikai országoknak, mert bebizonyította, hogy lehetséges a szociális, antiimperialista forradalom. Az ellenünk elkövetett agresszív cselekmények oka az, hogy az amerikai monopóliumok és a kormány nem akarják elismerni a kubai népnek azt a jogát, hogy szabadon döntsön a saját sorsáról." • KÉRDÉS: Milyen jelentősége van a kubai forradalom védelmének Latin-Amerika és az egész világ szempontjából? VÁLASZ: A kubai forradalom védelmének és a világ dolgozói szolidaritásának rendkívül nagy jelentősége van, mert Kuba ma a latin-amerikai antiimperialista törekvések élharcosa. (Folyt, a 3. oldalon.) kormányhü egységeknek parancsot adott, hogy minden harci tevékenységet május 3-án 8 órától kezdődőleg beszüntessenek. A Patet Lao Hangja röviddel ezután közölte, hogy Khamtay Siphandon, a Laosz Hazafias Frontja fegyveres erőinek főparancsnoka hasonló parancsot adott a Patet Lao-alakulatoknak. Kong Le és Khamtay Siphandon hangsúlyozták, hogy ezt a lépést az ország békéjének érdekében teszik, bár Phoumi Nosavan és Boun Oum eddig nem adtak választ Souvanna Phouma kormányának javaslataira. Mindkét parancsnok felszólítja Nosavan tábornok egységeit a támadások azonnali beszüntetésére. Kong Le utal arra, hogy ezek az intézkedések a 14 állam genfi értekezlete tanácskozásainak kedvező feltételei, valamint az érdekelt felek közötti megbeszélések szempontjából szükségesek, amelyekre felszólítja Phoumi Nosavan - Boun Oum csoportját. Növelik az alvázak gyártását (ČTK) — A poprádi Tatra Vagongyárban új automatagépsort helyeztek üzembe. Segítségével naponta az ismert VSA tehergépkocsialvázból 11 darabbal gyárthatnak többet. Az új gépsort az alvázak műhelyének vezetője, Ondrej Skuta tervezte. Az üzem dolgozói ezzel az új módszerrel egyidejűleg az alvázakat is tökéletesítik éspedig úgy, hogy megfeleljenek az óránkénti 120 kilométeres sebességnek. A Közép-szlovákiai Cementgyárak Banská Bystrica-i részlegén egy héttel határidő előtt üzembe helyezték a harmadik rotációs kemencét, amely lehetővé teszi az üzem dolgozóinak, hogy teljesíthessék a megnövekedett feladatokat. Képünkön: Az NDK szerelőcsoportjának vezetője Herbert Förster (baloldalt) Heinz Krüger szerelővel, a kemence hajtószerkezetének ellenőrzése közben. (F. Kocian - ČTK - felv.) A dülőút széléről Zádori bácsi elmélázva szemlélgeti a 29 hektáros cukorrépatáblát. Néha ingatja a fejét jobbra-balra, mintha valamit nem helyeselne. Meg is kérdezem. — Valami talán nem tetszik? — Dehogy nem! — mondja ö, — mást forgatok én most a fejemben. — Ugyan mit? — Hát azt, hogy itt valamikor erdő volt, jó gazos erdő, meg ilyenkor tavasszal tengernyi árvíz. Most meg mindjárt befejezik a cukorrépa sarabolását. Ugye, érdekes. Elhallgat, csak gondolatban folytatjuk a beszélgetést. Ő talán még a múltat hasonlítgatja a mával, én a mán keresztül a múltat a jövővel. Hiszen a bešai határban az elkövetkező években még 700 hektár kishozamú rétet és legelöt is felszántanak. Közeledik a traktor — azt vagy inkább a mögötte vont sarabolókapák munkáját figyeljük. Óvatosan, figyelmesen vezeti a traktort Szabó Arnold, de nem kevesebb gondot igényel Titka Péter munkája, a kapáló kezelése. Különösen ilyenkor, amikor sietős a munka. Erről kezdjük a beszélgetést. — A múltkor esett egy kis eső, most hát sürgős a sarabolás, mert azóta állandóan szél fúj, — magyarázza a traktoros. — Valld csak be, hogy más is sürget bennünket — bíztatja Titka. — Hát igaz, hogy pár napon belül még a burgonya sarabolásával is végezni akarunk, — egyezik bele Szabó traktoros. Legyen az utolsó szó Zádori bácsié. — Ha ezek azt állítják, elhiheti, bizonyára úgy is lesz. —ti—