Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-14 / 103. szám, péntek

Szovjet tudósok ••••••••••• AZ ÉVSZÁZAD ESEMÉNYÉRŐL Ugrás az élettan fejlődésében Kollektív hősiesség OPARIN SZOVJET AKADÉMIKUS a Komszomolszkaja Pravda csütör­töki számában azt Irta, hogy a vi­lágűr meghódítása elmélyíti isme­reteinket valamennyi tudományos ágazatban és hozzájárul az élet ere­detével kapcsolatos feladatok megol­dásához. Oparin akadémikus hangoz­tatta, hogy az élet lényegének meg­ismerése az élő anyag fejlődési fo­kainak tüzetes tanulmányozása nél­kül elképzelhetetlen. Oparin akadé­mikus felteszi a kérdést, nem vol­na-e logikus a világűrben keresni az adatokat, mivel nincsenek meg a szükséges földi leletek. Az űrrepü­lések korszaka, melyet Jurij Gagarin nyitott meg, nagymértékben hozzá­járul az élet titkának megfejtésé­hez. A szovjet tudós a továbbiakban hangoztatta, hogy most még csak különféle feltevések vannak a Ve­nuson és a Marson létező élet for­máiról. Közvetlen megismerésük és a környezettel való kölcsönös össze­függésük vizsgálata azonban olyan ugrást fog jelenteni az élettan fej­lődésében, amilyet tudományunk egész történetében nem ért el eddig. Ha nem létezne élet más bolygó­kon, akkor felül kellene vizsgálnunk elképzelésünket az élő anyagról és tüzetesebben tanulmányozni kellene a földi viszonyok sajátosságait, me­lyek egyedül segíthették elő az élet kialakulását. Oparin akadémikusnak az a véle­ménye, hogy az ember a világűrben az anyag mozgásának nem élettani, de mégis rendkívül szervezett for­máival találkozhat. Nézete szerint az élettan szemponjából igen fontos a világűrkutatás. Maximális biztonságot teremtettek az űrhajós visszatérésére BLAGONRAVOV AKADÉMIKUS szerdai firenzei sajtóértekezletén méltatta a szovjet tudomány újabb sikerének jelentőségét és válaszolt az újságírók kérdéseire. Az első űr­utazásról kijelentette, hogy a Szov­jetunió első ízben bocsátott fel em­bert a világűrbe. A kísérletet ugyan­olyan körülmények között hajtották végre, mint március 26-án a Zvez­docska nősténykutyával végzett kí­sérletet. Blagonravov kiemelte, hogy az április 12-i sikert a szovjet tudósok és mérnökök kitartó munkája előzte meg. Öt űrhajó felröppenése után vált lehetővé az űrhajós felbocsátá­sa, miután felülvizsgálták az űrha­jós biztonságát szavatoló körülmé­nyeket. Meg kellett győződni a tele­vízió- és rádióösszeköttetés műkö­déséről is. A szovjet tudósok külö­nösen arra törekedtek, hogy maxi­málisan biztos feltételeket teremt­senek az űrhajós visszatérésére. Gagarint különös műszaki és fizi­kai előkészítésben részesítették, ala­posan megismertették az űrhajózás műszaki problémáival. Szükség ese­tén kisebb javításokat is el tudott végezni fülkéjében. Gagarin és a többi kiszemelt űr­hajós próbarepüléseket végzett gyorsjáratú repülőgépeken, hogy megszokják a súlytalanság állapotát. Az űrhajós jelöltek kiváló ejtőernyő­sök voltak. Az űrrepülés tudományos jelentő­ségét érintő kérdésre Blagonravov azt válaszolta, hogy a korszerű tech­nika lehetővé teszi az összes tudo­mányos kérdések megoldását. Az embernek azonban igen nagy szere­pe lesz a jövőben is. Az űrhajós életfeltételei a bolygóközi térségben ANATOLIJ NICSIPOROVICS. szov­jet biológus a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában az űrhajós életkörülményeiről beszélt. Az űrrepüléskor gyorsan változik az ember környezete a zárt fülkében. Megállapították, hogy naponta 700 Valamennyi tudományos ág hozzájárult az űrrepülés megoldásához HRlSZTYIANOVICS AKADÉMIKUS, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája szibériai fiókintézetének al­elnöke, a neves repülőtechnikai szakember kijelentette, hogy vala­mennyi tudományos ágazatban sike­reket kellett elérni az űrhajózás problémáinak megoldására. A legbo­nyolultabb kérdésnek az űrhajó biz­tonságos leszállását tartják. Felszál­láskor a rakéta a sűrű légrétegekben aránylag lassan halad előre, viszont visszaérkezésekor másodpercenkénti több kilométeres gyorsasággal hatol a légkörbe. Ismeretlen távlatok ... SZISZAKJAN AKADÉMIKUS, a leg­nagyobb szovjet biológus és biofizi­kus kijelentette, hogy az emberiség történelmének legnagyobb hőstettét az tette lehetővé, hogy a szovjet tu­dósok helyesen megbizonyosodtak róla: az ember világűrrepülése biz­tonságos lesz életére és egészségére nézve. A tudósok előtte komoly tudomá­nyos kísérleteket és kutatásokat vé­geztek. Az emberi szervezet alá­vetette magát a súlytalanság és a túlterhelés szokatlan állapotának. Az elméleti kutatások és a kísérleti ál­latok űrrepülései bebizonyították, hogy az űrrepüléskor nemcsak az űrhajósok egészsége és élete, hanem utódaik is védettek a káros követ­kezményektől. Sziszakjan akadémikus hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet nép és a haladó emberiség történelmi jelentőségű győzelme óriási távlatokat nyit a vi­lágűr tanulmányozásában és a ter­mészet erőinek meghódításában. Az első űrrepülés egyrészt rámu­tatott a tudomány korlátlan lehető­ségeire és arra, mit ér el az ember, ha a természet erőinek békés fel­használásán fáradozik. Másrészt az ilyen repülőutak tudományos szem­pontból óriási jelentőségűek, ör­rl:f8 1961. április liter oxigént fogyaszt és körülbelül 600 liter széndioxidot lélegez ki. Az űrhajósnak 24 óra alatt 1 kg élelemre és legalább 2 liter vízre van szükt sége. Rövid utazás során földi kész­letekkel is biztosítani lehet a kellő feltételeket. Hosszabb űrutazásra, vagy más bolygón tartózkodásra újra kell ter­melni oxigént, élelmiszert és vizet. A földi viszonyokhoz hasonlóan — ahol az élet az anyag állandó kör­forgására épül, melyben fotoszinté­zisükkel részt vesznek a zöld növé­nyek, élőlények, mikroszervezetek és az ember, az űrhajókon hasonló elemekből lehet kialakítani a mikro­világot. OLEG GEORGIJEV, a TASZSZ tu­dományos kommentátora kollektív hőstettként, emlegeti Jurij Gagarin bőstettét. Kiemeli a tudósok, mérnö­kök, technikusok és munkások óriási kollektívájának közreműködését az űrhajó megszerkesztésében különféle szakemberek részvételét az űrhajós előkészítésében és kiképzésében. A jelölt kiszemelésekor egészségi állapotán és testi rátermettségén kí­vül pszichikumát is tekintetbe vet­ték. A jelöltekkel már a földön ala­posan megismertették a világűr vi­szonyait. A felső légrétegek közvetlen kutatásának kezdete Az ember első világűrrepülése a Föld felső légrétegeit és a világűr közvetlen kutatásának kezdetét je­lezte, jelentette ki VALERIJA TRO­JICKAJA neves szovjet geofizikus. Az ember már régóta figyeli, a Földtől 100 és ezer kilométerekre végbemenő folyamatokat, mindenek­előtt a Föld áramlataiban és mág­nesmezeiben észlelhető kilengéseket. A közvetett megfigyelés azt bizo­nyítja, hogy ezekben az ingadozá­sokban az ionoszférában vagy eset­leg a Föld mágnesmezejének és a világűrnek határán képződő elektro­mos áramok keletkezési sajátosságai tükröződnek vissza. E folyamatok tanulmányozásának óriási gyakorlati jelentősége van az ember életében. Hisz kihatnak pél­dául a távolsági rádióösszeköttetés­re. GAGARIN neve - szimbólum Moszkva (ČTK) — Gagarin szovjet pi­lóta, az első űrhajós neve április 12-e szimbóluma lett. Róla nevezik el a leg­nagyobb városok és iparközpontok utcáit és tereit, a hegycsúcsokat, az ő nevét kapják az újszülöttek, a legkisebb szov­jet polgárok. Neves szovjet művészek és írók — Bondarcsuk, Gribacsov, Prokofjev, RiLsz­kij, Tyihonov, javasolják, hogy a moszk­vai Manézs-teret nevezzék el az „űrha­jósok terének" és állítsanak fel szobrot annak emlékére, hogy a szovjet ember meghódította a világűrt. Büszkék vagyunk e kiváló hőstettre, mely az emberi elme legnagyobb sikereként örökre beíródik a történelem könyvébe. Ügy véljük, ilyen eseményt őrük időkre fel kell jegyezni, — ez a szovjet kultúra képviselőinek álláspontja. Gagarinról nevezték el a Tyansán egyik névtelen északi esúcsját, mely tenger­szintfölötti 4100 méter magasságban emelkedik a jéghegység fölött. A Magadanszki városi tanács végre­hajtó bizottsága elhatározta, hogy a vá­ros egyik fő utcáját Gagarinról nevezi el. iw/vwwwvwwwwww'^^wvw: A SZOVJET VILÁGÜRUTASOK kemény gyakorlatokkal, tanulással, a világűrkutatás bonyolult tudományának tanulmányozásával készUInek a nagy felfedezésekre. Képünkön a világűrbe készülő szovjet űrhajós a föl­di kamrában ismerkedik meg a vi lágűrutazás nehézségeivel. Államférfiak századunk legnagyobb tudományos eseményéről KENNEDY: Osztozunk a szovjet nép örömében Kennedy, az Egyesült Államok elnöke a következő táviratot intézté Hruscsov elvtárshoz: Az EgyesUIt Államok népe osztozik a szovjet nép örömében, hogy az első űrhajós sikeresen felhatolt a világűrbe. Szeren­csét kívánunk önöknek és ezt a hós tettet lehetővé tevő szovjet tudó­soknak és mérnököknek. Őszinte óhajunk, hogy népeink az emberiség nagyobb üdvére együttműködjenek a világűrkutatásban. DE GAULLE: Boldog vagyok De Gaulle, francia köztársasági elnök Hruscsov elvtárshoz intézett ma­gánlevelében gratulált a szovjet űrhajós első sikeres útjához. „Á szovjet tudósok és űrhajósok sikere egész Európának és az embe­riségnek becsületére válik. Boldog vagyok, hogy elismeréssel adózhatom és legszívélyesebb szerencsekívánataimat fejezhetem ki önöknek." DORTICOS: A haladás és a tudomány a gazdaságtól és a társa­dalmi haladástól függ Dorticos kubai köztársasági elnök kijelentette, hogy a szovjet űrhajós világűrutazása' azt bizonyítja, hogy a haladás és a tudomány a gazda­ságtól és a társadalmi haladástól függ. Az űrhajós kísérletét rendkívül nagy tudományos teljesítménynek tartja. Blas Roca, a Kubai Népi Szocialista Párt főtitkára úgy jellemezte ezt a nagy eseményt, hogy „nagy lépés előre a béke útján, melyet a világ emberei örömmel fogadnak". A kubai nép a béke ügyének előrehaladását látja e sikerben. A Szovjetunió és a többi szocialista ország álhatatosan védelmezi a béke ügyét. CSOU EN-LAJ: A Szovjetunió korszakalkotó sikere a szocialista rendszer utölérhetetlen fölényének bizonysága Csou En-Iaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, táviratot intézett Hruscsov elvtárshoz, melyben hangoztatja, hogy az első szovjet űrhajós felbocsá­tása új korszakot nyitott a világűr meghódításában s megvalósította az emberiség évezredes álmát. Csou En-laj táviratában kiemeli, hogy a Szovjetunió korszakal­kotó sikere újra bebizonyította a szocialista rendszer utölérhetetlen fölényét és növelik a kínai népnek és a szocialista országok népeinek a szocialista és kom­munista társadalom építésébe vetett bizalmát. TODOR ZSIVKOV: A szovjet tudomány világfölényének bizonyí­téka Todor Zsivkov, Dimitr Ganev és Anton Jugov elvtársak a bolgár párt és kor* mány vezetői táviratban tolmácsolták a bolgár nép jókivánatát a Szovjetunió népé* nek. A BKP KB az SZKP Központi Bizottságához intézett üdvözlő táviratában ki* emeli, hogy valóra vált az ember történelmi álma: Az űrhajós felemelkedett a vi­lágűrbe és visszatért a Földre. Ezt a győzelmet a nagy szovjet nép fia vív* ta ki. Marx valamikor az írta, hogy a párizsi kommunárofc az eget ostromolták. Ezt átvitt értelemben gondolta. Most a kommunizmust építő szovjet emberek a va­lóságban az egeket ostromolják, és sikeresen meg is hódítják. CEDENBAL: Tudtuk, hogy a szovjet ember repül fel elsökénÉ a világűrbe Jumdzsagin Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnök® a moszkvai televízióban az egész mongol nép nevében szyrencsekívánatait küldte a szovjet népnek az első szovjet ember sikeres űrrepülése alkalmából. „Meg vtil­tunk győződve róla, hogy a szovjet ember repül fel elsőként a világűrbe. Be kell azonban ismernem, nem vártuk, hogy ez ilyen hamarosan megvalósul". WALTÉR ULBRICHT: A szovjet ember első űrrepülése a világerőt új viszonyát és a szocialista népek békés célját hirdeti az enw beriségnek Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke Hrus­csov elvtárshoz intézett üdvözlő táviratában azt írta, hogy Kolumbus léi évezred előtti felfedezése elhalványul a szovjet ember gigászi hőstette mögött, mely a marxizmus-leninizmusra épülő tudomány és technika felsőbbrendűséget bizonyít­ja. A szoviet ember első űrrepülése az erők új világ viszonyát és a szocialista vi­lágrendszer országainak azt a célját hirdeti újra a népeknek és államoknak, hogy az emberiség békés érdekeinek szolgála* tába állítja a tudományt. A szocialista országokból még Gomulka elvtárs, a LEMP első titkára, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke és Ho Si Minh, a VDK elnöke keresték fel távirataikkal Hruscsov; elvtársat. KÁDÁR JÁNOS: Különösen nagy jelentőségű, hogy ezt a korszakalkotó vívmányt a Szov­jetunió érte el Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára nyilatkozott a Népszabadság munkatársának. Megítélésem szerint Gagarin őrnagy vi­lágűrbéli utazásának mérhetetlen a je­lentősége. Különösen nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy ezt a korszakalkotó vívmányt éppen a Szovjetunió, az a szo­cialista ország érte el, amely a legtöbbet tett az emberiségért, s mint a leghatal­masabb szocialista ország őrködik ar emberiség békéje felett és küzd a tár­sadalmi haladásért. NEHRU: Az emberiség igazi diadala Nehru indiai miniszterelnök a TASZSZ tudósítójának kijelentette: „Azt hiszem, hogy a szovjet szputnyikűrhajó eredmé­nyes felbocsátása élő emberrel és vissza­térése a Földre, a szovjet tudósok meg­lepő sikere. Az emberiség igazi diadala, melyet a béke győzelmének kell tekinte­nünk. Hasson oda, hogy még inkább el­gondolkozzunk, milyen esztelenség a há­ború a mi kis bolygónkon. Vessük el a háborús gondolatokat és foglalkozzunk az emberiség javát szolgáló munkával". NASSZER: Grandiózus siker Nasszer, az EAK elnöke, Hruscsov elv­társhoz intézett üdvözlő táviratában • maga és népe nevében kijelentette, hogy csodálják a szovjet nép hatalmas sike­rét.

Next

/
Thumbnails
Contents