Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-02 / 61. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljete k ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTIA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1961. március 2. csütörtök 50 fillér XIV. évfolyam, 61. szám Az ember a döntő tényező Napjaink sajátossága, hogy fal­vainkon, szövetkezeteinkben gyak­ran találkozunk a távlatokat ma­gukban rejtő számadatokkal tele­írt papírhalmazokkal bíbelődő em­berekkel, funkcionáriusokkal. Er­ről a ma már megszokott jelen­ségről nem olyan egyszerű az egyértelmű véleménynyilvánítás, mint ahogy az az első pillanatban tűnik. Hogy miért? Részben a gya­korlat ismerete, de leginkább a pártunk Központi Bizottságának február 9-i és 10-i ülésén a mező­gazdasággal kapcsolatban hozott határozat adja meg a választ. Nagy eredmény, hogy szövetke­zeti parasztságunknak jelentős ré­sze már nem a keskenyparcellás gazdálkodással együttjáró szűklá­tókörűséggel szemléli a fejlődés távlatait, hanem merészebb ívelé­sű, egyéni érdekeinek megvalósu­lását éppen a mélyebb, társadalmi­emberi érdekekért szorgoskodó közösség erejében látja. Örvende­tes tény, hogy a nagyüzemi szövet­kezeti gazdálkodás kezdete óta a vezető káderek egész sora vált olyan szakemberré, akik a mező­gazdasági termelés irányításában, a távlati feladatok tervezésében és teljesítésében helyesen juttat­ják érvényre a szövetkezeti dol­gozók kezdeményezését. Például a vojkai (trebišovi járás), pederi (košicei járás), urmincei (topoľ­čanyi járás) és még számos EFSZ­ben annak köszönhető a termelési és felvásárlási tervek túlteljesíté­se, hogy a pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és természete­sen a szövetkezet vezetősége már a tervkészítésnél helyesen szá­moltak a tagok kezdeményezésé­vel, a termelés fejlesztésére tett javaslataikkal és az egyesek akti­vitását hatékonyan tudták felhasz­nálni a cél érdekében. Ezek a példák meggyőző bizo­nyítékai annak, hogyha a szövet­kezetesek kezdeményezése a terv­feladatok, illetve azok népgazda­sági fontosságának és a tagok életszínvonala emelésére gyakorolt hatásának ismeretével összehan­golt, akkor a számrengetegekkel végzett munka eredményes volt. Ám elég gyakoriak az olyan pél­dák is, amikor a számadatokkal teleírt ívek nem jelentenek töb­bet formális, papírmunkáknál, amikor a vezetők révén az iro­dában készült summázások mö­gött elvész a legdöntőbb tényező — az ember. Igen, be kell vallanunk, hogy amikor pártunk Központi Bizott­sága a mezőgazdasági termelés­ben a döntő fordulat elérését tűz­te ki célul, amikor pártunk és kormányunk a tervfeladatok tel­jesítését a lehető legmesszebbme­nően támogatják, egyes funkcio­náriusok asztal mellett „intézik el" ezt az életszínvonalunk eme­lése szempontjából nagyon fontos problémát. Sok szövetkezet veze­tőségének — sajnos — nehéz kö esett le a szívéről, amikor a né­hány óra alatt elvégzett tervező­munkát, az ötéves terv feladatai­nak felbontását a taggyűléssel megszavaztatta, gondolván — no, ezt is leráztuk a nyakunkról. Ahol így gondolkodtak, ahol így érté­kelték a tervezőmunkát, ott va­lóban értéktelen volt még az a pár órai munka is. Mert mit ér az a számhalmaz, melyről a tag­ság nem részletekre, munkasza­kaszokra, sőt egyénekre bontva vesz tudomást, hanem csak „glo­bálisan"? Mit ér az a terv, amely­re a tagság úgy néz, hogy a ve­zetőség megint teleírt néhány ív papírt, hadd legyen mivel dicse­kedni a járásnak, aztán hadd po­rosodjék a fiókban? „Emelni kell a tervezés szín­vonalát" hangsúlyozza az SZLKP Központi Bizottságának a mező­gazdasági termelés további fej­lesztéséről hozott határozata. Tu­lajdonképpen mit jelent ez a gya­korlatban? Mind a CSKP Közpon­ti Bizottságának plenáris ülése, mind Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának hatá­rozata világosan rámutatnak arra a tényre, hogy az elkészült ter­vek szerint az év elejétől kezd­ve valamennyi dekádban teljesíte­nünk kellett volna a szerződéses eladásra vállalt hús-, tej- és to­jásmennyiséget, ennek ellenére egyetlen kerületünk sem dicseked­het azzal, hogy hiánytalanul ele­get tett e feladatoknak. Ez pedig azt jelenti, hogy a tervezőmunkát végzők nem álltak hivatásuk ma­gaslatán, azaz a tervek elkészíté­sét nem az egyes mezőgazdasági üzemek helyzetének alapos isme­retére alapozták. Helytelen lenne azonban, ha a tervkészítés szempontjából az ala­pos helyzetismeretre úgy tekinte­nénk, hogy például a gyengébb szövetkezetekben a termelés je­lenlegi színvonalát vennénk alapul és arra építenénk fel az 1961-es év, de főként a harmadik ötéves terv további éveinek termelését. Hiszen ezzel a fejlődés elé állí­tanánk gátat. A tervek reálissá­gának megállapításánál nem erről van szó. Az ilyen tervezési eljá­rás éppen annyira nem reális, mint a „hasból" kiírt magas számok. A tervkészítés nem papírmunka, hanem alapos szakmai tudást igénylő politikai és nevelőmunka. Az EFSZ-ek V. kongresszusa előtt a mezőgazdasági dolgozók és természetesen a mezőgazdasági .termelés irányítói olyan gazdag, a termelés fejlesztését szolgáló ja­vaslatokkal teli anyagot kaptak kezükbe, hogy annak célszerű fel­használása hatékony segédeszköz az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának alapos elemzésé­re. Persze csak ákkor, ha a ve­zetők minden egyes munkaszakasz dolgozóival részletesen megismer­tetik a tartalmas anyagot, meg­ismertetik velük a szövetkezet, vagy az állami gazdaság előtt álló feladatokat, hogy a dolgozók lás­sák az összefüggést a népgazda­sági érdekek, gazdaságuk megerő­södése és életszínvonaluk emel­kedése között. Ha ezt látják és megértik, akkor bizonyára ők fog­ják leginkább szorgalmazni a terv­feladatok teljesítését, ők lesznek a legaktívabb kezdeményezők ab­ban, hogy az egyes munkaszaka­szokon miként fejlesszék tovább a termelést, azaz ők tárnak fel leg­több rejtett tartalékot, melyek a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítését bizto­sítják. Erről győz meg bennün­ket az az igyekezet, melyet a szo­cialista munkabrigádok fejtenek ki, hogy ne csak teljesítsék, ha­nem túl is szárnyalják a vállalt feladatokat. Igen, a dolgozók kezdeményezé­sére alapozott mozgalom sikerei azt bizonyítják, hogyha a jövőben a pártszervek és -szervezetek, a nemzeti bizottságok és a mező­gazdasági üzemek vezetői a terv­készítés s a tervfeladatok megva­lósítása mögött döntő tényezőként az embert látják, a népünk élet­színvonala emelése érdekében ki­tűzött merész, de reális célok hiánytalanul megvalósíthatók. Idénynyitás a mezőgazdaságban Megkezdődtek a tavaszi munkák Az enyhe tél után igen gyor­san szikkad a talaj. Szövetkeze­teinkben és az állami gazdaságokon itt-ott már kimerészkedtek a föl­dekre, hogy idejében elkezdjék a talajelőkészítést, minél előbb elvet­hessék a tavaszi búzát és az árpát. A galántai járásban levő kajali szö­vetkezetben két napja folyik megál­lás nélkül a vetés, a Hubicei Állami Gazdaságban pedig a gépesítés adta lehetőségek kihasználásával indult meg a talajelőkészítés. v Rožňava környékén még inkább télies az idő. A hegyi patakok cso­bogó vize gyorsan vezeti el a hólevet. A szántásokon a járási székhelytől a Rimáig azonban még úszik a talaj­víz. A tavaszi előkészületek itt is az utolsó szakaszhoz közelednek. A gépjavítás lassabban halad. Nincs alkatrész. Hét lánctalpas traktor ki­használatlanul, üzemképtelen állapot­ban hever a javítóműhelyben, pedig nagy szükség lenne rájuk. A járás­ban ugyanis 500 hektár mélyszán­tással maradtak el az őszön. Most ez a szám megkétszereződött. Ho­gyan? A szövetkezetek, állami gaz­daságok nem jelentették pontosan a mélyszántás tervének teljesítését. Ám magukat csapták be, mert a ta­vasszal felszántott parcellán öt-hat mázsával is alacsonyabb lehet a hektárhozam. A lučeneci járásban szintén van ezen a téren behoznivaló. Itt is kö­zel ezer hektár föld maradt felszán­tatlanul. De nemcsak ez, hanem a járás egyes szövetkezeteiben a ve­tőmaghiány is komoly fejtörést okoz. Igyekezzenek minél előbb beszerezni a hiányzó mennyiséget, hogy az al­kalmas pillanatban ők is megkezd­hessék a vetést. JÓL HALAD A VETÉS Eddig az ország 4 kerületében kezdték meg a tavasziak vetését. Eb­ben a munkában a nyugat-szlovákiai kerület halad az élen, ahol a komár­nói, trenčíni és Nové Zámky-i já­rásban eddig 125 hektáron vetették el a tavaszi kalászosokat. A dél-mor­vaországi kerületből a hodoníni, breclavi és znojmói járás mezőgaz­dasági nagyüzemei 112 hektár földet vetettek be tavaszi búzával és árpá­val. A kelet-csehországi kerületben az Üstí nad Orlice-i járás földmű­vesei kezdték meg elsőnek a tava­sziak vetését, az észak-csehországi kerületben pedig a lounyi járásban tették földbe az első tavaszi kalá­szosokat. Szép eredményként köny­velhetjük el, hogy február végéig országos méretben 249 hektáron ve­tettük el a tavasziakat. Megkezdődött Szverdlovszkban az élenjáró mezőgazdasági dolgozók értekezlete NITRA legrégibb lakónegyede volt I még a közelmúltban is a Pár utca. 1 Ma már azonban itt emelkedik az új j lakónegyed legkorszerűbb épületso­I ra. A nitrai Magasépítkezési Vállalat dolgozói az év eleje óta 48 lakást adtak át rendeltetésének a Pár ut­cán és a harmadik ötéves terv vé­géig több mint ezer lakást építenek itt fel. A lakások öntött betonból épülnek. Képünkön Török János, az ácscsoport vezetője, a Pár-utcai új lakótelep építkezésének egyik leg­jobb dolgozója munka közben. (Š. Petráš — ČTK — felv.) Moszkva (ČTK) — Szverdlovszk­ban szerdán reggel kezdődött meg az Ural vidék legjobb mezőgazdasá­gi dolgozóinak értekezlete, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke is részt vesz. A tanácskozás első ülését Genna­gyij Voronov, az Orosz SZSZSZK KP KB irodájának alelnöke nyitotta meg. Napirenden szerepelnek az Ural vidéki mezőgazdasági termelés további fokozására irányuló intézke­dések. Andrej Kirilyenko, az SZKP szverdlovszki kerületi bizottságának titkára mondott beszámolót, amely­nek alapján megtárgyalják a mező­gazdasági termelés helyzetét és táv­latait. Követendő példa Az EFSZ-ek közeljövőben megtar­tandó országos kongresszusára és a CSKP megalapításának 40. évfordu­lója tiszteletére a trebišovi járás mezőgazdasági dolgozói értékes kö­telezettségvállalást tettek a növény­termesztés és az állattenyésztés fo­kozására s lényeges megjavítására. A járás szövetkezetei vállalták, hogy a kenyérgabonának az ötéves tervben előirányzott termelését egy évvel korábban teljesítik. Továbbá 52 szövetkezet felajánlotta, hogy a sörárpa és repce termesztésének öt­éves tervét 1963-ban eléri. Cukorré­pából és burgonyából a termelési és felvásárlási tervet már 1962-ben tel­jesítik és terven felül több mint 13 ezer vagon cukorrépát és 495 vagon burgonyát adnak az ipar és a köz­ellátás céljaira. Különösen értékes az állattenyésztés dolgozóinak fel­ajánlása. Huszonegy szövetkezet vál­lalta, hogy az 1965-ös évre terve­zett árutermelést már 1962-ben tel­jesíti és a fogyasztás számára terven felül 12 500 tonna húst termel. To­vábbá 26 szövetkezet állatgondozói arra tettek felajánlást, hogy a tej árutermelési tervének 1964-ig eleget tesznek. Ezenfelül 22 szövetkezet felajánlotta, hogy az ötéves terv mutatószámait már a negyedik évben eléri. A járásban az ötéves terv folya­mán az egységes földművesszövet­kezetek 125 millió korona, az állami gazdaságok dolgozói pedig 11 millió 508 ezer korona értékű mezőgazda­sági termék terven felüli termelését vállalták. M. S. Világhírűek a detvai gépgyár gyártmányai Bár a detvai gépgyár Szlovákia legfia­talabb gépipari üzemeinek egyike, gyárt­mányai — különösen a kotrógépek, — a legjobb hírnévnek örvendenek a világ szá­mos országában. A gyár dolgozói legújabb gyártmányukat, a D—O 33 típusú korsze­rű kotrógépet mutatják be az idei brnói árumintavásáron. Az új típusú kotrógép a külföldön gyártott hasonló gépeknél azért jobb, inert minden műveletét sű­rített levegő nyomására végzi, könnyebb és többféle alvázra szerelhető. A gépgyár ezen az elmésen megoldott szerkezetű gépen kívül egy további új­donságot — a HOH—050 típusú, magánjá­ró, viznyomással forgatható rakodógépet is kiállít a brnói vásáron. Ez a rako­dógép el van látva számos mellékberen­dezéssel is, például talajmarkolóval, szál-' fa-fogóval, alagcsövezéshez szükséges ár­1 kokat ásó lapáttal, csőlerakó-berende­zéssel stb., úgyhogy használható a me­zőgazdaságban, az építészetben, különféle anyag fel- és lerakására is. Prágában a szocialista munkabrigádok országos értekezleten részt vett Olga Darašová is, aki öttagú ifjúsági kollektívájával a bratislavai Kablo flexo-osztályán dolgozik. Az értekezleten szerzett ismereteit főleg a munkaszervezés, az anyag- és időtakarékosságot illetően most ülteti át a gyakorlatba. A kollektíva a CSKP 40. évfordulója alkalmából normá­ját 10 százalékkal szilárdította és kötelezettséget vállalt, hogy e szilár-« dított normákat 102 százalékra fogja teljesíteni. Képünkön Olga Dara­šová munkatársaival, Anna Jánošíkovával és Lujza Vojtkovával (balol­dalt) a munka megjavításáról beszélget. ' V. Pŕibyl (ČTK) 4 SZOCIALISTA TÁBOR ORSZA'GAIgOL Négy év alatt 800 km új h eg yi ót A magasfekvésű Dagesztanban a [legutóbbi négy év folyamán több mint [ 800 km hosszú új utat építettek. 1100 híd íveli át a kaukázusi szakadé­! kokat. Ily módon 86 hegyi települést j kötnek össze az országutak. Gépesítik a romániai bány ákat A romániai szénbányákban a tava­! lyihoz képest 13 százalékkal nagyobb ! beruházásokat irányoztak elö a fá­[ rasztó munkák gépesítésére. A szállí­! tást már 96 százalékra gépesítették, f egyes bányákban elérték a 100 szá­! zalékot. A vájatok gépesítését az idén [50 százalékkal, a szénrakodás gépesí­Itését 65 százalékkal növelik. Épiil Magyarország^ legnagyobb erőm űve é s kőolajfincmítója A magyar építőmunkások eredmé­[nyesen megkezdték a legnagyobb erö­ímü előkészítő munkálatait A hőerő­tmü Budapesttől délre épül, 600 mW [teljesítőképességű lesz, mellette kő­1 olajfinomító épül, melyet szovjet kő­5 olajvezeték lát majd el. A szállitá­lsokban hazánk is részt vesz. A kö­I olajfinomító berendezésének egy ré­tszét az Első Brnói Gépgyár, másik ! részét a prágai ČKD Dukla szállítja, t Az erőmű hét évig épül, első aggre­gátumát 1963-ban helyezik üzembe. A katonák is segítenek A kínai népi Ifelszabadító hadsereg [katonái tavaly több mint 46 millió na­Jpot dolgoztak le a munkások és pa­Jrasztok közijtt. Többnyire a mezőgaz­daságban, az őntözömüvek építésében,! [ a tavaszi és nyári mezei munkákban i {segítettek. Ősszel félmillió hektárról {segítettek betakarítani a termést. Ai ) katonai alakulatok 150 ezer traktorost, 1 ť teherautóvezetőt és automechanikust ] (képeztek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents