Új Szó, 1961. április (14. évfolyam, 91-119.szám)
1961-04-16 / 105. szám, vasárnap
Oldŕich Beran elvtárs építésügyi miniszter beszámolója a CSKP KB 1961. áprilisi plenáris ülésén (Folytatás az 5. oldalról) ' > 1965-ben a munkatermelékenységet .63,7 százalékkal kell növelni 1960lioz képest. Egyes kerületekben ez a gyarapodás még nagyobb, az északmorvaországi kerületben például 57,1 százalék. El kell ismernünk, hogy e tekintetben építőiparunkban nincs minden a legnagyobb rendben. A második ötéves tervben teljesítettük a munkatermelékenység fokozásának tervét, de ebben nem játszott döntő szerepet a műszaki fejlesztés. Csak egyes építkezéseken értük el a világ legfejlettebb műszaki színvonalát; az orlíki vízierőmű építésén például komplex gépesítéssel és automatizálással a betonozómunkák termelékenységét 225 százalékkal emelték a slapyi gát építéséhez képest. A CSKP XI. kongresszusán elhangzott bírálat alapján intézkedéseket tettünk az anyagi és termelési bázisok mielőbbi felépítésére, az építőanyagok, vasbetonszerkezetek, előregyártott épületelemek gyártásának fokozására. Építőiparunknak elsősorban korszerűsítenie kell a jelenlegi építőanyag-gyártó üzemeket, új gyárakat kell építenie, amelyek haladó és könnyű építőanyagokat, előgyártott épületelemeket és szerelhető részeket állítanak elő habbetonból és könnyű anyagokból Építőiparunk legfontosabb nyersanyaga a harmadik ötéves tervben is a cement marad. Ennek tudatában cementgyáraink dolgozói az utolsó három évben 252 ezer tonnával teljesítették túl a cementgyártás tervét. A harmadik ötéves terv a XI. pártkongresszus irányelveihez képest 1 757 000 tonnával több cement gyártását irányozza elő. Ezt öt új cementgyár építésével és kilenc meglévő üzem korszerűsítésével biztosltjuk. Jelenleg Lochkovban cementgyár, a Banská Bystrica-i cementgyárban újabb kemence és Ostravában cementőrlő épül. Korszerűsítik a Králűv Dvűr-1, maloméŕicei, Horní Srnie-i és Lietavská Lúčka-i cementgyárakat. A közeljövőben további üzemek építését, illetve korszerűsítését kezdjük meg. Egyidejűleg biztosítjuk a gyártmányok jobb minőségét és nagyobb mennyiségű gyorsankötő cement termelését. A műszaki fejlesztéssel jobb eredményeket érhetnénk el, ha emelnők a vezetők és a vezetés munkájának színvonalát és az ellenőrzés hatékonyságát. Nem sikerült az építészet iparosításának legfontosabb tényezőjévé a tudományos kutatást tennünk, ahogy azt a CSKP KB 1955 októberi határozata előírta. A kutatóintézetek dolgozói még mindig nem oldják meg komplex módon az építőipar problémáit, nem tettek szert kellő időelőnyre a tervezéshez és az építkezési munkákhoz viszonyítva. Elégtelen a kutatóintézetek és a termelés kapcsolata. Ennek következtében egyes, már elméletileg megoldott problémákat nem érvényesítenek a gyakorlatban, az építkezéseken. Gyakran a kutatóintézetek csupán kísérleteket hajtanak végre s az illetékes hivatalok nem segítik elő az új gyártmányok és anyagok sorozatos gyártását, a haladó technológia bevezetését. Feladatunk, hogy megjavítsuk a kutatóintézetek küldetését, egybehangoljuk a tudományos kutatás munkatervét építőiparunk kívánságaival és szükségleteivel. Valamennyi iparügyi minisztérium ügye Pártunk kongresszusa hangsúlyoza, hogy az építészet iparosítása nem csupán az építőipar ügye, hanem a többi iparágé Is. A gyakorlatban a többi ipari vállalat nem biztosítja számunkra kellő minőségben és választékban hagyományos és főleg új gyártmányaikat. Az illetékes minisztériumok és vállalataik még nem teljesítik megfelelőn a kongresszus kitűzte irányelveket. A harmadik ötéves terv a tipizálás és egységesítés jelentős fokozását irányozza elők Egyelőre ez csak a lakásépítés területén tapasztalható, az ipari és mélyépítkezéseken a típustervek alkalmazása még kezdeti stádiumban van. A politikai iroda foglalkozott a helyzettel és jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány tett a típustervek alkalmazásával kapcsolatban az építészetben' 1 A CSKP KB az elmúlt év végén szakemberek aktívájának bevonásával felülvizsgálta a helyzetet, s beigazolást nyert, hogy a központi hivatalok, a minisztériumok, kerületi nemzeti bizottságok, kutató és tervező intézetek nem hajtják végre következetesen a CSKP KB politikai irodájának és köztársaságuk kormányának ez irányú utasításait. Minisztériumunk még mindig nem használja ki e téren kibővített hatáskörét, nem gyakorol nyomást az invesztorokra, szállító minisztériumokra, szállító bizottságokra és vállalatokra, hogy nagyobb mértékben alkalmazzák az építkezéseken a típusterveket. Az építészet gyors ütemű iparosítása és a feladatok nagysága megköveteli a káderek szakképzettségének növelését. Az építőipari dolgozók nagyfokú szaktudása és fejlett politikai színvonala biztosítja az új technika, a haladó technológia és munkaszervezés elsajátítását és alkalmazását. Az építőipari dolgozók jelenlegi szakképzettsége azonban nem felel meg a követelményeknek. A foglalkoztatott munkásoknak csupán 59 százaléka szakmunkás, túlnyomórészt hagyományos szakmákból: kőművesek, ácsok, stb. Elvétve találhatók csupán az új szakmák képviselői, akikre múlhatatlan szükség van az előregyártott épületelemek előállításánál és szerelésénél. Elégtelen a műszaki és gazdasági dolgozók szakképzettsége. Mindössze 10 százalékuk végzett főiskolát, 26 százalékuk felsőbbfokú, 21 százalékuk alsőbbfokú szakiskolát. Különösen fontos a mesterek szakképzettségének növelése, hisz elsősorban ők a termelőmunka szervezői. A cseh kerületekben a mesterek 30 százaléka, a szlovákiai kerületekben a mesterek 20 százaléka rendelkezik a szükséges képesítéssel. A harmadik ötéves terv során lényegesen növelnünk kell az építőipari dolgozók szakképzettségét. 1965-ig a szakmunkások aránya el kell hogy érje a 78 százalékot, ami azt jelenti, hogy 90 ezer munkást üzemi munkaiskolákban látunk el a szükséges képesítéssel, s 70 ezer ipari tanoncot nevelünk. 25 ezer műszaki és gazdasági dolgozó szerez magasabb képzettséget és 1965ig a mesterek 80 százaléka megfelelő képesítéssel bír majd. * * * A harmadik ötéves tervben nagy feladatok várnak az építőiparra. A 322 milliárd korona értékű beruházásokból az épitőmunkák értéke meghaladja a • 207 milliárd koronát. A központilag irányított beruházási építkezések szakaszán 881 fontos építkezést kezdtünk meg és 983-at fejezünk be, a dolgozóknak 482 ezer új lakást adunk át. 24 ezer tanterem épül fel 950 ezer diák számára, 37 új korházat, számos kulturális és szociális intézményt építünk. Az építőanyagipar termelése is megfelelően nő, 1965-ben 8 750 000 tonna cementet gyártunk, ezzel az egy lakosra eső termelésben megelőzzük Angliát, az USA-t, Franciaországot, Olaszországot és más államokat. Jelentősen csökkentjük az önköltségeket is. Az építőipar feladatainak biztosításában fontos szerepet játszanak a nemzeti bizottságok, amelyek hatáskörükben gondoskodnak a beruházási építkezések hatékonyságáról és kulturális színvonaláról. Az Építészeti Minisztérium fő feladata az építőipar fő fejlesztési problémáinak megoldása. Az irányítás fő eszközét a népgazdaságfejlesztés tervében látjuk, amelynek teljesítése elsőrendű feladatunk. Az építőipar dolgozói pártunk vezetésével mindent megtesznek, hogy alcsón, jól és határidőre építsék fel az új gyárakat, utakat, lakásokat, s ezzel hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez, népünk életszínvonalának emeléséhez. A KSZT ÜDVÖZLŐ LEVELE a ciprusi szakszervezethez A guineai egészségügyi miniszter látogatása hazánkban (ČTK) - Dr. Najib Roger Accar, a Guineai Köztársaság egészségügyi minisztere kéthetes csehszlovákiai látogatásának első felében a csehszlovák Egészségügyi Minisztérium vezető dolgozóival a két ország egészségügyi dolgozóinak együttműködéséről és a kapcsolatok kibővítése lehetőségeinek kérdéséről tárgyalt. A guineai miniszter felkereste a prágai orvosképzőintézet fertőző-osztályát és műtőjét. Ezenkívül a klinikai és kísérleti sebészet, valamint a népegészségügyi kutatóintézet tevékenységével ismerkedett meg. Dr. N. R. Accar miniszter egyes külkereskedelmi vállalatokba is ellátogatott, amelyek képviselőivel megbeszélte a csehszlovák egészségügyi berendezések szállításainak lehetőségeit Guineába. (ČTK) — A Központi Szakszervezeti Tanács a Ciprusi Munkás Szakszervezet április 16-án kezdődött XII. kongresszusa alkalmából üdvözlő levelet intézett, amely a többi között így szól: A Központi Szakszervezeti Tanács a csehszlovák szakszervezetek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népe nevében forró üdvözleteit küldi és testvéri szolidaritását fejezi ki a Ciprusi Munkás Szakszervezet XII. kongresszusa alkalmából. Csehszlovákia dolgozói, akik élénken érdeklődnek a ciprusi politikai események iránt, a múlt év augusztusában megelégedéssel fogadták a független ciprusi állam kihirdetéséről szóló hírt. Ciprus nemzetközi helyzetének megszilárdítása, további nyugodt, független fejlődésének biztosítása az államok közötti új kapcsolatok építésére törekvő népünk hő óhaja, A Csehszlovák Nőbizottság elnökségének ülése (ČTK) — Prágában április 14-én ült össze a Csehszlovák Nőbizottság elnöksége, hogy értékelje az ez idei nemzetközi demokratikus nőnap lefolyását, amely Prágában 13 európai ország küldötteinek nemzetközi találkozójában érte el tetőfokát. A találkozó sikeréről tanúskor!'-: az a tény, hogy a küldöttek teljes egységben kifejezték azon szilárd akaratukat, miszerint harcolni fognak a nyugat-német militarizmus és revanslzmus ellen, a fegyver- és háborúmentes világért. A Csehszlovák Nőbizottság jókívánatait fejezte ki a szovjet munkásoknak, technikusoknak és tudósoknak a világűr meghódításában elért nagy sikereikhez, amelyek a- szovjet nép szabad munkájá'i és békés törekvésének eredményét képezik. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front KB jelszavai (Folytatás az 1. oldalról) 25. A csehszlovák néphadsereg és a Belügyminisztérium biztonsági testületeinek tagjai! Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, törhetetlen egységben a dolgozó néppel éberen őrizzétek szocialista hazánk békés építő munkáját! 26. A nemzeti bizottságok képviselői és aktivistái! Bővítsétek a kapcsolatokat a dolgozókkal! Mélyítsétek el a nép részvételét a falvak, a városok és az üzemek igazgatásában és irányításában! Szolgáljátok választóitokat s a szocialista állam öntudatos gazdáivá neveljétek őket! 27. Szakszervezeti tágok! Szilárd szolidaritásban a nemzetközi munkásmozgalommal köszöntsétek a munka ünnepét, május 1-ét! Derekasan teljesítsétek a pártunk 40. évfordulója tiszteletére vállalt felajánlásokat! Fejlesszétek a dolgozók műveltségét és alkotó kezdeményezését! Mindig a szocializmus építőinek első soraiban haladjatok! 28. Köszöntjük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget! Fiúk és lányok! Merítsetek a kommunista párt tapasztalataiból és Csehszlovákia kommunista ifjúsági szövetségének történetéből, hogyan kell harcolni köztársaságunkban a boldog életért! Tanuljatok meg szocialista módon dolgozni és élni! Pionírok és szikrácskák! Tanuljatok és dolgozzatok szocialista hazánk felvirágoztatása, dicsősége érdekében, a kommunizmus érdekében! 29. Csehszlovákiai nők! A fejlett szocialista társadalom építőinek első soraiban álljatok! Gyermekeiteket neveljétek a kommunizmus lelkes építőivé! A világ valamennyi nőjével karöltve előre a haladásért és a békéért! 30. Sportolók és a testnevelés dolgozói! Törekedjetek megszilárdítani dolgozóink egészségét, felkészültségét, törekedjetek mesteri sportteljesítmények elérésére, valóban szocialista szellemű testnevelés létrehozására! Áldozatkész munkátok záloga a testnevelés és a sport sikereinek! Használjatok ki minden sportpályát, sportintézményt, tornatermet az ifjúság örömére és egészségére! 31. Éljen a Nemzeti Front, a város és a falu dolgozóinak megbonthatatlan szövetsége! Erősödjék a munkások szilárd szövetsége a szövetkezeti tagokkal, társadalmunk fejlődésének alapja! Éljen a testvéri szocialista nemzetek, a csehek és szlovákok, valamint szocialista köztársaságunk valamennyi nemzetiségének szilárd egysége! 32. Dicsőség hősi munkásosztályunknak és Csehszlovákia egész dolgozó népének, amely szilárd egységben építi a fejlett szocialista társadalmat! 33. Virágozzék a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! 34. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, győzelmeink ösztönzője és szervezője! 35. A marxizmus-leninizmus zászlaja, a párt lobogója alatt tovább előre a szocializmus és a kommunizmus győzelmes útján. ÉLETE SZÜNTELEN HARC VOLT Ernst Thälmann születésének 75. évfordulójára „Életemnek és munkámnak csak egy volt és csak egy marad a célJa: képességeimet és tudásomat, tapasztalataimat és tetterőmet, egész munkámat, lényemet a német dolgozó nép üdvére, a népek tavaszán a német nemzet győzelme, szocialista szabadságharca szolgálatába állítom." Ez a mondat fejezi ki a legtalálóbban a nemzetközi kommunista munkásmozgalom nagy alakjának, a német munkásosztály hős fiának és vértanújának, Ernst Thälmannak élet-hitvallását, melyhez mindhalálig következetesen hű maradt. Hetvenöt éves lenne ma a hamburgi Johann Thälmann kocsmáros fia, ha az egyéniségétől rettegő náci martalócok 1944 nyári éjszakáján, rejtélyes körülmények között nem oltották volna ki életét. Ernst nem lehetett más, mint apja, aki üzletét is feláldozta a szociáldemokrata mozgalom támogatásában. Ifjúmunkásként vállalt részt abból az elkeseredett, győzelmekkel-bukásokkal folytatódott állandó harcból, melyben a német munkásosztály meg akarta dönteni a Bismarckok, a Hindenburgok, Ebertek, majd Hitler uralmát. Ernst éles tekintete azt is látta, hogy a német munkások nem győzhetnek addig, amíg Kautskyhoz és Noskéhoz hasonló szociáldemagógok fogják uralni a Szociáldemokrata Pártot. A német munkásosztály fia volt, soha sem tagadta meg önmagát. „Vér vagyok a német munkások véréből és hús a húsukbői" — vallotta. Ugyanakkor kérlelhetetlen szigorral szembefordult a szociálsovinizmus valamennyi mezében feltűnő „vezérek", a „független" szociáldemokraták vezetői ellen, akik később közreműködtek Hitler hatalomra juttatásában. Az 1923. évi nagy hamburgi forradalmi munkásfelkelés vezére, a kiváló szakszervezeti funkcionárius a proletár nemzetköziség fennkölt eszméje mellett tett hitet, amikor Párizsban a francia proletariátus előtt kijelentette: „Mi, német kommunisták a fasizmus ellen folyó küzdelem előretolt vártáján állunk." A német munkástömegek népszerű Teddyje a zajló és viharzó életben járta ki a forradalom iskoláját. Együtt élt összeforrva a néptömegekkel, körükben tanulmányozta a forradalmi tennivalókat, de soha sem zárkózott el az elmélettől. Sőt, éppen szívós elméleti tanulmányainak, mindenekelőtt Marx, Engels és Lenin müvei mélyreható tanulmányozásának köszönheti, hogy a német proletariátus vezérévé tudott emelkedni, Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht pártjának elnöke lett 1925ben. Életének fő vágya a német munkásosztály egységének megteremtése volt. Még forradajmi munkássága elején felismerte a munkássorok szétforgácsoltságának rákfenéjét a forradalmi mozgalomban, viszont tudta, hogy az új típusú pártban nem lehet helye a Noskehoz, Kautskyhoz, és a többi gyászszocialistához hasonló elemeknek. Nemegyszer, különösen nagy történelmi események küszöbén, amikor a munkásosztálynak össze kellett fognia minden erejét, felhívással fordult a jobboldali szocialisták, a keresztényszocialisták szervezeteihez, a szociáldemokrata szakszervezetekhez, alakítsanak egységfrontot a fasizálódó burzsoázia összpontosított támadásai ellen. Kortársai nyíltnak, közvetlennek, becsületesnek jellemezték személyiségét. Ahogy rajongott érte a munkásosztály, úgy gyűlölték ellenségei. A nácik elégedetten dörzsölték a kezüket, amikor Goebbels propagandaügyi miniszter 1933. október 3-án diadalittasan közölte, hogy a Gestapo elfogta a párt betiltása után illegalitásba vonult Thälmannt. Korai volt azonban a náci vérebek harci üdvrivalgása. Nem tudták megrendezni a kirakatpert. Módszereiket akkor már egész Európa ismerte. A közben lefolytatott Dimitrovper pedig lerántotta a leplet a véreskezű hitlerista bandáról. Nem akarták, hogy ez újra megismétlődjék Thälmann esetében. Bármennyire is gyűlölték, Thälmann tiszteletet parancsoló személyisége rettegésbe hozta a hatalom urait. Hivatalból kirendelt védőjének nyilatkozata is bizonyítja ezt. Dr. Friedrich Roetter, meggyőződéses nemzetiszocialista ügyvéd, akiből a náci szellem sem ölte ki a tisztességet, átlátott Göringék gyilkos szándékán, azon, hogy bírósági komédián túl Thälmann életére _ törnek és leleplezte a készülő gaztettet. így jellemezte Thälmannt: „Thälmann megmaradt egyszerű, becsületes, öntudatos munkásnak, aki most is szívén viseli a munkások jobb sorsát. Kiegyensúlyozott lélekkel tűri nehéz sorsát. Hiszem, hogy politikai ellenfelei, ha tehetnék, beismernék, hogy Thälmann hősi szelleme és hűsége önmagához, kivívta tiszteletüket." Ezt írta a náci ügyvéd, s mit írt maga a bebörtönzött: „Folytatom megszabott utamat, ha még oly nehéz is. A mindennapi megaláztatá? szörnyű állapot, de ez a küzdelem az én sorsom." A börtönben is tevékeny volt, bár nagyon vigyáztak rá. Érdekelte őt a munkásosztály sorsa, aggódott, nehogy a munkások bedőljenek a hitleri népámításnak, s vesztükbe kergesse őket az őrült náci szellem. Magabiztosan jelentette ki a háború kitörésekor: „Sztálin kitöri Hitler nyakát". A győzelem küszöbén végeztek vele a gyáva gyilkosok. Szellemét azonban nem tudták megölni, azt tovább ápolják a német kommunisták, akik meg akarják akadályozni, hogy a javíthatatlan német militaristák újra egy világégés okozói legyenek. Thälmann szelleme harcra tanít és int, mert mint mondotta: „Aki ura akar lenni a sorsának, aki korának új utat akar mutatni, aki érzi magában azt a feladatot és hivatást, hogy lelkének lángjával felgyújtsa az emberek lelkét, az szembeszáll a meg nem értés, a tagadás, — igen az ellenség világával. Mert az életben csakis a harcnak van értelme." L. L. JUJ SZÖ 6 * 1961. április 12.