Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-18 / 77. szám, szombat

Könyvtárnézés Komárnóban DÉLUTÁN, a kölcsönzési órákban látogattuk meg a komárnói járási népkönyvtárat. Kíváncsiak voltunk, milyen a könyvtár élete, mi mindent csinálnak a könyv hónapjában, hány könyvük és olvasójuk van, hogyan teljesítik az olvasótoborzás és a könyvkölcsönzés tervét, kik a legjobb olvasók, melyek a legnépszerűbb könyvek? A könyvtárban rengetegen voltak. Egyesek újabb olvasnivalót kerestek, mások várták, hogy beírják a már kiválasztott könyveket. Hogy senkit se zavarjunk, úgy döntöttünk, várunk míg megcsappan a kölcsönzők száma s' csak aztán fordulunk kérdéssel a könyvtároshoz. A várakozást szemlélődéssel töltöttük. Megnéztük, milyen a könyvállomány, az olvasóteremben milyen újságok, folyóiratok találhatók, az olvasók mi iránt érdeklődnek, egyegy könyvet hányan olvastak? A könyvállományról az első pillanatban megállapítottuk: jóval több tízezer kötetnél. Nem lehetett kifogás a sajtótermékek mennyisége ellen sem. Az olvasóteremben úgyszólván mindegyik fontosabb újság megtalálható. Ottlétünkkor különösen a természettundományi szaklapok iránt mutatkozott nagy érdeklődés. A könyvek közül egyforma mennyiségben kölcsönöztek ki szépirodalmi és tudományos müveket. A szépen becsomagolt, ábécé szerint elrakott kötetek közül egymás után emeltük le a polcokról Arany, Aragon, Babits és Csehov egy-egy müvét. A könyvekben talált kartotékok láttán azonban - mivel mindegyikük üres volt — kissé meglepődtünk. — Hogyan? — jegyeztük meg nyomban — e könyveket itt még senki sem olvasta? — Dehogy nem! - kaptuk az egyik jól tájékozott olvasótól a választ. — Hogy forgalomban vannak és olvassák őket, ezt abból is láthatja, hogy egyikük sem új példány. A kikölcsönzés száma a kartotékokon csupán azért nincs feltüntetve, mert a könyvtárban kevesen dolgoztak s nem győzték az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedett kölcsönzéssel járó adminisztrációs munka mellett ezt is elvégezni. A könyvtárosok azonban, amint behozzák az elmaradást, nyomban hozzáfognak, hogy feltüntessék a könyvek kartotékjain a kikölcsönzés időpontját és számát. A VÁLASZ megnyugtatott. Most azonban jobban örülnénk, ha a kölcsönzések bejegyzése révén a könyvek maguk beszéltek volna... No de majd legközelebb ... Vártunk vagy egy félórát. A kölcsön íök száma azonban nem csökkent, hanem egyre szaporodott. így - bármennyire el akartuk kerülni - munka közben kellett zavarnunk a könyvtárosokat. — Ha sok dolgunk is van — nyugtatott meg Gunda Klára - néhány felvilágosítást azért adhatunk. iiiimiimiiiimmiiiiiiiiiiiimiimuiiiim A prágai Strahovon évente sok ezren keresik fel a nemzeti irodalom könyvtárát. J. Mucha felvételén a könyvtár által rendezett egyik kiállítás részletét láthatjuk. Köztársaságunk felszabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából a Csehszlovákiai írószövetség országos irodalmi pályázatán, — mint ismeretes — háromezer koronás díjat és kitüntető okmányt nyert Csontos Vil1 mos Hiszek az emberben cíI mű hat ciklusból álló verskönyve. A f kötet, amely a Szlovákiai SzépirodalÍ

mi Könyvkiadó gondozásában, jelent meg, a könyvkereskedésekben mar kapható. A nyolcvankét költeményt • tartalmazó díjnyertes verseskötet i méltatására rovatunkban még visszaT szatérünk. — A könyvek és az olvasók száma érdekelne elsősorban. — Közel húszezer kötet könyvünk van. Olvasóink száma tavaly meghaladta a kétezret. Ez idén eddig már 1006 olvasót jegyeztünk be. A könyvtárosnő a kimutatást keresi, mi azonban újabb kérdéssel fordultunk hozzá: — Hogyan állnak a kölcsönzés és az toborzás terén? — Tavaly mind a kölcsönzésre, mind az olvasótoborzásra vonatkozó tervet jóval túlteljesítettük. Kétezer olvasót és 53 000 kölcsönzést terveztünk. Ezzel szemben 2100 olvasónk és 68 000 kölcsönzésünk volt. Reméljük, tervünket ez idén is teljesítjük. A KÖNYVTÁROSNŐ mindezt olyan magabiztosan mondta, hogy kijelentésében egy pillanatra sem kételkedtünk. — Kik a legjobb olvasók, melyek a legnépszerűbb könyvek? — kérdeztük újból. — Erre nehéz válaszolnom. Olvasóink között egyformán vannak üzemi munkások és értelmiségiek, diákok és nyugdíjasok. Van olyan olvasónk, aki egy hét alatt háromnégy könyvet is elolvas, van viszont, aki ennél lényegesen kevesebbet olvas. Számunkra azok a legjobb olvasók, akik rendszeresen olvasnak, vigyáznak a könyvekre, és elolvasás után nyomban visszahozzák a kikölcsönzött köteteket... A legnépszerűbb könyveket nem tudom megnevezni. Kétségtelen, hogy olvasóink nagyon szeretik a klasszikusokat. Éppúgy kedvelik azonban a mai írókat is. Egy idö óta sokan olvassák az itteni kiadványokat. Ezek közül jelenleg Ptáček Második őrség és Pluhar Ha elhagysz című műve a legnépszerűbb. • — Könyvállományuk kielégíti az igényeket? — Részben... Az idősek és fiatalok egyaránt keresik az ifjúsági olvasmányokat, s ezen a téren érezzük a legnagyobb hiányt. Sok ifjúsági könyvet rendelünk, de gyakran előfordul, hogy a megrendelt menynyiségnek még a felét sem kapjuk meg. Hasonló eset más könyvekkel is előfordul. — Milyen megoldást lát? — Véleményem szerint a keresett könyveket nagyobb példányszámban kellene megjelentetni, ugyanakkor jobban kellene ügyelni az elosztásra. Nem lenne felesleges az sem, ha a könyvkiadók és a könyvtárosok időnként megbeszélést rendeznének. A falusi könyvtárakra terelődött a szó. A könyvtáros elbeszéléséből megtudtuk, hogy a komárnói járási népkönyvtár jelenleg 51 falusi könyvtárat irányít. Október 1-től Konzsik Mária személyében új munkaerővel gazdagodtak, akinek a falusi könyvtárak ellenőrzése és segítése a feladata. Konzsik Mária gyakran látogatja a gondjaira bízott könyvtárakat. Segíti, módszertani tanácsokkal látja el a tapasztalatlan könyvtárosokat. Gyakori ellenőrzése és módszertani útmutatása révén máris lényegesen javult a falusi könyvtárak munkája. A legtöbb helyen ma már kifogástalanul bánnak a könyvekkel, gyakran rendeznek irodalmi esteket. ÜJABB KÉRDÉSEK. Ezúttal a könyv hónapja alkalmából sorra kerülő rendezvények a beszédtéma. Ezzel kapcsolatban már Gálik Zsófia, a járási könyvtár vezetője tájékoztatott: — A könyv hónapjára — mondotta — régebben készülünk. Tervet dolgoztunk ki, metynek értelmében márciusban több könyvkiállítást és irodalmi vitaestet rendezünk. A magyar nyelvű könyvek közül többek között Hečko: Vörösbor, Jilemnický: Győzelmes bukás, Fraňo Kráľ: Csenkóné gyermekei, Olbracht: Anna és Zápotocký: Vörös fény Kladno felett című könyve kerül megvitatásra. A könyv hónapja alkalmából rendezett műsorokat kapcsolatba hozzuk a párt megalapításának 40. évfordulójával. Ebből az alkalomból egyébként a helyi iskolák és a járási művelődési otthon vezetőségével más akciót is szervezünk. Többek között szintén kiállításokat és a munkásmozgalommal foglalkozó könyvekről előadásokat tartunk. — Mire készülnek még? — Kaptunk egy új helyiséget, amelyet ifjúsági osztálynak rendezünk be. Az új helyiségben az ifjúság részére gyakran szeretnénk könyvismertetést, tudományos előadást, filmvetítést és más ismeretterjesztő műsort rendezni. Reméljük, kezdeményezésünk megértésre talál, s a fiatalok közül a mostaninál is többen fogják könyvtárunkat látogatni. TERVEK, elvégzésre váró feladatok. Mit valósítanak meg ? A könyvtár dolgozóinak munkája lesz a válasz... BALÁZS BÉLA 3 ARCIU A bratislavai Farkastorokban épülő korszerű vegyi kombinát üzemi és műszaki könyvtárába vezetnek be minket J. Hrebíček felvételei. Sorrendben Mária Dudášková könyvtárosnőt, az egyik szocialista munkabrigádban dolgozó Magda Medrickát, valamint a műszaki újdonságok iránt érdeklődő Juščik mérnököt, a harmadikon pedig a tervező osztályon dolgozó Cunderlik elvtársat láthatjuk. EREDMÉNYEK és tervek Januárban múlt egy éve, hogy a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó mellett magyar szerkesztőség alakult. Hogy a szerkesztőség eddig elvégzett munkájával és jövő terveivel részletesen megismerkedjünk, a könyv hónapja alkalmából Breuer Ilonához, a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó magyar osztályának vezetőjéhez fordultunk néhány kérdéssel: — Eddig hány könyvet jelentettek meg? — A szerkesztőségünk fennállása óta eltelt aránylag rövid idő alatt több művet jelentettünk meg. Brosúra formában kjadtuk a párt és állami funkcionáriusok tavaly elmondott fontos beszédeit, a pártoktatási körök tanulmányi anyagát, a Csehszlovák Köztársaság alkotmányát, ipari és mezőgazdasági vonatkozású műveket, fontos dokumentumokat. Szerkesztőségünk ezenkívül többek között megjelentette a Csehszlovák ipar gazdaságtana, Szlovákia gazdasági fejlődése, Martin Vietor: A Szlovák Tanácsköztársaság. A marxista filozófia alapjai és Veled óh szülőföldem című műveket. Az utóbbi képes krónika, a felszabadulás óta eltelt 15 év gazdasági és politikai eredményeiről. A marxista filozófia alapjai című mű a budapesti Kossuth Kiadóval közös kiadásban jelent meg. — Milyen könyveik iránt az érdeklődés? — Erre az elárusítók válaszolhatnának. Annyit azonban én is elmondhatok, kiadványaink népszerűek, keresik, olvassák őket. A marxista filozófia című kötet például alig néhány hete jelent meg, s máris második kiadásra van szükség. Sok száz kötet fogyott már el a Csehszlovák ipar gazdaságtana című műből is. A többi kiadványokkal hasonló a helyzet. • — Mit terveznek a jövőben kiadni? — Ezentúl is rendszeresen kiadjuk a konferenciák anyagát, a fontos beszédeket, párt- és állami dokumentumokat. Ezenkívül számos ipari és mezőgazdasági vonatkozású müvet is megjelentetünk. A közeljövőben adjuk ki például a Csehszlovák mezöA Szlovákiai Politikai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének munkájáról gazdaság gazdaságtanát, Csehszlovákia Kommunista Pártja történetét, Klement Gottwald összegyűjtött müveinek 15. kötetét, Višváder: Afrika új napjai című, képekkel illusztrált ismeretterjesztő művét, valamint Mňačkonak az Eichmann-perről szóló riport-könyvét. A népszerű ismeretterjesztő művek sorozatában több ateista vonatkozású művet készülünk kiadni. Megjelentetjük: Kinek szolgál a vallás, A vallás és a társadalomtudpmány és több más, hasonló témakörű keresett művet... Amint e rövid nyilatkozatból is látható, a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó magyar szerkesztősége már eddig is jelentős munkát végzett. A jövőben minden bizonnyal még jobban kielégíti az olvasók igényeit és hozzájárul a dolgozók politikai és gazdasági ismereteinek gazdagításához. (b) Dél-Szlovákia kommunistáinak ellenállási harca a háború alatt írta: ROJÄK DEZSŐ és SZŐKE LŐRINC A szabad Csehszlovák Szocialista Köztársaság másfél évtizedes örömteli fennállása egyben figyelmeztető az idő kérlelhetetlen múlására: egyre kevesebben lesznek a nagy idők tanúi, akik aktív szereplői voltak annak a hatalmas harcnak, amely felszabadulásunkat megelőzte. Ezért nem lehet eléggé méltányolni azt a tudományos és publicisztikai tevékenységet, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Történeti Intézetének dolgozói, az egyetemek tudományos munkatársai és mások az utóbbi években egyre rendszeresebben kifejtenek. A nagy összefoglaló müvek mellett, mint amilyenek a CSKP történetének már magyar nyelven is megjelent tételei, a párttörténelemnek magyar nyelven is készülő részletesebb tankönyve, az utóbbi időben egyes részkérdésekkel — elsősorban cseh és szlovák nyelven — foglalkozó monográfiák, rövidebb tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes kötetek hagyják el siiríí egymásutánban a nyomdát. Ezek sorában azonban mind a mai napig nélkülöznünk kellett annak az illegális kommunista tevékenységnek a történetét, amelynek színhelye az úgynevezett első bécsi döntés értelmében 1938 őszén Csehszlovákiától erőszakosan elszakított, fi a fasizmus mocsarába süllyedő HorthyMagyaror szaghoz csatolt dél-szlovákiai terület volt. Ezen az érezhető hiányon igyekszik — legalább részben — segíteni a lapunk hasábjain, pártunk fennállásának 40. évfordulója alkalmából, fenti címen kezdődő cikksorozat. Bár adatai okmányokon s az illegális pártmunkában résztvevők hiteles visszaemlékezésein és feljegyzésein alapszanak, a munka természetesen nem tarthat igényt teljességre. Elsősorban azért nem, mert tárgyköre Dél-Szlovákia elszakított területeinek inkább csak keleti felére, elsősorban Košice vidékére összpontosul. Másrészt azért nem, mert a háborús évek idevágó levéltári anyaga jórészt megsemmisült, s ezt csak hosszas, rendszeres és módszeres kutatással lehet közvetett módon, elsősorban az illegális munkában résztvevők ellenőrzött közlései alapján pótolni. Mindazonáltal cikksorozatunk, amelyet — szerkesztőségünk kezdeményezésére - Róják Dezső, a bratislavai Párttörténelmi Intézet dolgozója és Szőke Lőrinc, lapunk volt munkatársa írtak, akik a megszállás alatt mindketten aktív részt vettek az illegális munkában, mind politikai fontosságánál, mind pedig érdekes kortörténelmi hátterénél fogva olvasóink fokozott érdeklődésére tarthat igényt. A történelemben eddig ismert legnagyobb tőkés gazdasági válság mélypontján a megingott, uralmát féltő német nagytőke segítségével Európa legnagyobb kapitalista országában 1933 elején uralomra kerül a hitleri fasizmus, amelyet reakciós, elsősorban szovjetellenes törekvéseiben a nemzetközi monopóliumok osztatlan segítségben részesítenek. Hitler akkor lépi át a Rubikont, akkor lesz országai határain túl fenyegető európai veszéllyé, amikor a nyugati hatalmak reakciós uralkodó köreinek passzív magatartása lehetővé teszi számára, hogy 1936-ban katonailag megszállja a Rajna menti demilitarizált övezetet. Hitler így biztosítja hatalmas hadi műhelyét, a Ruhr-vidéket, s így szerez fenyegető hídfőállást Franciaország ellen. A Rajna mente katonai megszállásától egyenes út vezet Ausztria 1938 ta1. Az előzmények vaszán bekövetkezett lerohanásához, majd ugyanannak az évnek az őszén a Szovjetunió felé vezető jelentós felvonulási terület, Csehszlovákia leigázásához. « Csehszlovákia Kommunista Pártja, a nép igaz érdekeinek következetes védelmezője idejében észreveszi az európai reakció összpontosított támadásának tervét, s a megváltozott viszonyoknak megfelelően mindent elkövet a köztársaság politikai és katonai védelmének fokozása érdekében. Arről volt szó, hogy a párt Csehszlovákia népének hazáját, nemzeteinek puszta életét féltette s védte az előretörő német fasizmussal szemben. Mivel a csehszlovák burzsoázia egy része nyíltan fasiszta volt, másik része pedig a fasizmust tartotta a dolgozók hatalmával szemben a kisebbik rossznak, a párt vezetősége az egyetlen reális, ellenálló, honmentő erőt: a dolgozó népet mozgósította és sürgette a munkásosztály egységfrontjának, valamennyi dolgozó fasizmusellenes népfrontjának a megteremtését. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozata értelmében Csehszlovákia Kommunista Pártjának VII. kongresszusa, melyet 1936-ban Prágában tartottak, fogalmazta meg a fasizmus elleni harc tételeit. Eszerint a párt fő feladata elsősorban az volt, hogy fokozza tevékenységét az egységfrontnak és a népfrontnak alulról való kiépítése terén. A párt elhatározta, hogy a köztársaság védelmébe bekapcsolja a nép legszélesebb rétegeit .és „megteremti az összes demokratikus és munkáspártok széles fasisztaellenes frontját." Az egység- és a népfront alulról való kiépítésének egyik lényeges SZÖ 6 * 1961. március 18.