Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-21 / 110. szám, péntek

1961. április 21. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 110. szám KORUNK EMBERE Minden kornak vannak hősei — olvashatjuk vagy hallhatjuk gyakran ezt a megállapítást. Az egykori történészek, akik jobbára a múlt kizsákmányoló rendszereit dicsőítették a hősiesség fogalmát is a saját szájuk íze szerint magyarázták. Az ő hőseik véres csatákban arattak diadalt diadal után, hatalmas területeket foglaltak el, igáztak le. Arról azonban bölcsen hallgattak, hogy a legnagyobb hadvezérek dicsősége is az egyszerű katonák, a „közlegények" ezreinek áldozatkész küzdelméből született. Arról sem beszéltek, hogy a nagy uralkodók hatalmát és dicsőségét is az emberek millióinak munkája alapozta meg. Ezek az egyszerű emberek alkották és teremtették meg a társadalom minden gazdagságát. Nem az uralkodók és hadvezérek, hanem a dolgozók névtelen milliói juttatták társadalmunkat legkezdetlegesebb formájától a mai magas színvonalra. E névtelen hősök millióinak az érdeme, hogy a kőkorszaktól a társadalmi fejlődés mai magas fokára jutottunk. E névtelen milliók történelmi szerepét csak a kommunista párt ismerte el és értékelte érdemben. A kommunista párt — társadalmunk vezető ereje — azért töltheti be történelmi szerepét, mert politikájában a tömegekre támaszkodik, évszázados vágyaikat testesíti meg és ismeri mindennapi szükségleteiket. Ebből már szinte magától értetődik, hogy a „kor emberei" a múltban is csak azok lehettek, akik megértették, mire van a néptömegeknek szüksége és e tömegek érdekeit képviselték. Azok, akik megértették a társadalmi fejlődés irányát és minden tudásukat, szervezőképességüket annak szolgálatába állították. Ma is beszélünk korunk embereiről. Nem csodaemberekről van szó. Mindennap találkozunk velük — velünk élnek, velünk dolgoznak. Mindazokat ide sorolhatjuk, akik munkahelyükön becsülettel teljesítik a fejlett szocialista társadalom építéséből eredő feladatokat. Röviden így mondhatnók: korunk embereinek nevezhetjük mindazokat, akik megértették a társadalom szükségleteit. S mire van szüksége a társadalomnak? Arra, hogy a maga helyén mindenki úgy dolgozzon, hogy minél többet termelhessünk, hogy az emberek mindig jobban és jobban élhessenek. Hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban mindig kevesebb fáradsággal termelhessünk. A társadalom szükségleteit nem lehet külön-külön, egymástól elszigetelten értelmezni. A feladatok teljesítése közös ügy. Nem elég, hogy az egyén becsülettel teljesíti feladatát, teljesíti és túlszárnyalja normáját és semmi mással, senki mással nem törődik. A kötelesség teljesítése nem azzal végződik, hogy a munkás műszak után megtisztítja gépét és nyugodt lelkiismerettel távozik az üzemből. A társadalom érdekei megkövetelik, hogy az elvégzett munkát értékeljük és megbeszéljük az előttünk álló feladatokat. Tanuljunk a hibákból, cseréljük ki kölcsönösen tapasztalatainkat. Äm a társadalomnak még nem minden tagja egyformán aktív. A kölcsönös tapasztalatcserét valakinek szerveznie kell. S ezt a munkát nem hagyhatjuk néhány egyénre. Mindig több és több aktív szervezőre lesz szükségünk. Hisz társadalmunk az állam funkcióit mind nagyobb mértékben ruházza át a társadalmi szervezetekre és intézményekre. A társadalom szükségleteinek megértése annyit jelent, hogy ezeknek megfelelően cselekszünk, nemcsak munkahelyünkön, hanem a mindennapi életben is. A társadalom néha még ennél is több megértést kíván az egyéntől. A szocialista társadalomnak érdeke, hogy az egyén érdeke összhangban legyen a közösség érdekeivel. A munkás az egész társadalom érdekében növeli a munkatermelékenységet, de ugyanakkor az ő jövedelme is növekszik. A szövetkezet növeli a terméshozamokat, több terméket ad az államnak, ám ugyanakkor tagjainak is haszna származik belőle. A nagyobb munkatermelékenység végső fokon az árak leszállításában mutatkozik meg. Ezért a legerélyesebben vissza kell utasítanunk az afféle bölcselkedőket, akik arról papolnak, hogy a közösség érdekei nem lehetnek azonosak az egyén érdekeivel. Ezeket a hazug rágalmakat ellenségeink terjesztik és azt magyarázgatják nagy igyekezettel, hogy a szocialista társadalomban az ember teljesen elveszti egyéniségét. E minden alapot nélkülöző „elméletek" célja a tőkés országok dolgozóinak megtévesztése, és a szocializmus nemes eszméinek kiforgatása. A burzsoázia bölcsészei próbálgatják ily módszerekkel elijeszteni a tőkés országok dolgozóinak millióit. A valóságot azonban semmiképp sem lehet véka alá rejteni. Napjaink valósága mindennél beszédesebb bizonyíték arra, hogy a munkások igazi szabadságát éppen az a társadalom biztosítja, amely megszünteti az embernek ember általi kizsákmányolását. Nem szükséges részletezni mindazt, amit társadalmunk tagjainak a művelődés, egészségvédelem, a kultúra terén és életünk minden szakaszán nyújt. Mit kap a munkás a tőkés társadalomban? A legjobb esetben, munkanélküliség esetén csekély segélyt. Mert a tőkés társadalom még munkát sem képes biztosítani dolgozói számára! Példa erre a legfejlettebb és a leggazdagabb tőkés ország, az Amerikai Egyesült Államok, ahol a legutóbbi jelentések szerint több mint hatmillió munkanélkülit tartanak nyilván! Hazánkban az egyénnek sohasem volt olyan szabadsága, mint éppen a szocialista társadalom feltételei közepette. Sohasem becsülték úgy meg a dolgozó embert mint most. így társadalmunkban az egyén és a közösség érdekei között harmonikus az összhang. A társadalom érdekeinek megsértése azonban nem csupán az 'egyén számára érvényes. Számos példát sorolhatnánk fel, amikor az üzem, város vagy község a társadalmi érdekeket figyelmen kívül hagyva, mindenáron saját lokálpatriota érdekeit igyekszik érvényre juttatni. Csodálkozhatunk-e aztán, ha az egyén is csupán saját egyéni érdekeit helyezi előtérbe? Lám, milyen széleskörű vitaanyag lenne a korunk embereiről szóló értekezés. Sok mindenről szólhatnánk még, de mindenképpen egy nevezőre jutnánk: mindenhol,, mindenkinek és minden körülmények közepette a társadalom érdekeit kell szem előtt tartania. A KUBAI HADSEREG ÉS MILÍCIA megsemmisítő csapást mért az imperialista zsoldosokra KÖZLEMÉNY A KUBAI ZSOLDOSOK FELSZÁMOLÁSÁRÓL • 72 ÓRA ALATT LE-i VERTÉK AZ INTERVENCIÓSOKAT • AZ ELLENFORRADALMI BANDÁKAT SZÉTVERTÉK ÉS MOCSARAKBA SZORÍTOTTÁK © A KUBAI HADSEREG NAGYMENYNYISÉGÜ AMERIKAI HADIANYAGOT ZSÁKMÁNYOLT New York (ČTK) — A Csehszlovák Távirati Iroda telefonjelentést kapott a Prensa Latina sajtóirodától New Yorkból, hogy Fidél Castro, a kubai forradalmi fegyveres erők főparancsnoka közleményt adott ki a kubai zsoldosok végleges felszámolásáról. A közlemény így hangzik: A forradalmi hadsereg és a nemzeti forradalmi milícia alakulatai támadással bevették a kubai területen partraszállt zsoldosok utolsó pozícióit. Tegnap délután 17,30 (időszámításunk szerint 23,30) órakor elesett Plaia Giron, a zsoldosoktői megszállt utolsó pont. A forradalom győzött, bár győzelmét sok harcosa drága életével fizette meg. A forradalmi harcosok szembeszálltak az agresszorokkal és állandóan támadták őket, lélegzetvételnyi időt sem hagytak nekik és így nem egészen 72 őra alatt megsemmisítették azt a hadsereget, amelyet az Egyesült Államok imperialista kormánya hónapokon át szervezett. Az ellenség megsemmisítő vereséget szenvedett. A zsoldosok egy része igyekezett hajóra szállni és külföldre menekülni, de a forradalmi légierők elsüllyesztették a hajókat. A többi zsoldosok, miután halottakban és sebesültekben súlyos veszteségeket szenvedtek, teljesen szétszóródtak a mocsaras vidéken, ahonnan nincs menekülési lehetőségük. Megsemmisítő csapás érte az amerikai beavatkozókat A forradalmi erők nagymennyiségű észa/k-amerikai gyártmányú fegyvert, köztük sok Sherman-mintájú nehéztankot zsákmányoltak. A zsákmányolt hadianyag pontos jegyzéke még nem készült el. Világ proletárjai, egyesüljetek ! A TOPOĽNIKI EFSZ-BEN (Dun. Streda-i járás) gondoskodnak a traktorosok továbbképzéséről. Hetente kétszer tartanak előadást 36 fiatal szövetkezeti tag részére. A szövetkezetben el akarják érni, hogy a traktorok két műszakban dolgozhassanak. (J. Valko — CTK — felv.) A VILÁG SAJTÖIRODÁI ÉS RÄDIÖLEADÖI CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT KÖZÖLTÉK A KUBAI KORMÁNY NYILATKOZATÁT AZ AGRESSZOROK LEVERÉSÉRŐL. A MOSZKVAI RÁDIÓ FÉLBESZAKÍTOTTA RENDES ADÁSÁT, HOGY KÖZÖLHESSE A HlRT. A SAJTÓIRODÁK MÁR KOMMENTÁLJÁK A KUBAI NÉP GYŐZELMÉNEK JELENTŐSÉGÉT. A Francé Presse kommentátora hangoztatta, hogy a Castro elleni erők leverése különösen Latin-Amerikában keltett nagy visszhangot. A latin-amerikai országok nagy érdeklődéssel figyelték az eseményeket, s bennük döntő próbát láttak. Fidél Castro tanítása megerősödve állta ki a próbát és a latin-amerikai országok lakossága szemében bátor kísérletnek tűnik az amerikai gyámkodás igájának lerázására. A Reuter párizsi tudósítója jelenti: a kubai kormány győzelmében illetékes párizsi körök nemcsak az USA és az új elnök, hanem az egész Nyugat tekir.* jlyének rohamos hanyatlását látják. A francia vezetők egyetértenek abban, hogy a kubai nép győzelmét Kelet győzelmének fogják tartani a Nyugattal szemben. Ezen az amerikai kormánynak az az állítása sem változtat, hogy „semmi köze sincs" az akcióhoz. A Washington Post csütörtöki számában borúlátó cikket közölt és felvetette a kérdést, milyen kedvezőtlen kihatása lesz a kubai vereségnek a Kennedy-kormányra- A lap azt írja, hogy Castro erői sokkal elszántabbak és jobban szervezettek, mint azt a lázadók feltételezték. A Reuter New York-i tudósítója szerint a lázadók elvesztették tekintélyüket és ez a megállapítás a Kennedy-kormányra is teljes mértékben vonatkozik, mivel nyilvánosan helyeselte a lázadók cselekedeteit. Havanna (ČTK) — A kubai kormány rádióleadója csütörtökön délelőtt bejelentette, hogy teljes győzelmet arattak a Kubai Köztársaság területére galádul betört agresszorokon. A beavatkozók és az ellenforradalmárok floridai főhadiszállása kénytelen volt beismerni, hogy „tragikus Kuba hős népe mellett állunk győzelmes harcában. Több mint 100 ezet dolgozó vett részt szerdán Prágában az ö-város téri manifesztáción, amelyen felháborodással ítélték el az imperialisták Kuba elleni agresszióját. :J. Tachezy — CTK felv.) Lenyűgöző látvány, amikor olyan hatalmas üzemben, mint a Kráľovo Pole-i gépgyár, a dolgozók egyes munkarészlegekről egy irányba özönlenek. Az egység megnyilvánulása már az is, ahogy a dolgozók üzemi gyűlésükre igyekeztek. Az új gépcsarnokban lelkesen üdvözölték a Brnóban tanuló kubai diákokat. Az üzemi gyűlésen a pártbizottság elnöke örömét fejezte ki, hogy a hadihelyzet röviden az amerikai imperialistáktól támogatott banditák partraszállása után a hazájukat hősiesen védő kormánycsapatoknak és milicistáknak kedvezett. Az egyik kubai diák beszédében nagyra értékelte népink egyetértését és tárnom gatását. Az izem dolgozói tiltakozó táviratot küldtek a prágai amerikai nagykövetségnek és üdvözlő táviratban feiezték ki mély rokonszenvüket Kuba prágai nagykövetségének. Az üzemi gyűlésen részt vettek az új gépcsarnok építésén dolgozó munkások is. Később munkahelyükön felkerestük Tonka Ignác munkacsoportját, amely Tomasikovőről jár ide munkába. Tonka csoportvezető elvtárs elmondotta, hogy a szovjet világűrrepülésről érkezett örömhír után mély felháborodással fogadták a kubai intervencióról érkező jelentéseket. (d. v.) veszteségeket" szenvedtek a kubai harcokban. A londoni reggeli lapok sem leplezik, hogy kudarcba fulladt az amerikaiak kubai kalandja. A konzervatív (Folytatás a 3. oldalon) A népi forradalmi kormány a következő órákban részletes közleményt ad ki az eseményekről. FIDÉL CASTRO, a forradalmi fegyveres erők főparancsnoka