Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-08 / 97. szám, szombat

\jRODALOMRÖL- KÖNYVEKRÜ Partizánok harca a morva hegyek közt Ladislav Mňačko: A halál neve Engelchen MEGRENDÍT mindenkor, ha valami nagy célért vagy eszményért hevülve és harcolva esik a halai áldozatául a küzdő, ellenálló ember. Mindig megrendít, ha a jót, a nemest, as emberit fondorlataival megkörnyékezi ós legyűri a gonoszság, az elvetemültség és az aljasság. Ezek a gondolatok rajzanak bennem, amikor hajnalban a megrendültség érzésével fáradtan és még' Is felfrissülve leteszem Ladislav Mňačko A HALÁL NEVE ENGELCHEN című regényét, amely tüzetesebb vizsgálódás .és elemzés után xjs méltó arra, hogy maradandó becsű irodalmi alkotásnak, Jilemnický KRÓNIKÁJA, Hečko VÖRÖSBORA és Tatarlea A PLÉBÁNOS KÖZTÁRSAsában a legmesszebbre jutott, a legmélyebbre ásott, a megrendítő élményanyagból ' a legmegrenditőbbet ragadta ki, amikor a huszonhét elevenen megégetett plostylnl Irtványos kínhaláláról számot ad, önmagát és társalt vádolva a filrhedt Skorjeeny terrorlegényeinek bestiális tette miatt. Mňačko adja eddig a legmélyebb elemzését annak, ml hozta a hegyekbe az életkedvvel teli, romlatlan, remek fiatalokat, akik a harcokban úgy összeforrnak, mintha egy test, egy szív, egy gondolat lennének, s nem ábrándoznak érdemekről, tisztségről, zsákmányról vagy jutalomról. Nem akarnak semmit a maguk számára.. Egyetlen gondolat fűzi őket össze — a közös gyűlölet, a né SÁGA mellett a felszabadulás utáni metok mindent felülmúló gyűlölete. esztendők legjobb szlovák regényének mondjam. A szlovák kritika és irodalmi közvélemény a sokoldalú Mňačkóban eddig leginkább a jőszemü, harcos szellemű publicistát becsülte Albániáról, Izraelről és Kínáról írott riportkönyvei alapján. Magasra értékeli és a legjelentősebb hazai drámák közé sorolja mai tárgyú, munkáskörnyezetben lejátszódó HIDAK KELETRE clmü színjátékát is, amelyért 1953-ban államdíjat kapott, de többi színpadi müvét jobbára csak elsietett kísérletnek minősiti és verseit, kötetbe gyűjtött novelláit sem sorolja a szlovák irodalom reprezentáló alkotásai közé. Ezekben a munkákban valóban érzünk elsietést és felületességet, ami a világjáró újságírónak részben Valamennyien a szégyen és gyalázat posványain átgázolva jutnak el az igazságig, kivétel nélkül megértve, hogy a „nemzet sorsa azonos tutajdon sorsukkal, hogy ha a németek végső győztesként maradnak az orszagban, elpusztulnak egy szálig." EGYiNLÖTLEN a kýzdelem és mégis van mélyebb értelme; Vologya és társainak harca a szlovák határ közelében nem értelmetlen és meddő; ha nem is tudja befolyásolni a háború kimenetelét, ha egyetlen nappal sem gyorsltja meg a háború végét, mégis súlya és értelme van a harcnak, mely a hátországban nyugtalanságot és zavart kelt, s egy egész nemzetnek jelzi, hogy nem szabad a megszállásba belenyugodni, nem szabad tűrni a fasiszta jármot, mert csak az a nép érdemli meg önOj bemutatóra készül A CSISZ MA

GYAR NÉPMŰVÉSZETI EGYÜTTESE megbocsátható, ám az Irásmüvészt állóságát és szabadságát, amely az joggal elmarasztalja. A kritika ugyancsak joggal vethette szemére stílusának fogyatékosságait is, szürkeségét és helyenkénti pongyolaságát. Valamennyi müvében afféle „fenegyerekesség" érzett, ami meggondolásra intett, ugyanakkor azonadott pillanatban a vérét is ontani tudja érte. Vologya — akiben felismerjük magát az egyre rokönszenvesebbé váló írót — felgyógyul, mankóját elhajítja és botra támaszkodva elindul újra az életbe. A tragikus ban azt is jelezte, hogy a szlovák harcok mellett egy tragikus nagy irodalomnak eme enfant terrible-jétő' szerelem emléke él a szívében és feltétlenül az érett írót jellemző marcangoló önvád a tüzhalált halt nagy alkotások is elvárhatók. irtványosok miatt. Vallomása végéMňačko ezzel az érett, nagy alko- érve ismét valami lényegeset tással nem is maradt adósa hazánk érin

t — ez

zel is túljutva elődein — irodalmának. A negyven esztendős elindul az életbe, mert élni kell. korában kiadott és ezekbén a napok- Visszatér majd Eliskához, a kórház ban magyar fordításban megjelent kedves ápoló nővéréhez, új szerelA HALÁL NEVE ENGELCHEN már méhez, élete társához — előbb azonteljes fegyverzetben, érettsége tel- ban m

e9 kell találnia .Engelchent. jében mutatja az írót, aki könyvében M

e9 kell találnia a plostyini paraszmeglepetésszeržen jóval täbbet is to

k, a

z elesett partizánok, a kivégad annál, amit tőle olvasói eddigi zet

t ellenállók bestiális gyilkosát, munkássága alapján elvártak. Egy JELKÉPESEN hatnak a regény csapásra mintha valamennyi kirívő_ utolsó mondatai, hiszen az egész mű hibáját levetette, valamennyi fogya-' érezteti, hogy Engelchent, az emtékosságát leküzdötte volna: a váz- bertelen halál megtestesítőjét, a latosságot művészi önfegyelem, a bestialitások parancsadóját megtalálriportszerűséget gondos környezet- ta és leleplezte az emberséget nem rajz és erős jellemfestés, a publi- ismerő barbár fasizmus személyécisztikai felületességet alapos elmé- ben. De az Engelchenek még élnek, lyedés váltotta fel. Emellett a re- a jövő Engelchenjeit valóban meg gény lebilincselően izgalmas, drámai kell találni és le kell leplezni, hogy sodrású kitűnő olvasmány. egy új fasizmus szörnyűsége újból MfüACKO a világháború éveiben sok rá "e szabadulhasson a béké.t áhító tömeges és személyes tragédiának világra. figyelője és részese volt. Könyve mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy ezek a tragédiák mély nyomot hagytak benne és csak megfelelő időtávlat kellett, hogy meglássa bennýk a lényegét; mindazt, ami ezekből a tragédiákból intőén szól napjainkhoz és a jövőbe is mutat. Mňačko regényének egyik nagy érdeme, hogy ezekben az * elmélkedő, publicisztikai részekben is megőrzi a vérbeli elbeszélő keresetlen, őszint hangját, a drámai sodrású, forróan izgalmas történetet nem akasztja meg feleslegesen szólamokkal, a szovjet partizánvezetők ARÁNYLAG rövid idő telt el azóta, hogy megalakult a Csehszlovákiái ifjúsági Szövetség Szlovákiái Központi Bizottsága félhivatásos magyar népművészeti együttese. A fiatalokból álló művészegyüttesre — amelyben egyaránt megtalálhatók a főiskolások és munkások — úgy tekintünk, mint a Csehszlovákiái magyar néphagyomány hivatott ápolójára és továbbfejlesztőjére. Az a megbecsülés, amely ennek révén az együttest éri — -jogos. A csoport ugyanis már számos jól sikerült bemutatóval igazolta, hogy hivatasát következetesen teljesiti, rászolgál a népművészeti együttes jelzőre. A megalakulása óta eltelt időszak munkáját öt egész estét betöltő önálló műsorszám és több mint 20ü fellépés jelzi. De ez „csak" a műsor, a közönség nevelését és szórakoztatasát szolgáló produkcio. Ezenkívül az együttes vezetősége és minden tagja több más, szintén számottevő munkát végzett és végez. A vezetőségnek, Ag Tibor igazgatóval az élen, elsősorban azt a gyűjtő- es feltárómunkáját kell megemlítenünk, amelyet a néphagyományokban gazdag vidékeken végeznek és amely munkának eredményéről számos magnetofontekercs tanúskodik. < Tibor a Nitra környéki falvakban például a Kőműves Kelemen, népballada eddig Ismeretlen, jellegzetesen hazai változatára bukkant. Gyűjtő és feltárolőmunkát ezenkívül még sok-sok rendkívül értékes népdal és népszokás lejegyzését eredményezte. v Nagyrészt az együttes műsorát is azok a népszokások és népdalok képezik, amelyeket a vezetőség gyűjtött össze és dolgozott fel. Ilyen például a tvrdošovcei fiatalság életének egyik epizódját bemutató Váskatánc, a Zobor vidéki farsangi népszokásokat idéző Sárdozás és még több más játék tánc és népdalfeldolgozás. Gyűjtő- és komponáló-munkájuk eredményeképpen született többek között a Hej halászok clmü kompozíció is, amely a Csallóközben meghonosodott szövetkezeti gondolatot és az új élet egyes jelenségeit mutatja be. Hazai motívumokra épül a Feketeköi kastély című tánckompozíció is, az együttes eddig legtöbb sikert aratott műsorszáma, amely egyébként még ma is műsorukon van. A Feketekői kastély a feudális világot idézi, a földesúr és a jobbágyok közötti ellentétet domborítja ki. A CSISZ Magyar Népművészeti Együttese a néphagyomány feltárásával és feldolgozásával olyan értékeket ment meg a feledéstől, amelyek kultúránk mindennél értékesebb és beszédesebb dokumentumai... A gyűjtők ma is rendszeresen járják a falvakat, újabb népviselet, népszokások és népdalkincsek után kutatnak. A TAGOKNAK az együttesben kinépi együttesek szervezése és új tehetségek felkutatása érdekében kifejtenek. Az együttes tagjainak egy része ugyeni6 nemcsak szereplő. Részt vesznek a gyűjtő- és általában a szervező munkában a az így nyert szakmai ismeretek révén — elsősorban akik jelenleg főiskolásokként szerepelnek az együttesben — hivatáshelyükre kerülve maguk is szervezőkké, vidéki csoportok vezetőivé válnak. A CSISZ Magyar Népművészeti Együttesének munkája így hosszú időre kamatozik, A mintegy UO-tagú zenekarból, ének- és tánccsoportból álló együttes jó hírnévnek örvend. Műsorukat úgyszólván már minden nagyobb magyarlakta községben bemutátták. Játékuk tetszett, szereplésüket mindenütt vastapssal jutalmazták. Eddigi működésük jelentós állomását képezi egy kéthetes csehországi turné, amelyre tavaly került sor, s amelyre ma Is szívesen emlékeznek. A tulajdonképpen tanulmányi jellegű csehországi vendégszereplés során tíz alkalommal léptek fel. Többek között Karlovy Varyban és České Budéjovicében is bemutatkoztak. Szereplésüket a cseh dolgozók osztatlan elismeréssel fogadták. A csehországi vendégszereplés nagy tanulságul szolgált az együttes minden tagjának. Hasonló jellegű szereplésre a jövőben is készülnek. Ez idén külföldi vendégszereplésre szeretnének menni. Gondos munka, sok-sok sikeres szereplés jellemzi az együttes eddigi tevékenységét. Az együttes egész estét betöltő műsorral köszöntötte az ország felszabadulásának 15. évfordulóját s most a jól végzett munka tudatában ismét egész estét betöltő műsorral készül a párt megalapításának 40. évfordulójára. Az új műsor két részből áll. Az első részben mai vonatkozású ének-, tánc- és zenekari müveket, a második részben a szorosabb értelemben vett népi hagyományt mutatják be. Az új bemutató műsorszámai közül kiemelkedőnek ígérkezik az Andrašovan-Kvocsák: Hősök emlékmüve című tánckompozíció, József Attila. Mondd, mit érlel annak a sorsa című verse alapján komponált kórusmű, Vass Lajos: A fény köszöntése, valamint Lóránd: A párttal, a néppel című ének- és zeneszáma. . AZ ÜJ BEMUTATÓ néphagyományt elevenítő második részében sokat ígér Kuckó—Kovács: Detvai hangulat, Koposov: Kolokocsík, Rajter- Kvocsák: A fonóban és Kuckó: Este a faluban című kompozíciója. Az utóbbival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy énekszámról van szó, az előadásmód azonban újszerű lesz. Eltérően az énekkarok eddigi gyakorlatától, az előadásokat cselekményessé teszik, az énekszámok tartalmát jelenetekkel kombinálva juttatják kifejezésre. Az énekkar újszerű próbálkozása minden bizonnyal siketatójára e hó 28-én a bratislavai Kul túra . és Pihenés Parkjában kerül sor. Az új műsorral ezt követőleg e párt megalapításának 40. évfordulója alkalmából a.május 14-én rendezett nagyszabású 'népünnepély keretében a Bratislavai Május 1. téren lépnek t'el. Ezen a napon egyébként Bratislava utcáin és terein még számos együttes szórakoztatja majd a város lakosságát. Az együttes új műsorával mutatkozik be május 27- és 28-án Koéutyn, június 17-én és 18-án a csehszlovákiai magyar énekkarok žeiiezovcei fesztiválján, valamint július 1-én és 2-án Gombasaken a Csemadok országos dal- és táncünnepélyén. Az új műsor újabb lépés, újabb eredmény a CSISZ Magyar Népművészeti Együttesének életében. Nem csoda ezért, ha mind a tagok, mind a vezetőség az eddiginél is gyakrabban szeretne számot adni .munkájáról. Lelkes együttesről, tentii akaró fiatalokról van szó. Érthető, ha egyre többre vágynak .,, A jövőben a művelődési otthonokban rendezett vidéki fellépéseken kívül a békeünnepségek és más nagyobbszabású összejövetelek alkalmából szabadtéri színpadokon is szeretnének fellépni. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az, illetékesek számoljanak a csoporttal, gyakrabban s hívják vendégszerepelni... Hívó szóra szívesen mennek bárhová... ÚJ MŰSORUKKAL kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, míg az együttes eddig elsőrendű feladatának a népművészet megőrzését és felelevenítését tartotta, ma már elengedhetetlen feladatának tartja a mai vonatkozású műsorszámok komponálását, a népi együttesek eszközével a mai élet bemutatását. Üj bemutatójuk is e nagyon helyes törekvés eredményének lesz szemléltető bizonyítéka. Balázs Béla. fejtett munkáján kívül azt a törek- rül és megnyeri a nézők tetszését, vését kell dicsérnünk, amelyet új Az együttes új műsorának bemuAkár írőtársának, Peter Karvašnak hősi példaadásukban őszintén embe— aki ÉJFÉLI MISE című drámájá ban ugyancsak másfél évtized távolából mutatott rá megrendítő erővel a kispolgárság bűneire, a szlovák fasizmus lényegére —, neki is szüksége volt az idő szűrőjére, hogy a háború utolsó heteiben morva földön lejátszódó partizánharcokról, egy kis riek, tiszták, kötelességtudóak és igazi parancsnokok. Vologya alakja mellett a tragikus sorsú Márta, a szerelmes szívű, gyengéd Eliska és a szerelemben oly adakozó, hősi halált haló Józsina alakját is nagyon élesen sikerült Mňačkónak megrajzolnia. Talán hibáül ellenálló csoport hősi küzdelmeiről, róhatjuk fel, hogy szerkezetileg in a fasiszták vadállati kegyetlenségé- kább eredetieskedő, mint eredeti a rö! sallangok nélküli, maradandó ér- regény, a jellemrajzban helyenként tékű irodalmi műben vallomást te- egysíkúvá válik, ám ezek csak szépgyen. ségíoltok, amelyek alig csökkentik a A regény valóban egyetlen hatal- regény tagadhatatlan nagy értékeit mas lélegzettel elmondott vallomás- és jelentőségét a határainkon túl is ként hat. Hősét, Vologvát, a háború mindenütt, ahol a fasizmus veszeutolsó óráiban egy alattomos fa- delme és újjáéledése ellen küzd a siszta golyó leteríti, súlyos hátge- békét, nyugodt építést áhító ember, rincsérüléssel a vsetini kórházba Mňačko eddig nem tartozott az kerýl, s itt a kórházi ágyon, mozdulat- élenjáró szlovák stílusművészek kölanságra ítélve és a nyomorék sor- zé. Regénye meglepő javulást mutat sától rettegve, a beteg ingeriiltsé- a stílus tekintetében is. Szürke és gével és roppant érzékenységével hétköznapi nyelve színesebbé, tömöpillant vissza az utolsó hónapokra a rebbé, kifejezőbbé vált. Most sem morva hegyek kazti partizánháború él egyéni költői hasonlatokkal, gaztragikus eseményeire. dagabb hangszerelésű metafórákkal, A Felkelésről és a Felkelés elfőj- most se

m törekszik különösebb ere tását követő partizánharcokról úgyszólván valamennyi neves szlovák író vallott már. Érthető, hogy ez volt és ez marad még soká az írók leghatalmasabb élményanyaga. A halál mezsgyéjén állva a harc, az ellenállás, a bajtársiasság, a hazai rög szeretete, a gyűlölet a betolakodók iránt — próbaköve az embernek, írónak egyaránt. Erről vallani nagy, igényes feladat; Mňačko a vallomádetiségre, de nyelve jóval színesebb árnyalatú, a párbeszédekben lüktetően drámai sodrású, a leírásokban mértéktartón tömör, a meditáló, elmélkedő részekben is erőteljes, szólamokat kerülőn egyszerű. RÁCZ OLIVER fordítói munkája minden elismerést megérdemel, mert bátran él gazdag árnyalatú nyelvünk tágabb lehetőségeivel — az író javára. EGRI VIKTOR Egy évvel ezelőtt nyílt meg Žilinán a képzőművészeti elemi iskola, ahová 150 tehetséges diák jár. A fiatalabb és idősebb tanulók részére rendezett két csoportban ismerkednek az iskola tanulói a képzőművészet alapelemeivel. Már most szép eredményeket érnek el. A fiatal žilinai képzőművészek már néhány kiállítást rendeztek, legjobb munkáikat pedig most a Varsóban megrendezésre kerülő gyermekképzőművészeti világkiállításra küldték el. Képünkön: František Bohúň, az iskola igazgatója figyelemmel kíséri Daniela Jelšinová, rendkívül tehetséges képzőművészeti növendék munkáját. E. Stražan felv. - ČTK Sikeres bemutató Április 2-án Silicu műkedvelő közönsége a helybeli kultúrházban gyülekezett, hogy megnézze a bemutatásra kerülő Lidércfény című színdarabot, amelynek szerzője Dávid Teréz csehszlovákiai magyar drámaírónö. A darabot Molnár Béla tanító rendezte és tanította be. A szereplók igyekezetét a közönség viharos tapssal jutalmazta. Különösen jó teljesítményt nyújtott Kevély Miklós, a helybeli nyolcéves iskola igazgatója. Nem maradt el mögötte Várady János sem, fellépését gyakran kísérte taps. Jól alakították szerepüket Jávorszky Katalin és Pacelt Magda tanítónők. Ez a két tanítónő ebben az évben kezdte meg hivatását. Mindkét aktívan bekapcsolódtak a község kulturális életébe. Az iskolában is dicséretre méltón megállják a helyüket, így kiérdemlik a szülők s a község dolgozóinak megbecsülését és szeretetét. A színdarabban nyújtott játékáért dicséretet érdemel Máté Malvinka, aki példásan alakította a rábízott szerepet. Jó játékot mutatott még Csík Teréz és Gottlíber Mária is. A közeljövőben betanulják a Nyolc hold föld című színdarabot. MÁTÉ LÁSZLÓ Szépirodalom adagolva sem rossz! Párhónapos emlék. Egy már nem is nagyon fiatal munkás mondta, amikor a szocialista munkabrigádokról volt szó: Általános műveltségűnk emelésére brigádunk minden tagja elvállalta, hogy havonta legalább 50 oldalnyi szépirodalmat elolvas. Naiv dolog, gondoltam akkor és észrevétlenül mosolyogtam. Most sem gondolok arra, hogy ezt az 50 oldalas olvasási kötelezettséget, mint helyes módszert másutt is javasolni kellene. Hiszen a szépirodalom olvasása nem valami lecke, amelyet ettől a fejezettől addig a bekezdésig időről időre be kell magolni s aztán félre lehet tenni. Hanem azért a szépirodalom olvasása — legalább Js kezdetnek - adagolva sem rossz. A napokban ért véget nálunk a könyv hónapja. Már most megállapítható, hogy sokkal több könyvet vásároltak, mint tavaly. Olyan eredmény ez, hogy jogosan örvendhetünk ez alkalommal is az olvasó munkások, szövetkezeti parasztok, fiatalok nagy tömegeinek. De bármilyen varázsuk is van az egyre nagyobb példány szárítóknak, az említett munkás szavai még ennél is többet, mást fejeznek ki. Arról a bányászról, gyári munkásról, arról a szövetkezeti parasztról szólott, aki ugyan már semmiképpen sem hasonlítható össze régi, kizsákmányolt énjével, aki szocialista I köztársaságunkban közéleti tényező, bej leszól üzemében, szövetkezetében a termelés irányításába, a nemzeti bizottság, a szakszervezet útján az ország ügyeibe, aki úgy vonzódik a művészetek, az irodalom régén nem ismerhetett szépségeihez, mint a fényhez, de akinek még nevelnie, szoktatnia kell magát a rendszeres olvasáshoz. Azokról is szólott, akik már érzik, tudják, hogy nem élhetnek, nem szabad élniök a régi módon, de akik az egész napi fárasztó munka után ma még viszolyognak a könyv, a regény, a verseskötet fehér papírra nyomott sorainak elolvasásától. Bizony vannak még ilyenek elég sokan. Közülük számosan tűztek ki mostanában olyan célt a szocialista munkabrigádokban, hogy művelni, képezni fogják magukat nemcsak szakmailag, politikailag, hanem az irodalomban is. Persze az se biztos, hogy mindenki rendszeresen és lelkiismeretesen végigolvassa majd az önként vállalt adagot, mondjuk akár az ötven oldalt. De feltétlenül sokan lesznek közülük, akik ezen az úton jutnak el először Gorkij, Solohov, Jirásek, Majerová, Mikszáth, Móricz, Thomas. Mann remekmüveihez. És már ez is megbecsülendő eredmény. S amint beleélik magukat az írók, költök gondolatvilágába, egyre többen beszélnek majd egymással az olvasás öröméről. Hétköznapjaikon és ünnepeiken is mind több hely jut az emberségnek, fénynek, tudásnak. Tehát mégsem teljesen naiv , célkitűzés az ötven oldalnyi „norma", mert azt jelzi: a kulturális forradalom már mindenkihez elér, a művelődés igénye normává válik s arra tanít, hogy az eddiginél jobban becsüljük, értékeljük, támogassuk az emberek törekvéiét, küzdelmét a szellemi felemelkedésért, a kulturális forradalom egyetemes megvalósításáért. SZILY IMRE JÜJ SZÖ 7 '* 1961. április 1.