Új Szó, 1961. május (14. évfolyam, 120-150.szám)

1961-05-26 / 145. szám, péntek

A parfhofóTOíat olcpján o vnsáti küMedés fejlesztése érdekében Több elővigyázatosságot és éberséget ČAPLÄK ŠTEFAN váltóőr már hosz­szabb Ideje érzi, hogy az öreg, füs­tös bakterház parányi szolgálati szo­bájában kibírhatatlanul fülledt, me­leg a levegő. A falióra ütemes ke­tyegése mintha összebeszélt volna ezzel a szundikálásra késztető kör­nyezettel, monoton, egyhangú alta­tózenét szolgáltat. De a váltóőr nem siet kinyitni az ablakot, mert fél a hideg áprilisi éjszaka becsapódó hű­vös levegőjétől. Érzi, hogy szemhéját már „geren­dákkal" kellene feltámasztani, hogy le ne csukódjék. Retteg a gondolat­tól. hogy talán elalszik,''hiszen egy óra múlva érkezik a 0273-as teher, melyet az éjféli gyors után az ötös vágányra kell beengedni, s ehhez a váltót kell még átdobni. Kuszált gondolatai azonban nem képesek élénkíteni az értelmét, hogy ébren maradjon. A tegnapi átmulatott éj­szaka könyörtelenül követeli az al­vást. Almosságával szemben egyre tehetetlenebb, de lényegében már képtelen is felmérni elalvásának kö­vetkezményeit. Elalszik!!! A bakterház előtt elszáguldó gyorsvonat zakatolása sem ébreszti fel az alvó váltóőrt! Az állomáson a megszokott sorrendben folynak a szerelvény-összeállító munkák s a fő­vágányra betolatják az indulásra vá­ró tehervonatot. Fél óra sem múlik el s megérke­zik az előre jelzett 0273-as teher. A zöld fény szabadot jelez s a moz­donyvezető nyugodt lelkiismerettel hagyja továbbgördülni a túlsúlyos szerelvényt, mely azonban nem a mellékvágányra fut be, hanem bele­rohan a fővonalon veszteglő teher­vonatba! A VÁLTÖÖR felelőtlen mulasztása több mint egymillió korona kárt oko­zott népgazdaságunknak csupán a szállítóberendezés megrongálásával és két ember súlyos sérülését ered­ményezte. Az eset 1961. április 14-én történt a húli vasútállomáson. Čaplák váltóőr szerencsétlenséget okozó szolgálatteljesítése a tények ellenére mégis úgyszólván szerencsés volt. Borzalmas még elgondolni is azt az eshetőséget, hogy a szeren­csétlenség nem két tehervonattal, hanem gyors és személyvonattal tör­ténik meg! Am, ha megmaradunk is a valóságnál, a váltóőr hibája rend­kívül súlyos következményekkel járt. Ilyen és hasonló eseteknek vasúti közlekedésünkben már végképp nem szabadna előfordulniok. Sajnos, — mint Gremen Ľudovít elvtárs, a bratislavai vasúti körzet igazgatóságának biztonsági ellenőre is mondja — a helyzet a vasúti sze­rencsétlenségeket és baleseteket il­letően korántsettt kielégítő. Ha a sze­rencsétlenségek "és balesetek együt­tes száma csökkent is 11 százalék­kal az idei év első negyedévében a múlt év utolsó negyedéhez viszo­nyítva, a súlyosabb balesetek száma 11-ről 15-re szaporodott. Az első negyedévben bekövetkezett vasúti szerencsétlenségek okozta kár csu­pán a vasúti berendezésen megha­ladta a két millió 124 ezer koronát! MINT ISMERETES, a párt Központi Bizottságának a vasúti közlekedés továbbfejlesztéséről szóló ez évi áp­rilis 14-i határozata kimondja, hogy a vasúti közlekedés terén a bizton­ságosabb forgalom érdekében is ha­tékony intézkedéseket kell fogana­tosítani. Arról, hogy e párthatároza­tot a bratislavai vasúti körzetben miként akarják valóra váltani, né­hány kérdést intéztünk Gremen elv­társhoz. Megkérdeztük mi tulajdon­képpen a szerencsétlenségek oka, kit lehet hibáztatni értük, és mit kell tenni megakadályozásuk érdekében? — Az első negyedévben előadódott 31 nagyobb baleset közül,25-öt em­beri felelőtlenség idézett elő. Ez mindenekelőtt annak a következmé­nye, hogy a vasút alkalmazottai még nem tették teljes egészében magu­kévá pártunknak a vasúti közlekedés megjavításáról kiadott első, január 17-én kelt határozatát. E határozat alapján a bratislavai vasúti szakasz igazgatósága még február elején részleges tervet dolgozott ki minden akadály eltávolítására, mely a vasúti közlekedés sikeres fejlődését gá­tolja. Ez a terv azonban, éppúgy mint az említett első párthatáro­zat, nem jutott el idejekorán vala­mennyi alkalmazottunkhoz. A hibák­kal kapcsolatban azonban pemcsak egyes vasúti alkalmazottak igen fe­lelőtlen szolgálatteljesítése bírálható élesen, hanem mindenekelőtt az el­lenőrző munka. Nagyon dicséretre méltó a brnói vasúti gócpont dol­gozóinak a kezdeményezése és ver­senyfelhívása, melynek jelmondata a következő: „Mindenki legyen ellen­őre saját munkahelyének." — Igazgatóságunk már számos uta­sítást adott ki hathatós biztonsági intézkedések megvalósítására. A sze­rencsétlenségek jelenlegi oka már nem is az, hogy alkalmazottaink nem ismerik ezen intézkedéseket vagy a biztonsági előírásokat, hanem inkább az, hogy ezeket az intézkedéseket és előírásokat mellőzik, nem tartják be, sok esetben kimondottan hanyag­ságból, néha pedig azért, mert feles­legesnek tartják őket. Gremen elvtárs szerint azonban a vasúti szerencsétlenségek előidé­zői nemcsak a vasutasok, hanem szá­mos esetben pl. a felelőtlen gépko­csivezetők is. Vasúti és közút ke­reszteződésénél, rakodásnál nem egy súlyos balesetet okozott már a gép­kocsivezetők hanyagsága. Ha. a vasúti szerencsétlenségeket általános vizsgálatnak vetjük alá, azt tapasztaljuk, hogy nagyon is je­lentős és komoly feladatról van sző, amikor azt mondjuk, hogy a lehető legmesszebbmenően meg kell aka­dályoznunk a szerencsétlenségek be­következését. A vasúti szerencsét­lenségek nemcsak emberéletekben és anyagi értékekben okozhatnak kárt, hanem igen kedvezőtlenül be­folyásolják a vasúti forgalom lebo­nyolítását is. Éppen ideje lenne már, hogy a vasút dolgozói a biztonságos forgalom szempontjából is hatéko­nyan reagáljanak a párt áprilisi ha­tározatára. Tűrhetetlen, hogy fele­lőtlen és hanyag dolgozók lelkiisme­retlen munkájukkal veszélyeztessék az emberek életét, az anyagi érté­kekről nem is beszélve. MAGÁTÓL ÉRTETŐDIK, hogy ezen a szakaszon is mindenekelőtt a párt­alapszervezetek nevelő munkája le­het a leghatásosabb, a legeredmé­nyesebb. SZABÓ GÉZA Épületelemek bő! szerelt iskolák és bölcsődék (ČTK) - Az észak-morvaországi ke­rületben ez év második felében kezdik meg az Ostrava-Michálkovice-i 19 tantermes iskola kísérleti építkezését. Ezenkívül ugyancsak ez idén kezdik meg a Karvina-Raj lakótelepen egy óvoda és bölcsőde kísérleti építését. Az említett építkezéseken mellőzik a hagyományos módszereket és ehe­lyett összeszerelt épületvázakat állí­tanak fel, s a falazáshoz könnyű építőanyagot használnak. Munkaruhában ültek a seneci szö­vetkezet irodájában. Életet sugárzó, mosolygós arcuk elárulta, túljutottak már az öt ikszen. Meghatódva em­lékeznek a kemeny harcokban eltelt évtizedekre, de szívesen elevenítik fel az eseményeket, melyek harcokkal telve kisérték egész életüket. Sze­mük minden pillantása örömet sugá­roz, magatartásukon észre lehet ven­ni: nem bánták meg, amit tettek, ér­demes volt harcolni. Tóth Mihály, Kor­nel Petruk, Štefan Múčka, . rantišek Kopriva idős kom­munisták, igaz, kö­zülük ketten már kapják a megérde­melt járadékot, de mégsem tudnak meglenni munka nélkül, még most is izívósan dolgoznak. TÖTH MIHÁLY -iozzánöttek a mun­kához, a köteles­ségtudáshoz, mely egész magatartá­sukat jellemzi. — Éppen most ne dolgoznánk — mondják szinte egyöntetűen — ami­kor azon célok eléréséért munkálkod­hatunk, melyekért oly sok éven ke­resztül harcoltunk. Nincs érv, mely az idős harcosok szavát kétségbevonná. Igaz, minden állításuk, olyan igaz, mint amilyen lelkesedéssel, sok lemondás közepet­te a ma igazáért, az új élet megszü­letéséért harcoltak. Az emlékezések szárnyán ismét megelevenednek előt­tük az elnyomatás nehéz évei, de tettük már az új élet kialakítását formáljá. . ,, ,. v Tóth Mihály töb­r bé-kevésbé a fele­"4 ! sége helyett dolgo­1 zik a szövetkezet­tftjfiAw be n- se9ít neki mert *t„. testét és szerveze­tét az idők megvi­selték. Ez idő sze­rint Kopriva elv­társsal a sertések takarmányellátásá­ról gondoskodik. — Sohasem jutal­mazták ilyen igaz­ságosan az ember munkáját — mondja megelégedéssel. — Emlék­szem, amikor 1917-ben bevonultam, éhezett a tömeg, nem volt kenye­re a szegénynek. Dúlt a rablóháború. Amikor az olasz frontról visszatér­FR. KOPRIVA tem, lázongtak, elégedetlenkedtek az emberek. Megindult a harc a kizsák­riňanyolók hatalmának megdöntéséért. Jó hallgatni a visszapergetett, sok­szor drámai ese­ményeket, melyek harcaiban ez a szi-i kár ember minden alkalommal az élen volt. Osztályhová­tartozása, emberi­essége kötelezte. František Koprw 'W^ 1** * va h aj szálai t meg-' VSv ritkították az évek, VHSr de még most is hí­KORNEL PETRUK ' e n emlékszik visz­sza 17 éves kora­ra, amikor a kommunista pártba fel­vették. Fiatalon a téglagyárba került, nehéz munkát végzett. Nem volt olyan tüntetés vagy sztrájk, melyből ki ne vette volna részét. Főleg a fia­talság körébén fejtett ki aktív felvi­lágosító tevékenységet. Kcjrnel Petruk ma már 62. iletévéť tapossa, de izmos karjaival, mint ko­vácsmester még most is fiatalokat; megszégyenítő akarással dolgozik. A burzsoá köztársaság idején szakmájá­ban, vállalkozóknál dolgozott. A ko­súti tüntetésen való részvétele miatt azonban a munkából elbocsátották. Stefan Múčka még i a fiatalabb nemze­| dékhez tartozik, négyük közül ő ä L. legfiatalabb kom­Ä munista. Berr.olá­kovón született, Se-« nec szomszédságá­ban, itt fejtett ki párttevékenységet az ún. szlovák ál-« lam idején és a fa­ÜÍKA siszta Horthy-meg^ szállás alatt Se-, nec környékén. Most ismét a régi harcok színhelyén, a szövetkezetben keresett foglalkozást, hogy a mező­gazdasági termelés fokozásában se­gíthessen. A falu szocialista átépíté­sében tanúsított érdemeiért 1958-ban a Szocializmus Építéséért kitünte­tést kapta elismerésül a köztársasági elnöktől. A munkaterület, melyen e négy elvtárs becsületesen dolgozik, nem könnyű. Az út kinyesése idáig még nehezebb volt. A párt által mutatott úton azonban jól viszik előre a szö­vetkezet ügyét, mely egyre gazda­gabban osztja javait J. Sluka ŠTEFAN A lig néhány évtizeddel ezelőtt kezdődött meg a plasztikus anyagok szélesebb körű nagy­ipari gyártása. Persze akkori szere­püknek megfelelően pótanyagok né­ven voltak inkább ismeretesek. Az idők folyamán, különösen a háború utáni években világszerte megnőtt a jelentőségük, és ma már nem egé­szen helytálló a pótanyag megje­lölés. Ebben az elnevezésben ugyan­is benne foglaltatik bizonyos ala­csonyabbrendüség a pótolt anyaghoz viszonyítva. A harmincas években valóban ez volt a helyzet. Az isme­retek kiszélesítésével és a gyártási folyamatok tökéletesítésével a plasz­tikus anyagok többsége rendkívül jó és előnyös tulajdonságokkal rendel­kezik. A tulajdonságaik által meg­szabott felhasználási lehetőségeikkel nem egyszer megelőzik a helyette­sített anyagokat. ­A plasztikus anyagok ipara rend­kívül gyorsan fejlődött. Az első vi­lágháború előtti években világvi­szonylatban alig néhány tonna volt az évi termelés. 1929-ben már 50 ezer tonna, 1937-ben 250 000 tonna és 1949-ben már 1 millió tonna. Az­óta persze a világ termelése plasz­tikus anyagban ennek a mennyiség­nek a néhányszorosát képezi. A plasztikus anyagok rendkívül gyors elterjedése kiváló tulajdon­ságaikkal magyarázható. Ilyen tu­lajdonság pl. az alacsony fajsúly, a nagy szilárdság, tartósság, ellen­állóképesség, formálhatőság és nem utolsó sorban a sokszor alacsony előállítási ár. A plasztikus anyagok termelésének gyors fellendülését nagyban elősegítette az is, hogy a nyersanyagok könnyen és nagy mennyiségben hozzáférhetők. Előállí­tásukhoz bőséges, sokszor kimerít­hetetlen nyersanyagforrások állnak rendelkezésre, mint pl. a szén, kő­olaj, feldolgozásuk termékei, levegő, víz, konyhasó stb. I gy a hajdani pótanyagokból a mai nagyipari gyártásnak egyik fontos új eleme, ágazata ala­kult ki. Ma aligha lehetne már fel­sorolni, hol mindenütt lehet a plasz­tikus anyagokat alkalmazni. Mit szokás .plasztikus anyagnak nevezni? A régebbi pótanyag vagy műanyag elnevezéssel ellentétben a plasztikus anyag megjelölés sokkal A plasztikus anyagok szerepe népgazdasápnkban szélesebbkörű és mindazon anyagok­ra vonatkozik, amelyek a hő hatásá­ra plasztikus állapotba mennek át, s ebben az állapotban különféle módszerekkel könnyen formálhatók. Eredetük szerint a plasztikus anyagok lehetnek természetesek vagy mesterséges úton előállított anyagok. Közös jellemvonásuk, hogy nagyméretű molekulák — óriásmo­lekulák — alkotják. Ezért makromo­lekuláris anyagoknak is szokás őket nevezni, összehasonlításképpen egy­egy^ makromolekula néhány ezerszer vagy tízezerszer nagyobb mint az általánosságban ismert anyagok mo­lekulája. Ebből kifolyólag a plasz­tikus anyagok tulajdonságai is lénye­gesen különböznek a mindennapi ve­gyületek tulajdonságaitól. Hasonlóan sajátos tulajdonságokkal rendelkez­nek a makromolekuláris anyagok ol­datai is. Altalánosságban a makromoleku­láris anyagok tulajdonságait a mo­lekulák nagysága, alakja, szerkeze­te és vegyi összetétele szabja meg. A makromolekulák struktúrájukat tekintve lehetnek fpnálalakúak vagy térháló szerkezetűek. A plasztikus anyagok Iparának a háború utáni évekre jellemző fellen­dülése elsősorban a mesterséges úton előállított anyagokra vonatkozik. A mesterséges plasztikus anyagok előállítási módjai két nagy csoport­ra oszthatók: polimerizációs és poli­kondenzáciős folyamatokra. Az első nagy csoportba azok a plasztikus anyagok tartoznak, amelyek előállí­tásánál nem keletkezik mellékter­mék. A kiindulási anyag rendszerint egyféle vegyület. A polikondenzációs folyamatok esetében a végső termék rendszerint legalább kétféle kiinduló anyagból származik, melléktermél képződésével. A legrégebben ismert plasztikus anyagok közé tartozik a cel­luloid és vulkánfíber. Mind­kettő alapanyaga a cellulóz. A tej­ből mint kiindulási anyagbői készül a galalit. A polikondenzációs termé­keknek régebben ismert termékei közé tartoznak a fenoplasztok, fe­nolformaldehid, gyanták és anilín­form^ldehid gyanták. Az újabb anya­gok közé tartoznak az epoxidgyan­ták, melyek a lakkgyártásban játsza­nak fontos szerepet. Rendkívül elő­nyös tulajdonságokkal rendelkeznek mint kötőanyagok. A poliakrilátok közül a legfontosabb szerepe van a polimetilmetakrilátnak. Kereskedelmi elnevezése a plexit. A háború utáni években rendkí­vül megnőtt a jelentőségük a poli­amidoknak nemcsak a gépiparban, hanem főleg a textiliparban. Közis­mert megjelölésük a szilon-, nylon-, kapron-fonál. A plasztikus anyagok nagy jövőre számítható változatát képezik a szi­likónok. Nemcsak vegyi összetéte­lükben különböznek a többi plaszti­kus anyagtól, hanem rendkívül nagy ellenállóképességükkel a hő és hi­deg ellen is. A legelterjedtebb mesterséges plasztikus anyagok közé tartozik kétségkívül a polivinilklorid. Felhasz­nálási lehetősége igazán sokoldalú. Rövidített megjelölésük a PVC. Ke­reskedelmi elnevezése az igelit, vi­nidur stb. Nagy hőmérséklet és ve­gyi állandóság jellemzi a teflont és teflexet. A nagy jövőjű anyagok egyike a jolletilén. A természeti eredetű plasztikus anyagok legfontosabb képviselője a kaucsuk, melyet nem egészen helye­sen guminak is szoktak nevezni. Ma már nagy szerepet játszanak a kü­lönféle típusú mükaucsukok is, mint például a polikloroprén, poliizobuti­lén, pohszulfidkaucsukok stb. A plasztikus anyagok felhasználási lehetőségei ma már annyira széles­körűek, hogy jóformán át sem te­kinthetők. Nincs olyan iparág, ahol nem lehetne a plasztikus anyagok valamelyikét alkalmazni. C sehszlovákia gazdasági életé­ben a legfontosabb iparágak egyike a gépipar. Ebben az iparágban már eddig is nagy mér­tékben használjuk a plasztikus anya­gokat főleg fogaskerekek, kefék, szi­ták, transzportszalagok, védő burko­latok, szerszámok alkatrészeire. Be­láthatatlan fontosságúak a plasztikus anyagból készített lakkok, mint a korrózió elleni védelem eszközei. A hegesztéshez hasonlóan, ma a plasztikus kötőanyagok jelentenek forradalmat a különböző anyagok kötési technikájában. A repülőgépek és autők gyártásában rendkívül sok­oldalú a plasztikus anyagok felhasz­nálásának a lehetősége főleg a bel­ső berendezés szempontjából. A vegyiparnak egyik legégetőbb kérdése a korrózió veszélye. A plasz­tikus anyagok felhasználása — fő­leg az utóbbi években — nagy mér­tékben hozzájárul ennek a kérdés­nek a megoldásához. Legtöbbjük ugyanis nagyon jól ellenáll a vegyi hatásoknak. Maró hatású vegyszerek tárolására szolgáló tartályok, továb­bá csővezetékek, szivattyúk, szigete­lések gyakran készülnek polivinilklo­ridból. Hasonlóan készülnek szellőz­tető és szűrőberendezések alkatré­szei is. A dolgozók egyéni védelmét szolgáló eszközök, mint pl. kesz­tyűk, kötők, védőszemüvegek, védő­lábbelik legtöbbször szintén plaszti­kus anyagokból készülnek. A plasztikus anyagok felhasználá­sa az elektrotechnikai iparban a jó szigetelő képességükön alapul. A mo­dern kábelgyártást ma már plaszti­kus anyagokból készült szigetelők nélkül alig lehetne elképzelni. A nagyfrekvenciájú elektrotechniká­ban a legjobb szigetelők közé so­rolható a polietilén. Az építészetben is szép számmal alkalmazzák már a plasztikus anya­gokat. Hátrányuk még egyelőre a klasszikus építkezési anyagokkal szemben a magasabb ár. Felhaszná­lásuk nagyon sokoldalú, mint pl. fal­burkolás, padlózat, hő és hangszi­getelés, könnyű fedőanyagok, csőve­zetékek. Azonkívül az épületek bel­ső berendezésénél is meg lehet ta­lálni a plasztikus anyagokat, akár mint bútoralapanyagokat is. A plasztikus anyagok érvényesülé­sének egyik legjobb területe a cso­magolási technika. E téren kiválnak néhány előnyös tulajdonságukkal: tartósak, rugalmasak, átlátszók, hő­állók, egészségügyi szempontból nem ártalmasak és nem utolsósorban esztétikusak. A modern háztartásban lépten­nyomon fellelhetők a plasztikus anyagok a» legkülönfélébb formák­ban: gombok, fésűk, fogkefék, edé­nyek, áramfogyasztó készülékek al­katrészei, vízvezetéki alkatrészek, fürdőszobák berendezése, konyhabú­torok fedőlemezei, útiböröndök stb. így lehetne még folytatni a min­dennapi élet további területeinek fel­sorolását, mint a plasztikus anyagok felhasználásának a lehetőségeit. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága nemrég fel­hívással fordult az ország valameny­nyi dolgozójához a fémek gazdasá­gosabb kihasználása érdekében. Számos üzemben sok újítási javas­latot nyújtottak már be ezzel a fel­hívással kapcsolatban. Még távolról sincsenek kimerítve a lehetőségek. E téren rendkívül előnyösen alkal­mazhatók a plasztikus anyagok, amint erre ez a tájékoztató cikk is rámutat. A plasztikus anyagok igazi kor­szaka még csak ezután kö­vetkezik. Ennek bizonyítékául elég feleleveníteni III. ötéves ter­vünket, melyben a vegyipar tovább­fejlesztésében az első helyek egyi­kén éppen a plasztikus anyagok gyártása szerepel. VARGA ISTVÁN, a kémiai tudományok kandidátusa Dj SZÖ 369 * 1961. május 25. )

Next

/
Thumbnails
Contents