Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-15 / 74. szám, szerda

Ahol az asszonyok az urak A felszabadulás a háziasszonyoknak is meghozta a ktíny­niebbséget. A ne­héz, fáradságos munka ma már több­nyire csak rossz em­lék, azok pedig, akik nem kóstoltak bele, el sem tudják kép­zelni, mit jelentett a háztartásban a nagymosás gépek nélkül. Sokat tudna mesélni azokról az időkről ' Alžbeta Benesová, amikor szűk kis konyháját annyira belepte a gőz, hogy nem látott tovább az orra hegyénél, amikor naphosszat mo­sóteknöje felett görnyedt és sebesre mosta kezét, hogy az urak fehér­neműje fehér legyen mint a patyo­lat. Fillérekért dolgozott, mégis öriilt, hogy keresetéből legalább kenyeret vásárolhatott három éhes kisgyerme­kének. Mert a férje bizony, mint akkoriban oly sokan, évekig munka­nélküli volt. • ^EMBEREK — GÉPEK Akkor teknőben mosott, ma miután az ember fizikai e-ejét helyettesi­tik, pótolják a gépek, a vidáman daloló asszonyok, tányok csak kezelik a gépeket. Ez pedig már nem kim.e- \ ritö munka, ha felelősségteljes is. i Ezeket a nőket irányítja, vezeti AlSbe- j ta Benelová a prágai Felszabadított j Háztartás mosodájában. Igen, az egy­kori eltiport kis cstMd, akit minden­ki kihasznált, aki tÓ49 ben egyszerű munkásnöként keriilt ide. már három éve vezetője ennek az üzemnek. - Hiszek az emberekben, bízom bennük és tudom, hogy jó kollektíva j nélkül eredményeink sem volnának j kietégítnek. Szocialista munkabrigá- j dunk mindössze tizennyolctagú, de eddigi kötelezettségvállalásaink alap­ján remélem, nemsokára kibővül. Zakatolnak a hatalmas csarnok óriásgépei, forgatják a forró szap­panhabban a tengersok szennyest, majd mintha megelégelték volna, jól­lakottan kiköpik a hófehér holmit, hogy újabb anyagot joglalianak ma­gukba. Az öblítés után egy másik helyi­ségben a vasalónők ügyeskednek. Ad­dig rakosgatják, simogatják a gond­jaikra bízott ruhadarabokat, amíg azok teljesen gyüretfenül hagyják el a gépeket. Ezek után már csak az összerakás, osztályozás és csoma­golás következik. A készárút a gyűj­tőhelyekre szállítják, ahol a legké- I nyesebb ízlésű megrendelők várják már a tiszta, vasalt ruhát. PONTOS, GYOR S M UN KA — Általában sok a panasz e moso­dák munkájára, mi azonban pontos, györs és jó munkát végzünk - mond­ja BeneSocá elvt.ársnö. - Ezt pedig vállalásainknak köszönhetjük, melye­ket az utolsó betűig betártunk. Ezzel magyarázható, hogy mig három év­vel ezelőtt a gépek mindössze 73 százalékban kerültek kihasználásra, ma kapacitásuk 98 százalékban jut ér­vényre. Száztizennyolc alkalmazottunk i naponta 80 métermázsa (kb. 25 000 darab) fehérneműt hoz rendbe. Kizáró­lag szállodák, vendéglök, internátu­sok számára dolgozunk. Szükségleteik­hez igazodva három napon belül el­intézzük rendeléseiket. A munkásnöknek persze a sajátjukon kívül érteniök kell társnőik munká­jához is, hogy fennakadás nélkül bár­mikor helyettesíthessék egymást. - Éppen itt jön szocialista mun­kabrigádunk vezetője - mutatja be Benesová elvtársnő a csinos, kedves mosolyú Jirina Romanovät. - Nem­csak a szocialista munkára ösztönzi társait, de arra is gondja van. hogy valóban szocialista módon éljünk. Együtt járunk színházba, moziba, po­litikai és kulturális előadásokon veszünk részt és olvasmányainkat megvitatjuk, megbeszéljük egymással. Jirínának igen nagy érdeme az, hogy embert faragott a 19 éves Irenából. A KÖZÖS SÉG ER EJE Irena háromnegyed évvel ezelőtt még az üzem vadóca volt. Pontatlanul, vagy egyaltalán nem járt be a mun­kába, könnyelműen bánt egészségé­vel, sőt pénzével Is. Soha egy fillér­je sem volt, felelőtlensége nem ismert határt. Jirina volt az, aki a lelkére beszélt, aki meggyőzte helytelen vi­selkedéséről. A többieket felszólította, járjanak elöl jó példával, fogadják be közösségükbe az eltévelyedett lányt. Irena észhez tért, a brigád egyik osz­lopos tagja és valahányszor szó esik múltjáról, zavarában másról kezd beszélni. Románová elvtársnón azonban lát­szik, hogy kellemetlen neki a dicsé» ret, és ezért minden igyekezetével ismét Bcnešovára tereli a szót. — Nélküle nem sikerüli volna, és az üzem sem mutatna jel ily jó ered­ményeket - szerénykedik. - Va­lamennyien nagyon szeretjük és szí­vesen kedvébe járunk. Ezt pedig senki sem csodálhatja, aki ismeri Alžbeta Benešovát, azt az erélyes és mégis jóságos tekintetű, ma már 52 éves asszonyt. A mun­kájának, az embereknek és kitűnő­kéi ónak, családjának, elsősorban azon­ban és mindenekfelett a pártnak él, annak a pártnak, mely bearanyozza életét, mely nélkül soha sem lehetett vojna azzá, amivé lett. Ezért is vá­lasztották meg nemrégen a vállalat ősszüzemi pártszervezetének elnökévé. özemi pártkonferencia a čalovói Nagyhizlaldában Kommunisták a feadatok teljesítésének élén A CALOVÖI Nagyhizlalda gazdasá­ga pártszervezeteinek üzemi párt­konferenciáján felelősségteljesen és kritikusán értékelték a párthatároza­tokból adódó feladatok teljesítését. Megállapították, hogy az üzemi párt­vezetőség és a szervezetek helyesen alkalmazták a párt vezető szerepét. A gazdasági funkcionáriusok többsé­ge is felelősségteljesebb szervező­munkát végzett, mint az előző évek­ben. Árvay József elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke alaposan elemezte az alapszervezetek és vezetőségek múlt évi tevékenységét s kiemelte azt a tényt, hogy csakis a pártszer­vezetek aktív tevékenysége, a kom­munisták kezdeményezése és példás munkája folytán vált lehetővé a párt által kitűzött feladatok olyan mérvű teljesítése, amilyenről a múlt év eredményei tanúskodnak. Az eredmények mögött tehát min­denekelőtt a kommunisták -példaadó magatartása áll, de a termelési sike­rek arról is tanúskodnak, hogy a kom­munisták jó kapcsolatot tartoltak fenn a párton kívüli dolgozókkal. Ennek, valamint a jó politikai neve­lőmunkának köszönhető, hogy az egyes részlegek dolgozói, technikusai nemcsak egyetértettek a párt hatá­rozataival, hanem azok gyakorlati megvalósítására aktívan fel is sora­koztak. A SZERVEZETI ÉLET fegyelme, a kommunistáknak és a gazdaság dol­gozóinak jó kapcsolata iőképp azok­ban az eredményekben tükröződik vissza, hogy a gazdaság egjes terme­lési mutatókban már az 1960-as év­ben elérte az 1965-re kitűzött szin­tet. Például egy hektár mezőgazda­sági területre a múlt évben 819 li­ter tejet termeltek es tehenenként 9,16 liter volt az átlagos napi tejho­zam. Marhahúsból 84, sertéshúsból pedig 407 kg-ot termeltek egy hek­tár mezőgazdasági területre, kocán­ként 14 malacot választottak el s az újmajori részlegen 16,6 volt a kocán­kénti malacozás. Ezek a munkasike­rek meggyőzően arról tanúskodnak, hogy pártunk mezőgazdasági célkitű­zései reálisak és mindenütt megva­lósíthatók, ha a pártszervezetek és valamennyi kommunista behatóan foglalkozik e feladatok teljesítésével. A čalovói Nagyhizlaldában sem vé­letlenek tehát az említett eredmé­nyek. A pártszervezet az állatte­nyésztési termékek növelésével kap­csolatban helyesen döntött, amikor különös súlyt helyezett a növény­termesztésre. Az alapszervezetek ar­ra mozgosították a növénytermeszté­si dolgozókat, hogy lényegesen nö­veljék a takarmánytermelést, még­pedig úgy, hogy a gazdaság takar­mányban önellátó legyen s ezenkívül 15 százalékos tartalékalapot biztosí­son. A GAZDASÁG pártalapszerveze­teinek igyekezetét legjobban az a tény bizonyítja, hogy az elmúlt év­ben a mezőgazdasági földterület 58 százalékán termeltek takarmányfélé­ket, 41 százalékon gabonát, s ily mó­don lehetővé vált, hogy m'nden szá­mosállat részére 80 mázsa jó minő­ségű silót készítsenek. A silótakar­mány mennyiségét és minőségét fő­képp az növelte, hogy a kukoricát tejes-viaszos érésben és szójababbal keverve silózták be. A gabonafélék­ből elért kiváló hektárhozamok pe­dig lehetővé tették, hogy a gazdaság az állam iránti kötelességét telje­sítse. Búzából 28,67, árpából pedig 37,94 mázsa volt az átlagos hektár­hozam. Természetes, hogy a jó ter­melési eredmények pénzben is meg­mutatkoztak, hiszen az üzem, a ter­vezett 4 millió 384 ezer koronával szemben 6 millió, 800 ezer korona jövedelmet ért el. Az üzemi pártkonferencia az elis­merésre méltó átlageredmények mö­gött azonban a termelés további nö­velésének lehetőségeit is kereste, s azzal is foglalkozott, hogy a jó át­lageredmények mellett még mindig sok a negatív jelenség. Különösen a ronkai, vrbinai, gólyási és terezovói részlegre vonatkozik ez s az ottani elvtársaknak le kell vonniok a he­lyes következtetést a konferencián elhangzott bírálatokból. Okulniuk kell az alábbi példákból: a gazdaság 350 mázsás hektárhozamot tervezett cukorrépából, mázsánként 26 koronás termelési költséggel. Átlagban 400 mázsa termett s az 50 mázsás növe­kedés azt eredményezte, hogy a má­zsánkénti termelési költség nem 26, hanem csak 20,40 korona volt. A já­nosteleki részleg hektáronként 502 mázsát takarított be. s náluk csupán 16,40 koronába került egy-egy mázsa cukorrépa. Ugyanolyan feltételekkel a ronkai részleg csak 320 mázsát termelt hektáronként s egy-egy má­zsa termelési költsége 28,60 korona volt. A ronkai részleg kommunistái az idén bizonyára alaposabban fog­lalkoznak a cukorrépa-termesztési problémákkal. HASONLÓ A HELYZET a kukorica­termesztésben is. A pártkonferencia úgy látta, hogy az agronóm-szolgá­latnak sokat kell javítania munkáján, s főképp Boledovics elvtárs főagro­nómusnak többször kell meglátogat­nia azokat a kiváló kukoricatermesz­tő gazdaságokat, ahol gazdag tapasz­talatokat gyűjthet. Vagy legalább az­zal kell többet törődniük, hogy vala­mennyi részlegen elérjék azt a ter­melési színvonalat, amelyet a Csaná­di részleg mutat ki az elmúlt éven. Ők ugyanis hektáronként 46 mázsa szemeskukoricát termeltek, mázsán­ként, 44,24 koronás költséggel. A ronkai részlegen csak 18 mázsás hektárhozamot értek el s így a ter­vezett termelési költséget minden mázsánál 78,80 koronával túllépték. Helyesen járt el az üzemi pártkon­ferencia, hogy a múlt évi munka ér­tékelésénél alaposan elemezte mind a termelési feladatok teljesítését, mind pedig a termelés gazdaságosságát. Hiszen éppen a fentemlített fogyaté­kosságok miatt következett be az, hogy szemestakarmányból hiány mu­tatkozik. A konferencia arra is rá­mutatott, mennyi tejet, vagy húst termelhetett volna a Nagyhízlalda valamennyi gazdasága, ha mindenütt olyan eredményt érnek el, mint a csanádi részlegen. A jövőre vonat­kozólag a kukorica termelésével kapcsolatban nagyon helyesen fog­laltak állást az újmajori és madár­réti pártalapszervezet küldöttei. Nagy Sándor az újmajori pártszer­vezet és a dolgozók megbízásából kötelezettséget vállalt, hogy 100 hek­táron komplex gépesítéssel és vegy­szeres gyomirtással szemeskukoricá­ból 50 mázsás átlaghozamot érnek el, ugyancsak 100 hektáron tejes-via­szos silókukoricából 500 mázsát ter­melnek hektáronként. Ebben ver­senyre is hívták a Nagyhízlalda vala­mennyi részlegét. Az újmajoriak fel­hívását a madárréti küldött, Rudicky elvtárs is elfogadta, de az lenne a helyes, ha valamennyi részleg dolgo­zói a helyi adottságoknak megfele­lően aktívan felvennék a versenyt a termelés növelésére. A NAGYHÍZLALDA gazdaságának kommunistái ezzel járulnának hozza a leghatékonyabban ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv első évének­feladatait sikeresen teljesítsék. Kosztanko A. ŰJ ÜZEMEK ÉPÜLNEK (ČTK) — O r a v á t régebben ha­zánk legelhagyottabb, legszegényebb részeként emlegették. A népi de­mokracia éveiben azonban ez a vi­dék megváltoztatta képét. A harma­dik ötéves terv végén már több mint kilenc ezer ipari munkása lesz Ora­vának, ami azt jelenti, hogy az első köztársasággal összehasonlítva húsz­szorosára emelkedik itt az iparban feglalkoztatottak száma. Ha nézzük, mit adott ennek a dolgos népnek a kapitalizmus, szomorú képet kapunk. Néhány malmon, kisebb-nagyobb fü­résztelepen és kőbányán kivül itt semmi más ipari jellegű üzem nem létezett. Ez azt okozta, hogy 1926-tól 1945-ig több mint 17 ezer ember vándorolt ki erről az aránylag kis területről. A harmadik ötéves tervben tele­vízor-szekrénygyár létesül Nižnan, ami további néhányszáz embert fog­lalkoztat majd. A trstenái új gépipa­ri üzem is sok embernek fog kenye­ret adni. Ez évben a námestovói Ma­kyta is terjeszkedni kezd. s így az ötéves terv végére számbelileg még jobban megszilárdul e'^ben az or­szágrészben is a munkásosztály. NAGYON JÖL MŰKÖDIK a malackyi talajjavitási szövetke­zet. Hogy feladatát minél jobban tudja teljesíteni, minden alkalmat felhasznál, hiszen mintegy 58 ezer hektár föld tartozik a hatás­körébe. Rohožníkon ez év február­jában mészkőbányát nyitott a szövetkezet, hogy az itt nyert mészport felhasználva, javíthassák a savanyú talajt. Eddig körülbelül 100 tonna mészport nyert itt a szövetkezet. Képünk az úgy­szólván teljesen gépesített mész­őrlő berendezés egyrészét mu­tatja. Pavel Černý, a szövetkezet alkalmazottja kezeli a gépet. (K. Cich—ČTK-felv.) 1 N- , ^ ^ -f* * * I jji II , „ IWjjjlil ^ v--.: . iiii * >,- <.' Sri­­Hazánk gazdasági fejlődése és a két rendszer versenye Utolérni és túlszárnyalni! KARDOS MARIA K orunk fö jellemvonása, hogy két ellentétes társadalmi rendszer — a szocializmus és a ka­pitalizmus — küzdelmének menete határozza meg az emberiség fejlő­dését. A két rendszer versenye köz­vetlenül vagy közvetve minden or­szágot érint, s kiterjed a társadalmi élet lajd minden területére. A ver­seny fö területe azonban a gazda­ság, mert a gazdasági téren elért eredmények befolyásolják leginkább a két rendszer közti harc kimene­telét. Ebben a versenyben a szocia­lizmus állásai állandóan erősödnek a kapitalizmus pozícióival szemben. Hazánknak a két világrendszer gazdasági versenyében kiemelkedő szerep jut. A legfejlettebb kapita­lista országok termelési mutatóinak összehasonlítása azt a jelentős fej­lődést bizonyítja, mely az elmúlt 16 év eredményeként hazánkban meg­valósult. Amikor Csehszlovákia és a legfejlettebb kapitalista országok versenyéről beszélünk, tudnunk kell természetesen, hogy nem az abszo­lút termelési mutatók összehason­lításáról van szó, hisz a termelést jelentős mértékben befolyásolja az ország nagysága, a lakosság és a rendelkezésre álló gazdasági eszkö­zök. A nyugati kapitalista hatalmak­kal való összehasonlítás alapját az alapvető fontosságú ipari termelés egy személyre eső átlaga, a munka­termelékenység és az életszínvonal emelkedése képezi. Ma már minden feltétel megvan hazánkban alihoz, hogy országunk erejét és fejlettsé­gét. a ieofejlettebb kapitalista orszá­gokéhoz mérjük. Az 1960-as év - határkő Az elmúlt évben befejeződött ha­zánkban a szocialista termelési vi­szonyok megteremtése. A gazdasági és társadalmi fejlődés eredménye­ként a lakosság osztályösszetételében is alapvető változások történtek. Ha­zánkban ma már a munkások és az alkalmazottak alkotják a lakosság négyötödét. A többi, zömében szö­vetkezeti paraszt, miután a mező­gazdaságban a termőföld csaknem 90 százalékán szocialista gazdálko­dás folyik. Az egyérfileg gazdálkodó parasztok száma ma már a dolgozók alig 5 százalékát képezi, az önálló kisiparosokét pedig már csak ezre­lékekben tudnánk kifejezni. Megváltozott az ipar szerkezete Az utóbbi tíz év alatt mélyreha­tó változások történtek népgazda­ságunk szerkezeti felépítésében. Míg a háború előtt Csehszlovákia ipari tern lésének négyötöd részét a könnyűipar szolgáltatta, addig ma a szén- és koksztermelés, az ener­giagyártás, a kohászat és a gépipar magas színvonala, valamint a vegy­ipar gyors fejlődése határozza meg az ország iparának jellegét. Ily mó­don függetlenné vált népgazdasá­gunk a tőkés országoktól, s a nyers­anyagszükséolet beszerzésében és a feleslegek elhelyezésében döntően a Szovjetunió és a szocialista vi­lágrendszer országaira támaszkodik. Az utóbbiak képezik külkereskedel­münk 70 százalékát. Vi lág szín von alon Csehszlovákia ipari termelése 1937-ben mindössze 26 százalékkal volt nanvobb, mint 1924-ben, ami­kor a burzsoá köztársaság ipara el­érte az első világháború előtti, 1913-as színvonalat. Ezzel szemben ma, alig valamivel több mint egy évtized alatt, ipari termelésünk az 1948. évinek — amikor elértük a második világháború előtti színvo­nalat — négyszeresét teszi ki. A szocialista Csehszlovákia gazda­ságának fejlődése nemcsak a bur­zsoá köztársasággal összehasonlítva sokkal gyorsabb, de a vezető kapita­lista országok fejlődésénél is. Ert az állításunkat meggyőzően bizonyít­ja az alábbi táblázat: Az ipari termelés mutatószámai-: (1950 - 100) 1953-ban 1958-ban Csehszlovákia 147 229 Egyesült Államok 119 119 Nagv-Briti.inia 106 121 NSZK 139 209 Franciaország 115 176 Belgium 108 124 sek, cipők gyártásában — az egy fóre jutó termelést tekintve meg­előzi Nyugat-Németországot, Nagy­Britanniát, sőt az Egyesült Államo­kat is. Hazánk gazdaságilag sokoldalúan fejlett ország, akárcsak a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Bri­tannia vagy az Egyesült Államok. Az egyes iparágak szerepe az egész ipari termelésben hasonló, mint ezekben az országokban. Ha az ipari fejlettséget leginkább jellemző alapanyagok termelési adatait ha­sonlítjuk össze, kiderül, hogy ha­zánk az egy lakosra átszámított ter­melésben ma már komoly verseny­társa az említett hatalmaknak. Az alábbi táblázat az egy főre eső termelés alapján összehasonlítja ipa­runk háború előtti és 1958. évi szín­vonalát az Egyesült Államok és Ang­lia színvonalával. (Az 1937. és 1958. évi ipari termelésünk = 100.) Csehszlo- USA Nagy­vákia Britannia szén (kőszénre átszámítva) 1937 100 185 272 1958 100 49 96 villamos energia 1937 100 398 1958 100 278 Hazánk gazdasági fejlődésének rendkívül erőteljes üteme alapvető feltétele célkitűzéseink valóra vál­tásának: nomcsak elérjük, hanem gazdasági téren — történelmileg rövid idő alatt — túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista hatalma­kat. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság ma már több iparágban — például a motorkerékpárok, egyes szerszámgépek, vegyipari berendezé­nyersacél 1937 100 1958 100 cement 1937 100 1958 100 250 110 177 99 179 146 175 177 71 Az adatokból nyilvánvaló, hogy az Ssgy főre eső szén-, nyersacél- és cementgyártásban hazánk ma már utolérte versenytársait, a feilődés ütemében pedig messze felülmúlja azokat. Hazánkban 1948 óta évente átlagban 11,7%-kal növekedett az ipar termelése, azaz háromszor­négyszer olyan gyorsan, mint Nagy­ŰJ SZC 4 * 196 1 március 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents