Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-21 / 80. szám, kedd

Termeljünk sok kukoricát A Murányi-völgy, amely régebben a nyomor és a kivándorlás hazája volt, új üzemmel gazdagodik. Itt épül hazánk legnagyobb és legkor­szerűbb magnezitgyára, amely a múlt vasárnap már meg is kezdte a próbaüzemeltetést. A magnezittég­lákat, amely kohóiparunk nélkülöz­hetetlen kelléke, félautomata gépso­ron készítik. Fontos hivatást tölt be ez az új üzem a szocialista orszá­gok kohóiparának fejlesztésében i«. Az automatizálás folytán a munka­termelékenység 123 százalékkal emelkedik. Mezőgazdasági üzemeink, mielőtt a harmadik ötéves tervet megkezd­ték volna, jól felülvizsgálták, milyen tartalékok vannak gazdaságaikban, melyeknek kihasználásával jelentősen fokozhatják a termelést. Az egyik ilyen tartalék a kukoricatermesztés­ben rejlik, amelynek feltárása egyre szélesebb körben válik általánossá. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt évvel szemben több mint 150 000 hektárral bővül a kukorica vetésterülete s mind több az olyan mezőgazdasági üzem, mely a nagy hektárhozamok elérését tűzi ki célul az egész ter­melési területen. — A kukorica jelentőségéről nem szükséges beszélni, hisz termeszté­sének előnyéről sokan meggyőződ­tek már — vélekedik Mlinárik József, a želovcei szövetkezet agronómusa. Nem hinném, hogy akár egy tagunk is szólna a kukoricatermesztés el­len. Tavaly is mindannyian örültünk a szép termésnek 73,3 mázsa csöves és 520 mázsa siló­kukoricát takarítottunk be hektá­ronként. Hogy a želovceiek ilyen szép ter­mést értek el, azt annak köszönhe­tik, hogy jól előkészítették a talajt, ami tulajdonképpen már a tarlóhán­A felvásárlás kérdésesről tárgyalt az SZNT mezőgazdasági bizottságának ülése (ČTK) A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága március 20 -i ülésén megvitatta a mezőgazda­sági termékek 1961. évi felvásárlási tervének feladatait, és a teljesíté­sükre irányuló intézkedéseket. A bi­zottság értékelte az állattenyésztési termékek idei felvásárlását, és rész­letesen elemezte különösen a vágó­sertés s a tej felvásárlásában elő­forduló fogyatékosságokat. Kiküszö­bölésükre intézkedéseket hagyott jó­vá, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén terjeszt elő további megvitatás céljából. táskor kezdődött. Nagy gondot for­dítottak erre. A tarló minden da­rabkáját leszántották, hogy a gyom kikelhessen és az őszi szántással a földbe kerüljön. Vetés előtt — amit rendszerint április másik felében végeznek — szintén tisztítják a ta­lajt. így a gyom kevés táperőt és nedvességet von el belőle. A želovceiek az idén a tavalyi ter­mésnél is nagyobbat akarnak beta­karítani. Annak ellenére, hogy szer­ves trágyát nem adtak a talajba, vál­lalták, hogy az egész vetési területen hektáronként 80 mázsa termést érnek el. Am a műtrágyával nem takarékos­kodnak. Alaptrágyaként 9, fejtrágya­ként 3 mázsa műtrágyát szántak egy hektárra. A fejtrágyázást akkor vég­zik, amikor a növény levelei még nem nyíltak szét, így nem eshet a levelek közé a műtrágya és nem tehet kárt a kukoricában. A želovceiek a nagyhozamú hib­rid-kukoricát termelik; négyzetesen vetik el, s egy-egy fészekben két növényt hagynak. Az egész fejlő­dési időszakban ügyelnek, hogy a talaj ne legyen gyomos. Ha a közép-szlovákiai kerületben a szövetkezetek többsége így tenne, a tavalyi 26 mázsás kerületi átlag­termés jelentősen nagyobb lehetne. Most van a döntő időszak. A kora tavasziak és a cukorrépa vetése mellett a kukoricaföldek előkészíté­se se szoruljon háttérbe. Elsődleges feladat a talaj nedvességének visz­szatartása. Ezért minél előbb végez­zük el a simítózást. (bj) A kongresszusra készül František Heger, a žatčanyi EFSZ fejője az új munkamódszerek beve­zetésének nagy híve. Ennek alapján szép eredményeket érnek el a szö­vetkezetben. A „Trousil-módszert" 1959-ben honosították meg s ugyan­azon évben 870 liter tejjel fejtek többet egy-egy tehéntől. Heger elv­társ, az EFSZ-ek V. kongresszusának küldöttje takarmányt készít a tehe­neknek. (F. Nesvada — ČTK felv.) Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZ0 SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0NTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1961. március 21. kedd 30 fillér XIV. évfolyam, 80. szám A többműszakos termelés gazdasági jelentősége. Üzemeinkben már évek óta fog­lalkoznak egy fontos probléma megoldásával, a műszakok szá­mának növelésével. Több pél­dát említhetnénk, hol, milyen eredményeket hoztak az erre vonatkozó intézkedések, azon­ban valamennyi példa kevés­nek bizonyulna ahhoz, hogy az iparban észrevehetőbben befo­lyásolják a többműszakos termelés fejlődését, illetve, hogy lényege­sebb javulásokról beszélhetnénk. Sokan azt vallják, hogy igényes feladatról van szó, s az eredmény nem mutatkozhat korábban, mint pár év múlva. Nézzük hát, hogyan tükröződik ez a feladat a harmadik ötéves tervben? Első tekintetre javulás mutatko­zik. Az üzemekben betervezték a műszakarányszám (a három mű­szakban dolgozók száma osztva az első műszakban dolgozók számá­val) növelését 1965-ig 1,65-re, vagyis a múlt évihez viszonyítva 17 százalékkal lenne magasabb. Ám vizsgáljuk meg a kérdést ala­posabban. Számolnunk kell első­sorban azzal, hogy a harmadik öt­éves terv folyamán az üzemek java részében rövidebb lesz a munkaidő. Természetesen nem a gépek, hanem az emberek munka­ideje rövidül le. A műszakarány­szám feltételezett növekedése te­hát tulajdonképpen csak bizonyos mértékig egyensúlyozza a csök­kentett gépkihasználást, ami a munkaidő lerövidítésével áll be. Ebből következik, hogy a műszak­arányszám távolról sem fejezi ki, vajon a többműszakos termelés teljesíti-e hivatását és eléri-e cél­ját. JA műszakarányszám növelésé­nek ugyanis csak akkor van ér­telme, ha népgazdasági szempont­ból eredményeket hoz. Az eredmények pedig a gépek, berendezések, termelési területek stb. hatékony kihasználásától függnek. Vagyis a gépekkel, be­rendezésekkel tudnunk kell ter­melni s nemcsak többet, hanem jobban és olcsóbt ''n is. Sőt jelen­tősebb eredményeket akkor ér­hetünk el, ha a tervezett feladato­kat kisebb gép-és berendézésállo­mánnyal teljesítjük. így végered­ményben a műszakok számának növelése karöltve a gépállomány korszerűsítésével a beruházásra fordított összegek csökkentését jelentik. így helyes ez az elmélet­ben, ám a gyakorlat mást mutat. Tegyük fel a kérdést: Vajon a műszakarányszám feltételezett nö­velése kifejezésre jut-e a beru­házással szemben támasztott igé­nyek csökkentésében ? Ellenkező­leg. A harmadik ötéves terv fel­adatainak jóváhagyása után több vállalat utólagosan lép fel na­gyobb beruházási igényekkel. Ebből világos: a legtöbb gaz­dasági vezető nem számít arra, hogy a műszakarányszám növelé­se jelentősebb gazdasági ered­ményt hozhat. Vannak olyan ese­tek is, hogy eredményre ugyan számítanak, de ezeket „tartalékol­ják", elrejtik „rosszabb időkre", ahelyett, hogy a tartalékokat fel­tárnák! Éppen ezért az üzemi pártszervezetek nem hagyhatják figyelmen kívül azokat a jelensé­geket, melyek a felelős gazdasági dolgozók közömbösségét szignali­zálják az említett kérdésben. Ve­gyük például a villamosenergia fo­gyasztását. Ha a termelés nagyobb mértékben mint eddig áttolódik a második műszakra, joggal várhat­nánk, hogy a villamosenergia fo­gyasztás egyenletesebb lesz, vagy­is a csúcsfogyasztás idejében csök­ken a hálózat megterhelése. Äm az üzemek ilyesmit nem tudnak kimutatni. Sőt a terveik szerint rosszabbodás várható, mert 1965­ig az éjjeli műszak energiafo­gyasztásának csökkentését felté­telezi. Hasonló a helyzet a szállítás terén is. Itt is azt várnánk, hogy a második, esetleg a harmadik mű­szak bevezetésével a be- és kira­kodás jobban megosztódnék, ez­zel kiegyensúlyozódnék a teher­szállítás, meggyorsulna a vasúti kocsik körforgása, s kevesebb va­gont foglalnának le. A termelési­gazdasági egységek javaslatai azon­ban ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ha ezeket a javas­latokat vennénk mérvadónak, a harmadik ötéves terv éveiben 15 ezerrel több vagonra lenne szük­ségük, mint amennyit valóban kaphatnak. Mindebből látható, hogy amikor a pártszervezetek a többműszakos termelés bevezetését szorgalmaz­zák — az intézkedések hatékony­ságát nem ítélhetik meg csupán a „műszakarányszám" alapján. Van­nak más mutatószámok is, melyek megvizsgálása világosabb választ ad arra, milyen gazdasági ered­ményt biztosít a valóságban a többműszakos termelés. Termé­szetesen a többműszakos termelés nemcsak gazdasági kérdés. Hisz sok helyen azért haladnak lassan a többműszakos termelés beveze­tésével, mert a második vagy a harmadik műszakban rendszerint nincsenek meg azok a feltételek, rríondhatnánk előnyök, mint az el­ső műszakban. Vonatkozik ez a termelésre (például a második műszakban dolgozók nincsenek szoros kapcsolatban a mesterek­kel, műszakiakkal), de nem kedve­zőbbek a szociális, egészségügyi és egyébb feltételek sem. A dol­gozó nőknél például probléma a gyermekekről való gondoskodás, hogyan juthatnak a második mű­szak után a leggyorsabban haza, stb. Kétségtelen, hogy az ilyen problémák megoldásához nagyban hozzájárulhatnak a nemzeti bi­zottságok. A többműszakos termelés beve­zetése nem könnyí feladat. Mind­azonáltal nem jelenti azt, hogy a feltételek megteremtése minden esetben éveket igényel. Több példa azt bizonyítja, hogy ha a pártszer­vezetek aktív, kezdeményező mun­kára tudják serkenteni a dolgo­zókat — a többműszakos termelés feltételeit aránylag rövid időn be­lül meg lehet teremteni. Épül hazánk legnagyobb mapezitüzeme Nagyobb kezdeményezést a talajjavító munkákban Ujabb oltási akció a gyermekbénulás ellen (ČTK) — Hazánkban ez idén is beoltják a gyermekeket gyermek­bénulás ellen. A nyugat-szlovákiai kerületben április 10-én kezdődik a gyermekbénulás elleni oltás el­ső szakasza. A kerületben csak­nem félmillió gyermeket oltanak be kéthónapos kortól kezdve egészen azokig a gyermekekig, akik az alapfokú kilencéves kö­zépiskola utolsó évfolyamát láto­gatják. A nagyszabású akció cél­ja, hogy a gyermekek ellenállóké­pessége növekedjék e veszélyes betegséggel szemben. Ez alkalom­ból ismét a Sabin-féle oltóanya­got használják, amely a vérben egyrészt növeli a védőanyagokat, másrészt megsemmisíti a kóroko­zó vírusokat. A tavalyi tömeges oltás után a nyugat-szlovákiai ke­rületben csak két esetben fordult elő gyermekbénulás. A gyermekbénulás elleni oltás második szakasza május 29-én kezdődik. A keletszlovákiai síkság folyóinak, a Bodrog, Latorca és Bodva folyók­nak szabályozása, a vizenyős terüle­tek lecsapolása, öntözőberendezé­sek létesítése mezőgazdaságunk to­vábbfejlesztését segíti elő. A talajjavító munkálatok befejez­tével Kelet-Szlovákia legterméke­nyebb vidéke, a trebišovi és micha­lovcei járásban 130 ezer hektár — azelőtt árvízjárta mocsaras terület — jóminőségű termőfölddé válik. A szepsi síkságon a Bodva folyó és Kanyapka patak múlt évben meg­kezdett szabályozása, mely 1963. év­ben nyer befejezést, további 9500 hektár földet tesz termőképessé. Kelet-Szlovákia termővé tevésé­re államunk roppant nagy összeget — két milliárd koronát — fordít. Szövetkezeti parasztságunk kisebb talajjavító munkákkal sokat segít­het a nagy mű befejezésében. A hektárhozamok fokozása, a több hús, tej, tojás termelése szorosan összefügg az említett munkákkal. E téren tehát a mezőgazdaság dol­gozóinak sokkal több kezdeménye­zést kell kifejteniök. m. s. Vientiane fővárost 15 kiloméíerre közelítették meg oz eÉyomuló hazafias erők A puccsisták beismerik sorozatos vereségüket Vientiane (ČTK). — Ratikone, a laoszi reakciós erők vezérkari főnö­ke az AP amerikai sajtóiroda tudó­sítójának beismerte, hogy a Patet Lao alakulatai valamennyi front­szakaszon előrenyomulnak. Jól ki­használták a Sala Houm-i áttörést és 15 km-re közelítették meg Ra­tikone vientanei vezérkarát. . A déli frontszakaszon is rossz a puccsisták helyzete. A Patet Lao ala­kulatai felszabadították a stratégiai fontosságú Xieng-Khoung várostól 30 km-re délre fekvő Tha Vienget. A Patet Lao felderítő őrjáratai már Vientiane peremén járnak. A fővárosban nagy a zűrzavar. Éj­jel-nappal sebesülteket szállító te­herautók robognak végig a városon. A városban röpiratokat terjesztenek, melyekben felszólítják a puccsisták katonáit és tisztjeit, álljanak át a kormánycsapatokhoz és a Patet Lao alakulataihoz. A puccsista katonák IIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIII1IIIHIIMIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII pír • fe' •• Jól halad a salai nitrogéngyár első szakaszának építése. A fő hangsúlyt most a technológiai berendezések szerelésére helyezik. Sikeresen foly­nak a központi energiahálózat és kanalizáció földmunkálatai is. Képün­kön: Villám BartoS és Ambrus Néma bágerkezelők. (S. Petráš — ČTK — felv.) több esetben megtagadták az enge­delmességet. A Patet Lao Hangja Rádióállomás szerint az amerikai és tajvani ta­nácsadók több ízben összetűztek a puccsisták katonáivál és tisztjeivel. Budewig, a DPA sajtóiroda hong­kongi tudósítója megállapítja, hogy a laoszi válság a napokban tetőfokra hágott, és teljes csőd fenyegeti az amerikai politikát. Vitathatatlan, hogy a Patet Lao alakulatai és Kong Le kapitány ejtőernyősei abszolút katonai fölényben vannak. Idő kér­dése csupán, mikor lesznek Laosz urai. ÁPRILIS ELEJÉN KEZDŐDNEK A FRANCIA-ALGÉRIAI i TÁRGYALÁSOK A megbeszélések hónapokig eltarthatnak Párizs (ČTK). — A francia kor­mány és az ideiglenes algériai kor­mány képviselői a Genfi-tő dél­franciaországi pártján levő Evian fürdővárosban ülnek össze, hogy megvitassák az algériai kérdés meg­oldását. A tárgyalások valószínűen április elején kezdődnek. Pontos időpontjukat még ezen a héten kitű­zik. Blanc, Evian polgármestere közöl­te, hogy már 12 napja kapcsolat­ban van Ioxszal, az algériai ügyek francia miniszterével, de a tárgya­lások színhelyének végleges eldönté­séig hivatalos titok kötötte. Az ideiglenes algériai kormány is meg­erősítette, hogy a tárgyalások foly­tatására Evian fürdővárosra esett a választás. Azért választották Eviant, mert a francia kormány követelésé­nek megfelelően francia földön van, ugyanakkor az ideiglenes algériai kormány képviselői csónakon, vagy helikopteren bármikor eljuthatnak a Genfi-tő északi, svájci partjára, ahol elszállásolhatják magukat és szabadon rendezhetnek sajtóérte­kezleteket. A' városban már l;',zas előkészületek folynak az értckez­(Folytatás a 2. oldalún; /

Next

/
Thumbnails
Contents