Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-23 / 112. szám, vasárnap

A Svoboda című lapot a Munkaérdi mrenddel tüntették ki (ČTK) — Antonín Novotný köztár­sasági elnök a Svoboda című lapot, Csehszlovákia Kommunista Pártja prágai kerületi bizottsága sajtószer­vét a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galombán a múltban, valamint a szo­cializmus építésében kifejtett érdem ­dús politikai nevelő- és szervező­tevékenységének elismeréseként a Munkaérdemrenddel tüntette ki. Antonín Novotný elvtárs április 22-én a prágai Várban Josef Néme­nek, a CSKP prágai kerületi bizott­Német vendégek Szlovákiáin Az NDK Népi Kamarája képvise­lőinek küldöttsége dr. Johannos Dickmannak, a Népi Kamara elnöké­nek vezetésével szombaton Szlová­kiába érkezett. A küldöttséget Jozef Való, a Nemzetgyűlés alelnöke és további képviselők kalauzolják. Becses vendégeink a Magas-Tátrá­ba tartva meglátogatták a Demäno­vai Cseppkőbarlangot. Az NDK képviselői estefelé ellá­togattak a Magas-Tatraha. ahol meg­tekintenek néhány gyógyintézményt. sága vezető titkárának és M. Kárný­nak. a Svoboda főszerkesztőjének a lap megalapítása 70. évfordulója al­kalmából adta át az érdemrendet. Az átadásnál jelen volt Jirí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tag­ja, a KB titkára. Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára és M. Fremer, a CSKP KB helyettes osztályvezetője. KITÜNTETÉS (ČTK)— Antonín Novotný köztár­sasági elnök Ján Pelnáŕnak, a CSKP Központi Bizottsága tagjának, a Nyugatcsehországi Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének a szocializmus építésében szerzett érdemei elisme­réseként 50. születésnapja alkalmá­ból a Munkaérdemrendet adományoz­ta. A köztársaság elnöke a magas kitüntetést április 22-én a prágai várban adta át Ján Petnáŕnak, Jirí Hendrychnek, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a KB titkárának és Ján Hlínán'ak, a CSKP KB politikai irodája póttagjának, a CSKP plzeňi kerületi bizottsága vezető titkárának jelenlétében. A szocialista kultúra virágzásáért Befejeződött a CSEMADOK Központi Bizottságának ülése (Tudósítónktól) - A csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü­letének Központi Bizottsága szomba­ton reggel Szabó Rezső vezető tit­kár beszámolójával folytatta tanács­kozásait. Szabó elvtárs részletesen beszámolt a kulturális népnevelőmun­kában elért eredményekről, a kultúr­csoportok tevékenységéről. Hangsú­lyozta, hogy az új szocialista ember kialakításából a Csemadoknak is ki kell vennie a részét, ezért a legfon­tosabb feladatnak a széleskörű ne­velőmunkát tartja. A Csemadok az előadó-tevékeny­ségből is kivette a részét, a TITT-tel együtt több mint ezer előadást tar­tottak aktuális kérdésekről, ezenkí­vül számos szerzői estet rendeztek csehszlovákiai magvar írók részvé­telével. 248 sikeres szlovák nyelvtan­folyamot szervezett a Csemadok s különösen a levicei járás ért el ezen a téren jó eredményeket. Fel­szólította a Csemadok funkcionáriu­sokat, hogy szervezzék a magyar fia­talságot a főiskolákra, a műszaki, mezőgazdasági, természettudományi, orvosi és pedagógiai főiskolák tárt kapukkal várják az ifjúságot. A Csemadok négy országos ünne­pélyt rendez a párt 40. évfordulójá­nak jegyében. Az első a komárnói országos szavalóverseny les, majd május 20-21-én a košutyi emlék­ünnepély, június 17—18-án pedig Zeliezovcén és Levicén rendezik meg az első ének- és zenekari fesztivált, valamint júniusban a minden évben megrendezésre kerülő gorrtbaseki dal- és táncünnepélyt. Befejezésül kijelentette, hogy a Csemadok minden erővel a párt ha­tározatainak maradéktalan teljesíté­sére törekszik. A beszámoló után vita következett a falvakban folyó kulturális és nép­nevelőmunka problémáiról. A vitát a Csemadok elnöke, Lőrincz Gyula zárta le. Ezután a Központi Bizottság jóváhagy­ta a határozatot, amely az időszerű kul­turális feladatok mellett hangsúlyozza, hogy „mindnyájunk hazafias kötelessége aktívan részt venni az építőmunkában. Különös gondot kell fordítani a délvidéki járások mezőgazdasági termelésének fokozására. Serkenteni fogjuk a magyar dolgozókat, hogy még aktívabban ve­gyék ki részüket az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért indított verseny­ből. hogy munkájukat a gazdagabb hek­tárhozamok, a húsfélék és tejtermékek növekedése dicsőítse". A határozat hangsúlyozza, a Központi Bizottság bízik benne, hogy a Csemadok funkcionáriusai és tagjai lelkesedéssel és odaadással igyekeznek megvalósítani pártunk határozatait, hogy a csehszlová­kiai magyar dolgozók még aktívabban ki­veszik részüket a szocializmus építéséből. Az ENSZ XV. közgyűlése befejezte munkáját A közgyűlés elvetette azt a javaslatot, hogy az USA Kuba elleni agresszióját az Ame rikai Államok Szervezete tárgyalja meg (ČTK) - Pénteken 9 órakor kezdődött az ENSZ közgyűlésének utolsó plenáris ülése, amellyel véget ért az ENSZ XV. ülésszaka. A plénum befejezte a Gyámsági Tanács beszámolójának tárgyalását és jóváhagyott három határozati javas­latot. Az első határozat jóváhagyja a Gyámsági Tanács jelentését. A má­sodik tudomásul veszi, hogy 1961. december 28-án megszüntetik a gyámsági igazgatást Tanganyika te­rülete fölött, amely önállóságot nyer. A harmadik határozat arra vonatko­zik, hogy a jövő közgyűlés megtár­gyalja a gyámsági területek tanul­mányi lehetőségeinek kérdését. A költségvetési bizottság által elő­terjesztett határozati javaslatok kö­zött különös jelentőségűek az ENSZ úgynevezett kongói hadműveletei finanszírozására vonatkozó javaslatok. Amint ismeretes, a költségvetési bi­zottságban a küldöttségek túlnyomó többsége a kiadásokat nem volt haj­landó elismerni „az ENSZ rendes költségvetési kiadásaiként, sem pedig a költségvetési kulcs szerinti fize­tés elvét elfogadni. A bizottság által előterjesztett határozat nem nyerte el a megkívánt kétharmad többséget és nem lépett érvénybe. Ennek kö­vetkeztében az ENSZ kritikus pénz­ügyi helyzete megoldatlan maradt. Roscsin szovjet küldött az alap­okmány határozataira hivatkozva ja­vasolta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesszék, amely Kongó megsemmisítéséről döntött és az alapokmány értelmében jogosult ha­tározni is e segítség biztosítására szolgáló eszközökről. Az ENSZ plénuma jóváhagyta a po­litikai bizottság azon javaslatát, hogy a leszerelés kérdésének megtárgya­lását halasszák el a közgyűlésre. A mandátumbizottság jelentésével kapcsolatban számos küldött szólalt fel, akik fenntartással éltek arra vo­natkozólag, hogy a jelentés kétségbe­Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége a Magas-Tátrába utazott (ČTK) — Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége John Gollannak, Nagy­Britannia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának veze­tésével április 22-én délelőtt város­szemlét tartottak Bratislavában. •A vendégeket főképpen fejlett la­kásépítkezésünk és az új iakóte­lepek érdekelték. Az angol elvtársa­kat Jozef Lenárt, az SZLKP KB iro­dájának tagja, a KB titkára kísér­te. A vendégek délután a Magas-Tát­rába utaztak, ahol a vasárnapot töl­tik. Megtekintik az egészségügyi és üdülési központokat és a pionír­táborokat. • • N. SZ. HRUSCSOV válasza Kennedy amerikai elnöknek (Foi't.ta* az l oMalróM kapcsolatban, hogy Kuba kölcsön ad­hatná területét az USA ellen irá­nyuló cselekedetekre, Hruscsov megjegyzi, hogy e feltételezés alap­talan. Tény az, hogy néhány, a Szovjetunióval közvetlenül szomszé­dos ország kormánya esztelen po­litikát folytat s az USA rendelke­zésére bocsátotta területét katonai támaszpontok létesítésére. E tá­maszpontokról mindenki jól tudja, hogy a Szovjetunió ellen irányul­nak. Ha az amerikai kormány úgy véli, hogy joga van olyan lépéseket tenni Kuba ellen, mint amilyenekre az utóbbi időben vetemedett, ak­kor ismerje be az elnök, hogy más országoknak is „legalább annyi okuk van hasonlóképpen fellépni azokkal az államokkal szemben, amelyeknek területén a Szovjetunió biztonságát valóban veszélyeztető dolgok történ­nek". „Ami minket illet, nekünk nem ez a véleményünk" — jelenti ki Hrus­csov. Manapság valamennyien szemtanúi vagyunk a gyarmati rendszer össze­omlásának és letűnésének. Ami a Szo\ jetuniót illeti, mindent megtesz ennek a folyamatnak elősegítésére. S mi erre büszkék vagyunk — jelen­ti ki Hruscsov. Hruscsov elvtárs az USA-nak Kína ellen elkövetett cselekedeteit jelle­mezve megjegyzi, hogy Tajvan meg­szállásával az USA a rablás útjára lépett. Az Egyesült Államok hábo­rúval fenyegetőzik abban az eset- i ben, ha Kína megkísérli Tajvan fel­szabadítását. Ezt teszi egy ország, amely hivatalosan elismerte, hogy : Tajvan Kínához tartozik! 1 ön természetesen rokonszenvez­het az imperialista és gyarmati or­szágokkal. Ez senkit sem lep meg. Önök például együtt szavaznak ve­lük az ENSZ-ben. Ez az önök er­kölcsi kérdése. Ám az, ami Kuba ellen történt, az már nem erkölcs. Az már banditizmus. Az ENSZ-nek erélyesen el kell ítélnie a Kuba elleni banditizmust. Hruscsov elvtárs hangoztatja, hogy Kennedy nyilatkozata, mely a sajtó képviselőihez intézett legutóbbi fel­hívásában hangzott el, nagy aggo­dalmakat kelt az egész világon. Ken­nedy bizonyos jogról beszél, mely­nek alapján katonai erőt alkalmaz­hat, amikor ezt szükségesnek tartja, és elnyomhat más népeket, amikor az elnök úgy véli, hogy a népek akaratának szabad megnyilvánulása „kommunizmus". A szovjet kormányfő kijelenti: Ha most Kennedy következtetéseiből in­dulnánk ki, nyilvánvalóan követel­hetnénk az USA belső rendszerének megváltoztatását. A Szovjetunió azonban nem követi ezt az utat. Mi az államok békés együttélésének és más országok belügyeibe való be nem avatkozásnak hívei vagyunk. Kennedynek, Budapestet érintő célzásaira Hruscsov ezt írja: „Nem célzással, hanem kereken kijelent­hetem önnek: Önök, az USA, meg­fojtották Guatemala függetlenségét azzal, hogy kiküldték oda zsoldosai­kat. Most Kubában is megkísérlik ezt. Az USA könyörtelenül kizsák­mányolja és gazdasági rabságban tartja a latin-amerikai országokat és a világ sok más országát. Hruscsov megjegyzi, hogy ha az amerikai elnök politikáját kellene követni, akkor az ő országa ellen is lehetne kívülről szervezni ilyen ak­ciókat, melyek örökre véget vetné­nek a militarista politikának, a fe­nyegetések és a szabadságszerető népekkel szemben alkalmazott erő­szak politikájának. Hruscsov kijelenti, hogy ha az emigránsokat, főként a fegyveres emigránsokat felhasználják azon or­szágok ellen, melyekből elmenekül­tek, akkor ez viszályokat és hábo­rúkat fog szülni s ezért jő lenne felhagyni ilyen esztelen akciókkal. Az elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy szeretné szabad­nak látni Kubát, Hruscsov megjegy­zi: az USÄ-nak e kis ország ellen irányuló valamennyi akciója megcá­folja ezt. Az USA kormányának viszonya Kubához azt bizonyítja, hogy az amerikai kormány nem biztos a sa­ját rendszerében, az USA politikájá­ban. „Önök nem biztosak e rend­szerben s ezért félnek, hogy Kuba példája átterjedhet más országok­ra." A szovjet állam mindenkor elszán­tan védelmezte a népek szabadsá­gát és függetlenségét, ezért nem ismerheti el az Egyesült Államok­nak azt a jogát, hogy más országok sorsáról döntsön. N. Sz. Hruscsov hangoztatja, hogy a szovjet kormány álláspontja nemzetközi ügyekben változatlan. A Szovjetunió őszinte megegyezést óhajt az USÁ-val és a világ többi országával a leszerelésben és más kérdésekben is, melyeknek megol­dása hozzájárulna a békés együtt­élés biztosításához. vonja a Magyar Népköztársaság kül­döttsége megbízóleveleinek érvényes­ségét és hangsúlyozták, hogy Kína központi kormányának a Kínai Nép­köztársaság kormányát tekintik, amely egyedül jogosult Kínát az ENSŽ-ben képviselni. Jirí Nősek külügyminiszterhelyet­tes, Csehszlovákia küldötte is fel­szólalt a mandátumbizottság jelenté­sével kapcsolatos vitában. A plénum ezután visszatért a költ­ségvetési kérdések megtárgyalásának befejezéséhez. Az USA nyomására a közgyűlés plénuma 54 szavazattal 15 ellenében megszavazta a határoza­ti javaslatot, 23 küldött tartózkodott a szavazástól. A kisebb államok és a gazdaságilag kevésbé fejlett orszá­gok javarésze gyakorlatilag csupán jelképesen járul hozzá a költség­vetés fedezéséhez. A szocialista or­szágok már az előző tárgyalásokon kijelentették, hogy az elfogadott ha­tározati javaslatból kifolyólag nem vállalnak kötelezettséget. A közgyűlés plénuma szombaton reggel rátért a legfontosabb kérdés, a Kubai Köztársaság elleni agresszió kérdésének tárgyalására. A gyűlés elé két határozati javaslatot terjesz­tettek: a mexikói javaslatot, amelyet a Szovjetunió is támogat, és a hét latin-amerikai ország javaslatát. A mexikói javaslat felszólít minden államot, biztosítsa, hogy területét és anyagi forrásait nem fogják felhasz­nálni a Kuba elleni polgárháború elősegítésére és azonnal véget vetnek minden olyan tevékenységnek, amely további vérontásra vezethetne. A ja­vaslat mellett 41-en, ellene 35-en szavaztak, 20 küldöttség tartózkodott a szavazástól. A hét latin-amerikai ország határozati javaslatát 59 sza­vazattal 13 ellenében jóváhagyták, azonban csupán azon bekezdés ki­hagyása után, amely javasolta, hogy a Kuba elleni agresszió kérdését az Amerikai Államok Szervezetében tár­gyalják meg. A közgyűlés eképpen a Kubai Köztársaság mellé állt, amely határozottan elutasította, hogy az USA agressziója elleni vádját azon szervezetnek adják át, amelyben az USA főszerepet játszik. A szavazás előtt Raul Roa kubai külügyminisz­ter beszédet mondott, amelyben az­zal vádolta a USÁ-t, hogy további agresszív akciókra készül Kuba ellen. A javaslat elfogadása azon bekez­dés kihagyásával, hogy a Kuba elleni amerikai agresszió kérdését az Ame­rikai Államok Szervezete tárgyalja meg, a békeszerető erők sikere és a kubai nép győzelmének következ­ménye a fegyveres intervenció fö­lött. Az ENSZ közgyűlésének plénuma pén­teki második ülésén a Gyámsági Tanács által előterjesztett három pontról tár­gyalt. Í6 szavazattal jóváhagyta a bel­ga gyámsági igazgatás alatt álló Ruan­da-Urundi terület politikai foglyai teljes és feltétlen meg kegyeimezesét, a tör­vényhozó testület tagjainak választását és a népszavazást követelő határozati ja­vaslatot. A választásokat és a népsza­vazást 1961 augusztusában hajtják vég­re. E javaslat ellen csupán a belga küldöttség szavazott, négy küldöttség tartózkodott a szavazástól. A plénum továbbá Ruanda-Urundira vonatkozólag egy másik határozati ja­vaslatot is egyhangúlag jóváhagyott, amely javasolja az igazgató hatalomnak, kérje az ENSZ-t és szakosított szerveit, hogy a technikai segítség keretében Ruanda-Urundi területére szakértői cso­portot küldjön, amely áttanulmányozná a földreform kérdéseit és javasolná a föld­reform végrehajtását e területen. A közgyűlés plénuma a harmadik elfo­gadott határozattal az ENSZ titkárságának utasítást adott ENSZ tájékoztató közpon­tok létesítésére három gyámsági terüle­ten, mégpedig: Tanganyikában, Ruanda­Urundlban és Üj-Guineában. A plénum ezután rátért a Gyámsági Tanács javaslatának megtárgyalására Brit­Kamerun gyámsági terület jövőjére vonat­kozólag. A határozati javaslatot 64 sza­vazattal 23 ellenében elfogadták. 20 kül­döttség tartózkodott a szavazástól. A ha­tározat jóváhagyta a Brit-Kamerun terü­letén februárban végrehajtott népszavazás eredményét, amely szerint a terület északi részét június 1-én Nigéria Szövetséghez és Dél-Kamerunt szeptember 1-én a Ka­merun Köztársasághoz csatolják. A plenáris ülés befejezése előtt az elnök bejelentette, hogy számos pon­tot, a többi között az úgynevezett koreai kérdést, a magyar kérdést, a világűr békés kihasználásának kér­dését, az ENSZ afrikai programját és más kérdéseket a jövő közgyűlésre halasztanak, mert időhiány miatt e kérdésekről nem lehetett tárgyalni. Röviddel a reggeli hat óra után New York-i időszámítás szerint, vagyis 12 óra után a mi időszámítá­sunk szerint az elnök bezárta az ENSZ XV. közgyűlését. Fasiszta lázadás Algírban (Foív'atás az 1. oldalról) eia tartományokban" elrendelték az ostromállapotot. A lázadók parancsa értelmében letartóztatják és hadbí­róság elé idézik azokat a szemé­lyeket, akik amellett foglaltak ál­lást, hogy Franciaország hagyja el Algériát és Szaharát. ' A parancsot Challe tábornok, az algériai francia hadsereg volt főparancsnoka, Salan Jouhaud és Zeller tábornok írta alá. Jean Morint, a kormány algériai főbiztosát és Gambiez tábornokot, az algériai francia csapatok főparancs­nokát internálták. i Oran és Constantine nem csat­lakozott a lázadókhoz De Pouilly tábornok, az oráni és Gouraud tábornok, a constantinei francia csapatok parancsnoka nem teljesítette az algíri lázadók ultimá­tumát, hogy csatlakozzanak hozzá­juk. Oránban tüntettek az „ultrák". Terrenoire, a párizsi kormány tá­jékoztatásügyi minisztere délelőtt kijelentette az újságírók előtt, hogy „az esztelen algíri vállalkozás el­szigetelt jelenség". Debré miniszterelnök de Gaullenál De Gaulle tábornok, francia köz­társasági elnök tegnap két ízben kihallgatáson fogadta Debré minisz­terelnököt, aki tájékoztatta őt az algíri helyzetről. A beszélgetésükről kiadott közleményben azt olvassuk, hogy a kormány intézkedéseket fo­ganatosít a „törvények érvényben tartására". Párizsban nyugalom van A hivatalos közlemény szerint Franciaország egész területén biz­tonsági intézkedéseket léptettek életbe. A közrendet sehol sem zavar­ták meg. Elrendelték a rendőri ké­szültséget. A párizsi rendőrfőnöksé­gen és a hadügyminisztériumban nagy a sürgés-forgás. A Francia Kommunista Párt együttműködést ajánl fel Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára szombaton levélben fordult a politikai pártokhoz és szakszervezetekhez. Közös akcióra szólította fel őket. Thorez leveléhez csatolták a Francia Kommunis­ta Párt politikai bizottságának felhívását is a francia néphez. A felhívásban ezt olvassuk: A fasiszták újra akcióba lépnek Algé­riában. A katonai kaszt átvette a hatal­mat a harcoló Algéria fővárosában. Abban a reményben hajtotta végre a puccsot, hogy elkerüli a francia nép azonnali vá­laszát. Ezeknek az embereknek az a vá­gyuk, hogy megakadályozzák az algériai béketárgyalást és előkészítsék a fasiz­mus hatalomra jutását Franciaországban. A Francia Kommunista Párt felszólítja a munkás- és demokratikus erőket, ad­ják meg nekik az azonnali választ, indít­sanak egységes akciót, követeljék az al­gériai puccs szervezőinek elmozdítását és szigorú megbüntetését. A GGT haladó szellemű szakszervezeti központ is felszólította a dolgozókat, hogy egyesüljenek é» hiúsítsák meg a felforgató elemek újabb kísérletét. For­duljanak a kormányhoz és követeljék hogy most már tegyen erélyes intézkedé­seket a jobboldali szélsőséges elemek el­len, vessen véget az algériai háborúnak. A GGT elnöksége közölte, hogy minden intézkedést megtesz a szakszer vezetek akcióegységének megteremtésére. A többi szakszervezeti központ is el­itélte az algíri katonai puccsot. Olié tábornok az algériai . fegyveres erők új főparancsnoka Olié tábornokot, vezérkari főnököt ne­vezték ki az algériai francia hadsereg új főparancsnokává. A tábornok Jogse mi­niszterrel együtt Algériába utazott. Az algériai francia hadsereg eddigi főpa­rancsnokát, Gambiez tábornokot az ejtő­ernyősök fogságba ejtették s így nem gyakorolhatja parancsnoki tisztségét. Debré miniszterelnök rádióbeszédében megerősítette azt a hírt, hogy Algírban az idegenlégió alakulatai vették át a hatalmat, mcgszáll'ák a középületeket és fogságba ejtették az algériai francia vezetőket Debré kijelentette, hogy a francia kormány kész érvényesíteni a „nemzet akaratát". JUJ SZÖ 2 * 1961. április 12.

Next

/
Thumbnails
Contents