Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-04 / 93. szám, kedd

Jó vezetés, szorgalmas tagság, srép eredmények A körei 2000 ha-os topolníkyf szö­vetkeret ors/ágos viszonylatban Is az el­sők közé tarto/ik ... A neves szövetkezet helyettes zootechnlkusával, Ketona Sán­dorral az istállók környékén néztünk szét. A hatalmas, korszerűen (elszerelt, 17 millió korona beruházási költseggel épUlt komplexumban jelenleg 1033 db szarvas­marhát és 2203 db sertést tart a szö­vetkezet. Céljuk egeszséges, nagyhozamú tenyészet beállítása. Ennek érdekében mindent megtesznek. A gümdkóros te­heneket és növendekállatokat elkülönítve tartják, felhi/.lalés után levágásra ke­rülnek. A növendékmarhákat már mind nyitott Istállókban nevelik, ezekhez kifutó csat­lakozik. Az állatokat számmal jelölik meg, mindegyiknek külön kartotéklapja van. A takarmányozást függő-csillés mód­szerrel oldották meg. Egy csökkent munkaképességű állatgondozó könnyű­szerrel ellátja az egyik istálló 83 db növendékállatát. Emellett az állatok tisz­ták, nyugodtan viselkednek, meglátszik rajtuk a jó bánásmód. A tehénistállókban a fejési átlag iránt érdeklődünk. Eddig 8,37 literes átlag­eredményt értek el. Bizony nem egysze­rű ennyi állat számára elegendő takar­mányt biztosítani. A fehérjedús takar­mányokban hiány mutatkozott, amit a jövőben szeretnének kiküszöbölni. Három istállóban bevezették a gépi fejést. Jól bevált, az állatok hamar meg­szokták. Ezáltal csökkentették az ön­költséget. A szövetkezet büszkesége a korszerű borjúneveló. Ez Is nyitott istálló, három részre osztva, ahol korcsoportok sze­rint helyezik el a borjúkat. Az újszü­lött kisborjúk az istálló ketreces részé­be kerülnek, ahol 5 hetes korukig ma­radnak, maj 5 héttől 10 hetes korukig a következő rekeszbe, onnan pedig fél­éves korukig a harmadikba kerülnek. Az istállónak a kifutó felé kiszedhető léc­fala van, amit kevés költséggel oldot­tak meg. Ez a tenyészet már teljesen gömökórmentes. Az EFSZ jövedelmének Jó része a sertéshizlalásból származik. Az 5000 ser­tést jjefogadó hizlaldában száraz önete­téssel tartják a hízókat. Az elmúlt hó­napban 64 kg-os súlygyarapodást értek el, ezzel az eredménnyel azonban nin­csenek megelégedve. o süidöknél a száraz önetetést a nedvessel kombinálják. Most vezették be ezt az etetési módot. A kismalacos ko­cákat még külön sárga- és takarmány­répával is etetik, tavaly átlagosan 12,34 malacot választottak el kocánként. A beteg állatokat elkülönítve tartják. A jövőben külön „kórházat" szeretnének ezek számára létesíteni. Ami leginkább szembetűnő, itt minden az előbb említett célt szolgálja: egész­séges, nagyhasznú állatállomány neve­lését. A minden apróságra kiterjedő gondos vezetés, az állatgondozók és fe­jők szorgalmas munkája, párosulva a haladó technológiával arra enged követ­keztetni, hogy ez a szövetkezet a Jövő­ben még szebb eredményeket fog el­érni. Eddig sem panaszkodhattak, mert ahol 33 korona jutott munkaegységenként, ott szép eredményeknek kellett szület­niük! De erről már Szalay Antal, a szö­vetkezet könyvelője beszél. Az idén át­tértek a szilárd jutalmazásra. A fiatalok is szívesen megmaradnak a szövetkezet­ben, sőt egyre többen lépnek be. A szak­káderkérdést sem hanyago'iák el. Je­lenleg az EFSZ elnöke és zootechnikusa egyéves mezőgazdasági-műszaki Iskolán van. A tagság a téli hónapok folyamán szorgalmasan látogatta a szövetkezeti munkaiskolát. Virágzó szövetkezet — szépülő falu. Az EFSZ udvarának vendégmarasztaló sara után kényelmes aszfalt-gyalogjárón sétálva gyönyörködhet az idegen az eme­letes, modern iskolaépületben, az épülű családi házakban, a szocialista falu ké­pében. BERTHA GÉZÁNÉ A falu legfelsőbb fórumán H étre volt kitűzve a kezdeť, de bizony a tél nyolcat is túlha­ladta az 6ra mutatója amikor Var­sányi Ferenc, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke üdvözölve a jelenlevőket, megnyitotta a gyűlést. Nem azért, mintha már előbb is nem lettek vol­na elegen, de szinte percenként nyí­lott a terem ajtaja az újabb jövevé­nyek előtt. A Kráľová n. Váhom-i HNB a meg­jelentek nagy számából ítélve nem­igen panaszkodhat a lakosságnak a közügyek iránti érdektelenségére. A terv szerinti rendes plenáris ülésen a tágas terem szinte az utolsó szé­kig megtelt. Pedig a napirendi pon­tok, Papp Leonard HNB-titkár sza­vai szerint most „nem is voltak va­lami érdekesek". Ogy látszik, hogy a község lakossága már rájött arra, hogy a nemzeti bi­zottság tárgyalásának még a látszó­lag legérdektelenebb pontja is érde­kes, hiszen mindig a község ügyei­vel, a lakosság életét érintő kérdé­sekkel foglalkoznak. Öreg. fiatal és javakorabeli ezért ülte végig érdek­lődéssel a gyűlést. Ogy látszik, az itteni nemzeti bizottsági tagok az asszonyokat is mozgósítani tudják, mert míg némely faluban csak egy­két asszony lézeng a gyűléseken, itt a fejkendők majdnem túlsúlyban voltak a férfiak fedetlen fejei között. Kiss János elvtárs, nemzeti bizott­sági tag, a tervezési és pénzügyi bi­zottság elnöke szólalt fel először. Az adók és illetékek idejében való befizetésének szükségességét hang­súlyozta. Részletesen ecsetelte, mi célt szolgálnak a szocialista rend­szerben az adók és az illetékek, me­lyek a helyi nemzeti bizottságok ese­tében a község fejlesztésére fordí­tott eszközök bevételének fő forrását képezik. A község lakosai által be­fizetett adók és illetékek manapság tényleg a legminimálisabb összeget teszik ki. mert például a házadó évente családonként átlagosan 50—60 korona és csak igen kivételes esetben ha­ladja meg a száz koronát. Ezek az összegek is a faluban maradnak, azonban csak töredékét alkotják an­nak, amit a község felhasznál. Tud­valevő, hogy az állam nagy pénzesz­közökkel járul hozzá a községek mi­nél gyorsabb előrehaladásához. tt van például a nagy kultúr­ház építése, ami rövidesen te­tő alá kerül, utak javítása, kutak fúrása és sok más egyéb. Mindez pénzbe kerül. Nagyon helyesen muta­tott rá Papp elvtárs az egyik felszó­lalásra adott válaszában, hogy az adó ugyan egész évre szól, azonban a HNB kiadásait és bevételeit is ter­vezik. s az év végén befizetett adót a nemzeti bizottság már nehezen tudná a község javára ugyanabban az évben felhasználni. Márpedig ez­zel az összeggel is számol a költ­ségvetés. Az eszmecsere, mely a kérdés kö­rül folyt, minden bizonnyal hasznos volt. A választópolgárok tiszta képet kaptak arról, mire fordítják az ál­taluk befizetett összeget. Természe­tes tehát, hogy a tagok egyhangúan megszavazták azt a javaslatot, mely szerint a községben a ház- és föld­adót május 15-ig rendezni fogják. Kaszás József elvtárs, az egységes földművesszövetkezet elnöke, a HNB mezőgazdasági bizottságának elnöke a tavaszi mezőgazdasági munkálatok lefolyását ismertette. Hangoztatta, r hogy a mezőgazdasági szakbizottság­nak mindennapi feladata hatékony segítség nyújtása az EFSZ-nek a legfontosabb feladatok megoldásában. Örömmel beszélt arról, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatok si­keresen haladnak a szövetkezet ve­zetősége által kidolgozott és a HNB tanácsa által jóváhagyott terveknek megfelelően az agrotechnikai határ­időkön belül. A jó termés elérésének legfontosabb feltételeit tehát eddig megteremtették. — Helytelen lenne azonban, ha' az eddigi sikerek felett elbizakodnának és lankadás állna be a további mun­kában — hangsúlyozta Kaszás elv­társ. — Az idei termelési feladatok különlegesen nagyok és további len­dületet követelnek. A z utóbbi szavak bár első pil­lantásra sablonosnak tűnhet­nek, mély értelemmel bírnak. S a je­lenlevők minden bizonnyal megér­tették jelentésüket. Közismert ugyan­is, amint arról a mostani gyűlésen is szó volt, hogy nem minden szö­vetkezeti tag érzi még egyformán magáénak a közöst és a munkába sem egyformán kapcsolódnak be. Elég, ha megemlítjük, hogy még a tavasziak és a cukorrépa vetése, a simítozás, fogasolás, műtrágyaszórás, az ősziek és az évelő takarmányok gondozása elsősorban a traktoristák jó munkáját dicséri, addig bizony egyes szövetkezeti tagok hanyagsága nagyon megnehezítette a feladatok teljesítését, sőt a munka minőségét is rontotta. Ugyanis sok helyen nem takarították be a földekről a kuko­ricakórót, ez az őszi mélyszántással a földbe került, s a vetésnél, boro­nálásnál és a simítózásnál a gépek a hosszú szárakat ide-oda rángatták. Ilyen fogyatékosságok megismétlő­désének a jövőben idejében elejét kell venni, mert ennek veszélye a továbbiakban is fennforoghat. A gyű­lésen beszéltek arról is, hogy van­nak még olyanok a faluban, nem is kevesen, akik csak kapni szeretnek a közöstől, az ott végzett munkától azonban igyekeznek minél távolabb kerülni. Okienka Vilmos brigádvezető mond­ta egyebek között felszólalásában: — öregföld, betegföld (idősebb avagy betegeskedő szövetkezeti tag­nak kijáró háztáji föld), kertszántás és más hasonlók iránt igény van bő­ven, de egyes munkákra nem nagyon mennek az emberek. Nem is olyan régen egy csoport fiatalasszony te­referélt a sarkon. Megkértem őket, jöjjenek el néhányan burgonyát vá­logatni a szövetkezetbe. A menyecs­kék azonban kijelentették, hogy ők bizony abba a hűvös pincébe nem mennek. De másnap délután akadt közülük olyan, aki segítségül kérte a szövetkezet traktorát. A következtetést, amit a gyűlés e kérdés megtárgyalásából levont, így lehetne összegezni: — Nemcsak kérni a szövetkezet­től, hanem adni is kell neki, még­pedig odaadó, lelkiismeretes munkát. A nemzeti bizottság tagjáinak és a szövetkezet vezetőségének erre kell vezetni az EFSZ egész tagságát. Régi módon az ötéves terv nagyobb fel­adatait még határidőre sem, nemhogy határidő előtt tudnák teljesíteni. Cokrétű és bonyolult a helyi ^ nemzeti bizottságnak és ta­nácsának munkája. Kiviláglik ez a tanács tevékenységét ismertető je­lentéséből is, amelyet a gyűlésen Papp Leonard elvtárs, a HNB titká- >, ra nagy érdeklődés mellett ismer- \ tetett.A január utolsó napján fartotts legutóbbi plenáris gyűlés óta a ta- ľ nács ötször ülésezett. Néhány fon­1 tosabb kérdést a napirendi pontok; közül: Február elején értékelték az ^ EFSZ 1960. évi gazdálkodásának s eredményeit és a szövetkezet folyó j évi termelési tervét. Tekintve, hogy ^ az utóbbinál komoly hibákat állapi-«. tott meg a tanács, a tervet átdol- s gozásra visszautasította és a módo- < sított tervet következő ülésén hagy- ^ ta jóvá. A tavaszi munkák élőké- ^ születeivel, a gépek javításával J rendszeresen foglalkozott a tanács. J A nemzetközi nőnap megünneplésé- * nek előkészületeit is irányította. ^ Március elején a kultúrház építése ^ és a tavaszi nagytakarítás megszer- s vezése, valamint a lakosságnak nyúj- < A Szlovák Nemzeti Színház kamara egy ü t. tott szolgáltatások kibővítése volt < tes e szombaton, április 1-én mutatta be programon. A községben borbélymü- < G. B. Shaw „Szent Johanna" című drá­f o 1„ „„„„„itficát iavacnlta A to- 7 máját a P. O. Hviezdoslav Színházban. hely megnyitását javasolta. A to ( A ' d (. rabot rrbor Rakovsk g rendezte, a vábbiakban a tanács feladatul tűzte . őszieteket Ladislav Vychodil államdíjas a HNB elnökének, hasson oda, hogy ? tervezte. Képünkön Tibor Rakovský ren­ez év április 15-ig a nyilvános ku- \ dezó és Mária KráloviSová, aki a darab­' ban Johannát alakítja. (V. Pŕibyl - ČTK felv.) tat átadhassák használatba a falu J lakosainak. T öbbórás gyűlésen, amelyen! több mint százan vesznek J • * A SPIŠSKÁ NOVÁ VES-I JÁRÁS részt, sok minden felvetődik. Van- < ei ső szövetkezeti klubját Hrabušicén nak köztük olyan kérdések is, ame- S nyitották meg. Ez év végéig még lyek látszólag jelentéktelenek. De W szövetkezeti klub nyílik a járás­igazán csak látszólag, mert még a i ban, többek között Kojšován, Spiš­legkisebb probléma is emberek eso-1 sk é Vlachyban és Letanovicen J. H4( on 4„S A PRÁGAI S. K. NEUMANN SZÍNHÁZ portját, sót nemegyszer az egész. ^ ^ Dumaj H(írom testör clm ü falu lakosait érinti és érdekli. A falu $ művének vidám feldolgozását mutatta be. vezetőinek érdemben kell tehát fog- J A darabot Jaroslav Dudek rendezte. lalkozni velük. Boronics János arról > BÁNYÁSZ IFJÚSÁG címén forgatja új beszélt - egyebek között - felszó- > «Mét A. Kachlik rendező. A film Klad­. ,. , .. , , „ ? noban készül es a bányásztanulók mai lalasában, hogy a községben nagyon S é)etét mutatja b e időszerű lenne cipőjavítőműhelyt lé­S A GO TTWALDOVI JÁRÁS ÜZEMI tesíteni, mert most a legkisebb ja- S KLUBJAIBAN, több mint 30 népmű­vítással is Šalára kell menni. Csiz- s vészeti csoport működik. A legjob­madia Vince, őszbecsavarodott fejű j bak vasárnap felléptek a Luhačovi­idős parasztember a közvilágítást bl- s cén megrendezett járási bemutatón, rálta. Nehezményezte, hogy gyakran i A TORINO-RÖMAI ÚTVONALON egy nem égnek az utcai lámpák. E kérdés í alagútban kigyulladt a gyorsvonat egyik , , t < kocsija. 5 utas megégett, 50 szemelyt kór­korul elenk eszmecsere folyt. Többen ? húz b^ kellett S2áU itani. rámutattak, hogy a légpuskázó gye-> TÖBB MINT 4 0 ÁLLAMBA exportálja rekek sok villanyégőt, sőt lámpát is J> mintás gyapotáruját a Prága-Holešovice-i tönkretesznek. A szülők nagyobb fe- S Tlba Üzem. Az idén vezetik be a külön­lelftícénérzetónek sziikséoewnét <• l e9 e s' v e9y il e9 preparált gyapotanyag leiossegerzeteneic szuKsegesseget £ Byártását Ez az anya g fürdőruhák készí­hangsúlyozták. Csaplár István arra S tésére alkalmas, mert nem szívja magába kérte a helyi nemzeti bizottságot, s a vizet. hasson oda, hogy . minél előbb új < EREDETI VlZÁGYÜT SZERKESZ­transzformátort kapjon a falu, mert i TETT a szibériai akadémiai tagozat a mostani már gyenge és az áram- í hidrodinamikai intézetének fiatal tu­ingadozás következtében gyorsan \ d° s a- A vízágyú 1000 atmoszféra nyo­', , ... . , . ? mással lövell ki a vízsugarat, min­tönkremennek a villanymotorok, ra- 1 den úlövés >. kör ülbelüi egyhu­diók es televizorok. > szad köbméter sz enet tör le a szén­A gyűlés napirendi pontjai, amint < falról, tehát percenként 6 köbméter azt az előbbiekben említettük, „nem ^ szenet termel. voltak valami érdekesek". Mégis > A TAVALYI ÉV FOLYAMÁN a Német mennyi kérdést, feladatot és problé- > Szövetségi Köztársaságban 10 000 sze­. . . . ' , r > mélyautólopas történt - a legújabb sta­mát ismertetett es tárgyalt meg a S tisztikai adatok szerint. választók tevékeny részvételével a^ AZ IDÉN 3942 LAKÄ S £p ÜL 0stra­nemzeti bizottság. A nemzeti bizott- s ván. Ebből 2697 az állami építkezés, 949 Ságok plenáris ülései kiváló alkalmat £ » szövetkezeti építkezés keretében. 296 nyújtanak arra, hogy a lakosság te- i [ a* as t 5 a vállalatok építenek alkalmazot­vékenyen bekapcsolódjék a közügyek í V y T 'ÉVVEL EZELŐTT földre intézésébe, kifejtse véleményét és$ hu l, ott meteoritban valőszín űi eg élő javaslatokat tegyen a közösség életét > anyagból származ ö nyomokat fedez­erinto minden kérdéssel kapcsolat- 5 t ek fel. A New York-i Tudományos ban. S Akadémia ülésén megállapították, GÁL LÁSZLÖ í bogy ez az első „kézzelfogható bizo­nyíték" arra, hogy más égitesteken Sikeres csehszlovák-magyaľ együttműködés A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR jazda­sági kapcsolatok kibontakozódása a legmeggyőzőbben tanúskodik arról, mennyire elmélyült a felszabadulás óta eltelt 16 év alatt a két ország közötti barátság. Az elért eredmé­nyek minden szónál ékesebben be­szélnek. A Magyar Népköztársaság külkereskedelmi forgalma biztosítja a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát, amellett e forgalom egy­nyolcadát a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal bonyolítja le. Ma­gyarország 1959-ben 5,2 százalékban részesült a csehszlovák külkereske­delem forgalmában, amely az 1938. évinek csaknem tizenhétszerese. Magyarország kivitelében különö­sen gabonakombájnok, golyóscsap­ágyak, alumínium-gyártmányok és bauxit, behozatalában pedig trakto­rok, kotrógépek, személykocsik, kü­lönleges gépkocsik, villamos áram, gáztermelésre alkalmas szén, bútor és egyéb árucikkek töltenek be igen jelentős szerepet. Igen figye­lemre méltó az a tény, hogy tavaly gépipari gyártmányok képezték Ma­gyarország Csehszlovákiába irányuló kivitelének mintegy 20 százalékát és a Csehszlovákiából behozott árucik­kek körülbelül 30 százalékát. Az utóbbi időben lényegesen fo­kozódik az ipari nyersanyagok köl­csönös behozatalának s kivitelének fontossága is. Magyarország csak 1960-ban csaknem háromszor annyi ipari nyersanyagot szállított kül­földre s két- és félszer annyit ho­zott be, mint 1960-ban. Magyaror­szág jelenleg annyi alumíniumot szállít külföldre, illetve annyi kok­szot és szenet hoz be külföldről, mint amennyit tíz évvel ezelőtt tett ki az összes nyersanyagok behoza­tala, illetve kivitele. A magyarországi bauxit és föld­szurok rendkívül fontos népgazda­ságunk számára. Csehszlovákia pe­dig hengerelt anyaggal, magnezittel és műtrágyával látja el a Magyar Népköztársaságot. Magyarország ki­vitelében mezőgazdasági gépek ké­pezik a legtetemesebb árucsoportot. 1950 óta 70 százalékkal növekedett a gépek külföldre szállítása. Ennek a kivitelre kerülő mennyiségnek csaknem 10 százalékát hazánk veszi át, ami mintegy 20 százaléka a Csehszlovákiába kül fődről behozott mezőgazdasági gépek teljes mennyi­ségének. Még nagyobb ez a rész­arány a magyar gyümölcskivitel te­rén. A Magyar Népköztársaság kül­kereskedelme fedezi mintegy 30 százalékban Csehszlovákia gyümölcs­behozatalát. Nem csekélyek a két ország tu­dományos és műszaki együttműkö­dése terén elért sikerek sem. Ez tette lehetővé, hogy a legutóbbi 10 év alatt mintegy 2500 magyarorszá­gi és csehszlovákiai szakember ta­nulmányozta a két országban a leg­haladóbb technológiai s termelési eljárásokat. A magyar ipar ezzel értékes segítségben , is részesült, amelynek eredményei különösen a bányaiparban, az ércek előkészíté­sében, golyóscsapágyak, szerszám­gépek, gőzturbinák, dieselmotorok, kénsav és gumiabroncsok gyártásá­ban nyilvánulnak meg. Másrészt lé­nyeges segítséget nyújtott szakem­bereink munkájában, hogy felhasz­nálták a Magyarországon a geológiai kutatás, a kőolaj feldolgozása, a villanymozdonyok, kábelek és gyógy­szerek gyártása terén összegyűjtött értékes tapasztalatokat. A múlt év tavaszán aláírt — az 1961—1965-ös évekre szóló — áru­csere-egyezmény lényegesen hozzá­járult a két ország gazdasági kap­csolatainak elmélyítéséhez. Az egyez­mény értelmében feltételezhető több mint 4,6 milliárd rubel értékű áru­forgalom lebonyolítása, amely tehát 60 százalékkal lesz nagyobb az 1958—1960-as évekre kötött egyez­mény alapján elért forgalom évi átlagánál. A szóban forgó egyez­mény keretében — különösen a me­zőgazdasági gépek gyártása terén — elmélyül a két ország Iparának munkamegosztása. Előzetes számí­tások szerint a két országban 1965­ben kétszer annyi gép kerül forga­lomba, mint a múlt évben. A leg­közelebbi öt évben azáltal kell 60 százalékkal növekednie a magyar­országi gépállománynak, hagy a Magyar Népköztársaság traktorokat kap a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságból. Ezzel szemben Magyar­ország egyre több gabonakombájnt szállít Csehszlovákiába. Az Antonín Novotný elvtárs Iáto- < gatásakor Budapesten aláírt gazda-! sági, tudományos-műszaki együtt-, működési egyezmérly az eddiginél j még kedvezőbb feltételeket teremt ' a két ország gazdaságának s egyben ; a szocialista világrendszernek meg- 1 szilárdítására is, Ebben jelentős se­gítséget nyújt a csehszlovák-magyar | is van szerves élet. A SZUEZI-CSATORNA BEJÁRATÁNÁL Lesseps Ferdinánd szobra helyett egy af­rikai néger szobrát állítják fel. A hat méter magas szoboralak a földgömbön áll és lábairól eltávolítja a láncokat. A HILLARY EXPEDÍCIÓ 4 tagja első­ként mászta meg a Himalája 7330 mé­teres Ama-Dablam nevű csúcsát. A KAIRÓI LAPOK beszámolnak ró­la, hogy a Nílus deltájának északi vidékén 4300 gyermekházasságot kö­töttek. Híre ment ugyanis, hogy az EAK kormányrendelete megtiltja a katonai szolgálat előtti házasodási. 25 ÁLLAMBA szállítja gyártmányait — a gyermekek legnagyobb örömére — a rokicanyi Hamiro Özem. Az itt készült játékok közül a lefnépszerűbbek a plüss­majmok, elefántok és medvék. SZLOVÁKIAI GRAFIKUS MŰVÉSZEK ki­állítása nyílt meg március 31-én Prá­gában. A kiállítás a szlovák művészek 1945—1960 közötti alkotásait mutatja be. BUENOS AIRESBEN fel akarják gazdasági és tudományos-műszaki > építeni Dél-Amerika legmagasabb há­együttműködési vegyesbizottság lé- < zát. A 60 emeletes házban 2000 gép­tesítése, amely a jövőben a Kölcsö- ? kocsi részére létesítenek parkoló­nös Gazdasági Segítség Tanácsa ke- > helyet. retében hathatósan járul hozzá a< SZORGALMASAN FOLYNAK az Ala­szocialista gazdaság kiépítésével ? csony-Tátrában a Bystrá völgyében az új összefüggő problémák megoldásához. J hegyi szálló befejezési munkálatai. Ez a Ezenkívül lehetővé teszi a nemzet- S szálloda köztársaságunk egyik legnagyobb közi szocialista munkamegosztás, az J legjobban felszerelt turistaépülete lesz. ipari és mezőgazdasági termelés ' Valószínűleg még az idei nyári évadban szakaszán szükséges együttműködés, S sor kerül a száUo d'' megnyitására. szakosítás új módozatainak érvény- i TÖBB MINT 15 EZE R LÁTOGATÓJA re juttatását is. Az 1961-1965-ös } a Ma r' e Major m; á npmwt i művész évekre szóló eovezménv alanián tn- s Szlrena clm u muveroI rendezett klálli­evexre szoio egyezmeny alapján to-^ tásnak ameI március 3 1_i vo!t itv a vabb fokozodik a ket ország kol- s a kladnói Bányászati Ipariskola kultúr­csönös árucseréj®. Michal Oláh termében. ÜJ SZO 1 * 1961. április 4.

Next

/
Thumbnails
Contents