Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-05 / 64. szám, vasárnap

9 A régi nóta A Német Szövetségi Köztársaságban érdekes vitát kezd­tek az orvosok a „nagyértékű öröklési alanyok kinevelé­séről és az alantas egyedek korlátozásáról". E komoly szakkifejezések mögött a hírhedt náci örökléstani elmélet húzódik meg. A szövetségi orvosi kamara szaklapjában a vita során felvetődött az „alsó társadalmi rétegek" sza­porodásának korlátozását ajánló javaslat és ezzel szem­ben a „felső rétegek" szaporodásának fejlesztése. Hogy ez tulajdonképpen mit jelent, arra dr. Zerbin­Ruedin müncheni orvosnő mutat rá érthetőbben, amikor azt állítja, hogy „már az iskolában megmutatkozik, hogy a felső rétegek gyermekei sokkal tehetségesebbek, mint a többiek." Persze ez nem új dolog. Talán még csak annyit kellene hozzátenni, hogy a tehetségesebbek közül is a németek a legtehetségesebbek és már el is jutottunk a fasiszták felsőbbrendűségi elméletéhez, amelynek nemcsak hívei, de kiagyalói kö­zül többen is magas tisztségeket töltenek be a bonni államapparátusban. Mindenesetre a bölcs orvostudósokat nem ártana figyelmeztetni arra, hogy az „übermenschek" kinevelése igen veszedelmes kísérlet és egy Hitler nevű őrültnek ebbe már beletört a bicskája. akiket csábít a kancellári szék, no meg aztán esetleg a nyugatnémet lakoság is benyújthatja a számlát a militarizálás leglelkesebb apostolának. 9 A göttingeni díszpolgár A Die Welt című lap szerint a nagy­múltú Göttingen nyugatnémet városnak még a mai napig is díszpolgára Hitler, egykori minisztere dr. Frick és a fa­siszta mozgalom más hírhedt személyisé­gei. Gyalázat! Tűrhe­tetlen provokáció! — lázad fel az ember­ben az igazságér­zet. - Hát lehet­séges ez? Hát igen! 1961­ben az NSZK-ban sok minden lehetsé­ges. Ha Hitler egy­kori hétpróbás fa­sisztáiból ma miniszterek, generálisok, ügyészek lehetnek az istenfélő Aden­auer kancellár államapparátusában, mért ne lehetne a vezér legalább Göttingen díszpolgára? Hiába, változnak az idők! A fűhrer elvesztette a háborút, de a többiek: Heusinger, Globke, Förtsch, stb., stb. nyertek. • Strauss álma i A nyugatnémet lapok szerint Strauss hadügyminiszternek nagy álmai vannak. A Bundeswehr atom­felfegyverzésén és a NATO-ban a vezető­szerep megkaparin­tásán kívül komoly távlati terveket dol­gozott ki. A nyolc­vanesztendős Aden­auer lassan már nyugdíjba mehet és ha már utódjáról kell gondoskodni, a várományosok kö­zött a hadügyminisz­ter úr saját magát látja a legalkalmasabbnak. Ezért már egyengeti álmainak útját. Adenauer ke­reszténydemokrata pártjának bajoror­szági változata a Keresztényszocialista Unió, amelynek elnöke betegség miatt valószínűleg rövidesen lemond és úgy hírlik,, Strausst választják meg helyé­be s így a másik kormánypárt veze­tőjeként Adenauer mellé kerül, innen meg már csak egy lépés a kancellári szék. Az igaz, hogy ez a lépés elég nehéz lehet, mivel akadnak még néhányan, > Egy kis helyreigazítás a holland földrajzkönyvekhez A De Warheid cimü lap szerint szá­mos hollandiai iskolában a diákok olyan térképekről tanulják a földrajzot, ame­lyen lengyel és szovjet területek úgy vannak bejelölve, mint „lengyel és szov­jet igazgatás alatt lévő területek". Igazán el kell ismerni a holland iskolai hatóságoknak, hogy jó propa­ganda-szolgálatot tesznek a német re­vansizmusnak, de ha már enfiyire ko­molyan is veszik a nyugati szolidari­tást, azért egy következetlenség talál­ható a Nyugat-Németországban nyom­tatott térképeken. Méghozzá Hollandia területéről ez a felirat hiányzik: „Ideig­lenesen holland igazgatás alatt". 9 Börtön helyett főparancs­noksá g 1950-ben a Szovjetunióban 25 évi bör­tönre ítélték a fasziszta 18. hadsereg vezérkarának főnökét, Förtsch vezér­őrnagyot a szovjet nép ellen elkövetett gaztettek miatt. Több ezer szovjet ha­zafi halála szárad a lelkén, szovjet falvak felégetésére, százezrek kényszer­munkára hurcolására adott parancsot és Leningrád polgári negyedeit tönkre lövette. Ezért kapta a 25 évet. 1955-ben azonban a szovjet hatósá­gok több háborús bűnössel együtt át­adták az NSZK hatóságainak, hogy hát­ralévő büntetését töltse le ott. Aden­auerék azonban szabadon engedték s nyomban felvették vezérőrnagyként a Bundeswehrbe- és később a NATO euró­pai haderőinél ka­pott fontos beosztást. Most pedig kinevez­ték a nyugatnémet hadsereg főparancs­nokának. Így került a megérdemelt bör­tön helyett magas katonai postra Förtsch. Büntetése valamikor 1970-ben járna le, mégis a Bundeswehr főfel­ügyelője. Ilyesmi is előfor­dulhat Adenauer rendszerében. SZ. B. A. N. Koszigin visszatért hazájába Moszkva (ČTK) - A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, aki Nehru indiai miniszterelnök meghívására 12 napos látogatást tett Indiában, szombaton visszatért a Szovjetunióba. Elutazá­sa előtt a delhii repülőtéren kijelen­tette, hogy közös közleményt írtak alá, amelyben megállapítják, hogy a bhilai kohászati kombinát építésének első szakaszát sikeresen befejezték. Koszigin hangsúlyozta, hogy ezzel a szovjet-indiai együttműködés nem ér véget. A Szovjetunió kötelezte magát, hogy további segítséget nyújt Indiának e vállalat bővítésében és a nemzetgazdaság továbbfejleszté­sében. A Szovjetunió újra javasolja a béke­szerződés megkötését mindkét Németországgal A Szovjetunió kormányának az NSZK kormányához intézett emlékirata Moszkva (TASSZ) - A Szovjet­unió kormányának a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányához intézett emlékirata, amelyet And­rej Szmirnov bonni szovjet nagy­követ február 17-én adott át Adenauer kancellárnak, kifejezi a Szovjetuniónak a német kérdés­ben elfoglalt álláspontját. A Németországgal megkötendő bé­keszerződés kérdése ma a szovjet­nyugatnémet kapcsolatokban fő prob­lémát képez és a Szovjetunió kor­mánya e kérdés haladéktalan meg­oldásának rendkívüli jelentőséget tulajdonít. A Szovjetunió emellett készségét nyilvánítja, hogy megtárgyalja az NSZK kormányának valamennyi konstruktív javaslatát, amelyek hoz­zájárulnának a békeszerződés megkö­téséhez és hajlandó bármikor meg­kezdeni az erre vonatkozó tanácsko­zásokat az NSZK kormányával. A Szovjetunió és a vele baráti kap­csolatokat fenntartó államok azon elhatározása, hogy végrehajtsák a békés rendezést Németországgal, törhetetlen. „Csupán az NSZK kor­mányától függ, vajon ezt a problé­mát az NSZK részvételével oldják-e meg." Az emlékirat megállapítja, hogy a szovjet kormány mindenkor a kap­csolatok sokoldalú javítására töre­kedett az NSZK-val és az az óhaja, hogy ezek a kapcsolatok szilárd ba­ráti együttműködéssé váljanak. A szovjet kormány megerősítette a második világháború után megálla­pított határok sérthetetlenségét. Minden ésszerűen gondolkozó ál­lamférfi megérti, hogy e határok véglegesek és amennyiben valame­lyik kormány e határok megváltoz­tatását szorgalmazza, nyilvánvalóan háborúra készül e határok megvál­toztatásáért. Mindez azt tanúsítja, hogy alá kell írnunk a békeszerző­dést. Ma már elmondhatjuk, hogy elég idő telt el ahhoz, hogy megért­hessük a békeszerződés aláírásának szükségességét —, jelenti ki a szov­jet kormány. A szovjet kormány az emlékirat­ban megállapítja, hogy nem célsze­rű a békeszerződés kérdésének meg­oldását Németország egyesítéséhez és a leszerelési egyezmény elérésé­hez kötni. Az NSZK kormánya kitartóan el­lenzi az együttműködést és a köze­ledést az ŇĎK-val, nyíltan ellenséges irányelvet követ az NDK-val szem­ben és ezzel elzárja Németország egysége felújításának egyedül lehet­séges útját. A békeszerződés és a leszerelés önálló kérdések. Az ezen fontos nem­zetközi kérdések egybekapcsolására irányuló kísérlet csupán egyet - az egyik és a másik kérdés megoldásá­nak meggátlására irányuló törekvést jelenthet. „Az NSZK kormányának jelenlegi politikája szükségképp azt a gondo­latot veti fel, hogy az NSZK kor­mánya az erőszak alkalmazásával re­méli céljai elérését, ezért az NSZK­ban széleskörű katonai előkészülete­ket hajtanak végre és az NSZK kor­mánya kitartóan atomfegyvereket követel, éles ellentétben az általános és teljes leszerelésért harcoló nem­zetek törekvésével." • A Szovjetunió kormánya utal arra, hogy a szovjet javaslatok szerint Nyugat-Berlinnek, mint szabad vá­rosnak kérdését a mindkét német állammal kötendő békeszerződéssel kell megoldani. „Ez a Német Szövet­ségi Köztársaságnak széleskörű le­hetőségeket nyújt nyugat-berlini ér dekeinek védelmére." Amennyiben a szövetségi kormány a Németországgal kötendő békeszer ződés kérdésében továbbra is nega tív álláspontot foglal el, ezzel el veszti azt a lehetőségét, hogy nyu­gat-berlini érdekeit közvetlenül vé­delmezhesse. A szovjet kormány rámutat arra is, hogy álláspontja nem zárja ki Nyugat-Berlin kérdésének ideiglenes megoldását a Németországgal kötendő békeszerződés aláírása élőtt. A Szovjetunió kormánya ismét ki­jelentette, hogy amennyiben nem si­kerül az előre meghatározott határ­időig megkötni a békeszerződést mindkét német állammal, a Szovjet­unió azokkal az államokkal együtt, amelyek ezt óhajtani fogják, megköti a békeszerződést az NDK-val. Ez egyúttal a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolását is jelenti majd minden abból eredő következ­ménnyel. A Szovjetunió kormánya megállapí­totta, hogy a Szovjetuniót már há­borúval is fenyegették megtorlás­képpen az NDK-val való békeszerző­dés megkötéséért. „A Szovjetuniónak és barátainak mindenük megvan, ami szükséges ahhoz, hogy kellőképpen megvédelmezzék igazságos ügyüket." Az emlékirat visszautasítja azt az állítást, hogy a Szovjetunió állítólag a nyugati németekre rá akarja kény­szeríteni akaratát. „Nem, mi az egész német népnek baráti kezünket nyújt­juk. A Németországgal kötendő bé­keszerződés szovjet javaslata nem ultimátum." A Szovjetunió kormánya emellett hangsúlyozza, hogy nem szándéka a német nép háta mögött, sem pedig törvényes jogainak hátrányára béke­tárgyalásokat folytatni, hanem a né­metek közvetlen részvételével s nem­zeti érdekeik kellő tiszteletben tar­tásával. NÉMETORSZÁG Szociáldemokrata Párt­jának nyugat-berlini szervezete kizárta a pártból Max Kellert, a párt egyik ve­zetőjét. A kitiltás oka az, hogy Ketler a Stimme des Freidenkers című lapban ez év februárjában élesen bírálta a nyugat­németországi jobboldali köröket. (ČTK) WASHINGTONI hír szerint az USA kormánya teljesen be akarja szüntetni a behozatalt Kubából. Amerikai hivatalos személyiségek Kuba ellen érvényesíteni akarják „az ellenséggel folytatott keres­kedelmi kapcsolatokról" szóló törvényt azon az alapon, hogy Kuba dollárjövedel mét „a kubai forradalom kivitelére" for dítja a nyugati félteke többi országaiba. (CTK) TELNÖJTEKNIKGYERIRIEKEKRÖL Lehet belőlük jó munkás? 17 iváló munkás. Munkahelyén megbecsülik, szeretik. Példás családi életet él. Négy gyermeke jár iskolába. S bizony ezek eleinte gyak­ran fordultak hozzá segítségért, ta­nácsért, ha a házi feladat írása, a lecke tanulása közben problémájuk akadt. — Hagyj békén, fiacskám. Én eh­hez nem értek. Majd édesanyád ... — szabadult ilyenkor a kérdések özönétől. Később a nebulók már nem is kérdeztek. Egy alkalommal elbeszélgettünk erről a problémáról. Az apa beval­lotta, hogy neki bizony csak hat elemije van. Sok esetben igazán nem tudna segíteni. Igaz, az élet iskolá­ját kétszeresen is kijárta. De az iga­zat megvallva, az egész napi fárasz­tó munka után nincs is kedve a gyerek leckéjével foglalkozni. Az sem bántotta különösebben, hogy gyermekei nem a legjobb bizo­nyítványt hordták haza. — Sebaj! Azért jó munkás még lehet belőlük. Lám, nekem nincsenek iskoláim, mégis megbecsülik a mun­kámat. Nem az iskola szerint íté­lik meg az embert... Hiábavalónak bizonyult minden érv. Vallotta, hogy nem minden gyer­meknek „vág" a tanulás. De hát miért ne lehetne azért jó munkás? Tjeitek-múltak az évek. Az em­lített kiváló munkás gyer­mekei mindig a gyengébb tanulók közé tartoztak. Érthető. A gyermek hovatovább mind kevesebb felelőssé­get érzett, ha házi feladatát nem készítette el, vagy leckéjét nem ta­nulta meg. A szülő közömbössége gyermeke kötelessége iránt tompí­totta annak felelősségérzetét. Ez természetes. Ugyanakkor a gyermek nem látott elítélendő dolgot abban, ha nem tudta leckéjét, hiszen apja ezt elnézte neki, nem buzdította kö­telességei teljesítésére.., Helytálló-e az apának az az indo­kolása, hogy nem ért a dolgokhoz? Egy elsős, másodikos tanuló leckéjé­ben nem tudna segíteni? Mert ezek­ben az években szorul a gyermek a legtöbb támogatásra. Nem érthetünk egyet az ilyen alaptalan állítással. Akad sorainkban sok szülő, akit a múlt társadalmi igazságtalansága megfosztott a ta­nulás lehetőségétől. Azért ismeretei­ket legalább alkalomszerűen bővítet­ték és a felszabadulás után ezernyi lehetőség nyílott a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az említett apával akkor találkoz­tam utoljára, amikor legidősebb fia befejezte a nyolcadik osztályt és a pályaválasztás fontos kérdése előtt állt. Egészen természetes, hogy az alapfokú iskola padjait elhagyó diák további útját sok más tényező mel­lett nagyban befolyásolja tanulmányi eredménye is. Társadalmunkban fel­tétlenül szükséges, hogy mindenki olyan helyre kerüljön, ahol képessé­geit a leginkább tudja gyümölcsöz­tetni a közösség javára. M lyen esetben megesik, hogy a közösség érdeke és az egyéni elképzelés, terv kereszteződik. így történt ismerősöm esetében is. A fiú nem jutott oda, ahová szülei szeret­ték volna. Lett is erre felhördülés! — Hiába, ha az embernek nincs ismeretsége, a gyermeket is mosto­hán kezelik. Ezt mondta az az apa, aki gyerme­ke iskolai előmenetelének sohasem szentelt különösebb figyelmet és a nyolc év alatt egyetlen szülői érte­kezleten meg nem jelent. Ha belátta is, de most sem ismerte be, hogy ma már jó munkás sem lehet a gyer­mekből kellő ismeretek nélkül. A fej­lett szocialista gazdaság, a nagyfo­kú gépesítés alapos ismeretekkel rendelkező munkásokat követel. Nem, erről ő nem beszélt. Ehelyett a ta­nítókat szapulta teljesen jogtalanul. Ezzel kapcsolatban le kell szögez­ni: a pályaválasztás nem csupán azt jelenti, hogy a gyermeknek valami­hez kedve van, és ezt szülői bele­egyezéséyel hivatalosan bejelenti. Az első és alapvető feltétel, hogy a gyermek képességei, iskolában szer­zett ismeretei ennek megfeleljenek. Ez pedig elsősorban az iskolai fel­adatok pontos teljesítését, a tanulást jelenti. A szülőknek tehát elsődle­ges kötelessége, hogy gyermekét se­gítse ennek az alapfeltételnek telje­sítésében. A gyermek képességei nem egyfor­mák. Az egyik könnyebben, a másik nehezebben tanul. Az egyiknél a ket­tes osztályzat a kitartó szorgalom, erőfeszítés eredménye, míg a másik­nál hanyagságot jelent, mert egy kis igyekezettel az egyes osztályzatot se lenne nehéz elérnie. Tehát az osz­tályzat nemcsak a tananyag elsajá­tításának, ismeretének mennyiségi fokát jelenti. Ennél sokkal többet. E ezt a „többet" éppen a tanító is­meri a legjobban. Ezért a szülő és a tanító szoros együttműködése a gyermek jövője szempontjából fel­becsülhetetlen jelentőségű. Termé­szetesen ez az együttműködés nem szorítkozhat csak arra az időszakra, amikor végérvénnyel dönteni kell a gyermek hivatásáról, jövő foglalko­zásáról. A pályaválasztásra a gyermeket; lényegében már az iskolába • lépésétől kezdve (vagy még előbb) kell előkészíteni. S ebben a szülőre és a pedagógusra egyaránt nagy fe­lelősség hárul. Zsilka László Március közepén egy 60 tagú kubai balettegyüttes érkezik hazánkba. Az együttes március 20-24. között négy előadást tart Prágában, utána Brnóban és Bratislavában lép fel, majd Ko­šicén fejezi be vendégszereplését. Ké­pünkön: Alicia Alons, a kubai balett primaballerínája és Rudolf Rodriguez, az együttes férfiszólistája. Nemzetközi „szem-bankot" létesít tenek Washingtonban. E központ lehetővé teszi, hogy a szaruhártya­átültetésekhez szükséges emberi szemet repülőgépen a világ minden részébe eljuttathassák. A BRNÓI JÁN ŠVERMA ÜZEM dolgozói az idén 10 millió koronát akarnak meg­takarítani az újítási javaslatok realizálá­sával. Az újítók között egyre több a nő: 1959-ben még csak 12 női újitö volt az üzemben, 1960-ban számuk már 56-ra emelkedett. A LENGYEL TELEVÍZIÓ március 2-tól kísérletképpen az iskolák részére dél­előtti műsort rendszeresített. A 30 per­ces televízió-műsort 720 iskola figyeli. Toronyórát barkácsolt és állított fel házának udvarán Jokomov szov­jet lakatos. Az óra súlya 500 kg, számlapjának átmérője 1,9 méter. PROSTÉJOV VAROS gazdasági vállalata az idén 30 ezer darabbal több rózsitövet nevel, mint tavaly, hogy e szép növény minél több város utcáját díszítse. AZ ELMÜLT 16 ÉV ALATT már 113 pilóta nyerte el „a levegő milliomosa" büszke címet Lengyelországban. 52 pi­lóta, 27 repülőműszerész, 25 rádiós, 2 navigátor és 7 stewardes repült többet, mint 1 millió kilométert. A hét második felében erősen ha­vazott Nápoly környékén. A Vezuv tetejét hósapka borítja. 49 678 000 KORONÁT fordítanak a ho­doníni járásban a harmadik ötéves terv­ben talajjavitási munkálatokra. Ebből az összegből 33 320 000 koronát a folyómed­rek szabályozásra fordítanak. MEGKEZDŐDÖTT a tavaszi szántát Lengyelországban. A lengyel parasztok az idén az eddigieknél sokkal több —1 összesen 25133 tonna — nemesített ve* tömagot vetnek el. Az agyműködés kutatására külön­leges televíziós készüléket szerkesz­tett két szovjet tudós. A beteg ko­ponyájának különböző pontjaihoz könnyű elektródokat erősítenek és az agyműködés során keletkező élet­tani áramimpulzusok a televízió kép­ernyőjén fénypontok formájában megjelennek. AZ ANGOL TELEVÍZIÓ is közvetíti az idén a moszkvai május 1-i ünnepségeket. A további müsorcseréről most folynak a tárgyalások. EMELKEDIK a csehszlovák-lengyel árucsere-forgalom. Az idén első ízben kerülnek a lengyel üzletekbe csehszlo­vák tanszerek és töltőtollak, 600 ezer teniszlabda, több millió halászho'rog, a nemzeti jégkorong együttes is tőlünk kap komplett felszerelést. A sviti Tatrasvit dolgozói gépei­ket szocialista gondozásba veszik. Vállalták, hogy tervüket túlórák igénybevétele nélkül túlteljesítik. JANÄČEK ZENEI KÖRT alakítottak Amsterdamban a holland zenészek. Műkö­désüket Janáček egyik operájának bemu­tatójával kezdik meg. EGYRE TÖBB szerszámgépet szállítunk Olaszországba. Az 1960 szállítások há­romszorosan meghaladták az 195 9-ben szállított szerszámgépek mennyiségéi. Bratislava város EFSZ-eiben továb­bi kollektívák indítottak versenyt a szocialista munkabrigád cím elnyeré­séért. A petržalkai ÉFSZ zöldségter­melő csoportja vállalta, hogy a ter­vezett 800 000 korona helyett egy­millió harmincezer korona értékű zöldséget termel. jftj SZÖ 4 * 1961. március 5.

Next

/
Thumbnails
Contents