Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-31 / 90. szám, péntek

Új gépek a mezőgazdaságnak A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kedden sajtóértekezletet rendezett Moszkvában, amelyen a szovjet és a külföldi sajtó, rádió és televízió munkatársai előtt ismertették a szovjet űrhajó segítségével végzett kutatások eddigi eredményeit. A tudósítók láthatták a Sztrel­kát és az azóta világrajött kölykeit, valamint, Belkát, Csernuskát és Zvezdocskát. A képen Sztrelka kölyke meglepetten szemléli az ötödik szovjet űrhajó egérutasait. Az auiomafizá t üzemek jelentősége a hétéves tervben Az Üj Szó számára írta: A. CSERNOV mérnök A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRT­INAK XXI. KONGRESSZUSA A SZOVJET iPGAZDASÁG FELADATÁVÁ TETTE, 3GY MÁR MOST ÁT KELL TÉR­ÜNK A MŰHELYEK, EGÉSZ ÜZEMEK 3MPLEX AUTOMATIZÁLÁSÁRA." Míg azelőtt elsősorban az alapvető rmelési folyamatokat automatizálták, >st már velük párhuzamosan a segéd­ártás, a szállítás, ellenőrzés, nyilván­ítás, osztályozás automatizálása a nagy adat, tehát komplex automatizálásról n szó. A Szovjetunió hétéves népgazdaságfej­íztési terve szerint az Ipari termelés 35-ben 80 százalékkal lesz nagyobb, nt 1958-ban. E (eladat megoldásában ási szerepe van a termelés komplex !>esítésének és automatizálásának, az tomatizált műhelyeknek és vállalatok­k. V szovjet ipar már nagy tapasztalato­: szerzett a komplex automatizálás te­i. 1950-ben a gépkocsimotorok alumí­mdugattyúit gyártó vállalatban vezet­: be a teljes automatizálást. A világtech nika történetében szőr ebben a gyárban oldódott meg bonyolult gépkocsialkatrész elkészíté­ez szUkséges különféle munkaműve­•k egységes automatakomplexumban 5 egyesítésének gyakorlati feladata, egész munkafolyamatot az Ingotszállí­ól, a fémolvasztástól, a dugattyú ön­étől, hő- és mechanikai kezelésétől dve a mosásig, ellenőrzésig és cso­|Olásig automatagépek végezték el. ok példát említhetnék arra, hogyan dték bevezetni a komplex automati­ist a szovjet iparban a háború utáni kben. Ennek alapján valósul meg a eskörü komplex automatizálás, a hét­i tervben a szovjet népgazdaságban, ?k alapján valósul meg az automati­mühelyek és egész vállalatok töme­építése. E feladatok sikeresen oldód­meg a hétéves terv gyakorlati tel­tésében. Sssunk egy korszerű erőmüvet. Rend­int zárva van. Egy lélek sincs az óriási csarnokokban urbogenerátorok mellett. Az erőmű is teljes kapacitással dolgozik, ál­óan szállítja a villamos energiát a tékekbe. Emberek csak a berende­megtekintésére teszik be lábukat az m épületébe. Az erőmű automatiku­dolgozik, aggregátjait egy másik épü­m ülő diszpécser távvezérlö-beren­s segítségével irányítja. Ez az erő­teljesen automatizált, k teljesen automatizált műhely és i tünt fel a vegyiparban és kőolaj­on. Automaták irányítják a legbo­iltabb gépek és berendezések mun­t a hosszú folyamatban, melynek so­vegyszerek, savak, gázok stb. ha­•a a végtermék elkészül. Itt külöjiö­fontos az automatizálás, mert nem­sok fizikai munkát takarít meg, ol­Já teszi a termelést, hanem azért nert a munkás nem érintkezik az :ségre nézve ártalmas vegyszerekkel, bányaiparban is terjed az autemati­Sok szénbányában távvezérlésű kombájnokat és aggregátokat állí­k be. Automatizálták a szénrétegek azítását és elválasztását, szállító­ira továbbítását, a szállítószalagok áját, a szén csillékbe, vasúti ko­a szállítását. Haladást jelentenek atomatizálásban a hidrotárnák, ahol ® a hidromonitor torkából kitörő vízs ugár választja le a szénréteget. A víz tovább sodorja a szenet, mely különleges szál­lítócsöveken át a széngyűjtöbe jut, innen pedig a szivattyúkkal jut felszínre./ A szén útja a bányától a vasúti kocsikig teljesen automatizált. Érdekes, hogy egy ilyen automatizált hldrotárna termelé­kenysége 6—8-szorosa a kombájnfejtésü bányákénak, ezzel szemben a munkará­fordítás csak tizedrésze. így jelentősén csöikken a szén termelési önköltsége. A könnyűipari vállalatokat, a szövő­és textilgyárakat is automatizálják. Au­tomataberendezés osztályozza például a gyapjút, irányítja a szövőgépeket, tekeri át a fonalat s adogatja a szövőgépbe, automataberendezés vágja el a szálakat, fogja össze az elszakadt szálak végeit, szabályozza a festékoldatok koncentráció­ját és hőfokát, a szövetek rugalmassági és nedvesség! fokát a szárítás után. Vannak automata kenyér-, vaj-, bútor­és papírgyáraink és egyéb aütomataüzé­meink. Nagy gazdasági hasznot eredmé­nyeznek, 9 a munkáso k ezreit szabadítják fel más népgazdasági ágazatok céljaira, se­gítenek a termékek mennyiségének növe­lésében, minőségük javításában és az önköltségek csökkentésében. A közeljövőben 80 teljesen automati­zált vállalat építését tervezik a szovjet­országban, hogy tapasztalataikat a jö­vőben más gyárak, üzemek és kombiná­tok is átvegyék. A termelés komplex automatizálása te­rén különösen nagy feladat hárul a gép­iparra. A közeljövőben például a gorkiji autógyárban 136 automatagépsort és 1400 különleges automatagépet szándékoznak munkába állítani, ami lehetővé teszi, hogy ugyanazon a termelési felületen másfélszerte növeljék a termelést. Csak a munkaigényesség csökkentésével éven­te mintegy 20 millió rubelt takarít meg a gorkiji autógyár. Moszkvában 27 meglevő nagyvállalat­ban, 139 termelőrészlegben és műhelyben szándékoznak bevezetni a komplex gé­pesítést és automatizálást a közeli évek­ben. Teljesen automatizált üzem lesz a világhírű moszkvai Lihacsov Autógyár. A hétéves tervben 9-ről 172-re növelik az automata-gépsorok számát, mintegy 10 termelőszalagot állítanak át távvezér­lésre. Gépesítik és automatizálják a mo­torok, alkatrészek szállítását, az autók szerelését. Teljesen automatisálják az öntödék, a kovácsoló- és présmüvek munkafolyamatait. A komplex gépesítés és automatizálás bevezetése folytán az üzem termelőké­pessége teherautókban 70 százalékkal bő­vül a munkaigényesség pedig 40 szá­zalékkal csökken. Ez pedig több ezer autót jelent terven felül, • milliós megtakarításokat eredményez az államnak. A termelés automatizálása nem öncél. A szocialista termelés körülményei kö­zött célja ,a munka megkönnyítése, a munkatermelékenység nagyfokú növelése, a termékek minőségének javítása, a dol­gozók életszínvonalának további emelése. Az automatizálás — erő-, eszköz- és időnyerés a szocializmus és a kapitaliz­mus versenyében. A mezőgazdasági termelés szín­vonalának emelése, az öt­éves terv négy év alatt tör­ténő teljesítése — ez a fő feladata mezőgazdasági dolgozóink­nak. Az egész népgazdaság fejlesz­tése, a fejlett szocialista társadalom építése kívánja ezt meg valamennyi dolgozótól. Hogyan segíthetnek más iparágak a mezőgazdaságnak e nagy jelentőségű célkitűzés elérésében? Természetes, hogy elsősorban az EFSZ-tagok, állami gazdaságok dol­gozóitól függ a siker, rajtuk nyug­szik a felelősség oroszlánrésze. A vegyipar, de főleg a gépipar segít­sége nélkül azonban a mezőgazdasá­gi termelésben végbe menő fordu­lat nem lenne megvalósítható. A gé­pesítés, az új technika alkalmazása a mezőgazdaságban épp olyan fon­tos, mint az iparban. A fáradságos fizikai munkát az ember helyett a gépeknek kell elvégezniök, hogy a termelés a lehető legkisebb erőfe­szítéssel növekedjék és a munka ira­ma gyorsabb legyen. Cikkünkben arró lesz szó, hogy az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépeket gyártő üzemünk, a roudni­cei Agrostroj milyen új gépekkel lepi meg a mezőgazdasági dolgo­zókat. Václav John elvtárs vezető­tervező hosszú évek óta foglalkozik a mezőgazdasági gépek tervezésével. Beutazta jóformán az egész vilá­got, megfigyelte a külföldi gépek előnyeit, hátrányait, ellenőrizte, ho­gyan válnak be a csehszlovák mező­gazdasági gépek külföldön. A gyár­ban a fejlesztési osztályt vezeti és mint ilyen a leghivatottabb arra, hogy az újdonságokról tájékoztasson bennünket. Már régen esedékes volt a cukor­répa termesztés megkönnyítésére hordozható vetőgépet készíteni. Az Agrostrojban befejezték az első el­lenőrző sorozatot, szétküldik több szövetkezetbe, s a gyakorlati ellen­őrzés" után a földművesek hozzászó­hozhatják forgalomba. Eltekintve at­tól, hogy tökéletesítésre szorul és az ára is igen magas, — hozzáértő kezelést, karbantartást igényel. A középiskolát, ipariskolát végzett traktorosnak — s feltehető, hogy az eljövendő években a m^őgaz­dasági dolgozók technikai képzett­séggel is fognak rendelkezni — nem a gépek a gép és traktorállomások'w ból a szövetkezetek gondozásába ke­rültek, több a zavar, s ezáltal több pótalkatrészre van szükség. Megálla­pítást nyert, hogy a jótállási időn beiül, amikor még a gyárak köte­lesek a hibákat kijavítani, a zava­rok 40 százalékát a helytelen keze­Sorközi megművelésre alkalmas hordozható burgonyakultivátor. okoz majd nehézséget az automati­kus gépek karbantartása sem. A fejlesztési osztályon most pró­bálják ki az új hordozható burgo­nyaültetőt, amely ugyanúgy és ugyanazokat a munkákat elvégzi, mint a vontatott. Előnye, hogy a traktoros kezeli, és nincs szükség még egy dolgozóra. A szőlőkben, ker­tészetekben dolgozók már régen pa­naszolják, hogy kevés a kis trakto­rokhoz kapcsolható eke, kultivátor, gyomláló stb. Rövidesen már ezek­ben az eszközökben sem lesz hiány. Tervbe vették néhány eke­fajta egységesítését, hogy 2, 3 és 4 Hatsoros hordozható cukorrépa-vetőgép. lásait figyelembe véve jövőre meg­kezdik sorozatgyártását. Az új gép előnye, hogy egyszerűbb a kezelése (egy ember kezeli), pontosabban vet és gyártásához kevesebb nyers­anyagra van szükség. A sarabolás megkönnyítésére hordozható, hatso­ros csokrosítót készítettek, amely lényegesen meggyorsítja a répa egyelését. Ezt a gépet a lučeneci Kovo üzemmel együttműködve már az idén sorozatban gyártják. A burgonyaültetőgépek konstruk­ciója terén komoly sikerekkel büsz­kélkedhetnek. A gépet nemzetközi próba alá vetették és ennek ered­ményeképpen a KGST úgy döntött, hogy a roudnicei Agrostroj lássa el a szocialista tábor országait is ezzel a géppel. A négysoros vontatott ül­tetőgép több műveletet végez egy­szerre, szánt, trágyáz, ültet és végül behantolja a földet. Az ültetőgépet kétféle kiállításban készítik, homo­kos talajon tárcsás, nehezebb tala­jon, hegyi területeken csoroszlyás alkatrésszel használják. Érdekes újí­tás az a speciálisan irányítható hor­dozható négysoros burgonyakultivá­tor, amely vakon végzi a sorközi megművelést, gyomlál és lazít. A mezőgazdasági gépeknél is kí­sérleteznek az automatizálással. Olyan elektrohidraulikus berende­zéssel ellátott gyomlálógépet szer­kesztettek, amely elektromágneses tolattyú segítségével automatikusan gyomlál. A gép főleg cukorrépa, esetleg kukorica és más zöldség ápo­lására alkalmas. Ezt a gépet John elvtárs a jövő gépének nevezi. Egye­lőre még nem hozzák és nem is csoroszlyával is használhatók legye­nek. A roudnicei Agrostrojban jelen­leg 50 különböző típusú mezőgaz­dasági gépet gyártanak, 1965-ben 74-re emelkedik a választék s va­lamennyi gépfajtához pótalkatrészről is gondoskodni fognak. Sok panasz érkezik a gyárhoz, hogy kevés pót­alkaltrész kapható. Szlovákiában pél­dául hiány volt a gabonavetőgépek­hez szükséges magvezető csövekben. Most küldtek szét a gyárból 3000 darabot Szlovákia mindhárom kerü­letébe. A pótalkatrészekkel általá­ban ugyanis az a helyzet, hogy mióta lés, a szakszerűtlen karbantartás okozta. A gyár dolgozói éppen ezért fe­lelősséget éreznek, hogy a földmű­vesek jól ismerjék az új gépeket, megtanulják kezelésüket, de ettől függetlenül is hallani, tudni akarják a véleményüket gyármányaikról. A technikai szolgálat osztályának egye­bek között az is a feladatai közé tartozik, hogy iskolázásra hívja meg a mezőgazdasági dolgozókat. Jan Fiala igen értelmes, ügyes fiatal­ember szervezi és vezeti ezeket az úgynevezett „földművesek napjait". Elmondotta, hogyan folyik le ilyen iskolázás. Egyszerre körülbelül har­minc mezőgazdasági dolgozót hívnak meg: a szövetkezetek elnökségi tag­jait, a gép és traktorállomások, ál­lami gazdaságok dolgozóit, a tanács­adó bizottság tagjait, a nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági osztályának dolgozóit, a mezőgazdasági iskolák tanítóit. Először végigvezetik őket az egész üzemen, majd az új gépek és a mintapéldányok bemutatása következik. Ezek után a meghívot­tak elmondják véleményüket a látot­takról, mi tetszett nekik, mi nem, tanácsot kérnek a már használatban levő gépekről. A véleményeket és ellenvéleményeket gondosan feljegy­zik, a jó, keresztülvihető ötleteket, hasznos megfigyeléseket a gyár öko­nómiai tanácsának tolmácsolják. Amióta ezt az akciót bevezették több mint kétszázan (a fele Szlovákiá­ból) vettek részt a földművesek nap­jain, s egyöntetűen igen célszerűnek találják. Az Agrotechna szerelői részére külön iskolázást tartanak. Ezek két­három napig is a gyárban marad­nak, szétszedik, összeállítják az új gépeket, hogy amikor a földműves­szövetkezeteknek átadják pontos út­baigazítással, tanácsokkal szolgál­hassanak a gép új tulajdonosainak. A roudnicei Agrostroj gyártmá­nyait jól ismerik a mezőgazdaság­ban. A gyár dolgozói azt szeret­nék, hogy gépeik minőségben és mennyiségben hathatós támogatást jelentsenek a mezőgazdaság fejlesz­tésében. KIS ÉVA Négysoros vontatott burgonyaültető. Ezt a gépet a roudnicei Agrostroj gyártja a szocialista tábor országai részére is. ÜJ SZÓ 5 * 10R 1 "^"tas 31.

Next

/
Thumbnails
Contents