Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-27 / 116. szám, csütörtök

Sok takarmány - több hús A 1 u č e n e c i járás szövetke­zetesei körében igen gyakran esik szó a felvásárlásról. S tegyük hozzá, nem véletlenül, mert az első negyedév felvásárlása terén komoly lemaradás tapasztalható, különösen a sertéshús, tej és to­jás felvásárlásában. Az egyénileg gazdálkodókon kívül vagy húsz község szövetkezetét kel­lene felsorolnunk, ahol akadozik a felvásárlás, illetve nem tartják be a szerződött áru eladásának időter­vét. EZ FOGAS KÉRDÉS. A közös tenyészetekben nincs kellő színvonalon például a tejtermelés. Emellett nagy a szövetkezeteken belüli fogyasztás. Sok szövetkezet­ben nem bánnak gazdaságosan a tej­jel. A kismalacokat tejjel etetik, a borjakat pedig itatás helyett a te­henek alá eresztik. Az ilyen gaz­dálkodással nem érthetünk egyet, bár néhány szövetkezetes másban keresi a hibát. Főleg a takarmány­hiányra hivatkoznak. E téren azon­ban saját maguknak kell az ete­tési, illetve takarmányozási mód­szert helyesen alkalmazniok. Több szövetkezetben a takarmá­nyokat nem ízesítik és sokszor na­gyon is egyoldalú etetést alkalmaz­nak. Mlg széna van, azt etetik, s csak mikor elfogyott, akkor térnek át a gyengébb takarmányok eteté­sére. Ha azonban a rendelkezésükre álló takarmányféléket kezdettől fog­va kevernék és különböző anyagok hozzáadásával ízesítenék, a téli és tavaszi hónapokban sem csökkenne a tejhozam. Még egy lényeges dolog van, amely felett nem lehet elsik­lani. A gazdaságok gyorsabban nö­velik az állatállományt rriint a ta­karmányalapot. Nem egy szövetke­zet ugyanolyan takarmányalappal rendelkezik, mint 4 — 5 évvel ezelőtt, amikor szarvasmarhaállománya 20 — 30 százalékkal kisebb volt. Említést érdemel az is, hogy a tagok A HÁZTÁJI GAZDASÁGOKON csaknem annyi tehenet tartanak, mint a közös tenyészetben, de ezek­től nagyon kevés tej kerül felvá­sárlásra, naponta csak valamivel több mint 3000 liter. így például Kalinovo községben a szövetkezete­sek összesen 112 tehenet — biz­tosan jó tejelőket — tartanak a ház­táji gazdaságokban, melyektől azon­ban ebben az évben még egyetlen liter tejet sem adtak el a közellá­tás számára. Hasonló a helyzet Pol­táron is. Másképp cselekszenek a Dolné Plachtince-i és a pôtori szövetke­zetesek, ahol a tagok kötelezték ma­gukat, hogy teheneiktől annyi te­jet adnak el, hogy a. szövetkezet teljesíthesse vállait kötelezettségét. A felvásárlásban mutatkozó fogyaté­kosság megköveteli a szövetkezeti tagoktól máshol is, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a tejfelvásárlás biztosításához. Ettől eltekintve fontos, hogy a me­zőgazdasági üzemek nagyobb gon­dot fordítsanak \ A RÉTEK ÉS LEGELÖK ápolására. Ez a megjegyzés annál is inkább érvényes, mert elhanyagolt, rétek és legelők vannak bőven, me­lyek a járásban mintegy 36 száza­lékot tesznek ki. Nagy súlyt kell fektetni a legelők trágyázási tervé­nek teljesítésére, mert ahol_ ezt el­hanyagolják, ott a szövetkezetek nagy értéktől fosztják meg önmagu­kat. Érdemes a réteket és legelőket gondozni. Például a múlt évben Maié Zlievcé-i szövetkezetesek több mint 35 métermázsa jó minőségű szénát gyűjtöttek be egy hektárról é's így biztosították a takarmányalapot a meggyarapodott szarvasmarhaállo­mány számára,. Hasonlóan jártak el a nenincei, az ábelovái, a sklabinai, a Nová Ves-i és még több szövet­kezetben, ahol a tavasz beálltával az egész tervezett területen elvégez­ték a rétek és legelők gondozását. A mul'kaiak is az idén nagyobb figyelmet szentelnek a takarmány­növények termesztésére, mivel nö­velik azok vetésterületét. A lemaradozó szövetkezetesek cí­mére röviden csak annyit szeret­nénk megjegyezni, hogy vegyenek példát a jól gazdálkodó szövetke­zetektől, hisz jó példa akad bőven. El kell sajátítaniuk és a gyakorlat­ban alkalmazniok azokat az új, ha­ladó munkamódszereket, amelyek elősegítik a felvásárlás teljesítését. Kertész Imre A bőséges kukorica-termésért Mezőgazdasági üzemeink számottevő példái bizonyítják, hogy a rétek és legelők gondozására fordított befektetés sokszorosan megtérül. Az öntözött, trágyázott, rendbehozott rét és legelő az állatállomány ré­szére olcsó, amellett tápdús takarmányt biztosít. Hanem a takar­mányalap növelésében a döntő helyet mégis a kukorica foglalja el. Kelet-Szlovákiában az egységes földművesszövetkezetek népgazdasá­gunk követelményeinek megfelelően bővítették a kukorica vetésterü­letét. A vetésterület bővítése azon­ban egymagában még nem jelen­ti a többtermelést. Az állami gazdaságok és szövetkezetek dolgo­zóinak a hektárhozamok növelésével kell biztosítani a szocialista nagyüze­mi állattenyésztés számára a szük­séges takarmányt. A közös gazdálkodás adta kedvező feltételeknek, a tudomány és tech­nika legújabb vívmányainak'alkalma­zásával az önálló takarmányalap megteremtésében a mezőgazdaság dolgozóira még sok tennivaló vár. Azonban vannak már szép eredmé­nyeink. Kukoricából a pol'anyiak ta­valy kilenc hektár kisérleti földön 87 mázsa, és 85 hektáros táblán 50 mázsa szemeskukorica-termést értek el hektáronként. Ez idén száz hek­tárra bővítették a vetésterületet, azonkívül ötven hektáron viaszérésű silókukoricát fognak termelni. A gépesítés tökéletesítésével, a négyzetes-vetés alkalmazásával, a munkaszervezésben szerzett tapasz­talatok alapján az eddigi jó ered­ményeket még növelni akarják. A kí­sérleti földön ez idén kukoricából száz métermázsa, silókukoricából ezer métermázsa hozam elérésére törekszenek. A kukorica vetésterületét elosztot­ták a traktorosok között. Simon Ist­ván, Gerényi Miklós, Popovics József és Tamás LBszló traktorosok a talaj előkészítésétől egészen a betakarítá­sig vállaltak felelősséget a kukorica megműveléséért és a tervezett ter­méseredmények eléréséért. A mun­kálatokat gépi megműveléssel vég­zik. A pol'onyiak ném szűkölködnek ta­A fiatalok jól dolgoznak Több faluban vita tárgya, hogy a fia­talok nem akarnak odahaza dolgozni. A kőtelező iskolai oktatás befejezése után szakmát választanak, vagy tovább foly­tatják tanulmányaikat. Nálunk nem egészen így van. Az EFSZ-ben igen sok fiatal találta meg a helyét. Akadnak olyanok is, akik az iparból jöttek vissza, hisz már a mező­karmányban, ám előállítása érdeké­ben fáradságot nem ismernek. A Latorca szabályozásával, a gá­tak felépítésével 257 hektár jóminő­ségű szántóföldet nyertek. A szövet­kezetesek saját erejükből 50 ezer korona beruházással a belvizek elve­zetésére 4800 méter hosszú elveze­tőcsatornát építettek. Nagy gondot fordítanak a föld humusztartalmá­nak állandó javítására. Gondoskod­nak a tagság politikai és szakisme­reteinek állandó fejlesztéséről, és a falu lakosságának szorgalmas mun­kájával elérték a közös gazdálkodás fellendítését. A jól megdolgozott és határidőben bevetett földekről gaz­dag termést takarítanak be. A mezőgazdaság dolgozóiban egyre inkább erősödik a tudat, hogy a szö­vetkezet egységének szilárdítása, minden alkotó erő felszínre hozása nemcsak a kommunisták ügye, ha­nem valamennyi falusi dolgozó közös érdeke. A mezőgazdasági üzemek egy része nem termel annyit, mint a po­l'anyi szövetkezetesek. ám a fogyasz­tók, elsősorban az ipari dolgozók el­várják ezt a többi üzemtől is. A me­zőgazdaság szocialista átalakítása, nem csupán a falu programja, ha­nem az egész országot és egész tár­sadalmunkat érintő feladat. Azért a védnökségi üzemek pártszervezetei az ipari dolgozók ebben az idő­szakban még nagyobb politikai se­gítséget kell hogy nyújtsanak a falu alkotó erejének összefogása és a mezőgazdasági célkitűzések megva­lósítása szolgálatában. MÓZES SÁNDOR mii iimimimmiiiimiiiiiiimiiimiimimimimmii gazdaságban is megtalálják a gépet, ami vonzza őket. Most is négy fiatalt küldött a szövetkezet öthetes gépkocsivezetői tanfolyamra, akik rövidesen a szövet­kezet traktorain dolgoznak majd. Mond­hatom, a fiatalok igen jó munkát vé­geznek. Megérdemlik, hogy a szövetke­zet gondoskodik róiuk. LÖRINCZ LÁSZLÓ, BranC A Dunajská Stredai Talajjavító Szövetkezet 26 nagyüzemi mezőgazdaságot egye­sít. Ebből 24 EFSZ, 2 pedig állami gazdaság, melyeknek talajjavításra szoruló terü­lete 24 666 hektárt tesz ki. Ebben az esztendőben — a fő javításokat is beleszá­mítva, — 2 millió 552 ezer korona értékű talajjavító munkát akar megvalósítani. A talajjavításban nagy szerepe van a Járás területén levő tőzeg kitermelésének és felhasználásának, általában a komposz készítésnek. A Horná Potoň-i szövetkeze­tesek eddig 1500 köbméter komposztot készítettek s ebben nagy része van (ké­pünkön) CzTba Lőrincnek és Sauler Józsefnek is. (K. Čích — ČTK — felvétele.) A CSKP országos konferenciája feladatul tűzte ki 52 százalékkal növelni a munkatermelékenységet a mezőgazdaságban. E feladat teliesítése lehetővé teszi, hogy dolgozóink több és olcsóbb hús­hoz, tejhez, tojáshoz és egyéb élelmiszerekhez jussanak. Lehető­vé teszi továbbá a mezőgazdasá­gi dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelkedését és a munkaidő lerövidítését. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG nagy figyelmet szentel e fontos problé­ma megoldásának, és máris jelentős intézkedéseket tett a munkaterme­lékenység fokozására. E feladat megoldását sürgeti az a tény is, hogy a harmadik ötéves tervben épülő ipari üzemek részére több mint 3000 dolgozót kell felszabadítanunk. Ez csak akkor lehetséges, ha megvaló­sítjuk a mezőgazdasági termelés teljes gépesítését, Íja jobban és me­részebben alkalmazzuk a nagyüzemi termelés formáit, az új technikát és technológiát. A járási pártbizottság mélyen ele­mezte a növénytermesztés jelenlegi helyzetét járásunk területén és arra a megállapításra jutott, hogy a nö­vénytermesztés fellendítésének egye­düli útja a komplex gépesítés meg­valósítása a komplex gépesített bri­gádokon keresztül. Az elemzés ered­ményei megmutatták, hogy a nö­vénytermesztés jelenlegi szervezése és a gépek kihasználása nem felel meg a fokozott követelményeknek, és nem nyújt biztosítékot a terme­lés lény (eges fokozására. Ugyanis já­rásunkban, ahol az EFSZ-ek már tíz­éves múltra tekintenek vissza, az eddigi hagyományos munkacsopor­tok a növénytermesztésben már el­avultak, és nem teszik lehetővé a személyi felelősség további fokozá­sát a terméseredmények növelésé­ért és a termelési költségek csök­kentéséért. Ez azért van így, mert az egyes termények előállításához szükséges munkafolyamatokban kü­lönböző személyek és csoportok vesznek részt, akik közvetlenül nin­csenek anyagilag érdekeltté téve az elért eredményekért. Vegyük pl. a kukoricát, Az egyik dolgozó kihord­ja a trágyát, ,a másik alászántja, a harmadik előkészíti a talajt, a ne­gyedik megkapálja és így tovább. Jelentős kezdeményezés Éppen a személyes felelősség hiánya okozza a legtöbb esetben az alacsony hektárhozamokat, a gyenge termelési eredményeket. A járási pártbizottság a komoly probléma vizsgálatánál és megoldá­sánál abból a lenini elvből indult ki, hogy a szocializmusban is a ter­melés növekedésének egyik döntő feltétele az anyagi érdekeltség el­mélyítése. Ez a tétel teljes mérték­ben vonatkozik a mezőgazdaságra és így a növénytermesztésre is. A komplex gépesített brigádok szerve­zeti felépítésüknél fogva — további jelentős előnyeiken kívül — teljes mértékben lehetővé teszik a szemé­lyi felelősség további elmélyítését a termelésben. Melyek a komplex gépesített bri­gádok lényeges vonásai? A KOMPLEX BRIGÁDOK 3—5, vagy esetleg több traktorístából állnak, akiknek a szövetkezet tartós időre átadja a vállalt növények komplex megműveléséhez szükséges gépeket és eszközöket. Természetesen a gé­pesített brigád nagyságát, munkájá­nak tartalmát az illető szövetke­zet vagy állami gazdaság sajátos feltételei szabják meg. (Egyes nö­vények vetésterületének nagysága, munkaeszközök, főleg betakarító­eszközök száma stb.) A komplex gépesített brigádok munkájának tar­talmát nagymértékben befolyásolja a mezőgazdasági gépesítés színvo­nala. A jelenlegi helyzet olyan, hogy legelőnyösebben a gabonafélék, ku­korica, szénafélék komplex gépe­sítését lehet megoldani, amelyeket tulajdonképpen járásunk szántóterü­letének túlnyomó részén termesz­tünk. Például a gabcíkovói szövetke­zetben 5 traktorístából és két segéd­munkásból álló komplex brigádot ala­kítottak, amely 250 ha gabonát, 160 ha kukoricát, 50 ha cukorrépát és 90 ha lucernát fog megművelni. A Hu­bicei Állami Gazdaság 6 brigádot szervezett, amelyek munkáját a ku­korica termesztésére irányították. A komplex gépesített brigádok fő lényege abban rejlik, hogy átveszik bizonyos mennyiségű növény ter­mesztését az egész termelési idő­szakra, vagyis kezdve a föld előké­szítésétől egészen a betakarításig, és felelősséget vállalnak értük. A termelés ilyen szervezésével meg­szűnik a termelési eredményekért való felelőtlenség és jelentősen ki­domborodik a személyes felelősség. A komplex gépesített brigádoknál nagyon fontos és jelentős tényező a jutalmazás módszerének helyes megállapítása. A BRIGÁDOK TAGJAI mindenek­előtt az elvégzett munka mennyisé­géért kapják az alapjutalmat. Az anyagi érdekeltség növelésének jól bevált formája, a prémiumrendszer itt teljes mértékben érvényesül. A brigád tagjai prémiumban részesül­nek az agrotechnikai határidők, a minőségi mutatók, valamint a terve­zett hektárhozamok túlteljesítésé­ért. Például a gabcíkovói szövetke­zetben szerződésben állapították meg a prémiumrendszert a brigád részére. így a béralap 10 százalékát fizetik prémiumként az agrotechni­kai idők pontos betartásáért a ve­tésnél, betakarításnál stb. A terve­zett hektárhozamok teljesítéséért is prémium - jár. Így 110 százalékos teljesítésnél gabonaféléknél mázsán­ként tíz koronát, azon felül 15 ko­ronát, kukoricánál 110%-os telje­sítésnél 15, azon felül 25 koronát kapnak mázsánként. A traktoristák minden megtakarított liter naftáért negyven fillért kapnak. A jutalmazás ilyen haladó módszere ahhoz vezet, hogy a brigádok tagjai nagyon gon­dosan fognak ügyelni az agrotechni­kai határidők betartására, a munka minőségi elvégzésére, mert jutalma­zásuk éppen ezektől a feltételektől függ. A KOMPLEX GÉPESÍTÉS további lényeges vonása, hogy a termelési önköltségek lényegesen csökkennek, s így a szövetkezetek, állami gazda­ságok a terményeket sokkal olcsób­ban állíthatják elő. Bizonyíték erre a Hubicei Állami Gazdaság példája is, ahol már az elmúlt évben 100 hek­tár kukoricánál bevezették a komp­lex gépesítést. Ezen a parcellán nemcsak magasabb hektárhozamokat értek el, hanem a kukorica méter­mázsájaként 57,86 korona költség­megtakarítást értek el, ami össze­pen 153,409 korona összmegtakarítást jelent. Ugyanezen gazdaság čakanyi osztályán 61 hektáron termesztettek kukoricát a régi módszerrel. Itt azonban lényegesen alacsonyabb ho­zamokat értek el, s a termesztés a gépesítéssel szemben mázsánként 48,03 koronával volt költségesebb. Ezek az adatok mind a komplex gé­pesítés mellett szólnak és arra kész­tették járásunk mezőgazdasági dol­gozóit, hogy még ebben az évben megalakítsák a komplex gépesített brigádokat. Ez ideig járásunkban 21 ilyen brigád műfcödik, de számuk napról-napra szaporodik. Mindannak ellenére, hogy meg va­gyunk győződve a komplex gépesí­tett brigádok előnyeiről, valamint arról, hogy forradalmi változást je­lentenek a növénytermesztés jelen­legi szervezésével szemben, nem te­hetünk meggondolatlan és elhama­kodott lépéseket. Tudatában va­gyunk annak, hogy ez a változás nem történhetik egyik napról a má­sikra, hanem olyan folyamatról van szó, amelyben állandó tapasztalato­kat szerzünk, amelyekből levonjuk a szükséges következtetéseket. Éppen ezért, ha járásunkban-a hagyomá­nyos termelési csoportokat elavul­taknak is tekintjük, nem gondolha­tunk azok azonnali megszüntetésére. A szövetkezetekben a gépesített bri­gádokat a termelési csoportokon be­lül hozzuk létre, s így maradnak egészen addig, amíg ezek nem ke­rülnek túlsúlyba a növénytermesz­tésben. A komplex gépesített brigádok lé­tesítésénél számos problémát kellett és kell még megoldani. Tekintettel a brigádok új jellegére, a termelés új szervezésére, új viszonyok ala­kultak ki a brigád és az EFSZ kö­zött. Az új kapcsolatokat a brigád és az EFSZ között a szerződés fejezi ki, amelyben meghatározzák} a ter­melési feladatokat, azok pénzbeli értékét, feltüntetik egyik oldalon a brigád, másik oldalon az EFSZ kö­telességeit és jogait, a jutalmazást stb. Az ilyen szerződés megkötését az a tény is szükségessé teszi, hogy a gépesítés jelenlegi állapota még nem teszi lehetővé az összes segéd­munkák gépesítését, így a gabona elhordását, szalmahordást stb. KOMOLY PROBLÉMÁT JELENT a brigádok tagjainak nevelése, iskolá­zása is. Az új termelési forma fo­kozott igényeket támaszt a trak­toristák agrotechnikai tudásával szemben. Ugyanis elképzelhetetlen, hogy amikor a brigád a 300 hektár különböző növény komplex meg­munkálását vállalja, ne ismerné azok agrotechnikáját. A járási pártbizott­ság nagy gondot fordít a problé­mára, mert főleg az embereken mú­lik a siker, az eredmény. Még a téli időszakban 70 traktorista vett részt egyhónapos iskolázáson, ahol elsajá­tították a legfontosabb növényter­mesztési ismereteket. A jövőben számítunk egy kétéves mezőgazda­sági iskola létesítésével, amelynek tananyaga már a komplex gépesített brigádok feladatainak, küldetésének lesz alárendelve. Nagy feladat hárul a pártszerve­zetekre. Számtalan kételyt,' hibás né­zetet kell leküzdeni a komplex gé­pesített brigádokkal szemben, mert ez is, mint minden új, a régivel való harcban, küzdelemben születik. A járási pártbizottság ülésén fog­lalkozott a komplex gépesítés kérdé­sével és irányt szabott a brigádok létesítésére. A funkcionáriusok is­kolázásain is behatóan foglalkoztak ezzel a problémával. ÍGY ÉS MÉG SZÁMOS intézkedéssel sikerült elérni, hogy a szövetkezeti funkcionáriusok, a pártszervezetek, a HNB-dolgozók magukévá tették a komplex gépesítés feladatát, aminek konkrét bizonyítéka a gépesített bri­gádok létrehozása. Gitulov elvtárs ismert szovjet gépesítő járásunkban tett látogatása, alkalmával átadta gazdag tapasztalatait a komplex gé­pesítés terén, ami további impulzust jelentett ezen a téren. Mindezek a tények biztosítékai a növénytermesz­tés fellendítésének s járásunkban az ötéves terv négy év alatti teljesí­tésének. OLLÉ GYULA — NÉMETH BÉLA, a Dunajská Streda-i járási pártbizottság dolgozói ÜJ SZŐ 5 * 1961. április 22.

Next

/
Thumbnails
Contents