Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)

1961-04-17 / 106. szám, hétfő

12—14-i A Keletszlovákiai Vasmű az ötéves terv egyik legnagyobb építkezése Emil Chlebe c elvtárs beszámolója 'A harmadik ötéves terv egyik legjelentő­sebb és legnagyobb mérvű akciója a Kelet­szlovákiai Vasmű építése. Nagyságáról képet ad az a tény, ftogy a kerület beruházási ösz­szegének jelentős részét e létesítmény épí­tésére fordítjuk. A Keletszlovákiai Vasmű építése következtében a kohóipar lesz Kelet­Szlovákia legfontosabb iparága. Tudatában vagyunk annak, hogy a legkor­szerűbb kohászati berendezéssel felszerelt Keletszlovákiai Vasmüvet a fejlett szocia­lista társadalom építésének időszakában épít­jük. * Ebből az következik, hogy itt kifeje­zésre kell jutni az új munkakörnyezetnek, a munka új formáinak, az új technológiának, mégpedig nemcsak a jövendő üzemben, ha­nem már ma, az építkezés során is. Olyan üzemet építünk, amely nagyságával és műszaki felszerelésével a világ legkorsze­rűbb üzemei közé tartozik, elkészülte után csak 18 hasonló, hozzá mérhető üzem lesz a világon. A KELETSZLOVÄKIAI VASMŰ DÖNTŐ FONTOSSÁGA A Keletszlovákiai Vasmű nagy jelentősége nyilvánvaló továbbá abból, hogy egész nép­gazdaságunk fejlődésének fontos részét je­lenti. 'I ' A Keletszlovákiai Vasmű építése döntő mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság világméretekben igen előkelő helyet foglaljon el. 1970-ben egy lakosra számítva több mint 1000 kg acélt fogunk termelni s így jelentősen megelőzzük a legfejlettebb kapitalista országokat is. A Keletszlovákiai Vasmű mélyrehatóan be­folyásolni fogja egész gazdaságunkat. Nagy­mértékben hozzájárul nemcsak a fejlett szo­cialista társadalom, hanem az eljövendő kom­munista társadalom anyagi-műszaki alapjá­nak kiépítéséhez is. A Keletszlovákiai Vasmű építkezésén le­mérhetjük a nemzetközi szocialista munka­megosztás jelentőségét is. A Szovjetunió már az előkészületi munkálatok során nagy segít­séget nyújtott nekünk, rendelkezésünkre bo­csátja az alapvető kohászati gépcsoportok bevált típusainak terveit. Ettől eltekintve a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság gépeket és berendezést szállít ne­künk. A Szovjetunió segítséget nyújt a szak­dolgozók képzésében, majd a próbaüzemel­tetésben és a nagyolvasztók számára ércet, a hőfejlesztő mű számára pedig szenet fog szállítani. Az építkezés 1960. január 4-én kezdődött, de már 1961. július 1-én aeélkonstrukciót gyártunk 40 000 négyzetméternyi termelési felületen. 1963. májusában a vasmű hőerő­műve és villanyműve megkezdi a gőz- és a villanyáram termelését, ugyanezen év jú­lius 1-én a hideg hengerdében elkészülnek az első lemezek, egy évre rá gyártani kezdik a kokszot és a nyersvasat, 1964. október 1-én pedig a meleghengerdében kezdődik el a ter­melés, míg 1965. májusában kikerül az első acél az oxigénes konvertorokből. A Keletszlovákiai Vasmű építése nagy je­lentőségű Szlovákia gazdaságának fellendíté­se és az ország keleti részének iparosítása szempontjából. Kiépül a vegyipar, különösen a nitrogéntartalmú műtrágya, a műanyagok, az építkezési anyagok termelése, az utóbbi esetében növekedni fog főleg a mészkő, a magnezit, a cement és az előgyártott elemek termelése. A Keletszlovákiai Vasmű kedvezően fogja befolyásolni nemcsak Szlovákiában, hanem országos méretekben is a gépipar fejlődését, a közlekedés, a közszolgáltatások és a pol­gári építkezések hatalmas jellegű fellendíté­sét fogja kiváltani. A vasmű építése Kelet­Szlovákia lakossága számára többezer új mun­kalehetőséget biztosít, s így jelentősen hoz­zájárul életszínvonalának emelkedéséhez. Ez­zel döntő lépést teszünk a kelet-szlovákiai kerület és a többi kerület között fennálló, az anyagi és a kulturális színvonalban mu­tatkozó különbségek végleges kiküszöbölé­sére. A kelet-szlovákiai ipari alap fejlesztése, amelynek bázisa a Keletszlovákiai Vasmű, magéval vonja Kelet-Szlovákiában a munkás­osztály erősödését, gyarapodását s vezető szerepének elmélyülését. 61 000 LAKÁS ÉPÜL A KERÜLETBEN A harmadik ötéves tervben a decentralizált építkezés szakaszán 12,4 milliárd korona lesz a beruházás. 61 000 lakásegységet, 258 álta­lános iskolát, 4200 tanuló számára új szak­iskolákat építUnk, a kórházakban és a gyógy­intézetekben 1670-nel bővítjük az ágyak szá­mát. Nem csekélyebb beruházási feladatok várnak ránk a mezőgazdaságban és a talaj­javításban is. Az ipari termelés növekedésével összhang­ban 1965-ben 320 000-re fog gyarapodni az alkalmazott személyek száma az 1960 évi 262 600 fővel szemben. A párt és a kormány jelentős anyagi esz­közöket bizott ránk a kelet-szlovákiai kerület fejlesztése céljából. Tőlünk, a kerület párt­szerveitől és valamennyi fokozatú nemzeti bizottságától függ, hogy ezeket az eszközö­ket a leggazdaságosabban használjuk fel. Chlebec elvtárs beszéde további részében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a kerü­letben az elmúlt esztendőkben miért maradt le az építészet. Rámutatott arra, hogy a párt kerületi bizottságának irodája 1960-ban, főleg az év vége felé konkrét intézkedéséket fo­ganatosított a lemaradás kiegyenlítésére, ami­nek eredményeképpen néhány pozitív ered­ményt értek el ez év első negyedében. A ke­rületi vállalatok megjavították munkájukat és a tervfeladatokat 102 százalékra teljesítették, ami az évi feladatok 21 százalékát teszi ki. Az első negyedévben átadtak rendeltetésének 859 lakásegységet és így az évi feladat 19 százalékát valósították meg. 1960-ban 100,3 százalékra teljesítették az építkezési anya­gok termelési tervét. Ennek ellenére hiány mutatkozik cementben, mészben és könnyű építkezési anyagokban. A kerület termelése nem fedezi a gyorsan emelkedő szükségletet. A termelés és a fogyasztás közötti arány­talanság kiküszöbölése érdekében 1961-1985­ben új építkezési anyagot gyártó üzemeket építünk. Kerületünk nagy fogyatékossága az volt, hogy a múltban nem láttunk hozzá elég ha­tározottan az építészet iparosításához és az építkezés új módszereinek bevezetéséhez, valamint a típusépítkezés alkalmazásához. A gyakorlatban ehhez csak 1959-ben és 1960­ban láttunk hozzá. A beruházási építkezés lemaradásának ke­rületünkben a múltban az volt a fóoka, — s ezzel a jelenséggel még ma is találkoz­hatunk — hogy a beruházásokat nem készí­tették elő komplex módon. A nemzeti bi­zottságok ki nem elégitően hangolták egybe a beruházási építkezés valamennyi résztvevő szervének igyekezetét. Nagyon komoly problémával kell megküz­denünk a vízellátás terén mind az új telepü­léseken, mind Košice régi részében, beleértve a Keletszlovákiai Vasmű építkezését. Intézke­déseket foganatosítunk, hogy megfelelő meny­nyiségben álljon rendelkezésünkre egészsé­ges jó ivóvíz. Rendkívüli nehézségeket okoz főleg Košicén az új településék fűtésének megoldása. A lakásépítkezés tervezési szakaszán is in­tézkedéseket teszünk a hibák megszüntetése érdekében. A múlthoz viszonyítva itt lényeges javulás észlelhető. A MUNKATERMELÉKENYSÉG GYORSABB NÖVELÉSÉNEK KÉRDÉSEI Chlebec elvtárs rámutatatott, hogy ez idén a munkatermelékenység növekedésének 62,8 százalékát műszaki fejlesztés útján érik eL A munkatermelékenység növelésének to­vábbi forrása a munkaidő, az alapvető esz­közök még jobb kihasználása, a gépállás ki­küszöbölése s elsősorban a káderek szak­képzettségének növelése. A harmadik ötéves terv folyamán csak az építkezési szerveze­tekben 36 ezer főről 44 ezer főre emelkedik a dolgozók száma. Az igényes feladatok meg­valósításának egyik alapvető feltétele a dol­gozók szakképzettségének emelése. A kelet­szlovákiai kerület műszaki-gazdasági dolgo­zói közül jelenleg csak 6,5 százalék rendel­kezik főiskolai képzettséggel, míg a szlovákiai átlag 10,3 százalék. A szakiskolai képesítéssel a dolgozóknak csak 42 százaléka rendel­kezik. A müszaki-gaadasági dolgozók több mint fele nem rendelkezik megfelelő szak­képesítéssel. Hasonló a helyzet a segédmun­kások esetében. 1965-ig 73 százalékra akar­juk emelni a jelenlegi 53 százalékról a szak­képzett dolgozók részarányát és 68 száza­lékra a jelenlegi 48 százalékról a főiskolai, magasabb és alacsonyabb fokú szakiskolai képzettséggel rendelkező műszaki-gazdasági dolgozók számát. Chlebec elvtárs beszámolója '••< -m részletesen foglalkozott a kel. s/ ;e­rület pártszervezeteinek és szerveimé. tel­adataival. Pozitívumként kiemelte, hogy tavaly a kerület építészeti üzemeiben 615 új tagje­löltet vesttek fel a pártba a legjobb munkások, mesterek és műszaki dolgozók sorából. Be­számolóját így fejezte be: továbbra is elmé­lyítjük a beruházási építkezés szakaszán az irányítás és az ellenőrzés bevált formáit és módszereit. A pártszervekben és szerveze­tekben rendszeresen foglalkozni fogunk az adott helyzettel, mégpedig szoros kapcsolat­ban a pártmunka színvonalával. így akarunk javítani a helyzeten, kerületünkben uralni a beruházási építkezés hatalmas méretű fej­lődését. Ezek a feladatok ugyanis csak úgy valósíthatók meg, ha minden kommunista és a kerület valamennyi dolgozója szívügyévé válnak. Szocialista köztársaságunk fővárosa továbbfejlesztésének tervei Antonín Krček elvtárs beszámolója A párt Központi Bizottságának határozata, amelynek értelmében Prágában 1965-ig meg kell oldanunk a lakáskérdést, fontos részét képezi annak a tervnek, amely körvonalazza a főváros fejlesztését a harmadik ötéves terv­ben és az azt követő időszakban. Habár az el­múlt 15 év alatt 31000 új lakás épült, a la­kásalap összetétele csak csekély mértékben változott. A közszolgáltatások színvonala is lemarad a növekvő igények mögött. Hasonló a helyzet az iskolák, kulturális és társadalmi intézmények terén is. A (elszabadulás után egyszerre nem kü­szöbölhettünk ki minden fogyatékosságot, mi­vel a népgazdaság fejlesztésének s az ország egyes területei gazdasági kiegyenlítésének fontosabb feladatai álltak előttünk, mint Prága problémáinak megoldása. Prága ennek követ­keztében sok tekintetben lemaradt, ami külö­nösen a lakásépítkezés terén észlelhető. Ezért olyan fontos, milyen lesz Prága képe a jövő­ben. A helyes eljárás érdekében nemcsak az adott helyzetből kel! kiindulnunk, hanem te­kintetbe kell vennünk a múltat is, amely a fővárosban örökül hagyta a kulturális mű­emlékek nagy gazdagságát. A város tovább­fejlesztésében szem előtt kell tartanunk az előttünk élt nemzedékek által alkotott értékes művek megőrzésének követelményét. < A SZOCIALIZMUS LÉTREHOZTA A VÁROS ÁTÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIT Ennek az átépítésnek alapja az irányt szabó területi terv. Ez távlatilag meghatározza Prá­ga fejlesztését 1980-ig. Ezt a tervezetet meg­tárgyalás céljából a CSKP Központi Bizottsá­gának politikai irodája elé terjesztjük. A vá­rosépítési tevékenység jelenlegi konkrét tar­talmát a harmadik ötéves terv feladatai ké­pezik. Krček elvtárs ezután rámutatott néhány alapvető problémára, néhány megoldandó fel­adatra. Prágát a jövőben is leginkább az fogja jellemezni, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosa, vagyis közigazgatási, társadalmi és kulturális központ, amelynek nemzetközi jelentősége mind politikai, mind pedig kulturális és idegenforgalmi szem­pontból növekedni fog. A városban megma­radnak jelentős mértékben az ipari üzemek, elsősorban a gépipar. A lakosság száma a jövőben sem haladja meg az egymilliót. Ezekből az előfeltételekből kiindulva Prága továbbfejlesztésének iránya elsősorban a la­kásalap minőségi megváltoztatása, a város társadalmi intézményeinek gyarapítása lesz, hogy így állandóan emelkedjék az életszínvo­nal. Egyes, a városban nem kívánatos üze­mek a központból a város szélére kerülnek, s a túlságosan népes városközpont, valamint az ahhoz kapcsolódó városnegyedek lakossá­gát arányosabban helyezzük szét s ezzel a közlekedés problémáit is jobban megoldjuk. Az Ipari termelés abszolút térfogatát tekintve növekedni fog, viszont csökken százalékos részaránya az országos termelésben. Az új építkezésekkel egyidőben tervszerűen meg­valósítjuk a város történelmi jelentőségű ré» szeiriek rekonstruálását, azzal a céllal, hogy itt is tökéletesítsük a lakáskultúrát. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű általában a la­kásalap karbantartása s e célra a harmadik ötéves tervben majdnem annyit fordítunk, mint új lakások építésére. A harmadik ötéves tervben főleg szabad térségeken építkezünk majd, mivel a fő fel­adat a lakásprobléma megoldása. Csak ennetí sikeres teljesítése után látunk hozzá nagyobb méretekben s tervszerűen a régi, meg nem fe-. lelő épületek lebontásához. A negyedik ötéves tervben legalább 50 000 új lakást építünk, mégpedig főleg a város északi peremén. E probléma komolyságáról tanúskodik például az, hogy ha Žižkov negyedében 64,5 hektárnyi területen el akarjuk érni azt, hogy hektáron­ként legfeljebb 300-an lakjanak, akkor 20 000 fővel kell csökkenteni az ott élő lakosság szá­mát. Rendkívül fontos a párt Központi Bizottsá­gának az a döntése, hogy átépítjük és re* konstruáljuk a prágai vasúti csomópontot* A Prága-Közép, a Tešnov és llolešovice-Bub­ny-állomások, valamint a fűtőházak felszá­molásával a város központjában mintegy 85 hektárnyi helyet nyerünk. A város légkörét jelentős mértékben tisztábbá teszi az is, hogy a harmadik ötéves tervben a gőzmozdo­nyokat felváltják a villany- és a motoros mozdonyok. Még fontosabb nemcsak a levegő tisztasága szempontjából, hanem gazdasági vonatkozásokban is a város hőellátási tervé­nek fokozatos megvalósítása. A VÁROSI KÖZLEKEDÉS TÁVLATAI A földalatti vasút építése nem jön tekin­tetbe, mivel ez Igen költséges, és Prágában a jövőben sem lehetne teljesen kihasználni. A harmadik ötéves tervben 400 korszerű vil­lamoskocsit és mintegy 200 autóbuszt kap a város. Ez lényegesen modernizálni fogja a közlekedést. Ezután, elsősorban a város köz­pontjában, fokozatosan áttérünk a sínnélküli szállítóeszközök bevezetésére. Távlati terv a gyors magasvasút felépítése, amely a várost egybekapcsolná legnagyobb rekreációs köz­pontjaival, illetve a legközelebbi nagy telepü­lésekkel. A városi úthálózat rendszerében fokozato­san kiépítünk öt sugárutat, amelyek közül három a város északi részét kapcsolja össze a délivel, kettő pedig a nyugati részt a kele­tivel. Ez fokozatosan az elkövetkezendő 10—15 esztendőben valósul meg. A harmadik ötéves tervben Prágában szá­mos fontos intézmény építkezése kezdődik meg, így például a cseh műszaki főiskola, d nukleáris fizika főiskolája, az új televíziós központ, 26 iskola, a Nemzeti Színház szük­ségleteit szolgáló épület, a manini stadion, a motoli kórház, a Realista Színház új épülete, a ruzinei repülőtér stb. építése. Krček elvtárs ezután a város lakosságának rekreációs lehetőségével foglalkozva rámu­tatott arra, hogy közvetlenül Prágában mint­egy 70 hektárnyi vizterületet létesítenek 50-60 ezer lakos üdülésére. Igen fontos kö­vetelmény a városi parkok számának gyara­pítása. Fokozatosan el kell érni azt, hogy 1980-ban a város területén egy lakosra szá­mítva háromszor annyi parkosított terület jusson, mint ma. A vízellátásról szólva Krček elvtárs hangsúlyozta, hogy míg a város 1959­ben másodpercenként 2525 liter vizet kapott, addig 1970-ben másodpercenként több mint 4000 liter víz szolgáltatásáról kell gondos­kodni. JAVÍTSUK MEG A LAKÁSÉPÍTÉS FELTÉTELEIT A város eddigi építése az előzetes irányterv javaslata alapján folyik. A folyó évben elké­szül az irányterv végleges javaslata, melyet a kormány elé terjesztenek. Természetesen fontos, hogy az összes invesztorok és intézmé­nyek idejében véleményt mondjanak az irány­tervjavaslatról, úgyhogy hozzászólásaikat megvitathassák és átvihessék a végleges ter­vezetbe. A területi tervek minőségének megjavítá­sára, idejében történő kidolgozására, komplex megvitatására s nem utolsósorban jelentő' ségük és fontosságuk növelésére irányuló fon­tos intézkedésként, - a CSKP KB politikai irodája határozatának alapján — Prágában építészeti hivatalt létesítünk, ahol a területi tervek előkészítését és kidolgozását összpon­tosítjuk. Am ezzel elválaszthatatlanul össze­függ elsősorban a szilárd munkarendszer kér­dése, melynek az a célja, hogy az 1961— 62-es években megszüntessük a lemaradást, s idő­előnyt nyerjünk a területi tervezési előkészü­letekben. A LAKÓTELEPEK NÉHÁNY ÉPÍTÉSI PROBLÉMÁJA Az új lakótelepek lakói különösen élesen és jogosan bírálják azt, hogy későn létesíte­nek üzleteket, óvodákat, bölcsödéket és egyéb társadalmi intézményeket. Nincsenek fölösleges eszközeink a polgári létesítmények építésére. Az új lakótelepek polgári intézményeinek építésével párhuza­mosan a régi építkezési telepek ellátottságá­ban mutatkozó fogyatékosságokat is meg kell szüntetnünk. Krček elvtárs a továbbiakban az építkezések műszaki ellátottságának problémáival foglal­kozott, majd rámutatott arra, hogy intézkedé­seket foganatosítanak a lakások összetételé­nek hatékony megjavítására, ami már 1962­ben, de főként az ötéve« terr legutóbbi há­rom évében fogja éreztetni hatását. Gyorsan meg kell javítani a panelházak minőségét, k fogyatékosságok lényege az, hogy a kísérleti intézetekben, az épületelemeket gyártó üze­mekben és az összeszerelésnél nem fordíta­nak kellő gondot a panelépítkezésekre. Beszéde végén Krček elvtárs kiemelte, a párt Központi Bizottságának határozata szá­mít rá, hogy a lakásépítés egyik fő formája a szövetkezeti lakásépítés lesz. Prágában kez­dettől fogva nagy volt az érdeklődés iránta, s a lakásépítő szövetkezetek száma olyan gyorsan növekedett, hogy 1961. január l-ig már 73 szövetkezet létesült 13 677 taggal. Mi­vel a legutóbbi két év folyamán a lakásszö­vetkezetek 2424 lakást kaptak, az idén pe­dig további 2299-re számítanak, olyan helyzet alakult ki, hogy a tagok jelentős részét csak néhány év múlva elégíthetjük ki. Ennek kö­vetkeztében alábbhagyott a további szövet­kezetesek belépése, mivel gyöngült az egyik tő hatóerő, a mielőbbi lakáshoz jutás a szö­vetkezet keretében. A szövetkezetek a folyó évre például több mint 8000 lakást Igényel­nek. A prágai lakásépítés fogyatékosságai elle­nére meggyőződésünk, hogy a következő évek­ben sikerül megoldanunk a lakásépítést ve­szélyeztető problémákat és teljesítjük a har. maciik ötéves tervet. JUJ SZÖ 106 * 1961. április 12.

Next

/
Thumbnails
Contents