Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-09 / 98. szám, vasárnap

—~,7' " ~ — ;; " —~ —- - „laififf^-r-asir BRATISLAVA új lakótelepén, Krasňanyban új 23 osztályos általános középiskolát építenek a bratislavai Magasépítkezési Vállalat dolgozói. Az iskolában politechnikai műhelyek, tornaterem és étterem is lesz. Az iskola közelében sportpályát építenek. Az új tanévben megkezdődik az épületben a tanítás. (S. Petráš - CTK felvétele) Növekszik i Baudelaire születésének 140. évfordulójára az idegenforgalom (ČTK) - Az idegenforgalom a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a legutóbbi 15 év alatt a múlt évben volt a legmagasabb. Ehhez nagy mértékben járult hozzá a II. Országos Szpartakiád. 1960 januárjától szeptemberig hazánkat mintegy 396 ezer külföldi kereste fel. Ez 28,5 százalékkal több, mint az előző évben volt. A Čedok szolgálatát 133 ezer külföldi turista vette igénybe. A múlt év januárjától szeptemberig a Német Demokratikus Köztársaságból 47 357, Magyarországról csaknem 26 ezer, a Szovjetunióból 13 770, Ausztriából 8282 és Romániából 1855 turista jött hozzánk. Ugyanabban az időben tőlünk külföldre 119 ezer lakos utazott. A Német Demokratikus Köztársaságot 35 570, Bulgáriát 26122, Magyarországot 25249, A Szovjetuniót 10 538, és Romániát 10 399 csehszlovák turista kereste fel. ÜJRA EMBER LETTEM Trencsik ELVTÁRS emlékezetében most is úgy él a negyvenöt előtti időszak, mintha csak tegnap történt volna. Az esztendők, mint a felvonások a tragédiában, egyre sűrűbb, komorabb eseményeket hoztak, s nemcsak helytállásra, de az élet élésének fondorlatos ügyességére is nagy szükség volt ekkqr. S ez az időszak egy kicsit az életét is jelentette. 1944-ben történt. A Horthy-hadsereg azonnali behívót továbbított Trencsik János komáromi lakosnak. Ki tudja, hányadszor már. Hisz szokássá vált akkoriban, hogy a számukra kellemetlen „egyéneket" ily módon vonják ki a társadalmi életből. Trencsik pedig régi „ismerőse" a város akkori urainak, s legfőképpen a csendőröknek. Nem volt más bűne, mint az, hogy kommunista, a párt hü harcosa, aki az első köztársaság idején a képviselő testület, majd a városi tanács tagja, és szakszervezeti funkcionárius is volt. Kommunistának lenni azonban főbenjáró bűn volt számukra. — A Kis-Vítálin Komáromban — Így gúnyolódfe vele közvetlenül a müncheni döntést követő megszállás után az egyik vallatás alkalmával a jutási típusú őrmester. Megtalálták ugyanis azt a javaslatot, amelyet a kommunista képviselő tett — Steiner elvtárs javaslatára — a városi tanácsban. A javaslat az egységfront szellemében a város megszállás elleni védelmét célozta. A tanács ugyan leszavazta a javaslatot, ez azonban papírra, az pedig a csendőrök kezébe került. S ezért ha csak egy mód volt rá, Trencsik Jánost társaival együtt ártalmatlanná tették. A módszert a vizsgálati fogság, több hónapos internálások, börtön és a katonai szolgálat jelentette. A háborúval először mint 18 éves ifjú 1917-ben találkozott. El is ment tőle örökre a kedve. De az 1944-es behívó-parancsnak eleget kellett tenni. Csapattestétől csakhamar Székesfehérvárra rendelik, orvosi felülvizsgálatra. Alig ér oda, éjszakai bombázás remegteti meg a várost. A szovjet csapatok ekkor már a Balaton környékén járnak. Nem sokat tétovázik, gyalogszerrel hazaindul. Útközben alkalmi autó kínálkozik, így a virradó nap már otthon éri. Azaz, csak érné. Korán reggel újra házkutatás. A kommunistákat szedték össze a városban, s bár tudták, hogy Trencsik katona, azért csak megnézték, nehogy kimaradjon. A szerencse nekik kedvezett... így találja magát újra várpalotán, ahol szökés miatt a hadbíróság elé kerül. Közvetlenül a tárgyalás előtt, csak nagy nehézségek árán sikerül a parancsnokot — a csicskáson keresztül — „megmalmozni". A zászlóstól eltávozást kap, aki azonban él a gyanúval, s hivatalosan ezt nem vezeti. Végső esetben így szökésre hivatkozhat. Rég lejárt már a távozási engedély ideje, Trencsik János azonban úgy döntött, nem tér vissza az alakulathoz. .Jöjjön, aminek jönni kell. Fejlesztik a termelést (ČTK) — A novákyi Vegyiüzem a harmadik ötéves terv éveiben lényegesen bővíti és korszerűsíti a iikieri üzemet, mely igen fontos szerepet tölt majd be a faszéntermelésben. Az üzemben növelik a vegyszerek gyártását is, egvike lesz azoknak az üzenteknek, melyek a KGST keretében fedezik a tiszta vegyszerek szükségletét. Likieren ezenkívül új üzem is épül a plasztikus anyagok feldolgozására. 1964-ben ebben az üzemben is megkezdődik a termelés. A bujkálás ideje következett, majd amikor a nyilas-terroristák látogatása egyre sűrűbb lesz, jelentkezik az erődben, vagy ahogy itt mondják, a Verk-2-ben. Holota Gyula zászlós lesz a „cinkos", aki magára vállalja a szökevényt. Nem az elsőt. Huszonegy közül mindössze nyolc volt a saját embere. (Holota ma a gyulamajori állami gazdaságban dolgozik). Trencsik elvtárs az elismerés, a hála hangján beszél erről az emberről, aki talán az életét mentette meg. Alakulatuk addig manőverezett, míg végül is egy pusztán — a németek elleni védekezésre felkészülve — bevárták a szovjet hadsereget. Ez volt Trencsik elvtárs legboldogabb napja. Életét, szabadságát adták vissza a szovjet katonák. — Üjra ember lettem — mondja. Az elvtársak viszszaadták azt az emberséget, melytől két rendszer megfosztott. Pecsétes papírral, együtt indulunk haza. Otthon a munka tömege vár. A nélkülözések és szorongások után kendőzetlenül törnek elő az érzelmek is. Az új tavasz reményt hoz, bizakodást ébreszt. Megviselt fiatalok, rongyos öregek egyformán reménységgel nézték a holnapot. Jóformán meg sem melegszik otthon, amikor a város szovjet katonai parancsnoka magához hivatja. Trencsik elvtárs Steiner és Mező elvtársaktól tanulta a. forradalmi mozgalom nagy iskoláját. De mint hű segítők, bajtársak ott voltak a többiek is, Pálffy, Vadász Ferenc, Slár Ede. Domonkos Ferenc, Szampel Márton, és a többiek, akik kitartottak a párt, a dolgozók ügye mellett. Most is rájuk, munkabírásukra s a feladatok súlyára gondolt. — Meg kell szervezni a város rendjét és biztonságát, Trencsik elvtárs. 104 milicistára, köztük 15 nőre lesz szükség, — mondja katonás egyszerűséggel a szovjet tiszt. Trencsik elvtárs azonban túl rövidnek tartja a 24 órás időt. Nem ismeri a kialakult helyzetet, kissé vonakodik tőle. — Nálunk nincs lehetetlen — vallja a városparancsnok. S Trencsik elvtársnak ekkor nemcsak Sztálingrád jut eszébe, hanem a mozgalom is. Hisz ők is mindig ezt vallották. Nem ismertek soha lehetetlent. Éhségtüntetéseket szerveztek, 1920-ban földmunkássztrájkot, 1926—27-ben Bogyán, Tanyon és egyebütt aratósztrájkot, s ki győzné sorolni a többi akciót. De munkával mindig győzték. — Meglesz! — válaszolja most már határozottan az alezredesnek. S a milícia kinevezett parancsnoka embertől emberhez járva szervezi a város hadseregét, a népi milíciát. Tagja a megalakuló pártvezetőségnek, s mind pártvonalon, mind a közigazgatásban különböző tisztségeket tölt be. 1954—1960-ban pedig a Szlovák Nemzeti Tanács tagja. 1955-ben a köztársasági elnök „Az építésben szerzett érdemeikért tünteti ki. Régen is kivette részét a munkából, most is. Boldog érzés volt számára tudni, hogy a harcos múltat folytató jelen hatalmát a munkásosztály, a párt vezette nép vetette meg. S hogy a kor, melyben a múlt értelmet kapott, az ő és a többi öreg kommunista munkája nyomán is épül. F. Z. festészet és a zene lehetőségeit. Egyébként mindkét művészethez kitűnően értett. A modern művészetről számos előadást is tartott, s a szakemberek sokra becsülik a képzőművészetekkel foglalkozó tanulmányait is. Költői kifejezésmódja egyéni keveréke a klasszikus tömörségnek és a romantikus csillogásnak. Sorai tömöttek, kerüli a felesleges szavakat. Szereti a szonettformát, s néha enyhít a rímelés kötöttségén. Versei nem eseményekhez, hanem érzékelések, emlékeihez fűződnek. Ennek révén rendkívül kitágította a művészi érzékelés területét a szaglás, a tapintás, a betegség, a feslett bájak és más érzékiségek irányában. Szerelmi verseinek skálája például az elfinomodött érzékenység hangjától a légies áhítatig ível.. .* Szinte minden verse arról tanúskodik: a szerző jeles pszichológus, rendkívüli művész ,.. Egyénisége csupa ellentét. Költészete csupa rend és fény. Szépséget fedez fel abban, amit a polgári ízlés közömbösnek, vagy rútnak talál. Szereti a szimbolikus kifejezést, szókincse soksBínű, nem riad vissza a tudományos szavak használatától sem. A túlzott érzékenységben tobzódó verseiből is kiérezni az ideál után való Sírást, a szépség és tisztaság sóvárgó keresését. Egyébként ő az űj költészet megindítója, a modern életérzés egyik legnagyobb kifejezője. Korában műveinek megítélése éppen olyan ellentétes volt, mint egykor Adyé. Igazában közönsége is csak halála után támadt. Látomásait utólag igazolta az élet, kifejezésmódja újszerűségét csak később értették meg. Noha Baudelaire (Bódler) már eddig is olyan hatást ' gyakorolt a modern líra fejlődésére, mint még kevesen — számunkra is elsősorban kifejezésmódja, sokszínű llraiassága a példamutató. BALÁZS BÉLA Régészeti kutatásunk számokban P

árizsban született 1821. április 9-én. Polgári család sarja s a polgárságra jellemzően élt. Vagyonát hamar elverte, hogy aztán egész élete a hitelezők elleni harcban, keserves anyagi gondok között teljék el. A komoly munkától örökösen irtózott. Bohém-nyomorúsága élete i végéig kisérte. Szép volt és lusta, gőgös és kényes. Büszkesége nem ismert határt. Személyiségét Byron és az anool világfi-költők mintájára stilizálta meg. Eleganciájában és tartózkodásában az angolokat követte. Rendkívül nehezen és nagyon keveset írt. Prózai írásain kívül csupán egyetlen verseskötete — a Romlás virágai — maradt ránk ... Lel! kiismeretfurdalások gyötörték, hogy nem dolgozik, s Ielkiismeretfurdalásai is gátolták munkáját, önmagával örökösen elégedetlen volt és állandóan valami nagy mű megírására készült. Többet akart s többre is volt képes, mint amennyit nyújfott. Kora volt hibás, hogy nem lett a legtökéletesebb francia költővé. Művészetfelfogása polgári jellegű és noha neveltetése révén is a nagy-; polgársághoz tartozott, minden elődjénél erősebben élt benne az az óhaj, hogy elképessze a burzsoáziát. Társaságában, nyilvános helyen, ismert és ismeretlen emberek előtt váratlanul és udvariasan olyan kijelentéseket tett, hogy polgártársai elrémültek. Gondosan megjátszotta a csendes őrültet. Viselkedésével, kijelentéseivel gyakran döbbentette meg az együgyűen józan polgárokat. Furcsa megnyilatkozásaival tulajdonképpen kora társadalmát csúfolta ki és vetette meg. Költői nagysága elsősorban kifejezőkészségének tulajdonítható. A szavakat úgy tudta összeválogatni, hogy legszörnyűbb látomásai is bűvös és szép visszhangot csendítenek a lélekben. Minden elődjénél tudatosabban használta a rokonuűvészetek, a A Csehszlovák Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének kiterjedt működéséről adnak képet az alábbi adatok. Tavaly például antropológiailag 76 helyen talált több mint 960 sírt dolgoztak fel. Az intézet brnói fiókja a Nagy-Morva Birodalomból ránk maratjt archeológiai lelőhelyen talált 1100 csontvázat vizsgált meg eddig antropológiailag. A konzerválóműhely történelmünk őskorából származó több mint 2000 különféle tárgyat tett időállóvá. A fotolaboratórium dolgozói 40 000 fekete-fehér fényképet és 1100 színes diapozitívot készítettek az egyes lelőhelyekről. A szakemberek 1500 őskori edényt rekonstruáltak és 600 lenyomatot készítettek. Az archeológiai intézet könyvtárában az egész világról érkezett 22 000 kötet könyv van. A csehszlovák ar< cheológusok tavaly 20 külföldi utazást valósítottak meg, ugyanakkat több mint 100 külföldi archeológus látogatott el Csehszlovákiába. A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI FILM háromtagú, küldöttsége néhány napig Varsóban tartózkodott, ahol 120 rövid, dokumentációs, népművelőtudományos, rajz és bábfilmet tekintett meg, amelyek közül húszat kiválasztott a hazai mozilátogatók részére. FELNÖJTEBmeijemMről In^oT c

7á| o évűink hii? ,V.V/.V//,V.V.VAV.V.VAVVAV.V.V.V WVtUlJlJ kjfjlfl fi IjfjlllUIlftlUfj \ z ifjúság nevelésének kérdése ma az általános érdeklődés középpontjában áll. Újságok, nevelők, szülők, közéleti tényezők foglalkoznak e problémával. S ez az érdeklődés teljes mértékben indokolt. Szocialista társadalmunk fokozott figyelmet szentel ifjúságunknak s minden lehetőséget és anyagi eszközt megad neki arra, hogy tanuljon, művelődjék, s képességei szerint érvényesüljön. Ifjúságunk legnagyobb része él is ezzel a lehetőséggel, kihasználja a társadalom nyújtotta eszközöket és anyagi lehetőségeket arra, hogy társadalmunk értékes tagjaként a szocialista országépítés öntudatos tényezőjévé váljék. Feltehetjük azonban a kérdést, mi az oka annak, hogy ifjúságunk egy kis töredéke nem kapcsolódott be ezeknek a nagy feladatoknak a megvalósításába, sőt gyakran összeütközésbe kerül azokkal a törvényekkel, amelyeket szocialista államrendünk az ő érdekében is hoz. Erre szeretnék egy-két szóban — mint gyakorló — röviden válaszolni, hiszen védőügyvédi gyakorlatomban gyakran, találkozom fiatalkorúakkal, akik kisebb nagyobb bűncselekmények miatt kerülnek bíróság elé s akiknek szülei sokszor csak későn, a bíróság előtt ébrednek tudatára annak, hogy ők is részesei és részben okczói gyermekeik kisiklásának. — Még jó, ha a nevelő célzatú bírósági tárgyalás és a nevelő hatású büntetés idejében megállítja a tévCra került fiatalkorút és a szülők is rádöbbennek arra, hogy gyermekeiket nem nevelték helye:en, nem ellenőrizték, s az iskolával /aló együttműködést elhanyagolták. Ha fiatalkorúak állnak a bíróság előtt — (a törvény a 15 és 18 közötti ifiúsápot nevezi így, akik cselekedeteikért már büntetőjogi felelősséggel tartoznak), a bíróság a szülőket is meghallgatja, hogy a fiatalok otthoni neveléséről, környezetéről, kedvteléseiről, jellembeli tulajd-.is-gairól helyes képet alkothasson s íov ítélhesse meg bűnösségének mértékét s alkalmazhasson megfelelő nevelő jellegű bünt-'Sst. \ gyakorlat azt mutatja, hogy a bűnöző fiatalok leggyakrabban rossz családi környezetben, bensőleg meghasonlott családban nőttek fel, ahol a szülők közötti egyetértés megbomlott, s i családi légkör kedvezőtlen volt. A szerencsétlen házasság, az egyetértés hiánya, az egyik szülő alkoholizmusa, betegsége, vagy halála, mind olyan tényezők, amelyek kedvezőtlenül hatnak a fiatal lélek fejlődésére s megfosztják attól a természetes biztonságérzettől, amellyel a külső környezet (az utca, rossz barátok, felnőttek rossz példája stb.) kedvezőtlen hatásaf ellen' védekezni tud. Ha a fiatalkorú a családban egyetértést, összhangot, szeretetet, kölcsönös tiszteletet és megbecsülést lát, s a szülői nevelésben következetességet és szeretetből fakadó szigort tapasztal, olyan biztonságra tesz szert, amellyel könnyen tud védekezni a családon kívül őt érő társadalomellenes hatások ellen, s nem kerülhet rossz társak befolyása alá, úgy, högy bűncselekményt követ el. A szülők szoros együttműködése az iskolával, a szülői és iskolai nevelés egysége olyan fontos tényezők, amelyeknek hiánya szintén kedvezőtlenül hat a fiatalkorúak jellembeli fejlődésére, s könnyen erkölcsi kisiklásukra vezet. * Az iskola elhagyása után a szülőnek állandó kapcsolatban kell lennie a dolgozó fiatalkorú (tanonc) munkahelyével, mesterével, elöljáróival, hogy ellenőrizhesse gyermeke környezetét és kereseti viszonyait, hisz a munkahelyén gyakran rossz társak, vagy felnőtt munkatársak kedvezőtlen befolyása alá kerülhet. Társadalmunk a fiatalkorú dolgozóknak is megfelelő kereseti lehetőségeket nyújt. Fokozottabb kötelesség hárul ezért a szülőkre, hogy ellenőrizzék mire fordítják fiatalkorú gyermekeik keresetüket, mivel töltik szabad idejüket, s megköveteljék tőlük, hogy a közös háztartás költségeihez hozzájáruljanak. Sok szülő bánta már meg — sajnos elég későn, mikor fia vagy leánya a bíróság előtt felelt elkövetett bűncselekményeiért — hogy a fenti elveket nem tartotta szem előtt s ezeket gyermekei nevelésében nem valósította meg következetesen. ľke lássunk , néhány gyakorlati M

J példát! Három vidéki fiatalkorú tanonc, az esti órákban a környéken lévő kertekből, kerti házakból kisebb használati tárgyakat lopott, összefogdosták a szabadon futkározó baromfit s elfogyasztották. Mindezt egy büntetett előéletű felnőtt felbújtatására s részben annak társaságában követték el. Az ok: a szülői felügyelet és ellenőrzés hiánya, akik nem törődtek azzal, hogy gyermekeik kikkel barátkoznak, az esti órákban mit csinálnak, s nem érdekelte őket az sem, hogy az apróbb használati tárgyak honnan származnak. Másik példa: három fiatalkorú egy őrizetlen személyautót lopott, amelylyel sétakocsikázásra mentek. Nem volt hajtási engedélyük, nem értettek a gépkocsivezetéshez s az autót nekivezették egy oszlopnak. Az anyagi kár 4000 korona s még szerencse, hgy emberéletben nem esett kár. Az ok: a szülői irányítás és ellenőrzés hiánya. (A szülő saját gépkocsiját elzárta fia elől, de azzal.már nem törődött, hogy a- máséhoz ne nyúljon.) Egy másik esetben egy fiatalkorú többekkel együtt éjjel betört egy büffébe, ahonnan cigarettát, szeszesitalokat s élelmiszereket lopott. Az ok: a fiatalkorú elhanyagolt nevelése.. A szülők különváltan éltek, nem sokat törődtek nevelésével s a fiatalkorú az idősebb rossz társak hatása alá került. Végül egy 17 éves laboránsnő a munkahelyén több kisebb lopást követett el, munkatársaitól kisebb pénzösszegeket, apróbb használati tárgyakat tulajdonított el. A pénzt mozira, kávéházra s apróbb kiadásainak fedezésére fordította. A lány megtévedésének a szülők helytelen nézete volt az oka, akik megkövetelték, hogy lányuk egész keresetét nekik adja, s nem gondoltak arra, hogy egy 17 éves dolgozó lánynak zsebpénzre is szüksége van. Egyébként lányuk eltartásáról minden tekintetben kifogástalanul gondoskodtak. TyTinden szülőnek gondolkodóba kell esnie a fenti példák felett, s körül kell néznie otthonában, hogy gyermekei nevelésére, ellenőrzésére elég figyelmet és időt fordít-e. Minden szülőnek, nevelőnek, mindenkinek, aki az ifjúsággal kapcsolatba kerül, arra kell törekednie, hogy helyes megelőző intézkedésekkel kiküszöbölje azokat az okokat, amelyek az ifjúság bűnözéséhez vezethetnek. Az a célunk, hogy egészséges, talpraesett, becsületes, dolgos ifjúságot neveljünk, amely a szocialista országépítés során ráháruló nagy feladatokat sikeresen oldja meg. Dr. Bertha Géza EfJ SZÖ 5 * 1961. április 9. / I